15 éves a Szociális törvény Előadó: Farkas Attila
A szociális jogok gyakorlását és az ellátás igénybevételét számos esetben nem az anyagi források hiánya akadályozza, hanem az eljáró szervek és a szociális intézmények áttekinthetetlen szövevénye, valamint az ellátást igénylő kiszolgáltatottsága. 1993. évi III. törvény javaslat; Általános indoklása.
Az 1993. évi III. törvény 1993. február 26-án lépet hatályba A törvény az elmúlt 5478 nap alatti változtatási: 51 módosítás 3174 szöveg változtatás összesen 433 szöveg változtatás 2003-ban egy alakommal 107 naponként változott a törvény 354 napig 1998. január és december között volt leghosszabb ideig változatás nélkül
400 SZOCIÁLIS TÖRVÉNY IDŐBELI HATÁLYA, ÉS MÓDUSULÁSAINAK SZÁMA 1993-2008 350 300 250 200 150 100 50 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1 2 3 4 5 6 7 8 9101 121314151617181920212 232425262728293031323 343536373839404142434 45464748495051 NAPOKSZÁMA MÓDOSITÁSOK SZÁMA
Önkormányzati szociális ellátás normatíva összegei: 1990-ben 1993-ban 2005-ben 20 Mrd Ft 57 Mrd Ft 205 Mrd Ft
1993-ban a Szociális törvény főbb indokai: a.) alkotmányos kötelezettség, b.) nemzetközi kötelezettségekből adódó kötelezettségek (gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezség okmánya; szociális karta), c.) társadalmi változások, d.) elszegényedés, e.) új elosztási rendszer működtetése.
1993-ban a Szociális törvény célja önálló, korszerű szociális ellátórendszer kialakítása. Sikerült-e a célt megvalósítani, azaz létrejött-e az önálló és korszerű szociális ellátórendszer. Érvek az igen mellett. Érvek a nem mellett.
Hatáskör telepítés 1993 telepítés települési önkormányzati szinten valósul meg. Okok: önkormányzati törvényből fakad, egyszerű hozzáférhetőség biztosítása, a helyi hatáskör gyakorlók (képviselő testület, jegyző) a rászorultság megállapításához nélkülözhetetlen ismeretekkel bírnak.
Hatáskör telepítés 2004 szociális és gyámhivatal. hatáskörök testülettől jegyzőhöz kerülése.
1993-ban a Szociális törvény alapvető technikái: a.) rászorultsági alapú célzott ellátásokat kíván nyújtani, - szelektív normativitásra törekszenek, b.) családközpontú, c.) önkormányzatok felelősségét települési szociálpolitika átfogóan határozza meg, d.) személyes gondoskodás keretében nem állami szervek szociális ellátásba való bekapcsolódását szélesíti
Az 1993. évi III. törvény megalkotásakor rendszerűségre törekszik, de kétarcúságot tükröz: a korábban már működő ellátások szabályait emeli törvényi szintre, új szabályát alkot alkotmányos jogelvek, szakmapolitikai indokok miatt
Nóvumok közül néhány: infláció álló jövedelemhatár értékek és ellátás mértékek meghatározása, a nyugdíjminimum összegéhez való viszonyítás települési önkormányzat lakosság számához igazodó önkormányzati kötelezettség rendszer kialakítása, ellátási szerződés munkanélküli jövedelempótló támogatás, lakásfenntartási támogatás, költségi alapú intézményi térítési díj és jövedelem függő személyi térítési díj rendszer kialakítása, személyes gondoskodásban részesülők jogvédelme.
A Szociális törvény szélesen és mélyen szabályoz: célcsoportokat, ellátási típusokat, ellátási módokat, ellátottak jogait, ellátás szervezés módját, ellátók humán feltételeit, finanszírozást. Törvény végrehajtási rendelkezéseivel egy összetett szabályozási rendszert alkot.
A szabályozás hatályba lépése: - azonnal, - hamar, - felkészülési idő (rövidebb, hosszabb), - hatályba lépés előtt módosítják a szabályt. Törvényi szabályozást a végrehajtási rendelkezés esetenként nagy idővel követi. Olykor a végrehajtási rendelkezésekbe hamarabb kerülnek szabályok, mint a törvénybe. Költségvetési törvény saláta rendelkezései direkt, finanszírozási szabályai indirekt rendszeresen átírják a szakmai szabályokat.
Evolúciós szabályozás és ellátó rendszer fejlődés A törvény mintegy evolúciós fejlődésen megy keresztül, különböző pontjain újabb- és újabb szabályozási verziók alakulnak ki és 2-3 évente a szabályozás átfogóvá válik, máskor jelentősen módosul. Bizonyos esetekben szabályozási elemek : - egymásra épülnek, egymást kiegészítik, (pl. az ellátottak jogai, rászorultság kérdése, beutalási rendszer vagy ellátottak felülvizsgálata.) - egymást követő szabályozások radikálisan eltérő megoldásokat hódoznak
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése I. 1996. falugondnoki szolgáltatás (miniszteri rendelet már korábban tartalmazza). - családi szükségletek kielégítését célzó gazdálkodás szociális földprogram. a nem állami szociális gondoskodást nyújtó intézmények közfeladat ellátásához állami hozzájárulásra jogosultak. módszertani feladatok törvényi szabályozása. bentlakásos intézmények esetén egyszeri hozzájárulás jogintézményeinek bevezetése
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése II. 1999. átfogó módosítás. Indokolatlanul megnőtt a bentlakásos intézményi ellátásra várakozók száma, a nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők száma viszont stagnál. lakóotthon. (1998. XXVI. Tv. Fogyatékosügyi törvény) szakemberek továbbképzési rendszerének bevezetése.
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése III. 2001. differenciált ellátás fejlesztés a. a lakókörnyezetben történő közvetlen segítségnyújtás rendszerének további erősítése. közösségi ellátás, - támogató szolgálat, - tanyagondnoki ellátás
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése IV. 2001. differenciált ellátás fejlesztés b. - ellátottak jogvédelmének erősítése, elláttotjogi képviselő - integrációs modellek (szakmai- szervezeti). Módszertan erősítése NCSSZI. Szociális tervezési koncepció. Rászorultság két eleme: a.) jövedelmi helyzet, b.) gondozási- ápolási rászorultság elsődlegesen az önellátó képesség hiánya.
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése V. 2003. autista személyek. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nevesítése, a lakókörnyezetben történő feladatellátás érdekében. Szociálpolitikai Tanács. 2004. szociális gondoskodás alapszolgáltatások átalakítása.
Idősgondozás A 60-as évek közepére világossá vált a döntéshozók előtt, hogy az idősellátás zárt idősgondozással nem oldható meg A bentlakásos intézmények mellett kialakították a nyitott gondozási formákat étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás Az ellátás megnevezése és tartalmi elemei többször módosult
Szociális ellátottak száma 1970-2005 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Bentlakásos 26 884 29 886 32 186 34 129 38 682 54 315 63 326 71 598 Étkeztetés 1 560 2 439 11 152 32 321 90 992 106 969 98 158 106 702 Házi segítségnyújtás 14 967 22 282 35 146 49 834 84 720 44 449 40 292 45 130 Nappali 9 587 16 491 21 057 27 608 36 168 41 316 41 816 42 507 NY 26 114 41 212 67 355 109 763 211 880 192 734 180 266 194 339 Összes 52 998 71 098 99 541 143 892 250 562 247 049 243 592 265 937
Egyes szociális szolgáltatások ezer időskorú lakosra jutó ellátott 1970-2005 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Bentlakásos 14,98 15,55 17,74 18,12 19,74 27,34 32,08 33,27 Étkeztetés 0,87 1,27 6,15 17,16 46,43 53,85 49,72 49,58 Házi segítségnyújtás 8,34 11,59 19,37 26,47 43,23 22,38 20,41 20,97 Nappali 5,34 8,58 11,61 14,66 18,45 20,80 21,18 19,75
Az idősek számának növekedésével éppen lépést tartott az idős ellátás egész volumene A bentlakásos ellátás dinamikusan nőtt (1990-2005 között közel 70%-kal) Házi segítségnyújtás a felére csökkent Étkeztetés, nappali ellátás valamelyest növelni tudta súlyát
A kormányzati és szakmai dokumentumokban megfogalmazott szándékokkal szemben a zárt idős gondozás nőtt dinamikusan, ennek okai összetettek
A nyitott ellátásainak aránya tízezer időskorú lakosra jutó ellátott 2005 Főváros MJVárosok Város Község Országos MEGYÉK Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Jász-Nagykun-Szolnok Heves Pest 68,18 65,50 76,33 127,39 90,30 162,18 139,87 112,00 110,47 108,62 44,43 1 2 3 5 6 20
Fehérgyarmati Abaúj-Hegyközi Baktalórántházai Sátoraljaújhelyi Encsi Sárbogárdi Sárospataki Tiszaújvárosi Vásárosnaményi Tokaji 10 LEGJOBB KISTÉRSÉG 401,82 325,02 291,08 245,74 234,34 226,33 224,51 220,28 210,55 206,45 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
10 LEGGYENGÉBB KISTÉRSÉG Ráckevei 30,88 Gárdonyi 33,06 Ceglédi 34,11 Veresegyházi 37,00 Gyáli 39,35 Dunakeszi 39,70 Hajdúböszörményi 40,40 Monori 40,53 Debreceni 41,46 Váci 43,17 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás, Budapest 2006 60 éves és idõsebb népesség aránya Ezer idõskorú lakosra jutó ellátott
Rászorultság megítélése az települési önkormányzati szakemberek véleménye alapján
12.4. A rászorultságot legjobban a jövedelem alapján lehet vizsgálni Nem válaszolt Teljesen mértékben egyetért Egyátalán nem ért egyet 45% 35% 2 3 25% % 2 15% 8 05% % 5 % % -5% 1 1 % Nem ért egyet 3 4 Részben egyetért % Egyetért
12.6. A jövedelem vizsgálat az egyetlen objektív módja a rászorultság vizsgálatának Egyátalán nem ért egyet 75% 60% Nem válaszolt 45% 30% 30% Nem ért egyet 15% 23% 0% 0% 6% 13% 28% Teljesen mértékben egyetért Részben egyetért Egyetért
12.10. Idős, beteg emberek esetén nem az anyagi helyzetet, hanem az önmagáról való gondoskodást indokolt vizsgálni Nem válaszolt Teljesen mértékben egyetért 5 0 % Egyátalán nem ért egyet 75% 60% 45% 30% 15% 1 %0% 1 % 4 % 1 8 % 2 6 % Nem ért egyet Részben egyetért Egyetért
A szociális szolgáltatásra való rászorultság nem vizsgálható csak jövedelmi, vagyoni szempontok alapján, hanem figyelembe kell venni az önellátó képességet, egyén élethelyzetét.. Egyetért 29% Részben egyetért 7% Teljesen mértékben egyetért 62% Nem ért egyet 1% Egyátalán nem ért egyet 1%
Az önkormányzat a rendeletében megállapítót rászorultsági kritériumok 8.6. Önellátó képessége (20,22%) 8.7. Egyéb (3,99%) 8.1. Jövedelmi helyzet (15,33%) 8.2. Vagyoni helyzet (3,64%) 8.3. Lakás, lakhatási körülmények (2,4%) 8.5. Az egyén élethelyzetének sajátosságai (23,17%) 8.4. Egészségi állapot (31,25%)
Tartós munkanélküliek rászorultsági segélyezése A Szociális törvény módosításainak egy jelentős része a tartós munkanélküliek rászorultsági ellátásának és munkaerőpiacra való visszavezetésének szabályozási variánsai.
1993. Munkanélküli jövedelempótló támogatás 1994. A együtt kell működnie a munkaügyi központtal. Közösségi munkavégzés (egy sajátos foglalkoztatási forma, amelyet az önkormányzat ajánl fel.) Az önkormányzatokat ösztönözése a közhasznú foglakozatásba.
1995. A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosítások keretében a jövedelempótló támogatás időtartamát 24 hónapra maximalizálta. Bevezették a jövedelempótló támogatás szüneteltetését. (1996) A közösségi munkavégzésre vonatkozó szabályok nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, ezért hatályon kívül helyezték. 1996. Aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye
1997. rendszeres szociális segély hagyatéki teherként történő bejelentésének lehetősége. az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők esetében együttműködési program szabályozása a munkaerőpiaci esélyek javítása céljából. a központilag szabályozott ellátások esetében a központi költségvetés szerepe 50 %-ról 70 %-ra nő.
1999. munkanélküli jövedelempótló rendszer megszüntetése közcélú munkavégzés lehetőségének megteremtése. 30 napos munkateszt bevezetése. 2004. együttműködési kötelezettség újra szabályozása beilleszkedési programok. 2005. családi segélyezés bevezetése.
Köszönöm a figyelmet!