SÁRÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK. 12/2004. (XII. 20.) Kt. sz. rendelete. a hulladékgazdálkodási terv hatálybalépésérõl

SÁRÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK 12/2004. (XII. 20.) Kt. sz. rendelete a hulladékgazdálkodási terv hatálybalépésérõl Sáránd Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdése alapján, összhangban az országos hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében az alábbi rendeletet alkotja: 1. Sáránd Község Önkormányzata a Hulladékgazdálkodási Tervet hatályba lépteti. 2. Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. Sáránd, 2004. december 14. Nagy Józsefné sk. polgármester Balogh Lászlóné sk. jegyzõ Záradék: Kihirdetve: 2004. december 20. Hatályba lép: 2005. január 1. A kiadmány hiteléül:

SÁRÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 4272 Sáránd, Nagy u. 44. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A hulladékgazdálkodási tervet Sáránd Község Önkormányzata a 12/2004. (XII. 20.) KT. sz. rendeletével, 2005. január 1-tõl léptette hatályba. Sáránd, 2004.

Iktatószám: 1366/2004. A terv készítésére vonatkozó jogszabályok: - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, valamint mód. 2033. évi CXX. törvény az egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról - 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirõl - 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, mód. 2003. évi CXXXII. Törvény - 213/2001. (IX. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes mûszaki szabályairól Sáránd, 2004. szeptember 27. Balogh Lászlóné jegyzõ Tartalomjegyzék A terv készítésére vonatkozó jogszabályok...2 BEVEZETÉS......5 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI...6 2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZÕ, HASZNOSÍTHATÓ, VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSA, MENNYISÉGE ÉS EREDETE...7 2.1 A keletkezõ hulladékok típusa és éves mennyisége...7 2.1.1 Ipari és Egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok...7 2.1.2 Mezõgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok...7 2,1.3 Települési szilárd hulladékok... 7

2.1.4 Települési folyékony hulladékok...8 2.1.5 Kommunális szennyvíziszap....9 2.1.6 Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok...9 2.1.7 Veszélyes hulladékok....9 2.1.8 Kiemelten kezelendõ veszélyes hulladékáramok...9 2.1.9 Csomagolási hulladékok... 8 2.2 A területi éves hulladékmérleg bemutatása.....10 3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETÕ MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK... 11 4. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK.12 5. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELÕTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK......12 5.1 A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzõk ismertetése......13 5.1.1 Az engedéllyel rendelkezõ gyûjtõ-szállító szervezet bemutatása, mûszaki technikai felkészültségének ismertetése, a gyûjtött hulladékot átvevõ kezelõ megnevezése......13 5.1.1.1 Települési szilárd hulladék... 13 5.1.1.2 Települési folyékony hulladék... 13 5.2 Felszámolást, illetve rekultiválást igénylõ lerakóhelyek meghatározása......14 5.3 A települési szilárd hulladék gazdálkodás... 14 5.4 A települési folyékony hulladékgazdálkodás... 15 6. AZ ELÉRENDÕ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 15 6.1 hulladékkeletkezés csökkentési célkitûzései, valamint a várhatóan keletkezõ hulladékok összetételei és mennyiségi prognózisa... 15 6.1.1 Települési szilárd hulladék... 15 6.1.2 Települési folyékony hulladék... 16 6.2 Hulladékhasznosítási célkitûzések 16 6.3 Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelõ tároló, kezelõ és lerakó telepek rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása... 17 7. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM... 18 7.1 A hulladékok kezelésének (begyûjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának, és hasznosításának) racionalizálását elõsegítõ intézkedések meghatározások... 18 7.1.1 A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása... 18 7.1.2 A hulladékhasznosítás célkitûzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása... 18 7.1.3 A környezetvédelmileg nem megfelelõ és illegális kezelõ, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai 18 7.2 A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje... 19 7.3 A megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása... 20 7.3.1 Hatékony és racionális hulladékgyûjtési,- szállítási rendszerek kialakítási terve... 21 7.3.2 Hasznosító rendszerek terve... 22 8. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PÉNZÜGYI IGÉNYEK... 23

BEVEZETÉS Sáránd Község Önkormányzata (4272. Sáránd, Nagy u. 44) összhangban az országos hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. - a értelmében, az illetékességi területre helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet szabályozza. Az elkészült hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat rendeletében hirdeti ki, valamint jóváhagyás céljából megküldi a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelõségnek (4025 Debrecen, Piac u. 9/b). A hulladékgazdálkodási terv 6 évre készül. A tervet két évente felül kell vizsgálni, szükség szerint módosítani, az elõirányzott célok eléréséhez szükséges feladatok végrehajtásáról beszámolót kell készíteni. A felülvizsgálat eredményérõl a lakosságot tájékoztatni kell. A települési hulladékgazdálkodási terv, a hulladékgazdálkodás területén történt helyzetfeltárást követõen, a települési hulladékkal (szilárd, folyékony), az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységbõl származó hulladékokkal kapcsolatos elérendõ célokat, cselekvési programokat határoz meg az önkormányzat számára. Az önkormányzat a községben keletkezõ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn, a lakosság által fizetett közszolgáltatási díj ellenében. A hulladékgazdálkodás területén az önkormányzat legfõbb feladata a fejlesztés-beruházási, jogi szabályozás, valamint hatósági eszközrendszer alkalmazása. Alapelvek: - Megelõzés elve: a hulladék mennyiségének és veszélyességének tudatos minimalizálása. - Az elvárható felelõsség elve: a hulladék birtokosa köteles a hulladék környezetterhelõ hatását tudatosan minimalizálni. - A szennyezõ fizet elv: a hulladék termelõjének, birokosának vagy a hulladékká vált termék gazdájának helytállási kötelezettsége (a hulladék kezelési költségének, kártérítések és büntetõjogi felelõsségek megfizetése) a környezetvédelmi károkért. - Az önellátás elve: minden lehetséges hulladéktípus gyûjtésére fel kell készülni. - A fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célok ütemezett tervezése egymásra épülõ lépésekben, a lehetõségek és a teherviselõ képesség figyelembevételével. - A példamutatás elve: a helyi önkormányzat munkája során érvényesíti a törvény céljait (pl.: megvalósítja intézményében a szelektív hulladékgyûjtést, közbeszerzés során elõnyben részesíti a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat) Sáránd Község Önkormányzatának érvényben lévõ környezetvédelemmel kapcsolatos rendelete: - a helyi környezetvédelemrõl a közterületek és ingatlanok rendjérõl, a település tisztaságáról 8/2004. (IV. 26.) KT. sz. önkormányzati rendelet.

1 A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI Tervezési szint: Sáránd község, Derecske-Létavértesi kistérség, Hajdú-Bihar megye Település adatai: KSH kód: 0925007 Közigazgatási terület nagysága: 2268 ha o Belterület: 160 ha o Külterület: 2108 ha Lakosság 2423 fõ Háztartások száma 884 Településszerkezet: A település a Debrecent körülölelõ gyûrû egyik tagja. A 47 sz. fõút a település egyik részét átszeli. Északdéli irányba és a nyugat keleti irányba haladó forgalmi utak határozzák meg. A település belterületén a kertvárosias lakóházak látványa a meghatározó. A tervezés idõtartama: 2005 2010. 2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZÕ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSA, MENNYISÉGE ÉS EREDETE. 2.1 A keletkezõ hulladékok típusa és éves mennyisége 1. sz. táblázat Hulladék típusa Hulladék mennyisége Települési szilárd 600 t/év Települési folyékony Elszállított 40 em 3 /év El nem szállított 80 em 3 /év Kommunális szennyvíziszap 365 m 3 /év Építési- bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok n.é Mezõgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok n.é Ipari és egyéb, gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n.é csak az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységbõl származó hulladék nem értelmezhetõ: nem keletkezik, illetõleg a keletkezõ hulladék mennyisége elhanyagolható 2.1.1 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységbõl származó ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék nem keletkezik. 2.1.2 Mezõgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Hulladékgazdálkodás szempontjából a mezõgazdaságban, illetõleg az élelmiszeriparban keletkezõ hulladékok megítélése viszonylag kedvezõ, hiszen nagy részük biológiai kezeléssel hasznosítható, vagy közvetlenül visszaforgatható a mezõgazdasági termelésbe. A településen mezõgazdasági tevékenységbõl származó anyagáramokat (növényi részek, trágyaféleségek) nem tekintjük hulladéknak, mert ezek túlnyomó része takarmányként vagy talajjavító anyagként közvetlenül hasznosul, külön kezelést nem igényelnek. 2.1.3 Települési szilárd hulladékok A település közigazgatási területén nem történik szervezett hulladéklerakás, ártalmatlanítás. A községben keletkezõ, begyûjtött és elszállított települési szilárd hulladékmennyiség: 600 tonna/év A települési szilárd hulladék részben a hagyományos háztartási hulladék, részben a háztartási hulladékhoz hasonló összetételû ipari, kereskedelmi hulladékból (csomagolóanyag) tevõdik össze. A hulladék összetételét a településszerkezet nagymértékben meghatározza.

A községben keletkezõ települési szilárd hulladék összetétele meglehetõsen vegyes. A kertes, falusias jellegû területeken, ahol a vegyes tüzelésû fûtési mód elterjedt, domináns a szervetlen, nem éghetõ frakció (salak, törmelék). A gázfûtés terjedésével egyre kevesebb éghetõ hulladékot használnak fel helyi fûtésre, így ezek is deponálásra kerülnek. A szerves hulladékok aránya kicsi, többnyire állati eledelként kerülnek felhasználásra. A csomagolóanyagok éghetõ részét eltüzelik, de a nem éghetõ frakció egy része is új funkciót kapva használatban marad. Csomagolási hulladék a települési szilárd hulladék egyik fõ komponense, 30-40%-a, mely a lakosság körében háztartási hulladékként keletkezik. A háztartásokban keletkezõ csomagolási hulladék becsült mennyisége 150-160 t/év. Az önkormányzat a háztartásokban keletkezõ csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében a hasznosítható hulladékok (papír, színes üveg, fehér üveg, mûanyag flakonok) szelektív gyûjtését vezette be 2003. január 1-tõl. A lakosságnál keletkezõ építési, bontási hulladék becsült összetétele: - tégla, beton, cserép 50-60% fa 25% üveg 5% mûanyag 5% egyéb 5-10% A szilár kommunális hulladék veszélyes hulladéknak minõsülõ komponensei: elemek festék-, olaj- és vegyszermaradványok göngyölegek akkumulátorok gyógyszerek egyéb A kommunális hulladékok körében a veszélyes hulladék - komponensek aránya 0,5-1%-ra tehetõ A településen bevezetett szelektív gyûjtés jelenleg nem terjed ki a szilárd kommunális hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyûjtésére. A lakosság körében keletkezõ gyógyszerhulladék mennyisége elhanyagolható. A hulladékká vált gyógyszerek a települési hulladék mintegy 0,01%-át adja. A háztartásoknál keletkezõ kiemelten kezelendõ hulladékáramok közül a kiselejtezett elektronikai berendezések, valamint a házi- és hobbikertekben felhasznált növényvédõ szerek és göngyölegei jelennek meg. Ezen kiemelt kezelendõ hulladékok jelenleg a települési szilárd hulladékként kerülnek ártalmatlanításra. 2.1.4 Települési folyékony hulladékok A település területén nem történik szennyvíztisztítás. A szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. A településen keletkezõ települési folyékony hulladék becsült mennyisége: 120 em 3 /év A településen szippantásos módszerrel elszállított szennyvíz éves mennyisége 40 em 3, ebbõl az önkormányzati intézményekbõl származó mennyiség 1400 m 3. A településen keletkezõ el nem szállított szennyvízmennyiség becsült értéke 83 em 3 /év. 2.1.5 Kommunális szennyvíziszap A település területén nem történik szennyvíztisztítás, nem keletkezik szennyvíziszap.

A községben keletkezõ települési folyékony hulladék Sáránd település úgynevezett szennyvíztisztító telepére kerül, mely településünktõl 3 km-re van. A községben keletkezõ szennyvíz tisztítása során keletkezõ szennyvíziszap becsült mennyisége: 365 m 3 /év. A szennyvízhálózat kiépítésével várhatóan növekedni fog a szennyvíziszap mennyisége. 2.1.6 Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok Az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységekbõl származó építési bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok mennyisége elhanyagolható. A kezelésük szilárd kommunális hulladékként történik. 2.1.7 Veszélyes hulladék Az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységbõl származó veszélyes hulladék települési szilárd hulladék veszélyes hulladéknak minõsülõ komponenseiként keletkezik. Ezek mennyisége elhanyagolható. 2.1.8 Kiemelten kezelendõ veszélyes hulladékáramok Kiemelten kezelendõ veszélyes hulladékáramok: PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok, elemek Elektronikai termékek Kiselejtezett gépjármûvek Egészségügyi eredetû hulladékok Állati eredetû hulladékok Növényvédõ szerek és csomagoló eszközeik. Az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységekbõl kiemelten kezelendõ veszélyes hulladékáramok az egészségügyi eredetû hulladék kivételével nem keletkeznek, illetõleg a keletkezõ hulladék mennyisége elhanyagolható. A településen a község orvosi rendelõjében keletkezik egészségügyi eredetû hulladék. Ezen hulladékok gyûjtése a települési szilárd hulladékoktól elkülönítetten történik. A keletkezett hulladék elszállítását Dr. Füle Károly háziorvos végzi. A hulladék befogadója a HAJDÚKOMM Kft. (Debrecen, Határ u.) 2.1.9 Csomagolási hulladékok Csomagolási hulladékok: Papír és karton csomagolási hulladék Mûanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételû kompozit csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységbõl származó kiemelten kezelendõ nem veszélyes csomagolási hulladékok becsült mennyisége: 60 m 3 / év 2.2 A területi éves hulladékmérleg bemutatása A település területén nem történik hulladékhasznosítás, - ártalmatlanítás. A községben keletkezõ hulladékokat begyûjtik, majd a hulladék típusának megfelelõ kezelõtelepre szállítják és ártalmatlanítják. 2. sz. táblázat Hulladék típusa Kezelés típusa Hasznosítás Lerakás Tisztítás

Kezelési arány (%) Kezelési arán (%) Kezelési arány (%) Települési szilárd hulladékok ~1 ~99 - Települési folyékony hulladékok - - ~25 A csomagolási hulladék a települési szilárd hulladékok egyik fõ komponense. Szelektív gyûjtéssel lehetõvé válik ezen csomagolási hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása, így csökkenhet a lerakásra kerülõ hulladékok mennyisége. A községben keletkezõ települési hulladékok, illetve az önkormányzat felelõsségi körébe tartozó tevékenységekbõl keletkezõ hulladékok közül a szelektíven gyûjtött papír-, üveg- és mûanyaghulladékok hasznosítása történik. A szelektív gyûjtés 2003-tól került bevezetésre, így az eddigi hasznosított éves mennyiségre vonatkozóan nincs adat. A településen keletkezõ, begyûjtött és elszállított vegyes szilárd kommunális hulladékok ártalmatlanítása hulladéklerakó telepen lerakással történik. A települési szilárd hulladékok esetében a veszélyes és nem veszélyes komponensek elkülönített gyûjtése nem megoldott. A veszélyes komponensek szelektíven történõ gyûjtésével megelõzhetõvé válik a háztartási eredetû veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülése, ezáltal ártalommentes kezelésük. A községben a szennyvízcsatorna hálózata nincs kiépítve. A lakosságnál keletkezõ szennyvíz egy része szippantásos módszerrel elszállításra kerül, egy része pedig elszikkad. A községben keletkezõ szennyvízmennyiségének csak ~ 25%-a kerül évente tisztításra, ami jelentõs terhelést jelent a település környezete számára. A szennyvízhálózat kiépítése, a rákötések arányának növelése szükséges a környezetterhelés, környezetszennyezés csökkentése érdekében. 3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETÕ MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK. Kezelés: a hulladék veszélyeztetõ hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelõzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történõ visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelõlétesítmények utógondozását is. Hulladékkezelési tevékenységnek minõsül a hulladék gyûjtése, begyûjtése, szállítása, elõkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. A települési önkormányzat kötelezõen ellátandó közszolgáltatásként a háztartásoknál keletkezõ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A keletkezõ hulladékok gyûjtése 120 literes szabványos hulladékgyûjtõ edényzetben, a begyûjtés és szállítás a zárt rendszerû szállítójármûvel az AKSD- vel kötött szerzõdés szerint történik. Hulladékgyûjtõ edényzet: Lakosságnál 800 db 120 literes Önkormányzat intézményeinél 25 db 120 literes A megfelelõ számú gyûjtõedényzet beszerzésérõl, pótlásáról, javításáról, tisztántartásáról a tulajdonos, használó köteles gondoskodni. A lerakásra kerülõ hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében a településen 2003. januártól szelektív hulladékgyûjtést vezettek be. A település területén 3 db hulladékgyûjtõ sziget (3X4 db 1000 literes gyûjtõedény) lett kihelyezve. A hulladékgyûjtõ szigetek kialakításának és üzemeltetésének mûszaki követelményeit az 5/2002. (X.29) KvVm rendelet szabályozza.

Hulladékgyûjtõ sziget kialakításakor az alábbi követelményeknek kell eleget tenni: Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevõ elkülönített begyûjtését kell lehetõvé tenni; Az elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történõ megközelítésre; A kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyûjtõjármûhöz illesztett rendszerû legyen; A kialakítást úgy kell megvalósítani, hogy a gyûjtõedényzet célgéppel történõ ürítése biztosítható legyen Hulladékudvar Hulladékudvar a település területén nincs kialakítva. A hasznosítható és veszélyes hulladékok szelektív gyûjtésére a lakosságszám, valamint a ráhordási távolság figyelembevételével 2008-ig a 2000 lakosnál nagyobb településeken kistérségi jelleggel legalább egy hulladékudvart kell létesíteni, valamint a szükséges infrastruktúrákat megteremteni. Kialakításának az üzemeltetésének mûszaki követelményeit szintén az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szabályozza A hulladékgyûjtõ udvar minimális mûszaki felszerelése: legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelõ kapuval, portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fûtéssel, megfelelõ kültéri és beltéri világítás, szilárd burkolat az udvar területét lefedõen egységes kialakítással, a telepközlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz-elvezetéssel, kültéri világítással, fedett- zárt tárolórész a begyûjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minõségére méretezve, fedett- nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyûjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minõségére méretezve, a begyûjteni tervezett hulladék mennyiségétõl és minõségétõl függõ méretû és kialakítású, szabványos, zárt rendszerû edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történõ ürítésre alkalmasak legyenek. 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg, homoktároló, fûrészportároló, egyéb felszívató anyagok, tûzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védõfelszerelések, telefon. A hulladékudvaron begyûjthetõ hulladékokat, mennyiségüket szintén az 5/2002. (X2 29.) KvVM rendelet határozza meg. 4. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A települési szilárd hulladékban lévõ hasznos alkotók üveg, papír, fém, mûanyag, textil, fa hasznosításának elõsegítésére szolgál a szelektív hulladékgyûjtés. A háztartásoknál keletkezõ települési szilárd hulladékok (papír, üveg, mûanyag) hasznosításának elõsegítésére, az önkormányzat kezdeményezésére bevezetésre került a lakossági szelektív hulladékgyûjtés. A településen jelenleg 3 db hulladékgyûjtõ sziget került kialakításra. Ez a papír, színes üveg, fehér üveg, valamint a mûanyag flakonok szelektíven történõ gyûjtését, begyûjtését teszi lehetõvé. Ezáltal a kezelõtelepre beszállított hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elõsegítése válik lehetõvé. A szelektív hulladékgyûjtés elõsegítésére kialakított gyûjtõszigetektõl a gyûjtõedények ürítése hetente kerül sor.

5 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELÕTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK A KELZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK 5.1 A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzõk ismertetése 5.1.1 Az engedéllyel rendelkezõ gyûjtõ-szállító szervezet bemutatása, mûszaki technikai felkészültségének ismertetése, a gyûjtött hulladékot átvevõ kezelõ megnevezése. A kommunális hulladék begyûjtéséért, szállításáért az igénybevevõk közszolgáltatási díjat kötelesek fizetni. Ezt a szolgáltatást a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 12. -a alapján mindenki köteles igénybe venni. 5.1.1.1 Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok gyûjtését, szállítását a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet szabályozza. A hulladékkezelési közszolgáltató az A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) A vegyes szilárd kommunális hulladékok begyûjtése, elszállítása heti egy alkalommal, zárt rendszerû szállítójármûvel történik. A szelektív hulladékgyûjtés elõsegítésére kialakított gyûjtõszigetektõl a gyûjtõedények ürítése szükség szerinti gyakorisággal történik. A szelektíven gyûjtött hulladékok elszállítását szintén az A.K.S.D. Kft. végzi. A szelektíven gyûjtött és elszállított hulladékokat (papír, üveg, mûanyag) a Kft. saját telephelyén tárolja, majd újrahasznosítás céljából megfelelõ kezelõtelepekre szállítja. A hulladékszállítás Steyer Euro Packer típusú tömörítõs gépjármûvel történik. A községben keletkezõ vegyes szilárd kommunális hulladékok lerakással történõ ártalmatlanítása a debreceni kommunális hulladéklerakón történik. 5.1.1.2 Települési folyékony hulladék A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységrõl, szolgáltatásról a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet rendelkezik. A településtisztasági szolgáltatás végzéséhez a szolgáltatást ellátó személyeknek betartandó mûszaki, közegészségügyi, valamint egyéb feltételeket a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet szabályozza. A település területén nincs kiépített szennyvízhálózat. A keletkezõ és összegyûjtött szennyvíz begyûjtése szippantásos módszerrel történik. A hulladékkezelési közszolgáltató TURMIX Bt. (Debrecen, István u. 35. IX/29.) A szennyvíz begyûjtése és elszállítása kizárólag erre a célra készített, különleges rendeltetésû, zártrendszerû, gépi üzemeltetésû, csepegés- és szóródásmentes, bûz- és szaghatást kizáró eszközzel végezhetõ. A szennyvízszállítás IFA típusú szippantós gépjármûvel történik. A szippantásos módszerrel elszállított települési folyékony hulladék befogadója Sáránd község szennyvíztisztító telepe. 5.2 Felszámolást, illetve rekultiválást igénylõ lerakóhelyek meghatározása A község közigazgatási területén, a 47. sz. fõút mellett található kommunális hulladéklerakó 3 éve felhagyásra került. A területre rekultivációs terv készült. A hulladéklerakó által igénybevett terület nagysága: 13.000 m 2 A területen lerakott hulladék mennyisége: 19.500m 3

5.3. A település szilárd hulladékgazdálkodása A településen nem végeznek hulladékhasznosítást, - ártalmatlanítást. A községben keletkezõ vegyes szilárd települési hulladék kezelésének meghatározó módja a hulladék deponálása az erre alkalmas kezelõtelepen. A községben a nem szelektíven gyûjtött települési (háztartási, intézményi) szilárd hulladék szervezett begyûjtése és hulladéklerakóra való szállítása megoldott. A szolgáltató által alkalmazott szállítójármûvek az elõírt követelményeknek megfelelnek. A vegyes szilárd kommunális hulladék ártalmatlanítása a debreceni kommunális hulladéklerakón lerakással történik. A község települési szilárd hulladékgazdálkodási koncepcióján belül a legnagyobb hangsúlyt a keletkezõ hulladékmennyiségének csökkentésére, a hasznosítható, valamint a veszélyes komponensek szelektíven történõ gyûjtésére, és az illegális lerakások megelõzésére kell fektetni. A településen elõfordulnak kisebb illegális hulladéklerakások. Elsõsorban települési hulladékot raknak le. Ezek száma pontosan nem ismert, hiszen idõrõl- idõre megjelennek. Az illegális lerakások megelõzésére a lakosság felvilágosítása, a területek folyamatos ellenõrzése, esetleg tiltótáblák és még több gyûjtõedényzet kihelyezése szükséges. A települési szilárd hulladék egyik fõ komponense, 20-40% a csomagolási hulladék (ún. könnyû csomagolóanyag), valamint a 10-15%-ot kitevõ építési- bontási törmelék. Ez a két hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel az idõk folyamán nem bomlik le, és deponálása jelentõs területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevõinek a visszanyerési aránya 50-65%, újrahasznosítási arány 25-45% legyen. A kommunális hulladékok körében a veszélyes hulladék- komponensek aránya 0,5-1%. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak minõsülõ komponensek: elem, festék, akkumulátor, gyógyszerek, göngyölegek, olaj- és vegyszermaradványok. Szelektív gyûjtéssel a veszélyes komponensek kinyerhetõvé válnak. A hulladékok szelektív gyûjtéséhez meg kell teremteni a feltételeket, mely a községben már nagy részben teljesült. A településen szelektíven gyûjtött hulladék újrahasznosításra kerül. Szelektív hulladékgyûjtéssel a hasznosítható alkotók visszaforgatása, a veszélyes alkotók elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése, ártalmatlanításai (lerakóhelyi) kapacitások megtakarítása érhetõ el. A községben kezdeményezett szelektív hulladékgyûjtéshez jogi szabályozáson és a hasznosítható alkotókat átvevõ kezelõtelepek mûszaki felkészültségén túl szükség van a település lakosságának együttmûködésére, hogy minél nagyobb arányban elfogadják és alkalmazzák mind a háztartásokban, mind az intézményeknél. 5.4 A települési folyékony hulladékgazdálkodás A községben nem történik szennyvíztisztítás. A községben a szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. A településen keletkezõ szennyvíz egy részét, szervezett módon, a megbízott közszolgáltató szippantásos módszerrel begyûjti, és kezelõtelepre szállítja. A szolgáltató által alkalmazott szállítójármûvek az elõírt követelményeknek megfelelnek. A településen keletkezõ, el nem szállított települési folyékony hulladék azonban a területen elszikkad.

A község települési folyékony hulladékgazdálkodási koncepcióján belül a legnagyobb hangsúlyt a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére, a keletkezõ hulladékmennyiség csatornahálózaton történõ elvezetésére, a rákötések arányának növelésére, az illegális szennyvízszikkasztás megakadályozására kell fektetni, mely várhatóan ISPA pályázat keretében 2007-re megoldódik. 6. AZ ELÉRENDÕ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 6.1 Hulladékkeletkezés csökkentési célkitûzései, valamint a várhatóan keletkezõ hulladékok összetételei és mennyiségi prognózisa. Az önkormányzat célkitûzései között kell, hogy szerepeljen néhány megelõzõ intézkedés bevezetése, mely a községben keletkezõ települési hulladékok mennyiségének csökkentését eredményezi. A fogyasztási szokásokat megváltoztató felvilágosító, tudatformáló programokat kell kezdeményezni a lakosság körében. A tervidõszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére, vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetõvé válik. 6.1.1 Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék mennyisége a további fejlõdéssel, életszínvonal-növekedéssel párhuzamosan fog nõni. A szilárd kommunális hulladék szelektív gyûjtésével elérhetõ a keletkezõ hasznosítható hulladékkomponensek kinyerése, újrafelhasználása, feldolgozása. A szilárd kommunális hulladékok mennyiségének növekedésével a csomagolási hulladékok (papír, színes üveg, fehér üveg, mûanyag flakonok) mennyiségének növekedése is várható. (A 2005. évre elõírt 50%-os hasznosítási arány elérése érdekében bevezetett szelektív hulladékgyûjtéssel a kezelendõ hulladékok aránya viszont jelentõsen növekedni fog.) Az elektronikai hulladékok jelenleg a települési hulladékkal együtt keletkezett hulladékok. Az életszínvonal emelkedése várhatóan ezen hulladékok mennyiségi növekedését fogja eredményezni. A keletkezõ egészségügyi hulladékok mennyiségi adataiban jelentõs változás nem várható. Azonban a lakossági gyógyszerhulladék begyûjtési lehetõségeinek megteremtésével a kezelendõ hulladékok mennyisége növekedni fog. A nagyobb hatékonyságú, kis kiszerelésekben megjelenõ növényvédõ szerek hulladékainak mennyiségi változása nem várható. A háztartások által termelt települési hulladék veszélyes komponenseinek (elemek, gyógyszerek, akkumulátorok, olaj- és vegyszermaradványok) szelektív gyûjtését kell kezdeményezni a lakosság körében. 6.1.2 Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozóan szintén növekedés várható. Az ivóvízhálózatra való bekötésekkel párhuzamosan meg kell oldani a keletkezõ szennyvíz csatornahálózaton történõ elvezetését. A településen keletkezõ szennyvíz szabálytalan elhelyezését meg kell szüntetni, az illegális leürítõ helyeket fel kell számolni. A települési folyékony hulladék elõírásoknak megfelelõ összegyûjtésével, elvezetésével megelõzhetõ, csökkenthetõ a környezetterhelõ/szennyezõ hatás, teljesül a jogszabályokban való megfelelés. 6.2 Hulladékhasznosítási célkitûzések A település közigazgatási területén sem anyagában, sem energetikailag nem történik hulladékhasznosítás. A községben éppen ezért a keletkezõ hulladék hasznosítását elõsegítõ intézkedéseket kell meghatározni.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban az alábbi célok határozhatók meg a hasznosítás elõsegítésére: A csomagolási hulladékok hasznosításában 2005. évig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. A cél elérése érdekében a községben 2003. január 1-tõl bevezetésre került a papír,- mûanyag- üveghulladékok szelektív gyûjtése. A szelektív gyûjtést a lakosság körében el kell fogadtatni. Felvilágosító, tudatformáló intézkedéseket kell bevezetni. A hasznosítható és veszélyes hulladékok szelektív gyûjtése 2008. évig legalább egy hulladékudvart kell létesíteni, valamint a szükséges infrastruktúrát megteremteni. A szelektív gyûjtési rendszer sajátos, azt kiegészítõ eleme a hulladékudvar. A hulladékudvar segít a szelektív gyûjtés lakossági általi elfogadtatásában, a szelektív gyûjtéshez történõ hozzászoktatásban, iniciáló erõt jelentve a lakossági együttmûködés biztosításában. Az udvarban a lakosság hulladékának egy részét díjfizetés nélkül adhatja le, redukálva ezzel a szemétdíjjal terhelt hulladék mennyiségét és csökkentve a szemétszállítási díjat, ami a lakosságnál megtakarítást eredményez: Az udvar mûködésérõl, annak használatáról rendszeresen és részletes információkkal kell, hogy rendelkezzen a lakosság. Hulladékudvar létesítésével az optimális visszagyûjtési arányok: papírféleségeknél 60-70% mûanyagoknál 30-40% fémeknél 80-90% üvegnél 60-70% textilhulladékoknál 60-70% veszélyes alkotóknál 60-70% A hulladékok biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 2004-ig az 1995-ben képzõdött mennyiség 75%-ára, 2007-ig 50%-ára, 2014-ig 35-ára kell csökkenteni. A községben a háztartásoknál keletkezõ települési szilárd hulladékok szerves anyag tartalmának csökkentése egyedi komposztáló berendezések beszerzésével, alkalmazásával elérhetõ. A házi komposztálással kapott kész komposzt mezõgazdasági célra, kiskertekben, hobbikertekben, szõlõkben, gyümölcsösökben felhasználható. 6.3 Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelõ tároló, kezelõ és lerakó telepek rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása A településen elõforduló szabálytalanul elhelyezett, többnyire kommunális eredetû szilárd hulladékok elszállítása, elszállíttatása folyamatosan törekszik. A község területét rendszeres bejárással mezõõr ellenõrzi. Az önkormányzatnak a hulladékok szabálytalanul történõ lerakásának megelõzésére, felvilágosító, tudatformáló intézkedéseket kell bevezetni. Az illegális lerakások többnyire a települési szilárd hulladék körére korlátozódnak, ezért kármentesítési feladatok ellátására eddig nem volt szükség. A település területén található kommunális hulladéklerakó 3 éve felhagyásra került. A hulladéklerakó által igénybevett terület nagysága: 13000 m 2 A területen lerakott hulladék mennyisége: 19.500 m 3 A hulladéklerakó területére rekultivációs terv készült.

7 A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM 7.1 A hulladékok kezelésének (begyûjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elõsegítõ intézkedések meghatározása. 7.1.1 A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása Települési szilárd hulladék Felvilágosító, tudatformáló tevékenység kezdeményezése a lakosság körében. A lakosság érdekeltségének és lehetõségeinek megteremtése a keletkezõ hulladékmennyiség csökkentésében. Kevesebb növényvédõ szer alkalmazása elérésére kell ösztönözni a felhasználót. Lehetõség szerint támogatni kell a biokertészet meghonosítását. A csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése érdekében ösztönözni kell a kevesebb csomagolóanyag felhasználását a lakosság (fogyasztók) körében. Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékokra vonatkozó rendeletek hatékony betartása, betartatása. 7.1.2 A hulladékhasznosítás célkitûzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása Települési szilárd hulladék A lakosság érdekeltségének és lehetõségeinek megteremtése a keletkezõ hulladék szelektív gyûjtésében. Hulladékudvar létesítése. A már bevezetett szelektív hulladékgyûjtés kiterjesztése a lakossági veszélyes hulladékok, textilhulladékok körére vonatkozóan. A szerves anyag tartalom csökkentése érdekében házi komposztáló berendezések beszerzése. A házi komposztálás módjának ismertetése (pl.: komposzt füzet) a lakosság körében. Szükségességét és elõnyeit reklámozni, terjeszteni. Települési folyékony hulladék Szennyvízcsatorna hálózat tervének elkészítése, kiépítése, rákötések megvalósítása, mely jelenleg több település összefogásával folyamatban van az ISPA pályázat keretében. 7.1.3 A környezetvédelmileg nem megfelelõ és illegális kezelõ, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai. A településen található felhagyott kommunális hulladéklerakó rekultiválása. A község közigazgatási területén található szabálytalan hulladéklerakások felszámolása Szabálytalan hulladéklerakások megelõzése felvilágosító intézkedésekkel, amennyiben szükséges tiltótábla, illetve több hulladékgyûjtõ edényzet kihelyezésével. 7.2 A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje Települési szilárd hulladék A házi komposztálás módjának ismertetése (pl.: komposzt füzet) a lakosság körében. Szükségességét és elõnyeit reklámozni, terjeszteni. Határidõ: 2005. II. félév Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: lakosság A szerves anyag tartalom csökkentése érdekében házi komposztáló berendezések beszerzése. Határidõ: 2006. év Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: lakosság Hulladékudvar létesítése, a szükséges infrastruktúra megteremtése Határidõ: 2008. év

Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: lakosság A már bevezetett szelektív hulladékgyûjtés kiterjesztése a lakossági veszélyes hulladékok textilhulladékok körére vonatkozóan. Határidõ: 2008. év Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: lakosság Települési folyékony hulladék Szennyvízcsatorna hálózat tervének elkészítése.(elkészült) Határidõ: elkészült Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: tervezõ cég Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. Határidõ: 2006. II. félév Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: kivitelezõ cég Szennyvízcsatorna hálózatra történõ rákötések megvalósítása. Határidõ: 2007. év Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: lakosság A környezetvédelmileg nem megfelelõ lerakó telep A település területén található felhagyott kommunális hulladéklerakó rekultiválása az elkészült tervek alapján. Határidõ: 2005. II. félév Felelõs: Jegyzõ Bevonandó: kivitelezõ cég 7.3 A megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 7.3.1 Hatékony és racionális hulladékgyûjtési, - szállítási rendszerek kialakítási terve Hulladékgyûjtés A településen keletkezõ szilárd hulladék gyûjtése 120 literes szabványos hulladékgyûjtõ edényzetben történik. A hulladékgyûjtõ udvar és gyûjtõsziget a kevert hulladék egyidejûleg begyûjtése mellett a közszolgáltatás részeként üzemeltethetõ. A szelektív gyûjtés hulladékgyûjtõ szigeteken kihelyezetett 1000 literes edényzetben történik. Hulladékudvar elkülönítetten gyûjtött települési szilárd hulladék, valamint jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére; begyûjtött hulladék rendszeres elszállításig történõ szelektív tárolása; begyûjtött hulladék további kezelésére történõ átadásra létesíthetõ. A hulladékudvar létesítése telepengedély köteles tevékenység. Az engedélyezés során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításról és környezeti rehabilitációjáról. Mûködését üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. Hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzatnak tájékozatni kell a lakosságot a hulladékudvarról, mûködési rendjérõl. A tájékoztatásnak legalább a következõ információkat kell tartalmaznia: a háztartásokban keletkezõ hulladékok átlagos mennyisége és összetétele, a hulladékgyûjtõ udvarban leadható hulladék fajtái, mennyisége, a létesítmény igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.) a létesítmény használatának elõnyei,

a káros környezeti hatások megelõzésének módjai, a hasznosítás lehetõségei, azok várható gazdasági hatásai Hulladékudvar létesítésénél a következõ szempontokat kell figyelembe venni: a településszerkezet, ezen belül beépítettség aránya, ellátandó lakosságszám és népsûrûség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye, lakosság által elfogadható ráhordási távolság, begyûjtendõ hulladékok köre, begyûjtendõ hulladékok mennyisége összetevõk szerint, kötelezõ közszolgáltatási és begyûjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei, begyûjtött hulladékok további kezelésének érdekében történõ mûveletek megvalósíthatósága, hulladékhasznosítás lehetõségei hulladékgyûjtõ udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata, gazdaságossági szempontok. A hulladékudvarban a következõ hulladékok gyûjthetõk: a település szilárd hulladék hasznosítható összetevõi, nagydarabos hulladék (lom) a lakosságnál keletkezõ veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségû veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeirõl szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelõen, valamint a lakosságnál keletkezõ 1m 3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék. A hulladékgyûjtõ udvart a begyûjtött hulladékok környezetszennyezését kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelõzése érdekében körül kell keríteni, és õrizni kell. A begyûjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyûjtõedényben vagy konténerben helyezhetõk el. A gyûjtõedényekben minden esetben és egyértelmûen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). A hulladékgyûjtõ udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400m 2. Lakossági beszállításkor külön kérésre az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyûjtõ udvarról történõ kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. A hulladékgyûjtõ udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel kell rendelkeznie. A hulladékgyûjtõ udvarból a begyûjtött hulladékot kezelõtelepre kell szállítani. A begyûjtött hulladék a biológiailag lebomló hulladék kivételével az átvétel idõpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyûjtõ udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyûjtõ udvaron tartani. A hulladékgyûjtõ udvarok és a lakos-szám arányát az alábbi táblázat tartalmazza: 3.st. táblázat Lakosszám kategória Becsült belterületi népsûrûség (fõ/km 2 ) Javasolt hulladékgyûjtõ udvarok száma (db) 1000-5000 1000 1-2 Az egyes hulladékgyûjtõ udvarban begyûjthetõ hulladék mennyisége és az edényszükséglet hulladék összetevõnként számolva: 4. sz. táblázat Egy gyûjtõudvarban évente begyûjthetõ Gyûjtõedény-

hulladékmennyiség Szükséglet havonta Hulladék összetvõk % elsõdleges másodlagos 1100 l-es 5,0 m 3 -es db tonna m 3 tonna m 3 Papír (60%) 178 230 266 350 44 9 Fémek(80%) 64 130 96 200 10 5 Üveg (60%) 48 50 72 75 8 2 Textil (60%) 48 40 72 60 2 2 Mûanyag (30%) 24 10 36 15 1 Veszélyes hulladékok (70%) 4,0 6,0 Hulladékszállítás A kommunális hulladék begyûjtéséért, szállításáért az igénybevevõk szolgáltatási díjat kötelesek fizetni. Ezt a szolgáltatást a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 12. - a alapján mindenki köteles igénybe venni. A kizárólag a hulladék begyûjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerzõdést legfeljebb 10 évre szólóan lehet megkötni. Az ilyen szerzõdésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végzõ közszolgáltatót, a szelektíven gyûjtött hulladékok esetében az azok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végzõ hulladékkezelõt. A településen keletkezõ szilárd kommunális hulladék begyûjtését és elszállítását az A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) heti egy alkalommal végzi. A szállítás zárt konténerben, kiporzás és szóródásmentes szállítójármûvel, környezetszennyezést kizáró módon történik. A szelektív hulladékgyûjtés kiterjesztésével bõvül az elkülönítetten gyûjtött és elszállítandó hulladékok köre. A szelektíven gyûjtött hulladékokat szintén az A.K.S.D. Kft. Szállítja el, majd saját telephelyén elkülönítetten tárolja, és átadja a megfelelõ engedéllyel és eszközrendszerrel rendelkezõ, hulladékhasznosítást végzõ kezelõtelepnek. A településen keletkezõ, összegyûjtött szennyvíz kezelõtelepre történõ elszállítást a TURMIX BT. (Debrecen, István út 35. IX.29) végzi. A községben tervezett szennyvízelvezetõ csatornahálózat megépítésével, valamint a háztartások csatornahálózatra történõ kötésével a településen keletkezõ települési folyékony hulladék nagy része elvezetésre, tisztításra kerül, a keletkezõ szennyvíz kezelési aránya javul. 7.3.2 Hasznosító rendszerek terve A háztartásoknál keletkezõ hulladék szerves anyag tartalmának csökkentésére szolgálna a házi komposztáló berendezés, melynek alkalmazásával hasznosítható, mesterségesen elõállított trágya nyerhetõ. Az alapanyag igen változatos. A mezõgazdasági és kertészeti tevékenységnél sokféle hulladék-anyag található. Értékesek a zöld levél- és szárrészek, a zöldségfélék hulladékai az avar és a lombféleségek, valamint a háztartások által termelt hulladékban található szerves anyagok. A komposztálás végterméke az alapanyagtól és a kezelési eljárástól függõen különbözõ összetételû, egynemû, földszínû, morzsás szerkezetû lehet. A kész komposzt elsõsorban kertészetekben, szõlõkben és gyümölcsösökben, valamint rétek és legelõk trágyázására célszerû felhasználni. Szántóföldön erõsen kötött és túlságosan laza talajokon mutatkozik meg a kedvezõ hatása. Fontos a jó propagálás, reklámozás, a helyi publicitás, az, hogy a potenciális felhasználók tudjanak a komposztról, mint trágyaanyagról annak tényleges minõségérõl. Irányelvek és javaslatok álljanak rendelkezésre a felhasználáshoz, a felhasználók kapjanak szaktanácsot a komposzt optimális hasznosításához A terméket ingyen, vagy igen olcsón bocsássák a felhasználók rendelkezésére.

8 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PÉNZÜGYI IGÉNYEK A Hulladékgazdálkodási tervben meghatározott feladatokhoz megfelelõ finanszírozási rendszer kialakítása szükséges. Az önkormányzat a gyûjtési, szelektív gyûjtési, esetleg komposztálási feladatok ellátásához szükséges beruházások finanszírozását 50-60%-ban központi forrásokból, illetve regionális támogatásokból (KAC, területfejlesztési források), 20-30%-ban nemzetközi forrásokból (ISPA, PHARE), 10-20%-ban önkormányzati és helyi saját forrásokból (önkormányzati költségvetés, díjak, hozzájárulások) tudja biztosítani. Pénzügyi forrás: Költségvetés A hulladékgazdálkodás lényeges feladat, mely számára az éves költségvetésben keretet kell biztosítani Szolgáltatási díj A települési hulladék elszállításáért az igénybevevõk közszolgáltatási díjat kötelesek fizetni. A szolgáltatási díjat, a szolgáltatóval történt egyeztetést követõen a képviselõtestület állapítja meg. A szolgáltatási díj beszedését, valamint a hulladékszállítással kapcsolatos ügyintézést a polgármesteri hivatal végzi kommunális adó megállapítása útján. Bírság A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek megszegése, mulasztása esetén hulladékgazdálkodási bírság-, vagy szabálysértési eljárás keretében harmincezer forintig terjedõ büntetés szabható ki. A hulladékkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenõrzése a Jegyzõ feladata. (pl. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetén a Környezetvédelmi Felügyelõség által kiszabott veszélyes hulladék bírság a környezetvédelmi bírságok egyik válfaja, melynek 30%-a a helyi önkormányzatot, 70%-a Környezetvédelmi Alapot illeti meg.) Pályázat A hulladékgazdálkodási tervben megfogamzott célok megvalósításához szükséges anyagi erõforrások részben pályázat útján is biztosíthatóak. Pl. Állami támogatás igényelhetõ. Hulladékudvar létesítés A támogatás számításának alapja az az igénybe vevõ lakos szám, amelyre a szelektíven gyûjthetõ települési szilárd, valamint veszélyes hulladékok gyûjtésének és az elszállításig történõ elkülönített módon történõ tárolásának bevezetését tervezik. 5. sz. táblázat Igénybevevõ lakosok száma Fajlagos költség (Ft/fõ) (fõ) 2000-5000 3000

SÁRÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK 1/2005. (I. 25.) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Sáránd Község Képviselõtestülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. (továbbiakban: Hgt) 23. -ban kapott felhatalmazás alapján és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja: Bevezetõ rendelkezések 1. A rendelet célja (1) Sáránd község lakossága egészségének védelme, természeti és épített környezetének megóvása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. (2) Sáránd község környezete hulladék által okozott terhelésének, a szennyezettségének elkerülése érdekében a képzõdött hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkezõ hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladék környezetkímélõ ártalmatlanításának elõsegítése. 2. A képviselõtestület annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, feladatai a korszerû környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, érvényesíteni kívánja a Hgt-ban rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési szilárd hulladék kezelésre kötelezõen ellátandó és igénybe veendõ hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. 3. Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy a háztartási hulladékhoz hasonló jellegû és összetételû, azzal együtt kezelhetõ más hulladék. Lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képzõdött települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltató által rendszeresített gyûjtõ edényzetbe mérete miatt nem helyezhetõ el. Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában vagy használatában lévõ ingatlanon települési szilárd hulladék keletkezik. Általános rendelkezések 4. Sáránd Önkormányzata e rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyûjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységekrõl, illetve azok ellátásáról kötelezõ helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya 5. (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás Sáránd község közigazgatási területére terjed ki. (2) A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Sáránd község közigazgatási területén lévõ valamennyi ingatlantulajdonosnál, birtokosnál vagy használójánál keletkezõ szilárd hulladékra (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos)

(3) Az ingatlantulajdonos e rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást. (4) A község közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére jogosult hulladékkezelõ az AKSD Kft (Debrecen, István út 136 sz.) amely a kötelezõ közszolgáltatónak minõsülõ (továbbiakban: közszolgáltató). A közszolgáltató végzi Sáránd község települési szilárd hulladék és lakossági veszélyes hulladékainak gyûjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd hulladék elhelyezésérõl és a hulladéklerakó üzemeltetésérõl. (5) Az együttmûködés tartalmát és feltételeit külön szerzõdés rögzíti. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás 6. (1) A közszolgáltatás a közszolgáltatás ellátására feljogosított szállítóeszközeihez a rendelkezésre bocsátott (önkormányzat tulajdonát képzõ) e rendelet 3. (1) pontjában megjelölt települési szilárd hulladéknak rendszeresített gyûjtõedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyûjtött és a szilárd hulladék elhelyezése céljából történõ elszállításra terjed ki. A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma 7. A hulladékkezelési közszolgáltatás az alábbiakra tejed ki a) Az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a számára biztosított gyûjtõedényben vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyûjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyûjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására. b) Az ingatlanon összegyûjtött, nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék egyszeri a közszolgáltató által meghatározott idõpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén történõ begyûjtése és a közszolgáltató általi elszállításra. c) A hulladéklerakó, hulladékgyûjtõ szigetek és a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények létesítésére, mûködésére és üzemeltetésére. d) Az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyûjtött, begyûjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására. e) A települési szilárd hulladék egyes összetevõinek más összetevõktõl elkülönített szelektív begyûjtése (továbbiakban: szelektív begyûjtés) f) Az illegális hulladéklerakók felszámolása A közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei 8. (1) A közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és közszolgáltatási szerzõdésben foglaltak szerint a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi elõírások megtartásával a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybevevõ tulajdonosoktól a) A közszolgáltató szállító eszközeihez rendszeresített és a rendelkezésre bocsátott gyûjtõedényben a háztartási hulladékot a házhoz menõ rendszeres járatával rendszeresen begyûjteni és elszállítani. b) A közszolgáltató köteles a szelektív hulladékgyûjtõ szigeteken elhelyezett szállítóeszközeihez rendszeresített gyûjtõedényben gyûjtött települési szilárd hulladék begyûjtése (a külön megállapodásban rögzítettek szerint) c) A közterületi hulladéknak a közszolgáltató a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyûjtõedényben vagy a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más eszközben egyedi megrendelés alapján történõ alkalmi begyûjtése és szállítása