Az energiahatékonysággal kapcsolatos szabályozás Kormányzati célkitűzések és a módosuló uniós jogszabályok Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály
Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől Fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság javítása hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása 2
Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. az energia címkézésről szóló, 2010/30/EU irányelv helyett 2017. augusztus 1-től új, 2017/1369 rendelet és 2009/125/EK irányelv a környezetbarát tervezés követelményeiről 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 3
Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átültetése 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról (Ehat.) 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról 24/2015. (V. 26.) NFM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról 25/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról (Tájékoztatási rendelet) 4
Energiahatékonysági célkitűzések 3. cikk Minden tagállam megállapít egy indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat: - Primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson; - Primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon; - Energiaintenzitáson. 5
Energiahatékonysági célkitűzés Az energiahatékonysági célt a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozat (felülvizsgálat alatt) 2020-ra tervezett fogyasztáshoz képest primerenergiában kifejezve 92 PJ, végső energiában kifejezve 73 PJ megtakarítást kell elérni. E két érték az ölbe tett kéz szcenárió szerinti (ha nem teszünk semmit) és a közös erőfeszítés szcenárió (sikeres energiahatékonysági fejlesztésekkel) közötti különbség. 6
Épületenergetikai stratégia - 4. cikk Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók. Az energiafelhasználás mintegy 40 %-a kötődik épületekhez. A 4,2 milliós hazai épületállomány több, mint 70 %-a felújítást igényel 1073/2015. (II. 25.) Korm. hat a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiáról és 1601/2015. (IX. 8.) Korm. határozat III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 7
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Hosszú távú stratégia magán és köztulajdonban levő lakó- és egyéb épületek felújításának ösztönzésére. Magában foglalja: a nemzeti épületállomány áttekintését; költség-optimalizált követelményeknek megfelelő felújítás és a közel nulla energiaigény szintnek megfelelő felújítási változatok várható beruházási költségeit; azokat az intézkedéseket és programokat, amelyekkel ösztönözhetők a költséghatékony felújítások; a várható energiamegtakarítást, a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásokat. 8
Központi kormányzati épületek felújítása 5. cikk A tv. határozza meg az intézmények körét (500 m 2-250 m 2 ); A bérlemények, védett épületek, hitéleti épületek nem tartoznak bele a listába; Évente a hasznos alapterület 3 %-át kell felújítani, nyilvántartás; A KEHOP keretében történik a felújítás. Évente jelentés az eredményekről 9
Közintézményi beszerzés 6. cikk A központi kormányzatok csak magas energiahatékonysági teljesítményű termékeket, szolgáltatásokat és épületeket szerezzenek be (közvetlen hatályú uniós követelmények). Kötelező a központi kormányzat részére, önkéntes a többi közintézmény tekintetében. A dokumentációt az ilyen beszerzésekről évente január 31-ig meg kell küldeni a MEKH-nek 10
A 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség (7.cikk) Az irányelvet bevezető, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. tv. 12. -a alapján a megtakarításokat alternatív szakpolitikai intézkedésekkel teljesítjük Cél: éves szinten 1,5 % végsőenergia-megtakarítást kell elérni a végfelhasználóknál Végrehajtási időszak: 2014. január 1. 2020. december 31. Rugalmassági intézkedések: 25 %-os küszöb erejéig csökkentési jogcímek alkalmazása a számítási alap meghatározásakor Év Előírt éves megtakarítás (%) 2014 1% 2015 1% 1% 2016 1% 1% 1,25% 2017 1% 1% 1,25% 1,25% 2018 1% 1% 1,25% 1,25% 1,5% 2019 1% 1% 1,25% 1,25% 1,5% 1,5% 2020 1% 1% 1,25% 1,25% 1,5% 1,5% 1,5% A 2020-ig az előírt halmozott megtakarítás 167,5 PJ a végfelhasználóknál. 11
Energiahatékonysági szakpolitikák I. 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. melléklet és 2010/2016. Korm. határozat alapján Szakpolitikai intézkedések 1 2 3 Országos energiahatékonysági programok (kvótabevételekből, ZFR, ZBR, költségvetési forrásból, kormányközi megállapodás alapján stb.) Operatív programokból megvalósuló elsődlegesen energiahatékonysági célú programok (KEOP, ROP, KMOP, KEHOP, TOP, VEKOP, GINOP) Operatív programokból megvalósuló, elsődlegesen nem energiahatékonysági célú programok (TOP, VEKOP, EFOP, IKOP, KEHOP, VP) 12
Energiahatékonysági szakpolitikák II. 4 Lakásépítési támogatás 5 Energia-racionalizálási pályázat a Belügyminisztériumban 6 Svájci-Magyar Együttműködési Program 7 Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EGT Finanszírozási Mechanizmus 8 Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai [232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet alapján] 13
Energiahatékonysági szakpolitikák III. 9 Épületekre vonatkozó energiahatékonysági célú szabályozás 10 Egyedi döntéssel odaítélt költségvetési támogatások alapján történő energiahatékonyságot javító beruházások 11 12 Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással megvalósuló energiahatékonyságot javító intézkedések A közlekedés energiahatékonyságának javítása 14
Energiahatékonysági szakpolitikák IV. 13 Lakás-előtakarékossági rendszer működtetése 14 Energetikai szakreferens alkalmazása 15 Nemzeti Energetikusi Hálózat működésének eredményei 16 Középületek energiahatékony használatának elősegítése 17 Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági intézkedések érdekében 15
Középületek energiahatékony használatának elősegítése a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője köteles energiamegtakarítási tervet készíteni 2017-től ötévente; a tervet meg kell küldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózatnak; a teljesítésről évente be kell számolni; gondoskodni kell az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról, az épület energiafogyasztási adatait havonta jelenteni kell 16
Nemzeti Energetikusi Hálózat 18 megyei kormányhivatalban és 57 járási (kerületi) kormányhivatalban +Bp létesítendő energetikusi tanácsadó irodák energetikus szakemberekkel célja: a közintézmények köztük az önkormányzatok, valamint a vállalkozások energiahatékony működésének, valamint a lakosság energiafogyasztás-csökkentésének ingyenes energetikai tanácsadással történő elősegítése Közintézmények esetén szakmai segítség energiamegtakarítási terv készítésében, energiafogyasztási adatok bejelentésében, épületet használók szemléletformálásában, energiaszámlák ellenőrzésében. Vállalkozások esetén ösztönzés energetikai auditok elvégzésére, energetikai menedzsment rendszerek bevezetésére Egyes szakpolitikai intézkedések esetén energiamegtakarítási adatok gyűjtése, összesítése megküldése MEKH felé 17
Energetikai szakreferens igénybevétele I. Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a a) 400 000 kwh villamos energiát, vagy b) 100 000 m3 földgázt, vagy c) 3 400 GJ hőmennyiséget. Feladata: az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése a vállalkozás működésében és döntéshozatalában 18
Energetikai szakreferens igénybevétele II. Tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében, Javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban Gondoskodik az elért energiamegtakarítás kimutatásáról Havi és éves jelentést készít tevékenységéről, az energiafogyasztás alakulásáról és annak értékeléséről a fejlesztések, egyéb körülmények tükrében 19
Társasági adókedvezmény energiahatékonysági beruházások után I. 2017. január 1-je után végzett energiahatékonyságot javító beruházás esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy a vállalkozás döntése szerint az üzembe helyezés évében és az azt követő 5 évig, az elszámolható költség lehet az energiahatékonysági célt szolgáló technológiai, épületgépészeti berendezés, épületszigetelés költsége, illetve a megvásárolni tervezett berendezés helyett energiahatékonyabb berendezés többletköltsége; az adókedvezmény a beruházás elszámolható költségeinek 30 %-a lehet, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő összeg 20
Társasági adókedvezmény energiahatékonysági beruházások után II. Az igénybevétel részletszabályai a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendeletben Energetikai auditor előzetes írásbeli tájékoztatása a vállalkozás részére az energiamegtakarítás lehetőségéről, mértékéről, és a megállapítás (mérés, becslés) módszeréről Meghatározott tartalmú igazolás birtokában vehető igénybe, gyakorlatilag audit alapján (adatszolgáltatás MEKH felé) Igénybevételt követő 3 éven belül kötelező adóhatósági vizsgálat Ugyanazon beruházásra egyúttal fejlesztési adókedvezmény nem vehető igénybe 21
Energetikai auditok 8. cikk Kötelező és rendszeres auditok elvégzésének biztosítása a nagyvállalatoknál, és az auditálás elérhetőségének biztosítása minden végső felhasználó számára; Az irányelv VI. mellékletében meghatározott minimum követelmények alapulvételével (Ehat. Vhr. 13. ), de az MSZ EN 16247 szabvány is igénybe vehető a minimum követelmények teljesülése mellett; Képzett szakemberek (névjegyzék, vizsgáztatás, továbbképzés) Ellenőrzés 22
Tájékoztatás, információ A fogyasztók tájékoztatása a fogyasztásukról és a számlázás részleteiről (EED 9-11. cikk); A z elérhető támogatási programokról, az energiamegtakarítási lehetőségekről; Tájékoztató honlap: http://enhat.mekh.hu/ NEH 23
Tiszta energiát minden európainak A csomag a következő jogalkotási javaslatot tartalmazza: a villamos energia piacot érintő új jogszabályok; az energiahatékonyságról szóló irányelv módosításának tervezete; az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv módosításának tervezete; a megújuló energiaforrások alkalmazásáról szóló irányelvet átdolgozó új jogszabály tervezete; a termékek környezettudatos tervezésére és az energiacímkézésre vonatkozó irányelvekhez kapcsolódó munkaterv és végrehajtási jogszabályok; az Energiaunió irányításáról szóló rendelet; valamint az energiahatékonysági beruházások finanszírozásáról, az energiaárakról, az energetikai innováció felgyorsításáról, továbbá az intelligens közlekedési rendszerekről szóló közlemények. 24
2012/27/EU Energiahatékonysági irányelv módosításának tervezete Elérhető: https://ec.europa.eu/energy/en/news/commission-proposes-new-rulesconsumer-centred-clean-energy-transition 25
Célkitűzés Uniós szintű célkitűzés 2030-ra 27% vagy 30% (esetleg 40%?) indikatív vagy kötelező A tagállamoknak saját célkitűzés, de ha a Bizottság úgy látja, hogy nem teljesülne az uniós cél javasolhat további intézkedést a tagállamnak, és elvárja a szoros együttműködést 26
Az energiahatékonysági cél értelmezése 27
Tagállami álláspontok: PL, RO, BG, HU, LV, CY, SK, UK, ES emlékeztetett arra, hogy a 2014. októberi Európai Tanács 27 % célról döntött, nem tartják (még) indokoltnak az EU célszám 30 %- ra emelését. CZ, HR és EL el tudja fogadni a 30 %-os célt, amennyiben az indikatív jellegű. NL, AT, IT az ambíció szintjét támogatja, de azzal, hogy a teljesítésben, a megtakarítások beszámításában a tagállamok számára a lehető legnagyobb rugalmasságot kell biztosítani. BE-nek fenntartása van a 30 % célszámra, egyes tagállamok a 30 % kötelező cél elfogadását a csomag többi elemétől teszik függővé (PT: infrastruktúra összeköttetési célszám, SI: alacsony megújuló energia hozzájárulás, IT: energia intenzitás figyelembe vétele). Ezzel szemben DE, IE, LU, FR, EE, SE, DK és a Bizottság a kötelező 30 % EU cél megtartását kérte, a cél emelését a párizsi klíma megállapodás fényében indokoltnak tartják. 28
Épületenergetikai stratégia és 3%-os éves felújítás 4.cikk Az energiahatékonyság és az épületenergetikai fejlesztések szoros összefüggése; Kötelezettség: 4. cikk: hosszú távú stratégia az épületek felújítására; EPBD 29
A 7. cikk hatályának kiterjesztése időben, a rugalmas bevezetés nélkül, 2021 január 1-jétől új megtakarítási időszak kezdődik. Még vitatott kérdések: 1,5% vagy 1,4% legyen az évi előírt megtakarítási kötelezettség (később 1 %), Hogyan lehet elszámolni a 2020 dec. 31-e előtt megvalósult beruházások vagy intézkedések eredményeként létrejött energiahatékonyság javulást? Megújulók beszámíthatósága Célhoz kötöttség igazolása, 7. Cikk módosítása Új elem, hogy statisztikailag szignifikáns db-ot és az elért megtakarítást ellenőriznie és igazolnia kell független szereplőnek. 30
Hőfogyasztásmérés és informatív számlázás 9-12.cikk Cél: jelentős fogyasztói energiamegtakarítás Tényleges fogyasztáson alapuló számlázás. Minden szektorban! Papír alapú vagy elektronikus számla közötti választási lehetőség. Szétválasztásra kerülnek a földgáz, valamint a fűtés, a hűtés és a meleg vízzel kapcsolatos szabályozási területek. Az irányelv hatálya alól kikerül a villamos energia fogyasztás mérése és számlázása. 2020. január 1-jétől kötelező a távolról leolvasható mérőeszközök bevezetése a fűtés, a hűtés és a melegvíz tekintetében. A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérők és költségosztók cseréjére 2028. január 1-jéig kell, hogy sor kerüljön. 31
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 32