NAGYBAJOM TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017

NAGYBAJOM TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: L. Balogh Krisztina okl. építészmérnök Lőrincz Anna egyetemi hallgató Lerger Ferdinánd egyetemi hallgató KÖZREMŰKÖDÖTT:Dr. Hornung Judit jegyző

Tisztelt Érdeklődők! - a polgármester levele-

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...5-9 2. Nagybajom bemutatása...10-19 3. Örökségünk...20-49 4. Településképi szempontból meghatározó területek Nagybajomn...50-59 5. Építészeti útmutató...60-69 6. Jó páldák...70-71 7. Sajátos építményfajták, reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések...72-75 Fotógyűjtemény...76-83 1. melléklet: Helyi építészeti értékvédelem alatt álló örökség jegyzéke...84-86 2. melléklet: Inváziós fajok jegyzéke...87-88 Forrásjegyzék...83 4

Bevezetés 1 A harmonikus és élhető környezethez minden embernek joga van, így a településeknek erre lehetőséget kell biztosítania. A település a tájl és az épített környezet együttese. Településképünk meghatározó elemei a terek, az utcák és az azokat kísérő épületek összessége. A hangsúly az összességen, az összképen van. Az építészet sokszínűségét adja a változatos utcák, terek, épületek sokasága, azonban figyelni kell azok illeszkedésére, hogy a sokszínűség ne zavaros összképpé álljon össze. Ugyanígy a házak is lehetnek eltérőek egymástól, más rendeltetésűek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, zavaros, élhetetlen környezetet alakítanak ki. Hogy közelebb kerüljünk egy településhez jobban meg kell ismernünk azt, nem csak történelmi, hanem településszerkezeti, építészeti oldaláról annak érdekében, hogy a településfejlődés során a meglévő történeti településszerkezet és épített környezet értékeinek méltó megőrzése és fenntartása mellett a folyamatosan megújuló társadalmi- gazdasági igényeknek eleget téve mi is hozzá tudjunk tenni örökségünkhöz. A Településképi Arculati Kézikönyvön (TAK) keresztül meghatározzuk Nagybajom jellemző, jövőbeni tervezés során iránymutató arculatát. Ennek során az építtetők, tervezők és a lakosság számára közösen megfogalmazott ajánlásokat nyújt az illeszkedés mikéntjére, a megfelelő lépték, a kialakult települési szövet és a karakteresen eltérő településrészek figyelembevételével. A kézikönyv szerepe az építészeti normák, a jó példák bemutatása, melyen keresztül lehetőség nyílik a lakosság szemlélet-, illetve a közízlés formálására, a városlakók számára egyértelművé téve a szakmai elvárásokat. 5

Vajon mit is jelent nagybajominak lenni? Mi kell ahhoz, hogy egy közösség kialakuljon? Mindenek előtt egy közös kapocs, ami összefogja a település lakóit. Ez könnyen lehet a település kultúrája, a hagyományai, vagy jelen esetben az építészete. Minden település építészete más, hiába épültek azonos évtizedben és stílusban a házak, mégis van bennük valami, ami sajátos. Ez a hely szelleme, a Genius Loci. Nagybajom története éppoly sokszínű, mint maga a város. Ez a sokszínűség nem csupán a város kultúrájában és vallásában jelenik meg, hanem építészetében is. A város építészete változatos, mégis hagyományőrző. Jelen kézikönyv a település építészeti sajátosságait tárja fel. A város nevezetességei mellett eldugott építészeti kincseket fed fel. Református templom (Fotó 1) 6

A kiadvány egyaránt hasznos lehet a Nagybajomban élő lakosoknak, hogy részletesebben és mélyebben megismerjék településük értékeit, vagy hogy építészeti és történeti érdekességeket tudjanak meg és a jövőben jobban értékeljék községük kincseit. Mindazon által előszeretettel ajánljuk ezt a kiadványt a településen építkezni kívánóknak, vagy az itt letelepülni és építkezni vágyóknak, hogy megismerjék a terület sajátosságait és a kézikönyv segítségével az újonnan épülő házuk könnyedén beilleszkedhessen a helyi környezetbe. Katolikus templom részlet (Fotó 2) 7

A kiadvány - többek közt - településképi ajánlásokat is tartalmaz, amelyek jó példák lehetnak egy-egy építkezés során. Ezeket a példákat település építészeti összképének és sajátos vonásainak vizsgálata során határoztuk meg, hogy ezzel is segítsük az építkezők munkáját. Igyekeztünk összegyűjteni azokat a karaktereket, melyek jellemzik a vidéket, és azokat a rossz mintákat is, melyeket kerülni kell a településen építkezőknek. Önlormányzat épülete (Fotó 3) 8

A kézikönyvben megjelent példák nem kötelezőek, céljuk nem az építészeti szabadság megkurtítása, hanem éppen az esztétikai és építészeti értékek ismertetése, ezáltal a településkép továbbformálása. Reméljük kiadványunkban mindneki megtalálja a keresett tartalmat! Jó olvasást kívánunk! Utcakép (Fotó 4) 9

Nagybajom bemutatása 2 Nagybajom Somogy megye földrajzi középpontjában, Belső-Somogyban helyezkedik el. A 61-es főút mentén, a Balatontól és a Dráva-folyótól közel ugyanolyan távol, Kaposvártól 25 kilométerre nyugatra, Nagyatádtól 20 kilométerre észak-nyugatra, Marcalitól 33 kilométerre délre fekszik. A várost nyugat-keleti irányba szeli át a 61-es főút, ami Somogy megye legfontosabb közútvonala. A település külterületén, északi irányban található a 270 km2-es érintetlen terület, a Boronka- melléki Tájvédelmi Körzet, ami a Balaton-Nagyberek területéhez csatlakozik. A város 108,7 km2 területű, az 1151 lakóházban 3369 fő él. Címer (Ábra 1) Nagybajom A település igyekszik napjainkban is megőrizni természeti jellegét, melyet címere is kifejez. A bíbic 1702-ben szerepelt először a település pecsétjén, ugyanis a költöző gázlómadár gyakori lakója a lápos területeknek. Nagybajom elhelyezkedése Somogy megyén belül (Ábra 2) 10

Nagybajom erdő (Fotó 5) 11

Nagybajom története az Árpád-korig nyúlik vissza, elsőként egy 1197-es birtokösszeírásban említik. A város neve az Árpád-kori Baj, Baján névből származik melynek jelentése gazdag. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már a plébániával rendelkező települések között sorolták fel. Nevére 1297-ben Boyon, majd 1357-ben Boyun alakban találhatunk utalást a különböző oklevelekben. Az akkoriban még faluként működő település 1555-ben egészen behódolt a töröknek, miután 1546-ban 22 nagybajomi portát pusztítottak el. Festetics- család címere (Ábra 3) A középkortól egészen az 1900-as évekig több földesura és birtokosa is volt Nagybajomnak, melyek közül a legjelentősebbek a Korotnai-, az Ipoltfy-, a Lengyel-, a Pálffy, a Márffy-, a Sárközy-, a Somssich-, a Festetics-és az Igmándy-család, mindegyikük saját úrilakkal rendelkezett. A XV. században alapított Katolikus Templomot a törökök elpusztították, majd a XVII. században újra felállították. 1792-ben Református Templom épült. Sárközy- család címere (Ábra 4) 12

A Dualizmus-kori vasútépítések idején Nagybajomot elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén gazdasági leszakadás indult meg az állomással rendelkező, és az azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradását tehát főként a kor gazdasági társadalmi fejlődése szempontjából kulcsfontosságúnak számító vasútépítés hiánya okozta. Korabeli kép (Fotó 6) Nagybajom az 1. katonai térképen 1763 és 1787 között (Ábra 5) 13

Az 1830-as években a Keszthelyt Szigetvárral összekötő új kereskedelmi út Nagybajomon keresztül vezetett, ekkorra már két utca is épült. A század közepéig Nagybajom falunak számított, majd 1859-ben két-háromezer fős mezővárossá nőtte ki magát, ugyanebben az évben pedig évi négy országos vásár tartására kapott jogot. A gazdasági és társadalmi fejlődését mutatja, hogy három különböző vallási irányzat, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn. Nagybajom, katonai térkép 1806 és 1869 között (Ábra 6) 14

1870-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése volt, így 1908-ban nagyközséggé nyilvánították, vezetését pedig egy negyventagú képviselő-testület irányította egészen 1944-ig. Nagybajom képeslap (Fotó 7) Nagybajom 1941-ben (Ábra 7) 15

A második világháború alatt, 1944 decemberétől négy hónapig állt itt a front. A németek kiépítették a Margit-vonalat, mellyel elzárták az utat a zalai olajmezők irányába. A település legfontosabb iratai közül a legnagyobb jelentőségűek a háború alatt elpusztultak. II. világháborús emlékmű napjainkban (Fotó 8) 16

A kitelepítések ellenére 103 lakos esett áldozatul a harcoknak, és 866 ház megsemmisült. Az újjáépítés első heteiben sok súlyos baleset történt, a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetbe telepített aknák hatástalanítása során negyvenen vesztették életüket és 4000 robbanószert hatástalanítottak. A lakóházak, gazdasági és középületek felújítása hosszú ideig tartott, a katolikus és a református templom lerombolt tornyait is újjáépítették. A katolikus templom tornya napjainkban - részlet (Fotó 9) 17

Az 1948-ban alakult állami gazdaságot két év után a somogysárdihoz, majd a kutasihoz csatolták. 1950-ben alakult meg a helyi tanács és a termelőszövetkezet, majd a kisipari szövetkezet. 1957-ben két termelőszövetkezet jött létre, mely az 1960-as években 10000 katasztrális holdon gazdálkodott és 2000 embernek biztosított munkát. Gabonát és takarmányt termesztettek, állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással és ipari tevékenységgel foglalkoztak, később takarmánykeverő üzem is létesült. Búzamező (Foró 10) 18

Nagybajom jelentős fejlődésen ment keresztül ezen időszak alatt: 1959-ben művelődési otthon létesült, 1964-ben hat évig működő gimnázium indult, 1966-ban diákotthon, 1967-ben gépállomás, 1969-ben a kaposvári ruhagyár helyi telepe létesült. 1969- ben közös tanács alakult Nagybajomval, a rendszerváltás után körjegyzőség működött egészen 1993-ig, amikor Nagybajom különvált, Pálmajor pedig önálló községgé alakult. Nagybajom dinamikus fejlődése miatt 2001 július 1-jén újból városi rangot Nagybajomi városháza (Fotó 11) 19

Örökségünk 3 Nagybajom város méretéhez képest igen sok örökségi értékkel büszkélkedhet. Országosan védett műemlék a településen a református temető területén a 37 db kopjafa.(fő utca, hrsz.: 341) A terület régészeti értékekben is gazdag, 10 nyilvántartott régészeti lelőhely található a város közigazgatási területén. Vannak azonban olyan építmények, melyek a helyi közösség számára kiemelt örökségi emlékek, akár építészeti-esztétikai értékük miatt, akár történeti-identitási értékük miatt. Ezeket az értékekekt a helyi önkormányzat védetté nyilvánította, azok megőrzése, karbantartása és felújítása kiemelt feladat. Ilyen helyi védelem alatt álló örökségi emlék 54 db található a város területén. Nagybajom.../...(...) önk. rendelet alapján védetté nyilvánított helyi építészeti értékeit az 1. melléklet tartalmazza. Első világháborús emlékmű (Fotó 12) 20

Kopjafák a református temetőben A református temető területén (Fő utca, hrsz.: 341) 37 db faragott kopjafa található.a 37 darab faragott fejfa országos műemlékvédelem alatt áll. A nagy temető egyik sarka a volt református temető. Az eredeti kopjafákból sajnos mára nem sok maradt, azok is pusztuló félben vannak. A fejfák formájáról, nagyságáról meg lehet állapítani, hogy nőt, férfit, vagy éppen gyereket takar-e a sír. A fejfák többsége gömbölyű tetejű. Az elején felül szélesebben van kiképezve, és meneteles fogazással díszítve 1-3 sorban. Alatta a felirat, nők esetében az asszony és a leánykori nevük is. Két napba is belekerült egy fejfa elkészítése, aprólékos munka, nem is igen vállalta elfoglalt mesterember. A fejfát nem kopjafának nevezték, hanem fondornak. Mindegyik oldalát egyformára díszítették, az asszonyoké díszesebb, mint a férfiaké, ezt káplisnak nevezték. Általában egyforma magas volt a férfié és a nőé is. Sírverset nem volt szokás rávésni. Nagybajomi kopjafa (Fotó 13) 21

Polgátmesteri hivatal épülete A Fő utca 40. szám alatt álló századforduló során épült L alaprajzú földszintes saroképület, hangsúlyos sarokkialakítással. Az épület sarkán átforduló rizalit sarokarmírungokkal (követ imitáló falsarok kialakítással) hangsúlyozott, az itt elhelyezett 2+3 ablak íves zárúdású, vakolatkerettel és zárókővel.a homlokzat további ablakai valamennyi utcafronti homlokzaton egyenes zárúdásúak, szintén vakolatkerettel és zárókővel kialakítva. Homlokzati kialakítása igényes vakolatarchitektúra, jellemzően horizontális díszítésekkel. A karakteres vakolt lábazat feletti falmező nútolt sávokkal díszített. Az épületet az ezredfordulón felújították és átépítették, tetőterét beépítették (tervező Borbás Gábor). Ekkor nyerte el mai jellegzetes formáját a főbejárat, és kerültek fel a kerek ablakok a tetőzetre. Az épület ma helyi védelem alatt áll. Nagybajomi városháza, részlet (Fotó 14) 22

Nagybajomi városháza (Fotó 15) 23

Kúriák Kacsóh-kúria Kacsóh Pál 1869-1912 között főjegyző volt Nagybajomban. A nagybajomi temető kritájában temették el. A XIX. századi épület alaprajza egyszerű. Földszintes, 1+2+1 ablaktengelyű főtömeggel megépített egyszerű kúriaépület. Homlokzata vakolatarchitektúrával kiílaktott, a sarkokon és az ablakok között a helyiségek mögötti bálaszfalakat szimbolizáló pilaszterekkel (falpillérekkel), egyszerű, de karakteres zárópárkánnyal.a színskálája sárga tónúsú, ablakai zöldek. Az épület napjainkra leamortizálódott és felújításra szorul. Igmándy-kúria Az 1801-ben épült kúriát 1950-ben államosították, majd 1994-ben vásárolták vissza. A kúriához tartozik hét hektárnyi terület, amiből 1,5 hektár park, a többi része közel 100 éves fák által borított. Régi könyvtárában 2000 kötet áll rendelkezésre. Sárközy-kúria A város gazdasági és kulturális történetében kiemelkedő szerepet játszott Sárközy István (1759-1845) földbirtokos, Somogy megye közéleti személyisége, akinek kastélyában a kor híres irodalmi személyei, így pl.: Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály és Palóczi Horváth Ádám is megfordultak. Az irodalompártoló Sárközy nemcsak kora nyomtatott műveit, hanem barátai kéziratait is megőrizte, melyek egy részét a ma már helytörténeti múzeumként üzemelő kúriában tartanak kiállítva. Sárközy István kastélyában híres bibliotéka, valamint a helytörténeti múzeum működik, a kúria kertjében Nagybajom történetének kulcsfontosságú szereplőjéről található egy mellszobor. Az épület a XVIII. század építészeti stílusának megfelelően épült csehsüveg boltozatos, kosáríves nyitott oldaltornácával, 60-70 cm vastag falaival, zsalugáteres ablakaival. A reformkori kúriabelsőt biedermeier szalon és empire hálószoba, festmények, dokumentumok, címerlevelek díszítik. 24

Kacsóh kúria napjainkban (Fotó 16) 25

Sárközy-kúria napjainkban (Fotó 17) 26

Igmándy-kúria napjainkban (Fotó 18) 27

Lakóházak A településen 28 helyi védelem alatt álló lakóépület található. A házak egyediek, azonban az építészeti vonásaikban fellelhetó némi hasonlóság, ez köszönhető annak, hogy közel egy időszakban épültek, a századfordulót követő szecessziós korszakban. A lakóépületek egy része utcára merőleges gerinccel épültek, kétablakos utcai homlokzattal, egy részük utcával párhuzamos tetőszerkezettel, jellemzően három utcára néző helyiséggel. Ez utóbbiak a tehetősebb, a városi polgári építészetre alaprajzilag és tömegalakításban is hasonlítani kívánó gazdagabb építtetői réteget jellemezték. Összességében elmondható, hogy az nagybajomi védett lakóépületekre a vakolt architektúra jellemző, gazdag díszítéssel, melyet elsősorban az ablakok keretezése és a falsarkok, illetve a homlokzat mögötti válaszfalak előtt megjelenő pilaszterek (falpillérek) díszes kialakításajelent. Jellemző a karakteres lábazati kialakítás és - az utcával párhuzamos tetőgerincű épületek esetében - a hangsúlyos zárópárkány. Feltétlen szót kell említeni a míves bádogosszerkezetekről: padlásszellőzőkről, előtetőkről és gerincdíszekről. A kémények jellegzetesen galléros kéményfejezettel készültek. Címet beírni, lakóház (Fotó 19) 28

Címet beírni, lakóház (Fotó 20) 29

Falpillér és díszes homlokzati ornamentika (Fotó 23, 24) 32

Padlásszellőzők, vakolatkerettel és bádog zsalu -val (Fotó 25, 26) 33

Magtárak Nagybajomban 2 helyi védelem alatt álló magtárépület is található. Az alapvetően mezőgazdaságból élő településeken a kicsépelt gabona huzamosabb tárolására szolgáló épület szinte kötelező kellék, azonban nem minden településen maradtakmeg ezek a jellegzetes épületek. Eleinte csak a nagybirtokokon épített gabonatárolókat nevezték így, később a szó köznyelvi használatú lett a mezőgazdasági szakirodalomban. A 19. sz. végétől az Alföldön és a Dunántúlon szórványosan máshol is így nevezték a nagyobb parasztgazdaságokban szilárd anyagból (vályog, tégla, cserép) épített gabonaraktárakat, így különböztetve meg őket a hagyományos, kezdetlegesebb, ugyanilyen funkciót betöltő tárolóépítményektől. A nagybajomi magtárak falazott szerkezetű kétszintes épületek. Oromfalas kialakításúak, jellegzetes macskalécsőkkel a falazat záróvonalán. A vakolatarchitektúrával díszetett épületek a homlokzatok mögötti szerkezeteket (pillérek, födémek) rendszerét tükrözik. Magtár (Fotó 27) 34

Magtár(Fotó 28) 35

Templomok Katolikus templom A katolikus templomot elsőként az 1197-es zselicszentjakabi apátság alapítólevelében említik, majd az 1333-as tizedjegyzékben plébániaként sorolják fel. A török korban a templomot elpusztították és csak az 1750-es években építették újjá. Ezt a második világháború alatt a visszavonuló német csapatok szintén felrobbantották, és csak 1946-1950 között épült újjá. 2000-ben a templomot felújították. A templom a katolikus templomokhoz képest egyszerűbb. Főbb dísztőleme a bádogozott tornyon található sisak és a tetején található kidolgozott kereszt, a csúcsdísz. Református templom A Református templomot 1780 és 1820 között építették, református közösség azonban ezt megelőzően is volt Nagybajomban. Legkorábban 1542-ben tesznek említést protestáns prédikátorok megjelenéséről a községben, akiknek munkája nyomán a XVI.-XVII. századra a lakosság áttért a református hitre és meg is tartotta azt, egészen a Rákóczi-szabadságharc végéig. Ezt követően egészen a második világháborúig zavartalan volt a vallásgyakorlás, ekkor ugyanis a visszavonuló német csapatok felrobbantották a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerült újjáépíteni egyszerűsített formában 1948-ra. 2000-ben felújították a templomot. A templom építészeti érdekessége a fa felhasználása. Az épület rendkívűl sok fa elemmel rendelkezik. A templomkapu, ajtó és ablakokon kívűl a torony teteje is fából épült. A fa díszít, azonban nem viszi túlzásba, megtartja a kálvinista templomok egyszerűségét. A református templom tetején csillag található. Magyarországon a katolikus templomokat kivétel nélkül kereszttel, a református templomokat pedig kakassal, vagy csillaggal díszítik. A csillag a betlehemi csillagra emlékeztet. A keresztellenesség nem csak a templomra vonatkozik, hanem a protestáns fejfákon, síremlékeken sem találunk keresztet, jellemzően kehely, kinyitott Biblia vagy szomorúfűz látható rajtuk. 36

Református templom (Fotó 29 Katolikus templom (Fotó 30) 37

Emlékművek Első világháborús emlékmű Az emlékmű a város főterén található szoborcsoport. A remekül kidolgozott posztamens és a rajta elhelyezkedő, bronzból készült, látványos szoborkompozíció összhangja jó benyomást kelt. Farkas Béla szobrászművész alkotását Chovanetz János öntötte bronzba. Egy sebesült katonát, aki a zászlóba kapaszkodik és az őt karddal védő társát ábrázol. A posztamensen elől A HAZÁÉRT felirat olvasható és egy koronás pajzsban:...hiszek MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN, AMEN! Második világháborús emlékmű Az 1990-es években a főtéren felállították a II. világháborús emlékművet, amely csaknem 400 polgári és katonai áldozat nevét örökíti meg. Az emlékmű a református templom mellett található meg. A kő építmenyen a város címere is feltűnik. Második világháborús szovjet emlékmű A közel 8 méter magas emlékművet 1960-ban állították a II. világháborúban a település környékén lezajlott csatákban elesett szovjet katonák tiszteletére. Nagybajom mellett húzódott a visszavonuló német csapatok védvonala, a Margit-vonal. A Margit-vonal részeként a németek Marcali Nagybajom - Nagyatád irányában erős védelmi vonalat építettek ki, hogy elzárják az oroszok útját a zalai olajmezőktől. A front 1944 decemberétől 1945 márciusáig Nagybajom környéke felett hullámzott, nem kímélve sem a települést, sem pedig a lakóit. Az emlékmű mögötti temetőben egyes kutatások szerint több ezer szovjet katona nyugszik. Trianoni emlékmű Hasított kőbe gravírozott nagy Magyarosrszág térképe, melyen a jelenlegi országhatár is jelölt, a területi méretekkel. Az emlékkövet 2006. június 4-én avatták fel. 38

Első világháborús emlékmű (Fotó 31) Második világháborús emlékmű (Fotó 32) 39

Második világháborús szovjet emlékmű (Fotó 33) 40

Második világháborús szovjet emlékmű, részlet (Fotó 34) Második világháborús szovjet emlékmű, részlet (Fotó 35) 41

Szobrok, keresztek Temetői kereszt Temető bejáratánál álló feszület, korpusszal. A kereszt teteján zászlós INRI felirat. A feszület szárai egyenesen vágottak, de hangsúlyos helyeken (szegek és a zászló) bővített keresztmetszetűek. Lábazata négy részre tagolt. Temetői kereszt (fotó 36,37) 42

Templomkerti kereszt Templomkertben álló álló kőből készült feszület, korpusszal. A kereszt teteján zászlós INRI felirat. A feszület szárai íves végződésűek. Lábazata karcsú, egyszerű, széles párkánnyal zárt, szögletes volutákkal (csigavonalakkal) díszetett. Templomi kerszet (fotó 38, 39) 43

Nepomuki Szent János szobra Nepomuki Szent János szobra a katolikus templom kertjében található. A vértanú a folyók, hidak, hajósok, illetve a vízbefullottak védőszentjeként ismert. Nepomuki Sz. János (fotó: 40,41) 44

Rupert Bratl síremléke A templom kertjében egyetlen síremlék található. A sír Rupert Bratl sírja aki 1922-től 1945-ig élt és Nagybajomban halt meg. Síremlék (Fotó 42,43 45

Zsidó temető Az egykor virágzó izraelita közösségből mára nem maradt semmi, mindössze az elhanyagolt zsidó temető árulkodik a településen való egykori jelenlétükről. Bátran kijelenthetjük, hogy a zsidók fontos gazdasági és kulturális szerepet töltöttek be a település történetében. Sajnálatos, hogy a nagybajomi zsidó közösség sorsára nézve sok más Magyarországon megalakult izraelita közösséghez hasonlóan végzetes csapást mért a második világháború. Az áldozatok névsorát a település főterén felállított emlékmű külön kiemeli. (Forrás: Pap Mária) Zsidó temető (Fotó 44) 46

Zsidó temető, részlet (Fotó 45) Zsidó temető, részlet (Fotó 46) 47

Egyéb értékek: Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetet 1991-ben nyilvánították védetté, területe 8232,3 hektár, melyből 499 hektár fokozottan védett. Az első világháború után kisvasutat hoztak létre, kialakították a halastórendszert, és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A második világháború alatt a németek aknazárat telepítettek a Körzetre, ennek köszönhetően a környezet sértetlenül átvészelte a harcokat. A körzet a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik, fő vízfolyásai a Boronka és az Aranyos patak. Boronka- melléki Tájvédelmi Körzet (Fotó 47) 48

Több fokozottan védett madárfaj fellelhető itt (pl.: erdei cankó, partfutó lille, fekete gólya, cigányréce, rétisas), a védett növényfajok (pl.: májvirág, epergyöngyike, hóvirág, tőzike, nőszirom) száma eléri a hatvanat. Az erdős területeket gyertyános, tölgyesek, kőris, illetve éger alkotja. A terület talaja homokos, lápokat és mocsarakat egyaránt fellelhetünk. A nedves környezet számos kétéltűnek és hüllőnek biztosít élőhelyet, és itt él a Dunántúl legéletképesebb vidra állománya is. Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet (Fotó 48) 49

Településképi szempontból meghatározó területek 4 Településhatár Erdős területek Mezőgazdasági területek Ipari területek Vízgazdálkodási területek Falusias területek Kisvárosi terület Kereskedelemi és szolgáltatóipari területek Közoktatás és szabadidős területek Nagybajom településképe (Ábra 8) 50

Erdős területek Nagybajom területén rengeteg erdős rész húzódik. A településtől északi irányban 270 négyzetkilométer nagyságú érintetlen terület csatlakozik a Balaton Nagyberek térséghez. Természeti kincseit a Boronka- melléki Tájvédelmi Körzet foglalja magába. A védett természeti területet fa- és fűfélék sokasága, a nád, a gyékény és a sás teszi változatossá. A XIX. század közepén lecsapolták a berkek és a posványok zömét. A hagyományok szerinti 365 tó legnagyobb része így kiszáradt. Erdő (Fotó 49) 51

A megmaradt halastórendszer körül alakult ki a tájvédelmi körzet, mint vizes élőhely, melynek kezelője a Duna- Dráva Nemzeti Park. A körzet sajátos mikroklímájára jellemző, hogy a sík területen hegyvidéki növények is találhatóak. Tájvédelmi körzet (Fotó 50) 52

Számos védett növény- és állatfaj él a területen, például rétisas, fekete gólya, cigányréce és a fokozottan védett vidra. Rétisas (Fotó 51) Fekete gólya (Fotó 52) Cigányréce (Fotó 53 Vidra (Fotó 54) 53

Mezőgazdasági területek A rendszerváltást köveztően a település fő megélhetési forrását jelentő mezőgazdasági tevékenység magántulajdonon alapul. A termőföldek nagy részét a helyi termelőszövetkezet tagjaitól bérli. Mintegy 3200 hektáronfőleg búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek. Szarvasmarha- és sertéstelep, valamint szárító is működik. Búzamező, részlet (Fotó 55) 54

Ipari területek Jelentősebb foglalkoztató a 70-80 dolgozónak munkát adó J.T. Ruhaipari Kft. amely teljes eggészébn az Egyesült Államokba szállít, nyílászárókat gyártó Nagybajomi Faipari szövetkezet, fémeszközöket készítő Sofém, valamint az Európa Bt péksége. Vízgazdálkodási területek Az 1850-es években lecsapolták a berkek, posványok zömét, a természet átalakítása jelentősen megváltoztatta a terület vízhálózatának képét. A hagyományok szerint 365 tó nagy része kiszáradt. A megmaradt halastórendszer körül alakult ki az összesen nyolcezer hektáros tájvédelmi körzet. A 12 tóból 6 tartozik Nagybajom külterületéhez, melyek közül a legjelentősebbek a Sárréti- és a Mély- Égeri-Halastó. Halastó (Fotó 56) 55

Falusias területek Nagybajom lakóterületeit a falusias területek közé sorolhatjuk. A lakóházak többsége földszintes, helyenként egy emeletes. Az épületek alaprajza rendszerint téglalap alapú. A lakónegyed nem zsúfolt, az utak szélesek. Falusias területek (Fotó 57, ábra 9) 56

Kisvárosi terület Nagybajom településközpontja kisvárosi terület, a körforgalom körül található. Ide tartozik a városháza épülete is. Kisvárosias területek (Fotó 58, ábra 10) 57

Kereskedelemi és szolgáltatóipari területek A kereskedelmi és szolgáltatóipari területek elsődleges célja a gazdasági tevékenységek kiszolgálása. Nagybajom területén ez elszórtan alakult ki, találunk ilyen jellegű területet a városias településszöveten belül is, de annak külső határán is. Kereskedelmi és szolgáltató területek (Fotó 59, ábra 11) 58

Közoktatás és szabadidős területek Közintézmények területei nem sorolhatók más karakterekhez, hiszen speciális igényeket elégítenek ki. Ide sorolhatjuk az iskola, óvoda területét, a sporttelep és a sportcsarnok területe, továbbá a termálfürdő területe. Közoktatási és szabadidős területek (Fotó 60, ábra 12) 59

Éptészeti útmutató 5 Ebben a fejezetben a településképi illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtöttük össze. A kézikönyv egyik fő célja a településkép minőségi formálása. Sematikus ábrákon mutatjuk be az ajánlásokat és az óvásokat. A következő fejezetben, a jó példának egyegy fényképet is csatolunk, hogy még egyértelműbb legyen mindenki számára. Telepítés A településen a házak telepítése oldalhatáron álló, telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű, a házak jellemzően a telek oldalhatárán állnak. A nem utcára merőlegesen telepített, indokolatlanul, nagy mértékben hátrahúzott házak építése nem javasolt. A javaslatok betartása fontos az utca szimmetrikus képének megtartásához. Példa (Ábra 13) Példa (Ábra 14 60

A házak beljebb való építését nem ajánjunk. Ugyanis ezzel tönkreteheti a szimmetrikus összképet. Ellenpélda (ábra 15 Ellenpélda (ábra 16 Ellenpélda (ábra 17) 61

Ház magassága A közel azonos magasságú épületek egyenletes utcaképet alkotnak Nagybajomban. A házak rendszerint földszintesek. Az újonnan épülő épületeknek a meglévő magassághoz kell alkalmazkodniuk az egységes utcakép érdekében. Ezt nevezzük illeszkedésnek. Példa (ábra 18) Példa (ábra 19 62

A környezetüktől lényegesen magasabb épületek kirívóan zavaróak az utcaképben. Üzenetértékük gyakran rossz, hivalkodó. Ellenpélda (ábra 20) Ellenpélda (ábra 21) 63

Tetőforma Azonos, vagy hasonló hajlásszögű tetőknél egységes utcakép jön létre. Somogyban a 38-45 fokos hajlásszögű a történetileg kialakult szerkezet, ennek elősorban éghajlati okai vannak: a tető túlnyúlása nyáron árnyékol, télen azonban a laposab nap bevilágít a szobába. Példa (ábra 22) Ez a hajlásszög biztosítja azt is, hogy télen a hó lecsússzon a tetőről. Az épületek ezen a vidéken jellemzően oromfalasan fordulnak az utca felé, de a kontyolt illetve csonkakontyolt tetőforma sem idegen. Példa (ábra 23) 64

A túl meredek vagy a túl lapos hajlásszögű tető idegen Nagybajom építészetétől, így az kerülendő. Ellenpélda (ábra 24) Továbbá törekedni kell az egyszerűbb, kevéssé összetett tetőidomok kialakítására - mert annak nincsenek táji, történeti előképei a falusi építészetben. Ellenpélda (ábra 25) 65

Homlokzatok Somogy megyére - mint a magyar falvak többségére - elsősorban az utcára merőleges gerincű, egyszerű lakóépületforma a jellemző, általában 2 homlokzati ablakkal. Az ablakok arányrendszere álló. Oromfalas kialakítás esetében jellemző az un. macskalépcső, azaz az oromfal téglalépcsős lezárása. Példa (ábra 26) Szintén az oromfalas épületeknél megjelenő karakterforma a padlásszellőző nyílás. Példa (ábra 27 66

A homlokzatok alapvetően vakolatarchitektúrával készülnek, jellemzők lehetnek az ablakok körüli keretezések, illetve a kvázi tartószerkezeteket imitáló vakolatdíszítések. Nagybajom esetében feltétlenül meg kell említenünk a bádogdíszítések (padlásszellőzők, előtetők, vízköpők, gerincdíszek stb.) nagyszámú jelenlétét, azaz karakterértékét. A somogyi paraszti építészetre jellemző a városi polgári építészet igényes épületornamentikáinak (épületdíszeinek) átvétele. Megyénkre jellemző, és sajnos manapság kivesző karakterjegy a kémények fejezetes kialakítása. Lakóház (Fotó 61) 67

Színek Eltérő építészeti korszakok eltérő színeket részesítettek előnyben, de általánosságban elmondható, hogy a magyar falusi építészetet a visszafogott, halvány színek használata jellemezte. Preferált színek: fehér sárga szürke földszínek Példa (ábra 28) Fontos felhívni az építtetők figyelmét, hogy a szín kiváláasztásán túl figyelni kell az egyes színek telítettségének és intenzitásának mértékére is! Harsány (túl telített és túl intenzív) színek kerülendők, a falusi karaktert inkább a tört- és pasztell színű árnyalatok jellemzik. Ellenpélda (ábra 29) 68

Kerítés A magyar falu képére nem jellemzők a magas és tömör kerítések. Javasolt az áttört jellegű kerítések alkalmazása, természetesen a lábazati kialakítás és a hosszú kerítésszakaszokat osztó pillérek illetve tartóoszlopok megengedettek. Kerülendők a túlzottan díszített parasztbarokk fémkerítések, az előregyártott, áruházakban kapható cifra fémszerkezetűkerítésmezők. Javasolt a természetes anyaghasználat: deszka (fa) elemek beépítése, a festett és vakolt (esetleg kővel burkolt) kerítésszerkezetek. Példa (ábra 30 Tájidegen tujakerítés tiltott, egyéb őshonos sövény (pld. orgona) alkalmazása megengedett. Ellenpélda (ábra 31 69

Jó példák 6 JÓ PÉLDÁK A LAKOSSÁGTÓL 70

JÓ PÉLDÁK A LAKOSSÁGTÓL 71

Sajátos építményfajták, reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések 7 1. Sajátos építményfajták, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, stb.) és a szükséges műtárgyakat (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek stb.) az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva lehetőség szerint egységesen kell kialakítani, megvalósítani. A településkép védelme érdekében az alábbiakban leírtak az irányadóak: a) Épületek közterületről látható homlokzatán: közmű-, energia-, és hírközlő vezetékek és műtárgyak elhelyezése nem támogatott, illetve javasolt a takartan történő kialakítása; parabola antenna, légkondicionáló berendezés kültéri egysége, a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezései (kivéve tetőkémény), szerelvényeinek elhelyezése nem támogatott, illetve javasolt a takartan történő elhelyezése; b) belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon történő létesítése, c) közműlétesítmény önálló, föld feletti, szabadon álló építményként, takarás nélküli elhelyezése; d) új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) építése, meglévő rekonstrukciója belterületen csak föld alatt kivitelezhető; e) közterületi műszaki berendezések elhelyezése esetén azok takarása élő növényzettel megoldandó, f) távközlési és hírközlési önálló torony csak külterületen helyezhető el, műemléki, helyi építészeti értékként védett épületen, területen és természetvédelmi területen távközlési, hírközlési torony nem helyezhető el. g) közterületen elhelyezésre kerülő berendezések (pad, szemétgyűjtő, stb.) esetén azonos RAL szín alkalmazandó. 72

2. Napelemek elhelyezés Nagybajom előtérbe helyezi a megújuló energiák használatát, ezért támogatja mind a lakosság, mind a vállalkozások körében és a szolgáltatói szektorban - az egyre nagyobb igényként jelentkező - a napelemek használatát. Fontos, hogy a megújuló energiaforrások műtárgyainak elhelyezése mind a településrendezési, mind a településfejlesztési szempontokra figyelemmel (a telek alaprendeltetését, rendeltetésszerű használtát ne korlátozza) kerüljenek elhelyezésre, valamint településkép-védelmi szempontoknak is megfeleljenek. A településkép védelme szempontjából a megújuló energiaforrások műtárgyainak elhelyezésének a főbb szempontjai a következőek: a) elsősorban tetőfelületeken és tetőfelületként (pld. parkolók fedése, kerti tető, stb.); b) homlokzatokon önálló tartószerkezettel nem javasolt napelemek elhelyezése, esetleg fotovoltaikus homlokzati felület ként - kivéve ipari karakter területein; c) talajon történő elhelyezés nem támogatott, kivéve az ipari karakter területein, az övezeti előírások betartása mellett; d) természetes növényállomány terhére napelem nem telepíthető, miatta közterületen fa ki nem vágható. Napelem az óvoda tetején (fotó 62) 73

3. Reklámhordozók A településkép védelmének, arculatának megőrzése érdekében a településképi, közlekedési, vagyonbiztonsági, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a közterületen történő, illetve közterületről észlelhető reklámozási tevékenységet szabályozni szükséges. A vizuális környezetszennyezés egyik legfőbb oka a harsány, az ingerküszöböt túllépő reklámozási tevékenység. Ennek érdekében közterületen vagy közterületről látható helyen reklám és reklámhordozó csak úgy és olyan megjelenési formában helyezhető el, mely figyelembe veszi Nagybajom építészeti és táji örökségét, mely megjelenésével aránytalanul nem sérti vagy akadályozza ezen értékek érvényre juttatását. Fontos különbséget tenni az eltérő célú reklámozási tevékenységek között. A cél, hogy a közterületeken elhelyezett reklámhordozók bérelhető felületén jelenjenek meg a cserélődő tartalmú gazdasági reklámok, míg az épületek falán, illetve az ingatlanokon elhelyezett cégérek, cégtáblák, cégérszerű reklámtáblák/feliratok az adott épületben, illetve ingatlanokon folytatott tevékenységet jelöljék, és ne terméket népszerűsítsenek, reklámozzanak. Az erre vonatkozó irányelvek az alábbiak: a) A meglévő homlokzati architektúrát figyelembe kell venni. b) A homlokzat színvilágához illeszkedő színek alkalmazandóak, az élénk színek kerülendőek. c) Üvegfelületre ragasztani nem lehet, a kirakatokkal szemben elvárás, hogy azok beláthatóak legyenek, árubemutatásra szolgáljanak; d) A reklámfelirat elsősorban a portál befoglaló méretén belül helyezhető el, kivételes esetben a portál feletti homlokzati sávban, oly módon, hogy méretében és elhelyezésében vegye figyelembe a homlokzat architektúráját; e) Kerülendő a táblaszerű, címfestett reklámfelirat, helyette a betűs felirat használata javasolt. 74

A reklámozási tevékenységek másik nagy csoportját azon hirdető-berendezések elhelyezése adja, melyek nem a helyben folytatott tevékenységek reklámozását szolgálják. Itt a település egységes megjelenést követel meg, ezért célszerű valamennyi reklámhordozó esetén minél kevesebb típust alkalmazni, figyelemmel a karbantarthatóság, egyszerűség, igényes megjelenés követelményeire. Az ilyen reklámozási tevékenységek esetében a településképi rendeletben elfogadott típusú és számú hirdető-berendezések állnak rendelkezésre. Üzletház rfeliratokkal (Fotó 63) 75

Fotógyűjtemény 8 76

1.melléklet: Helyi építészeti értékvédelem alatt álló örökség 1. Polgármesteri hivatal Fő u.40. 1 hrsz 2. Bölcsőde Fő u.46. 19 hrsz 3. Lakóépület Fő u.52. 21 hrsz 4. Lakóépület Fő u.62. 31/1 hrsz 5. Lakóépület Fő u.70. 40/1 hrsz 6. Lakóépület Petőfi u.6. 125 hrsz 7. Lakóépület Mező u.119. 164 hrsz 8. Melléképület Mező u.117. 165 hrsz 9. Lakóépület Mező u.87. 180 hrsz 10. Lakóépület Mező u.68. 199 hrsz 11. Lakó-, gazdasági épület, nyári konyha Mező u.72. 203/1 hrsz 12. Lakó- és gazdasági épület Mező u.74. 204/1 hrsz 13. Lakóépület Mező u.92. 214 hrsz 14. Lakóépület Mező u.114. 227/1 hrsz 15. Lakóépület Mező u.124. 233/1 hrsz 16. Lakóépület Mező.128. 235/1 hrsz 17. Lakóépület Mező u.136. 239/1 hrsz 18. Lakóépület Sugár u.79. 244/1 hrsz 19. Lakóépület Sugár u.59. 259/1 hrsz 84

20. Lakóépület Sugár u.45-47. 265/1, 266/1 21. Lakóépület Fő u.98. 302 hrsz 22. Magtár Fő u.138. 323 hrsz 23. Kacsóh Pál kúria Templom u.20. 367/2 hrsz 24. Lakóépület Fő u.187. 388 hrsz 25. Lakóépület Fő u.85. 440 hrsz 26. VH emlélmű Fő tér 448/1 hrsz 27. Lakóépület Kossuth u.22. 459 hrsz 28. Kereszt, szobor R.k.templom kertje 473 hrsz 29. Lakóépület Templom u.12. 482 hrsz 30. Lakóépület, pajta Zrínyi M.u.30. 706 hrsz 31. Óvoda Zrínyi M.u.34. 708/2 hrsz 32. Lakóépület Kunmajor u.46. 819 hrsz 33. Bogyai kastély Zrínyi M.u.23. 994/1 hrsz 34. SEFAG RT. főépület Zrínyi M.u.15. 998/1 hrsz 35. Magtár Zrínyi M.u. 1004/11 hrsz 36. TSZ központi épület (Bőhm kúria) Zrínyi M.u. 1004/13 hrsz 37. Művelődési ház Kossuth L.u.19. 1018/1 hrsz 38. Általános iskola Kossuth L.u.1. 1043/3 hrsz 85

39. Református templom rom, Régi általános iskola Fő tér 1044 hrsz 40. Malom Fő u.45. 1071 hrsz 41. Malom Nagybajomi u.8. 1120/2 hrsz 42. Lakóépület Mező u.44-46. 1170 hrsz 43. Lakóépület Mező u.52. 1173 hrsz 44. VH emlékmű Fő tér 1200/2 hrsz 45. Lakóépület Fő u.22. 1212 hrsz 46. Sárközy-kúria (Múzeum) Fő u.4. 1252/1,2 47. Kereszt Külterület 02/4 hrsz 48. Kereszt Külterület 0124 hrsz 49. Zsidótemető Külterület 0296 hrsz 50. Magtár Sápapuszta 0494/9 hrsz 51. Lakóépület Homokpuszta 20. 0343/15 52. Kereszt Felsőkak-puszta 0626/1 hrsz 53. Emlékmű Külterület 0845 hrsz 54. Kápolna Fehértó-puszta 0652/33 86

2.melléklet: Inváziós fajok jegyzéke (közterületi telepítésük tilos) fehér akác (Robinia pseudoacacia) mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) zöld juhar (Acer negundo) amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) kései meggy (Prunus serótina) kanadai nyár (Populus x canadensis) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa) kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora) japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.) magas aranyvessző (Solidago gigantea) kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora) arany ribiszke (Ribes aureum) adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek) vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.) süntök (Echinocystis lobata) észak-amerikai őszirózsák (Aster spp.) magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) vadcsicsóka (Helianthus tuberosus s. 1.) olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum) amerikai karmazsinbogyó/ amerikai alkörmös (Phytholacca americana) kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös (Phytholacca esculenta) japán komló (Humulus japonicus) átoktüske (Cenchrus incertus) nem hazai tündérrózsa fajok kanadai átokhínár (Elodea canadensis) aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii) moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana, Azolla filiculoides) borfa/ tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia) karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana) közönséges vízijácint (Eichhorma crassipes) perzsa medvetalp (Heracleum persicum) kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) 87

Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides) nagy fodros-átokhínár (Lagarosiphon major) nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora) sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides) sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus) közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum) felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum) keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus) ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata) kudzu nyílgyökér (Pueraria montana) aligátorfű (Alternanthera philoxeroides) óriásrebarbara (Gunnera tinctoria) tollborzfű (Pennisetum setaceum) 88

FORRÁSJEGYZÉK Sárközy kúria: https://www.google.hu/search?biw=1517&bih=708&tbm=isch&sa=1&q=s%c3%a1rk%c3%b- 6zy+k%C3%BAria&oq=s%C3%A1rk%C3%B6zy+k%C3%BAria&gs_l=ig.3...234017.239128.0.239580.0.0.0.0.0.0.0.0..0.0...0... 1.1.64.img..0.0.0.O3M73S41umU#imgrc=Ibw7fg-2T1NbJM: Kopjafa: http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8019 Zsidó temető: https://nagybajomfigyelo.hu/2014/05/26/bajomi-tortenetek-xii/ Magtár: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-1448.html Halastó: http://www.bojlistavak.hu/%c3%96t%c3%b6sh%c3%a1rsv%c3%adzt%c3%a1roz%c3%b3 Fotó 9: https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/kaposvareskornyeke/boronka-melleki-tk-ddnp gólya: http://www.mme.hu/fekete-golya-ciconia-nigra-0 rétisas1: http://www.ustream.tv/channel/mh8ry5a8jlt cigányréce: http://birdphotography.hu/node/6185 vidra: http://www.erdekesvilag.hu/az-europai-vidra-a-ritkan-megfigyelheto-veszelyeztetett-faj/ sárközi család címere: http://genealogia.network.hu/kepek/csaladi_cimerek/sarkozy_csalad_cimere festeics család címere: http://pvincze.blogspot.hu/2015/06/festetics-kastely-deg.html Történeti térképek Lechner ábrajegyzék 89