Siófok Város Jegyzője 8600 Siófok, Fő tér 1.

Siófok Város Jegyzője 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2012. május havi ülésére Tárgy: Átfogó értékelés Siófok Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról Előterjesztő: dr. Pavlek Tünde jegyző Előterjesztést előkészítette: a Városi Gyámhivatal részéről: dr. Zsarnovszky Judit közigazgatási osztályvezető a Gyermekjóléti Szolgálat részéről: Kaszáné Nagy Zsófia tagintézmény-vezezető a jegyzői gyámhatóság részéről: dr. Deli Orsolya gyámügyi tanácsos Az előterjesztést tárgyalta : Nemzeti Erőforrás Bizottság

Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10) Kormányrendelet 10. mellékletében rögzített szempontrendszernek megfelelően átfogó értékelést készít. Ennek megfelelően elkészítettük a beszámolónkat, mely három részből áll: - SIOK Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központ - Jegyzői Gyámhatóság - Városi Gyámhivatal. I. RÉSZ Beszámoló a gyermekjóléti szolgálat 2011. évi szakmai munkájáról Siófok településen I. Személyi és tárgyi feltételek: 2009. január 1-től a Siófoki Integrált Oktatási Központ szervezeti egységében dolgozunk, a SIOK egyik tagintézményeként. Az elmúlt három évben sikerült beilleszkednünk az oktatási rendszerbe és helyzetünket megszilárdítani, így a tavalyi évben már komoly, stabil szakmai munka folyt intézményünkben. A Gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermek mindenekfelett álló érdeke a családjában történő nevelkedése, ahol ez nehézségekbe ütközik, ott a gyermeket és családját segítjük abban, hogy az alapvető gyermeki jogok érvényesülhessenek és a gyermek testileg, lelkileg, szellemileg, erkölcsileg egészségesen fejlődhessen. A törvény által előírt feladatköröket szervező, szolgáltató, gondozó ellátjuk, tevékenységeink minőségének folyamatos fejlesztésére törekedve. A gyermekjóléti szolgálatnál beleértve a kistérségben dolgozó családgondozókat is 9 fő dolgozott 2011-ben, közülük városunkban 4 fő látta el a gyermekjóléti munkát és 3 fő az ifjúságvédelmi feladatokat az oktatási, nevelési intézményekben. A családgondozóink végzettsége megfelel a 15/1998 (IV. 30) NM. rendeletben szabályozott képesítési előírásoknak, az ifjúságvédelmi felelősök pedagógus végzettséggel rendelkeznek. Siófok városában gyermekjóléti feladatokat ellátó munkatársaink 2011-ben: 1 fő szakmai vezető (2011.januárjában tagintézmény-vezetőváltás): - egészségügyi szakoktató, szociális szakigazgatás-szervező, gyermekjóléti alapellátás szakvizsgával; 3 fő családgondozó: - 2 fő szociálpedagógus, - 1 fő szociális munkás, jelenleg szociálpolitika szakon folytat tanulmányokat;

3 fő ifjúságvédelmi felelős: - 1 fő pedagógus szakvizsgával rendelkező óvodapedagógus, család gyermek és ifjúságvédelmi pedagógus, - 2 fő általános iskolai tanító, jelenleg pedagógus szakvizsgához szükséges képzésben vesznek részt, egy fő mediátori végzettséggel is rendelkezik. Munkatársaink szakmailag jól felkészültek, szakmai fejlődésükre igényesek, mindez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gyermekvédelem rendkívül nehéz, bonyolult és felelősségteljes terepén önálló döntéseket hozni tudó szakemberként dolgozhassanak. Siófokon az állandó lakosságszám 2011. január 1-jén 24 905 fő, ebből 18 éven aluli 4 366 fő (felnőtt lakosság 17,53 %-a kiskorú), előző évhez képest a gyermekek száma 23 fővel emelkedett. 2011-es évben egy családgondozóra átlagban 32 gondozott gyermek, illetve 23 család jutott, ezen kívül 30 eseti ellátott. Ezen számok az előző évekhez hasonlóak. Tárgyi feltételek: A Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központ a volt Városi Kollégium épületének első emeletén négy lakószobából kialakított irodában végzi munkáját, az egyik helyiséget interjúszobaként használva. Három számítógéppel, 3 nyomtatóval, 4 laptoppal (2011-ben 3 új laptop került megvásárlásra az ifjúságvédelmi felelősök részére), fénymásolóval, faxszal, két vezetékes telefonvonallal, 1 mobiltelefonnal rendelkezünk. Mindhárom irodahelyiségben biztosított az internet elérhetőség. A tagintézmény a város nyugati felében található. Az ifjúságvédelmi felelősök a SIOK iskolai és óvodai tagintézményeiben látják el feladataikat. II. A gyermekek testi-lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében végzett munka: E feladatkörünkben 280 esetben nyújtottunk információt, a gyermeki jogokról, a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutásról, valamint 157 esetben segítettük a hivatalos ügyek intézését. A családokkal való kapcsolat során 275 alkalommal történt mentálhigiénés, életvezetési, gyermeknevelési, egészségügyi, valamint a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás. Kompetenciánkat meghaladó esetekben, 66 alkalommal segítettük a gyermeket, illetve szüleit a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés szolgáltatások igénybevételének lehetőségéhez, tájékoztatást adtunk mindezek céljáról és feltételeiről. Segítséget nyújtottunk a fenti szolgáltatást nyújtók közvetítésében: nevelési tanácsadó, pszichológus, szociális információ, jogi, drogtanácsadás, adósságkezelési tanácsadás stb. Az év során szociális váltsághelyzetben lévő várandós anyával két esetben találkoztunk. Örökbefogadással kapcsolatos feladatunk az év folyamán nem volt. A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermekjóléti szolgálat feladata az is, hogy olyan szabadidős programokat szervezzünk, melyeket a szülők maguk rossz szociális helyzetük miatt nem tudnak a gyermekük számára biztosítani, továbbá olyan szabadidős tevékenységeket, melyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák. Prevenciós jellegű munkát családgondozóink 2011-ben nem szerveztek, az általunk gondozott hátrányos helyzetű gyermekeknek a városi és az iskolai szabadidős programokon való részvételt javasoltunk. A 2011. évi szabadidős programokat összegyűjtöttük és az azokon való részvételt szorgalmaztuk.

Az egyik ifjúságvédelmi felelős kolléganő a Balatonendrédi Általános Iskolában drogprevenciós, a Vak Bottyán János Általános Iskolában bűnmegelőzési prevenciós programot szervezett a rendőrség közreműködésével. 2011. nyarán nem került sor hátrányos helyzetű gondozott gyermekek táboroztatására. III. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése E feladat ellátása során a gyermekjóléti szolgálat észlelő- és jelzőrendszert működtet azzal a céllal, hogy lehetővé váljon a gyermekeket veszélyeztető okok feltárása, valamint az egyes gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerése. Ennek érdekében, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátók képviselői számára (gyermekvédelmi szakemberek) szakmaközi találkozókat (észlelő, jelzőrendszeri értekezletek) szerveztünk, 2011-ben 6 alkalommal a következő témákban: párkapcsolati erőszak hatása a családban élő felnőtt és gyermek áldozatokra (résztvevők száma: 49 fő); középiskolai jelzőrendszer hatékonyabb működtetése, a középiskolák jelzési kötelezettsége a veszélyeztetett kiskorúak esetében, az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos jelzési kötelezettség (16 fő); fejtetvesség, tetvesedés, teendők (23 fő); fiatalkorúak, mint elkövetők és sértettek (45 fő); antiszociális személyiségfejlődés kezdetei gyermekkorban (39 fő); és a mese jótékony hatása az alulszocializált családok gyermekei számára (32 fő). A gyermekvédelmi szakemberek számára a legfőbb gyermekvédelmi szakmai ismereteket nyújtó, ismeretet bővítő lehetőség a jelzőrendszeri értekezlet. A gyermekjóléti szolgálatunkhoz a jelzőrendszer által küldött jelzések száma 249, ebből a legtöbbet a közoktatási intézmények küldték, jelzéseik száma 99 (jelzések 39,8%-a), a rendőrségi jelzések száma 38, a gyámhatóság pedig 71 esetben kereste meg a szolgálatot, állampolgár 7 esetben jelzett, a fennmaradó jelzések száma megoszlik a többi jelzőrendszeri tag között. A jelzőrendszeri tagokkal való szoros kapcsolatunkat jelzi, hogy a beszámolási időszakban 28 esetben tartottunk klasszikus esetmegbeszélést és 11 esetben esetkonferenciát a klienscsaládok részvételével. Minden év március 31-ig megtervezzük a Települési Tanácskozást az Önkormányzat Balaton termében. A jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeljük a jelzőrendszer évi működését, áttekintjük a gyermekjóléti alapellátás valamennyi formáját, működésük javítására javaslatokat fogalmazunk meg. A 2011. márciusi települési tanácskozáson elhangzott javaslat megvalósítására nem került sor elsősorban anyagi okok miatt. a segítő szakemberek (pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, családgondozók), valamint a gyámhivatal munkatársainak mentálhigiénés védelme, szupervíziójuk szükségessége. - védőnők közös családlátogatásokat szeretnének a családgondozókkal, - védőnők több gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzést szeretnének, - védőnőknek igényük van az elektronikus úton történő kapcsolattartása, - a védőnők a gyermekjóléti szolgálatnál megjelenő problémás családokról jelzést szeretnének (amennyiben nem ők jeleznek), - társadalompolitikai javaslatok: munkahelyek teremtése, 4-6 órás munkalehetőség, munkabérek rendezése, - szülők pszichológiai ellátása nem megoldott (javasolt a klinikai szakpszichológus és a családterapeuta), - pedagógusoknak gyermekvédelemmel kapcsolatos tanfolyamokra, továbbképzésekre lenne szükségük, hogy a felmerülő problémákat felismerhessék, hatékonyan kezelhessék, - a gyermekjóléti szolgálattól érkezzen visszajelzés az iskolai és az óvodai tagintézményekbe.

IV. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése Veszélyeztetettség lehet az elhanyagolás, bántalmazás, anyagiak hiánya, szülő antiszociális, a gyermek deviáns viselkedése, szülő hiánya, átmeneti probléma a családban, helytelen bánásmód, életvezetés, nevelés és egyéb mulasztás. Ennek a kialakult helyzetnek a megszüntetésére irányuló családgondozás körében szolgálatunk családgondozói személyes segítő kapcsolat keretében a szociális munka eszközeivel, módszereivel segítik a gyermeket és családját a veszélyeztető körülmények elhárításában. 127 gondozott (alapellátott 69 fő, védelembe vett 47 fő, vérszerinti családgondozás 10 fő és utógondozás 1 fő) kiskorú 93 családban él. A gondozásra szoruló kliensgyermekek száma 25 fővel növekedett az előző évhez képest (lásd 1. sz. táblázat). Eseti ellátásban, tanácsadás keretében történő ellátásban 123 (gondozási terv készítésére nem került sor, mivel a probléma e nélkül is kezelhető volt) kiskorút láttunk el. Míg 2010-ben 25 fő védelembe vett gyermeket gondoztunk, addig 2011-ben 47 gyermeket, ez előző évihez képest jelentős növekedést mutat. Védelembe vételre, illetve hatósági intézkedésre akkor kell javaslatot tennünk, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de - a gyermek vagy a szülő megfelelő együttműködésének hiánya miatt - a veszélyeztető okokat megszüntetni nem sikerült, a gondozás nem vezetett eredményre. Másrészt 2011-től 50 órát elérő igazolatlan hiányzás esetén a gyermek védelembe vételére és az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére kerül sor. Védelembe vételi tárgyaláson és a védelembe vétel felülvizsgálati tárgyaláson 98 alkalommal vettünk részt, előző évihez képest 75 alkalommal többször került rá sor, mely a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságon történik. Itt vizsgáljuk meg az érintettekkel (elsősorban család, családgondozó, gyámhatóság munkatársa) közösen azt, hogy a gondozási tervben rögzítettek mennyiben valósultak meg, ki mit tett a veszélyeztető körülmények mérséklése, ill. megszüntetése érdekében. A gyámhatóság magatartási szabályokat ír/írhat elő a szülő és a gyermek számára. Itt kell megemlítenünk azt a megterhelő adminisztrációs kötelezettségünket, mely munkaidőnk jelentős részét kiteszi (egy gondozásba vett gyermek esetében 8 db adatlap összesen 30 oldal). A gyermekvédelmi törvény iszonyatosan nagy adminisztrációs terhet ró a gyermekjóléti szolgálatokra. Statisztikai adataink azt mutatják, hogy (lásd 2. sz. táblázat) a kezelt problémák típusa közül I. helyen anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) (150 esetben), II. helyen magatartás, teljesítményzavar (96 esetben), III. helyen családi konfliktus (75 esetben), IV. helyen a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség (65 esetben) áll. Két esetben szereztünk tudomást családon belüli (szülő és testvér általi) fizikai és lelki bántalmazásról. Szexuális bántalmazásról a tárgyévben nem volt tudomásunk. 2011-ben a gyermekjóléti szolgálat 4 gyermek esetében tett javaslatot családjából történő kiemelésére magatartási (iskolakerülés, csavargás, kezelhetetlenség, öngyilkossági kísérlet, a gyermek szülői felügyelet alóli kibújása) problémák miatt, de egyik esetben sem került sor átmeneti nevelésbe vételre. 2011-ben a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, illetve indokolt távolléte vagy akadályoztatása miatt helyettes szülőnél gyermek elhelyezésre nem került. Utógondozással kapcsolatos feladatunk egy gyermeknél volt, aki kikerült átmeneti nevelésből pszichológusunk segítségével (hazakerüléséig szőkésben volt), a gyámhivatal átmeneti nevelésének megszüntetését követen utógondozását rendelte el 1 évig.

A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében 18 családdal tartottunk kapcsolatot, ez 29 gyermeket érint, ebből 10 gyermek esetében került sor vérszerinti családgondozásra. Pénteki napokon 13-tól 16 óráig igény szerint nyújtottunk kapcsolatügyeleti szolgáltatást. Ez olyan segítő szolgáltatás, mely a válást, vagy különválást követően a családon belüli konfliktusok kezelésében, enyhítésében, a szülők kapcsolatának rendezésében, a gyermek különélő szülőjével való kapcsolattartásban nyújt segítséget. A kapcsolattartáshoz semleges helyszínt és szakember felügyeletét biztosítjuk. Kapcsolatügyeletet 16 alkalommal tartottunk 3 családnak, mely 3 gyermeket érintett. V. Drogtanácsadás Az addiktológiai tanácsadást dr. Trábert Attila pszichiáter-addiktológus látja el Siófok, Batthyány u. 46. sz. alatt (családsegítő központ volt épülete), a szakember beszámolóját beillesztettük az éves szakmai beszámolónkba. 2010-hez képest tovább nőtt a szolgáltatáshoz forduló kliensek száma. Az ellátottak legnagyobb része elterelés miatt jelentkezett, de emellett önkéntes segítségkérést is tapasztaltam. A növekvő esetszám lehetővé tette csoportterápia indítását, az év nagy részében alkalmanként két különböző csoporttal dolgoztunk. Az ellátás keretében több alkalommal családterápiára is lehetőség nyílt. A drogfogyasztók használati szokásairól elmondható, hogy az országos folyamatokat gyorsan követi, nagyvárosokra jellemző mintákat mutat. A marihuána dominanciája mellett az év során észlelhető volt a designer drogok emelkedő mértékű, és rendszeressé váló használata, terjed az intravénás fogyasztás. Klienseim életkora jellemzően 17-23 év között van. Információim alapján a drogfogyasztás az iskolai színtereken is zajlik, gyakorlatilag minden középiskola érintett benne. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kezeltek döntő többsége, rendőrségi eljárás miatt kért segítséget, ami azt mutatja, hogy a városban és a kistérségben jelenleg nincs a drogfogyasztással kapcsolatban érzékenyen működő jelzőrendszer, hiányoznak az országban már sikeresen működő, a szerhasználókat elérő, megszólító alternatív programok (pl.: bulisegély, délutáni klubok, éjszakai sport stb.). Tovább ronthatja a helyzetet, hogy tudomásom szerint az iskolákban, nincs olyan érdemi prevenciós program, ami hosszútávon a helyzet javulását hozhatná. A fentiek megoldását célzó helyi kezdeményezésekről van információm, véleményem szerint városi, kistérségi támogatással ezek fejlődésnek indulhatnának. Egészségügyi oldalról sem jobb a helyzet. A városi pszichiátriai gondozó vezetője, dr. Fóti Magdolna arról számolt be, hogy drogfogyasztók csak elvétve kérnek segítséget a szakrendelőben, ugyanakkor ellátásunk kliensforgalma arányaiban megegyezik az országban található drogambulanciák forgalmával. Ezek az adatok egy jelenleg még rejtőzködő drogfogyasztó populációra utalnak. Stratégiai szempontból mindenképpen szükséges lenne, ezen szerhasználók elérése, erre a már fent említett programok adnának lehetőséget. Fejlődésként említeném, hogy a Közösségért Alapítvány egy 3 éves pályázat keretein belül lehetőséget kapott szenvedélybeteg közösségi ellátás működtetésére a dél-balatoni kistérségekben (Fonyód, Balatonföldvár, Siófok). A szolgáltatás kapacitása sajnos alacsony, jelenleg a három kistérségre 40 fő, támogatás esetén azonban könnyen bővíthető, a megfelelő szakmai háttér, rendelkezésre áll. Statisztikai adatok: 2009 2010 2011 Kliens szám 25 38 43 Összes megjelenés/év 66 155 296 Átlagos esetszám/alkalom 3 4 7

VI. Jogi tanácsadás Jogi tanácsadásra jelentős számú kliens jelentkezett be, de ezek 24%-a tanácsadáson az előre egyeztetett időpontban nem jelent meg, egy-két ember kivételével újabb időpontot sem kért. A bejelentkezettek 76%-a a megbeszéltek szerint megjelent, nagy többségük olyan ügyekben kért utólagos felvilágosítást, amely már korábban jogerősen lezárult vagy jogvesztő határidő miatt lejárt és befejezett ügyeket jelentett. A jogi tanácsadás ezen esetekben csak az eredmény vagy a lezárt ügy elmagyarázására szorítkozhatott. A megoldásra váró még le nem zárt ügyek a jogi tanácsadás ügyfélkörének kisebb hányadát jelentették 2011-ben, ezen esetekben az eljárás kapcsán szükséges intézkedések kerültek elmagyarázásra. A jogügyletek legnagyobb része vagyonjogi jellegű volt, ezen belül a házassági vagyonmegosztás képviseltette magát a legnagyobb arányban, illetve kisebb részben kölcsön visszafizetésére, végrehajtásra vonatkozó kérdések is felmerültek. A családjogi ügyekben kapcsolattartási probléma és tartásdíj utólagos megállapítása, emelése, pár esetben apaság megállapításával, házasságfelbontásával kapcsolatos kérdés is felmerült. Néhány ügyfél egy vagy több ügyben többször is volt jogi tanácsadáson, az itt kapott javaslatok alapján tudott eljárni az ügyében, legtöbbször sikerrel. Összes bejelentkezett Bejelentkezettből megjelent Megjelentből gyermeket érint Eset jellege 46 35 32 Tanácsadás: 35 Ügyek típusonkénti megoszlása: Családikapcsolati Anyagi Gyermeknevelési Foglalkoztatással kapcsolatos (munkaügyi) Információhiány 11 21 2 3 0 VII. Ifjúságvédelmi felelősök 2010/2011-es tanévének szakmai tevékenysége Munkájukat a Gyermekjóléti és Ifjúságvédelmi Központ keretein belül 2009.január 1-jétől látják el. A SIOK intézményeiben 3 fő ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik pedagógus munkakörben, heti 40 óra munkaidőben. Szerepük összekötő a családok, az iskola és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények között, de nem családgondozói feladat. Munkájukat pedagógiai eszközökkel, segítő beszélgetésekkel, a lehetséges megoldásokat megkeresve, a megfelelő szakembert felkutatva, a családot hozzá irányítva végzik. A problémás gyerekekkel elbeszélgetnek, ha szükséges családot látogatnak, tájékoztatják a szülőket gyermekeik hiányzásairól, magatartásbeli problémáiról. A jelző szerepét töltik be, ha a probléma túlmutat lehetőségeiken.

Feladatuk a tanulók tájékoztatása jogaikról, kötelezettségeikről, valamint arról, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzájuk, ill. az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Tájékoztatják az intézményekben dolgozókat és a velük kapcsolatban állókat, hogy mikor és hol találhatják meg őket. A fogadóórák és intézmény látogatások rendjét valamennyi intézményben jól látható helyen kifüggesztik. Ha szükséges családokat látogatnak egyedül, vagy az intézmények kapcsolattartóival, az osztályfőnökökkel, a csoportban dolgozó óvónőkkel, a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, annak érdekében, hogy a veszélyeztető okokat feltárhassák. Szoros kapcsolatot ápolnak a gyermekekkel kapcsolatban álló szakemberekkel, a pszichológussal, fejlesztőpedagógussal. Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető okok esetén írásbeli jelzéssel élnek a gyermekjóléti szolgálat felé. Ilyen lehet a bántalmazás vélelme, a súlyos elhanyagolás. Anyagi okokból veszélyeztetett gyermek esetében az állandó lakhely szerint illetékes települési önkormányzatnál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását javasolják. A tanév kezdetén segítik a települési és kisebbségi önkormányzatok által - a tanév-kezdéshez - biztosított beiskolázási támogatás levásárlását, ill. az elszámolást az összeggel. Az igények, a rászorulók számának felmérése már az előző tanév végén megkezdődik. Az elszámolások minden évben sok gondot okoznak, mivel a leadott számlák az írásos tájékoztatás ellenére is gyakran hibás adatokkal vannak kitöltve, vagy nem megfelelő dolgokat vásárolnak a biztosított összegen. Az iskolai igazolatlan hiányzások figyelemmel kísérése fontos feladatuk, mivel a megváltozott törvény előírja, hogy a szülőket 10 óra hiányzás elérése előtt tájékoztatni kell tértivevényes levélben a hiányzásról, 10-30-50 óra után a jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot is értesíteni kell. Munkaköri feladatuk az esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon, jelzőrendszeri összejöveteleken, az éves települési tanácskozásokon /valamennyi településen/ való részvétel. Vezetik a nyilvántartott gyerekekről az adatlapot és a gyermekvédelmi naplót a naponta végzett feladatokról, eseményekről. Az iskolák félévi és év végi értekezleteire beszámolókkal készülnek. Részt vesznek az intézmények rendezvényein, a tanórán kívül szervezett eseményeken. Nyilvántartást vezetnek a 2H-s és 3H-s, valamint a veszélyeztetett gyermekekről. Adatokat szolgáltatnak különböző statisztikákhoz. Az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés adatait évente frissítik, elemzik. Adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak valamennyi település éves Tanácskozásához. Ezek az adatok azonban nem csengenek össze a szolgálat statisztikai adataival, hiszen ők tárgy évben, az ifjúságvédelmi felelősök pedig tanévben tudnak az intézményekben végzett munkáról reális, a valóságnak megfelelő képet adni. A jelenlegi szakmai beszámoló a 2010/2011-es tanévhez kapcsolódó eseményeket, adatokat tartalmazza, a 2011. októberi statisztika adataival. A 2011. októberi statisztika adatai alapján: A SIOK siófoki óvodáiba beíratott gyermekek száma: 822 gyermek év végére 919 fő, a 850 óvodai férőhelyre 2H-s gyermekek száma: 173 fő

3H-s gyermekek száma: 40 fő A SIOK siófoki iskoláiba beíratott gyermekek száma: 1817 gyermek fő 2H-s gyermekek száma: 519 fő 3H-s gyermekek száma: 155 fő Az adatok folyamatos frissítésre szorulnak, mivel egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy szüksége van a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybe vételére és ez magával hozza azt, hogy bekerül az úgynevezett 2H-s /hátrányos helyzetű/ gyermekek közé, ezzel emelve az összlétszámhoz viszonyított %-os arányt. A 3H- s gyermekek szüleinek nyilatkoztatása még mindig gondot okoz. Tapasztalataik szerint a veszélyeztetett gyermekek többsége is a 2 és 3H- s gyermekek közül kerül ki. Az elmúlt évek tapasztalata, melyet az adatok is alátámasztanak, hogy az óvodákban továbbra is kevesebb a probléma, mint az iskolákban. Ez abból is adódhat, hogy a magatartás problémák az óvodákban még nem jelentkeznek olyan nagy számban, mint az iskolákban. Az ifjúságvédelmi felelősök munkájának nagyobb részét az iskolákban előforduló esetek teszik ki. Szakmai munka a 2010/2011-es tanévben: A tanévben az alábbi problémákkal találkoztak: költözködés miatti hiányzások, elveszett gyerekek Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsághoz időpont kérése / vizsgálatra eljutás magatartásproblémák pótvizsgán/osztályozó vizsgán nem jelent meg magántanulósági kérelem igazolatlan vagy sok hiányzás egészségügyi problémák (higiénia, tetű stb.) verekedés lopás gyenge pszichikumú gyermek nem megfelelő otthoni körülmények rongálás fenyegetőzés, zsarolás megfélemlítés tanórát zavaró magatartás nem megfelelő tanulmányi eredmény drog családon belüli erőszak gondozatlan gyermek éhezés szülő-gyerek konfliktus Nevelési Tanácsadóba való eljutásban segítség bonyolult családi háttér feltérképezése térítési díj hátralékainak rendezése pszichésen magára hagyott gyermek nem együttműködő szülők a szülők alacsony igényszintje anyagi beilleszkedési problémák alkoholprobléma szülőnél alkoholprobléma gyermeknél agresszív gyermek

Családlátogatáson 258 alkalommal vettek részt. Tájékoztató jellegű információnyújtás 219 alkalommal történt, írásbeli jelzést 51-szer küldtek a gyermekjóléti szolgálat vagy más szakember felé. Ebből igazolatlan hiányzásokról 83 esetben tájékoztatták az érintetteket. Esetmegbeszélések/esetkonferenciák száma: 339, ez 143 gyermeket érintett. Preventív jellegű munkájuk során az helyi igényeknek megfelelő programokat szerveztek, ilyenek például: szervezési feladatokban való részvétel, ünnepkörökhöz, hagyományos intézményi programokhoz kapcsolódó kézműves foglalkozások gyakori problématípusukhoz kapcsolódó preventív tanórák illetve szülői tájékoztató alkalmak szervezése, megtartása 2011. november 28-án megszervezésre került az Esélyegyenlőségi Fórum, melynek vezetőjévé Balogh Gáborné ifjúságvédelmi felelős került megválasztásra. Továbbképzések, konferenciák: jelzőrendszeri előadások Gyermekjogi Konferencia, Pécs ELTE Pedagógus Szakvizsga Család-és gyermekvédelem modul 4 féléves képzését kezdte meg 2 gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Kapcsolataik: A gyermekekért folytatott munkájuk során jó kapcsolatot alakítottak ki az önkormányzatok dolgozóival, a különböző gyermekvédelemben érintett szervezetek kapcsolattartóival, szakembereivel. Fontosnak tartják, hogy a jelzőrendszer valamennyi tagja mindig időben jelezzen és a problémák megoldását kölcsönösen figyelemmel kísérve tudjanak egy-egy gyermek sorsának alakulásáról, a megoldásról, a nyomon követés legyen minden érintett szakember szívügye. VIII. Egyéb tevékenységeink Kisebb méretű adományok (ruhanemű, cipő, játék, száraz élelmiszer) fogadására van lehetőségünk, a nagyobb méretű adományok - mint a bútoradományok - fogadása nem megoldott, mivel helyhiány miatt tárolásra nincs módunk. Egyik munkatársunk napi szakmai munkája mellett ellátja a szakkönyveket, szakfolyóiratokat tartalmazó könyvtárunk kezelését. 2011-ben 1 főiskolai terephallgató töltötte gyakorlatát intézményünkben. Az előző évekhez hasonlóan ez évben is a Nágocsi Reménység Alapítvánnyal közösen megszerveztük a decemberi jótékonysági estet, ahol 3 rászorult helyi család részesült elsősorban pénzbeli támogatásban, mindhárom család a gyermekjóléti szolgálat által gondozott klienscsalád. A családok egyenként 117.800.-Ft anyagi támogatást kaptak, melyet a helyszínen vehettek át. Ezen kívül ezek a családok a karácsonyi ünnepek alatt az egyik vendéglő felajánlásaként 3 napon keresztül meleg ebédet kaptak. Egyre több családnak van szüksége esetenként tartós élelmiszer csomagra. Kríziscsomagot (liszt, száraz tészta, keksz) a Katolikus Karitásztól kaptunk és osztottuk ki a családok között. IX. Szakmai fejlődés, képzések Tagintézményünk rendelkezik képzési tervvel. Két családgondozó munkatársunk vett részt továbbképzésen, melynek címe: Az eltéphetetlen gyökér gyakorlati kapaszkodók elveszőfélben levő családok segítőinek (5 továbbképzési ponttal járó képzés). Az országos szakmai konferencia 2011-ben is Siófokon került megszervezésre, ezen munkatársaink részt vehettek. Szupervízióra az év során nem volt lehetőségünk.

A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 1. sz. táblázat Megnevezés Gondozott gyermekek száma 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 1. Alapellátásban történő (önkéntes) 122 92 123 86 260 283 268 161 77 69 2. Védelembe vétel (kötelezett) 39 38 39 43 42 42 55 27 25 47 3. Utógondozás 9 8 0 0 0 0 1 1 1 1 Gondozási esetek összesen 170 138 162 129 302 325 324 189 103 117 Gyermekjóléti szolgáltatások a kezelt probléma típusai szerint 2. sz. táblázat Probléma típusa Kezelt problémák %-os megoszlása 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 1. Anyagi, megélhetéssel összefüggő 27, 5 25,2 16,8 13,5 14,4 19, 2 15,3 15,9 17,8 27,9 2. Gyermeknevelési 15, 2 11,8 9,2 14,0 11,1 14,0 9,6 11,4 13,9 11,0 3. Gyermekintézménybe való beilleszkedés 6,1 12,6 11,6 11,4 12,2 10,8 19,2 12,2 16 12,1 4. Magatartászavar, teljesítményzavar 13,7 15,7 15,5 15,6 18,1 13,5 15,0 14,9 20,6 15,1 5. Családi konfliktus 8,1 11,7 17,1 14,4 13,6 9,4 14,2 13,2 12,1 14,0 6. Szülő/család életvitele 16,1 10,1 12,6 11,9 11,6 13,0 8,0 12,9 6,7 6,8 7. Szülői elhanyagolás 4,8 5,6 6,5 4,9 5,9 6,9 5,0 7,9 4,1 5,2 8. Családon belüli bántalmazás 2,7 2,3 2,8 4,6 4,5 2,9 4,7 5,7 2,2 0,4 9. Fogyatékossá, retardáció 3,0 2,0 2,3 2,5 2,9 2,5 2,0 1,7 1,2 0,2 10. Szenvedélybetegség 2,8 3,0 5,6 7,2 5,7 7,8 7,0 4,2 5,4 0,7

II. Rész Beszámoló a jegyzői Gyámhatóság 2011. évi szakmai munkájáról A jegyzői gyámhatóság hatásköreit, feladatait a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 3. - a rögzíti. Siófok Város demográfiai mutatói: Siófok város lakossága 2011. december 31. napján 24.905 fő. Ebből a 0-14 év közötti gyermekkorúak száma 3.221, míg a 14-18 év közötti fiatalkorúak száma 1.145. A kiskorúak száma összesen tehát 4.366. A kiskorú gyermekek aránya összlakossághoz viszonyítottan 17.53%. A települési önkormányzat jegyzője a.) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b.) külön jogszabályban meghatározott esetekben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját, c.) a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában, d.) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, e.) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, f.) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, g.) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, h.) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint i.) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában, j.) dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint az ezen ellátásoknak felhasználására kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról, k.) megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, l.) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyámügyi feladatokat. A jegyzői gyámhatóságot 2011. év folyamán az anyakönyvvezető 20 alkalommal értesítette arról, hogy apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorút. A lefolytatott eljárások esetében a családi jogállás rendezésére a rendelkezésre álló 30 nap alatt 4 alkalommal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételével került sor, 16 esetben Siófok Város Jegyzője a határidő lejártát követően a Városi Gyámhivatal tette át az ügyeket további intézkedés megtételére. A jegyzői gyámhatóság egyik legfontosabb feladata a gyermekvédelmi törvény szerint a településen élő veszélyeztetett gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése, illetve annak mérséklése. A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi-, értelmi-, érzelmi- vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ennek alapján a veszélyeztetettség okai lehetnek testi-, értelmi-, érzelmi vagy erkölcsi okok. A veszélyeztetettség

13 megszüntetése, illetve mérséklése érdekében fontos feladatot látnak el a jelzőrendszer tagjai. Ezek a szervek a gyermek valamilyen veszélyeztetettségének észlelése esetén a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve az önkormányzat jegyzője, mint gyámhatóság felé jelzéssel élhetnek. Ezen szervek az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos), személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (Családsegítő Szolgálat, Családsegítő Központ), közoktatási intézmények, nevelési-, oktatási intézmények, nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogói felügyelői szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Védelembe vételi eljárásra hivatalból vagy a Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezésére indul eljárás. Amennyiben az eljárást nem a Gyermekjóléti Szolgálat indítja, abban az esetben is a Gyermekjóléti Szolgálatot meg kell keresni a javaslatuk kikérése végett. A jegyzőnek, mint I. fokú gyámhatóságnak a veszélyeztetettség mértékétől függően a következő döntési lehetőségei vannak: 1. Amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, a jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetőleg a hivatalból indított eljárást megszünteti. 2. Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és a szülője nyilatkozatban vállalják a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködést, és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a jegyző felhívja a Gyermekjóléti Szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra. 3. Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, és az, az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg, de a gyermeket nem kell a családból kiemelni, a jegyző a gyermeket védelembe veszi. Amennyiben a gyermek védelembe vétel elrendelésére kerül sor, a jegyző megkeresi a Gyermekjóléti Szolgálatot, amely a gyermekre vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít. Az egyéni gondozási-nevelési terv alapján folyik a családgondozás. Amennyiben a családgondozás sikeres, úgy a későbbiekben sor kerülhet a védelembe vétel megszüntetésére. Amennyiben a gyermek veszélyeztetettségét a védelembe vétel alatt megszüntetni nem sikerül, úgy a védelembe vétel további fenntartása indokolt. Ha a gyermek veszélyeztetettsége egy olyan súlyos szintet ér el, hogy a veszélyeztetettség a védelembe vétel keretein belül nem szüntethető meg, sor kerülhet a gyermek családból történő kiemelése is. A védelembe vétel felülvizsgálatára a gyámhatóság hivatalból évente egy alkalommal kerít sort, de ezen belül lehetőség van a családgondozó, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve korlátozottan cselekvőképes gyermek kérelmére a védelembe vétel további felülvizsgálatára is. 2011. évben a 0-14 év közötti, azaz gyermekkorúakra vonatkozóan 2 gyermeket érintő jelzés érkezett a rendőrségtől, mint szabálysértési hatóságtól. A védelembe vételi eljárás esetükben megszüntetésre került, a gyermekkorúakról a továbbiakban alapellátás keretein belül gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat. A 0-14 éves korosztály tekintetében bűncselekmény elkövetése miatt 2 esetben a rendőrség élt jelzéssel a gyámhatóság felé. A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények 1 esetben zsarolás, 1 esetben lopás voltak. A gyámhatóság a fenti esetek közül mindkettőben az alapellátás igénybevételét rendelte el. Annak ellenére, hogy a gyermekkorú fiatalok által elkövetett szabálysértést és bűncselekményeket a gyámhatóság viszonylag enyhe súlyúnak ítélte, mindenképpen negatív ténynek értékelhető előfordulásuk, bár a jelzések száma az előző évhez képest csökken ezen korcsoporton belül. A 14-18 éves korosztály tekintetében bűncselekmény elkövetése miatt a rendőrség 13 esetben élt jelzéssel a gyámhatóság felé.

14 A fiatalkorúak által elkövetett leggyakoribb bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül is elsősorban a lopás. Előfordult garázdaság, kábítószerrel való visszaélés vétsége, iias állapotban történő közúti járművezetés, jogtalan elsajátítás vétsége. A gyámhatóság összesen 65 esetben eljárást indított. A 0-14 éves korosztályban 16 esetben került sor védelembe vételre, 10 esetben alapellátás elrendelésére. A 14-18 éves közül 15 fiatalkorút vett a jegyző védelembe, és 3 esetben alapellátásban gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat a fiatalkorúról. A 2011. év adatait értékelve megállapítható, hogy az elkövetett bűncselekmények nagy részét továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, illetve megjelent a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette is. Az elkövetett szabálysértéseknél és bűncselekménynél a jellemző elkövetési okok, illetve kockázati tényezők a következők voltak: a kortársak negatív befolyása, bűnelkövető családtag, a gyermek korábbi bűnelkövetése, a tanulói jogviszony hiánya, a szülők alacsony iskolázottsága. 2011. december 31-i állapot szerint Siófok városban 33 gyermek áll védelembe vétel alatt. A védelembe vétel okai a következők voltak: 6 esetben szülő magatartása, 16 esetben a gyermeknek felróható magatartás (iskolai igazolatlan hiányzás, bűncselekmény lekövetése, 14 esetben környezeti ok. A 2011. évben 14 fő esetében került sor a védelembe vétel megszüntetésére: - 10 fő esetében eredményesség miatt, - 4 fő esetében nagykorúság elérése miatt. Az ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhivatalt. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. 2011. évben Siófok város területén 1 esetben kellett a kiskorút kiemelni a családból (az előző évekhez képest csökkenést mutat). Az ideiglenes hatályú elhelyezése az egyik legnehezebb gyermekvédelmi intézkedés, mivel a kiskorú kikerül eddigi családjából, egy új környezetbe kell beilleszkednie, és a szülők nevelési felügyeleti joga szünetel. Az ideiglenes hatályú elhelyezésre azért került sor, mert a 16 éves fiatal szülői felügyelet nélkül külföldre távozott. A határozat végrehajtásában a rendőrség segítségét kértük, mivel a gyermek pontos tartózkodási helye ismeretlen. Új jogintézményként 2010. szeptemberétől került bevezetésre a gyermekek igazolatlan iskolai hiányzásai esetén az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése.

15 A gyermek 10 igazolatlan hiányzását követően az oktatási intézmény igazgatója él jelzéssel a jegyzőt, a jegyző pedig a gyermekre tekintettel iskoláztatási támogatásra jogosult szülőt tájékoztatja annak következményeiről, ha az igazolatlan hiányzások száma eléri az ötvenet. Az ötven igazolatlan óra hiányzását követően a jegyző eljárást indít az iskoláztatási támogatás folyósításának határozatlan időre történő felfüggesztésére, valamint ha a gyermek nincs védelemben, a gyermek védelembe vételét is elrendeli. Amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül, a folyósítás felfüggesztésének idejére az iskoláztatási támogatás a MÁK-nál megnyitott családtámogatási folyószámlán gyűlik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén a jegyző által kirendelt eseti gondnok például a gyermekjóléti szolgálat családgondozója természetben havonta vásárolja meg a gyermek számára szükséges dolgokat (élelmiszer, ruha, gyógyszer, stb.). A folyósítás felfüggesztését három tanítási hónapot magába foglaló időszakonként felül kell vizsgálni. Amennyiben adott időszakban a gyermek egyetlen kötelező tanórát nem mulasztott, a folyósítás felfüggesztésének megszüntetéséről dönt a jegyző azzal, hogy a felfüggesztés ideje alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt összeget havonként eseti gondnok útján kapja meg természetben a gyermek. 10 tanórai mulasztásról 41 esetben érkezett jelzés 2011. évben. 15 esetben döntött a jegyző az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, ebből 10 esetben volt szó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekről. Az adatok azt mutatják, hogy legtöbb esetben a 15-16 évesek esetében érkezett jelzés az oktatási intézmény vezetőjétől. 6 esetben szüntette meg a jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ennek indoka 2 esetben a nagykorúság elérése, 1 esetben a gyermek magántanulóvá válása és 3 esetben a hiányzások megszűnése volt. A jegyzői gyámhatóság feladatkörei közé tartozik még a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában való közreműködés, mely a városi adóhivatal, illetve a Városi Kincstár közreműködésével történik. Siófok városban 21 esetben gyermektartás díj fizetésére kötelezett szülővel szemben folyik ilyen eljárás. Ezen eljárásokról elmondható, hogy csak a legritkább esetekben sikerül a hátralékokat behajtani, tekintettel arra, hogy az érintett személyek általában bejelentett munkaviszonnyal nem rendelkeznek, tulajdonukban ingó- ingatlanvagyon nem található, ezért a megelőlegezett gyermektartásdíj levonására jogszabályi lehetőség nincs. A jegyzői gyámhatósági feladatokat a városban egy személy látta el, munkaideje egy részében a lakásgazdálkodási feladatokkal együtt osztott munkakörben. Az év első részében egy államigazgatási főiskolai, majd egy jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező kolléga látta el e feladatokat. A munkavégzés infrastrukturális feltételei megfelelőek, az ügyintéző önálló irodában, megfelelő körülmények között fogadhatja az ügyfeleket. A jegyzői gyámhatóságon 2011. évben 866 ügyiratot iktattak az ügyintéző részére. Az ügyintéző 2011. évben 161 határozatot hozott. Az érkezett ügyiratok és a meghozott döntések száma az előző évhez viszonyítva jelentősen megnövekedtek. A határozatok meghozatalát az ügy típusától függően sok esetben bizonyítási eljárás, tárgyalás előzi meg, mely során az érintett ügyfelek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervek munkatársai, oktatási intézmények gyermekvédelemmel foglalkozó tagjai is meghallgatásra kerülnek. Ezen eljárási cselekmények végrehajtása feltétlenül szükséges a megalapozott döntés meghozatala végett. A szociális és gyermekvédelmi ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat 2011. évben 4 személy látta el. Egy személy szociális felsőfokú végzettséggel, két személy egyéb felsőfokú képzettséggel, egy személy közgazdasági főiskolai végzettséggel rendelkezik.

16 2011. évben a szociális és gyermekvédelmi ügyintézők részére 7163 ügyiratot iktattak, és a jelzett időszakban az ügyintézők összesen önkormányzati hatósági jogkörben 1145, míg államigazgatási jogkörben összesen 2435 határozatot hoztak. A munkavégzés infrastrukturális feltételei adottak, minden ügyintéző számítógéppel rendelkezik, és külön irodában fogadja az ügyfeleket. A fenti adatokból látható, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézők a tavalyi évben is hatalmas mennyiségű ügyet intéztek, az ügyek száma a gazdasági válság hatására várhatóan tovább fog emelkedni. A szociális ellátások terén gyermekvédelmi támogatásokra az önkormányzat 2011. évben a következő összegeket költötte: - étkezési térítési díj átvállalásában 41 család részesült, amely 83 gyermeket érint, 4.126.840.-Ft összegben (közel 2.800.000.-Ft kevesebb az előző évhez képest); - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, amely önkormányzati költségvetési kiadásokkal nem jár, 462 család részesült, amely 924 gyermeket jelent; - rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2011. évben 241 család részesült, mely 872 gyermeket jelent. A kérelem elutasítására térítési díj megállapítása ügyében 31, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása ügyében 24 és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása ügyében 13 esetben került sor, melynek jellemző oka a jogszabályban meghatározott jövedelemhatár túllépése és a vagyon viszony volt. A társadalmi és gazdasági változások nyomán egyre több ember kerül szociálisan hátrányos helyzetbe növekszik a munkanélküliség, emelkednek az élelmiszerárak, növekszik a lakásfenntartás költsége, ezzel szemben munkabérek és a nyugdíjak reálértéke csökken és mind több ember kényszerül arra, hogy az önkormányzattól anyagi segítséget kérjen. Az ügyintézők a rendelkezésre álló jogszabályi és anyagi lehetőségeken belül megpróbálnak segítséget nyújtani. Az egyes társadalmi rétegek lecsúszásával, elszegényedésével párhuzamosan a családban lévő konfliktusok is erősödnek. Az anyagi javak hiánya miatt feszültségek jelentkeznek a családban, mely kisugárzik a családban élő gyermekekre is. Ezen gyermekek tanulmányi eredménye magatartása sok esetben romlik és előfordul a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése is. Aggasztó tendencia, hogy egyre több erőszakos bűncselekményt követnek el fiatalkorúak, valamint többször előfordult visszaélés kábítószerrel bűncselekmény is. A takarékossági intézkedések miatt a segédletek, mintatárak beszerzése, szakmai tanácskozásokra, országos rendezvényekre eljutás korlátozott lehetőséggel biztosított, de a munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges rendezvényeken, szakmai programokon ott lehetünk. A gyermekvédelem területén egyre nagyobb problémát jelent az iskolaköteles korú gyermekek rendszeres iskolába járásáról való gondoskodás. Ennek okai egyrészt a tankötelezettség 18 évre emelése, másrészt a gyermek és a szülő sem érzékeli az iskolába járás, tanulás fontosságát, a magatartási szabályok, viselkedési normák betartását, elsajátítását. Egyre több kiskorú kerül kapcsolatba bűncselekményekkel, egyelőre inkább csak elkövetői oldalon. Aggasztó viszont az elkövetett bűncselekmények erőszakos jellege. A fiatalkorú 14-18 éves korosztálynál egyre gyakoribb az erőszakosság és az agresszió, mint a javak megszerzésének, a tekintély kivívásának, a konfliktusok megoldásának eszköze. A szenvedélybetegség esetén nagy a látencia. Elsősorban a fiatal 14-18 éves korosztály veszélyeztetett. A felvilágosító, ismeretterjesztő prevenció mellett fel kell készülni azonban, hogy a kiskorúak szenvedélybetegsége kezelése, gyógyítása érdekében is komoly lépéseket kell tenni a gyermekvédelmi rendszer és az egészségügyi intézményrendszer vonatkozásában, hogy az alkalmassá váljon a probléma orvoslására, a gyógyulás után pedig a gyermek társadalomba - iskola, család, munkahely stb. - történő zökkenőmentes beilleszkedésére.

17 III. Rész Beszámoló a Városi Gyámhivatal 2011. évi szakmai munkájáról Általános ismertető A gyámhivatal a 18 életév alatti kiskorúak és a 18. életévüket betöltött gondnokság alá helyezett személyek ügyeiben jár el, törvényes képviseletük biztosítása, valamint vagyoni érdekeik védelme érdekében. A gyámhivatal faladat- és hatásköre: A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében: 4. A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról, d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, j) dönt a gondozási díj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, l) dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, n) eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján 5. A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról, b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. 6. A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,

18 c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel, d) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. -a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait. 7. A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, b) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. 8. (1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, d) a gyermek örökbefogadásának felbontása, e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése és felülvizsgálata, valamint ezzel összefüggésben a választójogból való kizárás és a kizárás megszüntetése, f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. (2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. 9. A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, b) intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, d) dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához, f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, i) eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá- a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságokról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény és a tartási

19 ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében, j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. 10. A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a) a gyermek részére gyámot, családba fogadó gyámot, hivatásos gyámot rendel, b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. 11. A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, f) közreműködik a hagyatéki eljárásban. 11/A. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. (2b) bekezdésében, 53. (4c) bekezdésében és 54. (5) bekezdésében foglalt gyámhatósági feladat- és hatáskört a városi gyámhivatal gyakorolja. 12. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nem magyar állampolgárságú (külföldi) gyermek érdekében való intézkedésre kijelölt gyámhivatal [Gyvt. 72-73. ] feladatait a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala látja el. A gyámhivatal illetékessége: A gyámhivatal illetékességi területe Siófok város, valamint a kistérséghez tartozó települések: Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Siójut, Nagyberény, Ságvár, Som, Nyim és Zamárdi. A gyámhivatal személyi feltételei: Siófok Város Gyámhivatal feladatainak ellátásához négy álláshely van biztosítva, melyből egy betöltetlen. A munkakör ellátásához szükséges képesítési előírásoknak megfelelően, mindegyik ügyintéző felsőfokú végzettséggel rendelkezi. A gyámhivatal tárgyi feltételei:

20 A gyámhivatali munka végzéséhez szükséges informatikai háttér biztosított, számítógépes munkaállomással minden ügyintéző rendelkezik. Az ügyfelek személyiségi jogainak védelme érdekében, de legfőképpen a gyámhivatal hatáskörébe tartozó ügyek miatt, minden ügyintéző külön irodában került elhelyezésre. A gyámhivatali munka során elsődlegesen alkalmazott jogszabályok: - 1997. évi XXXI. tv.: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, - 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, - 1959. évi IV. tv Polgári törvénykönyv (Ptk.), - 1952. évi IV. törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról - 2004. évi CXL. tv.: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint. A gyámhivatal 2011 évi tevékenysége: A gyámhivatalba 2011. december 31-ig 595 iktatott beadvány érkezett, melyekhez 2063 alszám társult, így a teljes ügyiratforgalmi mutatószámunk 2658, mely összességében megközelíti a 2010. évi ügyiratforgalmi adatokat. Az I. fokú döntések száma : határozat 495, végzés 34. A határozatok közül államigazgatási úton megtámadott döntések száma 3, bírósági úton megtámadott döntés száma 1, helyben hagyott döntések száma 4. Ideiglenes elhelyezés 12 kiskorút érintően történt, 4 gyermek esetében harmadik személynél, 5 gyermek esetében nevelőszülőnél, 3 gyermek esetében gyermekotthonban. Családi jogállása 11 gyermeknek rendeződött az év során, 4 apai elismeréssel, 1 per útján, 6 képzelt apa megállapításával. Kapcsolattartást érintően 28 beadvány nyomán indult ügyben jártunk el, melyből 27-ben döntés született. A határozattal befejezett ügyek száma 19 volt,melyben 1 ideiglenes hatállyal elhelyezett, 15 átmeneti nevelésbe vétel. 8 pedig egyezséget jóváhagyó döntés. A végrehajtás során tett intézkedéseink száma 5 volt. 3 figyelmeztetés, 2 végrehajtási bírság. Az év során 8 gyermeket vettünk átmeneti nevelésbe, 2 magatartási vagy beilleszkedési zavar,6 szülői elhanyagolás miatt, így év végén 33 gyermek volt illetékességi területünkön átmeneti nevelésben. Tartós nevelésbe vétel 2011. év során 1 volt. Utógondozás elrendelésére 3 esetben került sor, gyermekjóléti szolgálat családgondozója lett kijelölve. Utógondozói ellátás 2 fiatal felnőtt kérelmére indult, 1 nevelőszülőnél,1 gyerekotthonban. Otthonteremtési támogatás iránti kérelem az év során nem érkezett gyámhivatalunkhoz.