H í ( ' J.iÜZ Taj. rr-f Képviselő: DAHUBIA SZABADALMI IRODA Budapest a /f MÜ - ( ;. f'.'.(/o Díj Szolgálati találmány EAICSOLÜSI ELREHDEZÉS SUGARSZEIJIÍYEZEa?TsáQJÍÉ[iÓ KÉSZÜLÉK EATEÍÍÉTER IDŐÁlMBDŐJiÖJAK TRAKZIEíSMEUTES VÁLTÁSÁRA Gemma Müvek, Budapest Feltalálók: SARKADI András aérabk ( 50 0 ' TÓTH Istvánná méltóik 30 JS ISTÓK (fcrula mérnök 20 % budapesti lakosok A bejelentén napjai 1979. 08. 18r 7-4 - A találmány tárgya kapcsolási elrendebősbugárszennyezettsőgmőrő készülők xatenéter Időállandójának tranr.lensaentes váltására* 26868-35/KAnÓ
Ismeretes, hog? & eugárszennyzettflégmérő készülék tervezésének és alkalmazásának igen ldnyegeo rásze az éltalánob a n használt rateméterak időállandójának megválasztása. Ezeknek a berendezéseknek ugyanis két fő felhasználási területe vent egyfelől az esetleg kis mértékben szennyezett felület felkutatását másfelől a felkutatott szennyezettség pontos meghatározása* E feladatok végrehajtásához, azaz a sugárszennyezett felület gyors detektálásához rövid Integrálási Időre /1-3 van szükség, hogy a műszer azonnal jelezze az érzékelője előtt megjelenő sugárforrást. Ugyanakkor a sugárszennyezettség pontos meghatározásához hosszú Integrálási idő /3Ó-60pfytf szükséges, hogy a statisztikus bomlásbél eredő hiba a méróbt ne hamisítsa meg, A kettős feladat közötti ellentmondás legegyszerűbb és Igen gyakori megoldása az 8 hogy minden méréshatárban kült5n f kompromisszumos időállandót választanak 9 e a sugárforrás keresését az értéktelenebb, de gyorsabb méréshatárban végzik el. Ez a módszer azonban az igen kis szennyezések felfedezését lehetetlenné teszi, mert a Btochasztlkus hiba lefedi & sugárforrás okozta kitérést. Gyakorlati szakemberek előtt ismert e probléma megoldásának olyan lehetősége» bogy a rateméter időállón- i
- 3 - dója a méréshat ártól függetlenen válton tatható, mégpodig ágy, hogy vagy az integráló kondenzátor kapacitását, vagy a kielltő ellenállást növelik. Az átváltás után azonban a beállási id5 három-négyezerebe az integrálási időállandónak, Így a pontos méréshez háíom-nógydzer annyi id6 szlikeéges, mint amennyi a radioaktív bomlás ctochaaztikus voltából adódna. A találmány czerinti megoldásnak megfelelő kapcsolási elrendeléssel ennek a beállási időnek a lecsökkentéséi kívánjuk elérni. A megoldáö lényege az, hogy egy három áramkörös, kétállású kapcoolé nagyobb időállandójú állásba történő átkapcbolásakor egy áramkör a nagyobb integrálási időhöz tartozó másik kondenzátornak egy további kondenzátor mintavételezett feszültségére, majd a nagyobb integrálási időhöz tartozó kondenzátort a kisebb integrálási időhöz tartozó kondenzátorral párhuzamosan a Eaiiszerkörre kapcsolja. Az áramkör csak az átkapcsoláci tranzlena ictején fogyaszt áramot. Az átkapcsolás után a beállási idő lényegesen lerövidül, mert igy csak az eredeti felfutás utolsó azakaszát, azaz kb. egy integrálási időállandónak megfelelő időtartamot kell megvárni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő kap. ceoláai elrendezést a leíráshoz mellékelt elvi kapcsolási vázlat révén részletesen is ieoertetjuk* Az ábrán a kapcsolási elrendezés elvi felépítését mutatjuk be.
Ulnt a rajzból Is látható, e töltő ód mllszerkörre csatlakozik a három áramkörös, kát állású K^ kap* csoló, melynek kőt Z 6a ZI helyzete közül az Z helyzetű kapcsolt állapotot ábrázoltuk. Ebbfin a helyzetben a ratei i mater tültfí ós mllszerkörére azjcjjj- és C^jintegrálóLkondeneátorok pozitív fegyverzete van kötve*/ezek határozzák meg a kisebb, T^ Időállandót/* Ugyanezen kondenzátorok negatív fegyverzete közös földvezetókbe csatlakozik* A előtti leágazásból egy integráló kondenzátor pozltiv fegyverzete tranzisztor bár.isával van összekötve, melynek emittere szintén a közöa földelésre, mig kollektora egyrészt egy további másrészt egy El ellenálláson át egy tranzisztor emitterére csatlakozik. A tranzisztor bázisárai tranzisztor emlttere a Tj tranzisztor kollektorával van összekötve, előtte leágazva egy olyan R^ellenálláe egyik végére coat lakozik, melynek másik vőge a tranzisztor bázisával ée egy további IÍ3; ellenáláo egyik végével kapcsolódik* Az ellenállásnak a lg tranzisztorra csatlakozó vége az U^ positiv tápfeszültoóggel van összekötve 9 mig az R^ ellenállás másik váge a Kjl kapcsoló II helyzetet kijelölő érintkezőjével /a harmadik áramkörben/ van összekötve* A Sg tranzisztor kollektora egyrészt a K^ kapcsoló első uramkörben lévő II helyzetét meghatározó érintkezőjével, másrészt ugyanezen K^ kapcsolónak a második áramkörben lévő, első kapcsolóhelyzetét meghatározó
érintkezőjével van ösezekötve, A K^ kapcsoló második és harmadik áramköri, első kapcsolóhelyzetében egy ellenállásra át a közös föld vezet ékre csatlakozik. A K.^ kapcsoló ezen túlmenően a második áramkörben egy C^ kondenzátor pozitív fegyverzetével ven öcczekötve,raelynoknegativ fegyverzete a közös földvezetékre csatlakozik, a ugyanezen kapcsoló a harmadik áramkörben egy C4 kondenzátoron keresztül van földelve. Alaphelyzetben a ^ tranzisztorok le vannak zárva, igy nem terhelik sem a töltőkört, sem a tápfeszültséget, A C^ ás kondenzátorok az E4 ellenálláson keresztül nulla feszültségre vannak kisütve. Amikor a K^ kapcsolót átkapcsoljuk, a második helyzetben a integráló kondenzátor tárolja az átkapcsolás előtti feszültséget, mig a C^ és C^ kondenzátorok párhuzamosan kapcsolódnak, a C^ kondenzátor pedig töltődni kezd a tranzisztor bázleemitterén, valamint az Bg és R^ ellenállásokon keresztül. így a tranzisztor nyit és a Tg tranzisztorok is működőképesek lesznek. A 2? lt SCg tranzisztorok alkotják a feszultségátmásolé áramkört, emely a C^, C^icoiadenzátorokat a Cg kondenzátorban tárolt feszültségre tölti fel. A C^ kondenzátor töltőáramának lecsökkenéeével, - ha az Eg ellenálláson eső feszültség a tranzisztor nyitófeszülteége alá cshkken, a T^ tranzisztor lezár. Ekkor
Bárnak a Tg tranzisztorok is, az áramkör ismét nem terheli sea a tbltokört, cea a tápfeszültséget. A párhuzamosan kapcsolt C^ kondenzátorok határozzák meg a nagyobb, Időállandót. A Tg tranzisztor nyitvat óriásának idegét r. C kondenzátor, továbbá as R^ és R^ ellenállások értóke ozabja meg, A találmány szerinti megoldáenak megfelelő kapcsolási elrendezáe főleg telepes eugárszennyezettség-méro műszerekben célszerű, ahol lényegesen lerövidíti a csekély szennyezettségek pontos mérés éhes ezlikséges időt, s emellett az átkaposoláci tranziensen, kivill áramot sem fogyaszt. Az áramkör viszonylag kevés szerkezeti elemből van felépítve, ennek ellenére szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, és az átmásolandó fessultság szélső értékei mellett is biztonság goaan működik.
Szabadalmi Igénypont Kapcsolási elrendezés sugárszennyezettség-mérő kónzulék ratemőter időállendójának tran aiensmenteb váltására, azzal 3 e 1 1 e m e zve, hogy Integráló kondenzátor /C^/ pozitív fegyverzete kétállású kapcsolón /K^/ át a töltő ée müszerkörre, a kapcsoló további integráló kondenzátor /Cg/ pozitív fegyverzetére és tranzisztor /T^/ bázisára csatlakozik, mig a tranzisztor /T-J kollektora egyrészt további tranzisztor /Tg/ bázisára, másrészt ellenálláson /E-j/ át hfumadik tranzisztor /T^/ emitterére csatlakozik; usyanesen tranzisztor /T^/ kollektora a második tranzisztor /Tg/ eiaitterővel van összekötve* mig bázisa egyrészt további ellenálláson /R^/ át a kapcsoló /K^/ második nelyzetét meghatározó érintkezőjére, másrészt ellenálláson /Eg/ át a második tranzisztor /Tg/ emitterével és az ellenállás /flg/ végével összekötve a pozitív tápfeszültségre /+U,j/ csatlakozik; az integráló kondenzátorok /Cj, Cg/ negativ fegyverzete és az első tranzisztor /T^/ emit tere kösüs földvezetókre van kötve, mig a második tranzisztor /Tg/ kollektora a kétállású, kapcsoló /Ej/ első árenköri helyzetében a kapcsoló második kapcgolt holysétát jseglmtárosé érintkezőre, a xaádodik vu haxtuadik áramkörben pedig ugyanezen kapcsoló első kapcsolt helyzetét meghatározó érintkezőn át egy-egy kondenzátor /O^, 0^/ pozitív
- 6 - fegyverzetére, Illetve leágazácból ellcnállácra /E^/ csatlakozik, vágul, hágj a knndenzátarolc /Cq 3 C^/ negatív fegyverzete és az ellenállá:; /R^/ másik vége k<);;i& fölflvozetúkre van kötve. A meghatalmazott: / l /ül' íuj-i 4okív. IJ j Í 'I \
GAMMA MOVEK 1/1 ^,,.'-I - / ' o4-