Márokföld az ország dél-nyugati szegletében, az Őrség - Göcsej - Hetés tájegység találkozási pontjánál, a szlovén határtól pár percre található. A dimbes-dombos környék kedves falusi hangulata, a rengeteg izgalmas gyalogos és kerékpáros túraútvonal, a termálfürdők közelsége mágnesként vonza a városi nyüzsgéstől megfáradt, stressztől elcsigázott embert. üdvözöljük A számtalan tanösvényén, túraútvonalán érintetlen környezetben, friss levegőn jól esik a kerékpározás, túrázás. Az ide látogató vendéget egész évben számtalan programlehetőség várja. Ezek között kiemelt jelentőségű rendezvények a "Virágzás napjai" összművészeti fesztivál, az Őrségi Vásár, a Fazekas Napok, a Völgyhídi Vásár, a Fatemplom fesztivál, "a Hétrétország" szerek és porták fesztiválja, a "... természetesen, Őrség!" ökokiállítás és -vásár, vagy az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál. Ha úgy döntünk, hogy kicsit távolabbra merészkedünk, megkóstolhatjuk a szlovén Jeruzsálem borvidék borait, megcsodálhatjuk a közeli kisvárosok (Bad Radkersburg, Maribor, Varasd) festői hangulatú belvárosait, vagy élményfürdőkben (Lenti, Bad Radkersburg, Moravske Toplice) pancsolhatunk, és gyógyító vizekben regenerálódhatunk.
ŐRSÉG Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket őrségi szlovén falvakként emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek. Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve: Őrség. Az Árpádok korában az ismétlődő német betörések miatt a nyugati határvidéken különösen fontos volt a határőrizet. A határvédelem részeként a lakott központi területet széles biztonsági zóna övezte, amit gyepű előtti térségnek neveztek. A legkülső gyepűvonal Muraszombat (ma: Szlovénia) és Regede (ma:bad Radkersburg (Ausztria) között húzódott. Az őrzők feladata volt a határőrizet mellett a vasérclelőhelyek és a só őrzése, a ló- és marhakereskedelem biztosítása, és a határmenti eseményekről is értesíteniük kellett a királyt (Szinetár et al.). A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki. A néhány házból álló dombtetői településrészek a szerek, amelyek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az itt élő emberek évszázadok alatt alakították ki, a táj mozaikos képét, apró parcellás gazdálkodásukkal., a tájba simuló épületeikkel. Megőrizve a természetet és fenntartva annak változatosságát. Hagyományos építőanyaguk a fa. A boronaházas építésű házak a 19. században váltották fel az oszlopokon nyugvó, kiugró tornáccal ellátott úgynevezett kódisállásos házak. A legszebbek Szalafőn és Pankaszon láthatók. 1286-ban IV. László nemesi kiváltságokat adott az őröknek nemzetségi és adományozó levéllel. A 18 őrségi falu vezetője volt a közigazgatásért és igazságszolgáltatásért felelős őrnagy, aki ezeket a teendőit a 12 esküdt segítségével a határőrszervezet felbomlása után is ellátta. Az Őrség stratégiai szerepe jelentősen csökkent az Árpád-kor végén, a határvárak kiépítésével. 1392-ben a király gyakorlatilag elvette határőrök különleges szabadságjogait, és 1393-ban az Őrséget királyi adományként, örök birtoklásra a Sárai család- nak adta. 1461-ben az Újlaki, 1524-ben pedig a Batthyány család tulajdonába került a terület és a szabadságjogokat már nem vették figyelembe. Bár e jogokat papíron I. Ferdinánd, majd I. Lipót is megerősítette (Szinetár et al.), a földbirtokosok katonai szolgáltatásra, adóra és robotra kötelezték az itt élőket. A 16. és 17. századokban a hazai adókon kívül a töröknek is robottal tartozott. A korábbi szabadabb státusz maradékaként, külön őrnagy állhatott a németújvári uradalom szervezetében, aki bírói és adóbeszedési jogokkal bírt. A protestantizmus a 16. századtól terjedt. E kor jellegzetes emlékei a haranglábak; közülük a legrégebbi a pankaszi, amit 1755-ben építettek. A harangot védő sisakot zsindellyel fedték, a szoknyát pedig zsúppal. 1600 (Nagykanizsa eleste) után a térség majd' kilencven évre török uralom alá került. Visszahódítása után a Batthyány család a hadi kötelezettségek mellett teljes jobbágyszolgáltatást követelt meg az elszegényedett és megfogyatkozott lakosságtól. A reformáció és az ellenreformáció idején a templomok többször gazdát cseréltek. Bajánsenye központjában 1819-ben épült az a templom, amelynek falán Nemesnépi Zakál György, az önálló egyházközség megteremtője, a térség első tudományos leírója emléktáblát kapott. Külön kiállítótermet kapott Pálóczi Horváth Ádám az Őrség jótevője. A trianoni békeszerződés az Őrséget kettévágta. Az érintettek közül egyedül a szomoróciak mertek lázadni a diktátum ellen. Az összetartozó néprajzi és tájtörténeti értékeit - a jelentőségét lassan elvesztő - határ mindkét oldalán egyaránt megtekinthetjük. Az őrségi agyag megmunkálói az egykori fazekasok voltak. Munkáikat a magyarszombatfai Fazekasház, a veleméri Sindümúzeum és az őriszentpéteri Szikszai Edit gyűjtemény őrzi. Legnevesebb utódaik ma is Magyarszombatfa és Gödörháza környékén élnek.
A mesés Hetés Hetés Magyarország délnyugati részén és a szlovéniai Muravidéken elterülő magyar néprajzi tájegység, amely földrajzilag a Kerka-vidék és a Mura-vidék találkozásánál terül el. A néprajzi tájegység központja a Szlovéniában található Lendva (Lendava).
Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vármegye azon hét települését nevezték ( Hetes Hetés), amelyek neve házá-ra végződik; ezek a ma is létező Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Később a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló területet egészét beleértették. A 20. századtól a földrajzi jellemzők hasonlósága miatt már a Kerka és a Lendva folyók közötti egész dombvidéket Hetésnek nevezték, így az elnevezés ma gyakran a Kerka-vidék szinonimájaként is használatos. Története A tájegység központja 1920-ig Lendva (Alsólendva) volt. A korábban egységes területet a trianoni békeszerződés kettévágta, és jelentős része, vele Lendva, a Szerb Horvát Szlovén Királysághoz (ma Szlovénia) került. A Szerb Horvát Szlovén Királysághoz került hat település a következő: Bánuta, Göntérháza, Kámaháza, Lendvahidvég, Radamos, Zsitkóc. 1921-ben ezen településeken összesen 1848 fő lakott. 1941. áprilisában az elcsatolt falvak visszakerültek Magyarországhoz, melyek egészen 1945-ig országunkhoz tartoztak. A közigazgatási átalakítás, a szigorú határőrizet és a mezőgazdasági javak beszolgáltatásának kényszere elősegítette e vidék lemaradását és megindította lakosságának fokozatos csökkenését. Hetés jelene A határon átvezető utak újbóli megnyitása, majd a schengeni egyezmény 2007. évi érvényesülése révén a határ teljes átjárhatósága az itt élő embereknek új lehetőségeket nyújt: a politikai sebek begyógyulását és gazdasági előrelépést. A környező lakosság örömmel üdvözli az autópálya megépülését, mely Budapestet Ljubljanával és Zágrábbal köti össze. A térség így megszabadul a tranzit teherforgalom terhétől, ugyanakkor bekapcsolódhat Európa gazdasági és turisztikai vérkeringésébe. További cél a vasúti összeköttetés helyreállítása a két szomszédos ország között. A magyarországi hetési települések: Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza és Zalaszombatfa 1996-tól a Lenti kistérség részét képezik. A hetési hívők a gáborjánházi templomot látogatják. A környék gyermekei Rédicsre járnak óvodába és iskolába. A háziorvos Rédicsen praktizál. Falugondnokok segítenek, hogy az idősebb emberek könnyebben eljussanak orvoshoz vagy bevásárolni. Úgy tűnik, hogy a külföldiek megtalálták a térségben található páratlan értékeket, hiszen sok öreg házat megvásároltak, felújítottak, hogy itt élhessenek a nyugodt környezetben, a tiszta levegőn. A közlekedés káros tényezői messze elkerülik a vidéket, viszont autóval minden könnyen elérhető rövid idő alatt. A községek fejlődésének útját éppen a falusi turizmus megszervezésében látták meg a polgármesterek. A Szlovéniába eső határon túli magyarlakta vidéken a lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet karolja fel a magyar művelődési egyesületek szervezését. Szinte minden hetési faluban működik hagyományőrző csoport, melyek tevékenysége nagy szereppel bír az idenditás megőrzésében.
Környék látnivalói Nemesnép Legfőbb látványossága az 1793-ból származó galériás harangláb. Ez Zala megye egyik legszebb haranglábja. Szentgyörgyvölgy Értékes látnivalója az 1787-ben épült barokk református templom. Karzatát helyi asztalosmesterek faragták. Csótár Rezső fazekas mesternél,kicsik-nagyok egyaránt korongozhatnk,vásárolhatnak a mester alkotásaiból,a Vörösmarty(Fő) út 33.sz.alatt. A szentgyörgyvölgyi tájvédelmi körzet 1916 hektáron terül el, ami szabadon látogatható. Velemér 13.századi Árpád-kori templom,a fények temploma Felsőszenterzsébet Egész nap megtekinthetőek a szabadon tartott háziállatok a Nyakas család biofarmján, ahol kecske- tehénsajt és biozöldségek kaphatók. Magyarszombatfa A környékbeli fazekasmesterség központja. A Fő út 52. Szám alatt megnézhetünk egy berendezett egykori fazekas házat. Vadászati Gyűjtemény és Vadaspark megtekinthető keddtől vasárnapig 8.00-16.00 óráig.(májustól-szeptember 1-ig) Őriszentpéter Őriszentpéter az Őrség központja. A templomszeren álló románkori katolikus templomot Szent Péter tiszteletére emelték 1230 körül, amely hazánk egyik legszebb románkori temploma. Tőle délre egy domboldalba vágott Árpád kori égetőkemencére bukkantak. Előtte téglagyártást bemutató kiállítás látható. A malomépületben üzemelő Teleházban további információt kaphatnak a környék nevezetességeiről. Szalafő Az Őrség legtöbb régies vonást megőrzött települése. Hét szerből áll. Egyikük Pityerszer, ami ma nyitott Szabadtéri Néprajzi Múzeum, melyben látható az összes őrségi épület, a kástu, a kerített ház, a tóka, a füstös konyha.
Lenti Termálfürdő-és Strand Szent György Energiaparkkal, nátriumhidrogén-karbonátos gyógyvízzel, csúszdával és 10 medencével. Az Erdei kisvasút induló és végállomása, ahol a GÖCSEJ KINCSEI AZ ERDŐ ÉS A FA című kiállítás tekinthető meg. Menetrend a recepción kérhető.közlekedik május 1-szept.1-ig. A városban minden csütörtökön és szombaton kirakodóvásár-piac várja Önt 8-12 óráig. Csesztreg Középkori katolikus templomát mai barokk formájában a 19. Század elején alakították ki. Az Ady utcában tájházat rendeztek be. Zalalövő A Petőfi utcában egy 15. Századi gótikus várromot látunk. Lejjebb áll egy L alakú ház, ami helytörténeti múzeum és itt húzódik a római korból származó Borostyán út. A Borostyán-tó kellemes vize várja a fürdőzőket. Hegyhátszentjakab Festői környezetben, egy völgyben helyezkedik el. A falu román stílusú temploma a 12. Században épült. A falut a Vadása-tó miatt fedezték fel a turisták. A 3 hektáros tó egyik fele strand, a másik fele horgásztó. Az összefüggő erdő néhány méterre kezdődik a parttól. Rádiháza Rádiházán hazánk egyik híres ügető tenyésztőjének lovas telepe vált híressé. Lovas iskolája és versenyei miatt vált ismertté. Csömödér Az erdei kisvasút 18 km-es szakaszám személyvonat is közlekedik, amely Kistolmács végállomásig igénybe vehető. A menetidő 70 perc. Szécsisziget 1750-ben épült barokk templomának szószéke rokokó dombormű. A falu határában áll az Andrássy-Szapáry kastély, amely kiállításokkal várja az idelátogatókat, udvarán bivalyrezervátum van. Felújított vízimalma ma múzeum! Budafapuszta A megye első arborétuma Kiscsehi határában 46 hektáron terül el. Két részből áll: a vadászházat körülölelő parkból és erdőtelepítésekből. Különösen szép látványt nyújt májusban, azáleák virágzása idején. Június 21-augusztus 31-ig,ill okt.1-okt.31-ig szerdán, szombaton,vasárnap, május 1-június 20-ig keddtől-vasárnapig látogatható,szeptemberben zárva tart.
MÁROKFÖLD A hely ahol feltöltődhetsz Kezdetben, a XIV. században a Rezneki családé volt, Zsigmond király azonban 1403-ban az Egerváriaknak ajándékozza. I. Ulászló egyik utolsó parancsával 1444-ben a Gersei Pető család nyeri el a birtokot. A possessio egy része párhuzamosan az alsólendvai nagyurak, a Bánffy család tagjai kezén volt. Ez a család 1644-ben férfi ágon kihalt, így felesége révén Nádasdy Ferenc foglalhatta el a birtokot. A Bánffyak engedték, a Nádasdyak pedig támogatták a reformációt. Az itteniek hitüket kálvinista nyakassággal akkor is megtartották, amikor az igen erőteljesen az ellenreformáció pártján álló és harcosan katolizáló Eszterházyak szerzik meg a falut. A lakosság túlnyomó többsége ma is református vallású. a képek forrása: www.marokfold.hu Lakossága a nyolcvanas évektől kezdve rohamosan csökkent, ám ez a gyors csökkenés a betelepüléseknek köszönhetően 1996-ban megállt. Mára lélekszáma újra az 50-et haladja el. Szerencsére sokan fedezik föl ezt a csodálatos falucskát, egyre több az új lakó. A lakosság és az Önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a jövőben ne legyen üres porta a faluban, sőt már új házak is épülnek. Az önkormányzati rendszer megszervezésekor, a rendszerváltás után Márokföld önálló önkormányzattá alakult, de jelenleg Csesztreg, Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld, Nemesnép, Ramocsa, Szentgyörgyvölgy községekkel együtt közös körjegyzőséget alkot.
Amiket FELTÉTLEN érdemes megnézni Márokföldön - Mesekerámia műhely és kiállítóterem - Leclerc Ulrik szobrászművész - Bedő Katalin kézműves - Harangláb - Sökfás temető - Levendulás - Tündérkert - Energiapark - Kalandpark - Pihenőpark - Természetművészet park
a fény temploma
Különleges látni/tapasztalni valók - Szentháromság - templom - Balogh István Péter festőművész műterme - Habán kerámia és reneszánsz majolika - Helytörténeti kiállítás - Sindümúzeum V elemér - Gödörházi harangláb - Őrségi Ínyesmester kecskesajt manufaktúra Szentháromság-templom Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelték. Freskóit 1377 78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette. Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.
,, Nevét Szalafo egy mesés falu a határában eredő Zala folyóról kapta. Hét halmon épült, ún. szeres település, amelynek mindegyik dombja egy-egy szer. Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A falu őrzi a honfoglaláskori településszerkezetet. Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a pityer nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. kerített ház és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították. Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvak határában. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. Szalafő maga a Zala vizéről kapta a nevét, amely a Fekete-tóból ered. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta. A monda szerint a Fekete-tó helyén valaha templom állt. Egyszer egy asszony - elkésve a karácsonyi miséről - azt mondta: bárcsak süllyedne el szégyenében. Megtörtént. Azóta - a legenda szerint - minden karácsony éjfélkor a Fekete-tónál csengőszó hallatszik a mélyből.
,,,,,,,, A szalafoi oseitol örökölt mentalitását máig is megorizte. Sem az életet, sem az élet küzdelmeit, sem a halált nem veszi túlságosan komolyan. Látogassátok meg: - Múltidéző porta - Jakosa porta és pajta múzeum - Ferencz Tibor biogazdasága - Batha porta Őrségi tökmagolaj - Tanösvények
A gerencsérek földjén Magyarszombatfa A település szerkezete az Őrségtől eltérően Magyarszombatfa településrészen utcás faluképét mutatja
A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A falu és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Ezt bizonyítják az előkerült régészeti leletek. A falu földrajzi környezete biztos megélhetést nyújtott az itt megtelepedő és átvonuló őskori kordéknak. Az itt élő néptörzseket a kelták, majd a rómaiak hódították meg. A rómaiak uralmát rövid időre hun fennhatóság váltotta fel. Nyugaton lakatlan gyepüt alakítottak ki, de a Borostyánkő úton a kereskedők biztonságban közlekedhettek. Az Őrség bőséges, jó minőségű agyaga lehetővé tette a fazekasmesterség kora kibontakozását. Az itt élők a XIV. század óta foglalkoznak fazekassággal (első írásos emlékek 1366-ból). Az agyagos talaj gyenge termőképességű, így a földművelés, az állattartás és az erdőművelés nem biztosított elegendő anyagi hátteret a megélhetéshez, ezért mellékesként kezdtek foglalkozni a téli időszakban a férfiak fazekasáru készítésével, majd a tavaszi munkák megkezdése előtt lovas szekérrel Zalán keresztül Somogy megyébe hordták az árujukat és főleg gabonára cserélték A ma működő 6 műhelyben, 6 fazekas őrzi a mesterségbeli tudást. Ezen műhelyek közül ötnél még fellelhető a családon belül generációról-generációra átadott tudás. Minden év júliusának második hétvégéjén kerül sor a magyarszombatfai fazekas napokra, és nemzetközi fazekas találkozóra. A szakmai programok mellett fazekas- és egyéb kézműves vásár, illetve kulturális programok várják a látogatókat. Nemzetközi rendezvény: fazekasok találkozója, helyi termékek vására, kiállítások. TUDTA? AZ ŐRSÉGBEN ALKALMAZOTT DÍSZÍTŐ MINTÁKNAK KÜLÖNLEGES JELENTÉSEIK VANNAK?
szentgyörgyvölgyi tehénszobor Szentgyörgyvölgy A szereket itt többnyire szegeknek nevezik Határában a régészek három, honfoglalás előtti lelőhelyet találtak: (egy újkőkori, egy rézkori, egy római kori) A jelentős újkőkori falu nyomaira a Szentgyörgyvölgy és Márokföld között emelkedő Pityer-dombon bukkantak (az ásatást Bánffy Eszter vezette). Itt főként a kerámia-leletek jelentettek szenzációt; közülük leghíresebb a vöröses árnyalatú tehénszobor. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor egy kb. 10 cm hosszú égetett agyag szobrocska, amely 1995-ben került elő. A leletet a Bánffy Eszter régész által vezetett csoport fedezte fel, és a vonaldíszes kerámia kultúrájába sorolta. Jól datálhatóan i. e. 5500 körül (azaz 7500 évvel ezelőtt) keletkezett. A hiteles múzeumi másolat (írástörténeti ismertetővel együtt) a veleméri Sindümúzeum kiállításán látható. A neolitikus falu néhány épületét a közeli Csesztregen rekonstruálták és egy szabadidőparkban mutatják be. A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. 1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, 1942-ben hozzácsatolták Kerkaújfalut. Csesztreg ismeretes a népszokásairól, melyek közül Csesztreg az egyik leglátványosabb a farsangi maskurázás, amely során álarcba és jelmezbe öltözöttek járják a település házait. A községben tájház is működik, ahol a falu és környéke jellegzetes népi építészetét mutatják be, illetve érdemes megtekinteni templomát és a szabadidőparkot.
Nemesnép A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített fazsindelyes, szoknyás (református) harangláb, mely 1937 óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű műemléke.
Lendvai Vinarium-toronyból 4 országra látunk Lendva-hegyen épült Vinarium-kilátótorony kör alakú torony 53,50 méter magas, földszinttel és kilenc emelettel. Oskar Virag építészmérnök, Vires d.o.o Építész Iroda, tervei szerint. A torony alapterülete 293 m2, acél szerkezetű vasbeton földszinttel, a tetején egy üvegezett kilátót alakítottak ki, ahonnan egyszerre látjuk be a négy ország, Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria területét. A torony egyszerre legtöbb 50 látogatót fogadhat. A toronyba 240 előregyártott lépcsőn vagy lift segítségével lehet feljutni. A földszinten a látogatók rendelkezésére étterem áll, továbbá ajándéktárgyak, információs pont, a torony melletti házikókban pedig a helyi gasztronómia és borok kínálata várja a látogatókat.
, kostold meg, a termeszetet Orfalu, Fő Út 52. (20) 995 0098 A nagytótlaki kerekegyház A seloi Szent Miklós kápolna (Slo) Azon centrális alaprajzú épületek jellegzetes képviselõje, amelyeket a honfoglalás előtt vallási célra használt sztyeppi jurták mintájára építhettek eleink, s amelynek gyökerei a történelem előtti idõkbe nyúlnak. A nagytótlaki körtemplomhoz hasonló templomokat az egykori Magyar Királyság területén találjuk, míg Nyugat-Európában a hasonló kis kerek templomok száma elenyésző. A most kápolnának minõsített templomot 1365/66-ban említik elsõ ízben (»in valle Lak Sancti Nicolai«), majd a XVII. és XVIII. századi püspöki vizitációkban jelentkezik ismét. A műemlék a románkori építészeti elemeken túl a templombelső falképei miatt is jelentős értéket képvisel. Úgy tűnik, hogy a templom a felépítése után néhány évtizedig meszelten maradt. Csak a XIV. század közepén festették ki és pedig a freskó technika érvényesülése előtt, közvetlenül a nedves meszelésre, késő gótikus ábrázolási stílusban.