z elektromos mobilitás: a járműipar, a közlekedés, az energetika és a digitalizáció konvergenciája Vígh Zoltán közkapcsolati igazgató, JÁK 2017. november 10.
Z E-MOBILIÁI ZEKOR ÚJ IPRÁG ZÜLEE 2
Z E-MOBILIÁI ZEKOR Nemzetközi környezet az e-mobilitás globális megatrend: Dekarbonizációs célok a globális EV-állomány jelentős növekedése (150-200 millió jármű 2030-ra IE); közlekedési, energetikai és infokommunikációs iparágak konvergenciája; Részint egységes szabályozási és szabványosítási keretek: pl. a 2014/94/EU irányelvnek megfelelő nemzeti tervek az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája terén; technológiai fejlődés viszont rendkívül gyors, amivel még az EU-jog sem tud lépést tartani! 3
hazai környezet:. Z E-MOBILIÁI ZEKOR Jedlik Ányos erv a nemzeti e-mobilitási stratégia. Célja: a dekarbonizáció és az iparfejlesztés egységes szemlélete; z FI-irányelv nyomán a kormány elfogadta a nemzeti kerettervet; Jedlik Ányos Klaszter a szektor szereplőinek együttműködését erősíti: 40 tag a kormányzati, a közlekedési, az energetikai és a K+F+I területéről; Jedlik Ányos Cselekvési erv alapcélkitűzései: ösztönzők és kedvezmények (zöld rendszám, parkolás); lkalmazkodás a nemzetközi kihívásokhoz: járműipari trendek, megújuló energiák integrálása. 4
MR ELEKROMO MOBILIÁI PIC (EKOZFÉR) 21. század 4.0-ás ipari forradalmának részeként a szektor elemei: JÁRMŰVEK, INFRRUKÚR, ZOLGÁLÁOK Elektromos járműgyártás (M1-3, N, L, light and heavy duty) Infrastruktúra smart töltési rendszerek Energia-menedzsment rendszerek (mérés) Áramkereskedelem (üzemanyagellátás) Elektromos hálózat (biztonság) Informatikai hálózat elekommunikációs hálózat Elszámolóház Multimodális közlekedési módok Mobilitás mint szolgáltatás Üzleti modellek 5
MR KIHÍVÁ Z E-MOBILIÁ ELŐ Közösségi közlekedés zemélyközlekedés Városi logisztika E-mobilitás Céges flották Parkolás és töltés e-car-haring 6
Dekarbonizáció:. Z E-MOBILIÁI ZEKOR z egységes európai energiapolitika egyik fő célja, amelynek elérését a közlekedés növekvő elektrifikációja, valamint a tiszta módon előállított villamos áram, mint lehetséges alternatív üzemanyag szolgálja. z Európai Energiaunió keretrendszerében a tagállamok összekapcsolják a közlekedési és az energiaszektor kibocsátáscsökkentését, beleértve a megújuló energiaforrások növekvő méretű használatát. a) a közlekedési rendszer nagyobb hatékonysága, b) alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások biztosítása a közlekedési ágazat számára, valamint c) alacsony kibocsátású de elégséges teljesítményű járművek előállítása. 7
Z E-MOBILIÁI ZEKOR Digitalizáció (C_I, Ipar 4.0, K+F+I): z alacsony kibocsátású mobilitás EU-stratégiája (2016 július) az energiapolitika szempontjából...,...az európai digitalizálási stratégia pedig az iparfejlesztés szempontjából szán nagy szerepet az együttműködő, intelligens közlekedési rendszereknek (C-I). Ezek nem csupán egymást kiegészítő technológiák, de erősítik is egymás működését. magyar kormány az európai C-I stratégiával összhangban támogatja az önvezető technológiai kutatásokat szolgáló zalaegerszegi autóipari próbapálya létrehozását, és a Nemzeti Mobilitási Platform keretében egységes rendszerben kezeli ezeket a technológiákat. Ugyanez a horizontális megközelítés az e-mobilitásra is jellemző, például az infrastrukturális elemek esetében (utak és járművek, illetve elektromos töltőállomások összekapcsolása). 8
Z E-MOBILIÁI ZEKOR z e-mobilitás jövőképe járműipari aspektus: z egyidejűleg ható diszruptív változások miatt jogos a bizonytalanság; z elektrifikáció különböző módozatai: PHEV, BEV, FCEV; Növekvő együttműködés a különböző ipari szektorok között; K+F potenciál döntő szerepe az OEM-ek és beszállítóik számára; Új nemzetközi értéklánc és munkamegosztás; z ekoszféra és a piac különböző modelljeit még csak tesztelik az EU-tagállamok. 9
Z E_MOBILIÁ JÁ ÉRÉKLÁNC jelenlegi tendenciák alapján az OEM-szintű szereplők és az első körös beszállítók is több alternatívával szembesülnek saját jövendő stratégiájuk kidolgozása közben. tét minden esetben az, hogy melyik iparág szereplője konszolidálja az intelligens és energetikailag tiszta járműgyártási szektort. 10
Integrált támogatás.és koordináció IRÁNYÍÁ utomated. Connected. Electrified. Mobilitás Platform: fejlesztések összehangolt rendszere M Ű Z K I N Á C D Ó E Ü L E Iparpolitika Koordináció Koordináció LEPÉNYI I. DR. PLKOVIC L. DEUCH. tratégiai megállapodások POLIIKI ZIN Dr. zalay Zs. OPERÍV ZIN (CÉGEK) Hálózatba kapcsolt Dr. Bokor L. utomatizált Erdős I. Források Mobilitás Platform KÖZÖÉGI ZIN Elektromos Huba B. Kormányhatározatok Á R D L M Í Á I RECR Oktatás M.c. VCE M.c. CD B.Eng esztmérnök Duális képzések Kutatások PZ rendszer Próbapálya Egyetemi Kutató kp. Ipari Fejlesztő kp. echnológiai park zolgáltatások RECR Nr. 1-7 EFOP 3.6.2 EFOP 3.6.3 Dr. Gáspár P. Dr. Háry. Külső infrastruktúra Út R76 Cross border EN- mart est City C-ROD CROCODILE Érsek I. Kommunikációs infrastruktúra V2X Celluláris (4G/5G) dat árolás Hozzáférés (Privacy) nalitika Okos város C-I platform Dr. Charaf H. Jogi oldal és szabványosítás Járműip., el.ko. Nemzetközi WP.1 WP.29/I-D GER 2030 Euro NCP IO Magyarországi 5/1990 és 6/1990 EKB Dr. Dávid. Gazdasági diplomácia Külgazd. promóció Zóna koncepció CD befektetések Nemzetközi elfogad. Külgazd. kommun. ajtó Fórumok Kiállítások/Vásár Közösségi Média Ésik R. 11 N Á C D Ó E Ü L E
Köszönöm a figyelmet! Vígh Zoltán 2017. november 10.