GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekIKözgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
6 Lecke Kémiai kötések
Apoláros kovalens kötés Amikor két egyforma atommag találkozik, akkor ez a két atommag egyenlı nagyságú erıvel próbálja magához vonzani a kötı elektronpárokat Hasonló a helyzet akkor is, amikor a két találkozó atom elektronegativitása nem pontosan egyenlı ugyan, de a köztük lévı különbség kicsi (05) Az ilyen esetekben a létrejövı molekula kívülrıl semleges, apoláros, a kötés neve pedig apoláros kovalens kötés
Kovalens kötés, alacsony elektronegativitás különbség következtében H H C H H A metán esetében például hidrogén- és szénatomok között alakul ki kovalens kötés Mivel a két elem elektronegativitás-különbsége 0,4, így a közöttük létrejövı kovalens kötés apoláros kovalens kötés
Poláros kovalens kötés Ha a kovalens kötésben részt vevı elemek között a következı egyenlıtlenség teljesül az elektronegativitáskülönbségekre vonatkozóan: 0,5 < EN < 1,7 akkor az elemek között poláros kovalens kötés jön létre A poláros kovalens kötés esetén olyan nagy az elektronegativitás-különbség két elem között, hogy az egyik elem jobban magához vonzza a kötı elektronpárokat, így a molekulának az a fele kívülrıl kissé negatív, míg a molekulának az a fele, ahol elektronhiány lép fel, kissé pozitív lesz
Poláros kovalens kötés H Cl Jellemzıen poláros kötéső vegyület például a hidrogén-klorid molekula A klór elektronegativitása 3,0, míg a hidrogén elektronegativitása 2,1 A klórnak tehát jóval nagyobb az elektron-vonzó hatása, mint a hidrogénnek A kötı elektronpár így több idıt tölt el a klór környezetében, mint a hidrogén környezetében, így a klór környezetében relatív elektrontöbblet lép fel, a hidrogén környezetében pedig relatív elektronhiány A molekula tehát polarizálódik, kifelé ugyan semleges, de molekulán belül jelentıs a töltésszétválás
Vízmolekula polarizációja Ennek megfelelıen a vízmolekulán belül is jelentıs polarizáció jelentkezik: három pólus figyelhetı meg, a két hidrogén környezetében pozitív, míg az oigén környezetében negatív töltéstöbblet alakul ki H O H Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez relatív töltéstöbblet, nagysága nem éri el az egységnyi töltés szintjét (pl az elektronét)
Ionos kötés Ionos kötés esetén nem alakulnak ki kötı elektronpárok, hanem a nagyobb elektronegativitással rendelkezı elem egyszerően megszerzi a másik elem elektronját Ebben az esetben tehát az elektronegativitás-különbség olyan nagy, hogy a gyengébb elem nem képes a saját környezetében tartani az elektronját Ionos kötés akkor alakul ki két elem között, ha a kötésben részt vevı elemek elektronegativitás-különbsége: EN > 1,7 A NaCl molekula például ionos kötéssel jön létre: Na Cl
Speciális kovalens kötés Léteznek olyan molekulák is, amelyek kovalens kötéssel kapcsolódnak, azonban a vízben ionjaikra bomlanak szét Ilyen molekulák például: a sósav gáz, amelyet vízben oldva hidrogénionra és kloridionra disszociál (HCl H + +Cl - ) az ammóniagáz, melyet vízben oldva ammónium ionok jönnek létre (NH3 + H2O NH4 + + OH - )
Fémes kötés A fémes kötés során rácsszerkezet alakul ki: a rácspontokban fém atommagok vannak, azonban a kötıelektronok nem szigorúan egy atomtörzshöz tartoznak, hanem az atomtörzsek között rendezetlen formában helyezkednek el Az ilyen elektronokat delokalizált elektronoknak nevezik A delokalizált elektronok rendkívül mozgékonyak, kis erıhatásra elmozdulnak Ez az oka annak, hogy a fémek jó elektromos vezetıképességgel illetve jó hıvezetı képességgel rendelkeznek
A datív kötés esetében kialakul olyan kötı elektronpár is, ahol az elektront csupán az egyik elem biztosítja Erre példa a szénmonoid: C C O O
Az elsıdleges kémiai kötés szabályai Az elsıdleges kémiai kötés fajtája a kötésbe kerülı elemek elektronegativitásainak különbségétıl függ Ha EN < 0,5, akkor apoláros kovalens kötés alakul ki Ha 0,5 < EN < 1,7, akkor poláros kovalens kötés keletkezik Ha EN > 1,7, akkor ionos kötés jön létre
Kérdések a leckéhez Apoláros és poláros kovalens kötés A vízmolekula polaritása Fémes kötés
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!