A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani. /Teller Ede/ A nyersbőr fogalma, szerkezete, topográfiája, kémiai felépítése, valamint minőségüket meghatározó tényezők jellemzése. Nyersbőrismeret Azokat az állati bőröket, amelyek a bőr- és szőrmeipar nyersanyagát képezik, nyersbőröknek nevezzük. Bőrgyártási célokra főképpen az emlősállatok, elsősorban a különböző korú és nemű szarvasmarhák bőrét használják fel. A marhabőrön kívül a bőripar fontos nyersanyagai még a kecske, juh, és sertés nyersbőrök is. Az emlősállatokról nyert bőröknél kisebb jelentőségűek a hüllőbőrök (kígyó, gyík, krokodil), amelyeket elsősorban díszműbőrként, ill. luxus lábbelik céljára dolgoznak fel.
A bőr felépítése Funkciói: védelem - mechanikai - hőmérsékletingadozások - kémiai és bakteriológiai hatásokkal szemben Szerkezeti felépítése:
Jellemző állatfajok nyersbőrszerkezete és barkarajzolata: szarvasmarha juh kecske sertés A felhám a bőr legkülső, aránylag vékony rétege. A szőrzettel bíró állatok felhámja a bőr teljes vastagságának 2-4%-át képezi. Szőrszegény állatok (pl. sertés) esetén a felhám vastagabb, az 5-10%-ot is eléri. Részei: nyálkaréteg (az állat belsőbb részeihez van közelebb, nedvdús, osztódásra sejteket tartalmaz), szaruréteg (a nyálkaréteg elszarusodott sejtjei). A felhám tartalmazza az ún. járulékos részeket is, amelyek részben átnyúlnak az irhába is, mint pl. a szőrtüszők, a faggyú- és izzadságmirigyek. Az irha a bőrgyártás szempontjából a legjelentősebb bőrréteg. A bőr vastagságának 85-88%-át teszi ki. Az irharéteg nem sejtekből áll, fő tömegét kötőszöveti rostok alkotják. A rostok bonyolult felépítésű szövedéket alkotnak, minden irányban sűrűn összefonódnak, amelyet leginkább a nemezhez lehet hasonlítani. A bőr az értékes mechanikai tulajdonságait (pl. szilárdság, nyúlás) éppen ezeknek a vég nélküli, sűrűn összeszövődött rostoknak köszönheti. Erősen telt rostnyalábok: Gyengén telt rostnyalábok:
Az irhának a felhám felé eső része (barkarétege) képezi a készbőr színoldalát, a hájashártya felé eső része pedig a bőr húsoldala. Barkaréteg: Húsoldal: A hájashártya a bőr legalsó rétege, a bőr teljes vastagságának mintegy 10%-át teszi ki. A hájashártya a bőr és az állati test közötti átmenetet biztosítja. Kémiai felépítés: Az állati bőr elsősorban fehérjékből, továbbá vízből és zsiradékokból áll. Ezek mellett kisebb mennyiségben találhatók benne ásványi anyagok és festékek is. A fehérjék szénből (C), hidrogénből (H), oxigénből (O) és nitrogénből (N) épülnek fel, tartalmazhatnak továbbá ként (S), foszfort (P), ritkábban vasat (F) is. A fehérjék nagymolekulájú, kolloid természetű anyagok. Fehérjemolekula-szerkezetek (elsőtől a negyedleges szerkezetig): Bőrt alkotó fehérjék
Az irhában megtalálható a kollagén és a felhámban a magas kéntartalmú keratin. A bőr és szőrmegyártás folyamatában ezeken az ú. n. natív fehérjéket vetjük alá vegyi és mechanikai folyamatoknak, ami által a nyersbőrt készbőrré alakítjuk. Kollagén rostszerkezet mikroszkopikus képei A fehérjék után a bőr legfontosabb alkotórészei a zsírok. Szerkezetüket tekintve a háromértékű alkoholnak, a glicerinnek a nagyszénatomszámú karbonsavakkal, az ú.n. zsírsavakkal alkotott észterei. Zsírmolekula (telített karbonsav): Olajmolekula (telítetlen karbonsav): A természetes zsír az élő állat bőrében fontos feladatot teljesít, a készbőr minőségét azonban kifejezetten károsan befolyásolja. Kellemetlen zsírkiütéseket okozhat, ezért már a gyártás elején, az ú. n. meszesműhelyben törekedni kell a zsír kémiai és mechanikai úton való eltávolítására (kémiai elszappanosítás, mechanikai strekkolás). Zsírfolt:
Az állati bőr sok vizet tartalmaz. A frissen nyúzott bőr víztartalma az állat fajtájától és korától függően 60-70% között ingadozik. A fiatalabb állatok bőre több vizet tartalmaz, mint az idősebb állatoké. Az állati bőr tartalmaz ásványi sókat kb. 1% vagy még kisebb mennyiségben. A nyersbőrben főleg nátrium-, kalcium-, magnézium-, alumínium- és vasvegyületek vannak. A nyersbőr minőségét meghatározó tényezők A nyersbőr természetes eredetű anyag, ezért a minősége nem lehet teljesen egyenletes. A nyersbőr minősége függ: - az állat fajától Az egyes állatfajok bőre a nagyságon és a tömegen kívül az egyes bőrrétegek vastagságának arányában is különbözik. Az irharéteg vastagsága is fajonként változó. - fajtájától Az állatfajokon belül az egyes fajták bőre is lényeges különbséget mutat, mint pl. sertés bőröknél a zsírhozamú és húshozamú fajtáknál. - nemétől Nagy befolyással van a bőrminőségre az állat nemi jellege, mert a hím egyedek általában nagyobbak, így a bőrfelület is nagyobb. Nőstény állat bőre tömöttebb, sűrű rostszerkezetű, egyenletesebb vastagságú, ezért értékesebb. - korától Nagy hatással van a nyersbőr minőségére az állat életkora, minél idősebb az állat, annál nagyobb felületű, de rostjai durvábbak, kevésbé rugalmasak. - egészségi állapotától A normál táplálkozású állatok bőrének rostozata rugalmas, az alultápláltaknál soványsági ráncok, míg a túltáplált állatok bőreinél ú.n. kövérségi ráncok keletkeznek.
- életkörülményeitől Legjobb minőségűek a legelőn élő állatok bőre, mindig vastagabb, tömöttebb, sűrűbb rostfelépítésű, mint az istállózott állatok bőre. A szabadban tartott állatok bőreinél a gyengébb minőséget az élő állaton keletkezett hibák közül a mechanikai sérülésekből eredő hibák nagy száma okozhatja. - vágási körülményeitől A télen vágott állatok bőre színoldali hibák szempontjából tisztább, mint a nyári vágásúaké, mert a hosszabb szőrzet jobban védi a bőrt a karcolásoktól. A téli vágású állatok bőrén kevesebb a különböző élősködők által ejtett sérülés is. A vágóhídon, géppel fejtett bőr minősége a legjobb, míg a legrosszabb a minősége a kézi fejtésű bőrnek. A bőr minőségének változása egy bőrön belül Az eddig leírt tényezők az egyes bőrök minőségét befolyásolják. Meg kell említeni, hogy egy bőrön belül is jelentős szerkezeti különbségeket találunk. A bőr az állat testrészein különböző feladatokat teljesít, így minősége az állat testének különböző helyein eltérő. A leírtakból következik, hogy a bőröket topográfiai szempontból különböző részekre oszthatjuk, amelyeknek már rostfelépítése közel azonos. A nyersbőr minőségét megszabja, hogy milyen az arány a bőr vastagsága és felülete között, így megkülönböztethetünk: - jó állású - rossz állású
- lapos - üres - málas bőröket.