Ajánlások a szakdolgozatok elkészítéséhez

Ajánlások a szakdolgozatok elkészítéséhez a BGF KVIK BA és MA hallgatói számára 2013/2014

1

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ HELYETT... 2 1. A SZAKDOLGOZAT... 4 2. A DOLGOZAT FORMÁZÁSA, SZERKESZTÉSE... 4 3. A DOLGOZAT SZERKEZETE... 5 CÍMLAP... 5 IGAZOLÁS KONZULTÁCIÓKRÓL, SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT... 5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS VAGY AJÁNLÁS... 5 TARTALOMJEGYZÉK... 5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 5 A DOLGOZAT SZÖVEGE... 5 ÁBRÁK, ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE... 5 MELLÉKLETEK, FÜGGELÉK... 6 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE, IRODALOMJEGYZÉK... 6 4. A DOLGOZAT TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK... 6 BEVEZETŐ... 6 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS... 6 KUTATÁSI MÓDSZEREK... 7 EREDMÉNYEK... 7 KONKLÚZIÓK, JAVASLATOK... 8 ÖSSZEFOGLALÁS... 8 HIVATKOZÁSOK, REFERENCIÁK... 8 PLÁGIUM, ÁTVÉTEL, IDÉZET... 8 VÉGSŐ JAVASLATOK... 9 MELLÉKLETEK... 10 Követelmények a szakdolgozat vázlatának elkészítéséhez... 11 Konzulensi igazolás a szakdolgozati konzultációkról... 12 Konzulensi nyilatkozat... 12 Hallgatói nyilatkozat a szakdolgozat leadásához... 13 A külső, fekete bőrkötés formátuma... 14 A címoldal formátuma... 15 Adatlap a szakdolgozat CD-ROM/DVD-n történő leadásához... 16 A szakdolgozati bírálat szempontjai... 17 Értékelőlap... 0 A Harvard-módszer szerinti hivatkozás... 0 2

Előszó helyett Kedves Hallgatók! Szakdolgozatot írni és általában véve: alkotni jó! Ezért kérjük, ne úgy tekintsenek a dolgozat megírására, mint kötelező, kényszerű követelményre, hanem mint egy nagyszerű lehetőségre, hogy létrehozzák talán a legmagasabb szintű tudományos alkotást, amit az életük során elkészítenek. Önök, mint kutatók, felvetnek egy problémát, és a szakirodalom olvasásával valamint önálló kutatással a végére járnak, megoldják. Ha komolyan veszik ezt a feladatot, nagyon lelkesítő, nagyon izgalmas munka vár Önökre, amelyhez a BGF KVIK oktatói ezzel az útmutatóval kívánnak segítséget nyújtani. Budapest, 2013. szeptember BGF KVIK Oktatási Dékán-helyettes 3

1. A szakdolgozat A szakdolgozat célja, hogy a hallgató a tanulmányok zárásaként egy szabadon választott probléma, témakör szakirodalmi áttekintésével, önálló kutatással, az eredmények elemzésével bizonyítsa, felkészült a szakmai életbe való bekapcsolódásra. A szakdolgozatot készítő hallgató munkáját konzulens (belső témavezető) segíti. A konzulens általában a főiskola oktatója, de indokolt esetben a hallgató választhat magának külső konzulenst is. Ha a hallgató külső konzulenst is kíván felkérni, akkor erről tájékoztassa a tanszéket. A szakdolgozatok terjedelmi és tartalmi követelményei természetesen eltérőek a BA és az MA képzéseken. A BA képzésen a szakdolgozat terjedelme (mellékletek, táblázatok, függelék stb. nélkül) 40-50 oldal (80-100 ezer karakter), a mesterképzésen 70-80 oldal (140-160 ezer karakter). A dolgozat legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a felső terjedelmi korlátot. A szakdolgozatok formai és tartalmi követelményeiről a következő részekben szólunk. 2. A dolgozat formázása, szerkesztése A főszövegben: 12-es betűméret és 1,5-ös sortávolság, Times New Roman betűtípus, a bekezdések első sorát 1 1,5 cm-rel beljebb kell húzni, a margótávolság a jobboldalon 2,54 cm, a baloldalon (a kötés miatt) 4,00 cm, sorkizárt szerkesztés (azaz a sorok faltól-falig érjenek), oldalszámok arab számokkal, a lap tetején középre kerüljenek, a dolgozat első oldala a szövegszerkesztővel készített tartalomjegyzék legyen, a dolgozatot egyoldalas formában kell kinyomtatni és beköttetni. A mellékletekben, függelékben, táblázatokban és illusztrációkban, ezek aláírásaiban: kisebb betűméretet és szimpla sortávolság alkalmazható, sorkizárt szerkesztés nélkül, a számozások legyenek folyamatosak az egész dolgozatban: pl. 1. táblázat, 2. táblázat, 1. ábra, 2. ábra, I. melléklet, II. melléklet stb. A címsorok: Azonos szintű címeket azonos módon kell formázni: a főcímeket ( címsor 1 ) középre rendezve, az alcímek ( címsor 2 és címsor 3 ) balra zárva. A Word szövegszerkesztőben beállítható a különböző szintű címsorok állandó formátuma: Formátum Stílusok és formázás. Ekkor nem kell bajlódni a címsorok újraformázásával minden egyes alkalommal, valamint a tartalomjegyzék megszerkesztése is egyszerűbb, automatikus: Beszúrás Hivatkozás Tárgymutató és tartalomjegyzék. Ha a szöveg módosítása miatt az oldalszámok vagy a fejezetcímek változnak, és emiatt a tartalomjegyzéken módosítani kell, ezt a mezőfrissítés funkcióval lehet megtenni: Tartalomjegyzék kijelölése jobb egérgomb megnyomása Mezőfrissítés. Office 2010-ben: Hivatkozás Tartalom Tartalomjegyzék. A fejezeteket és alfejezeteket következetesen kell számozni, pl. 1.1, 1.2, 1.2.1 stb. Háromnál több fejezetszint használatát kerülni kell. Az új fejezetek lehetőleg mindig új oldalon kezdődjenek, az alfejezetek folyamatosan is írhatók. A lap aljára azonban csak akkor kerüljön új alfejezetcím, ha legalább 2 sornyi szöveg írható alá. A hivatkozások: A hivatkozásokkal és a bibliográfia megszerkesztésével kapcsolatos részletes követelményeket a csatolt 7. sz. melléklet (A Harvard-módszer szerinti hivatkozás) tartalmazza. 4

3. A dolgozat szerkezete Címlap A szakdolgozatokhoz külső borítót és belső címlapot is kell szerkeszteni, amelyek az 4/a és 4/b sz. mellékletek tartalmaznak. Igazolás konzultációkról, szerzői jogi nyilatkozat A szakdolgozatokba a hallgatók beköttetik a témavezető aláírásával ellátott konzultációs igazolólapot ezzel bizonyítják, hogy a követelmények szerint legalább három alkalommal sor került szakdolgozati konzultációra. A hallgató által aláírt szerzői jogi nyilatkozatban arról nyilatkozik, hogy a dolgozatot maga írta, az eredmények a saját kutatásából származnak. A megfelelő űrlapokat 2./a és 2./b illetve a 3. sz. mellékletekben találják meg. Köszönetnyilvánítás vagy ajánlás Nem kötelező eleme a dolgozatoknak a köszönetnyilvánítás. Ha mégis szeretnénk alkalmazni, törekedjünk arra, hogy rövid legyen legfeljebb fél, háromnegyed oldal terjedelmű. A köszönetnyilvánításban megjelenő személyek sorrendje tükrözze egyrészt az illetők rangját, másrészt a segítség mértékét, mellyel hozzájárultak a dolgozatunkhoz. A legrangosabb és legtöbbet segítő személyek előbb jelenjenek meg. A családunkat, barátainkat, személyes kapcsolatainkat legfeljebb az utolsó bekezdésben említsük meg. Tartalomjegyzék A szakdolgozatokban feltétlenül szerkesszünk tartalomjegyzéket, mégpedig lehetőleg a 2. pontban megfogalmazott irányelveknek megfelelően. Ne felejtsük el a jegyzéket a dolgozat elkészülte után a legvégén frissíteni, hogy biztosan a jó oldalszámok kerüljenek az egyes fejezetek és alfejezetek mellé. Rövidítések jegyzéke Ha vannak a dolgozatunkban gyakran visszatérő rövidítések, mozaikszavak, melyek a laikus olvasó számára ismeretlenek lehetnek, célszerű azokat abc-rendbe szedve a dolgozat elején összefoglalni egy külön oldalon. Rövidítéseket, mozaikszavakat csak úgy használjunk a dolgozatunkban, ha azokat a szövegben való legelső megjelenésükkor azonnal feloldjuk függetlenül attól, hogy azt esetleg a rövidítések jegyzékében is megjelenítettük. Pl....Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF)... ezt követően már mindenhol elegendő csak a BGF rövidítést alkalmazni. A dolgozat szövege A dolgozat törzsszövege a dolgozatok lényegi része. Az egyes részekkel kapcsolatos tudnivalókról a következő, tartalmi kérdéseket tárgyaló fejezetből tájékozódhatnak. A tudományos igénnyel készített tanulmányok, szakdolgozatok általában a következő részekre tagolódnak: 1. Bevezető 2. Szakirodalmi áttekintés 3. Alkalmazott kutatási módszerek 4. Kutatás 5. Eredmények 6. Konklúziók, javaslatok 7. Összefoglalás Ábrák, illusztrációk jegyzéke Ha a hallgató nagyobb számú ábrát, illusztrációt, táblázatot használt a dolgozatában, valamint ezek gyors vissza- és megkereshetősége valamilyen ok miatt fontos lehet a megértés szempontjából, érdemes ilyen jegyzéket készíteni. Az ábrajegyzék tartalmazza az ábra, táblázat, illusztráció nevét, esetleges forrását valamint a dolgozat oldalszámát, ahol az olvasó megtalálhatja azt. Az ábra- és illusztrációjegyzék nem kötelező eleme a dolgozatnak. 5

Mellékletek, függelék A mellékletbe, függelékbe olyan adatok, információk kerüljenek, melyek hasznosak lehetnek az érdeklődő olvasó számára, vagy amelyek bizonyítják az elvégzett munkát, de amelyek nem szükségesek a törzsszövegben leírtak megértéséhez. Fontos, hogy a mellékletbe ne kerüljön olyan anyag, ami nélkül a törzsszöveg nem érthető, ezzel ugyanis állandó lapozgatásra kényszerítjük az olvasót. Tipikusan mellékletbe valók pl. egy vizsgált intézmény (iskola) dokumentumai, házirendje; a résztvevőkkel kitöltetett kérdőív egy üres mintapéldánya; a nyers, még feldolgozatlan adatokat tartalmazó táblázatok, képek, fotók. A mellékletbe betehetünk teljes anyagokat (dokumentumokat, táblázatokat stb.), de a dolgozat törzsrészébe csak azok kiértékelt, feldolgozott, eredménnyé átszámított részei kerüljenek. Hivatkozások jegyzéke, irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék abc-rendbe szedve tartalmazza azokat a forrásokat, melyeket felhasználtunk a dolgozat elkészítéséhez. A felhasznált irodalmak jegyzéke részletes, számos adatot kell, hogy tartalmazzon az adott forrásról. Erről a Hivatkozások fejezetben részletesen olvashatnak. Fontos, hogy az irodalomjegyzék csak olyan forrásokat tartalmazzon, amelyeket valóban elolvastak, ismernek. Hivatkozáskor a törzsszövegben mindig utalni kell a dolgozatban kifejtett gondolat forrására, azaz a szöveg adott pontja és az irodalomjegyzék megfelelő tételei között kapcsolatot kell teremteni. Ennek módjáról szintén később olvashatnak. 4. A dolgozat tartalmával kapcsolatos ajánlások Bevezető A bevezetőben röviden megindokoljuk a témaválasztásunkat, érzékeltetjük a dolgozatban feldolgozott probléma relevanciáját, kedvet csinálunk az olvasónak a dolgozatban való elmélyedéshez. A bevezető ne legyen túl hosszú: házi dolgozatban kb. egy bekezdés, szakdolgozatban 1-2 oldal terjedelmű legyen. A bevezetőben helye van a személyes információknak is. Itt esetleg írhatunk magunkról, a munkánkról, arról, hogy személyes életünk hogyan kapcsolódik a feldolgozni kívánt témához. A tudományos dolgozat alapvetően objektív, tárgyilagos. A tanszékek oktatói mind a BA, mind az MA képzés hallgatói számára összeállítottak szakdolgozati témajavaslat-jegyzékeket. Ezek azonban csak témakörök, nem a konkrét dolgozatcímek. Ezeken a témakörökön belül gondolkodhatnak konkrét vizsgálatokban, konkrét problémák feldolgozásában. Ideális esetben már úgy jelentkeznek a konzulensüknél is, hogy konkrét elképzeléseik vannak arról, miről szeretnének írni, mit szeretnének vizsgálni. A kiadott témajegyzék-javaslatok mellett természetesen lehetőségük van más témát választani. Arra azonban ügyeljenek, hogy olyan témát ne válasszanak, ami nagyon távol esik a tanszéki képzések jellegétől. (Az ilyen témákat nagy valószínűséggel a képzésvezetés nem hagyja jóvá.) Szakirodalmi áttekintés A tudományos dolgozatok magja, lelke az önálló kutatás, a kutatási eredmények bemutatása és megbeszélése. A dolgozat összes többi része így a szakirodalmi áttekintés is szervesen kapcsolódik a saját kutatásokat bemutató fejezetekhez, nem lehet attól független egység. Törekedjünk minél frissebb szakirodalomhoz hozzájutni. Néhány nagyon alapvető művet, jelentős szerzőt leszámítva ne nagyon használjunk a 90-es éveknél korábban született műveket. Általában minden témának van már újabb feldolgozása is. 6

Forrásként könyveket, folyóirat-cikkeket és egyéb cikkeket olvashatnak, illetve az internet bizonyos tartalmai is funkcionálhatnak forrásként. A felhasznált szakirodalom tudományos igényű, tartalmas mű legyen. Különösen kerüljük az internet ellenőrizhetetlen forrású tartalmait, a populáris irodalmat, a bulvártartalmakat. Népszerűsítő ismeretterjesztő forrásokat használhatunk, ha azok hitelesek (pl. ilyenek a Mindentudás egyeteme előadássorozat részei is). Különösen a szakirodalmazás kezdeti fázisaiban olvashatunk felsőoktatási tankönyveket is akár a BGF saját kiadványait, akár más intézmények által használt könyveket. A jó szakirodalmi összefoglalónak azonban a tankönyvi szintet meg kell haladnia! Kutatók, oktatók, felsőoktatási hallgatók számára számos online adatbázis létezik, melyek adott szakterületek kutatási eredményeit gyűjtik tudományos szakcikkek formájában. Minden hallgatónknak, de az MA képzés hallgatóinak különösen ajánlott ezen adatbázisok használata. Az adatbázisok használata nem evidens. Az adatbázisokat legegyszerűbben a kari és elektronikus könyvtár, valamint az Idegenforgalmi Szakkönyvtár oldaláról tudják elérni: lib.kvifk.bgf.hu adatbazisok idfokvifk.bgf.hu Kutatási módszerek Ezen a ponton ki kell térnünk a megfelelő vizsgálati módszer és eszköz kiválasztására. Felhívjuk figyelmüket, hogy az esetleg szükségesnek vélt primer kutatást (kérdőív, interjú, stb.) meg kell előzze az alapos szakirodalmi tájékozódás (szekunder kutatás), analógiák tanulmányozása, az elérhető adatbázisok célirányos feldolgozása és elemzése, s csak ezek után célszerű (ha a téma szempontjából egyáltalán szükséges) valamilyen primer kutatási módszer alkalmazása. Megjegyezzük: az utóbbi nem helyettesíti az előbbit. Eredmények A vizsgálat eredményeinek bemutatásánál a hallgatók gyakran abba a hibába esnek, hogy az összes eredményüket nyersen, feldolgozatlanul az olvasóra zúdítják. Ez az eljárás általában nem indokolt. Ha mégis szükséges a nyers eredmények bemutatása, általában elég azokat a Mellékletek vagy a Függelék fejezetben elhelyezni. Az eredmények prezentálásánál fontos, hogy az eredmények jellegétől függően azokat egy jól áttekinthető, önmagában is értelmes táblázatban, diagramban vagy grafikonban mutassuk be. Az eredmények megjelenítésével kapcsolatos javaslatok: A számszerű eredményeket lehetőleg csak akkor foglaljuk bele a szövegbe, ha kevés számszerű eredményünk van, vagy azokat valami ok miatt különösen fontosnak tartjuk kiemelni. Általában törekedjünk az eredmények valamiféle grafikus megjelenítésére, de ez ne legyen öncélú. Akár táblázatot, akár grafikont, akár diagramot szerkesztünk, minden esetben törekedjünk arra, hogy ezek az elemek önmagukban is értelmesek legyenek. Ennek érdekében a következőkre ügyeljünk: o Minden grafikus elemnek legyen címe. o A táblázatok fejlécei, a grafikonok tengelyei legyenek pontosan feliratozva. o Ne feledkezzünk el a jelmagyarázatról sem. o Mindezeket a magyarázó részeket a megfelelő szerkesztési eszközökkel emeljük ki, különítsük el maguktól az eredményektől! Törekedjünk táblázataink, grafikonjaink stb. szép, harmonikus, egységes megjelenítésére! o Ezeket az objektumokat folytatólagosan számozzuk (pl. 1. táblázat, 2. ábra). Az ábraaláírások formátuma eltérhet a főszövegtől pl. írhatjuk kisebb betűmérettel, dőlt betűvel vagy más betűtípussal, szimpla sortávolsággal. Az viszont fontos, hogy ugyanúgy formázzuk meg az aláírásokat végig a dolgozatban. 7

o Az MS Excel program segítségével számos diagram-típus közül választhatunk. Törekedjünk olyan módon megjeleníteni az eredményeket, hogy a kapott ábra ne csak szép legyen, hanem informatív is. Konklúziók, javaslatok Mint korábban említettük, jó, ha az eredmények értékelése teljesen vagy részben elkülönül magától az eredményközléstől. Ebben a fejezetben van lehetőségünk az eredményeink értékelésére, következtetések levonására és a javaslatok megfogalmazására. Összefoglalás A dolgozatot összefoglalással zárjuk. Itt már nem feltétlenül az eredményeket foglaljuk össze legalábbis ilyen téren nem kell törekednünk a teljességre. Lehetünk kissé személyesek és szubjektívek, és kutatásunkból csak azokat az elemeket emeljük ki, amelyeket a legfontosabbnak tartunk, vagy amelyek a leginkább inspirálóak lehetnek. Az Összefoglalás fejezet egyik célja az, hogy egyben kitekintést nyújtson, milyen további kutatásokat tartana szükségesnek a szerző. Mi a saját kutatásának tanulsága, értelme, mivel járult hozzá akár a személyes fejlődéséhez, vagy szakterülete műveléséhez. Ilyen és ehhez hasonló fejtegetésekkel egyben búcsút is veszünk az olvasótól. Hivatkozások, referenciák A tudományos dolgozatok fontos, elengedhetetlen része a források pontos dokumentálása. Hallgatóinknak érezhetően sok gondot okoz a hivatkozások, illetve a hivatkozások jegyzékének (referenciák) megszerkesztése. Mielőtt áttekintenénk a hivatkozások konkrét módjait, tárgyaljunk meg előzetesen néhány problémát. A hallgatók gyakran érzik, hogy szinte egyetlen mondatot sem írhatnak le a dolgozatukban hivatkozás nélkül, hiszen maguktól semmit sem tudnak. Nem ők találták ki a legalapvetőbb tényeket sem, melyekre egy-egy fejezetet építenek. Általában azt szoktuk mondani, hogy adott szakterület szempontjából releváns, alapvetőnek tekinthető információkra nem kell hivatkozni. Szó szerint is idézhetünk mások munkáiból, de ennek is megvannak a szabályai. Általában csak indokolt esetben idézzünk, és akkor is röviden! Ha a forrás tartalmának összefoglalása is elegendő lenne, ne idézzünk szó szerint. A szó szerinti idézet rövid legyen (maximum kb. egy bekezdés), és csak akkor alkalmazzuk, ha az különösen jól megragad egy jelenséget, vagy ha az idézet minden szavát fontosnak érezzük. Ilyenkor is fontos természetesen, hogy az idézet forrását pontosan megadjuk ennek módját ld. később! A hallgatók néha elkövetik azt a hibát, hogy korrekten hivatkozva, idézőjelek között oldalakat beidéznek más művekből, mondván, ennél jobban ők sem tudták volna összeszedni a gondolatokat. Ez szinte mindig hiba. Az oldalakon keresztül beidézett szöveg valószínűleg inkább a Mellékletek közé való, vagy elégedjünk meg a lényegre törő tartalmi összegzéssel. Plágium, átvétel, idézet Plágium az, amikor más szerző gondolatait, eredményeit a forrás korrekt feltüntetése nélkül a sajátunkként tüntetünk fel, mindezt rosszhiszeműen. Az ilyen helyzet kerülendő, komoly következményei lehetnek főiskolánkon: enyhébb esetben a szakdolgozat visszavonására szólítjuk fel a hallgatót, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást és a záróvizsgától való meghatározott időre szóló eltiltást vonhat maga után. A plágium miatt visszavont dolgozat esetében az érintettnek új dolgozatot kell készítenie. Ennek elkerülése érdekében vegyük tekintetbe, hogy mely esetek minősülnek plágiumnak: Plágiumot követünk el, ha szerző nélküli írásokat idézünk akár szó szerint, akár tartalmilag. Ez a veszély különösen internetes források esetén áll fenn. A legtöbb népszerű internetes információs portál és az online lexikonok (pl. Wikipedia) általában nem tüntetik fel a szerzőket. Ha alapos megfontolás után ilyen forrásokra hivatkozunk (azaz megbízunk azok hitelességében), a lentebb megfogalmazott módon hivatkozzunk rájuk is. 8

Plágium az is, ha szó szerinti idézetnél elmulasztjuk kitenni az idézőjeleket. A módszerek (tesztek, kérdőívek) elsődleges forrását is fel kell tüntetni, mivel ezek az eszközök is más személy szellemi termékei. Valószínűleg az eredmények megbeszélésénél is szükségünk lesz hivatkozásokra. Ennek elmulasztása szintén plágiumnak minősül. Plágium az is, ha más munkákból származó ábrák, illusztrációk, táblázatok vagy bármely grafikus elem forrását elmulasztjuk megjelölni. Megjegyezzük: egy kutatási munka esetében természetes, hogy mások (olvasott, hallott) gondolatai hatnak ránk, formálják saját gondolatainkat. Természetes az is, hogy felhasználjuk ezekből azokat, amit fontosnak tartunk. Két dologra figyeljünk: o egyrészről: jól használjuk fel mások, már korábban megszületett gondolatait, o másrészről (ahogy arról fentebb már volt szó) adjuk meg a hivatkozást, forrást a dolgozat kellő helyén. Végső javaslatok Ebben az összefoglalóban részletesen olvashattak a tudományos dolgozatok szerkezetéről, az egyes részek tartalmi vonatkozásairól és konkrét útmutatást kaptak a hivatkozási rendszer elkészítéséhez. Dolgozatot, főleg szakdolgozatot írni időigényes dolog. Hosszú az út egy jó ötlettől a kész dolgozatig. Ha rászánják a szükséges időt, akkor Önök is jobban élvezik a munkát, és a bírálók is kedvezőbben fogják azt értékelni. A dolgozatra fordított idő nem a számítógép előtt ülve töltött időt jelenti: gondolkodhatunk róla, másokkal beszélgethetünk a készülő alkotásról, és mindeközben jó ötleteink támadhatnak, jó tippeket kaphatunk másoktól is. Praktikus, ha friss ötleteket azonnal leírjuk egy papírra, így nem felejtődnek el. Az időt különösen jól kell beosztani a dolgozatleadás finisében. Soha ne halasszák a munkát a legutolsó pillanatra! A konzulens szívesen átnézi, elolvassa a késznek minősített dolgozatokat, de erre csak akkor van esélye, ha jóval a leadási határidő előtt megkapja azt. Jelezzük: legalább 2-3 héttel a végső leadási határidő előtt be kell nyújtaniuk munkájukat belső témavezetőjüknek (a határidőket a szaktanszékek szabályozzák), előzetes véleményalkotás céljából. A konzulensnek nem lehet feladata érdemben átnézni a leadás napja előtti éjszaka átküldött dolgozatot. Különösen ügyeljenek a magyar nyelv szabályai szerinti helyesírásra, nyelvhelyességre és stílusra. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a konzulensnek nem dolga a szöveget kijavítani, magyar nyelvre átfordítani. Ha a témavezető úgy ítéli meg, hogy a szöveg gyenge nyelvi színvonala miatt aránytalanul sok időt venne igénybe annak elolvasása, és e miatt nem tud a tartalomra koncentrálni, kérheti a hallgatót, hogy előbb javítsa ki a nyelvi hibákat, és utána jelentkezzen újra konzultációra. Egy igényesen megszerkesztett, szép, magyar nyelven megírt dolgozat már önmagában fél siker. Nyelvhelyességi, vagy stiláris szempontból kifogásolható szakdolgozatot a tanszékek (s a témavezetők) nem fogadhatnak be. Reméljük, ezzel az összefoglalóval érdemi segítséget tudtunk nyújtani dolgozataik elkészítéséhez. Jó munkát kívánunk! 9

MELLÉKLETEK 10

1. sz. melléklet Követelmények a szakdolgozat vázlatának elkészítéséhez A vázlatnak tartalmaznia kell a következő elemeket: 1.) A szakdolgozatot készítő hallgató neve, képzése, évfolyama 2.) A szakdolgozat címe (amely nem azonos az Intézeti Tanszék által kiadott témakörök megnevezésével, hiszen a konkrét cím lehet a témán belüli konkrétabb, szűkebb terület is) 3.) A témaválasztás indoklása: a téma időszerűségének, a kiválasztásban közrejátszó személyes motivációnak ismertetése (1-2 oldal terjedelemben). Problémafelvetés: azoknak a kérdéseknek, problémáknak a felvetése, amelyek szempontjából a hallgató a következő fejezetekben (a szakdolgozat érdemi részében) vizsgálni fogja a választott témakört. Célkitűzés rögzítése, esetleges előfeltevés (hipotézis) felvázolása. 4.) A szakdolgozatban alkalmazni kívánt kutatási módszerek: a szakdolgozatban feldolgozott anyag és a feldolgozás módszereinek bemutatása 5.) A szakdolgozat váza: a szakdolgozat fejezeteinek, alfejezeteinek címét tartalmazza, decimális beosztást követve, arab számozással (tartalomjegyzék-szerűen). 6.) A forrásanyagok megjelölése (nappali / távoktatás tagozaton 15 db) A vázlatban interneten hozzáférhető irodalom és napilapok cikkei lehetőleg ne szerepeljenek. 7.) A vázlat terjedelme: 5 gépelt oldal (1,5-es sortávval, 12-es betűmérettel, Times New Roman CE betűtípust alkalmazva, sorkizárva, oldalszámozása arab számokkal a lap tetején, margók: jobb oldalon: 2,54 cm, illetve a baloldalon: 4,00 cm, akárcsak majd a későbbi szakdolgozatban.) 11

2./a sz. melléklet Konzulensi igazolás a szakdolgozati konzultációkról Dátum Téma Aláírás (Minimum 3 alkalommal kell a konzulenssel egyeztetni. A dátum mellett szerepelnie kell, hogy miről volt szó az adott időpontban.) 2./b sz. melléklet Konzulensi nyilatkozat Igazolom, hogy... hallgató (képzés: szak/szakirány:..... évfolyam:. tagozat:..), a konzultációkon. alkalommal megjelent. Igazolom továbbá, hogy a szakdolgozat általam látott legutolsó értelemszerűen nem a végső, a hallgató által leadni kívánt és elektronikusan is megküldött változata a még javasolt kisebb változtatásokat figyelembe nem véve, kielégíti egy szakdolgozattal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket. Budapest, 20 hónap nap....... konzulens aláírása A konzultációs lap eredeti példánya befűzendő a szakdolgozat fekete bőrkötésű első példányába, másolata a másodpéldányába (spirál-kötött)! 12

3. sz. melléklet Hallgatói nyilatkozat a szakdolgozat leadásához Alulírott..... a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar képzésének.. szakos/szakirányos. tagozatos hallgatója nyilatkozom, hogy a........... címmel bírálatra és védésre beadott szakdolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem (a szükséges lábjegyzet / végjegyzet hivatkozásokat, valamint az ábrák hivatkozását megfelelően helyeztem el). Budapest, 20 hónap nap........ hallgató aláírása 13

4./a sz. melléklet A külső, fekete bőrkötés formátuma SZAKDOLGOZAT Kovács Ildikó év./. 14

4./b sz. melléklet A címoldal formátuma Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A szakdolgozat konkrét, elfogadott címe Konzulens: név beosztás Készítette: név szak tagozat év 15

5. sz. melléklet Adatlap a szakdolgozat CD-ROM/DVD-n történő leadásához Azonosító: A HALLGATÓ TÖLTI KI A hallgató neve:... Szak/szakirány:... Tagozat:... A szakdolgozat pontos címe:......... Belső konzulens neve:... 10 kulcsszó a szakdolgozat tartalmára vonatkozóan, vesszővel elválasztva:......... Három legfontosabb szakirodalom:......... A titkosítást csak a külső opponens vagy a szakdolgozatban szereplő cég írásos kérelme alapján lehet kérni. Titkosítást kérek... évre/ határozatlan időre. Alulírott..., a BGF KVIK végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a szakdolgozatom mellékleteként leadott lemezen lévő fájl a szakdolgozatomat a kinyomtatott példánnyal megegyezően tartalmazza. A fájl a megadott szövegszerkesztők egyikének használatával készült. A szövegfájl sérülésmentes, olvasható, a lemez nem tartalmaz alkönyvtárakat és vírusmentes. A CD-ROM/DVD-n a szakdolgozat megfelel a szakdolgozat leadásához szükséges követelményeknek. Budapest, 20 hónap nap.... a hallgató aláírása 16

6./a sz. melléklet A szakdolgozati bírálat szempontjai (BA, MA) 1. A választott téma aktualitása, jelentősége 2. A szakdolgozat logikai felépítése, a témafeldolgozás színvonala 3. Szakirodalmi áttekintés 4. Alkalmazott kutatási módszerek 5. Elemzés és az eredmények értékelése 6. Ajánlások, végkövetkeztetések 7. Stílus, nyelvhelyesség 8. Hivatkozások szakszerűsége 9. Szakdolgozat külső megjelenése A szakdolgozatot bíráló konzulens és külső bíráló (opponens) a szakdolgozattal kapcsolatos két-három kérdést is megfogalmaz, amelyeket a záróvizsgán a szakdolgozat készítőjének a vizsgabizottság feltehet. (A bírálat értékelőlap segítségével is készíthető, lásd a csatolt mintát.) 17

6./b sz. melléklet A hallgató neve: Szak/szakirány: A szakdolgozat címe: Értékelőlap Képzés megnevezése: Tagozat: A választott téma aktualitása, jelentősége (maximális pontszám: ) A téma releváns és időszerű 1. A cím egyértelműen utal a szakdolgozat témájára A kutatási/vizsgált terület az adott képzési szinten kutatható kérdéseket vet fel. A szakdolgozat logikai felépítése, a témafeldolgozás színvonala (maximális pontszám: ) A téma a képzési területhez kapcsolódik és nem triviális A szakdolgozat felépítése logikus és megfelel az előírásoknak 2. A leíró, elemző és következtető részek aránya megfelelő A témafeldolgozás tükrözi a szakdolgozat írójának jártasságát a szakterületen A dolgozat eredeti, önállóan készített mű Szakirodalmi áttekintés (maximális pontszám: ) A szakirodalmi áttekintés a téma alapos ismeretét tükrözi 3. A szakirodalmi áttekintés a kutatási területhez kapcsolódó anyagokat tekint át A hivatkozások döntő többsége friss A szakirodalom elemzése szintetizáló és kritikai jellegű Alkalmazott kutatási módszerek (maximális pontszám: ) A választott kutatási módszer megfelel a kutatás témájának és céljának 4. A kutatás leírás kellően szakszerű és részletes A kutatás módszertanilag jól kivitelezett Elemzés és az eredmények értékelése (maximális pontszám: ) Az eredmények leírása világos és jól értelmezhető 5. Az eredmények az adatok elemzéséből világosan következnek Az eredmények értelmezése helytálló és objektív Az eredmények szöveges és grafikus megjelenítése/ábrázolása arányos Ajánlások, végkövetkeztetések (maximális pontszám: ) A következtetések logikusan levonhatók az eredményekből Az eredmények összhangban vannak a dolgozat céljával/a dolgozat kifejti, hogy milyen mértékben valósultak meg a célok 6. Az ajánlások rámutatnak a kutatás (eredményeinek) gyakorlati hasznára A kutatás folytatásának lehetőségei kifejtésre kerülnek A kutatás megvalósítása során felmerülő problémák, ill. a kutatás gyenge pontjaival tisztában van a szakdolgozat írója Stílus, nyelvhelyesség (maximális pontszám: ) A dolgozat stílusa és nyelvhelyessége megfelel a műfaj elvárásainak 7. A szöveg koherens és jól követhető A szakmai szó- és fogalomhasználat tükrözi a szakdolgozó jártasságát a témában Hivatkozások szakszerűsége (maximális pontszám: ) 8. Az idézések és a hivatkozások az előírtaknak megfelelő formában készültek A hivatkozási lista tartalmaz minden idézett/hivatkozott művet Szakdolgozat külső megjelenése (maximális pontszám: ) A szakdolgozat esztétikus, jól áttekinthető 9. Az ábrák könnyen érthetőek A szöveg tördelése, tematikus egységek számozása az elvárásoknak megfelelő Összes pontszám (maximum. pont): Érdemjegy betűvel: számmal: Pontszám: Pontszám: Pontszám: Pontszám: Pontszám: Pontszám: Pontszám: Pontszám: Pontszám: Dátum:.... A bíráló neve (nyomtatott betűvel), elérhetősége. A bíráló aláírása Három példányban kell elkészíteni! A lap hátoldalán a szöveges bírálat, mely a fenti bírálati szempontok alapján készül, minimum 20 mondat! (Ez a rész adható majd ki a hallgatóknak, fénymásolva.)

7. sz. melléklet Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A Harvard-módszer szerinti hivatkozás Tájékoztató szakdolgozat készítéséhez a BGF KVIK hallgatói részére, a magyar nyelvű képzéseken Összeállította: Jóváhagyta: Bártfai Endre adjunktus dr. Zimányi Krisztina dékán

Tartalomjegyzék FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK... 2 1. A SZAKDOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI... 3 2. A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 4 2.1. A szakdolgozat paraméterei... 4 2.2. A szakdolgozat felépítése... 4 2.3. CD-ROM/DVD követelmények/szabályok... 7 3. ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK... 8 4. JEGYZETEK, HIVATKOZÁSOK... 9 4.1. Könyv... 9 4.2. Könyvfejezet (tanulmánykötet tanulmánya)... 11 4.3. Folyóiratcikk... 12 4.4. Kormányzati publikáció... 12 4.5. Újságcikk... 13 4.6. Doktori értekezés, disszertáció... 13 4.8. Kiadott kotta... 14 4.9. Szabadalom... 15 4.10. Személyes kommunikáció (mint levelezés, beszélgetés, interjú)... 15 4.11. Elektronikus források... 15 4.12. Táblázatok, ábrák, grafikonok... 19 4.13. Idézetek és plagizálás... 19 4.14. Rövid összefoglalás: példák a Harvard módszer alkalmazására... 20 1

Fogalmi meghatározások Referenciák (hivatkozások): tanulmányaik során a főiskolák, egyetemek hallgatói sok könyvet, forrásmunkát olvasnak el, kapcsolódva az egyes tantárgyak követelményeihez, írásbeli feladatokhoz. A hivatkozás annak a formája, hogy bemutassák, hogy mennyiségben és minőségben megfelelő olvasmányokat, előtanulmányokat végeztek el. Szükséges, hogy a másodlagos forrásokat mások munkájának felhasználását megadják annak érdekében, hogy ne kövessenek el plagizálást, az ötletek, megállapítások forrása követhető legyen az olvasó által. Plagizálás (ollózás, irodalmi lopás): az a cselekedet, amikor mások ötleteit, felfedezéseit, megállapításait sajátunkként tüntetjük fel. Referencia lista: írásbeli projektek, disszertációk, szakdolgozatok végén fel kell tüntetni a forrásokat, hivatkozásokat. Ez a referencia lista tartalmazza mindazokat a műveket (függetlenül attól, hogy (i) szó szerint, idéző jellel és az oldal megadásával vagy (ii) tartalmi, nem szó szerint kerülnek idézésre), melyeket a saját szöveg létrehozásához felhasznált a szerző, és ez alapján azonosíthatóak saját gondolatainak szerzői/forrásai. Szó szerinti (direkt) idézésnél kötelező megadni az oldalszámot. A különböző forrásokat, munkákat a szerzők szerint alfabetikus sorrendben kell felsorolni, először a szerző vezetéknevét, majd keresztnevének kezdőbetűjét (ha több keresztnév van, akkor azok kezdőbetűit). Ha ugyanannak a szerzőnek több műve került felhasználásra, akkor a legelső munkával kezdve időrendi sorrendben kell megadni azokat. A referencia listánál nem szükséges elkülöníteni a könyveket, folyóiratokat, és más forrásokat, alfabetikus sorrendben kell mindet felsorolni a Harvard módszerben megadottak szerint. Megjegyzés: ha ugyanaz a szerző egynél többször kerül idézésre, időrendi sorrendet kell alkalmazni. Amennyiben egyazon szerzőnek ugyanabból az évből több referenciája is felsorolásra kerül, az évszám mögé tett betűvel lehet azokat megkülönböztetni, például 2003a, 2003b, 2003c. Bibliográfia (felhasznált irodalom): azoknak a műveknek a teljes listája, melyeket a szerző munkája elkészítéséhez felhasznált, igénybe vett. Általában azokat a műveket is tartalmazza, melyek nem kerülnek idézésre a szövegben. Amennyiben nincs külön referencia lista, akkor a bibliográfia a referenciákat is tartalmazza. Egyébként a bibliográfia csak azokat a műveket tartalmazhatja, melyeket a szerző saját véleményének kialakításában fontosnak ítélt meg. 2

1. A szakdolgozat tartalmi követelményei Szakdolgozatnak csak önálló munka fogadható el! A szakdolgozatból ki kell tűnnie, hogy a hallgató a szakdolgozat megírásához szükséges ismereteket főiskolai tanulmányai során kellő alapossággal elsajátította, a vonatkozó szakirodalomban jártas és az ott olvasottakat adekvát módon alkalmazni képes, a szakmához kapcsolódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni tudja, megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy szakmáján belül egy adott problémát elméleti és gyakorlati síkon megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkosson, és megoldási javaslatot tegyen, a szakdolgozattal szemben támasztott stiláris követelményeknek megfelel; a szakmához és annak tudományterületeihez kapcsolódó szakkifejezéseket elsajátította, és helyesen alkalmazni tudja. A szakdolgozatnak a hagyományos hármas tagolást célszerű követnie. Bevezető rész: a megoldásra váró probléma, feladatok ismertetése, a témaválasztás indoklása, alkalmazásra kerülő kutatási módszertan ismertetése. Téma kifejtése: a probléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása, a probléma részletezése, alternatívák felvetése, megoldási javaslatok. Befejező, záró gondolatok: a kutatás eredményeinek összefoglalása, önálló vélemény, javaslattétel. A szakdolgozat elkészítése során követelmény a kijelölt konzulens rendszeres felkeresése, aki a szakdolgozat szerkezeti kialakításában is segítséget tud adni! A belső konzulenst ennek megléte kötelező a hallgató választhatja ki, illetve az intézeti tanszék jelölheti ki a témának megfelelően. A szakdolgozat megírásához külső konzulens nem kötelező segítségét is igénybe veheti a hallgató. A szakdolgozatnak nyilatkozatot, részletes tartalomjegyzéket, jegyzeteket, bibliográfiát, a témától függően mellékleteket kell tartalmaznia. 3

2. A szakdolgozat formai követelményei 2.1. A szakdolgozat paraméterei Terjedelem: 40 50 oldal (30 sor/oldal, 60 leütés/sor), a mellékletek, táblázatok, grafikonok, fényképek stb., jegyzet nélkül! A szakdolgozat maximális terjedelme + 20%-al haladhatja meg a felső értéket jelentő 50 oldalt. Sortávolság: 1,5 Betűnagyság és típus: 12, Times New Roman Margó: balról 4,00 cm, jobbról 2,54 cm Oldalszámozás: arab számokkal történik. A szakdolgozat első oldalaként szereplő tartalomjegyzéktől kezdve, folyamatosan végezzük. Az oldalszámok a lap tetején középre kerüljenek. A szakdolgozat szövegét sorkizárt formában kell írni. A szakdolgozatot egyoldalas formában kell kinyomtatni és köttetni. 2.2. A szakdolgozat felépítése Kemény borító, üres fehér fedőlap, címoldal, titkosítási kérelem, konzulensi igazolás, konzulensi nyilatkozat, hallgatói nyilatkozat, köszönetnyilvánítás (ha szükséges), tartalomjegyzék (az első számozott oldal), előszó (bevezetés), maga a szakdolgozat, jegyzetek (lábjegyzet alkalmazása esetén a jegyzet fejezet értelemszerűen elmarad), mellékletek, mellékletek listája (csak ha valóban szükséges), felhasznált irodalom, üres fehér zárólap. 2.2.1. Borító A szakdolgozatot két példányban kell kinyomtatni és köttetni. A szakdolgozat első példányát fekete bőrkötésben kell leadni. A másodpéldányok kötését egyénileg kell megoldani (pl. spirál, könyv, hőnyomás). A fekete bőrkötésen arany betűkkel a következők szerepeljenek: Kétharmad magasságban középen: SZAKDOLGOZAT Jobb alsó sarokban: Hallgató neve elkészítés éve (csak évszám!) 4

2.2.2. Címoldal Bal felső sarokban: BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Középen: A szakdolgozat címe Bal alsó sarokban: Konzulens neve beosztása (pl. tanársegéd, adjunktus) Jobb alsó sarokban: Hallgató neve szak tagozat év 2.2.3. Nyilatkozat A szakdolgozat szerzője büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a BGF KVIK képzésén, a képzési évben készített szakdolgozata saját, önálló munkája eredménye, a szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmazta. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra a főiskola vagy más oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. 2.2.4. Köszönetnyilvánítás A köszönetnyilvánítás kerülhet külön lapra, de az előszóba is, ha van. Ügyelni kell arra, hogy a köszönetnyilvánítás ne váljon üres udvariassági formulává. 2.2.5. Tartalomjegyzék A jó tartalomjegyzék tükrözi a szakdolgozat logikai felépítését. Fejezetekből, alfejezetekből és további egységekből áll. Ezek oldalszámát pontosan jelölni kell. 1. x o. 1.1. y o. 1.1.2 1.1.3. 1.2. - " - 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 2. z o.... A szöveg természetesen részletesebben is tagolható, de vigyázzunk, nehogy széttöredezzen, mert ez zavarja a gondolatmenet figyelemmel kísérését. Az egyes fejezetek tagoltsága a téma kifejtésének mélységétől függően természetesen eltérhet egymástól. 5

Külön ellenőrizni szükséges, hogy a tartalomjegyzékben feltüntetett oldalszámok megegyeznek-e a szöveg valós oldalszámaival. 2.2.6. Előszó Az előszóban röviden vázoljuk a mű célját, az alkalmazott kutatási módszereket. Mindez kerülhet a Bevezetésbe, ebben az esetben az Előszó elmaradhat. Ha mégis marad, itt kaphat helyet a köszönetnyilvánítás is. 2.2.7. Mellékletek Táblázatok, diagramok, ábrák, képek, illusztrációk alátámasztják, színesítik a szakdolgozat mondanivalóját. Amennyiben az általuk közvetített információ a szakdolgozat lényegi, szerves része, akkor a szövegben kell elhelyezni, méghozzá közel a kettőt egymáshoz. (Lehetőleg ne kerüljön másik oldalra). Egy mondattal utalhatunk is arra, hogy az ábra, táblázat stb. adatai tanulmányozandók. Ha a kapcsolat kevésbé közvetlen, akkor a Mellékletbe kerül(het)nek. Csak a "díszítés" kedvéért nem célszerű mellékleteket alkalmazni, ez nem emeli a szakdolgozat színvonalát. Mellékletek jegyzetei Mind a Mellékletben, mind a szövegben szereplő mindenfajta ábrának, fényképnek, diagramnak, táblázatnak stb. meg kell adni a pontos forráshelyét. Ez történhet a Jegyzet fejezetben, az ábra, diagram stb. alatt közvetlenül. Megfelelő jelöléssel, számozással egyértelművé kell tenni, hogy melyik ábráról, diagramról stb. van szó. A szakdolgozatban alkalmazott ábrákhoz a forrást pontosan meg kell jelölni a következő minta szerint:... sz. ábra: A népszaporulat alakulása az időszámítás kezdetétől 2000-ig 2.2.8. Mellékletek listája Ha a téma és az alkalmazott mellékletek nagy száma megkívánja, akkor a könnyebb áttekinthetőség kedvéért célszerű azokról egy listát készíteni és a szakdolgozat végére lefűzni. Ezt természetesen a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni. 6