Alkáliföldfémek. Elõf:



Hasonló dokumentumok
2. csoport: Alkáliföldfémek

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

... Dátum:... (olvasható név)

Minőségi kémiai analízis

Kémiai alapismeretek 9. hét

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Ionok elektronkonfigurációja

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014

Közös elektronpár létrehozása

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

29. Sztöchiometriai feladatok

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

Indikátorok. brómtimolkék

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1998) 74. Alkálifémek

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.

Az anyagi rendszerek csoportosítása

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

Az anyagi rendszerek csoportosítása

KÉMIA TANMENETEK osztályoknak

Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

6. Melyik az az erős oxidáló- és vízelvonó szer, amely a szerves vegyületeket is roncsolja?

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

1. feladat Összesen: 10 pont

KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL március 3.

A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

SZERVETLEN KÉMIA. Alkálifémek

Oldódás, mint egyensúly

7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Oldódás, mint egyensúly

A felszín alatti vizek

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...

6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Általános és szervetlen kémia 1. hét

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Kémiai alapismeretek 4. hét

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

Kémiai alapismeretek hét

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

Arzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

A természetes vizek összetétele

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

XVI. A SZÉNCSOPORT ELEMEI ÉS VEGYÜLETEIK

Kémiai alapismeretek 9. hét

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

Többkomponensű rendszerek I.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Átírás:

Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1998) 69 Alkáliföldfémek Vegyjel Név Op( C) Fp( C) EN Rács/vezetés Lángfestés Be Berillium 1278 2970 1.67 fémes - Mg Magnézium 639 1090 1.31 fémes - Ca Kálcium 839 1484 1.00 fémes téglavörös Sr Stroncium 769 1384 0.96 fémes kárminpiros Ba Bárium 726 1140 0.89 fémes fakózöld Ra Rádium 700 1737 0.90 fémes élénk vörös Felfed: Be Haüy (1789) berill ásványban (Latin: berillus) Wöhler (1828): BeCl 2 + 2 K Be(fém) + 2 KCl Bussy (1890): elektrolízissel tiszta fém. Mg, Ca vegyület ismertek voltak. Mg: magnézia: talkum, zsírkõ (görög) Ca: calx, calcis: mészkõ, mész (latin) (Vakolat: Egyiptom: gipsz (CaSO 4 2 H 2 O; Róma: mész) Davy (1808): mindkét fémet elektrolízissel. Sr Crawford (1787-90): stroncianit (Strontian bánya Skóciában) Davy (1808) elektrolízis: elemi fém Ba ásványa: barit XVI. szd. óta ismert. Név: barit: nehéz(görög) Ra Elõf: Be Davy (1808) elektrolízis: elemi fém P. és M. Curie (1898): uránszurok-érc. Név: sugárzás(latin) M. Curie (1910) elektrolízis: elemi fém Li,B-hoz hasonlóan ritka: 2 ppm (Sn,Eu,As) Ásványa: berill (dúsul): Be 3 Al 2 Si 6 O 18 Mg nagyon gyakori: oldhatatlan karbonát, szulfát, szilikátok Ca után 6. elem. (Na, K elõtti) Ásványok: dolomit: MgCa(CO 3 ) 2, magnezit: MgCO 3, epsomit: MgSO 4 7 H 2 O, olivin: (Mg,Fe)SiO 4, talkum: Mg 3 Si 4 O 10 (OH) 2, azbeszt: Mg 3 Si 2 O 5 (OH) 4, spinel: MgAl 2 O 2 Élõ természetben: klorofill Ca 5. legyakoribb elem mészkõ: CaCO 3 (üledékes): romboéderes: kalcit, ortorombos: aragonit gipsz: CaSO 4 7 H 2 O, anhidrit: CaSO 4, fluorit: CaF 2, apatit: Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) Sr / Ba 14.-15. elemek ( kén és fluor közötti gyakoriság) Ásv: celesztit: SrSO 4, stroncianit: SrCO 3 barit: BaSO 4 Ra Csak urán kisérõje. Ritka: 10 t U-ércben: 1 mg Ra. Eá./felh: Be Eá: a) Be 3 Al 2 Si 6 O 18 + Na 2 SiF 6 BeF 2 / AlF 3 / NaF. berill, 750 C BeF 2 + H 2 O + 2 NaOH Be(OH) 2 + 2 NaF kicsapódik b1) BeF 2 + Mg Be + MgF 2 b2) BeCl 2 / KCl elektrolízis: Be + Cl 2 KCl: Op-csökkentõ Tul: könnyû, magas Op, kemény fém

Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1998) 70 Felh: a) Cu / 2% Be: kemény réz ötvözet: 6x keményebb, mint a Cu. jó vezetõ, rugalmas, nem mágneses, nem szikrázik! b) Ni / 2% Be: magas hõmérsékleten: rugó, kapocs, csatlakozó c) Be: atomreaktorban: n-moderátor, n-reflektor d) Röntegen-ablak: jó áteresztõ. e) Ra + Be n n felfed: Chadwick: 9 Be(α,n) 12 C Mg Eá: a) 2 CaO MgO + FeSi 2 Mg + Ca 2 SiO 4 + Fe szilikoterm b) MgCl 2 x H 2 O olvadék elektrolízis: Mg + Cl 2 Term:300 et/év Tul: könnyû, lágy, képlékeny fém Felh: a) motorblokk-öntvény, rûlõgép törzs, szárny: tipikus ötvözet: 90% Mg/7%Al/2%Zn/1%Mn+Pr/Nd/Th b) 95% Al / 5% Mg: kemény, korrózióálló, hegeszthetõ c) katódos fémvédelem d) oxigén elnyelõ, redukálószer: Be/Ti/Zr/Hf/U fémek eá. Ca Eá: CaCl 2 olvadék elektrolízis Tul: felületen fém-oxid/-nitrid: megmunkálható Felh: Al ötvözõ (keményít), öntöttvasban szén grafitizálása, Pb-ból Bi eltávolítása, acél: O/S/P eltávolítása, getter: Ar-ban N 2 /O 2 nyomok eltáv, redukálószer: Cr/Zr/Th/U eá., CaH 2 eá Term: ezer t/év Sr / Ba Eá: a) 3 SrO + 2 Al 3 Sr + Al 2 O 3 b) SrCl 2 olvadék elektrolízis Felh: getter, Ni-Ba ötvözet: autógyertya vezeték Ra Felh: α-sugárforrás, n-forrás Atomi, fiz.: rendszám páros: több stabil izotóp. Stabilak: Stabil izotópok (Ra: természetes) Sûrûség (g/cm 3 ) Ioniz.energia (kj/mol) Be 1 1,848 899 Mg 3 1,738 737 Ca 6 1,55 590 Sr 4 2,63 549 Ba 7 3,62 503 Ra (4) 5,5 509 Be 2+ ion nincs, Mg 2+ -tól vannak, reaktivitásuk nõ! Tul: ezüst fehérek, fénylõk, viszonylag lágy fémek. Be: Al-hoz hasonlóan levegõn stabil (védõ oxid-réteg) Mg elég stabil, Ca-tól gyorsan mattulnak (oxidáció) Kém. tul.: Be nem nagyon reaktív Mg < Ca < Sr < Ba elektropozitív jelleg nõ. Pl: Be + H 2 O nem reagál Mg + 2 H 2 O H 2 + Mg(OH) 2 kb. 100 C-on Be Ca + 2H 2 O Ca(OH) 2 + H 2 Be + H 2 O nem reagál Be + O 2 BeO Be(por) + O 2 /N 2 BeO / Be 3 N 2 Be + X 2 BeX 2 Be + S BeS Be + C Be 2 C hevesen!

Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1998) 71 Be + NH 3 Be 3 N 2 Be + H 2 nem reagál, de van BeH 2 (BeMe 2 BeH 2 + C 2 H 4 ) Be + cc. HNO 3 nem reagál (passzivál) Be + 2 HCl(aq) BeCl 2 + H 2 híg sav jól oldja Be + 2 NaOH(aq) + 2 H 2 O Na 2 [Be(OH) 4 ] + H 2 Mg pozitívabb, hasonlít a Zn-hez. Mg + X 2 MgX 2 égés Mg + O 2 /N 2 MgO + Mg 3 N 2 égés Mg + P/S/C reagál, mint Be Mg + H 2 MgH 2 direkt reakcióban Mg + H 2 O(gõz) Mg(OH) 2 / MgO + H 2 Mg + MeOH Mg(OMe) 2 + H 2 Mg + RX R-Mg-X Grignard-reagens Ca / Sr / Ba még hevesebben reagálnak. Ca + N 2 Ca 3 N 2 Ca + H 2 CaH 2 stabil, szárítószer Ca + 2 C CaC 2 kevésbbé stabil 2 Ca + O 2 2 CaO csak oxid Ba + O 2 BaO 2 Ba-peroxid Ca + NH 3 (foly) kék színnel fizikailag oldódnak (instabil) [Ca(NH 3 ) 6 ] Ca(NH 2 ) 2 + 4 NH 3 + H 2 katal. bomlás Termikus stabilitás: CO 3 2-, NO 3 -, SO 2-4 polariz. anionok. Be: kis atomtörzs/nagy töltés erõsen polarizál bomlik (nem stabil) BeCO 3 MgCO 3 CaCO 3 SrCO 3 BaCO 3 250 C 540 C 900 C 1289 C 1360 C Komplex stabilitás: arányos a polarizáló erõvel: Be > Mg > Ca,Sr,Ba Oldhatóság: F -,CO 3 2-,SO 2-4 kisebb, mint az alkáli-fémeké CaF 2, CaSO 4, CaCO 3 csapadékok: ásványok kivétel: BeF 2 jól oldódik: [Be(H 2 O) 4 ] 2+ nagyon stabil Alkáliföldfém-hidridek Eá: M + H 2 MH 2 (M Be) Fiz: fehér, krist, sztöch, szilárd. Szerk: BeH 2 kovalens polimer: amorf, fehér, levegõn stabil, savban H 2 -t fejleszt. MgH 2 (rutil-rács, mint TiO 2 ), kovalens kötés Eá: CaH 2... BaH 2 (rombos). Sószerûek: H - ion a) BeCl 2 + 2 LiH BeH 2 + 2 LiCl b) BeCl 2 + 2 LiBH 4 BeB 2 H 8 + 2 LiCl öngyulladó, vízzel robban Reak: CaH 2 + 2 H 2 O Ca(OH) 2 + 2 H 2 felh: CHCl 3 szárításra H - + H 3 O + H 2 + H 2 O Term.stabil: kovalensek: BeH 2 (250 C) > MgH 2 (85 C) sószerûek: CaH 2 (885 C) > SrH 2 (585 C) > BaH 2 (230 C) Alkáliföldfém-halogenidek BeX 2 Eá: a) [Be(H 2 O) 4 ]X 2 BeO + 3 H 2 O + 2 HX nem megy b) Be + X 2 BeX 2 X=Cl/Br/I c) BeO + C + Cl 2 BeCl 2 + CO F 2 -al is! BeF 2 Eá: Be + 2 (NH 4 ) HF2 (NH 4 ) 2 BeF 4 + H 2 BeF 2 + 2 NH 4 F Szerk: BeF 2 üvegszerû, {BeF 4 } egységek krist. BeF 2 (ld: SiO 2 kvarc)

Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1998) 72 olódik vízben! BeCl 2 BeH 2 szerû végtelen lánc. Felh: Be-org. vegyületekhez. Lewis bázisok hasítják: [BeCl 2 2 Et 2 O], [Be(H 2 O) 4 ]Cl 2 MgF 2 rutil-rács, {MgF 6 } 6-os koord CaF 2... BaF 2 fluorit-rács {CaF 8 } 8-as koord (nagy törzs), magas Op, rossz vízold. CaF 2 fluorit, folypát, Term: 5 Mt/év, F 2 forrás. Tul: fehér krist, Op=1418 C magas, vízben rosszul oldódik. MX 2 M=Mg/Ca/Sr/Ba X=Cl/Br/I: Tul: fehér, vízoldható, higroszkópos: hidrátok, akva-komplexek. Op alacsonyabb: 700-900 (Br/I mégkisebb) Eá: M + X 2 MX 2 égés Szerk: nem fluorit. Kisebb koord: pl rutil/cdcl 2 /CdI 2... rácsok) Felh: Mg eá: MgCl 2 6 H 2 O tenger vízben ( Mg(OH)Cl + HCl + H 2 O) CaCl 2 utak sózása, eutektikus hõm: CaCl 2 /H 2 O = -55 C CaCl 2 6 H 2 O CaCl 2 + 6 H 2 O szárítószer. de: CaCl 2 + 6 NH 3 [Ca(NH 3 ) 6 ] 2+ + 2 Cl - NH 3 -ra nem jó BaCl 2 : nem higroszkópos, oldódik, nagyon mérgezõ. Alkáliföldfém-oxidok/hidroxidok Eá: a) MCO 3 MO + CO 2 b) M(OH) 2 MO + H 2 O BeO Tul: krist, fehér (wurtzit-rács), magas Op(2530 C), tûzálló, kicsi tenzió, jó hõvezetõ (mint a fémeké!), vízben nem oldódik. Peroxidja nem ismert. Be(OH) 2 Eá: BeX 2 + 2 H 2 O Be(OH) 2 + 2 HX nagyon rosszul oldódik Reak: Be(OH) 2 + 2 H 3 O + [Be(H 2 O) 4 ] 2+ 2 Be(OH) 2 + 2 OH - [Be 2 (OH) 6 ] 2- + {2 OH - } 2 [Be(OH) 4 ] 2- MgO Fehér, magas Op (2826 C), tûzálló, jó hõvezetõ, rossz el.vezetõ Felh: tûzálló tégelyek, MgO + C + Cl 2 MgCl 2 + CO Mg(OH) 2 (ásvány: brucit) rosszul oldódik. CaO Felh: MgO + MgCl 2 6 H 2 O + fûrészpor + víz "magnézia-cement" égetett mész. Magas Op= 2613 C. Term= ezer Mt/év Eá: CaCO 3 CaO + CO 2 Felh: CaO + H 2 O Ca(OH) 2 oltott mész, cement-gyártás, acélipar: P/S/Si eltáv.(salak), szilikoterm Mg gyártás (dolomit + FeSi Mg/Fe Ca 2 SiO 4 ), olcsó bázis: sav közömbösítés, vízlágyítás, papíripar: Ca(OH) 2 Lecsapott CaCO 3 por (fogkrémben is) CaC 2 eá, üveggyártás. Lecsapás: Ca(OH) 2 + CO 2 CaCO 3 + H 2 O MgCl 2 eá: CaCl 2 MgCl 2 + CaO MgO + 2 CO 2 2 CaCO 3 + 2 MgCl 2 SrO / BaO bázisok jobban oldódnak: Sr(OH) 2, Ba(OH) 2 erõs bázis! Ba(OH) 2 + CO 2 BaCO 3 + H 2 Orosszul oldódik Bázis-erõsség: Be(OH) 2 Mg(OH) 2 < Ca(OH) 2 Sr(OH) 2 < Ba(OH) 2 Alkáliföldfém-karbonátok MgCO 3 magnezit (Ca,Mg)CO 3 dolomit CaCO 3 kalcit, aragonit, márvány Vízben roszul oldódnak, de: CaCO 3 + H 2 O + CO 2 Ca(HCO 3 ) 2 Vízkeménység: oldott Ca 2+, Mg 2+ ionok. HCO 3 - változó, Cl, SO 4 2- stb. állandó. Egysége: 1 NK = 10 mg CaO-val egyenértékû só 1l vízben. (Iható: 12-17 NK ) Ipari vizet lágyítani kell: Változó: Ca(HCO 3 ) 2 + Ca(OH) 2 2 CaCO 3 + 2 H 2 O

Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1998) 73 MgCO 3 + Ca(OH) 2 Mg(OH) 2 + CaCO 3 állandó: CaCl 2 + Na 2 CO 3 CaCO 3 + 2 NaCl szóda kb 1 NK -ig Sómentesre: ioncserélõ gyanták. Labor: 2x deszt., kvarcüveg berendezés. Alkáliföldfém-peroxidok CaO 2 / SrO 2 / BaO 2 peroxidok Nincs még: Be/Mg-peroxid Ca(O 2 ) 2 / Sr(O 2 ) 2 / Ba(O 2 ) 2 szuperoxidok (sárgák) CaO 3 / BaO 3 ozonidok (nem tiszták) Eá: Ba + O 2 BaO 2 Felh: BaO 2 + H 2 SO 4 BaSO 4 + H 2 O 2 hidrogén-peroxid Egyéb vegyületeik: CaC 2, CaNCN kalcium-karbid, kalcium-ciánamid voltak. CaCl(OCl) Ca(OH) 2 kalcium-hipoklorit, klórmész fehérít, oxidál CaCl(OCl) + CO 2 CaCO 3 + Cl 2 szárazon is klórt fejleszt CaSO 4 2 H 2 O gipsz, alabástrom100 Mt/év CaSO 4 1/2 H 2 O hemihidrát: elõbbibõl 150 C-on. (reverzibilis) CaSO 4 anhidrit: 200 C-on hemihidrátból irreverzibilisen Tovább hevítve CaSO 4 CaO + SO 3 MgSO 4 7 H 2 O keserûsó: hashajtó CaS, SrS, BaS világító festékek (1% átmenetifém szennyezéssel) Ca(NO 3 ) 2, Ba(NO 3 ) 2 pirotechnikai anyagok Ca 3 (PO 4 ) 2 savban/vízben nem oldódó tercier-foszfát CaHPO 4 savban már oldódik, Ca(H 2 PO 4 ) 2 méginkább oldódik Komplexek Be 2,3,4-es koord. ismertek Mg ritkább: pl. klorofill Ca/Sr/Ba gyenge komplex-képzõk, csak koronaéterek üregeiben. Elemorganikus vegyületek Ca/Sr/Ba Túl reaktívak, elemorg. származékok nem nagyon ismertek. Eá: HgR 2 + Ca CaR 2 + Hg alacsony hõmérsékleten! BeR 2 Eá: BeCl 2 + 2 LiR BeR 2 + 2 LiCl BeCl 2 + 2 R-Mg-Cl BeR 2 + 2 MgCl 2 Ismertek: Be(η 5 -Cp)Y Y=H,Hlg,acetilén,BH 4 MgR 2 Eá: RMgCl + LiR MgR 2 + LiCl nem a legfontosabbak. RMgX Grignard-reagens (1900) Eá: Mg + R-X(éter) R-Mg-X(éter) Felh: RMgX + 1/2 O 2 RO-MgX {+HX} ROH + MgX 2 alkohol RMgX + R'CHO RR'CHOH aldehid alkohol Szerk: RMgX + R'CN RR'CO RMgX + 1/8S 8 RSMgX Et 2 O R Et 2 O Mg X X Mg OEt 2 R OEt 2 cianid keton { + HX} RSH { + RMgX} R 2 S { + R'I} RR'S