A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer 2015-ös értékelése

A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer 2015-ös értékelése PPRR Mányoki Gergely, Udvardy Orsolya, Józsa Edit, Páldy Anna, Magyar Donát Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Igazgatósága Levegőhigiénés és Aerobiológiai Osztály A Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel P. u. 1., földszinti Díszterem 2015. február 23.

A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR) egészségügyi tartalma http://oki.antsz.hu/files/jelentesek/pprr/aktualis.pdf

PPRR: technikai háttér A fejlesztésben elért jelenlegi állapot: - A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer egy nagy részletességű interpolációs térkép, pollenkoncentráció adatokkal dolgozik. - Az adatokat excelből nyeri, több beállítási lehetősége van (pl. spline és kriging). - Az interpoláció eredményét kategóriákba sorolva jeleníti meg (8 kategória). - 2015-től 3 riasztási fokozattal működik (+ figyelmeztető jelzés) - 2016-ben új, nemzetközi trendeknek megfelelő színkategória rendszert kapott: narancs: magas - Tanulási algoritmussal bír, statisztikai részeredmények analízisével jut lépésenként jobb és jobb eredményhez. - Bizonyos statisztikák is lekérhetőek az eredmények validitására vonatkozólag. - A kimeneti nézetfájlok JPEG-k. Az eredmény testre szabható: változtatható például a kategória megadás és színezés, a feliratozás, a kivágat, a méret. Egy futással azonos griden több térképtípus is kérhető (kizárva azt, hogy két egymást követő futás térképe minimális eltérést mutasson). Angol változat is lehetőség. - A 2016-tól Magyarországra, a Pannon Biogeográfiai Régióra és két európai kivágatra is működik (utóbbiak tesztelés alatt). - Hamarosan a parlagfű mellett másik 3 indikátor taxonra is elérhetővé válik (éger, nyír, pázsitfűfélék).

Parlagfű csúcsszezon 2015-ben a PPRR szerint

A parlagfű pollenszezon alakulása 2015-ben (PPRR) 30. hét

A parlagfű pollenszezon alakulása 2015-ben (PPRR), 36. hét Az augusztus közepére érkező, a hidegfrontot kísérő csapadékos zóna az ország keleti felében viszonylag hosszú ideig meghatározó volt, amit a légtéri parlagfű pollenkoncentráció mintázatra is rányomta bélyegét; jelentős eltérés alakult ki az ország nyugati és keleti területei között.

A parlagfű pollenszezon alakulása 2015-ben (PPRR), 37. hét Az augusztus közepére érkező, a hidegfrontot kísérő csapadékos zóna az ország keleti felében viszonylag hosszú ideig meghatározó volt, amit a légtéri parlagfű pollenkoncentráció mintázatra is rányomta bélyegét; jelentős eltérés alakult ki az ország nyugati és keleti területei között.

A parlagfű pollenszezon alakulása 2015-ben (PPRR), 38. hét

A 2014-es és 2015-ös parlagfű pollenszezon alakulása a sokéves átlaghoz képest országos napi átlagkoncentráció 2014-ben a főként a nyugati országrészen ismétlődő esők a csúcsidőszak alatt folyamatosan, jelentősen csökkentették a parlagfű pollenkoncentrációt. 2015-ben Az esőzések augusztus 20-a környékén alábbhagynak, ezzel segítve a parlagfű légtéri pollenkoncentrációjának növekedését, szórványos esőzések azonban országszerte megmaradnak. A szeptember közepi vénasszonyok nyara második csúcsot hoz. 1000 db/m 3 feletti napi pollenkoncentrációt idén két állomáson regisztráltak: Győrben és Veszprémben. Országos szinten a napi maximumot 2015-ben Győrben mérték, 1267 db/m 3 -es értékkel (09.01.).

A hőmérséklet és csapadék értékek alakulása 2014 júliustól szeptemberig az OMSZ adatai alapján július augusztus szeptember Napi középhőmérsékletek ( C) és napi csapadékösszegek (mm) a sokévi átlagok viszonyában, országos átlagban (OMSZ, http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_honapok_idojarasa)

A parlagfű napi pollenszám alakulása a hőmérséklet és csapadék alakulása fényében A csúcsszezon előrejósolhatósága: A jellemzően augusztus közepén (az utóbbi években rendszeresen egy komolyabb aszályos periódus után) érkező csapadékos időszakot követő felmelegedéssel kell a legmagasabb értékkel számolni. Ezt követheti egy második csúcs, amit részben egy új felmelegedés, részben a mezőgazdasági munkálatok (betakarítás, tarlóhántás) idézhetnek elő. július augusztus szeptember C mm aszály aszály db/m 3 (Amb) 400 300 200 100 0 Napi középhőmérsékletek ( C) és napi csapadékösszegek (mm) a sokévi átlagok viszonyában 2015. júliustól szeptemberig, illetve az ez idő alatt a légtérben mért parlagfű pollentartalom (db/m 3 ), kiemelve a száraz-meleg időszakokat (országos átlagok) forrás: OMSZ, http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_honapok_idojarasa és ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat, OKK Országos Környezetegészségügyi Igazgatósága

A légtéri parlagfű pollen országos eloszlásának heti változása a meteorológiai változások figyelembe vételével 17-23 24-30 31-06 07-13 14-20

Éves különbségek (2014 / 2015) a légtéri parlagfű pollen országos eloszlásának heti változásában 31-33. 2015-ben a megelőző évihez képest később kezdődő szezon, lassabb koncentráció-emelkedés.

Éves különbségek (2014 / 2015) a légtéri parlagfű pollen országos eloszlásának heti változásában 34-36. 2015-ben A jellemzően már 34. héten jellemző nagyon magas értékek még váratnak magukra, a 35. héten azonban érdekes módon már a csúcsidőszakról beszélhetünk, a városok heti átlagát tekintve. A napi értékek viszonylatában azonban a csúcsidőszak a 36. hétre esett, mint 2014-ben.

37-39. Éves különbségek (2014 / 2015) a légtéri parlagfű pollen országos eloszlásának heti változásában

Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer: nagyobb időintervallumok jellemzésére, elemzéshez 2015. 30-42. heti átlag A legfontosabb csapadék gócok júliustól szeptemberig

több évre is A légtéri parlagfű pollen jellemző országos eloszlása 2011 22-44. hetében (átlagos napi pollenkoncentráció) 2011. A légtéri parlagfű pollen jellemző országos eloszlása a 34. héten 2007 és 2011 között (átlagos napi pollenkoncentráció) 34.

2015. 30-42. heti átlag több régióra is.

További igények a bővítésre: Ragweed Pollen Alarm System (RPAS)

európai színtérre.

Tervek, szerepek Az egyik legfőbb fejlesztési feladat a térinformatikai alkalmazásokhoz és többváltozós geostatisztikai számításokhoz való csatlakozás lehetőségének kiépítése, a mezőgazdaságban jelentkező és népegészségügyre kiható problémák feloldására vonatkozó kutatások elősegítése érdekében

Tervek, szerepek Az aerobiológiai monitorozás kiemelt jelentőségű és fenntartandó. Kimutatási eredményeit, így a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképeit is, irányadóként kell kezelni, tekintve hogy: - a légköri eredetű allergiás és asztmás megbetegedésekért nagy részben felelős légtéri pollentartalomnak egyedüli monitorozási rendszere, amely az általános helyzetképet képes megmutatni és amely a probléma e fő kiváltó tényezőjét közvetlenül képes megfogni. Betegellátási szempontból közvetlen információval szolgál, amely epidemiológiai használatra is alkalmas. - objektív, nemzetközileg elfogadott, sztenderdizált mintavétellel készül, - térségi-megye szinten irányadó, regionális-országos szinten átlagolva pontos - éves szinten végezhető, költséghatékony - lakossági- és betegtájékoztatásra, kutatási célra is hasznosíthatók (pl. előrejelzésre); - mind az agrárrendszer, mind a klímaváltozás indikátora.

Az eredmények végső felhasználására vonatkozóan Az aerobiológiai monitorozás által szolgáltatott adatok elsősorban jelentős változások kimutatására szolgálnak, amelynek megfelelő értékelése robosztus kategóriák megadásával, nagyobb térségekre vonatkozóan, többéves összehasonlításokkal, tendenciák kimutatásával, illetve csoportátlagok alkalmazásával történik, továbbá a háttérváltozók ok-okozati összefüggéseinek elemzése útján. Az évek eltérő időjárási jelenségei miatt tehát aerobiológiai eszközökkel főként robosztus változások kimutatására van lehetőség, klímarégiókra megadott többéves összesítésekkel. Ha a légtéri pollenkoncentrációs érték csökkenése jelentős és többéves viszonylatban is kimutatható már és az gazdasági tevékenységeket leíró változókkal korrelál, akkor az támadhatatlanul a parlagfűmentesítés, illetve az agrár- és földreform ebbéli sikerét bizonyíthatja

A száraz tény Az aerobiológiai monitorozásból származó adatok alkalmasak lehetnek arra, hogy jelezzék - a mezőgazdasági tevékenység pozitív, vagy negatív hatását, illetve - a védekezés (remélt) eredményét több más intézet, illetve monitoring rendszer (pl. OMSZ, FÖMI) adatainak együttes értékelése, illetve az ehhez szükséges kutatási program biztosítása esetén.

Köszönjük a figyelmet!