Miről lesz szó?

Miről lesz szó? Dr. Végvári György egyetemi tanár 1. Természetvédelem, biodiverzitás 2. Természetvédelem jogi háttere 3. Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 4. Védetté nyilvánítás 5. Hazánk Nemzeti Parkjai A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek. a természetes és természet közeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom. Mahatma Gandhi 1869 1948 Fő célja a biológiai sokféleség megőrzése! Bükk hegység, Hór-völgye Biológiai sokféleség (biodiverzitás) Május 22. Biodiverzitás Napja 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről I. 1. E törvény célja: a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, b) megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, c) a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; d) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, e) a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A természetvédelemben nincs benne az ember általi épített környezet megóvása. 1

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről II. 1. A törvény hatálya: 3. (1) a törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, a velük kapcsolatos minden tevékenységre, a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. (2) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Kihalás, tömeges kihalás Legnagyobb tömeges kihalás: dinoszauruszok kora: 65 millió éve! Kréta-Harmadidőszak határán. Az akkori fajok több mint fele kihalt! Perm időszak óceáni fajok 90%, szárazföldiek 30 %-a kihalt (hüllők, kétéltűek, rovarok-egyetlen)! (1 millió év alatt) Okok lehettek: tűzhányó, kozmikus becsapódás? Kb. 3,6 ezer éve Mamut (Mammuthus) Eurázsiában és Észak Amerikában. Legközelebbi élő rokonai az elefántok. a Mammut (régebben Mastodon) a család egyetlen neme a Mammut genus a névhasonlóság ellenére a mamutok azonban nem a masztodonokhoz, hanem az elefántok családjába tartoztak. Dodo (Raphus cucullatus) XVII. Század vége (Mauritius szigete) 10 20 kg közötti tömeg a Mammut nem fajai hasonlítanak a többi ormányosra, így az elefántfélékre, azon belül a mamutokra is, életmódjuk alapvetően különbözött azokétól: a Mastodonok (Mammut sp.) a magasabban elérhető leveleket fogyasztották, a mamutok (Mammuthus sp.) pedig legeltek. Vándorgalamb (1914) (Ectopistes migratorius) 2

Erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus) (1936) Új Guineában, Ausztráliában és Tasmaniában Bölény (Bison bonasus) 1762 (Mo) Az európai bölényeket az állatkertek mentették meg a teljes kipusztulástól. Az európai állatkertekben jelenleg is tenyészprogram keretében tartják a bölényeket, bár állatkerti állománya ma már stabilnak tekinthető. Síksági erdei bölény (Bison bonanus bonasus) Kelet Európa, ez az egyetlen ma is élő alfaj. Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek I. 1996. évi LIII. tv. 28. (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: Egyedi jogszabállyal védett természeti területek: a) nemzeti park b) tájvédelmi körzet c) természetvédelmi terület, d) természeti emlék Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek II. Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyannagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek III. Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerénekavédelme.a23. (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23. (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. 3

Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek IV. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek: a) ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok b) mesterséges üregek Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek V. III. A törvény erejénél fogva (ʺex legeʺ) védett természeti területek: a) természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp: szikes tó: Weislich barlang, Holdvirág árokban Árpád vezér sírját rejtik a kőtömbök?? b) természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom, földvár, forrás, víznyelő Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek VI. IV. A törvény erejénél fogva (ʺex legeʺ) védett természeti értékek: a) barlangok Helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi terület természeti emlék Balatonakarattya központjában állt a több mint 400 éves Rákóczi szilfa, a Balatonvidék legismertebb ősfája. Sajnos 1968-ban kiszáradt Védetté nyilvánítási eljárás I. A kiemelt oltalom védetté nyilvánítással jön létre Törvény: forrás, láp, barlang, szikes tó Országos védettség: rendelet Helyi védettség: önk. rendelet Fel kell jegyezni az ingatlan nyilvántartásba Egységes nyilvántartás: Védett Természeti Területek Törzskönyve Védett Természeti Értékek Törzskönyve A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. Helyi védettség esetén a jegyző készíti elő az eljárást. A nemzeti park igazgatóság a védettséggel kapcsolatosan szakvéleményt ad. Védetté nyilvánítási eljárás II. Sajátos gazdálkodási, hasznosítási szabályok jogszabályban. Az egyes területek természetvédelmi célú lehatárolására azért kell sort keríteni, mivel a területi besorolástól függően az érintett területeken gazdálkodási, hasznosítási korlátozásokat kell betartani. A természetvédelmi kezelést ellátó szerv (nemzeti park igazgatóság) útján táblával meg kell jelölnie! 4

Védetté nyilvánítási eljárás III. Nemzeti park, tájvédelmi körzet létesítésére kizárólag a miniszter jogosult. Valamennyi nemzeti park területét a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni. Nemzeti Park 5

Aggteleki nemzeti park I. Aggteleki nemzeti park II. Alapítás éve: 1985 Nemzeti park területe: 20 183,67 ha Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre Észak-Magyarország karsztvidékén! 280 darab kisebb nagyobb barlang található 1995 ben a Szlovák karszt barlangjaival együtt, felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. Aggteleki nemzeti park III. Aggteleki nemzeti park IV. Baradla barlang Béke barlang Földvári barlang Kossuth barlang Meteor barlang Rákóczi barlang Vass Imre barlang Az 1000 1200 főt befogadó koncertekre is alkalmas Baradla barlang. Védett állatok: a magyarországi nagyragadozó előfordulásának, visszatelepülésének első számú helyszíne. A Kárpátok közelsége, az ide vezető ökológiai folyosók megléte szabad utat biztosított az ország területéről korábban kipusztult fajok megjelenésének, tartós visszatelepülésének. Barna medve- Ursus arctos Hermelin- Mustela erminea Farkas -Canis lupus Hiúz- Lynx lynx Nyuszt- Martes martes Vadmacska- Felis silvestris Vidra- Lutra lutra (Ökörszem- Troglodytes troglodytes) Aggteleki nemzeti park V. Védett növények: az Aggteleki karszt és a Cserehát az Északi középhegység flóravidékén belül a Tornense flórajárás része, vegetációjának nagyfokú változatossága és térbeli mozaikossága, egyrészt a sajátos karsztos felszínnek és a szélsőséges mikroklimatikus feltételeknek köszönhető. Balaton felvidéki Nemzeti Park I. ʺJer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég: Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülötte, Mellyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.ʺ Berzsenyi Dániel: A Balaton hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) 6

Balaton felvidéki Nemzeti Park II. Alapítás éve: 1997 Nemzeti park területe: 57 019 ha Tájegységei közül a Kis Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi félsziget kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként 2003 ban Európa Diplomás területté vált. egységei: Tihanyi félsziget, Pécselyi medence, Kálimedence, Tapolcai medence, Keszthelyi hegység, Kis Balaton, Magas bakonyi TK, Somló TK, Muramenti TK Balaton felvidéki Nemzeti Park III. Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország egyik legváltozatosabb, legattraktívabb, ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik legjobban megkutatott területén hozták létre 1952 ben, mely 1997 ben része lett az akkor megalakuló Balaton felvidéki Nemzeti Parknak. Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha). Az 1927 ben Tihanyban alapított Biológiai Kutató Intézet munkatársai nemcsak a tó vizének élővilágát kutatták, hanem rendkívül részletes vizsgálatokat is végeztek a félsziget szárazföldi részein. Balaton felvidéki Nemzeti Park III. Balaton felvidéki Nemzeti Park III. Fehér levendula Cserszömörce Középkori Barátlakások Védett növények: vetővirág, őszi csillagvirág, borzas szulák Nemzeti Park I. Alapítás éve: 1977. január 1. Terület: 42 269 hektár Nemzeti Park II. Kaptárkövek: Szomolya Száratlan bábakalács 7

Tájvédelmi körzetek Nemzeti Park III. 1. Borsodi mezőség TK 2. Hevesi Füves Puszták TK 3. Hollókői TK 4. Karancs Medves TK 5. Kelet cserháti TK 6. Kesznyéteni TK 7. Lázbérci TK 8. Mátrai TK 9. Tarnavidéki TK Nemzeti Park IV. Természetvédelmi területek 1. Bél kő TT 2. Erdőtelki Égerláp TT 3. Erdőtelki Arborétum TT 4. Gyöngyösi Sár hegy TT 5. Ipolytarnóci Ősmaradványok TT 6. Kerecsendi erdő TT 7. Kőlyuk tető TT 8. Márkháza Pusztai TT 9. Siroki Nyírjes Tó TT 10. Sóshartyán Hencse hegy TT 11. Szomolyai kaptárkövek TT 12. Szőllőskei erdő TT 13. Tardi legelő TT Világörökség Hollókő Ófalu Nemzeti Park V. Nemzeti Park VI. Európa Diplomás Terület Ipolytarnóci Ősmaradványok Ősállatok lábnyomok Megkövesedett fák Tanösvények Cápafogas homokkő Ősfák Vulkáni tevékenység nyomai 7 millió éves ősfák Nemzeti Park VII. A mai Bükkábrány területén 30-40 méteres mocsárciprus erdő volt található. Egy hirtelen jött homokvihar vagy iszaplavina azonban mintegy 6 méteres magasságban teljesen betemette az erdő alját, konzerválva a fák törzsének alsó részét A Bükk hegység éghajlata évi középhőmérséklet az országos átlagnál körülbelül 2 C al alacsonyabb, mindössze 7 8 C a januári átlaghőmérséklet 4 C, a havas napok száma az országban itt a legmagasabb éves csapadékmennyiség 600 700 mm, a Bükkfennsíkon 800 mm 8

Nemzeti Park VIII. Védett növények Nemzeti Park IX. Védett növények Arabis alpina Havasi ikravirág Aconitum variegatum subsp. gracile Karcsú sisakvirág Viola biflora Sárga ibolya Phyllitis scolopendrium Gímpáfrány Aconitum moldavicumkárpáti sisakvirág Carduus collinus Magyar bogáncs Nőszőfű Adonis vernalis tavaszi hérics Ophrys insectifera Légybangó Scilla drunensis Nyugati csillagvirág Nemzeti Park X. Védett állatok Petényi márna (Barbus meridionalis) petényi márna (Barbus meridionalis) a patakok ritka lakója alpesi gőte (Triturus alpestris) a legkarakteresebb a ʹ70 es években kipusztult uhu (Bubo bubo) jelen időszakban foglalja vissza egykori költőhelyeit farkas (Canis lupus) hiúz (Lynx lynx) Alpesi gőte (Triturus alpestris) Hiúz (Lynx lynx) 9

Farkas (Canis lupus) Őserdő a Bükkben Duna Dráva Nemzeti Park I. Duna Dráva Nemzeti Park II. Alapítás éve: 1996 Nemzeti park területe: 49 752 ha A vadon élménye élő folyók mentén A dunai szakasz A Duna mentén a Sió csatorna torkolatától a déli országhatárig húzódik a védett terület. Itt található Gemenc és Béda Karapancsa, melyek az Alföld részei. A tölgy kőris szil ligeterdők a magas ártéren találhatók Gemenc Nagy kócsag (Ardea alba) Fekete gólya (Ciconia nigra) 10

Gímszarvas (Cervus elaphus) Duna Dráva Nemzeti Park III. vízipáfrány mételyfű rucaöröm Duna Dráva Nemzeti Park IV. Dráva-menti területek Duna Dráva Nemzeti Park V. Madártani értékeik a fokozottan védett: A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk területét Őrtilosnál éri el. A folyó gyors, esése jelentős, sok hordalékot hoz magával. Az esése a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja. Jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak Barna kánya (Milvus migrans) Fekete gólya (Ciconia nigra) Rétisas (Haliaeetus albicilla) Duna Dráva Nemzeti Park VI. csermelyciprus, a tamariska rokona, pirosas szirmú virágai májustól fűzérekben nyílnak szibériai nőszirom fehér fűz, fehér nyár és fekete nyár Duna Ipoly Nemzeti Park I. Alapítás éve: 1997 Nemzeti park területe: 60 314 ha Hazánk sorrendben kilencedikként megalapított nemzeti parkja talán az egyik legváltozatosabb valamennyi között. Egyedülálló sokszínűségében négy tájegységünk, a Pilis Visegrádi hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvöződik harmonikus egységgé. 11

Duna Ipoly Nemzeti Park II. 1. Alcsúti Arborétum 2. Dinnyési fertő 3. Jókai kert 4. Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont 5. Kökörcsin Erdei Iskola 6. Mátyás hegyi barlang 7. Ócsai Tájház 8. Pálfája Oktatóközpont 9. Pál Völgyi Barlang 10. Pilisi len Látogatóközpont 11. Sas hegyi Látogatóközpont 12. Szemlő hegyi barlang Duna Ipoly Nemzeti Park III. védett növények: Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb.) pannóniai endemizmus Duna Ipoly Nemzeti Park IV. védett növények: réti iszalag (Clematis integrifolia) Duna Ipoly Nemzeti Park V. védett állatok foltos szalamandra (Salamandra salamandra) Börzsöny nedves völgyaljain élő Vidra (Lutra lutra) Duna Ipoly Nemzeti Park V. védett állatok Muflon (Ovis aries) Eurázsiai hiúz (Lynx lynx) 12

Igazgatóság I. Alapítás éve: 1991 Nemzeti park területe: 23 865 ha Igazgatóság II. 1977 től tájvédelmi körzet, 1979 től az UNESCO Bioszféra Rezervátum hálózatának tagja, 1989 óta pedig mint jelentős vizes élőhely, az ún. Ramsari területek között is szerepel, 1991 ben nyerte el a nemzeti park rangot. Igazgatóság II. Igazgatóság III. A Fertő vidéke éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg e táj arculatát. Hansági láprétek, mocsárrétek és magassásosok védett növények lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa) Igazgatóság IV. Igazgatóság V. védett növények nyári tőzike (Leucojum aestivum) védett növények hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 13

Igazgatóság VI. védett növények papucskosbor (Cypripedium calceolus) kipusztulással fenyegetett Igazgatóság VII. Erdő típusok cseres tölgyesek (Quercetum petreae cerris) hegyvidéki gyertyános kocsánytalan tölgyes (Carici pilosae Carpinetum) Kifejezetten fényigényes és melegkedvelő élőhelyei a dombságnak a molyhos tölgyesek (Euphorbio Quercetum) száraz gyepek felé átmenetet képező meleg erdőszegélyek (Geranio Dictamnetum) Igazgatóság VIII. Erdőket színesíti: vadalma (Malus sylvestris), a vadkörte (Pyrus pyraster), madárcseresznye (Cerasus avium), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), a barkóca (Sorbus torminális), a lisztes (Sorbus aria) és madárberkenye (Sorbus aucuparia) Igazgatóság VIII. védett állatok: északi ludak (Anser albifrons, Anser fabalis) hazánk egyetlen bennszülött gerinces alfaját a rákosi viperát (Vipera ursini ssp. rakosiensis) Hortobágyi Nemzeti Park I. Alapítás éve: 1973 Nemzeti park területe: 79 381 ha rendeltetése Védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét,növény és állatvilágát. BiztosítsaaHortobágykülönleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit. Hortobágyi Nemzeti Park II. A Hortobágy flórája alföldi flóratartomány (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásához (Crisicum) tartozik Mételyfű Henye kunkor (Marsilea quadrifolia) (Heliotropium supinum) 14

Hortobágyi Nemzeti Park III. A Hortobágy növényvilága élőhelyek szerint Árterek Holtágak, mocsarak, tavak és sziki rétek Szikes puszták Löszpuszták Erdők Hortobágyi Nemzeti Park IV. Fauna vörösszárnyú keszeg, compó, sügér Csuka amocsaras területek ragadozója Hortobágy mesterséges vízfolyásai közül legmagasabb a halfajok száma összesen 42 Keleti és a Nyugati főcsatornában (reofil márna, szilvaorrú keszeg, a paduc, a magyar bucó és a kősüllő) Hortobágyi Nemzeti Park V. kanalasgém (Platalea leucorodia) egyik legjobb európai költőállománya a Hortobágyon van Hortobágyi Nemzeti Park VI. Túzok (Otis tarda) nagy kócsag (Ardea alba) állománya a hatvanas években 30 pár alá csökkent az egész országban jelenleg 800 pár Magyarország hivatalos madara! Kiskunsági Nemzeti Park I. Alapítás éve: 1975 Nemzeti park területe: 50 523 ha A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása. 15

Kiskunsági Nemzeti Park II. Bugac homokbuckák, deflációs folyamatok ősborókás Hermann Ottó tevékenysége Kiskunsági Nemzeti Park III. Felső Kiskunsági tavak igen lúgos (9 12 ph) vizekben csak apró rákok és más mikroszkopikus szervezetek képesek életben maradni! Kiskunsági Nemzeti Park IV. Szikes tavak madarai gulipán (Recurvirosta avosetta) Kiskunsági Nemzeti Park V. Kormos cankók (Tringa erythropus) vonuló csapataik ősszel és tavasszal hosszabb pihenőt tartanak itt. küszvágó csér (Sterna hirundo) Kiskunsági Nemzeti Park V. Körös Maros Nemzeti Park I. búbos vöcsök (Podiceps cristatus) Alapítás éve: 1997 Nemzeti park területe: 51 333,37 ha szikes mocsarak és csatornák nádasaiban költ A más és más adottságú és sajátosságú tájakon változatos, természeti értékekben gazdag területek maradtak fent. A Körös Maros közén fekvő Csanádi és Békési hát, kedvező talajadottságú területeit. A mezőgazdaság fejlődése következtében napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a megmaradt természetes növénytársulások, elsősorban a löszgyepek védelme. Kép: Tompapusztai löszgyep 16

Körös Maros Nemzeti Park I. Körös Maros Nemzeti Park III. vetővirág (Sternbergia lutea) Állatfaj ritkaságok: bókoló zsálya (Salvia nutans) erdélyi hérics (Adonis x hybida G. Wolff ex Simonk., syn: A. transsylvanica Simonov) 1. a nagy szikibagoly lepkefaj, 2. a dobozi pikkelyes csiga, 3. az atracél cincér, 4. a sztyeplepke, 5. a túzok. Őrségi Nemzeti Park I. Alapítás éve: 2002 Nemzeti park területe: 44 048 ha Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség. az agárkosbor, amit itt "kakukkvirágnak" is neveznek, kicsit később pedig egy másik jellegzetes orchidea bontogatja szirmait, a sömörös kosbor. Őrségi Nemzeti Park II. Száraz kaszálórétek Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. Őrségi Nemzeti Park III. Őrségi Nemzeti Park IV. Láprétek Sömörös kosbor (Orchis ustulata) Agárkosbor orchideaféle hidegvízű patakok mentén dúsfüvű nedves láprétek magashegységekből lehúzódó fajok pl.: a rózsaszín virágú kígyógyökerű keserűfű, a réti palástfű 17

Őrségi Nemzeti Park V. Kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta) PALÁSTFŰ (Alchemilla vulgaris) Gyógynövény! Őrségi Nemzeti Park VI. Erdők Az Őrség 63% át borítják erdők, az országos átlag 3,5 szerese. Megtalálható a vörös és fekete áfonya! Vendvidéken: magasabb régiókban lucfenyő, vörösfenyő, jegenyefenyő és havasi éger is megtalálható. Bükkösökben: kakasmandikó, a tavaszi tőzike, a sárga tyúktaréj, a hóvirág, a májvirág, a kék csillagvirág, Zempléni tájvédelmi körzet Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 18