ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Hasonló dokumentumok
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Allotróp módosulatok

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

10. előadás Kőzettani bevezetés

Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

G L O B A L W A R M I N

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

Az ózonréteg sérülése

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Megnevezés * nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik 20

A hulladékok globális mennyisége 1980-ban. Hulladékok kezelése. A természeti környezet antropogén terhelése. Az atmoszféra szennyezői

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc)

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

KONFERENCIASOROZAT 2015 KONFERENCIASOROZAT PREFA Hungária Kft (30) Budaörs, Gyár utca 2.

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI

Műszaki ismeretek Géptan

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

IV.főcsoport. Széncsoport

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Az anyagi rendszerek csoportosítása

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Élettelen ökológiai tényezők

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek

A hiperspektrális képalkotás elve

Levél a döntőbe jutottaknak

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

A NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Jele:Ag. Rendszáma: 47

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Természetes vizek vizsgálata

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Környezetvédelem (KM002_1)

7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2002.

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

Átírás:

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális eloszlású, kisebb mint 1 m-es részecskék, metastabil képződmények, primer módon nem ülepednek, kondenzációs magként felhő- és csapadékképződést idéznek elő. A porrészecskék ennél nagyobb méretek, a szemcse méretétől függően idővel kiülepednek. Az aeroszolok és porrészecskék zömmel: ásványi porok, tengeri sók és szénrészecskék.

ÁSVÁNYI POROK Legnagyobb méretű frakciója az aeroszoloknak. Jelenlétük fő oka: a mállási folyamatok során képződő porokat szelek a talajfelszínről a troposzférába juttatják. Fő helyei az arid és semi-arid területek felett vannak. Jellemzésük: ásványos összetétel, kémiai összetétel, szemcseeloszlás szerint. Fő ásványai: leggyakoribb kőzetalkotó ásványok. Ásványos összetételük függ a talajok ásványos összetételétől, illetve a szállítási távolságtól. Agyagásványokban gazdag a por, ha hosszabb ideig szállítódik. Az ásványi porok kémiai (ill. szemcseméreti) átalakulása a szállítódás során: minél inkább hosszabb távon szállítódik, annál inkább kisebb szemcseméret lesz uralkodó.

Homokvihar Észak-Afrikából Dél-Európa felé

Homokvihar Észak-Afrikától a Kanári szigetek irányába

Vulkánkitörés hamufelhője

TENGERI SÓK A leggyakoribb aeroszol komponensek a tengeri atmoszférában. Két fontos hatásuk: visszaverik a napsugárzást, ill. higroszkóposságuk miatt hűlési effektust is okozhatnak. Légbuborékokban képződnek a tenger felszínén és szelekkel kerülnek a troposzférába (méretük 80-120 nm). A kezdeti komponensek igen hasonlók a tengervíz összetételéhez (tengervízcseppek: oldott ionok + szerves komponensek). A felső troposzférába kerülve kikristályosodnak, így lesz NaCl + sokféle víztartalmú szulfát (Na,Mg,Ca,K kationokkal), sokszor kevert kationokkal.

A TENGERI SÓK ÉS A LÉGKÖR GÁZAINAK KÖLCSÖNHATÁSA A tengeri só, más aeroszol részecskék és a légkör gázainak kölcsönhatása során kloridok, szulfátok, ill. nitrátok jönnek létre. Így a tengeri sórészecskék fontos szerepet játszanak a Cl, S, N atmoszférikus ciklusában. A részben vagy teljesen reagált tengeri sók jellege függ az évszaktól, ill. hogy milyen magasból származnak, tengerhez közelről vagy távolról (attól távolabb jobban átalakulnak). A tengeri só részecskék nemcsak gázokkal, de ásványi porokkal is reagálnak, főleg agyagásványokkal. Fajtáik: szulfátok, a felhőkben, a cseppképződés magjaként. Szulfátok gázokból (a kén): antropogén (hőerőművek) (SO2), biogén, és vulkáni eredettel (SO2). A szulfátos részecskék főleg (NH4)2(SO)4 összetételűek.

ANTROPOGÉN SZILÁRD FÁZISOK AZ ATMOSZFÉRÁBAN Az antropogén aeroszolok élettani szerepe, egészségkárosító hatása sokrétű. Hőerőművek hamuja: amorf SiO2, fém-oxidok; Kohászati anyagok: fémgazdag + CO3-tartalmú anyagok. Az atmoszférába jutó ólom 95%-a Hg 30%-a, a kén fele antropogén eredetű. Hőerőművek (szén, kőolaj) SO2-je (60-80%-a kénnek a légkörben). Fontos a füstgázok kéntelenítése (savas eső megakadályozása). Fontos lenne a szulfátokból szulfidokat, v. elemi kenet csinálni, de ez az oxidatív viszonyok miatt természetes úton lehetetlen. Csak biológiai módszerekkel lehetséges (biotechnológia ipari méretekben). Azbeszt-hatás és probematikája.

SZÉNTARTALMÚ RÉSZECSKÉK A kontinensek fölött jelentősebbek: oka a tökéletlen égés (vegetációk termékei) korom; + antropogén. Szmog, autó, repülő, ipar, koromgyártás, biomassza égetés A szmog alapvető elegyrésze: füst, köd, korom.

TOXIKUS FÉMEK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A toxikus fémek porokként és aeroszolokként egyaránt megjelennek az atmoszférában. A kiülepedő antropogén, fémtartalmú porokkal kapcsolatos gondok: fémkoncentrációja káros, a növények és állatok beépítik szervezetükbe, a talaj ph-ját megváltoztatják, emberre is veszélyes lehet (bőrfelszín, tüdő stb.).