HU HU HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 31.5.2005 COM(2005) 246 végleges 2004/0209 (COD) Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv módosításáról (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2004) 1154} HU 1 HU
INDOKOLÁS 1. BEVEZETÉS 2004. szeptember 22-én a Bizottság elfogadta a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatot 1. E javaslatot 2004. szeptember 22-én továbbították az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. 2005. május 11-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményezte a Bizottság javaslatát 2. A Régiók Bizottsága 2005. április 14-én fogalmazta meg véleményét 3. Az Európai Parlament első olvasatban 2005. május 11-én nyilvánított véleményt 4. 2. MÓDOSÍTÁSOK Az Európai Parlament által javasolt módosítások A Bizottság módjában áll az alábbiakban említett valamennyi olyan módosítást elfogadni, amely megítélése szerint hozzájárul javaslatának tökéletesítéséhez, miközben figyelembe véve a tagállamok által korábban a Tanácsnak kifejtett álláspontokat megőrzi annak célkitűzéseit és politikai életképességét: 1. módosítás (a lisszaboni Európai Tanács következtetései): lásd: 4. preambulumbekezdés, 2. módosítás (a 4. preambulumbekezdés újrafogalmazása): lásd: 4. preambulumbekezdés, 3. módosítás (hivatkozás a nők foglalkoztatási arányának növelésére): lásd: 5. preambulumbekezdés, 4. módosítás (a szakmai és a magánélet összehangolására tett utalás hozzáadása): lásd: 7. preambulumbekezdés, 8. módosítás (a Charta 31. cikke (2) bekezdésének idézése): lásd: 14. preambulumbekezdés, 11. módosítás (több munkaszerződés esetében az órák halmozása): lásd: 2. preambulumbekezdés, 12. módosítás (a szakmai és a magánélet jobb összehangolására vonatkozó rendelkezés hozzáadása): lásd: 2b. cikk, 13. módosítás (a 16. cikk b) pontja 2. albekezdésének törlése): lásd: 16. cikk, 16. és 18. számú módosítások (kompenzáló pihenőidő): lásd: 17. cikk (2) bekezdés és 18. cikk (3) bekezdés, 1 2 3 4 COM(2004) 607 végleges. HU 2 HU
17. módosítás (hibajavítás): lásd: 17. cikk (5) bekezdés első albekezdés, 19. módosítás (referencia-időszak): lásd: 19. cikk, 24. módosítás (az ezen irányelv hatálybalépése előtt aláírt opt-out megállapodások érvényességével kapcsolatos rendelkezés): lásd: 22. cikk (1c.) bekezdés. Ezzel szemben a jelenlegi szakaszban a Bizottságnak nem áll módjában a Parlament által javasolt egyéb módosítások elfogadása. Bizonyos módosítások a Bizottság számára nem képviselnek hozzáadott értéket, illetve szigorúan jogi szempontból nem tűnnek elfogadhatónak. Más módosítások a Bizottság véleménye szerint megtörhetik az eredeti jogi szöveg egyensúlyát, és megnehezíthetik egy megállapodás megkötését, illetve a Tanácson belül az elégséges többség elérését. Ennek során a Bizottság tisztában van a számára az együttdöntési eljárásban megállapított szerepkörével, azaz a közösségi jogalkotói hatáskör két ága közötti közvetítő szerepével. A Bizottság által elutasított módosítások közül az (egyén opt-out-járól szóló) 20. módosítással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság egyértelműen jelezte, hogy noha változatlan formában számára nem elfogadható készen áll arra, hogy a társjogalkotókat megosztó kérdés terén feltárja az esetleges kompromisszumhoz vezető megoldásokat. Emellett a rendelkezésre állási idővel kapcsolatos 10. módosítás vonatokozásában a Bizottság szintén jelezte, hogy osztja az Európai Parlament aggályait a rendszeresen rendelkezésre állási időt vállaló munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatban, és egy olyan rendelkezéssel egészítené ki azt, amelynek célja, hogy a rendelkezésre állási idő nem aktívan töltött részét ne a napi és heti pihenőidők rovására lehessen figyelembe venni. HU 3 HU
2004/0209 (COD) Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára 5, tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 7, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően 8, mivel: (1) A Szerződés 137. cikke szerint a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a munkakörnyezet javítása területén a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében. A fent említett cikk alapján elfogadott irányelvek nem jelenthetnek olyan adminisztratív, pénzügyi és jogi terheket, amelyek kedvezőtlenül hatnának a kis- és középvállalkozások alapítására és fejlődésére. (2) A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9 megállapítja a munkaidő megszervezésével kapcsolatos minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket, tekintettel a napi pihenésre, a szünetekre, a heti pihenésre, a maximális heti óraszámra, az éves szabadságra, valamint az éjszakai munka, a váltott műszakban végzett munka és a munka ütemezésének szempontjaira. E minimális követelményeket a 89/391/EGK irányelv 10 3. cikkének a. albekezdésében meghatározott valamennyi munkavállalóra alkalmazni kell. 5 6 7 8 9 10 A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 299., 2003.11.18., 9. o. A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, HL L 183., 1989.6.29., 1.o. HU 4 HU
(3) A 2003/88/EK irányelv két rendelkezése előírja a 2003. november 23-a előtti felülvizsgálatukat. Ezek a 19. cikk és a 22. cikk (1) bekezdése. (4) Több, mint tíz évvel a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos eredeti, 93/104/EK tanácsi irányelv 11 elfogadása után szükségesnek mutatkozik a közösségi szabályok modernizálása annak érdekében, hogy a munkáltatók és a munkavállalók új helyzének és igényeinek fokozottabb figyelembevétele, valamint a lisszaboni stratégia keretében a 2005. március 22-23-i Európai Tanács által a növekedéssel és a foglalkoztatással kapcsolatban meghatározott célkitűzések megvalósítása eszközeinek biztosítása. (5) A szakmai és magánélet összehangolása ugyancsak lényeges szerepet játszik az Unió által a lisszaboni stratégiában meghatározott célkitűzések különösen a nők foglalkoztatottsági arányának növelése elérésében. A szakmai és magánélet összehangolása nem csak kielégítőbb munkakörnyezet teremtésére alkalmas, hanem lehetővé teszi a munkavállalók, és különösen a családos munkavállalók szükségleteihez való jobb alkalmazkodást is. A 2003/88/EK irányelv és különösen a 22. cikk több módosításának is célja a szakmai és magánélet jobb összehangolásának elősegítése. (6) Ebben az összefüggésben a tagállamoknak a szociális partnereket a megfelelő szinten olyan megállapodások megkötésére kell ösztönözniük, amelyek a szakmai és magánélet jobb összehangolása érdekében szabályokat állapítanak meg. (7) Új egyensúlyt kell teremteni Meg kell erősíteni a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét, valamint nagyobb rugalmasságra van szükség a munkaidőszervezés tekintetében, mindenekelőtt a rendelkezésre állási időt és különösen a rendelkezésre állási idő nem aktívan töltött részét illetően, és új egyensúlyt kell teremteni egyrészről a munkaidő és magánélet összehangolása, másrészről a rugalmasab munkaidő-szervezés között. (8) A jelenlegi szabályozás egyszerűsítése, valamint a vállalkozások és munkavállalók igényeinek való jobb megfelelés érdekében felül kell vizsgálni a referencia-időszakra vonatkozó rendelkezéseket is. (9) A 22. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az irányelv 6. cikke alkalmazásától való eltekintést magában foglaló pusztán személyes végső döntés problémákat okozhat mind a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, mind a munkavállaló választási szabadsága tekintetében. (10) A Szerződés 138. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság közösségi szinten konzultált a szociális partnerekkel az e területen való közösségi fellépés lehetséges irányáról. (11) E konzultációt követően a Bizottság közösségi fellépést tartott kívánatosnak, és a tervezett javaslat tartalmáról közösségi szinten ismételten konzultált a szociális partnerekkel a Szerződés 138. cikke (3) bekezdésének megfelelően. 11 A Tanács 1993. november 23-i 93/104/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, HL L 307., 1993.12.13., 18. o. HU 5 HU
(12) E második konzultációs szakasz lezárását követően a szociális partnerek nem tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy el kívánnák indítani a Szerződés 138. cikkének (4) bekezdésében foglalt, adott esetben megállapodás megkötéséhez vezető eljárást. (13) Figyelemmel arra, hogy a tervezett intézkedés céljait, vagyis a munkaidő-szervezésre vonatkozó közösségi szabályok modernizálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. A fent említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. (14) Ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen az Európai Unió alapjogi chartája által megerősített elveket. Ezen irányelv célja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 31. cikkében meghatározott tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog teljeskörű tiszteletben tartásának, és különösen az említett cikk (2) bekezdése teljeskörű tiszteletben tartásának biztosítása, mely bekezdés szerint minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. (15) A Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével és arányosság elvével összhangban a fent említett tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel egy hatályban lévő közösségi jogi aktus módosításáról van szó, ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 2003/88/EK irányelv a következőképpen módosul: 1. A 2. cikk az 1a., 1aa. és 1b. ponttal egészül ki: 1a. rendelkezésre állási idő : az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkahelyén köteles rendelkezésre állni annak érdekében, hogy munkáltatói felszólításra a tevékenységét vagy feladatát végezni tudja. 1aa. Munkahely : az a helyszín, vagy azok a helyszínek, ahol a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlatokkal összhangban a munkavállaló tevékenységeit vagy feladatát rendesen végzi, és amelye(ke)t a munkavállalóra vonatkozó munkaviszony szerint vagy munkaszerződés által előírtaknak megfelelően határoztak meg. 1b. a rendelkezésre állási idő nem aktívan töltött része : az az időszak, amely alatt a munkavállaló az 1a. cikk értelmében rendelkezésre áll, azonban a munkáltatója nem szólította fel a tevékenységének vagy feladatának végzésére. 2. Az irányelv a következő 2a. cikkel egészül ki: 2a. cikk HU 6 HU
Rendelkezésre állási idő Amennyiben a nemzeti jogszabály vagy a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal összhangban egy kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként nem rendelkezik, a rendelkezésre állási idő nem aktívan töltött része nem minősül munkaidőnek. A rendelkezésre állási idő nem aktívan töltött része az átlagos óraszám illetve a rendelkezésre állási idő arányának alapján is kiszámítható, figyelembe véve az érintett ágazatban szerzett tapasztalatot, de meghatározható kollektív szerződéssel, illetve a szociális partnerek közötti megállapodással vagy a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően. A rendelkezésre állási idő nem aktívan töltött részét nem lehet figyelembe venni a 3. cikkben (napi pihenő) és az 5. cikkben (heti pihenő) meghatározott pihenő kiszámításához. Az az időszak, amely alatt a munkavállaló a rendelkezésre állási időben ténylegesen a tevékenységét vagy feladatát végzi, minden esetben munkaidőnek minősül. 3. Az irányelv a következő 2b. cikkel egészül ki: 2b. cikk a szakmai és a magánélet összehangolása A tagállamok autonómiájuk sérelme nélkül arra ösztönzik a megfelelő szinten levő a szociális partnereket, hogy kössenek megállapodásokat a szakmai és magánélet jobb összehangolásának céljával. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az alábbiak biztosítására: hogy a munkaadók kellő időben tájékoztatják a munkavállalókat a munkaidő ütemezésének vagy szervezésének bárminemű változásáról, és hogy a munkavállalók kérhetik időbeosztásuk és munkaütemezésük megváltoztatását, illetve, hogy a munkaadók e kérelmeket kötelesek a munkaadók és a munkavállalók rugalmasságra való igényeinek figyelembevételével megvizsgálni. 4. A 16. cikk b) helyébe a következő szöveg lép pontját el kell hagyni: b) a 6. cikk alkalmazásában (maximális heti munkaidõ) a referencia-idõszak nem haladhatja meg a négy hónapot. A tagállamoknak azonban lehetõségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, és az érintett szociális partnerekkel folytatott konzultáció, valamint a szociális párbeszéd valamennyi lehetséges formájának - ideértve az egyeztetést is, amennyiben a felek kívánják - ösztönzésére irányuló erõfeszítések sérelme nélkül, objektív vagy mûszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos HU 7 HU
okok miatt törvényhozás vagy rendeletalkotás útján ezt a referencia-idõszakot legfeljebb 12 hónapban rögzítsék. Amennyiben a munkaszerzõdés idõtartama kevesebb, mint egy év, a referenciaidõszak nem haladhatja meg a munkaszerzõdés idõtartamát Az átlag kiszámításakor a 7. cikknek megfelelõen nyújtott éves fizetett szabadság idõtartamát és a betegszabadság idõtartamát nem kell figyelembe venni. 5. A 17. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdésben a 3-6., 8. és 16. cikktől szöveg helyébe a 3-6., 8. és 16. cikk a) és c) pontjától szöveg lép. b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak egy ésszerű határidőn belül,, amely a 72 órát nem haladhatja meg amelyet a nemzeti jogalkotás, vagy a kollektív szerződés, vagy pedig a szociális partnerek közötti megállapodás határoz meg szöveg lép. c) A (3) bekezdés bevezető mondatában a 3., 4., 5., 8. és 16. cikktől szöveg helyébe a 3., 4., 5., 8. és 16. cikk a) és c) pontjától szöveg lép. d) Az (5) bekezdés a következőképpen módosul: i) Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép: E cikk (2) bekezdésével összhangban, orvosgyakornokok esetében el lehet térni a 6. cikktől, e bekezdés másodiktól hetedikig hatodikig terjedő albekezdésével összhangban. ii) Az utolsó albekezdést el kell hagyni. 6. A (18) bekezdés harmadik albekezdésében a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak egy ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát nem haladhatja meg amelyet a nemzeti jogalkotás, vagy a kollektív szerződés, vagy pedig a szociális partnerek közötti megállapodás határoz meg szöveg lép. 7. Az 19. cikk helyébe a következő szöveg lép: A tagállamoknak lehetõségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy mûszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetõvé tegyék, hogy kollektív szerzõdések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a maximális heti munkaidõ tekintetében hosszabb referenciaidõszakokat állapítsanak meg, ezek a referencia-idõszakok azonban semmiképpen sem haladhatják meg a 12 hónapot A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos HU 8 HU
általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy a referencia-időszak 12 hónapnál nem hosszabb időtartamban legyen rögzítve: a. kollektív szerződéssel vagy a szociális partnerek közötti megállapodásokkal, a 18. cikkben meghatározottaknak megfelelően; b. törvényhozás vagy rendeletalkotás útján azzal a feltétellel, hogy a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a következők biztosítása érdekében: hogy a munkaadó kellő időben tájékoztatja a munkavállalókat és/vagy azok képviselőit és velük konzulátciót folytat egy hasonló referencia-időszak bevezetéséről; hogy a munkaadó meghozza a szükséges intézkedéseket az említett referenciaidőszak bevezetéséből eredően az egészségre és a biztonságra jelentett esetleges kockázat elkerülése vagy orvoslása érdekében. 8. A 20. cikk (2) bekezdését el kell hagyni. 9. A 22. cikk a következőképpen módosul: a. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: 1. A 2005/../EK irányelv 3. cikkében megállapított időponttól számított legfeljebb három évig a tagállamok a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett a 6. cikk alkalmazásától eltekinthetnek. E lehetőség igénybevételéről azonban a kollektív szerződésnek vagy a szociális partnerek között a megfelelő szinten megkötött megállapodásnak, vagy a nemzeti jognak kifejezetten rendelkeznie kell. E lehetőség a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodással akkor is igénybe vehető, ha nincs hatályban kollektív szerződés, és az érintett vállalkozásban vagy üzemben nincs olyan munkavállalói képviselet, amely a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat értelmében jogosult lenne ezen a területen kollektív szerződést vagy szociális partnerek közötti megállapodást kötni. b. A 22. cikk a következő (1a.) bekezdéssel egészül ki: 1a. Az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel élni kívánó tagállamoknak azonban minden esetben meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a következők biztosítása érdekében: a. a munkáltató nem írhatja elő a munkavállaló számára, hogy egy hétnapos időszak alatt 48 óránál többet dolgozzon, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra tekintettel, kivéve, ha a munkavállaló írásban beleegyezett az ilyen munkavégzésbe. Egy ilyen hozzájárulás legfeljebb egy évig érvényes és megújítható. Az egyéni munkaszerződés aláírásakor vagy a próbaidő alatt adott hozzájárulás semmis; HU 9 HU
b. a munkavállalót nem érheti semmilyen hátrány azért, mert nem egyezik bele az ilyen munkavégzésbe; c. a munkavállaló egyik héten sem dolgozhat hatvanhat 55 óránál többet, kivéve, ha kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik; d. a munkáltatónak naprakész nyilvántartásokat kell vezetnie az ilyen munkát végző valamennyi munkavállalóról, és a ténylegesen ledolgozott órák számáról amelyek megfelelnek az ezen irányelv rendelkezéseinek tiszteletben tartásával kapcsolatos célkitűzésnek; e. a nyilvántartásokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják, amelyek a munkavállalók biztonságával és/vagy egészségével kapcsolatos okok miatt megtilthatják, vagy korlátozhatják a maximális heti munkaidő túllépését; f. a munkáltató kérésre tájékoztatja az illetékes hatóságokat azokról az esetekről, amikor a munkavállalók beleegyeztek abba, hogy hétnapos időtartam alatt 48 órát meghaladó munkát végezzenek, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra nézve, valamint az ezen irányelv rendelkezéseinek tiszteletben tartása érdekében vezetett megfelelő nyilvántartásokról valamint tájékoztatják őket az e munkavállalók által ténylegesen ledolgozott órákról c. A 22. cikk a következő (1b.) bekezdéssel egészül ki: 1b. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2005/ /EK irányvelv 3. cikkében megállapított időpont előtt élnek az e cikkben megállapított lehetőséggel, munkaerőpiacuk részletes szabályaival kapcsolatos okok miatt kérelmezhetik e lehetőség időbeli hatályának az e cikk (1) bekezdésében megállapított időszak lejárta utánra történő meghosszabbítását. A Bizottság határozatát kellően megindokolva határoz arról, hogy e kérelemmel kapcsolatosan van-e szükség további intézkedésekre. d. A 22. cikk a következő (1c.) bekezdéssel egészül ki: 1c.: A tagállamok megállapíthatják, hogy egy munkavállaló által a 2005/ /EK irányelv 3. cikkében meghatározott időpont előtt adott, és ezen időpontban még érvényes beleegyezés az említett időponttól számított egy évig továbbra is érvényes marad. 10. Az irányelv a következő 24a. cikkel egészül ki: 24a. cikk A végrehajtásról Értékelésről szóló jelentés A 2005/ /EK irányelv 3. cikkében említett időpontot követő legkésőbb három éven belül a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság számára ezen irányelv rendelkezéseinek, és HU 10 HU
különösen a 19. cikk, a 22. cikk, (1) és (2) bekezdése valamint a 22. cikk (1b) bekezdése alapján megfogalmazott bármely kérelem végrehajtásáról, adott esetben kiegészítve azt a megfelelő javaslatokkal. adott esetben kiegészítve azt mindenekelőtt e rendelkezés fokozatos eltörlésére vonatkozó megfelelő javaslatokkal, amennyiben a Bizottság azt szükségesnek tartja. 2. cikk A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb a 3. cikkben említett időpontig, bármilyen későbbi módosításról pedig a lehető leghamarabb jelentést tesznek a Bizottságnak. A tagállamok különösen ügyelnek arra, hogy megfelelő eljárások álljanak a munkavállalók és/vagy képviselőik rendelkezésére az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek végrehajtása érdekében. 3. cikk A tagállamok legkésőbb napjáig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek, vagy legkésőbb ezen időpontig biztosítják, hogy a szociális partnerek megállapodás útján végrehajtsák a szükséges rendelkezéseket. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell ezen irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. 4. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. 5. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, [ ] az Európai Parlament részéről az elnök [ ] a Tanács részéről az elnök [ ] HU 11 HU