Tudományos tartalmak a digitális térben Az Open Access eszméje és hazai megvalósítása Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Dr. Virágos Márta
Nyílt hozzáférés eszméje Európai kezdeményezések és eredmények Hazai sikerek
Nyílt hozzáférésű modellek háttere A tudományos kiadás óriási profitot termelő üzletté vált a kiadók számára. A döntően közpénzből finanszírozott kutatások eredményeit (köztulajdon-public domain) a kiadó kisajátítja a folyóiratban való megjelentetéssel. A közpénzen előállított terméket (tudományos publikáció) egy közintézménnyel (könyvtár) nagy haszonnal újra megveteti. A hozzáadott érték (peer review) messze nem indokolja ezt a jelentős áremelkedést. A kiadók jogi és licenc akadályt gördítettek az elektronikus elérés elé. A Science Citation Index uralma kétszintű kommunikációs rendszer kialakulásához vezetett (listába bevett, feldolgozott folyóiratok lettek a magfolyóiratok régiók szellemi jelenlétének csökkenése
Santa Fétől Budapestig A nyílt hozzáférési konvenció két alaptípusa Tim Bemers-Lee és a CERN által szabaddá tett word-wideweb prokollra vezethető vissza. Célja a tudományos közösség kommunikációjának javítása és a dolgozatok hatékony és akadály nélküli terjesztése. 1991 arxiv Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium preprint gyűjteménye Nyílt Archívum kezdeményezés: célja a tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés. Nemcsak preprintről, hanem postprintről, publikált és még meg nem jelent cikkekről és reprintről.
BOAI alapelvek 2001 decemberében tartott ülésszak 2002 február 14-én közzétett manifesztuma. A régi hagyomány, a tudósok döntő hányadának törekvése (a tudományos eredmények korlátozás nélküli, szabad terjesztése) és az új technológia, az internet (a kutatási eredmények hatásának megsokszorozódási lehetősége, az un láthatóság, visibility ), ötvöződése lehetőséget ad, hogy a kutatásban régóta fennálló szűk keresztmetszet megszűnjön A BOAI két egymást kiegészítő stratégiát fogalmaz meg: Saját archiválás: ennek előfeltétele az intézményi archívum: a teljes szövegű anyagok helyi dokumentumtára (repozitóriuma) Alternatív folyóiratok: ezek az orgánumok ingyenes, nyílt hozzáférést biztosítanak, eltekintenek a szerzői jog átruházásától. Kulcsprobléma a szakmai minőség ellenőrzése
A repozitóriumok tartalma Az összegyetemi illetve több intézmény konzorcionális, illetve klaszterszerű repozitóriumának van létjogosultsága Lehetőség van az e-tananyagok beintegrálásának A nyílt hozzáférés növeli a tudományos cikk, tanulmány szellemi jelenlétét. A Nyílt Archívum Kezdeményezés célja elsődlegesen a kutatók ellátása tudományos információval az ingyenes elérés biztosításával. Sikeres nemzetközi kezdeményezések: BioMed Central: 2000-ben alapították: az e-folyóiratok egyik legismertebb, független kereskedelmi kiadója. A szerzői jog a szerzőnél marad. A fianszírozás az inputnál marad, vagyis nem a szerző, hanem az intézmény fizet.
A bevétel a cikk feldolgozási díjból származik (500USD publikált cikkenként). A cikkek lektoráltak. escholarship: University California Press és a California Digital Library közös kezdeményezése: több mint 500 könyv szabad hozzáféréssel PloS: Public Library of Science: a köztámogatási forma egyik legmarkánsabb formája. A PloS Biology és Medicine igen magas impact factorral rendelkeznek SPARC: Scholarly Publishing and Academic Resource Coalition. Főleg SMT publikációk megjelenését ösztönzi
Berlini nyilatkozat Nem egyéni tudósok, hanem intézmények foglalják nyilatkozatba a nyílt hozzáférés eszméjét mind a tudományos mind a kulturális életben résztvevő szereplők számára A legszélesebb körben határozza meg a nyílt hozzáférésben biztosítandó tartalmakat (tudományos publikációk, kutatási eredmények, meta adatok, digitális anyagok és multimédiás oktatási anyagok). A felsorolt tartalmakat olyan egyetemek, tudományos egyesületek, állami intézmények repozitóriumaiban kell elhelyezni és szolgáltatni, amelyek az Open Archive (nyílt repozitóium) technikai/technológiai szabványaira épülnek, tehát biztosítják a szabad hozzáférést, az átjárhatóságot és a hosszú távú archíválást
Nyílt Hozzáférés - Open Access Directory of Open Access Journals http://www.doaj.org/ Digital Repository Infrastucture Vision for European Research http://www.driver-support.eu/ DART- Europe http://www.dart-europe.eu/ Networked Digital Library of Theses and Dissertations http://www.ndltd.org/ Europeana http://www.europeana.eu/portal/ Nyílt Hozzáférés Portál http://www.open-access.hu/
Európai egyetemek Prágai nyilatkozata Szembenézés a világméretű kihívásokkal: európai stratégiák az európai egyetemek számára: Az egyetemek Európa jövője szempontjából döntő fontosságúak Az egyetemek a gazdasági felépülés motorját jelentik A felsőoktatás és kutatás európai ösztönző csomagot igényel A kutatás és fejlesztés terén történő 3%-os beruházás ez több mint 700.000 új kutatót jelent Beruházás a fiatal kutatók jelenlegi generációjába Innováció, minőség, átjárhatóság, jellegzetes intézményi kutatói profil kialakítása
Intézményi tudásmenedzsment Problémák: Az intézmények nincsenek tudatában annak, mekkora szellemi vagyont birtokolnak A rendelkezésre álló információs/tudás vagyon halmaza széteső, nincs szerkezete, elérhetetlen a külvilág számára Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok nem válnak hasznosíthatóvá A rejtett tapasztalatokat és tudást nem lehet felhasználni új programokban, párhuzamos nyilvántartások és belső rendszerek születnek
Intézményi tudásmenedzsment A tudás rögzítése, kodifikálása A tudás strukturálása, kategorizálása A tudás elérhetővé tétele, megosztása A szellemi tőke jobb kihasználása (újrahasznosítás) és védelme Mindezt integrált megközelítésben és az összetevők szinergizmusára építve
Feladatok: A tudományterületi szakmai színvonal megőrzése és emelése és az ehhez szükséges digitális technológiák ismerete és alkalmazása. A felsőoktatási könyvtárak legfontosabb szolgáltatási feladatai: Az információhoz való korlátok nélküli, szabad hozzáférés biztosítása A tudomány, az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén a hálózati együttműködés fejlesztése Az egyetemi tudásvagyon hozzáférhetővé tétele: az intézményi digitális archívumok létrehozása (az egyetemi bibliográfiák és publikációk nyilvánossá tétele) Az egyetemi könyvtárak saját gyűjteményük digitalizálásával járuljanak hozzá az európai kulturális vagyonhoz
Köszönöm a figyelmet! Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Dr. Virágos Márta