A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS KOMMUNIKÁCIÓJUK AZ ADOMÁNYOKÉRT

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR PUBLIC RELATIONS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS KOMMUNIKÁCIÓJUK AZ ADOMÁNYOKÉRT 2007 Készítette: Hrabovszky Erika

Tartalomjegyzék 1. Civil-, nem kormányzati avagy nonprofit szervezet...5 1.1. Civil társadalom...5 1.2. Nem kormányzati szervezetek...6 1.3. Önkéntes szervezetek...7 1.4. Nonprofit szervezetek...8 1.5. Közhasznú szervezet...11 1.6. A nonprofit szervezetek bevételei...15 1.7. Az állam és a nonprofit szervezetek...16 1.7.1. A Magyar Országgyűlés Civil Irodája...16 1.7.2. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei...18 1.7.3. A civil szolgáltató központok...21 1.7.4. A Nemzeti Civil Alapprogram...23 2. ADOMÁNY...25 2.1. Az adományozók...25 2.2. Pénz- és támogatásszerzési, forrásteremtő módszerek...28 2.3. Az 1%...31 2.4. Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK)...38 2.5. Nem kell hősnek lenned!...41 3. A mi házunk, a mi várunk alapítvány...44 4. Nagycsaládosok Országos Egyesülete...47 5. Gyermekétkeztetési Alapítvány...55 6. Összegzés...64 7. Felhasznált irodalom...66 8. Mellékletek...68 3

Táblázatok, ábrák és képek jegyzéke 1. táblázat - A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma szerint 1995-2004 11 2. táblázat - A nonprofit szervezetek száma összevont tevékenységi csoportok és területi egységek szerint, 2004 19 3. táblázat A nem adományozók által választott okok megoszlása 43 4. táblázat A mi házunk, a mi várunk Alapítvány kapott támogatásai 2003-2006 45 5. táblázat Tagdíjak és taglétszámok a nagycsaládosok egyesületeinél 2002-2006 51 6. táblázat NOE kapott támogatások (1% nélkül) 2002-2006 52 7. táblázat NOE kapott támogatások +1% 2002-2006 52 8. táblázat Az emberek legszívesebben a következő célokra ajánlják fel adójuk 1%-át 53 9. táblázat GYEA kapott támogatások +1% 2002-2006 62 1. ábra A nonprofit szervezetekben önkéntes munkát végzők motivációja 26 2. ábra A különböző indítékok adományozásban játszott szerepét jellemző átlagpontszám 1993, 2003 (Minden adományozó) 26 3. ábra A felnőtt magánszemélyek által világi nonprofit szervezeteknek közvetlenül nyújtott pénzadományok megoszlása összevont tevékenységi csoportok szerint, 1993, 2003 27 4. ábra Kapott-e információkat nonprofit szervezetekről? 1993, 2004 35 5. ábra A különböző forrásokból nonprofit szervezetekre vonatkozó információkat kapó felnőtt magánszemélyek aránya, 1993, 2004 35 6. ábra A köszönetnyilvánítás különböző formáiban részesülők aránya az egyházaknak és a nonprofit szervezeteknek pénzt adományozó magánszemélyek között 1993, 2004 36 1. kép SOS Gyermekfalu Alapítvány 54 2. kép GYEA rendelkező nyilatkozat a befizetett adó 1%-áról 58 3. kép GYEA óriásplakát 2003 60 4. kép GYEA óriásplakát 2004 60 5. kép GYEA citylight 2005 61 6. kép GYEA citylight 2006 61 7. kép GYEA citylight-ok 2007 62 4

1. CIVIL-, NEM KORMÁNYZATI AVAGY NONPROFIT SZERVEZET A társadalmakat három erő mozgatja: a profit, az állam és az öntevékenység. Ezer szállal kötődnek egymáshoz, át- és átszövik a másik megjelenési formáit, de működésük filozófiai alapjait tekintve világunkat három jól elkülöníthető erőforrás mozgatja meghatározó módon. Az üzleti világban a megszerezhető profit; az állami hatalom területén az ellátandó közfeladat; a társadalmi öntevékenységben pedig az adott eredmény iránti kielégítetlen közösségi szükséglet. Civil nonprofit szektor alatt tehát azokat a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük, amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi öntevékenység. A civil társadalom, a nem kormányzati szervek és a nonprofit szektor elméleti fogalmi megközelítéseiből kirajzolódik az a társadalmi forrás, amelyet Magyarországon a civilek, nonprofit szféra, harmadik szektor megnevezések alatt értünk. Bíró (2002) 6. old. 1.1. Civil társadalom A civil társadalom fogalmi jellemzőit a szakirodalom négy pontban foglalja össze: 1. A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi intézményrendszerétől. 2. Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, bár kapcsolódásai mindkettőhöz közvetlenek és szervesek. 3. Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság, az érdekpluralizáció jelenti. 4. A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikuláció útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel és gyakorlattal. (Ennek legfontosabb eszköze közösségi részvétel, amelynek tartalmát az európai jogterületen az Aarhusi Egyezmény már igen részletesen kidolgozta. Három pillére3 az információhoz való jog, a beleszólási jog és a jogorvoslati jog. A három pillért a részvételre képesítés intézményi és intézkedési rendszere egészíti ki. Kondorosi (1998) 45. old. 5

A civil szervezetek és mozgalmak alkotják magát a civil társadalmat, amely tehát mindazon szervezeti és tevékenységi struktúráknak az összessége, melyeknek tagjai vitán és konszenzuson alapuló demokratikus eljárás révén a közérdeket szolgálják, ugyanakkor a mediátor szerepét töltik be az állami/közhatalmi szervek és az állampolgárok között. Bíró (2002) 2. old 1.2. Nem kormányzati szervezetek A nem kormányzati szervezetek szempontjából történő fogalmi megközelítés is igen elterjedt a civil társadalom leírási kísérleteiben. A nem kormányzati szervezetek, mint a civil társadalom egyre elismertebb szereplői és mint a demokratikus intézményrendszer értékes segítői, egyben az európai uniós intézmények és más nemzetközi szervezetek fő partnerei is. Az NGO 1 -k nagyban hozzájárulhatnak a demokrácia és a civil társadalom fejlődéséhez a felvételüket kérő országokban is. A nem kormányzati szervezetek fogalomnak a definiálásában sincs konszenzus. A szakirodalomban általában két alapvető kritérium található: az NGO magánszemélyek vagy kollektívák által szabadon alkotott csoport, amely nem haszonszerzési célokat követ. Az angolszász szakirodalom szerint azok a nem állami szervezetek tartoznak ide, amelyek a társadalom érdekében fejtik ki alapvetően nem nyereségorientált, nonprofit tevékenységüket (alapítványok, egyesületek, közhasznú szervezetek, akár önkormányzati társulások stb.), kiegészítve az önkéntesség kritériumával. Bíró (2002) 2. old Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának 2000. évi vitaanyaga [Official Journal (1999)] elsősorban az úgynevezett harmadik szektor szereplőivel foglalkozott, vagyis azokkal, amelyek nem kormányzati és nem gazdasági szervezetek. A vitaanyag a nem kormányzati szervezetek közös jellemzőit az alábbiakban foglalta össze: Az NGO-kat nem a személyes haszonszerzés céljából hozzák létre. Bár lehetnek fizetett alkalmazottaik és végezhetnek jövedelemszerző tevékenységet, a profit vagy többlet nem kerül felosztásra a tagok vagy a vezetőség körében. Az NGO-k önkéntes alapon szerveződnek, és általában önkéntesek is dolgoznak a szervezetben. 1 NGO: az angol Non-Governmental Organisation, azaz nem kormányzati szervezet kifejezés rövidítése 6

Az NGO-kat szervezett formájuk és bizonyos mértékű intézményesültségük megkülönbözteti az informális és ad hoc társaságoktól. Általában rendelkeznek alapító okirattal vagy más, a szervezet célját és tevékenységi körét meghatározó dokumentummal. Elszámolással tartoznak tagjaik és támogatóik felé. Az NGO-k függetlenek a kormánytól és más állami intézményektől, a politikai pártoktól vagy gazdálkodó szervezetektől. Az NGO-k törekvéseikben és értékrendszerükben nem öncélúak. Céljuk, hogy a nyilvánosság előtt a társadalmi jólétért egy szűkebb csoport vagy az egész közösség érdekébenműködjenek. Nem képviselik tagjaik gazdasági vagy személyes érdekeit. 1.3. Önkéntes szervezetek Az Európai Közösség Bizottsága a COM(97) 241. sz., az Európában működő önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről szóló közleményében meghatározta az önkéntes szervezeteket jellemző szempontokat: a. minimális mértékű formalizáltság vagy intézményesültség (megkülönböztethetők az informális vagy ad hoc módon létrehozott társasági, családi csoportosulásoktól); b. profit felosztásának tilalma (tevékenységük alapvető célja nem a tagok vagy a vezetők jövedelmének gyarapítása); c. függetlenség (különösképpen a kormányzattól és egyéb állami hatóságoktól, ez azt jelenti, hogy a szervezetnek joga és lehetősége is az önigazgató és befolyásmentes működés); d. érdekmentes vezetés (a személyes nyereségvágy kizárása a szervezet alapvető céljai vagy tevékenységének alapvető jellemzői közül) e. közösségi szférában működés, s legalább részben a közjó szolgálata a tevékenység során. Az Európai Közösség Bizottságának közleménye (1998) 22. old. Az önkéntes szervezetek típusait a szervezetek által ellátott funkciók szerint a Bizottság a következőkben határozta meg: szolgáltatást nyújtó; érdekképviseleti; önsegítő vagy kölcsönösen segítséget nyújtó; forrás és forráselosztást koordináló szervezetek. 7

Általában véve megállapítható, hogy minél szűkebb földrajzi és alanyi körre terjed ki egy önkéntes szervezet tevékenysége, a funkciók annál szélesebb skáláját integrálja magába, s annál nehezebb az egyes funkciókat a szervezeten belül egymástól elhatárolni. Bíró (2002) 3. old. 1.4. Nonprofit szervezetek A nonprofit elméletek jórészt arra keresik a választ, hogy milyen törvényszerűségek mentén jöttek létre a kormányzattól és a gazdaságtól is független, ún. nonprofit szervezetek. Ezek az elméletek több ilyen törvényszerűséget vázolnak [Kondorosi (1998)]: kielégítetlen piaci szükségletekre jön létre a nonprofit szolgáltatások speciális piaca; közjavak kormányzati elosztásának elégtelensége hozza létre a korrekciós jellegű, kiegészítő nonprofit közszolgáltatásokat; közjavak előállítása magánszférában az állami források kiegészítése és kiteljesítése, minőségjavítása céljából; állampolgári, fogyasztói, résztvevői és érintetti érdekartikuláció és érdekérvényesítés, jogvédelem kereteinek biztosítása; az öntevékenység, az önsegítés, a szolidaritás, az altruizmus emberi értékei kifejeződésének és gyakorlásának intézményesülése; a demokrácia, a részvétel politikai elvének kiteljesítése, gyakorlása. A nonprofit szervezet fogalmát a szakirodalom szintén több megközelítésben tárgyalja. A szervezeti megközelítés szerint a nonprofit szektort az alapítványok és egyesületek illetve a közhasznú társaságok, köztestületek és közalapítványok összessége alkotja. Győrffy (1995) 19-20. old. Jogi megközelítésben [Sík (1995)] a nonprofit szektor a személyegyesülésekből (egyesületek), célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár), célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány), továbbá a közcélú vállalkozó nonprofit szervezetekből (közhasznú társaság) áll össze. Funkcionális megközelítésben azt mondhatjuk, hogy egyes meghatározható funkciókban a nonprofit szektor átfedésben működik az állammal (újraelosztás, humán szolgáltatás), bizonyos funkciókat pedig önállóan lát el (érdekartikuláció és érdekvédelem), továbbiakat viszont az üzleti szektorral vagy a háztartásokkal. és a 8

magánélet területeivel közösen (csoportos kielégítetlen szükségletek, önszabályozás). [Győrffy (1995)] Tudati, gondolati meghatározás lehet a közösségélményen, összetartozási tudaton, a más szektoroktól történő megkülönböztetésen alapuló definíció, amelynek lényegi eleme az a tudatos elhatárolódás, amely a nonprofit szektor szervezeteit az állami, az üzleti és a magán- (egyéni) szférától megkülönbözteti. [Sík (1995)] A működés belső sajátosságai, jellemzői alapján is körülírhatók a nonprofit szervezetek. E meghatározás szerint a nonprofit szervezetet az identitása, a stratégiája, az emberi tényezői, a kialakult szervezeti és tevékenységi struktúrák illetve szervezeti eljárások, a működtetés módja, az irányítás és vezetés technikái is megkülönböztetik a más típusú társadalmi-gazdasági szervezetcsoportoktól. [Bullain (1995)] A nemzetközi irodalomban a legelfogadottabb nonprofit szervezeti definíciót a Baltimore-i Jonh Hopkins Egyetem nemzetközi összehasonlító projektje dolgozta ki, amely létező statisztikai osztályozásokon alapuló egy tevékenységi és alanyi főcsoportokra rendszerezett meghatározás. E kutatás szerint a nonprofit szervezet ismérvei a következők [Győrffy (1995)]: intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet); kormányzattól független szervezet (nem állami); gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nem gazdasági társaság); önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, és nem is kényszer); közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kit űző szervezet (nem párt). Erre az öt ismérvre épül a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozása (ICNPO) is. Összefoglalva tehát, egy szervezet nonprofitnak tekinthető, ha: Formalizált, intézményesült, hivatalosan bejegyzett szervezet, amelynek saját szervezeti rendje és önkormányzata van; Független a kormánytól, tevékenysége és működése jogszabályok által szabályozott, az állami szervezetek felette a törvényességi felügyeletet gyakorolják, és nem a direkt irányítást; 9

A szervezet közérdekű, közhasznú, alkotmányos tevékenységre jön létre, célja a közjó szolgálata; Elsődlegesen nem gazdasági tevékenységre jön létre, de gazdálkodik, eredményt érhet el, azonban a keletkezett profitot nem osztja szét, azt a közhasznú tevékenység érdekében használja fel; A szervezet tevékenységében való közreműködés, vagy a szervezet támogatása önkéntességen és öntevékenységen alapul; Tevékenységéből kizárja a pártpolitikai és az egyházi hitéleti elemeket. A felsorolásból kitűnhet, hogy nem tekintjük nonprofit szervezetnek azokat a nem formalizált, társadalmilag egyébként hasznos tevékenységet végző civil szervezeteket, mint például a klubok, páholyok, asztaltársaságok stb. Felfogásunk szerint ugyancsak nem szerves részei a nonprofit szektornak a pártok, az érdekképviseleti szervezetek és az egyházak. A ma hatályos jogszabályok alapján Magyarországon a következő legjellemzőbb nonprofit szervezeteket sorolhatjuk fel: Társadalmi szervezet (Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény ) Egyesület (Az egyesülési jogról szóló 1989. évi. II. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény - továbbiakban : Ptk. 61-64 -ai) Alapítvány (Ptk. 74/A-74/F -ai) Közalapítvány (Ptk. 74/G -a) Köztestület (Ptk. 65. -a) Közhasznú társaság (Ptk. 57-60 -ai) Ha a nonprofitság előzőekben felsorolt jellemzőivel egybevetjük az egyes szervezeti formákat, kiderül, hogy leginkább a társadalmi szervezet (egyesület) és az alapítvány felel meg azoknak. Az 1997. évi CLVI. A közhasznú szervezetekről szóló törvény is ezen szervezeteknek teszi lehetővé, hogy közhasznúvá, illetve kiemelkedően közhasznúvá minősíttessék magukat. 10

A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma szerint 1995-2004 1. táblázat Szervezeti forma 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2003 2004 Alapítvány 15 192 16 392 17 767 18 299 18 653 18 532 19 781 19 242 Közalapítvány 458 717 836 926 1 101 1 168 1 435 1 563 Egyesület 22 823 24 188 24 807 22 721 23 125 22 420 26 407 26 345 Köztestület 250 618 467 493 496 472 492 492 Szakszervezet 2 050 1 985 1 644 1 524 1 441 1 283 1 176 1 103 Szakmai, munkáltatói érdekképviselet 1 780 1 023 1 285 2 736 2 548 2 322 2 458 2 224 Közhasznú társaság 184 344 505 633 752 888 1 223 1 360 Nonprofit intézmény 46 49 54 52 55 59 50 46 Összesen 42 783 45 316 47 365 47 384 48 171 47 144 53 022 52 375 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Nonprofit szervezetek Magyarországon (Budapest, 2006) A nonprofit szervezetek létrehozásának kardinális kérdése, hogy a közcélú tevékenység folytatását leginkább biztosító, a legmegfelelőbb szervezeti formát válasszák a szervezet alapítói. Ezt befolyásolja a végzett tevékenység jellege, a szolgáltatást igénybe vevők köre, az önkéntesek bevonásának lehetősége, a rendelkezésre álló anyagi erőforrás megléte, vagy hiánya, a létesítők jogi státusza, a választási lehetőség megléte vagy hiánya, és számos más körülmény. Az egyének és a közösségek leggyakrabban előforduló kérdése mégis nagyon leegyszerűsítve így hangzik: egyesület vagy alapítvány? A válasz ugyancsak leegyszerűsítve ez: ha a közhasznú tevékenység a tagok közvetlen közreműködése révén valósul meg, akkor egyesület; ha egy célvagyon e célra felkért szervezet működtetésével, akkor alapítvány. [www.civilinfo.hu, 2003] Egy nonprofit szervezet bejegyzésekor létrejön egy gazdálkodó szervezet, amelynek nemcsak működését, hanem gazdálkodását is átfogó (pl.: adótörvények) és speciális (pl.: beszámolási és könyvvezetési kötelezettség) jogszabályok szabályozzák. 1.5. Közhasznú szervezet Az 1997. évi CLVI. törvény szerint: Közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek: 11

egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, fogyasztóvédelem, rehabilitációs foglalkoztatás, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, euroatlanti integráció elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások; ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység. [1997. évi CLVI. tv.] 2. (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, b) alapítvány, 12

c) közalapítvány, d) közhasznú társaság, e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, f) sportági országos szakszövetség. (2) Közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri. [1997. évi CLVI. tv.] A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet: milyen közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának ezen felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. [1997. évi CLVI. tv.] Kiemelten közhasznúnak minősül az a szervezet, amely olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. 13

A kiemelten közhasznú szervezet tevékenységének, valamint gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznú szervezetek közhasznú tevékenységük mellett vállalkozhatnak. A vállalkozás eredményét tagjaik között nem oszthatják fel, azt csak közhasznú tevékenységük céljára használhatják fel. A közhasznú szervezet az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést köteles készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Fontos, hogy a közhasznúsági jelentésből kitűnjön, hogy a közhasznú társaság, közhasznú feladatai ellátásával összefüggésben milyen közpénzeket használt fel. A kapott támogatások felhasználására vonatkozó elszámolás módjára nincs kötelező előírás, az egyaránt lehet szöveges, táblázatos vagy ezek kombinációja. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.[ 1997. évi CLVI. tv.] A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5. -ának b) pontja szerint a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek (például alapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság) a létesítő okirat szerinti tevékenységüket, illetve gazdálkodásuk fontosabb adatait a helyi vagy az országos sajtó útján kell nyilvánosságra hozniuk. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 14. -ának (2) bekezdése szerint a 14

közhasznú szervezeteknek sajtó útján nyilvánosságra kell hozniuk az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét. 1.6. A nonprofit szervezetek bevételei Mind a közhasznú szervezetekről szóló törvény, mind a gazdálkodással foglalkozó kormányrendeletek alapvetően két nagy csoportra osztják a nonprofit szervezetek bevételeit: a közhasznú tevékenységhez kötődő, kedvezményezett bevételek; vállalkozási tevékenységből származó bevételek. Kedvezményezett bevételek 1. Alapítótól, támogatótól a közérdekű tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások. (Az adótörvények 1998. január 1-től a gazdálkodó szervezetektől az adományozó részére is kedvezményezetten ismerik el a nem pénzbeli támogatást. Ez idő óta nevesített a "tartós adományozás" is.) 2. Az államháztartás alrendszereitől a közcélú tevékenység végzésére, vagy a szervezet működésének segítésére kapott támogatás. 3. Az 1996. CXXVI. tv., a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján kapott úgynevezett 1%-os felajánlás (ez 1998. január 1-től az 1997. CXXIX. törvény szerint 1+1%). E támogatást azon nonprofit szervezetek kaphatják, amelyek: közhasznú tevékenységet folytatnak; a rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt a bíróság legalább három évvel nyilvántartásba vett (a közalapítványoknál ez a kikötés nincs); létesítő okiratuk tartalmazza a politikai tevékenység tilalmát; nincs köztartozásuk, illetve a felajánlásokat az adóhatóság a köztartozások kiegyenlítésére fordíthatja; (Az 1%-os felajánlást a fenti feltételeknek megfelelő minden nonprofit szervezet megkaphatja, nemcsak azok, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeznek.) 4. Más (hazai és külföldi) közhasznú és nonprofit szervezetektől nyert pályázati támogatások. 15

5. A közhasznú és a cél szerinti tevékenység folytatásából származó ár- és díjbevételek, valamint költségtérítések. 6. Tagsággal rendelkező nonprofit szervezetek tagdíjbevételei. 7. Bankbetétek és értékpapírok kamatai (a közhasznú bevételnek az összbevételen belüli arányának mértékében). 8. Egyéb bevételek, pl.: a szervezetek céljait szolgáló eszközök, készletek és immateriális javak értékesítéséből származó árbevételek. Vállalkozási tevékenységből származó bevételek 1. A nonprofit szervezetek tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok, tárgyi eszközök bérbeadásából, vagy a velük végzett szolgáltatásból származó bevételek. 2. Reklámtevékenység, amelyet szerződés alapján végez a nonprofit szervezet, s amely bevételt számlakibocsátás előz meg. Nem számít reklámnak, ha egy támogatásnak nem feltétele a támogató nyilvános népszerűsítése, vagy a köszönetnyilvánítás. 3. A cél szerinti tevékenységgel összhangban nem levő oktatások, vizsgáztatások, oktatást kiegészítő egyéb tevékenységek bevételei. 4. A táncos-zenés-szórakoztató rendezvények belépődíjai. 5. A szervezet által végzett minden olyan tevékenységből származó bevétel, amely nem közhasznú, illetve nem a nonprofit szervezet létesítő okiratában megfogalmazott célok megvalósítását szolgálja. [www.civilinfo.hu] 1.7. Az állam és a nonprofit szervezetek A nonprofit szférának mind a profitorientált üzleti világgal, mind pedig a kormánnyal együtt kell működnie. A Kormánnyal való együttműködést segíti 1.7.1. A Magyar Országgyűlés Civil Irodája A fejlett demokráciákban, különösen Európában, mind hangsúlyosabb szerepet kap a civil szféra (civil szervezetek és a közvélemény) és a parlamentek közötti együttműködés. Alapkövetelménnyé vált, hogy a parlamentek működése átláthatóbb legyen, a törvényhozás munkája a társadalom legszélesebb rétegei számára folyamatosan nyomon követhetővé váljon, és ezzel egyidejűleg megteremtődjenek az Országgyűlés és a civil 16

szféra közötti információáramlás keretei. Az Országgyűlés Civil Irodája 2002. szeptember 23-án nyílt meg. Az Iroda működtetésének fő célja, hogy intézményesítse a civil szféra és az Országgyűlés közötti párbeszédet, információáramlást, kiemelten a törvényhozás és az európai uniós tagság terén, így hozzájárulva egy nyitott, átlátható és társadalom közeli parlament kialakításához. A Civil Iroda működésének alapelvei: Együttműködés: Az Iroda együttműködik civil szféra képviselőivel, a civil szférával kapcsolatban lévő magyarországi államigazgatási, illetve az európai uniós hazai intézményekkel. Kezdeményezés: A Civil Iroda kezdeményező szerepet tölt be a civil szférával történő intézményes kapcsolattartás kialakításában, az Országgyűlés és a civil szervezetek, valamint a közvélemény közötti információáramlás eszközeinek működtetésében. Partnerség és nyitottság: A Civil Iroda partnerséget ajánl minden olyan kezdeményezésnek, amely a civil szféra és az állam közötti együttműködést célozza. Az Iroda fórumot biztosít az eszmecserére és rendszeresíti az Országgyűlés és a civil szféra közötti párbeszédet. A Civil Iroda tevékenységei: Általános tájékoztató tevékenység Az állampolgároknak, a széles közvéleménynek szóló tevékenységek: ügyfélszolgálat: tájékoztatás az Országgyűlés munkájáról a hét négy munkanapján személyesen, ezen kívül munkaidőben telefonon, írásban és elektronikus formában, fiatalok tájékoztatása: az Országgyűlés Sziget Fesztiválon és hasonló ifjúsági rendezvényeken történő megjelenésének szervezése, közreműködés diákok számára szervezett parlamenti programok megvalósításában, egyéni beadványok feldolgozása, regisztrációs lehetőség biztosítása olyan szervezeteknek, akik rendszeres tájékoztatást kérnek a Civil Irodától, közvélemény-kutatások kezdeményezése a parlament megítéléséről. Kapcsolattartás civil szervezetekkel 17

Az állampolgárok, a közvélemény tájékoztatásán túl az Iroda számos kezdeményezése kifejezetten a civil szervezeteknek szól: szakmai konferenciák szervezése az Országházban civil szervezeteknek, a civil szervezetek számára kiemelt jelentőségű törvényjavaslatok véleményeztetése, civil szervezetek delegációinak fogadása az Országházban, részvétel és előadás civil szervezetek rendezvényein. Kapcsolattartás az Országgyűlésnél jegyzékbe vett országos érdek-képviseleti és társadalmi szervezetekkel Az Országgyűlés Házszabályának 141. -a szerint, az Országgyűlés főtitkára által jegyzékbe vett szervezetek számára az alábbiakat biztosítja az Iroda: a törvényalkotási program megküldése minden ülésszak kezdetén, a jegyzékben szereplő szervezetek körében végzett felmérésekkel e szervezetek parlamenti érdek-képviseleti tevékenységének vizsgálata, rendezvények megvalósítása a jegyzékbe vett szervezetek részvételével és velük együttműködésben, e szervezeteket tartalmazó adatbázis folyamatos frissítése. Kiemelt együttműködő partnerek Az Országgyűlésnél jegyzékbe vett országos érdek-képviseleti és társadalmi szervezetek A Civil Irodánál regisztrált szervezetek A Civil Szolgáltató Központok A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és Kollégiumai A minisztériumok civil ügyekért felelős szervezeti egységei [OGY Civil Iroda honlapja] 1.7.2. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei Az erős civil társadalom a demokratikus társadalomszerveződés alapja és fokmérője. Fontos, hogy a civil szervezetek a közéleti gondolkodás közegébe vonják be az állampolgárokat, terepet adjanak a közvetlen, részvételi demokráciának. A kormány a társadalom előtt álló célok megvalósításában, a közjó szolgálatában tiszteletben tartva a kormányzati és helyi hatalom feletti civil ellenőrzést, az álami- 18

önkormányzati, a piaci és civil szervezetek közötti munkamegosztást és együttműködést. Megadja a segítséget ahhoz, hogy a szektor szolgáltatást végző szervezetei hatékonyan részt tudjanak venni a közfeladatok ellátásában. A nonprofit szervezetek száma összevont tevékenységi csoportok és területi egységek szerint, 2004 2. táblázat Tevékenység Társas nonprofit szervezet* Összesen Alapítvány Kultúra 2758 2927 5685 Vallás 1197 184 1381 Sport 985 5766 6751 Hobbi és szabadidős szervezet 508 7988 8496 Oktatás 6840 825 7665 Tudományos kutatás 567 563 1130 Egészségügy 1896 523 2419 Szociális ellátás 3121 1466 4587 Polgárvédelem 101 712 813 Környezetvédelem 435 756 1191 Településfejlesztés, lakásügy 1282 1783 3065 Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés 258 802 1060 Jogvédelem, érdekvédelem 104 571 675 A bűnözés megelőzése 298 1445 1743 Adományosztó alapítvány, egyesületi szövetség 50 704 754 Nemzetközi kapcsolatok 308 414 722 Szakmai, munkaadói és munkavállalói szervezet 45 3835 3880 Politikai szervezet 52 322 374 Összesen 20805 31586 52391 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Nonprofit szervezetek Magyarországon (Budapest, 2006) A kormány tevékenyen részt kíván vállalni a civil szektor egyre hatékonyabb működésének biztosításában, az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtésében. A civil szféra tagoltságát, sokszínűségét elismerve, a szolgáltató, az adománygyűjtő és osztó karitatív, valamint az érdekképviseleti szervezetekkel és azok szövetségeseivel kívánja a kapcsolatait elmélyíteni. Ennek érdekében a következő kiemelt területeken kíván intézkedéseket hozni: a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése, 19

a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása, a civil szervezetek hatékony működésének elősegítése, az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése, az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése. A Kormány biztosítja azoknak az elektronikus csatornáknak a működtetését, karbantartását és fejlesztését, amelyek a gyors és tömeges információ-áramlást, interakciót teszik lehetővé. A területfejlesztés és a szociális igazgatás regionális folyamataiban törvény biztosítja a civil szervezetek döntési folyamatokban való részvételét. Az ehhez hasonló törvényi, intézményi, eljárási részvételi garanciák kiépítését más ágazatokban is meg kell kezdeni, és a már működő ilyen mechanizmusokból ki kell iktatni azokat a formális elemeket, amelyek gátolják a tényleges civil részvételt. A civil társadalommal kapcsolatos kormányzati kommunikációs tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy a civil szervezetek időben és érdemben kapják meg a szükséges tájékoztatást a kormányzati döntéshozatali folyamatok állásáról, magukról a döntésekről, továbbá a döntés-végrehajtási szakaszokban történő civil részvétel lehetőségérő és gyakorlásuknak konkrét módjairól, technikájáról. A közhatalmi döntési folyamatokban elő kell segíteni a civil tapasztalatok és javaslatok intézményes megjelenítését szolgáló megoldások alkalmazását. Biztosítani kell a kormányzat valamennyi döntéshozatali szintjén az együttműködési mechanizmusok, fórumok és kommunikációs csatornák folyamatos működését. A kormányzat segíteni kívánja a közhatalmi döntéshozatal és a közigazgatás minden szintjén a civil együttműködések és civil érdekképviseletek megjelenését és működését. Ezek tevékenységét a kormányzati cselekvés megalapozottságát, valamint a kormányzás minőségi színvonalát biztosító fontos körülménynek, és nem a kormányzást akadályozó tényezőnek tekinti. A civil fórumok, kerekasztalok, tanácsok, együttműködések, érdekképviseletek körében a kormányzat nem jelöli ki semmilyen módon a civil partnereket, hanem a civil szektor érintett részének kiválasztásos, legitimációs folyamataira 20

bízza a civil képviselet kérdéseinek megoldását. A kormányzati struktúrákban intézményesült és civil részvétellel működő testületekben az állami fél által történő behívást, kinevezést, felkérést ahol annak feltételei adottak az érdekelt civil szervezetek által választott vagy delegált civil képviselettel kell felváltani. Elő kell segíteni az ágazaticivil kapcsolatok kiszélesítését, az ágazati civil együttműködési megállapodások létrejöttét. A Kormány a kormányzat civil szférával kapcsolatos stratégiájának és gyakorlati intézkedéseinek koordinációja érdekében civil koordinációs tárcaközi bizottságot (Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya) működtet. A minisztériumokban, kormányhivatalokban, központi hivatalokban a Kormány gondoskodik a civil kapcsolatokért felelős szervezeti egység kijelöléséről, ezáltal biztosítva az adott területhez kapcsolódóan a civil szférával történő együttműködést. A civil szervezetek működési hatékonyságának és informáltságának növelése, továbbá felkészültségének és naprakészségének biztosítása érdekében a kormány támogatja a civil szolgáltató központok hálózatának működését és fejlesztését, tevékenységük más szolgáltató hálózatokkal való harmonizációját. [A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei] 1.7.3. A civil szolgáltató központok Szolgáltatások: 1. A civil szervezetek és a települési, megyei, kisebbségi önkormányzatok együttműködésének, a civil szervezetek közreműködésének a megyei és a helyi döntés-előkészítésben, döntéshozatalban segítése. Pl. rendszeres, intézményes egyeztető párbeszéd-fórumok, kerekasztalok létrehozásának ösztönzése; a közfeladatkihelyezés gyakorlatának szorgalmazása, elősegítése; az önkormányzati civil referensi státuszok kialakításának ösztönzése. 2. Folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszer megvalósítása: a. jogi, közhasznúsági, b. pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben, c. pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan, valamint d. a számítógép-kezelés területén. 3. Minimum évi 4 képzéssorozat megvalósítása a megyék kisebb térségi egységeiben, a 21