Az erdők kellettek a klímamegállapodásokhoz de jó-e a Kiotói Jegyzőkönyv az erdőgazdálkodásnak? Somogyi Zoltán ERTI, Budapest som9013@helka.iif.hu
TARTALOM Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Klímaváltozás/földhasználat IPCC, 2007
2000. ÉVI KIBOCSÁTÁSOK (Össz.: 42 Gt CO 2 Eq) (Stern Review, 2006) Fő kibocsátók: USA (25%), Kína (25%)
Földi szénenyenleg (1990-es évek, Gt C) Fosszilis tüzelık égetése +6.2 Földhasználat-változások +2.2 Elnyelés az óceánokban - 2.4 Elnyelés a levegıben - 3.2 --------------- Elnyelés a szárazföldeken - 2.9
Földhasználati Szektor: egyéb jellegzetességek Bizonytalanság: hihetünk-e a becsléseknek? Telítıdés: mennyi ideig lesznek még nyelık az erdık? Tartamosság: mennyire tartamos a szénlekötés? Addicionalitás: elkülöníthetı-e az emberi hatás a nagyon változó háttértıl?
Bizonytalanság (Finnország) Monni et al. 2005. www.efi.fi/projects/uncertainty
Földhasználati Szektor részben okozója a klímaváltozásnak EU-15: a mezıgazdasági eredető nem-co 2 ÜHG kibocsátás az összes kibocsátás 10%-a része lehet/kell legyen a megoldásnak az EU-15 erdık kb. ezzel egyenértékő mennyiségő CO 2 -t kötnek le
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk mi a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Erdőirtások fő helyei: http://cait.wri.org
Magyarország ÜHG leltára 140 120 Energiatermelés Oldószerek és egyéb termelés Földhasználat és -változás Kyotoi vállalás Ipari folyamatok M ezőgazdaság Hulladék kibocsátás/elnyelés (millió t CO2 egyenérték) 100 80 60 40 20 0-20 naptári évek 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003
Mennyire költségesek az erdők? Költség-kat., US$/tCO 2 eq. Energia Szállítás Épületek Ipar Mezőgazd. Erdészet Hulladék IPCC, 2007/Ürge-Vorsatz, 2007
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk mi a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Hogyan működik a KJ? Kibocsátások a KJ nélkül teljesítés? Mechanizmusok Földhasználat Kibocsátások tényleges Kibocsátható mennyiség B Melléklet szerint megengedett
Kyotoi szabályok: 1997 3.3. cikkely: erdőtelepítés (TEL) és erdőirtás (MÁV): kötelezően elszámolandó 3.4. cikkely: erdőgazdálkodás (EG), szántóföldi gazdálkodás, legelőgazdálkodás, revegetation : választható 3.4. cikkely: ha a földhasználati szektor nettó kibocsátó, akkor az erdőirtás kiváltható 6. és 12. cikkely: flexibilis mechanizmusok
Marrakeshi szabályok: 2001 erdő : min. 0.1 ha, 2-5 m magasság, 10-30% koronazáródás elszámolási szabályok (telítődés, tartamosság kezelésére) elszámolható mennyiség limitálása (tartamosság, bizonytalanság) részletes jelentési kötelezettség (bizonytalanság) A szabályokat a célok után határozták meg!
A Kyotoi Jegyzőkönyv egy komplex kompromisszum a Földhasználati Szektor bevonásából származó rugalmasság és a környezetvédelmi hatékonyság között Nem az az érdekes, hogy a tárgyalások kimenetelének van-e értelme. A fontos az, hogy a megállapodás MEGKÖTTETETT. A Földhasználati Szektor által nyújtott rugalmasság volt a kenőzsír a tárgyalások gépezetében.
A Földhasználati Szektor bevonása csak növelte a komplexitást és a bizonytalanságot, és felhigította a kibocsátás-csökkentési célokat. A kaotikus bonyolultság katalitikus hatású. Ahhoz, hogy elindítsuk, a hógolyónak nem kell tökéletesen gömbölyűnek lennie (Jim Penman)
A szénlekötés értéke (magyar adatok) 3.3 TEL: ~ 20m 3.4 EG: ~ 80m (elszám. korlát = ~ 20m) hagyományos erdıgazdálkodás: ~ 20m (2005, nettó nyereség)
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
3.3 TEL: a telepítés hagyományos tevékenység terület (ezer ha) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 Vörös fenyő Lucfenyő Fekete fenyő Erdei fenyő Egyéb lombos fafajok Nyárak Akác Gyertyán Bükk Cser Tölgyesek 0 1930 1938 1950 1960 1965 1970 1980 1985 1990 2000 2004 naptári év
3.3 TEL: a szénlekötés folyamatos 7000 6000 5000 fatermékek talaj holt gyökerek alom holtfa gyökerek földfeletti biomassza 4000 3000 2000 1000 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 szénmennyiség (ezer tc)
3.3 TEL/MÁV teendők erdıtelepítéseket célszerő továbbfolytatni erdıirtásokat (~500 ha/év) akadályozni kell meglévı erdıket szakmailag helyesen célszerő kezelni
3.4 EG: földfeletti biomassza-egyenleg 14 12 éves fakiterm elés éves folyónövedék 10 millió m3/év 8 6 4 2 0 1981 1986 1991 1996 2001
3.4 EG: tényleges/megengedett elnyelések nettó emisszió (millió t CO2) 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 1985 1990 1995 2000 maximálisan elszámolható elnyelés maximálisan elszámolandó emisszió az EG alá sorolható erdők éves nettó emissziója összes erdő nettó emissziója
3.4 EG teendők az erdıket szakmailag helyesen kezelni fakitermelések aránytalan növekedését akadályozni szénsőrőséget érdemes növelni
6: Közös végrehajtású projektek (JI) Annex-I országok: összességében szükség lesz a vállalások teljesítéséhez de: túl sok a forró levegı (= vevık piaca fog kialakulni) KLÍMAFA? EGYÉB?
6: Kelet-európai mechanizmusok JI helyett GIS? Kyoto törvény hatályban van GIS szabályok is kialakultak lesz-e vevı? lesz-e projekt?
LULUCF és EU Emisszió Kereskedelmi Rendszer LULUCF krediteket kihagyták (a korábbi okok miatt) jelenleg a rendszer felülvizsgálata jelenleg a rendszer felülvizsgálata folyamatban van, de csak a 2012 utáni új rendszer kialakítása keretein belül
3.3, 3.4, 6: általános feladatok erdık kezelıit (magán- és állami szektorban egyaránt!) érdekeltté kell tenni eladott krediteken megosztozni? propagandát folytatni: az erdı a szénlekötésben is partnerünk megfelelı ÜHG leltárat készíteni
Jelentett széntárolók: EU-15, 2006 Tagállam 5.A.1. Erdı-Erdı 5.A.2. TEL Biom. Holt sza. Talaj Biom. Holt sza. Talaj Austria Belgium 0 0 0 0 Denmark Finland France Germany 0 0 0 0 Greece Ireland Italy (Luxembourg) Netherlands Portugal Spain Sweden UK Somogyi, 2005
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk mi a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Miért hagyták ki a fejlődők MÁV-jait? ijesztı méretek nagy bizonytalanság: módszertan, szivárgás, permanencia szuverenitás ország-specifikus körülmények
Quantitative 100% Lehetséges 2012 utáni megállapodások Degree of De-Linking 0% 100% 1: Actual system 2: Separate but 3: Separerate KP 1CP linked targets 100% delinked Common targets targets Type of target Qualitative 100% 4: Targets / Policies & Measures Common FW 5: Targets / Policies & Measures linked FWs 6: Targets / Policies & Measures separate FWs 7: Policies & Measures For both (GHG ER & LULUCF) / Commom FW Any FW ACTUAL UNLIKELY
A fák mindig részesei a megoldásoknak