K A N I T Z I A Kanitzia 19:59.-70 Szombathely, 2012 Journal of Botany (ROSA CILIATO-PETALA BESSER)? KERÉNYI-NAGY Viktor e-mail: kenavi1@gmail.com Abstract Rosa ciliato-petala BESSER a cultur-relict? - Kanitzia 19: 59-70. The present article try to demonstrate that the species Rosa ciliato-petala BESSER (syn. R. sanctiandreae DEGEN et TRAUTMANN in JÁVORKA arguments are related to the followings. Distribution: The area of the R. villosa R. ciliato-petala s area is disperse as well: north-west and central European microspecies. This taxon is not growing in Serbia, the serbs of Szentendre could not cultivating in Szentendre (Hungary). In my opinon, the Rosa ciliato-petala is a glacial-relict species. R. ciliato-petala s seedlings on the Sas-hegy in Budapest, FACSAR (1993). R. ciliato-petala can be keep Literary evidence: The species R. villosa sensu lato (incl. R. ciliato-petala SADLER R. ciliatopetala SCHUR (1866: R. pomifera HERRMANN Petalis by FUSS (1866: R. pomifera HERRM. petala glandulosa-ciliata ), BUIA-PRODÁN (1956). Herbarium of evidence: JÁVORKA formerly untouched bushy slope collected Key words: Rosa sancti-andreae DEGEN et TRAUTMANN, Rosa ciliato-petala BESSER, Budapest (Sashegy), Szentendre (Pismány-hegy) Bevezetés A szentendrei rózsa (R. ciliato-petala BESSER, syn. R. sancti-andreae DEGEN et TRAUTMANN in, a cseh Ivan a magyar SOÓ és FACSAR Géza (1993) a lengyel Ryszard és a szintén lengyel Jerzy Jelen feldolgozásban szeretném magam is áttekinteni ezt a probléma-kört, illetve 59
- kevésbé alátámasztva - is hasonlóan szubjektív véleményt állítottak ki. Anyag és módszer Vizsgálataink során herbáriumi, irodalmi, terepi és térképi információkat használtunk fel. A R. ciliato-petala európai és Kárpát-medencei irodalmi-herbáriumi tételes adatai, illetve nevezéktani-taxonómiai problémáinak tárgyalása korábbi cikkünkben (KERÉNYI-NAGY Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Archívumából származnak, kutatásainkban felhasználtuk, de azok jelen publikálásától eltekintettünk. Eredmények Elterjedés A Rosa villosa kisfajokká váltak. R. villosa (subsp. villosa és subsp. mollis), R. ciliato-petala (syn. R. sancti-andreae), R. velebitica és R. coziae (KERÉNYI-NAGY 2011). A R. villosa medencében; lokális Kárpát-medencei endemizmus (KERÉNYI-NAGY 2008) a R. velebitica R. coziae (Erdély, R. ciliato-petala Balkán-félsziget északi és nyugati részéig tenyészik vadon (1. ábra). A szentendrei rácok FACSAR ex verbis) cáfolja ez az elterjedés, hiszen Szerbiában Flóraelem problémák A szentendrei rózsát DEGEN és TRAUTMANN endemikus fajnak írta le R. sanctiandreae néven (DEGEN in JÁVORKA SOÓ SOÓ JÁVORKA (1951) szerint SOÓ tartja. SOÓ SOÓ 1968). KÁRPÁTI Zoltán vitt herbáriumi anyagot a cseh KLÁŠTERSKÝ-nek, aki cikkében (1969) ezt a taxont Rosa pomifera HERRM.-nak tekinti, míg a R. pomiferat a R. villosa szinonimájaként használja (KLÁŠTERSKÝ in. Erre a cikkre reagál SOÓ (1970, 1973), és új státuszba helyezi a szentendrei rózsát: Rosa villosa L. var. Sancti-Andreae (DEG. et TRTM.) SOÓ. 60
1. ábra: A Rosa villosa Rosa ciliato-petala BESS R. velebitica (BORB. ex H. BR.) DEGEN Rosa coziae NYÁRÁDY KERÉNYI- NAGY Rosa villosa Rosa ciliato-petala BESS R. velebitica (BORB. ex H. BR.) DEGEN Rosa coziae NYÁRÁDY in Europe and Asia Minor (KERÉNYI-NAGY Az osztrák EHRENDORFER ( KLÁŠTERSKÝ Rosa villosanak tekinti ezt a taxon ismét reagál a külföldi véleményekre, s ismét az általa leírt kombinációban: Rosa villosa L. var. Sancti-Andreae (DEG. et TRTM.) SOÓ közli a taxont, illetve FACSAR (in SOÓ spontánságát ( an vero spontanea? ), de nem írja, hogy mi alapján kérdéses ez számára. Faji rangját (kis faj) csak FACSAR adja vissza, és endemikusságát elvetve kultúr-reliktumnak tekinti, bár ezt nem támasztja alá semmilyen bizonyítékkal (, 1993. 61
FACSAR Géza azonosítja hallgatója, NAGY FACSAR ex verbis, BOROS-LESKÓ ex verbis, ex verbis). FACSAR (in SOÓ mivel abból bizonyító herbáriumi lap nincsen. TAKÁCS ZÓLYOMI (2010) publikációjában R. villosa L. néven szerepel, ami adódhat abból, hogy a szirom nem mirigyes (és ekkor valóban R. villosa L. s. str.) vagy az általuk követett KIRÁLY ahol nem különíti el a R. ciliato-petalat a R. villosa bár meg sem Rosa villosa elterjedési 1985). POPEK (1996) szintén Rosa villosa szinonimájaként írja a Rosa sancti-andreae-t, azonban a Rosa mollis SM. faj alá bevon két mirigyes taxont: var. ciliatopetala (BESSER) POPEK és var. ciliatopetala (BESSER) POPEK for. dimorphacanthoides (KRZACZEK) POPEK; legújabb könyvében (2007) szintén jelzi hazánkból a Rosa villosat, de nem említi szinonimái között a R. sancti-andreae-t. Kultúr-reliktum (ergasiolipophiton) kifejezés alatt mást ért SOÓ ért KÁRPÁTI-TERPÓ (1971), és mást ért a ma elfogadott irodalom is (MIHÁLY-BOTTA-DUKÁT FACSAR státuszt (FACSAR 1993, pp. 88/a-89): szelektálódott, nem agresszív kultúrreliktumaink egyben értékes génalap-tartalékok is (pl. R. sancti-andreae). Szentendre: Pismány-hegyi locus classicus megsemmisült, az eredeti tövek az építkezések során részben átültetésre kerültek, részben kipusztultak (DUKAY DUKAY 2006, KERÉNYI- NAGY 2006a). MIHÁLY-BOTTA-DUKÁT a hazai kultúr-reliktumokat nem sorolja fel, illetve több FACSAR (1993) és KERÉNYI-NAGY (2009) által kultúr-reliktumnak tekintett rózsát (, R. foetida,, R. majalis R. sancti-andreae fajt felsorolásaikban rózsa szintén nem tesz eleget, mivel fennmaradásához nincs szükség ismételt behurcolásra, illetve a vizsgált területeken vegetatív (Budapest: Sas-hegy, Szentendre: Pismány-hegy) és generatív (Budapest: Sas-hegy) módon is képes fennmaradni. 62
2. ábra: A Rosa villosa Rosa ciliato-petala BESS R. velebitica (BORB. ex H. BR.) DEGEN Rosa coziae NYÁRÁDY elterjedése a Kárpát-medence területén (eredeti) / Fig. 2.: The area of Rosa villosa Rosa ciliato-petala BESS R. velebitica (BORB. ex H. BR.) DEGEN Rosa coziae NYÁRÁDY in Rosa villosa The native localities of Rosa villosa L. s. str. in the Historical Hungary (Fig. 2.): Irodalmi bizonyítékok: SADLER R. villosa nem szól (herbáriumi példányaik ismeretlenek) mivel ekkor még a R. villosa csak sensu lato értelemben volt használva (a mirigyes szirmú taxonok 1822. után lettek csak leírva; lásd: KERÉNYI-NAGY 2011), így akár mirigyes szirmú taxont is láthattak. Brassóból SCHUR (1866: R. pomifera HERRMANN FUSS (1866: R. pomifera HERRM BUIA-PRODÁN (1956) jelzik. Herbáriumi bizonyítékok: 63
R. ciliato-petala herbáriumi lap található (részletes adatok: KERÉNYI-NAGY JÁVORKA 89725 in BP): Rosa sancti-andreae Deg. et Trautm. Szentendre: Antolik-féle villa kertjében 3-4 bokor 1948. szeptember 10. Jávorka Sándor. JÁVORKA megjegyzése ( egykor bokros KOVÁTS R. ciliato-petala: Rosa Sancti-Andreae Deg. et Trautm. In monte Svábhegy prope Budapest. 21. V. 1925.. A faj nevét a kézírás alapján DEGEN locus classicus ismeretlen. 3. ábra: Rosa ciliato-petala Rosa ciliato-petala on the Sas-hill (photo: V. KERÉNYI-NAGY NAGY Légi fotók A Budapest: Sas-hegy állományának egy részét UDVARDY (1997) közli R. villosa néven, a faj pontos azonosítását KERÉNYI-NAGY 64
esetleges telepítések behatárolására a legkorábbi légi fotókat tanulmányoztuk: az 1950- dominált, cönolgiai felvételeknek kijelölt kvadrát teljesen zavartalan részen tenyészik, míg meg, telepítésre semmilyen nyom nem utal. tevékenység eredményei is épp úgy, mint növénytelepítéséi is. A szentendrei rózsa által Rövidítések: Tudományos Akadémia, Növénytani Intézet, Pozsony, Felvidék) Elterjedési adatok R. ciliato-petala BESS., syn. R. sancti-andreae DEGEN et TRAUTMANN in JÁVORKA] Lit. Mai Magyarország (Hungary) Ofen [Buda] an Hecken, 1818; a szirmokról nem szólnak) Felvidék (Slovakia) Árva vármegye: Chocs-hegység: Lestin KANITZ Liptóújvár WAHLENBERG Oroszsebes = Orosz-Bisztra Selmecbánya: Szitnya, 1862-63) Szepes vármegye: Lubló KANITZ in Scepusio, ) Turcsek MARGITTAI, 1917; Erdély (Transsylvania) Kapnikbánya KANITZ, 1862-63) Nagybánya KANITZ, 1862-63) Pusztaszentmárton KANITZ, 1862-63) Horvátország (Croatia) 65
(KANITZ Herb. KITAIBEL P. in BP) Erdély (Transsylvania) Mehadia KITAIBEL P. in BP) Felvidék (Slovakia) Comit Gömör: Dobsina LENGYEL Fátra: Kócsi-hegy, Prószéki-völgy J. FUTÁK K. ZAHRADNÍKOVÁ J. KOLLÁR Nyugat-Felvidék: MICHALKO MAGIC in SAV, Strázsa-hegy: Csicsmány SCHEFFER in SLO, 1930., 5 herbáriumi lap) Jelen írásban a Rosa ciliato-petala BESSER (syn. R. sancti andreae DEGEN et TRAUTMANN in JÁVORKA irodalmi, herbáriumi és új terepi adatokat használtam fel. Elterjedés: A R. villosa R. ciliato-petala Flóraelemiség: A FACSAR szentendrei rózsa esetében cáfolható, mivel a Sas-hegyen asztmagjai csíráznak, magoncai MIHÁLY BOTTA-DUKÁT nincs szükség ismételt behurcolásra, illetve a vizsgált területeken vegetatív (Budapest Sas-hegy, Szentendre Pismány-hegy ) és generatív (Budapest Sas-hegy ) módon is képes fennmaradni. Irodalmi bizonyítékok: A R. villosa sensu lato (incl. R. ciliato -petala) 1818 óta SADLER, 1818). Brassóból SCHUR (1866: R. pomifera HERRMANN FUSS (1866: R. pomifera HERRM BUIA-PRODÁN (1956) jelzik. Herbáriumi bizonyítékok: JÁVORKA megjegyzése ( szentendrei rózsa nem kultúr-reliktum. A KOVÁTS Légi fotók: 66
között létrehozott barázdák lehetnek katonai tevékenység eredményei is épp úgy, mint növénytelepítéséi is. A szentendrei rózsa által elfoglalt rész közelében szabályosan, Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Dr. RIMÓCZI Imre professzor úrnak és Dr. UDVARDY László tanár úrnak a légi fotók beszerzésében nyújtott segítségükért; Éva Irénnek, PIFKÓ Dánielnek, Dr. BARINA Zoltánnak és a MTM Növénytár többi munkatársának a herbáriumban nyújtott segítségért. Seweryn MALAWSKInak a lengyel fordításért, KOVÁCS J. Attilának a lektorálásért keretén belül történt. IRODALOM BUIA S. PRODÁN GY. (1956): Rosa L. In:, T. (ed. 1956): Flora Republicii Populare CONTI 1-276. DEGEN Á. Rosa L. in JÁVORKA S.: Magyar Flóra. Studium Kiadó, Budapest, pp. DUKAY DUKAY I. (2006): A szentendrei rózsa régi-új története http://szentendre. net/ilj/hu/a-news/2006/20061123aszentendreirozsaregi-uj.htm EHRENDORFER F. FACSAR G. KIRÁLY G. (2009): Rosa KIRÁLY (ed.): Új magyar füvészkönyv. FACSAR G. (1980a): Addenda et corrigenda ad tomus I-V. Appendix in Soó (1980): A magyar kiadó, Budapest, pp. 166-170. b): Útijelentés a Német Demokratikus Köztársaságban MÉM támogatással FACSAR G. (1988): A szentendrei rózsa és rokonai. Védett növények. Kertészet és FACSAR G. (1990): A molyhos rózsák (Subsectio Vestitae) autochton és allochton populációi Budapest, pp. 336-337. 67
FACSAR G. Közleményei, Publicationes Universitatis Horticulturae Industriaeque FUSS JÁVORKA S. (1921): Plantae novae albanicae II. Magyar Botanikai Lapok, Budapest, pp. 17-18. KANITZ KÁRPÁTI Z. TERPÓ A. Budapest KERÉNYI-NAGY V. HÖHN M. UDVARDY L. (2008): A Rosa nemzetség Tomentosae sectiojának alakköre különös tekintettel a Szentendrei rózsa taxonómiai helyzetére Species complex of Rosa, section Tomentosae with special regard to taxonomical position of Rosa sancti-andreae Kitaibelia XIII/1. konferencia abstractjai, p. 110. KERÉNYI-NAGY V. (2006a): A Rosa L. genusról és a Rosa sancti-andreae Deg. et Trtrm. KERÉNYI-NAGY V. (2006b): A Rosa sancti-andreae Deg. et Trtm. ex Jáv. új populációjának Biológiai Társaság, Budapest KERÉNYI-NAGY V. (2007): A Rosa L. genusról és a Rosa sancti-andreae Deg. et Trtrm. ex Karok Természettudományi Kar, Debrecen KERÉNYI-NAGY Rosa sanctiandreae DEG. et TRTM. ex JÁV KERÉNYI-NAGY V. (2011): A szentendrei rózsa (Rosa sancti-andreae nevezéktani és KLÁŠTERSKÝ, I. (1968): Rosa L. In: TUTIN T. G. et al. (eds.): Flora Europaea Vol. 2. KLÁŠTERSKÝ, I. (1969): Rosa sancti-andreae DEG. et TRTM KOVÁCS SZ. FACSAR G. UDVARDY L. G. TÓTH M. (2005): Phenological, Morphological LINNÉ 68
MIHÁLY B. BOTTA-DUKÁT Z NYÁRÁDY E. GY POPEK, R. (1996): Biosystematyczne studia nad rodzajem Rosa L. w Polsce i krajach POPEK ROTHMALER Verlag, Berlin, pp. 266-269. SADLER J. (1818): Verzeichniss der um Pesth und Ofen wildwachsenden phanerogamischen Gewäsche mit Angabe ihrer Standorte und Blüthezeit. Pest, Bei Konrad Adolf Hartleben, p. 1-179. (spec. p. 62.) SCHUR, F. (1866): Enumeratio Plantarum Transsilvaniae. Vindobonae, G. Braumüller, p. SOÓ R. JÁVORKA S. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve I. kötet. Akadémia Kiadó, Budapest SOÓ R. KÁRPÁTI Z. Tankönyvkiadó, Budapest, p. 181. SOÓ SOÓ R. I.-VI.) Akadémia kiadó, Budapest. TAKÁCS A. ZÓLYOMI T. 2005): Új génforrás a gyümölcstermesztési kultúrába vonható csipkebogyó fajták nemesítéséhez Kertgazdaság 37. (2), pp. 17-22. UDVARDY értekezés Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest BERTOVA, L. (1992): Rosa BERTOVA, L. (ed.): Flora Slovenska WAHLENBERG propradum crescentes, cui praemittitur tractatus de altitudine, vegeteatione, temperatura et meteoris horum montium in genere. Gottingae, Impensis, J. (1985): Studia nad rodzajem Rosa Caninae CHRIST 69