Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont SZABÁLYZAT A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS VESZÉLYES HULLADÉKOK INTÉZETEKEN BELÜLI GYŰJTÉSÉRE ÉS NYILVÁNTARTÁSÁRA Martonvásár, 2014. március 24. Bedő Zoltán főigazgató
TARTALOMJEGYZÉK 1. VESZÉLYES ANYAGOK... 4 1.1. Jogszabályi háttér... 4 1.2. A veszélyes anyagok beszerzése... 4 1.3. A veszélyes anyagok tárolása... 5 1.4. A veszélyes anyagok nyilvántartása... 5 2. VESZÉLYES HULLADÉKOK... 5 2.1. Jogszabályi háttér... 5 2.2. Általános rendelkezések... 6 2.3. A veszélyes hulladékok gyűjtése... 6 2.3.1. Általános szabályok... 6 2.3.2. Kutatási, laboratóriumi tevékenységből keletkező veszélyes hulladékok az egyes intézetekben... 7 2.3.3. Veszélyes hulladékok gyűjtése és előkezelése... 7 2.3.4. A genetikailag módosított szervezetekkel végzett tevékenység során keletkező hulladékokra vonatkozó előírások... 10 2.3.5. Veszélyes hulladékok elszállítása ártalmatlanításra, megsemmisítésre... 10 2.4. A hulladékok nyilvántartása... 10 2.4.1. A nyilvántartás előírt adattartalma nem veszélyes hulladékok esetén:... 10 2.4.2. A nyilvántartás előírt adattartalma veszélyes hulladékok esetén:... 11 2.4.3. Környezetvédelmi termékdíj nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség alá eső hulladékok nyilvántartása... 12 2.5. Oktatás... 12 2.6. Feladat- és jogkörök... 12 2.6.1. A főigazgató igazgató feladat- és jogköre... 12 2.6.2. Az intézetek igazgatóinak feladat- és jogköre... 12 2.6.3. Gazdasági igazgató feladat- és jogköre... 13 2.6.4. Szervezeti egység vezetőjének feladat- és jogköre... 13 2.6.5. Veszélyes anyag felelős feladat- és hatásköre... 13 2.6.6. Az MTA ATK környezetvédelmi megbízottjának feladat- és hatásköre... 13 2.6.7. Bírságolás, kártérítés... 13
2.6.8. Záró rendelkezés... 14 2.6.9. Hatályba léptető rendelkezés... 14 2.6.10. Megismerési záradék... 15 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Átvételi bizonylat (minta) 2. melléklet: Nem veszélyes hulladékok nyilvántartása adatlap minta 3. melléklet: Veszélyes hulladékok nyilvántartása adatlap minta
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (a továbbiakban MTA ATK) intézeteiben, a mérgek és veszélyes hulladékok gyűjtését, nyilvántartását és ártalmatlanításra történő elszállításukra való előkészítését az alábbiak szerint szabályozom. 1. VESZÉLYES ANYAGOK 1.1. Jogszabályi háttér 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Veszélyes anyagnak tekintünk minden olyan anyagot, amely az élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe. Az intézet laboratóriumaiban a különböző vizsgálatokhoz felhasználnak veszélyes anyagokat is. 1.2. A veszélyes anyagok beszerzése A veszélyes anyagokat a Műszaki és Ellátási Osztály szerzi be az ÁNTSZ 11.315/97. számú tevékenységi engedélye alapján. A Műszaki és Ellátási Osztályhoz a megrendelést az intézetek veszélyes anyag felelősei írásban adják le, az intézeti veszélyes anyag felelősöket az alábbiakban soroljuk fel: 1. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet 1143 Budapest, Hungária krt. 21. Tóth István 2. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2 Bónis Péter 3. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet
1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Bognár Farkas Gábor 4. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Uzinger Nikolett 1.3. A veszélyes anyagok tárolása A veszélyes anyagok tárolása az intézetek e célra kijelölt Veszélyes anyag raktár feliratú helyiségében történik. A napi használati mennyiséget a laborok részére a veszélyes anyag felelős adja ki a mérési-vizsgálati napon. 1.4. A veszélyes anyagok nyilvántartása A veszélyes anyagok naprakész nyilvántartása az intézeti veszélyes anyag felelős feladata. A laboratórium vegyszerek és a munkák folyamán keletkezett veszélyes hulladékok naprakész nyilvántartását, szabályos tárolását (a növényvédő szerek kezeléséhez hasonlóan) a szervezeti egységek vezetői (osztályvezetők) által megbízott dolgozók végzik és a veszélyes anyagok megsemmisítése előtt a keletkezett hulladékokról az intézeti veszélyes anyag felelőssel egyeztetnek. 2. VESZÉLYES HULLADÉKOK 2.1. Jogszabályi háttér 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján veszélyes hulladék a jogszabály 1. számú melléklet A) pontjában külön megjelölt hulladék.
2.2. Általános rendelkezések E szabályzat a veszélyes hulladékok telephelyen belüli gyűjtésére, nyilvántartására és ártalmatlanításra történő elszállítására való előkészítésére vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A veszélyes hulladékok felsorolásának jegyzékében [16/2001. (VII. 18) KöM rendelet 1. számú melléklete] leírt hulladékok, hulladékfajták fő csoportonként más-más EWC kóddal vannak ellátva, ezért azokat minden más hulladéktól fizikailag is elkülönítve kell gyűjteni, csomagolni. A szabályzat hatálya kiterjed: a Kutatóközpont valamennyi szervezeti egységére és telephelyeire; a közalkalmazotti jogviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, egyéb megbízás alapján összefüggő tevékenységet végző személyre (a továbbiakban: dolgozó); minden veszélyes hulladékra. A szabályzat hatálya nem terjed ki: a radioaktív hulladékokra; a levegőbe kibocsátott anyagokra. Amennyiben a Kutatóközpont intézetei területén vállalkozók olyan tevékenységet folytatnak, amelynek során veszélyes hulladék keletkezik, a hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó feladatokat a vállalkozási szerződésben e szabályzattal összhangban kell megállapítani; a keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a vállalkozók a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartoznak eljárni. 2.3. A veszélyes hulladékok gyűjtése Általános szabályok Minden olyan tevékenységet, amelynek során veszélyes hulladékok keletkeznek, úgy kell megtervezni, megszervezni és végezni, hogy: a veszélyes hulladékok mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen; esetleges hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő; keletkezésének ellenőrzése és mennyisége meghatározható legyen; a munkaegészségügyi és munkabiztonsági előírások betarthatók legyenek.
Kutatási, laboratóriumi tevékenységből keletkező veszélyes hulladékok az egyes intézetekben Veszélyes hulladék minden olyan anyag és eszköz az intézetben, amelyet a veszélyes hulladékok jegyzéke tartalmaz [16/2001. (VII. 18) KöM rendelet 1. számú melléklete)]. Az ide tartozó hulladékok EWC kód szerinti pontos megnevezését, részletes felsorolását a hulladékok jegyzékében felsorolt kétszámjegyű fő csoportok tartalmazzák. Nem tekintendő veszélyes hulladéknak az újrahasznosításra (töltésre) szakvállalatnak átadott nyomtató patron és kazetta (toner). Veszélyes hulladékok gyűjtése és előkezelése A veszélyes hulladékokat a keletkezés helyén a fizikai, kémiai tulajdonságainak megfelelő gyűjtőedényzetben kell gyűjteni, különös tekintettel a tűz- és robbanásveszélyes hulladékokra. Azok feleljenek meg a tűzvédelmi előírásoknak is. A gyűjtésnél és csomagolásnál figyelembe kell venni a hulladékok egymásra hatását, hogy azok veszélyes esetei megelőzhetők legyenek. A gyűjtőedényzetet veszélyes hulladék felirattal kell ellátni, azon annak tartalmát a lehető legpontosabban meg kell határozni. A gyűjtőedényzeten fel kell tüntetni az adott hulladék EWC kódját; meg kell jelölni a szervezeti egységet, továbbá a hulladék típusát, intézeti kódját. A külső (másodlagos) csomagolás alkalmas legyen a veszélyes hulladék veszélytelen továbbszállítására. A veszélyes hulladékokat fajtatípusonként és szervezeti egységenként külön-külön, az alábbi jelzéssel ellátott tároló edényekben kell gyűjteni: A: halogénmentes szerves oldószerek és oldott szerves anyagok; B: halogéntartalmú szerves oldószerek és oldott szerves anyagok; C: szerves laboratóriumi vegyszerek szilárd maradékai; D: oldott sók; E: mérgező szervetlen maradékok, nehézfémsók és oldataik; F: toxikus gyúlékony anyagok; G: higany és szervetlen higany só maradékok; H: fémsó maradékok; I: szervetlen szilárd anyagok; J: üveg, fém, műanyag hulladékok.
Szervezeti egységenként az alábbi veszélyes hulladékokat kell összegyűjteni: kénsavas kálium-bikromát E-veszélyes hulladék (előzetes kálium-biszulfitos redukálás után) feliratú műanyag kannában; króm-kénsav E-veszélyes hulladék (előzetes kálium-biszulfitos redukálás után) feliratú műanyag kannában; szelénes-rezorcinos kénsav E-veszélyes hulladék feliratú műanyag kannában; bárium-kromát szuszpenzió E-veszélyes hulladék feliratú műanyag kannában; Kálium-ftalát, oldott só "D-veszélyes hulladék" feliratú műanyag kannában bárium kloridos talajkivonat E-veszélyes hulladék feliratú műanyag kannában; savas-lúgos talajkivonatok E-veszélyes hulladék feliratú műanyag kannában; toxikus elemekkel szennyezett talaj, toxikus elemekkel szennyezett ásványi anyag Iveszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; nehézfémsók és oldataik E-veszélyes hulladék feliratú műanyag kannában Kiégett UV-lámpa cső (higany-tartalmú) G-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag kannában toxikus elemekkel szennyezett szennyvíziszap I-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; toxikus elemekkel szennyezett bányászati meddőhányó minták és bányászati termékek (tőzeg, lignit, ércek, kőzetek, meddőhányó minták) I-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; Dewardás Mg-hidroxid I-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; halogén-mentes szerves oldószerek és oldott szerves anyagok Glicerin 87%; DLtejsav 85%; etanol 96%; acetonos talajszuszpenzió; acetonos fluoreszcein oldat; n- pentán; n-hexán; anilinkék-oldat és anilinkékkel szennyezett glicerin és tejsav; metanolos szuszpenzió; antibiotikum oldatok; mikrobiológiai folyékony tápoldatok. A-veszélyes hulladék feliratú műanyag kannában; halogéntartalmú szerves oldószerek és oldott szerves anyagok Szennyezett kloroform és diklórmetán; etidium-bromid, illetve ezeket tartalmazó oldatok, anyagok. Bveszélyes hulladék feliratú műanyag kannában;
szerves mikroszennyezőket tartalmazó talajok C-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; szerves mikroszennyezőkat tartalmazó szennyvíziszapok C-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; szennyezett nitrilkesztyű K-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; szerves laboratóriumi vegyszerek szilárd maradékai C-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában szennyezett gumikesztyű K-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; Szennyezett higany G-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag kannában fáradt olaj C-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag kannában; olajos rongy C-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; fáradt olaj C-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag kannában; olajos rongy C-veszélyes hulladék feliratú, zárt fedelű műanyag ládában; növényvédőszer csomagolóanyag "K-veszélyes hulladék" feliratú, zárt fedelű műanyag ládában. A Kutatóközpont valamennyi szervezeti egysége a nyomtatókhoz használt festékek csomagolóanyagát (üres festékpatron, kazetta) az egyes intézetek veszélyes anyag felelőseinek kötelesek leadni átvételi bizonylat ellenében. A veszélyes anyag felelős gondoskodik ezen csomagolóanyagok elszállíttatásáról az intézetet festékpatronnal ellátó szállítójától, illetve gondoskodik az intézeti veszélyes hulladéktárolóba szükség szerint leadni. A Kutatóközpont valamennyi szervezeti egysége az elhasznált akkumulátorokat, elemeket köteles az intézetek erre a célra rendszeresített gyűjtőedényeibe elhelyezni. Szükség szerint a gyűjtőedény tartalmát a veszélyes anyag felelős átadja az intézeti veszélyes hulladéktárolóba. A szervezeti egységeknél gyűjtött veszélyes hulladékokat a szervezeti egység két példányos bizonylattal (1. melléklet) átadja a központi intézeti gyűjtőhelyen az intézeti veszélyes anyag felelős személynek.. A központi intézeti gyűjtőhely az igényeknek megfelelően, előzetes egyeztetést követően fogadja a hulladékokat. A központi intézeti veszélyes hulladékgyűjtőben a leadott hulladékokon kívül egyéb anyag, eszköz nem tárolható.
A genetikailag módosított szervezetekkel végzett tevékenység során keletkező hulladékokra vonatkozó előírások A genetikailag módosított szervezetek és azok maradványai, vagy azokkal érintkezett további anyagok, az autoklávozással történő ártalmatlanításukig, veszélyes hulladéknak minősülnek. Átmeneti gyűjtésükre a veszélyes hulladékokra előírt szabályok vonatkoznak; besorolásuk a tevékenységtől függően az EWC 15 02 02, EWC 16 10 01 kóddal történik. Mind az élő genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó, mind a már nem élő növényi szövetek, mikrobiális szervezetek maradványait tartalmazó hulladékok, minden esetben a keletkezésük helyén, autoklávozással ártalmatlanításra kerülnek (121 C, 40 perc). Az autoklávozást követően visszamaradt anyag nem veszélyes hulladéknak minősül, besorolása a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 20 03-as vagy 16 10-es alcsoportokba történik. További telephelyen belüli tárolásukra, nyilvántartásukra és ártalmatlanításra történő elszállításukra a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályok érvényesek. Veszélyes hulladékok elszállítása ártalmatlanításra, megsemmisítésre Az intézetekben termelődő veszélyes hulladékot az intézetekkel erre a célra szerződéses viszonyban álló szervezet szállítja el. A szállítás megrendeléséről, a szükséges teendők optimális időben és módon történő elvégzéséről, megvalósításáról az intézeti veszélyes anyag felelős gondoskodik. 2.4. A hulladékok nyilvántartása Összhangban a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásaival, intézetenként naprakész nyilvántartást kell vezetni az egyes intézetekben keletkezett hulladékokról. A nyilvántartás előírt adattartalma nem veszélyes hulladékok esetén: Általános adatok: a KAR/Ügyfél lap, illetve KAR/Telephely lap és a Borítólap kitöltéséhez szükséges adatok; az intézetben folyó tevékenységek felsorolása, TEÁOR kóddal, megnevezéssel; nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról. Adatok hulladékonként: hulladék eredete (tevékenység, technológia megnevezése, TEÁOR kódja); hulladék megnevezése, kódja;
üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága; csomagolási mód; fizikai megjelenési formája; a keletkező hulladék mennyisége (kg); az üzemi gyűjtőhelyen tárolt (göngyölített) összmennyiség bevétel vagy kiadás után (kg); a kezelésre (saját telephelyi kezelésre, kiszállításra) kiadott hulladék mennyisége (kg), az átvevő neve, KÜJ és KTJ száma, illetve az exportra kerülő hulladék célországa; a kezelésre átadott hulladék kezelési kódja; a kiszállítások kísérőjegyeinek nyilvántartása (szállítólevél). Általános adatok: A nyilvántartás előírt adattartalma veszélyes hulladékok esetén: a KAR/Ügyfél lap, illetve KAR/Telephely lap és a Borítólap kitöltéséhez szükséges adatok; a telephelyen folyó tevékenységek felsorolása, TEÁOR kóddal, megnevezéssel; nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról. Adatok hulladékonként: hulladék eredete (tevékenység, technológia megnevezése, TEÁOR kódja); hulladék megnevezése, kódja; üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága; csomagolási mód; fizikai megjelenési formája; a hulladék H veszélyességi jellemzője/jellemzői;a veszélyességet okozó komponens megjelölése (C számok), a komponensek tömegkoncentrációja, a hulladék összetevőinek kémiai megnevezése (kivéve C33, C35); a hulladék veszélyessége: maró, éghető, gyúlékony, robbanóképes, irritáló, toxikus (érintésre), toxikus (belélegzéskor), toxikus (lenyeléskor); veszélyes reakciók: hőre, savra, nyomásra, lúgra, vízre, oxidálóra, levegőre, redukáló szerre, más termékre, milyen anyagok esetében;
a keletkező hulladék mennyisége (kg); az üzemi gyűjtőhelyen tárolt (göngyölített) összmennyiség bevétel vagy kiadás után (kg); a kezelésre (saját telephelyi kezelésre, kiszállításra) kiadott hulladék mennyisége (kg), az átvevő neve, KÜJ és KTJ száma, illetve az exportra kerülő hulladék célországa; a kezelésre átadott hulladék kezelési kódja; a kiszállítások kísérőjegyeinek nyilvántartása (SZ vagy K kísérőjegy). Környezetvédelmi termékdíj nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség alá eső hulladékok nyilvántartása A külföldről behozott termékek csomagolásának lebontásával termékdíj kötelezettség keletkezik; ezért az ilyen módon keletkezett csomagolóanyagokról fajtánként és intézetenként külön nyilvántartást kell vezetni. 2.5. Oktatás A veszélyes hulladék gyűjtésének rendjét, e szabályzat tartalmát minden dolgozónak, aki a veszélyes hulladékkal kapcsolatba kerül, vagy kerülhet, ismernie kell, különös tekintettel a veszélyes hulladék gyűjtésével foglalkozókra. Az új dolgozók oktatását, illetve az ismétlődő oktatást a munkavédelmi oktatás keretén belül kell megtartani. 2.6. Feladat- és jogkörök A főigazgató igazgató feladat- és jogköre Szabályzatot ad ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont területére vonatkozóan a veszélyes hulladékok gyűjtéséről. Évenként beszámoltatja az igazgatókat a szabályzatban foglaltak végrehajtásáról. Az intézetek igazgatóinak feladat- és jogköre Irányítják az intézetek e szabályzatban leírt tevékenységét. Elkészíttetik a környezetvédelmi hatóság részére a jogszabályi előírások szerinti bejelentéseket, adatszolgáltatásokat. Személyes felelőssége érintetlen hagyása mellett veszélyes anyag felelőst köteles kijelölni a szervezeti egység e szabályzatban leírt tevékenységének irányítására, a hatályos jogszabályok és az e szabályzatban leírtaknak megfelelően történő ellátására. A kinevezés másolati példányát megküldi az intézeti veszélyes hulladék felelősnek, valamint az intézet igazgatójának.
Gazdasági igazgató feladat- és jogköre Központi fedezetet biztosít az éves költségvetésben a veszélyes hulladékok gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására. Szervezeti egység vezetőjének feladat- és jogköre Illetékessége területén végrehajtja és végrehajtatja az e szabályzatban előírt feladatokat. Gondoskodik az éves jelentés elkészítéséről és az intézeti veszélyes anyag felelős részére való megküldéséről. Veszélyes anyag felelős feladat- és hatásköre Irányítja és ellenőrzi a szervezeti egység veszélyes hulladékainak gyűjtésével kapcsolatos tevékenységét. Szükség szerint átadja a szervezeti egységnél keletkezett veszélyes hulladékot a központi intézeti veszélyes hulladéktároló részére. Folyamatosan figyelemmel kíséri az e szabályzatban beállt változásokat, azoknak megfelelően a szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik teljes felelősségével az intézeti gyűjtőhelyre beszállított veszélyes hulladékok szakszerű tárolásáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, dokumentálásáról. A készletről az átvételi bizonylatok alapján hulladék fajtánként összesített nyilvántartást készít. Az összegyűjtött hulladékok elszállítását a szükségletnek (mennyiség és veszélyesség) megfelelően szervezi és előkészíti. Kiállítja a veszélyes hulladék elszállításához, átadásához szükséges jogszabály szerinti bizonylatokat. Ellenőrzi, hogy a szállításra megérkezett vállalat gépkocsivezetője és gépjárműve rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, illetve a jogszabályi előírások adott esetben teljesülnek-e. Hiányosság esetén veszélyes hulladékot nem ad át a szállítónak, illetve annak szakszerű elszállíttatásáról gondoskodik. A szervezeti egységeknél és telephelyeken rendszeresen ellenőrzi a veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését. Az MTA ATK környezetvédelmi megbízottjának feladat- és hatásköre Elkészíti a jogszabályi előírások szerint e szabályzat módosítását, illetve a környezetvédelmi hatóság részére a bejelentéseket és adatszolgáltatásokat. Hatósági ellenőrzésnél közreműködik. Elkészíti a szervezeti egységek részéről beküldött éves jelentések alapján az intézeti éves jelentést és megküldi az intézetigazgató részére. Bírságolás, kártérítés Amennyiben a hatósági ellenőrzéseket esetleg bírságolás követi, akkor azt az a szervezeti egység tartozik viselni, amelyik a bírságolásra okot adott. Ha egy esetleges károkozás a
veszélyes hulladékok nem előírás szerinti gyűjtésére, csomagolására vezethető vissza, akkor az okozott kárért az a személy felel, aki az előírás megszegését elkövette. Záró rendelkezés A szervezeti egységek vezetői, dolgozói kötelesek a veszélyes hulladékok gyűjtésének szabályzatát megismerni, munkájuk során alkalmazni. Hatályba léptető rendelkezés Jelen szabályzat 2014. március 24.-én lép hatályba, ezzel egy időben az előző szabályzat hatályát veszti.
Megismerési záradék Jelen szabályzat tartalmát megismertem, az abban foglalt feladatok végrehajtási kötelezettségét tudomásul vettem: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet 1143 Budapest, Hungária krt. 21. Tóth István
Megismerési záradék Jelen szabályzat tartalmát megismertem, az abban foglalt feladatok végrehajtási kötelezettségét tudomásul vettem: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2 Bónis Péter
Megismerési záradék Jelen szabályzat tartalmát megismertem, az abban foglalt feladatok végrehajtási kötelezettségét tudomásul vettem: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Bognár Farkas Gábor
Megismerési záradék Jelen szabályzat tartalmát megismertem, az abban foglalt feladatok végrehajtási kötelezettségét tudomásul vettem: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Uzinger Nikolett