Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária B e s z á m o l ó az önkormányzat 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít. Az értékelést települési önkormányzat esetében a képviselő-testület általi megtárgyalást követően meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 10. számú mellékletének I. pontja határozza meg: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általános adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s ezzel összefüggő tapasztalatok.
2 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alakalmával tett megállapítások bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). A hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelően a 2014. évben hatályos jogszabályok alapján elkészítettük az előírt beszámolót. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadni szíveskedjen. H a t á r o z a t i j a v a s l a t Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva 1. az önkormányzat 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. felkéri a Polgármestert, hogy Püspökladány Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót küldje meg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának. Határidő: azonnal, illetve 2015. május 31. Felelős: Dombi Imréné polgármester Püspökladány, 2015. május 13. D o m b i Imréné polgármester
BESZÁMOLÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT 2014. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL
1 Bevezetés Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szerint a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A Gyvt. célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszűntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. E célok elérése érdekében a törvény meghatározza a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban a gyermekvédelmi törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésnek. Ennek érdekében a különböző támogatások széles körét biztosítja a család és a gyermek számára és csak utolsó eszközként teszi lehetővé a családból való kiemelést, azonban ebben az esetben is kiemelt feladatként határozza meg a családba történő visszagondozást. A Gyvt. elkülöníti egymástól a hatósági munkát és a szolgáltatásokat. Előbbi a gyermek és a család sorsát érintő hatósági döntéseket (pl. családból való kiemelés és visszahelyezés; gyám kijelölése; döntés az örökbefogadásról) jelenti, amit a gyámhatóság végez, utóbbi pedig azokat a különböző típusú szolgáltatásokat, amelyeket a rászoruló családok, gyermekek igénybe vehetnek (gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások). A törvény végrehajtását a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.
2 I. Demográfiai mutatók A település demográfiai mutatói különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: Megnevezés Püspökladány állandó lakosainak száma 0-2 éves gyermekkorú Lakosságszám (fő) 2012 Lakosságszám (fő) 2013 Lakosságszám (fő) 2014 15.323 15.178 15.053 374 362 373 3-14 éves gyermekkorú 1.686 1.648 1.628 15-18 éves fiatalkorú 0-18 éves összesen 800 748 686 2.860 2.758 2.687 A település demográfiai mutatóiból megállapítható, hogy a 0-18 éves korú lakosság száma csökkenést mutat. A 0-2 éves korú gyermekek száma emelkedett az elmúlt évben, viszont a 3-14 éves gyermekkorú és a 15-18 éves fiatalkorú lakosság száma a 2012. évihez képest csökkenést mutat. A gyermeklakosság száma 2014-ben az állandó népesség 18,85 %-a. A település népesség-nyilvántartási adatai szerint 2014. december 31-én az állandó lakosság (15.053 fő) nemek szerinti megoszlása: 7.316 férfi és 7.737 nő. Az állandó lakosságból 15.013 fő magyar, 12 fő bevándorolt, 4 fő letelepedett, 24 fő egyéb. Hajadon/nőtlen 6.588 fő, házas 5.599 fő, özvegy 1.333 fő, elvált 1.501 fő, 32 fő nem ismert. II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások Az önkormányzat a Gyvt-ben, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályait a Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a rászorulók részére nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 13/2014. (III. 26.) önkormányzati rendeletével szabályozta 2014. évben 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg a Gyvt. szabályainak megfelelően.
3 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt.-ben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, meghatározott természetbeni támogatásnak, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezménynek az igénybevételére. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg. A kedvezményhez kapcsolódó juttatások: ingyenes vagy 50%-os térítési díjkedvezmény, ingyenes tankönyvellátás, augusztus illetve november hónapban egyszeri természetbeni támogatás. 2014-ben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény átlagosan 1.152 fő gyermek részére került megállapításra. (2013-ban 1.287 fő) 2. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjának rendelt hozzátartozó jogosult erre a támogatásra. A jogosultságot a gyám lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyző állapítja meg határozatlan időre. A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente felülvizsgálja. 2014-ben 3 fő részére került megállapításra (2013-ban 5 fő, 2012-ben 5 fő, 2011-ben 6 fő). 3. Óvodáztatási támogatás: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője, ha a gyermeket ötödik éves koráig beíratta az óvodába és oda a gyermek rendszeresen jár, óvodáztatási támogatásra jogosult. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. Az óvodáztatási támogatás jogosultságát a jegyző állapítja meg. A támogatás összege első alkalommal 20.000,- Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000,- Ft. 2014-ben 78 fő részesült ebben a támogatásban. (2013-ban 96 fő, 2012-ben 95 fő, 2011-ben 102 fő), 1.720 eft összegben. A fenti ellátások mellett Püspökladány Város Önkormányzata az alábbi támogatásokat is biztosította 1. Kedvezményes étkeztetési támogatás: A gyermekek étkeztetésére az oktatási, nevelési intézményekben van lehetőség. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és a nappali rendszerű iskolai oktatás 1-8. évfolyamán tanuló gyermekek ingyenesen étkeztek, létszámuk 2014-ben 649 fő volt. (2013-ban 708 fő, 2012-ben 761 fő, 2011-ben 791 fő). A tartósan beteg vagy fogyatékos illetve a három vagy több gyermekes családban élő gyermekek 50%-os díjkedvezményben részesültek, létszámuk 153 fő volt (2013-ban 150 fő, 2012-ben 149 fő). Ugyancsak 50 %-os díjkedvezményre voltak jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény-
4 ben részesülő középiskolai tanulók, 88 fő (2013-ban 100 fő, 2012-ben 43 fő, 2011-ben 266 fő). Az állami normatív térítési díjkedvezményben nem részesülő gyermekek közül 432 főnek biztosított az önkormányzat térítési díjkedvezményt (2013-ban 449 fő, 2012-ben 449 fő, 2011-ben 486 fő). Azok az étkezést igénybe vevő óvodai és iskolai ellátottak, akik a teljes térítési díj fizetésére vannak kötelezve, ebéd adagonként 30, illetve 40 Ft-os díjcsökkentést kaptak. Ezt helyettük az önkormányzat vállalta át úgy, hogy ennek fedezet az ÁFA-val együtt az intézményi keretszámban lebontásra került a szolgáltatást nyújtó intézmények részére. 2. Ingyenes nyári étkeztetésben a 2014-es év nyári szünetében 353 gyermek részesült központi költségvetési támogatásból, 8.459 eft. összegben. (2013-ban 3752012-ben 426 fő, 2011-ben 447 fő). 3. Tanévkezdési támogatás: A püspökladányi lakhelyű és ingyenes tankönyvellátásban nem részesülő általános iskolai tanulók 1.000 Ft-os, a középiskolai tanulók 3.000 Ft-os, felsőoktatási intézményben tanulók 4.000 Ftos támogatásban részesültek, 1.988 eft. összegben. 4. Az önkormányzat 2014-ben is csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Ezzel a felsőoktatási intézményben tanulók támogatását vállalta fel. 172 fő részére került megállapításra az ösztöndíj. (2013-ban 171 fő, 2012-ben 235 fő, 2011-ben 244 fő). 5. Buszbérlet támogatás: az általános iskolai tanulók részére nyújtott támogatás 2014-ben összesen: 2.590 eft. volt. (2013-ban 2.590 eft., 2012-ben 2.065 eft.). Az autóbusz bérlet beszerzését Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete bonyolította le. III. Gyermekjóléti szolgálat 1 A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat önálló szakmai egységeként látta el a gyermekjóléti szolgáltatás koordináló feladatait kistérségi feladatellátás keretében Szerepen, Sárrétudvariban és Püspökladányban, 2011.07.01-től pedig még két településen: Földesen és Nagyrábén. A szolgáltatás ellátása a székhelyen Püspökladányban, ill. a területi irodákban történt. Az intézmény fenntartója a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás. 1 A fejezet a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolóját tartalmazza
5 A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálatának személyi feltételei: A személyi feltételrendszer kialakítását a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szabályozza. A jogszabály által előírt szakmai létszám és a képzettségi feltételek biztosítottak. A gyermekjóléti szolgáltatást Püspökladányban 5 fő, Sárrétudvariban 1 fő, Szerepen 1 fő, Földesen 3 fő, Nagyrábén 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező családgondozó végzi. A Gyermekjóléti Szolgálatok vezetését, az öt településen, 1 fő vezető látja el. A kliensekkel végzett szociális munka színvonalát, hatékonyságát növeli az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló jogász és pszichológus ( előjegyzés alapján), akik térítésmentes tanácsadást végeznek Püspökladányban. Püspökladány Létszám Munkakör Végzettség 1 fő intézményvezető szakvizsgázott szociálpolitikus családgondozó 1 fő családgondozó szociálpolitikus,szociológus - jelenleg gyermeknevelési díjban részesül, ezért 2013.09.15-től szociálpedagógus végzettségű munkatárs látja el a feladatát 1 fő családgondozó óvodapedagógus 2 fő családgondozó (ebből egy fő 2013.09. hótól: Gyermekjóléti Szolgálat vezető) szociálpedagógus 1 fő asszisztens Sárrétudvari 1 fő családgondozó szociális munkás Szerep 1 fő családgondozó szociális munkás 1 fő 1fő 1fő családgondozó családgondozó családgondozó Földes szakvizsgázott szociálpedagógus szakvizsgázott szociális munkás szociálpedagógus Nagyrábé 1 fő családgondozó szociálpedagógus
A Segítő Kezek Gyermekjóléti Szolgálatának püspökladányi telephelyén dolgozó szakemberek munkarendje: 6 Az ügyfélfogadás szüneteltetését nem gyakorolják a családgondozók. Ez a növekvő, gyermekjóléti rendszerbe kerülő gyermekek száma miatt nem lehetséges, valamint a krízisek, gyermeki veszélyeztetettség esetén az ügyfélszolgálatot nem lehet szüneteltetni! Gyermekjóléti Szolgálat Hétfő 7.30 16.00 Az ügyfélfogadás szünetel: 12.00-16.00 Kedd 7.30 16.00 Szerda 7.30 16.00 Csütörtök 7.30 16.00 Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel Péntek 7.30 13.30 Pszichológiai tanácsadás helyszíne: Püspökladány (a tanácsadás kiterjed: Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településekre) 2014. június 30-ig heti 5 óra (csütörtök ½ 8-13.00) 2014.07.01-től : heti 3 óra (csütörtök 8.00-11.00 óra) Jogi tanácsadás helyszíne: Püspökladány (a tanácsadás kiterjed: Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településekre) 2014. június 30-ig heti 5 óra (kedd 9.00-12.00 csütörtök: 13.00-15.00) 2014.07.01-től heti 1 óra (kedd: 11.00-12.00 óra)
7 Tárgyi feltételek A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóinak rendelkezésére áll egy folyosórész, - az ügyfelek itt várakozhatnak - egy dolgozószoba, ahol 4 családgondozó és egy asszisztensi munkát végző munkatárs, külön íróasztal mellett ügyeiket intézheti. A családgondozók az ügyfelekkel segítő beszélgetéseket folytathatnak az interjúszobában. A családgondozók munkáját segíti a vezetékes telefonvonal- mely fax is-, valamint egy mobiltelefon. Az internet hozzáférési lehetőség, valamint a Családsegítő Szolgálat irodájában elhelyezett fénymásoló gép is a szakemberek munkáját könnyíti meg. Mind a 4 szakembernek külön számítógépe van, a számítógépekhez nyomtató van bekötve. Az intézményvezető külön irodában végzi feladatait. Szakmai szempontból a Gyermekjóléti Szolgálatnál a tárgyi eszközök mennyisége, minősége megfelelő. Összességében a személyi és tárgyi feltételeiben a Szolgálat a gyermekvédelmi feladatok teljes körű ellátására alkalmas. Szakmai tevékenység Az 1997. XXXI. Gyvt. 38-40.. értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás négy féle cél elérése érdekében teljesít különféle feladatokat: 1. A gyermek testi- lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése. 2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. 3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. 4. A családjából kiemelt gyermekek családjukba történő visszahelyezése érdekében. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésnek a megelőzéséhez. A gyermekeket megilletik az emberi jogok, és további jogként fogalmazódik meg a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való gyermeki jogok. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével, annak leküzdéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének fő célja, hogy segítse a gyermekek vérszerinti családjában történő nevelkedését. A gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve a segítő szervezet együttműködve az egészségügyi és más humán szolgáltatókkal, a nevelési- oktatási intézményekkel, hatóságokkalszervezési, szolgáltatási, gondozási és koordinálói feladatokat végez. A Gyermekjóléti Szolgálat meghatározó, központi szerepet tölt be a települések gyermekvédelmi rendszerének hatékonyabbá tételében, valamint a helyi szükségletek igazításában, fejlesztésében.
8 A segítő szakember célja az, hogy a család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a családot képessé tegye, valamint segítse abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális jellegű problémáikat. A cél érdekében a családgondozó segíti a család működésének pozitív irányú változását a szociális probléma enyhítését, megszüntetését. Továbbá felismeri a településeken jelentkező, és az adott területre jellemző általános jelenségeket, problémákat, ugyanakkor javaslatokat és megoldásokat készít ezek kiküszöbölésére. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai: gyermekek, családok életminőségét javító különböző ellátásokról, (egészségügyi, szociális, munkaügyi, társadalombiztosítási), támogatásokról, gyermeki, szülői kötelezettségekről, jogokról, programokról nyújt felvilágosítást képviseli a családok és a benne élő gyermekek érdekeit krízishelyzetben lévő várandós anyáknak nyújt segítséget családgondozást végez a családban jelentkező problémák megoldása érdekében életvezetési, pszichológiai, jogi, gyermeknevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadási tevékenységet nyújt kezdeményezi a különböző ellátásokhoz való hozzájutást (szükség esetén segítséget nyújt a különféle kérelmek előterjesztéséhez), adományok esetében adományhoz hozzájuttatja a rászoruló családokat koordinálja a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők munkáját szükség esetén hatósági eljárást kezdeményez a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál különböző programokat szervez, amelyek prevenciós célzatúak - szabadidősbűnmegelőzési- valamint a családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák meg. Természetesen ezek a programok térítésmentesek a gyermekek és családjaik számára. 2013.10.01-től, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal kötött megállapodás szerint, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolattartási helyszínt, valamint ha a kapcsolattartásokhoz szakember jelenléte szükséges, akkor azt is biztosítja az átmeneti nevelt gyermekek kapcsolattartása során. működteti az észlelő- és jelzőrendszert A Jelzőrendszer működéséről Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, felsorolja és részletesen meghatározza a jelzőrendszer tagjait, meghatározza azoknak kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. Gyvt. 2. (1) bekezdése a helyi önkormányzatokat, gyámhivatalokat, bíróságokat, rendőrséget, ügyészséget, pártfogó felügyelői szolgálatot nevesíti.
9 Gyvt. 17. (1) bekezdése alapján, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmények (iskolák, óvodák), a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Gyvt. 17. (4) bekezdés alapján, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szociális és gyámhivatal- jelzésére vagy hivatalból- értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségvonás megindítására. Püspökladányban 2014-ben nem történt ilyen jellegű intézkedés. A Gyermekjóléti Szolgálat minden esetben kivizsgálja a jelzéseket, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést megteszi. A jelzés kivizsgálásának tapasztalatairól visszajelzést nyújt a gyermekvédelmi törvény által meghatározott időkorláton belül. A gondozási tevékenység a szociális munka alapelveire, módszertanára épülő gondozási folyamat, mely történhet önkéntes alapon: alapellátásban, és hatósági alapon (Járási Gyámhivatal) kötelező jelleggel a védelem alá vont gyermekek családjainak esetében. A püspökladányi Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységének szerves részét képezi a gondozási esetek ügyében különböző szintű döntések meghozatala. Ezeket általában a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára a hatóság kezdeményezi, de a döntés előkészítése miatt is szükség van a jelzőrendszer tagjaival folytatandó kapcsolattartásra. Mivel a kliensek életében sokszor sorsdöntő változást hoz egy- egy intézkedés (pl. családból való kiemelés), ezért a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai team-je, nagy hangsúlyt fordít az esetmegbeszélésekre a döntések, javaslatok
10 meghozatala előtt. A Gyermekjóléti Szolgálat célja hogy minél körültekintőbb vizsgálat előzze meg az intézkedéseket. A Gyermekjóléti Szolgálat 2014-ben, kötelezően, 6 jelzőrendszeri, szakmaközi megbeszélést tartott a jelzőrendszeri tagok számára - Gyvt. 17. (1). A Gyermekjóléti Szolgálat konkrét esetekhez kapcsolódóan esetkonferenciát tartott 15 esetben, mely 11 gyermeket érintett. Az esetkonferencián a gyermekek életterébe tartozó szakemberek bevonásával pl. az iskolában tanító pedagógusokkaldolgoztak ki stratégiát a gyermek és családja problémájának megoldására. A Gyermekjóléti Szolgálat a 1997. XXXI. törvény értelmében, minden év március 31-ig Gyermekvédelmi Tanácskozást tart. A tanácskozás, fórumot ad a gyakorlati munka során felvetődő gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák, javaslatok közreadásának, módszertani kérdések megvitatásának, állásfoglalások kialakításának. A Gyermekjóléti Szolgálat anyagi ellátással összefüggő speciális tevékenységei Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása A Gyermekjóléti Szolgálat a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok megjelölésével kezdeményezhet, ha hivatalos tudomása van a gyermeki elhanyagolásáról. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának beérkezését követően egy tárgyalás keretében meghallgatják az érintett személyeket, megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve intézkedik a kirendelendő eseti gondnok személyéről, a természetbeni formában történő nyújtás időtartamáról, mértékéről és módjáról. A Járási Gyámhivatal félévente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét, és indokolt esetben megváltoztathatja a családi pótlék természetbeni formában nyújtásának mértékét, időtartamát, módját. Az elkészített pénzfelhasználási tervben az eseti gondnok konkrétan megnevezi, hogy a természetben nyújtani kívánt összeget mire használja fel, melyet félévenként felülvizsgál (pelenka, tüzelő, gyógyszer, tanszer, ruházat stb.). A településen 2014. évben 1 családnál (5 gyermek) esetében került sor a családi pótlék természetben történő nyújtására, mely 3 gyermek után járó családi ellátás eseti gondnok általi beosztását jelenti. Az eseti gondnok a Gyermekjóléti Szolgálat egyik családgondozója, aki a családdal megbeszélve és megítélése szerint osztja be a legszükségesebb élelmiszerre, használati eszközökre, számlák kifizetésére az összeget. A közös munka során, a családnak megoldott a téli tüzelője, napi élelme, a gyermekek ruházkodása, főzéshez szükséges gázpalackcsere stb. A vásárlások alkalmával olyan jellegű dolgokat nem vásárolhatnak, melyek nem a gyermekek érdekeit szolgálják. A családi pótlék beosztása során a család luxuscikkekben nem részesül így pl. márkás élelmek, drága ruhák stb.
11 Óvodáztatási támogatás A 1997. évi XXXI. törvény 20./C. szerint, az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A támogatásra való jogosultságot a település jegyzője állapítja meg - hátrányos helyzet megállapítása. Az óvodáztatási kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy családba fogadó gyám terjesztheti elő, annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig kérelmezheti, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 Ft. Az első alkalmat követően a jegyző a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a gyámnak. A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani. 2014. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény. A kötelező óvodába járás 2014. szeptember 01-től hatályos, tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Lehetséges felmentést kapni a 3. éves kortól történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével. (NKt. 8.. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. ). (NKt. 8. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. ). Püspökladányban a 2014-es évben 68 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. Iskoláztatási támogatás szüneteltetése A tankötelezettség mulasztásával kapcsolatosan, amennyiben a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján, az illetékes Járási Gyámhivatal az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10. és 30. kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - 2013.01.01-től 16. éves kor alatt kötelező, egyéb esetben a probléma súlyossága dönti el a kezdeményezést a Járási Gyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának- 2013.01.01-től- szüneteltetését, (2013.01.01. előtt felfüggesztette, mely során visszamenőlegesen megkapta a család az ellátást), mely támogatási összeget a család utólagosan sem kaphat vissza!
12 A támogatás szüneteltetése szorosan csak a 16 év alatti gyermekek (2013.01.01- től) esetében kapcsolódik a gyermek védelembe vételének elrendeléséhez. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének célja a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, nem pedig az érintett családok anyagi ellehetetlenítése. A településen 2014-ben 7 gyermek esetében került szüneteltetésre az iskoláztatási támogatás. A Gyermekjóléti Szolgálat megítélése szerint 50-50% volt az aránya azoknak a tanulóknak, akik az eset után ismételten rendszeresen jártak iskolába, és azoknak akikre nem volt hatással a támogatás megvonása. Hozzátartozók közötti erőszak és a távoltartással kapcsolatos gyermekjóléti tevékenység: A 2009. október 01-én hatályba lépett a 2009. évi LXXII. törvény a távoltartás intézménye a hozzátartozók közötti erőszak, családon belüli erőszak jelenségét próbálja megelőzni, kezelni, mielőtt bűncselekmény következne be. A törvény a hozzátartozók közötti erőszaknak minősíti a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenységet vagy mulasztást. A bántalmazás sok esetben (a bántalmazott megtorlástól való félelme miatt) akár évekig, évtizedekig is folytatódhat. A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszú távúak, mely néha komolyabb következményekkel jár akár egy felnőtt, akár egy gyermek számára (személyiségtorzulás, deviáns viselkedés, torzult cselekvésminták, párkapcsolati problémák, tanulási zavar, teljesítményproblémák, pszichés gondok, suicid hajlam, stb.) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatát megküldi a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A határozat meghozatalát követően a Gyermekjóléti Szolgálat 24 órán belül köteles felkeresni a bántalmazottat és a bántalmazót, és a kiskorút érintő veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat köteles jelezni a családvédelmi koordinációs szervnek (Járási Gyámhivatal felé), ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. A Gyermekjóléti Szolgálat a családban történő erőszak ártalmainak csökkentése érdekében köteles együttműködni a jelzőrendszer tagjaival, valamint kölcsönös tájékoztatással élni a kialakult helyzetről. A Gyermekjóléti Szolgálat a segítő munka során gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai segítséget kapjon. Továbbá tájékoztatást ad a bántalmazónak, hogy a hozzátartozói erőszak ismétlődésének milyen következményei lehetnek. A Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatást nyújt a bántalmazónak a terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási konfliktuskezelési lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint közreműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal. 2014-ben 1 család esetében volt tudomása a Gyermekjóléti Szolgálatnak a távoltartás elrendeléséről (3 nap). Az anya ebben az esetben a Bíróságon nem kérte a további intézkedések megtételét. Az ügyből kifolyólag, a család és a 2 kiskorú gyermek jelenleg is a gyermekvédelem rendszerében, alapellátás keretében történő gondozás alatt áll.
13 Jellemző ilyen esetekben, hogy a bántalmazó személy tartva manipulatív helyzetének és erőfölényének elvesztésétől, gyakran csak látszat együttműködő, valamint próbálja a bántalmazás súlyosságát tompítani. Amennyiben a sértett rendőrségi feljelentéssel él az őt ért bántalmazással (tettlegesség, lelki-pszichikai erőszak, személyi szabadság korlátozása stb.) kapcsolatban, az esetek többségében visszavonja azt. A gyermeket veszélyeztető helyzetek súlyosabb formái közé tartozik a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekbántalmazás. A bántalmazással kapcsolatba kerülő segítő szakemberek feladata nehéz, mivel a fizikai bántalmazást felismerni nem könnyű, a bántalmazás tényét az érintettek gyakran eltitkolják, a bántalmazásra utaló jelek pedig sokszor nem egyértelműek. A fizikai bántalmazás megnyilvánulhat egyedi vagy ismétlődő eseményekben. A gyermekek családon belüli bántalmazása a tapasztalatok szerint nem elsősorban fizikai jellegű, hanem inkább lelki-érzelmi jellegű, mely többnyire az alkoholproblémákkal, valamint a szegénységgel küzdő családokban fordul elő. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek esetenként a párkapcsolati erőszaknak akaratlanul is szemtanúi és/vagy bevont résztvevőivé válnak. A családon belüli erőszakot követően a családgondozónak oly módon kell krízist kezelni, mely megakadályozza a bántalmazott fél további bántalmazását. 2014. évben, Püspökladányban, hozzátartozók közötti és családon belüli bántalmazás is történt. Gyermek sérelmére 11 esetben lelki, valamint 1 esetben fizikai bántalmazás történt. Ezekben az esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat, jelzéssel élt a Városi Rendőrkapitányság és a Járási Gyámhivatal felé, hozzátartozók közötti erőszak és gyermekbántalmazás ügyében, s kezdeményezte a gyermek/ek védelembe vételét a Járási Gyámhivatalnál. Sajnos legtöbb esetben, amikor szülő-szülő közötti bántalmazás történt, a Rendőrség az ügyet kivizsgálta és mivel a bántalmazott fél tagadta a bántalmazást ami leginkább jellemző ezekben a családokban- az esetet lezárták. Gyermeki elhanyagolásra (fizikai, lelki) 52 esetben derült fény. Szexuális bántalmazásra nem derült fény 2014. évben. 2014.03.15-től a Gyvt. 17. (2 a) bekezdése és a 130/A. (2) bekezdése értelmében: A Gyermekjóléti Szolgálatnak és a gyámhatóságnak a gyermek bántalmazása és elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy más egyéb súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait. A fenti törvény segítséget ad abban, hogy a szabályozás következtében nagyobb számban érkezzenek jelzések, melyek elősegítik a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működését, figyelembe véve a jelzést adó személy védelmét. A Gyermekjóléti Szolgálatnál a tavalyi évben az adatok zártan kezelését, magánszemélyek (lakossági jelzések esetében) kérték.
14 2013-ban: A városban élő gyermekek száma:2861 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény részesült: 1287 fő. Veszélyeztetett helyzetű gyermeke száma:65 fő, óvodáztatási támogatásban részesülők száma 2013-ban 96 fő, nyári ingyenes étkeztetésben résztvevő gyermekek száma: 375 fő volt. 2014-ben: A városban élő a gyermekek száma:2758 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült: 1187 fő. Veszélyeztetett helyzetű gyermeke száma: 47 fő, óvodáztatási támogatásban részesülők száma 2014-ben 68 fő, nyári ingyenes étkeztetésben résztvevő gyermekek száma: 356 fő volt. A 2013-as évben született törvényi változás miatt, a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása új kritériumokhoz kötött, mely által megváltozik az ezekbe a kategóriákba sorolható gyermekek száma. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent. A 2014-es évben a HH megállapítását: 254 gyermekek esetében, a HHH megállapítását: 258 gyermek esetében kérték a szülők/ törvényes képviselők. Ezek a számadatok jelentős csökkenést mutatnak a korábbi évekhez viszonyítva, de ez összefüggésben van azzal is, hogy nagymértékben változtak a megítélés kritériumai. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint a gyermeknevelési, szülői elhanyagolás, családi konfliktusok, házastársi krízisek, családon belüli bántalmazás, mint problématípusok jelennek meg leginkább. Egyre több olyan család van a Gyermekjóléti Szolgálat látókörében, ahol az alacsony jövedelem miatt, alapszinten is nehezen tudják kielégíteni a gyermekeik mindennapi szükségleteiket, ahol a szülők, családtagok kilátástalannak látják a jövőjüket, vagy
15 nincs is jövőképük. Sajnos ezek a családok nem motiválják a gyermekeiket a tanulásra, munkára, elkeseredettségük akár pszichés, mentális betegségben is megnyilvánul. A Püspökladányban a 2014. év - 2015. év első negyedévében tartandó tanfolyamok zöldség és gyümölcstermesztő, konyhai kisegítő, családellátó képzések stb. nagymértékben elősegítették a tanfolyamokon résztvevők álláskeresési lehetőségeit, valamint a tanfolyamon való részvételért járó támogatás összege, elősegítette a családok jobb megélhetését. Az iskolázottsági arány növelése szoros összefüggésben van több tényezővel, így mint pl. a gyermekneveléssel, a gyermekek iskolába járásának ösztönzésével, a gyermekvállalással, pénzbeosztással, munkahelykereséssel stb. Jellemzően, akik részt vettek ezeken a tanfolyamokon, megfigyelhető, hogy az Értékteremtő Start Mintaprogram, közmunkaprogram és az Alapkompetencia képzést is szívesen vállalták. Az intézményben éves szinten 26 fő segítette a napi tevékenységet. A Nemzeti Eszközkezelővel kötött szerződések növekedést mutatnak, egyre több családnál jellemző, hogy ezt a megoldást látják kiútnak, mely által saját házukat bérelhetik minimális térítés ellenében (pl. 8.000-10.000 Ft). Még mindig vannak olyan családok, akik - egyébként is szűkös anyagi keretből gazdálkodnak - legális és illegális helyekről kölcsönöket, hiteleket vesznek fel, nem mérlegelik azt, hogy a csábító hitelek, kölcsönök igénybevételének következménye, hogy adósságspirálba kerülnek, anyagilag előbb-utóbb ellehetetlenülnek. Azon családok, melyek a folyamatos kölcsönök körforgásába kerülnek, nem tudnak kikerülni belőle és talpra állni. Ezen problémák megelőzésére a Gyermekjóléti Szolgálatnak csak nagyon kevés eszköze van, legfőbbként segítő beszélgetéssekkel, továbbirányítással, tanácsadással szolgálhatnak a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói. Ezek a családok gyakran eltitkolják azt, hogy illegális helyekről kérnek kölcsön, mely megnehezíti a segítő munkát. 2014. évben közüzemi tartozások rendezése ügyében - sok család esetében- a megoldást, az adósságkezelési programban történő részvétel segítette elő. Mivel a programban kötött szabályok és kötött adósság limit van, voltak olyan családok, akik nem tudtak a programba bekerülni. Ennek oka még az is lehetett, hogy nem tudták vállalni az együttműködést oly módon, hogy minden hónapban rendszeresen kifizetik az aktuális számlákat. Ennek ellenére sok család részesült a programban, lehetőséget adva egy újrakezdéshez. Tapasztalati tény, a nehezebb anyagi körülmények között élő családok egy része, szívességi lakáshasználó. Az utóbbi időszakban jellemző a többgenerációs családban élőknél a kapcsolati viszonyok megromlása is, mely ahhoz vezet, hogy növekvő tendenciát mutat az albérletet kereső családok száma. Ennek a hátránya azonban az, hogy az amúgy is kispénzből élő családok, a jövedelmük nagy részét albérleti kiadásokra fedezik (albérleti díjak átlaga: 20.000-25.000 Ft+ rezsi), és minimális jövedelmük marad a megélhetésre, melyek újabb problémákat hoznak a felszínre.
16 Sok család rossz állapotú lakóingatlanban él. A lakások régi építése, a pénzhiány, illetve az ingatlanok elhanyagolt állapota miatt, vannak helyek, ahol nincs vezetékes víz és fürdőszoba sem, melyeknek hiánya higiénés problémákat von maga után. Higiénés és mentális problémákat okozhat az, hogy a szegényebb családok sok esetben zsúfoltan élnek, adott esetben több generáció él egy lakásban. A szegény családok nagy része még jelenleg is egyedi fűtéssel oldja meg téli időszakban a fűtést. A tüzelőanyag beszerzése gyakran nehézséget okoz a téli, hideg hónapokban. A Gyermekjóléti Szolgálatot 2014-ben is több esetben kereték fel ilyen jellegű problémával. A villanyáram fogyasztás költségét, a családok nagy része havi átalány formájában fizeti, ami azt eredményezi, hogy az éves elszámoló számla esetenként olyan magas, melyet nem tudnak egy összegben, illetve részletekben sem rendezni. A gondozásban álló családok közül több család kérte a villanyszámla tartozás felhalmozódásának elkerülése céljából az előre fizető mérőóra felszerelését otthonában. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint a családok ezt a megoldást azért tartják jobbnak, mert ezzel nem növekszik tovább az Energiaszolgáltató céggel szemben fennálló tartozásuk. Az előre fizető mérőóra felszerelését csak a védendő fogyasztók tudják megigényelni. Nekik az előre fizető mérőóra iránti kérelem megírásában és a kódok igénylésében tud a Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújtani, valamint nagyon jó megoldásnak látja ezt a lehetőséget, mert kivitelezhető a családok számára. A Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatainak alakulása A Gyermekjóléti Szolgálathoz forduló segítséget kérő, illetve a szolgálathoz irányított személyek száma, napi forgalmi adatok alapján: 2416 fő volt. A Gyermekjóléti Szolgálatnál jelentkező problémák leggyakoribb típusai: a családok életviteli, anyagi, megélhetési problémái, gyermeknevelési nehézségei, a szülők szenvedélybetegsége, valamint a családi konfliktusok (párkapcsolati zavarok, generációs különbségek, lelki krízisek), munkanélküliség. A gyermekek, fiatalkorúak főként anyagi, gyermeknevelési problémákkal, családon belüli konfliktusok, a szülők szenvedélybetegsége, iskolai hiányzások miatt keresik, kell megjelenniük a segítő szakembereknél. 68 új esetet vizsgált ki a Gyermekjóléti Szolgálat. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége A 2014. évben is magas volt a Gyermekjóléti alapellátást igénybevevők száma. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai 2014-ben 225 gyermekkel álltak kapcsolatban különböző problémák miatt. Ebből alapellátásban történő gondozásba 89 gyermek került. 47 gyermek esetében hatósági intézkedésre került sor, azaz állt védelembe vétel alatt. A hatósági intézkedéseket a Gyermekjóléti Szolgálat a Járási Gyámhivatalnál kezdeményezte. Ennek oka az volt, hogy a szülők vagy a gyermekek nem működtek együtt. Esetenként a szülők elhanyagolták szülői kötelezettségeiket, veszélyeztették a gyermekeik testi, lelki, erkölcsi fejlődését, vagy a gyermekek közül sokan nem tettek eleget a tankötelezettségüknek, ezért igazolatlan hiányzásaik meghaladták az 50 órát. Utóbbi tekintetében, ezeknél a tanulóknál a Gyermekjóléti
17 Szolgálatnak kezdeményeznie kellett a gyermekek iskoláztatási támogatásának szüneteltetését (16. év alatt kötelezően). Az iskolai jelzésekben a megfogalmazott probléma vonatkozásában eltér az általános és a középiskola. Míg az általános iskola által küldött jelzésben a magatartási, életviteli és szülői elhanyagolással kapcsolatos probléma a jellemző, a középiskolai jelzések 90%-a kizárólag az igazolatlan mulasztásról szól. 2014-ben jelentős mértékben megnőtt a várandós kismamák gondozása. 9 várandós szülőt kísért figyelemmel a Gyermekjóléti Szolgálat. Tanácsadásokkal, segítő beszélgetéssel, adományokkal, ügyintézéssel, továbbirányítással segítették a családgondozók a leendő szülőket abban, hogy a kialakult magzatot veszélyeztető tényezők, problémák megszűnjenek. Bűncselekményt elkövetett (4 fő) valamint szabálysértő tanulókkal (9 fő) is kapcsolatban álltak a szakemberek. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek gyakran a társadalmi normaszegést (szabálysértés, bűncselekmény) társas formában követik el. A 2013-as évben meglepő volt, hogy alsó tagozatos gyermekek is követtek el szabálysértést! A bűncselekmény, szabálysértések elkövetése legtöbb esetben lopások voltak, vagy gépkocsival elkövetett szabálytalanság elkövetése, valamint kerékpárral történő szabálysértések. Az utóbbiak esetében a Gyermekjóléti Szolgálat hatósági eljárásokat nem kezdeményezett a gyermekek ügyében, mert a szülők pótolták a kerékpárok hiányosságait, mellyel megoldódott a probléma. A gyermekek többnyire átlagos családi háttérrel, mintával rendelkeztek. A kerékpáros szabálytalanságok kivételével, a többi gyermek, korukra és tetteikre való tekintettel védelembe vétel alatt állnak, vagy alapellátás keretén belüli gondozás alatt állnak. 3 gyermek ügyében csoportos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indult eljárás, mellyel a fiatalok szülei nem értettek egyet. Az ügyben a Gyermekjóléti Szolgálat a szülőknek a gyermekjogi képviselő segítségét ajánlotta fel. Az esetről, a Gyermekjóléti Szolgálat, tájékoztatást adott a gyermekjogi képviselőnek, mely után a szülők is megkeresték a szakembert. A Gyermekjóléti Szolgálat 6 gyermek, súlyos veszélyeztetésének ügyében (pl. szülői elhanyagolás, nem megfelelő nevelési attitűdök alkalmazása miatt) kezdeményezte a gyermekek kiemelését a családjukból, ezáltal ezek a gyermekek, ideiglenes hatályú elhelyezésbe, majd nevelésbe vétel alá kerültek. A 6 gyermekből 2 gyermeknek örökbeadási eljárása indult, mely meg is történt. Mindkét esetben az édesanyák lemondtak újszülött gyermekeikről. Ennek tekintetében az újszülöttek már otthonukba sem jöhettek haza, a kórházból ideiglenes elhelyezésbe kerültek. A nevelésben lévő gyermekek szüleinek családgondozása fontos feladata volt a Szolgálat munkatársai számára, annak érdekében, hogy a nevelésbe került gyermekek visszagondozhatóvá váljanak vérszerinti családjukba. 2014-ben 27 gyermek volt átmeneti nevelésben, mely 17 család gondozását jelentette. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai rendszeresen részt vesznek a gyermekek helyzetére vonatkozó tárgyalásokon a Járási Gyámhivatalnál. A tavalyi évben, 201 esetben kapott jelzést (írásbeli, szóbeli, lakossági- 15 eset) a Gyermekjóléti Szolgálat, melyet minden esetben kivizsgált, és probléma típus szerint megtette a szükséges intézkedéseket. A problémajelző adatlapok és tájékoztatások