Magyar Népköztársasági Országos Szabvány BETON ÉS VASBETONSZERKEZETI FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK MSZ 15033-79 Az MSZ 15033-64 helyett G 00 624.012.4 Terms and definitions of concrete- and reinforced concrete structures E szabvány alkalmazása kötelezõ.* Elõírásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke engedélyezhet. E szabvány hatálya a magánkisiparra és a magánkereskedelemre is kiterjed. E szabvány tárgya a beton- és vasbetonépítésben elõforduló fontosabb kifejezések meghatározása. Megjegyzés: A használt, de nem kívánatos kifejezések [ ] zárójelben szerepelnek. MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL 1. ÁLTALÁNOS FOGALMAK Tartalom 1. Általános fogalmak 2. Beton 3. Betontervezés 4. Kötõanyagok 5. Adalékszerek 6. Adalékanyagok 7. Betontechnológia 8. Acélbetét és kialakítása 9. Beton és vasbetonszerkezeti elemek A szövegben említett magyar állami szabványok Betûrendes tárgymutató 1.1. Beton: kötõanyag, adalékanyag (esetleg kiegészítõanyag) és víz keverékébõl elõállított mesterséges kõszerû építõanyag. 1.2. Betonhabarcs [cementhabarcs]: kötõanyag, víz és legfeljebb 5 mm szemnagyságú adalékanyag keveréke. 1.3. Vasbeton: mesterséges építõanyag, amelyben a beton és a vasalás együtt dolgozik. 1.4. Gyengén vasalt beton: az MSZ 15022/1-ben elõírt alsó határnál kevesebb vasalást tartalmazó vasbeton. 1.5. Feszített vasbeton [feszített beton]: részben vagy egészben nagyszilárdságú acélbetétekkel elõállított vasbeton, amelyben a nagyszilárdságú acélbetéteket megfeszítik, az erõjáték kedvezõ alakítása céljából. * Az állami szabványok hatályára vonatkozó szabályokat a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12. -a tartalmazza. (A rendelet közzétéve a Szabványügyi Közlöny 1976. évi 12. számában is.) A KGST szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke együttesen szabályozza. Az erre vonatkozó 12/1978. (Kk. É. 14.) KkM számú utasítás a Szabványügyi Közlöny 1978. évi 21. számában is megjelent. A jóváhagyás idõpontja: 1979. április 20. A hatálybalépés idõpontja: 1980. január 1. (15 oldal)
MSZ 15033-79 2 1.6. Merevvasbetétes vasbeton: merev vasalással készült vasbeton. 1.7. Könnyûbeton: az MSZ 15022/6 szerinti anyagok felhasználásával készített beton vagy vasbeton, amelyben a beton testsûrûsége a 2100 kg/m 3 értéket nem haladja meg. 1.8. Elõregyártott beton- és vasbetonszerkezet: elõregyártott elemekbõl az építmény végleges helyén összeépített beton- és vasbetonszerkezet. 1.9. Monolit beton- és vasbetonszerkezet: az építmény végleges helyén elõállított, anyagában folytonos beton- és vasbetonszerkezet. 1.10. Anyagsûrûség: az anyag tömegállandóságig kiszárított tömegének és tömör térfogatának hányadosa kg/m 3 - ben. 1.11. Tömör térfogat: a tömegállandóságig kiszárított anyag hézagok és pórusok nélkül mért térfogata. 1.12. Testsûrûség: a tömegállandóságig kiszárított anyag tömegének és természetes térfogatának hányadosa kg/m 3 - ben. 1.13. Természetes térfogat: az anyag hézagokkal és pórusokkal együtt mért térfogata. 1.14. Halmaz sûrûség: halomban tárolt darabos vagy szemcsés anyag testsûrûsége. 1.15. Pórus térfogat: az anyagban vagy anyagi szemcsékben lévõ pórusok térfogatának összege az anyag egységnyi természetes térfogatára vonatkoztatva. 1.16. Hézagtérfogat: az anyagi szemcsék közötti hézagok térfogatának összege az anyag egységnyi természetes térfogatára vonatkoztatva. 1.17. Hézag-pórus térfogat: az anyagban lévõ hézagok és pórusok térfogatának összege az anyag egységnyi természetes térfogatára vonatkoztatva. 2. BETON 2.1. Betonmegnevezés: a beton jelét, az általános és estenként a különleges betontulajdonságokat tartalmazza az MSZ 4719 szerint. 2.2. Betonjel: a testsûrûséggel összefüggõ betonjelzés a beton megnevezésében az MSZ 4719 szerint. 2.3. Betonszilárdság jele: tartalmazza a betonjelet, továbbá a nyomószilárdság alapértékét N/mm 2, illetve MPaban. 2.4. Kavicsbeton: természetes településû, homokos kavics felhasználásával készülõ beton. 2.5. Zúzottkõ beton: kõzúzalék felhasználásával készülõ beton. 2.6. Könnyûadalékos beton: nagy pórustérfogatú adalékanyaggal készített könnyûbeton. 2.7. Sejtbeton: finomszemcséjû adalékanyaggal készített könnyûbeton, amelyhez pórusok képzése céljából keveréskor gázfejlesztõ anyagot vagy habosító anyagot adagolnak. 2.8. Habbeton [habszilikát]: habosító anyaggal készített sejtbeton. 2.9. Gázbeton [gázszilikát]: gázfejlesztõ anyaggal készített sejtbeton. 2.10. Kohósalakbeton: kohósalak adalékanyagból készített könnyûbeton.
3 MSZ 15033-79 2.11. Mikroporit: finomszemcséjû adalékanyaggal és nagymennyiségû keverõvízzel készített könnyûbeton, amelyben a száradás után az eltávozó víz helyén nagymennyiségû finom pórus marad vissza. 2.12. Szilikalcit: dezintegrátorban együtt õrölt mészbõl és kvarchomokból autoklávban elõállított könnyûbeton. 2.13. Egyszemcsés beton: közel azonos szemnagyságú adalékanyaggal készített beton, amelyben az adalékszemek hézagait a kötõanyag nem tölt ki teljesen. 2.14. Általános betontulajdonságok: a testsûrûség, a nyomószilárdság, az adalékanyag legnagyobb szemnagysága, a konzisztencia. 2.15. Nyomószilárdság: a szabványos nyomási próbatest törõfeszültsége. 2.16. Konzisztencia: a friss beton bedolgozhatóságára jellemzõ állapot. 2.17. Különleges betontulajdonságok: a hajlító-húzószilárdság, a hasítószilárdság, a vízzáróság, a kopásállóság, a fagyállóság, a korrózióállóság. 2.18. Hajlító-húzószilárdság: a betontesteknek hajlítótörésbõl számított húzófeszültsége az MSZ 4715 szerint. 2.19. Hasító szilárdság [hasító húzószilárdság]: alkotóél mentén terhelt hengeres próbatestben a terhelõ élek síkjában fellépõ törési átlagos húzófeszültség. 2.20. Vízzáróság: a betonnak a víz behatolásával szemben tanúsított ellenállása. 2.21. Kopásállóság: a betonnak a koptató igénybevétellel szemben tanúsított ellenállása. 2.22. Fagyállóság: a betonnak a fagyás és olvadás hatásával szemben tanúsított ellenállás. 2.23. Korrózióállóság: a betonnak a káros vegyi hatásokkal szemben tanúsított ellenállása. 2.24. Különleges rendeltetésû betonok: a szûrõbeton, a hõálló beton, a tûzálló beton, a sugárvédõ beton, a plasztbeton, az úsztatottkõ beton, a mûkõbeton, a színes beton, az aljzatbeton, a szerelõbeton, a gyephézagos beton, az acélszemcsés beton, a szálerõsített beton. 2.25. Szûrõbeton: a közel azonos szemnagyságú adalékanyagból, kis cementadagolással készített szemcsehézagos beton. 2.26. Hõálló beton: olyan különleges összetételû beton, amely 200-800 C hõmérséklet között igénybevett szerkezetek készítésére alkalmas. 2.27. Tûzálló beton: olyan különleges összetételû beton, amely 800 C feletti hõmérsékletnek kitett szerkezetek készítésére alkalmas. 2.28. Sugárvédõ beton: olyan különleges összetételû beton, amely az élõszervezetre káros radioaktív és röntgen sugárzások intenzitását csökkenti. 2.29. Plasztbeton: a cement kötõanyagon kívül mûanyagdiszperziót is tartalmazó beton. 2.30. Usztatottkõ beton [úsztatott beton, franciabeton]: olyan beton, amelynek aránylag kisszemû, friss betonrétegbe megfelelõ szilárdságú terméskövet (esetleg szilárd betontörmeléket) helyeznek el. 2.31. Mûkõbeton [mûkõ]: nemes adalékanyaggal és cementtel, továbbá szükség szerint festékkel készített, kõhatású, felületképzésre alkalmas beton. 2.32. Színes beton: cementálló festékkel színezett, vagy színes cementtel készített beton.
MSZ 15033-79 4 2.33. Aljzatbeton: szigetelés, burkolat alatti kis cementadagolású betonréteg. 2.34. Szerelõbeton: a vasbetonszerkezetek alatt lévõ, vasszerelés elõkészítése céljából készült betonréteg. 2.35. Gyephézagos beton [zöldbeton, sejtkõidom]: hézagos, vagy hézagosan elhelyezett betonelemekbõl készült terepfelület burkolat. 2.36. Acélszemcsés beton: olyan különleges tulajdonságú beton, amelyben az adalékanyag egy részét acélszemcsék helyettesítik. 2.37. Szálerõsített beton: adalékként néhány cm hosszú, nagy húzószilárdságú szálakat (acél, üveg, mûanyag) tartalmaz. 3. BETONTERVEZÉS 3.1. Betontervezés: a betonösszetétel meghatározására szolgáló mérnöki tevékenység. 3.2. Betonösszetétel: 1 m 3 bedolgozott betonban lévõ alapanyagok és kiegészítõ anyagok tömege, fajtánként. 3.3. Keverési arány: egyetlen keverési adagban összekeverendõ beton alapanyagok és kiegészítõ anyagok fajtánkénti mennyisége, ill. azok viszonya, amelynek alapján az elõírt betonösszetétel elõállítható. 3.4. Keverõvíz: a beton készítésekor adagolt víz. 3.5. Kötési víz: a friss betonban a bedolgozáskor jelenlévõ vízmennyiség azon része, amely a cement kötéséhez szükséges. 3.6. Víz-cement tényezõ: a bedolgozott friss betonban lévõ keverõvíz és cement tömegének viszonyszáma. 3.7. Víz-levegõ-cement tényezõ: a bedolgozott friss betonban lévõ keverõvíz és a levegõ együttes térfogatának a cement tömegéhez mért viszonyszáma. 3.8. Betonkeverék: a friss beton a bedolgozás elõtt. 3.9. Friss beton: a megkevert és bedolgozott beton a kötés kezdetéig. 3.10. Tömörödési tényezõ: a betonkeverék és a bedolgozott (tömörített) beton térfogatának hányadosa. 3.11. Beton kötése: a lágy állapotú keverék szilárd halmazállapotúvá válása. 3.12. Zsengebeton [zöldbeton]: bedolgozás után a zsaluzat azonnali eltávolítása esetében is formatartó, friss beton. 3.13. Megkötött beton [zöld beton, meghúzott beton]: szilárdulás folyamatában lévõ beton. 3.14. Beton szilárdulása: a már megkötött beton kötõerejének növekedése. 3.15. Megszilárdult beton: a szilárdulás gyakorlatilag befejezõdött. 4. KÖTÕANYAGOK 4.1. Kötõanyag: az adalékanyag tartós kötésére alkalmas, levegõn vagy vízben önmagában is szilárduló anyag. 4.2. Portlandcement: legalább 85% klinkert és a kötésszabályozó gipszkõ mellett hidraulitot is tartalmazó szilikátcement.
5 MSZ 15033-79 4.3. Kohósalak portlandcement: klinkeren és a gipszkövön kívül legfeljebb 40% granulált õrölt kohósalakot tartalmazó szilikátcement. 4.4. Pernye portlandcement: klinkeren és a gipszkövön kívül trasszt is tartalmazó, 85%-nál kisebb klinkertartalmú szilikátcement. 4.5. Szulfátálló portlandcement [S54 jelû]: 0,7-nél kisebb aluminátmodulusú homogén portlandcement. 4.6. Fehér portlandcement: igen kevés színezõ fémvegyületet tartalmazó homogén portlandcement. 4.7. Aluminátcement [bauxitcement]: kalcium-aluminát alapú hidraulikus kötõanyag. 4.8. Kis hõfejlesztésû portlandcement: trikalciumaluminát tartalmú klinkerbõl õrölt cement, amely gipszkövet, kohósalakot vagy pernyét és segédanyagokat tartalmaz. 4.9. Színes portlandcement: fehér vagy anyagában színezett portlandcementklinkerbõl õrölt cement, amely aktív ásványi adalékot, színezõ adalékot, gipszet tartalmaz. 5. ADALÉKSZEREK 5.1. Adalékszer [kiegészítõ anyag, betonjavító anyag]: a keverõ vízhez vagy a cementhez csekély mennyiségben hozzákevert folyós vagy szilárd anyag, amely a beton valamely tulajdonságát megváltoztatja. 5.2. Kötésgyorsító: a beton kötésidejét rövidítõ adalékszer. 5.3. Szilárdulásgyorsító: a beton szilárdulási ütemét gyorsító adalékszer. 5.4. Fagyásgátló: a friss beton megfagyását akadályozó adalékszer. 5.5. Kötéskésleltetõ: a beton kötését lassító adalékszer. 5.6. Képlékenyítõ [plasztifikátor]: a beton bedolgozhatóságát javító, illetõleg azonos bedolgozhatóság és cementadagolás esetén a vízcement tényezõ csökkentésére alkalmas adalékszer. 5.7. Légpórusképzõ: a betonban egyenletesen elosztott kisméretû (50-250 µ)) és csekély mennyiségû (1-5%) zárt légbuborékokat létrehozó adalékszer, amely a beton fagyállóságát és bedolgozhatóságát javítja. 5.8. Tömítõ [vízzáróságot fokozó anyag]: a vízzáróságot növelõ, illetve a vízfelszívódást csökkentõ adalékszer. 6. ADALÉKANYAGOK 6.1. Adalékanyag: a beton fõ alkotóeleme, darabos, illetve szemcsés anyag, amely a kötés és a szilárdulás kémiai folyamatában nem, vagy csak kis mértékben vesz részt, általában 2100-2500 kg/m 3 testsûrûségû beton elõállítására alkalmas. 6.2. Könnyû adalékanyag: a 2100 kg/m 3 -nél kisebb testsûrûségû beton készítésére alkalmas adalékanyag. 6.3. Nehéz adalék anyag: a 2500 kg/m 3 -nél nagyobb testsûrûségû beton készítésére alkalmas adalékanyag. 6.4. Természetes adalékanyagok: a homokos kavics, a zúzott kõtermék, a zúzottkõ, a zúzalék, a murva és a tufa. 6.5. Homokos kavics: természetes elaprózódású, legömbölyödött szemû kõzet törmelék, korlátozott iszap- és anyagtartalommal.
MSZ 15033-79 6 6.6. Zúzott kõtermék: természetes kõzetekbõl mûvi úton aprított szögletes alakú kõzettörmelék, osztályozás nélkül. 6.7. Zúzottkõ, zúzalék: meghatározott felhasználás céljára elõállított és osztályozott zúzott kõtermék. 6.8. Murva: természetes elaprózódású, szögletes szemû, legfeljebb 150 mm szemnagyságú kõzettörmelék. 6.9. Tufa: vulkáni eredetû könnyû adalékanyag. 6.10. Mesterséges adalékanyagok: a kohósalak, a kohóhabsalak, a pernyekavics, a duzzasztott agyagkavics, a duzzasztott perlit, a szénsalak, a téglatörmelék. 6.11. Kohósalak: nagyolvasztóban melléktermékként keletkezõ, izzón folyós kohósalak lassú lehûtésével kristályosított, egyenletesen finomszövetû és tömör, majd aprított anyag. 6.12. Kohósalak [habosított kohósalak vagy habsalak]: nagyolvasztóban keletkezõ folyékony (izzón folyós) állapotú salakból vízzel, gõzzel, esetleg sûrített levegõvel való habosítás útján elõállított adalékanyag. 6.13. Pernyekavics [porszénhamukavics]: porszéntüzelésû kazánok hamujából nedves granulálással és égetéssel elõállított adalékanyag. 6.14. Duzzasztott agyagkavics: [keramzit]: megfelelõ összetételû anyagnak nagy hõmérsékleten való duzzasztása által keletkezõ könnyû adalékanyag. 6.15. Duzzasztott perlit: zúzott perlit kõzetnek hevítéssel való duzzasztása által elõállított könnyû adalékanyag. 6.16. Szénsalak [kazánsalak]: rostély-tüzelésû kazánban a szén elégetésekor keletkezõ szemcsés könnyû adalékanyag. 6.17. Téglatörmelék [téglazúzalék]: hulladék égetettagyagáru aprításából nyert könnyû adalékanyag. 6.18. Legnagyobb szemnagyság: a szabványrostának az a lyukbõsége, amelyen az adalékanyag átrostálásakor legfeljebb egy megadott tömegszázalék marad fenn az egész megvizsgált adalékmennyiség tömegére vonatkoztatva. 6.19. Legkisebb szemnagyság: szabványrostának az a lyukbõsége, amelyen az adalékanyag átrostálásakor legfeljebb egy adott tömegszázalék esik át. 6.20. Durva adalék: az adalékanyag 4 mm lyukbõségû rostán fennmaradó része. 6.21. Finom adalék: az adalékanyag 4 mm lyukbõségû rostán áthulló része. 6.22. Homokliszt: a természetes elaprózódású adalékok 0,125 mm-es lyukbõségû rostán áthulló része. 6.23. Frakció: az adalékanyag két adott rostalyukméret közé esõ része. 6.24. Szemmegoszlás [szemszerkezet]: az adalékanyag egyes szitaméretekhez tartozó részeinek százalékos megoszlása az egész adalékanyag tömegére vonatkoztatva. 6.25. Folytonos szemmegoszlás: a szemek olyan megoszlása, amelyben a teljes szitavizsgálattal meghatározható összes szitamérethez tartozó rész el nem hanyagolható mennyiségben fordul elõ. 6.26. Lépcsõs megoszlás: a szemek olyan megoszlása, amelyben a teljes szitavizsgálattal meghatározható összes szitamérethez tartozó rész közül egy, vagy több hiányzik, illetõleg elhanyagolhatóan kis mennyiségû.
7 MSZ 15033-79 6.27. Szemmegoszlási görbe [szitagörbe, szemszerkezeti görbe]: a szemmegoszlást derékszögû koordinátarendszerben ábrázoló poligon. 6.28. Finomsági mérõszám [finomsági modulus]:a vizsgálat során a szabványos szitasor egyes lyukbõségeinél fennmaradó adalékanyag-tömeghányadok összege. 6.29. Szétmorzsolódási tényezõ: szemcsés könnyû adalékanyag saját szilárdságának jellemzõje. 6.30. Szennyezettség: az adalékanyag agyag, iszap-, szervesanyag- és vízoldható anyagtartalmának mennyisége az adalékanyag mennyiségére vonatkoztatva. 6.31. Osztályozás: az adalékanyag frakciókra való bontása; lehet száraz vagy vizes osztályozás. 6.32. Adalékmosás: az adalékanyag agyag-, iszap- vagy egyéb szennyezõdésének vízzel való csökkentése a mosóvíz lebegtetõ és oldó hatása segítségével. 6.33. Adalék javítása: az adalékanyag szemmegoszlásának módosítása egyes frakciók hozzáadása, illetve egyes frakciók részleges vagy teljes eltávolítása útján, a kívánt jellemzõ biztosítása céljából. 7. BETONTECHNOLÓGIA 7.1. Betontechnológia: a beton keverésének, szállításának, bedolgozásának, érlelésének, utókezelésének és megmunkálásának folyamata. 7.2. Betonkeverés: az a mûvelet, amelynek célja az alkotóelemekbõl egyenletes betonkeverék elõállítása. 7.3. Szállítás: az a mûvelet, amelynek célja a betonkeveréknek a keverés helyérõl a beépítés helyére, illetve annak körzetébe esetleg közbensõ tárolóba való juttatása. 7.4. Transzportbeton: a beépítés helyétõl nagyobb távolságban elõkészített vagy megkevert és a beépítés helyére szállított friss beton. 7.5. Bedolgozás: a betonkeverék elhelyezése és tömörítése. 7.6. Tömörítés: az a mûvelet, amelyeknek célja az elõírt tömörségû beton elõállítása. 7.7. Döngölés: alig földnedves, földnedves vagy kissé képlékeny beton tömörítése a beton felületére ütemesen ható kézi vagy gépi döngöléssel. 7.8. Csömöszölés: képlékeny vagy folyós beton tömörítése kis tömegû és kis felületû tömörítõ eszközzel. 7.9. Vibrálás [rezegtetés]: mechanikai rezgõmozgás létrehozása a friss betonban, annak tömörítése céljából. 7.10. Munkahézag: a betonozás megszakítása következtében létrejövõ csatlakozás a régebbi és az újabb beton között. 7.11. Zsaluzat [sablon, forma]: a friss beton fogadására alkalmas határoló segédszerkezet, amely a beton vagy vasbetonszerkezetet a kötés és szilárdulás ideje alatt alaktartóan határolja. 7.12. Támasztóállványzat: a zsaluzatot alátámasztó vagy felfüggesztõ ideiglenes teherviselõ szerkezet. 7.13. Munkaállvány: olyan teherviselõ szerkezet, amelyrõl a beton bedolgozása és a szerelési munka elvégezhetõ, azonban a zsaluzat alátámasztását nem szolgálja. 7.14. Kizsaluzás: a zsaluzat eltávolítása a kész szerkezetrõl.
MSZ 15033-79 8 7.15. Részleges kizsaluzás: a zsaluzat egyes részeinek (többnyire oldalfelületeknek) eltávolítása a szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül. 7.16. Teljes kizsaluzás [kiállványozás]: valamennyi zsaluzat és támasztóállvány eltávolítása az erõtani és technológiai szempontok által meghatározott sorrendben. 7.17. Felületképzés: a beton felületének elõírt megmunkálása, vagy bevonása csúszásgátlás, külsõ megjelenés vagy mechanikai és korrózióállósági tulajdonságok megjavítása érdekében. 7.18. Látszóbeton: elõírt módon kiképzett és elõkészített zsaluzattal létrehozott és természetes állapotában maradó betonfelület. 7.19. Öntöttbetonozás: a tömörítést nem igénylõ konzisztenciájú friss betonkeverék bedolgozása gravitációs úton. 7.20. Injektálás: építmény kis keresztmetszetû üregeinek kitöltése betonhabarccsal vagy kötõanyagpéppel túlnyomással. 7.21. Prepakt betonozás: a zsaluzatba elõször a durva adalékanyagot helyezik el, majd a hézagokat injektálják. 7.22. Betonlövelés [torkrétozás]: a habarcsot vagy a betont nagy sebességgel szilárd felületre lövelik, ahová az ütközés hatására odatapad és tömörödik. 7.23. Vákuumozás: a bedolgozott beton víztartalmának csökkentése és tömörödésének fokozása oly módon, hogy abból a vizet légritkítással elszívják. 7.24. Utóvibrálás: a beton utólagos, ismételt vibrálása a beton tulajdonságának javítása végett. 7.25. Pörgetett betonozás: a centrifugális erõ a forgásfelület alakú beton- vagy vasbetonelem betonját hossztengelye körül gyorsan forgó zsaluzóformához hozzászorítja, ezzel a beton elhelyezését és tömörödését biztosítja. 7.26. Sajtolt betonozás: alig földnedves betonból készült vékonyfalú elemeknél alkalmazott, rendszerint vibrálással vagy döngöléssel kombinált tömörítõ eljárás, amelynél nyomólapokkal nagy (10-30 MPa) nyomást gyakorolnak az elhelyezett betonra. 7.27. Hengerelt betonozás: állandó keresztmetszetû elõregyártott betonelemek tömörítése gördülõ és haladó mozgást végzõ hengersorral, amelynek hengerei fokozatosan képezik ki a végleges keresztmetszetet és közben a felületet is simítják. 7.28. Vízalatti betonozás: a betonnak vagy egyes alkotórészeinek elhelyezése vízben vagy vizes közegben, különbözõ módszerek és eszközök felhasználásával, kizárva a tervezett szemszerkezet átrendezõdését, illetve biztosítva az elõírt cementmennyiség egyenletes eloszlását. 7.29. Utókezelés: a kötés és szilárdulás folyamatához szükséges nedvességtartalom biztosítása. 7.30. Érlelés: a beton szilárdulásához szükséges hõmérséklet biztosítása. 7.31. Természetes érlelés: a kötéshõ és a légköri hõmérséklet hatására kialakuló érlelési folyamat. 7.32. Mesterséges érlelés: a szilárdulás gyorsítása többlethõ közlésével. 7.33. Gõzölés [atmoszférikus gõzölés]: a beton hõszilárdítása 100 C alatti telített vízgõzzel. 7.34. Autoklávolás [nagynyomású gõzölés]: a beton hõszilárdítása 100 C feletti telített gõzzel. 7.35. Forróvizes hõszilárdítás: a beton érlelése forróvízben légköri nyomáson.
9 MSZ 15033-79 7.36. Elektromos hõszilárdítás: érlelõ eljárás a beton vagy a vasalás elektromos melegítésével. 7.37. Beton elektromos melegítése: érlelés a friss betonon keresztül vezetett váltóárammal. 7.38. Acélbetétek elektromos melegítése: érlelés a vasbetonszerkezet acélbetétein áthaladó elektromos árammal. 7.39. Elektromos fûtés: érlelés a betontest belsejében vagy felületén elhelyezett, a betontól elszigetelt fûtõtestekkel. 7.40. Melegbeton eljárás: keverés közben a friss beton hõfokát intenzív gõzzel +40 C fölé emelik, majd a betont azonnal bedolgozzák. 7.41. Órafokszám: az idõ függvényében kifejezett 0 C feletti hõmérséklet idõ szerinti integrálja a hõszilárdítás és pihentetés teljes tartalmára vonatkoztatva. 8. ACÉLBETÉT ÉS KIALAKÍTÁSA 8.1. Betonacél [betonvas, vasbetét]: vasbetonszerkezetek vasalásához használt, melegen hengerelt kör- és bordázott szelvényû acélbetét. 8.2. Bordázott betonacél [periodikus profilú acél]: a meleghengerlés során bordás felülettel kialakított betonacél. 8.3. Csavart betonacél [csavart vas]: hideg alakítás (csavarás vagy csavarás és húzás) útján nyert, az alapanyagánál magasabb szilárdsági jellemzõkkel rendelkezõ betonacél. 8.4. Feszítõ acélbetét [feszítõacél]: a feszített vasbeton készítéséhez alkalmas nagyszilárdságú acélhuzal. 8.5. Hidegen húzott acélhuzal: körszelvénnyel, sima felülettel vagy lapított körszelvénnyel, csavarbordás felülettel hideghúzással, feszültségmentesítés nélkül vagy feszültségmentesítéssel gyártott és tekercsben forgalomba hozott acélgyártmány. 8.6. Rovátkolt huzal: olyan huzal, amelyre két- vagy négyoldalt kör-, ellipszis stb. alakú bemélyedéseket hidegen hengerelnek. 8.7. Hullámosított huzal: hideg úton hullámosra alakított acélhuzal. 8.8. Pászma [sodrott huzalköteg]: központi szál köré tekercselt huzalokból álló egyirányú sodrat. 8.9. Köteg [huzal, nyaláb]: tartósan összefogott, párhuzamos szálú (nem sodrott) acélhuzalok együttese. 8.10. Kábel: legalább kétrétegû, rétegenként ellentétes irányba sodrott huzalok együttese. 8.11. Kábelköteg: kábelekbõl kialakított köteg. 8.12. Acélbetét: a vasbetonban felhasznált betonacél. 8.13. Fõvasbetét: a jellemzõ statikai igénybevétel felvételére elhelyezett acélbetét. 8.14. Elosztóvas: a fõbetétek rögzítésére és távolságuk biztosítására, továbbá járulékos igénybevételek felvételére szolgáló acélbetét. 8.15. Szerelõvas: az acélbetétek térbeli szerelhetõségét és merevségét biztosító acélbetét az építés idõszakára. 8.16. Hosszbetét: a szerkezeti elem tengelyével párhuzamos acélbetét.
MSZ 15033-79 10 8.17. Felhajlított betét: a tartók nyírt szakaszán az egyik övbõl a másik övbe ferdén átvezetett hosszbetét. 8.18. Kengyel: hosszbetéteket körülfogó acélbetét. 8.19. Nyitott kengyel: U alakú kengyel, melynek nyitott szárai általában a nyomott övben helyezkednek el. 8.20. Zárt kengyel: két végén átfedéssel-, vagy hegesztéssel folytonossá tett kengyel. 8.21. Csavarvonal alakú kengyel: a fõvasbetétet teljesen körbefogó, csavarvonal vezetésû folytonos kengyel. 8.22. Vasalás [vasváz]: a vasalási terv alapján összeszerelt acélbetétek összessége. 8.23. Fõvasalás: a fõvasbetétek összessége. 8.24. Nyírási vasalás: tangenciális igénybevételekbõl származó húzóerõk felvételére szolgáló acélbetétek összessége. 8.25. Kötõhuzal [kötözõdrót]: az acélbetéteket egymáshoz rögzítõ lágy huzal. 8.26. Kötözött vasalás: érintkezési pontjaiban kötözõ huzallal rögzített vasalás. 8.27. Hálóvasalás: általában kétirányban teherviselõ szerkezetek igénybevételeinek felvételére szolgáló, háló alakban kötözéssel kialakított acélbetétek összessége. 8.28. Hegesztett vasalás: érintkezési pontjaiban hegesztéssel egymáshoz kapcsolt vasalás. 8.29. Hegesztett háló: az érintkezési pontokon egymáshoz hegesztéssel rögzített hálóvasalás. 8.30. Hegesztett kengyelháló: a hagyományos gerenda-vasalás (hosszbetét és kengyel) hegesztett formában kialakított megfelelõje. 8.31. Hegesztett létra: a hegesztett háló azon esete, amikor a kétirányú huzalsereg közül a hosszantiak száma a keresztirányúakéhoz képest kevés. 8.32. Hegesztett fésû: a hegesztett létra azon esete, amikor a kereszthuzal egyik végén nincs hosszirányú acélbetét. 8.33. Hegesztett térváz: a hegesztett háló, kengyel háló és létra elemek felhasználásával, további ellenállásponthegesztéssel kialakított térbeli vasalás. 8.34. Tekercselt térváz: a hegesztett térváz azon változata, amikor a keresztirányú huzalokat tekercseléssel és egyidejû ellenállás-ponthegesztéssel csatlakoztatják a hosszanti betétekhez. 8.35. Vegyes vasalás: a hegesztett és kötözött vasalás együttes alkalmazása. 8.36. Teherbíró hegesztett kapcsolat: egymáshoz tompán illesztett acélbetétek erõt átadó keresztezési pontja. 8.37. Szerelõ varratos kapcsolat: a gyártás, a szállítás, a beépítés és a betonozás során az acélbetéteknek egymáshoz való rögzítésére szolgáló hegesztési pont. 8.38. Merev vasalás: idomacélokból esetleg betonacélokkal kombináltan hegesztett vagy szegecselt kapcsolatokkal kialakított vasalás, amely a zsaluzat, friss beton és az építés közben fellépõ terhek hordására is alkalmas. 8.39. Kampó: a sima acélbetétek végein kialakított a húzóerõk rövid szakaszon történõ átadására szolgáló visszahajlítás, amely a beton és a vasbetét együttdolgozását fokozza.
11 MSZ 15033-79 8.40. Hurokvas: hajtûszerûen kialakított acélbetét. 8.41. Lehorgonyzási hossz: az acélbetét szükséges túlvezetési hossza azon a keresztmetszeten, amelyben az acélbetét még a határfeszültségig ki van használva. 8.42. Túlnyújtási hossz: az acélbetét túlvezetése azon a keresztmetszeten, amelyben az acélbetétre már éppen nincs szükség. 8.43. Toldás: közös tengelyû acélbetétek átfogással, menetes csavarhüvellyel, csévéléssel, sajtolással vagy hegesztéssel kialakított kapcsolata. 8.44. Lehorgonyzó elemek: a feszítõ acélbetétek végének rögzítésére szolgáló szerkezeti elemek. 8.45. Végtelenítés: a feszítõ acélbetét olyan kialakítása, amelynél a huzalok önmagukban zárt rendszert alkotnak. 9. BETON ÉS VASBETON SZERKEZETI ELEMEK 9.1. Szerkezeti elem: a beton, vasbeton tartószerkezet erõtanilag elkülöníthetõ része. 9.2. Betonelem: meghatározott alakban betonból elõállított szerkezeti elem. 9.3. Vasbetonelem: meghatározott alakban vasbetonból elõállított szerkezeti elem. 9.4. Feszített vasbetonelem: meghatározott alakban feszített vasbetonból elõállított szerkezeti elem. 9.5. Fal: függõleges vagy közel függõleges térelhatároló szerkezeti elem, amelynek vastagsága másik két méretéhez képest csekély. 9.6. Oszlop: olyan függõleges, vagy közel függõleges, fõleg nyomott szerkezeti elem, amelynek keresztmetszeti méretei a magassági mérethez viszonyítva kicsinyek. 9.7. Falazott szerkezet: habarcsba rakott betonanyagú elemekbõl készített, csak nyomásnak ellenálló szerkezet. 9.8. Pillér: oszlopszerû, általában falazott szerkezet. 9.9. Gerenda [borda]: olyan szerkezeti elem, amelynek keresztmetszeti méretei hosszához képest csekélyek és jellegzetes igénybevétele a hajlítás. 9.10. Öszvérszerkezet [együttdolgozó szerkezet]: olyan szerkezeti elem, amelynek együttdolgozó részei különbözõ anyagokból készülnek. 9.11. Koszorú [koszorúgerenda]: a födémszerkezetek magasságában körülvezetett, folytonosan alátámasztott gerendaszerû szerkezeti elem. 9.12. Lemez: olyan sík vasbeton szerkezeti elem, amelynek vastagsága másik két méretéhez viszonyítva kicsiny és terhének iránya általában a lemez síkjára merõleges. 9.13. Faltartó [tárcsa]: szerkezeti elem, melynek vastagsága a másik két méretéhez képest kicsiny, és a teher elsõsorban középfelületében mûködik. 9.14. Bordáslemez: lemezzel együtt épített és együtt dolgozó vasbeton gerenda. 9.15. Födém: a tér lefedésére szolgáló lemez, vagy bordás lemez szerkezet.
MSZ 15033-79 12 9.16. Alulbordás födém: olyan bordáslemez födémszerkezet, amelynek a teherhordó bordái alul vannak. 9.17. Felülbordás födém: olyan bordáslemez födémszerkezet, amelynek a teherhordó bordái felül vannak. 9.18. Sûrûbordás födém: kistérközû, egyirányú bordákkal kialakított, alul- vagy felülbordás födém. 9.19. Idomtest födém: olyan sûrûbordás szerkezet, amelyeknek bordái között teherviselésükben résztvevõ szilárd idomtestek vannak. 9.20. Béléstest födém: olyan gerendás födém, amelynél a béléstestek a borda teherviselésében nem vesznek részt. 9.21. Rácsbordás födém [kazettás födém]: kétirányban futó bordázattal kialakított sûrûbordás födém. 9.22. Üreges födém: alul-felül lemezekkel ellátott bordásfödém, esetleg bennmaradó üregképzõ elemekkel. 9.23. Födémpanel: elõregyártott födémelem. 9.24. Falpanel: legalább emeletmagas, általában szobaszélességû elõregyártott falelem. 9.25. Blokk: szobaméretnél kisebb méretû elõregyártott falelem. 9.26. Pontonként alátámasztott födém [fejnélküli gombafödém]: olyan vasbeton lemez, amelyhez az alátámasztó oszlopok kiszélesedés nélkül kapcsolódnak. 9.27. Gombafödém: olyan bordanélküli vasbetonlemez, amelyhez az alátámasztó oszlopok kúp- vagy gúlaszerû kiszélesedéssel kapcsolódnak a lemezhez. 9.28. Héjszerkezet: olyan egy vagy két irányban görbe középfelülettel bíró szerkezet, amelynek vastagsági mérete a másik két mérethez képest kicsiny, és a teherbírásban a felület alakjának lényeges szerepe van. 9.30. Vázszerkezet: oszlopokból és gerendákból készített szerkezet. 9.31. Panelszerkezet: fal- és födémpanelekbõl készített szerkezet. 9.32. Elõregyártott szerkezeti elem: nem a végleges beépítés helyén készített szerkezeti elem. 9.33. Monolit vasbeton mag: az építmény elõregyártott szerkezeteinek térbeli állékonyságát biztosító, összefüggõ, monolit beton falrendszer. 9.34. Betonfedés [vastakarás]: a vasbetonszerkezet szélsõ vasalását takaró betonréteg vastagsága. VÉGE A szövegben említett magyar állami szabványok Megszilárdult beton vizsgálata. Mechanikai tulajdonságok roncsolásmentes vizsgálata...msz 4715/4 A betonok fajtái, jelölésük és minõségi követelményeik...msz 4719 Építmények teherhordó szerkezeteinek erõtani tervezése. Vasbeton szerkezetek...msz 15022/1 -. Könnyûbeton szerkezetek...msz 15022/6
13 MSZ 15033-79 BETÛRENDES TÁRGYMUTATÓ Acélbetét... 8.12. Acélbetétek elektromos melegítése... 7.38. Acélszemcsés beton... 2.36. Adalékanyag... 6.1. Adalék javítása... 6.33. Adalékmosás... 6.32. Adalékszer... 5.1. Aljzatbeton... 2.33. Alulbordás födém... 9.16. Aluminátcement... 4.7. Anyagsûrûség... 1.10. Autoklávolás... 7.34. Általános betontulajdonságok... 2.14. Bedolgozás... 7.5. Beton... 1.1. Betonacél... 8.1. Beton elektromos melegítése... 7.37. Betonelem... 9.2. Betonfedés... 9.34. Betonhabarcs... 1.2. Betonjel... 2.2. Betonkeverék... 3.8. Betonkeverés... 7.2. Beton kötése... 3.11. Betonlövelés... 7.22. Betonmegnevezés... 2.1. Betonösszetétel... 3.2. Betonszilárdság jele... 2.3. Beton szilárdulása... 3.14. Betontechnológia... 7.1. Betontervezés... 3.1. Béléstest födém... 9.20. Blokk... 9.25. Bordáslemez... 9.14. Bordázott betonacél... 8.2. Csavart betonacél... 8.3. Csavartvonal alakú kengyel... 8.21. Csömöszölés... 7.8. Döngölés... 7.7. Durva adalék... 6.20. Duzzasztott agyagkavics... 6.14. Duzzasztott perlit... 6.15. Egyszemcsés beton... 2.13. Együttdolgozó szerkezet... 9.10. Elektromos fûtés... 7.39. Elektromos hõszilárdítás... 7.36. Elosztóvas... 8.14. Elõregyártott beton- és vasbetonszerkezet 1.8. Elõregyártott szerkezeti elem... 9.32. Érlelés... 7.30. Fagyállóság... 2.22. Fagyásgátló... 5.4. Fal... 9.5. Falazott szerkezet... 9.7. Falpanel... 9.24. Faltartó... 9.13. Fehér portlandcement... 4.6. Felhajlított betét... 8.17. Felülbordás födém... 9.17. Felületképzés... 7.17. Feszített acélbetét... 8.4. Feszített vasbeton... 1.5. Feszített vasbetonelem... 9.4. Finom adalék... 6.21. Finomsági mérõszám... 6.28. Folytonos szemmegoszlás... 6.25. Forróvizes hõszilárdítás... 7.35. Födém... 9.15. Födémpanel... 9.23. Fõvasalás... 8.23. Fõvasbetét... 8.13. Frakció... 6.23. Friss beton... 3.9. Gázbeton... 2.9. Gerenda... 9.9. Gombafödém... 9.27. Gõzölés... 7.33. Gyengén vasalt beton... 1.4. Gyephézagos beton... 2.35. Habbeton... 2.8. Hajlító-húzószilárdság... 2.18. Halmazsûrûség... 1.14. Hasító szilárdság... 2.19. Hálóvasalás... 8.27. Hegesztett fésû... 8.32. Hegesztett háló... 8.29. Hegesztett kengyelháló... 8.30. Hegesztett létra... 8.31. Hegesztett térváz... 8.33. Hegesztett vasalás... 8.28. Hengerelt betonozás... 7.27. Héjszerkezet... 9.28. Hézagtérfogat... 1.16. Hézag-pórus térfogat... 1.17. Hidegen húzott acélhuzal... 8.5. Homokliszt... 6.22. Homokos kavics... 6.5. Hosszbetét... 8.16. Hõállóbeton... 2.26. Hullámosított huzal... 8.7. Hurokvas... 8.40. Idomtest födém... 9.19. Injektálás... 7.20.
MSZ 15033-79 14 Kampó... 8.39. Kavicsbeton... 2.4. Kábel... 8.10. Kábelköteg... 8.11. Kengyel... 8.18. Keverési arány... 3.3. Keverõvíz... 3.4. Képlékenyítõ... 5.6. Kis hõfejlesztésû portlandcement... 4.8. Kizsaluzás... 7.14. Kohóhabsalak... 6.12. Kohósalak... 6.11. Kohósalakbeton... 2.10. Kohósalak portlandcement... 4.3. Konzisztencia... 2.16. Kopásállóság... 2.21. Korrózióállóság... 2.23. Koszorú... 9.11. Könnyû adalékanyag... 6.2. Könnyûadalékos beton... 2.6. Könnyûbeton... 1.7. Köteg... 8.9. Kötésgyorsító... 5.2. Kötési víz... 3.5. Kötéskésleltetõ... 5.5. Kötözõhuzal... 8.25. Kötözött vasalás... 8.26. Kötõanyag... 4.1. Különleges betontulajdonságok... 2.17. Különleges rendeltetésû betonok... 2.24. Látszóbeton... 7.18. Legkisebb szemnagyság... 6.19. Legnagyobb szemnagyság... 6.18. Lehorgonyzási hossz... 8.41. Lehorgonyzó elemek... 8.44. Lemez... 9.12. Légpórusképzõ... 5.7. Lépcsõs megoszlás... 6.26. Megkötött beton... 3.13. Megszilárdult beton... 3.15. Melegbeton eljárás... 7.40. Merev vasalás... 8.38. Merevvasbetétes vasbeton... 1.6. Mesterséges adalékanyagok... 6.10. Mesterséges érlelés... 7.32. Mikroporit... 2.11. Monolit beton- és vasbetonszerkezet... 1.9. Monolit vasbeton mag... 9.33. Munkaállvány... 7.13. Munkahézag... 7.10. Murva... 6.8. Mûkõbeton... 2.31. Nehéz adalékanyag... 6.3. Nyitott kengyel... 8.19. Nyírási vasalás... 8.24. Nyomószilárdság... 2.15. Oszlop... 9.6. Órafokszám... 7.41. Öntöttbetonozás... 7.19. Panelszerkezet... 9.31. Pászma... 8.8. Pernyekavics... 6.13. Pernye portlandcement... 4.4. Pillér... 9.8. Plaszbeton... 2.29. Pontonként alátámasztott födém... 9.26. Portlandcement... 4.2. Pórus térfogat... 1.15. Pörgetett betonozás... 7.25. Prepakt betonozás... 7.21. Rácsbordás födém... 9.21. Részleges kizsaluzás... 7.15. Rovátkolt huzal... 8.6. Sajtolt betonozás... 7.26. Sejtbeton... 2.7. Sugárvédõ beton... 2.28. Sûrûbordás födém... 9.18. Szálerõsített beton... 2.37. Szállítás... 7.3. Szemmegoszlás... 6.24. Szemmegoszlási görbe... 6.27. Szennyezettség... 6.30. Szerelõbeton... 2.34. Szerelõ varratos kapcsolat... 8.37. Szerelõvas... 8.15. Szerkezeti elem... 9.1. Szénsalak... 6.16. Szétmorzsolódási tényezõ... 6.29. Szilárdulásgyorsító... 5.3. Szilikalcit... 2.12. Színes beton... 2.32. Színes portlandcement... 4.9. Szulfátálló portlandcement... 4.5. Szûrõbeton... 2.25. Támasztóállványzat... 7.12. Teherbíró hegesztett kapcsolat... 8.36. Tekercselt térváz... 8.34. Teljes kizsaluzás... 7.16. Természetes adalékanyag... 6.4. Természetes érlelés... 7.31. Természetes térfogat... 1.13. Testsûrûség... 1.12. Téglatörmelék... 6.17. Toldás... 8.43. Tömítõ... 5.8. Tömörítés... 7.6. Tömörödési tényezõ... 3.10. Tömör térfogat... 1.11. Transzportbeton... 7.4. Tufa... 6.9. Túlnyújtási hossz... 8.42. Tûzálló beton... 2.27. Usztatottkõ beton... 2.30. Utókezelés... 7.29.
15 MSZ 15033-79 Utóvibrálás... 7.24. Üreges födém... 9.22. Vasalás... 8.22. Vasbeton... 1.3. Vasbetonelem... 9.3. Vákuumozás... 7.23. Vázszerkezet... 9.30. Vegyes vasalás... 8.35. Végtelenítés... 8.45. Vibrálás... 7.9. Vízalatti betonozás... 7.28. Víz-cement tényezõ... 3.6. Víz-levegõ-cement tényezõ... 3.7. Vízzáróság... 2.20. Zárt kengyel... 8.20. Zúzottkõ beton... 2.5. Zúzott kõtermék... 6.6. Zúzottkõ, zúzalék... 6.7. Zsaluzat... 7.11. Zsengebeton... 3.12. A szabvány alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, mert a szabványt kibocsátója a mûszaki haladásnak megfelelõen idõnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhetõ a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítõ, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelõ indokolással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest IX., Üllõi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhetõ a Szabványboltban Budapest IX., Üllõi út 24 (levélcím: Budapest, Pf. 162. 1431). F.k.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetõje 85.2717/1, 1500 pld. MSZH Nyomda, Budapest F.v.: Nagy László