A NAIK és a kutatási innovációs programok a tejágazatban

Hasonló dokumentumok
Tejipari kutatási tendenciák

A magyar föld jövőjéért. A NAIK megalakulása és a Nemzetközi együttmu ködés és kutatáshasznosítás szerepe a NAIK stratégiájában

A magyar szőlő- és borágazati kutatásfejlesztési tevékenység megújítása - feladatok és lehetőségek

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai közötti időszakban

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

várható fejlesztési területek


Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

kutatóintézet életében Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Mosonmagyaróvár

Precíziós gyomszabályozás

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon között

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Miért is a Magyartarka? 2017 augusztus 11 Bonyhád

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Élelmiszerbiztonság és innováció

Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában A REFERTIL projekt bemutatása

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Nemzeti Klaszter Konferencia

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Tejsavbaktériumok és Bifidobaktériumok meghatározására alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont /2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Az élelmiszeripar jelene, jövője

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A CAPINFOOD projekt adatai

A K+F+I forrásai között

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Élelmiszeripari támogatások

Vidékfejlesztési Program

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

TANULJUNK EGYÜTT. I. SAJTAKADÉMIA 2017 augusztus 23 Gyöngyös

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

Európai Innovációs Partnerség. Agrár-, élelmiszer-feldolgozási-, és erdészeti innovációs projektek

Oktatói önéletrajz Dr. Barta József

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

Már lezajlott képzéseinkről o o. Folyamatban lévő képzéseinkről o

Debrecen Fejlesztési Pólus. Debrecen - a tudás iparosítása

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP /2004

EEA Grants Norway Grants

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

MKT Vándorgyűlés Szeptember 16. Hírös Agóra Kecskemét

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Nem a lábunk, hanem az elménk visz előre. /Kínai közmondás/

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy,

A Vidékfejlesztési Program agrár-innovációs lehetőségeinek kiemelése. Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető

Oktatói önéletrajz. Dr. Barta József. Karrier. egyetemi docens. Élelmiszertudományi Kar Konzervtechnológiai Tanszék. Felsőfokú végzettségek:

K+F+I Pályázati Áttekintő

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Mangalica tanácskozás Debrecen Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

I4Food INTERREG IVC projekt projekttapasztalatok, jó gyakorlatok INTERREG IVC/INTERREG EUROPE nemzeti tájékoztató nap

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

A MAGYAR TEJGAZDASÁGI KÍSÉRLETI INTÉZET KUTATÁS-FEJLESZTÉSI MUNKAPROGRAMJA A ÉVRE

A hazai export lehetőségek értékelése a húsipar területén. Hollósy Tibor Beszerzési igazgató Ügyvezető igazgató helyettes

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Gazdaságfejlesztési eszközök

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

Közbeszerzés és innováció

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Szerkezeti változás a évben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

GéSz Gaál és Sziklás Kft.

Átírás:

A NAIK és a kutatási innovációs programok a tejágazatban A MAGYAR TEJGAZDASÁGI KÍSÉRLETI INTÉZET KFT. legfontosabb technológiai fejlesztési eredményei a tejiparban

Röviden a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központról 2014. január elsején, gödöllői székhellyel kezdte meg működését; agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézetek összevonásával, működésük összehangolásával jött létre és további négy kutatóintézet gazdasági társaságként csatlakozott hozzá; a NAIK intézeteinek kutatási tevékenysége lefedi a mezőgazdaság minden jelentős területét, eddig nem volt arra precedens, hogy a kutatási célok, feladatok kitűzése, megosztása ilyen szervezetten történhetett volna; a NAIK immár nemzetközi szinten is jelentős méretű intézményként kapcsolódik a világ tudományos vérkeringésébe, növelve ezzel a hazai agrárkutatás elismertségét (mintegy 1200 fő, amiből 800 fő a kutató, vagy kutatást segítő munkatárs).

A NAIK fő feladatai: a hazai agrárium verseny- és a családi gazdaságok életképességének javítása, a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a lakosság egészséges, magas minőségű élelmiszerrel történő ellátásának biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítása, a mezőgazdaságot érintő globális kihívások pl. klímaváltozás elleni küzdelem.

A NAIK tagintézetei Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (NAIK AKK) Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet (NAIK ÁTHK) Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (NAIK ÉKI) Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) Gyümölcstermesztési Kutatóintézet (NAIK GYKI) Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet (NAIK MBK) Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (NAIK SZBKI) Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (NAIK ZÖKO)

A NAIK-hoz tartozó gazdasági társaságok Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.

A NAIK és a világ A NAIK a maga eszközeivel kezdeményezője és részese a keleti és déli nyitásnak; a nemzetközi együttműködés fontos célterületei Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Észak-, Nyugat- és Kelet-Afrika, továbbá Dél-Amerika. kiemelkedő jelentőségű a Földközi-tenger térségének országaival való kapcsolatok erősítése, ide értve a meghatározó kormányközi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködéseket, ezeken keresztül is hidat képezve a Mediterráneum és a Visegrádi Csoport, tágabb értelemben véve a Földközi-tenger medencéje és Kelet- és Közép-Európa országai között.

A NAIK és a világ A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ ahogy ezt nevében is jelzi a nemzetpolitikai prioritások elvét alkalmazva érdemben kíván tenni a Kárpát-medence magyar nemzetiségű kutatóival való kapcsolatok erősítése érdekében is Az eddig megkezdett együttműködések Pro Scientia Naturae Alapítvány Dr. Berényi János Agrár-innovációs Iroda (Zenta) (Az agrárium helyi jellegzetességeinek erősítése és széleskörű ismertetése, szakmai kapcsolatok építése, képzések.)

A NAIK és a világ Határon átnyúló kutatási együttműködések (pl. halászat: HU-RO, tanyakutatás, fajtakísérletek: HU-SRB) Kétoldalú tudományos és technológiai mobilitási pályázatok (pl. osztrák, szlovén, kínai, indiai, vietnámi, francia relációban) A ZKI és a Gabonakutató fajtáinak bejelentése és forgalmazása a szomszédos országokban

A NAIK nemzetközi együttműködési stratégiájának irányt szabnak regionális és globális geopolitikai realitások nemzetpolitikai elvek természetföldrajzi adottságok világszintű kihívások (klímaváltozás) A globális kihívásokat vizsgálva egyértelmű, hogy Magyarországnak, mint donor országnak is kell szerepet vállalnia a fejlesztési célú agrárkutatásokban.

És akkor jöjjön a tejipar, jöjjenek a sajtok!

Tejipari kutatás-fejlesztési irányok napjainkban Konkrét példák: Túrógyártás ultraszűrési eljárással: azonos élvezeti érték, gazdaságilag hatékonyabb kihozatal Sajtsavóból vagy túrósavóból ultraszűréssel kinyert fehérje hasznosítása pl. tejfölben, desszertekben, italokban Speciális tejfehérje koncentrátumok és izolátumok gyártása (pl. micelláris kazein, savófehérje izolátum) Tejipari melléktermékek (sajtsavó és túrósavó) értéknövelő feldolgozása az ásványi anyag tartalom csökkentésével Innovatív tejalapú funkcionális élelmiszerek receptúráinak kidolgozása életkorfüggő táplálkozási igényeknekhez és egészségmegőrzés és speciális élethelyzet táplálkozási igényeihez igazodva Zsírszegény sajt gyártása speciális védett technológiával

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet szerepe a tejiparban A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetet Magyar Királyi Tejkísérleti Állomás néven 1903-ban alapította a magyar állam Mosonmagyaróváron. Kutatásai célja kiemelkedő színvonalú és innovatív tejtermékek és tejipari technológiák kidolgozása, továbbá az élelmiszer-minőség és az élelmiszerbiztonság fejlesztése, így a hazai tejipar versenyképességének növelése. Újhelyi Imre (alapító igazgató) Magyar Királyi Vegykísérleti Állomás és a Tejkísérleti Állomás közös épülete 1904-ben

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet szerepe a tejiparban Az Intézet ma 1993. óta profitorientált gazdasági társaságként működik, tulajdonosi jogokat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ gyakorolja Fő tevékenységi területek: - Tejipari kutatás-fejlesztés és innováció - Biológiai kutatás-fejlesztés és innováció - Hazai tejtermelők nyerstejének minősítése - Mikrobiológiai és analitikai laboratóriumi vizsgálatok - Élelmiszeripari segédanyagok kereskedelme - Termelés és Termékfejlesztés (Probiotikumok) MTKI Kft. mosonmagyaróvári székhelye

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet szerepe a tejiparban Tejipar részére végzett innovációs tevékenységek Receptúrák és gyártástechnológiák kifejlesztése olyan modern termékekhez, amelyek a tej alkotórészeit nagyobb hatásfokkal hasznosítják. Ennek eredményeként e termékek kedvezőbb táplálkozási értékükkel, kiváló érzékszervi és funkcionális tulajdonságaikkal, átlagon felüli gazdasági eredményükkel járulnak hozzá a tejgazdaság eredményességéhez Példák: funkcionális élelmiszerek, alacsony zsírtartalmú és alacsony energiatartalmú, probiotikus, kalciummal dúsított, laktózmentes tejtermékek.

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet szerepe a tejiparban Kiemelkedő tejipari kutatási terület: membránszeparació alkalmazása Az ultraszűrés alkalmazásával az MTKI Kft. világszinten elsőként valósította meg: 1974-ben az ultraszűréssel készült joghurt, 1975-ben az ultraszűréssel készült feta sajt, 1980-as évek elején a porított tejfehérje koncentrátum ipari szinten történő folyamatos gyártását 1. (1: THE AUSTRALIAN JOURNAL OF DAIRY TECHNOLOGY. Vol 52 April 1997, p.47-49.)

Membránszeparáció alkalmazása a magyar tejiparban A munka nem korlátozódik csak termékek és gyártástechnológiák kidolgozására, hanem az üzemi gyártás megvalósításához megtervezésre kerülnek a komplett gyártóvonalak, és a néhány esetben a gyártáshoz szükséges speciális berendezések (pl. hőkezelő-, ultraszűrő-, vákuumbepárló berendezések) is. Példa: MTKI Kft. által tervezett és kivitelezett automata vezérlésű sűrítő berendezés tejfehérje koncentrátum előállításához Kapacitás: 1400 kg/h vízelpárologtatás Beruházás megvalósítása: Írország (2015)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!