Hajdú-bihari [ I. évfolyam 12. szám 2007. szeptember 5. ] Fotó: Nagy Gábor Válogatnának a kendermagban Elégedetten kapirgálnak a baromfik az udvarban. Tehetik, hisz van nekik takaros, a szigorú uniós előírásoknak megfelelő óljuk, enni- meg innivaló is akad, így aztán csipegethetnek kedvükre. Hozzájuk hasonlóan elégedett Gráf József agrárminiszter is, erről a múlt heti debreceni Farmer-Expón is tanúságot tett, mikor közzétette azt az örömhírt, hogy ha 2011 12-re kiegyenlítődnek az európai uniós támogatások, a magyar gazdáknak nem lesz félnivalójuk európai vetélytársaiktól. A szaktárca vezetője azt is elmondta, hogy a tavalyi kivételesen jó év volt az agrárium számára. Az ellenzék agrárszakemberei tamáskodva fogadták az örömkitörést. Na persze, mondhatná erre a hírek között eligazodni próbáló honpolgár: a másik oldalnak soha semmi nem jó. Ám az már elgondolkodtató, hogy Karsai József szocialista országgyűlési képviselő is arról beszél mostanság, hogy a mezőgazdaság az elmúlt 50 év legsúlyosabb válsága előtt áll. A nagy debreceni agráros seregszemlén beszélgetve tapasztalhattuk, hogy a családi gazdálkodás művelői sem tudnak jó szívvel osztozni a miniszter örömében. Mert a takarmány ára az egekben van, miközben az ország jelentős területein alig, vagy egyáltalán nem termett egyetlen mázsa termény sem. Vannak olyan aszály égette környékek, ahol csak napokra elegendő az állatok elesége. Fél évszázada nem volt példa arra, hogy többe kerüljön a takarmány, mint a vágóállat élősúlya. Jöhet erre a tenyésztői vészreakció: az állatállomány felszámolása. Természetesen mindenkinek a saját helyzete határozza meg, hogy kinek mit hisz el. De eljuthatunk odáig, hogy az agrárium nehézségeit már a tyúkudvar lakói is megérzik... Gurbán György
2 Az ország [ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] Tiltakoznak a civil mozgalmak A hétvégén és szeptember elején a pártoktól független civil szervezetek országos tüntetéseket szerveznek Budapesten. Szeptember 8-án, szombaton délelőtt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete tiltakozik az egészségügy szétverése, az iskoláztatás feltételeinek romlása miatt, délután pedig az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom lép fel a közvagyon kiárusítása ellen. Országos demonstrációkra készülnek a felsőoktatás hallgatói is. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete élő láncot alkotva országos tüntetésen tiltakozik az egészségügy szétverése, a több-biztosítós rendszer kierőszakolása, az iskoláztatás feltételeinek rontása, a tömeges elbocsátások, az esélyegyenlőtlenség növelése ellen. A 10 órakor kezdődő rendezvény a Parlament előtt a 11.30-as nagygyűléssel zárul. Lapzártánkig a következő szervezetek jelezték csatlakozásukat: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, Bencés Diákszövetség, Egészséges Egészségügyért Egyesület, Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Magyar Mit ér vajon az élőlánc? (Fotó: Nagy Gábor) Gyógyszerészi Kamara, Magyar Írószövetség, Magyar Lemezlovas Egyesület, Magyar Orvosi Kamara, Munkástanácsok, Nemzeti Pedagógus Műhely, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Szülői Közösségek. Telefonon kerestük a püspökladányi Szilágyiné Kerekes Margitot, a NOE Észak-alföldi Régióközpontjának vezetőjét, aki elmondta, hogy ő ott lesz a tüntetésen, de a régióból nagyon kevesen tehetik meg, hogy a fővárosba utazzanak. Még a kedvezményes utazási jegy is akkora terhet jelent a családoknak, hogy tudomása szerint nem sokan vállalkoznak az utazásra. További, e-mailben feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz. Az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom egyetért a kezdeményezéssel és ajánlja, hogy, aki ugyanezen a napon, a délután 3 órai, a közvagyon kiárusítása elleni demonstrációjukra eljön a Hősök terére, délelőtt csatlakozzon a NOE élőláncához is. Az élőlánc ugyanis a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, a Magosz, a Magyarországért Egyesület és az Energiapolitika 2000 Társulat támogatásával egy másik tiltakozást szervez, amelynek a közvagyon kiárusítására kívánják felhívni a széles közvélemény figyelmét. Mint felhívásukban írják: Ha nem sikerül elriasztani a kormányt a nemzeti vagyon üzleti hasznosításától, a közszolgáltatások privatizálásától, a középületek elkótyavetyélésétől, a társadalombiztosítás pénztárának kifosztásától, az ország természeti és kulturális vagyonának részvénytársaságba vitelétől, akkor itt nemigen marad védeni való nem a jövő nemzedékeknek, de már nekünk se. Azért tüntetünk, mert a politika befolyásolásának semmilyen más hatékony eszközével nem rendelkezünk. Demonstrációkra készül szeptemberben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖ- OK) a nagy egyetemi városokban és Budapesten is, hogy így tiltakozzanak a fejlesztési részhozzájárulásként bevezetett tandíj ellen. Az említett szervezetek mindegyike a politikai pártoktól távol kívánja tartani megmozdulását. Hangsúlyozta ezt a HÖOK is, az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom pedig közleményében juttatta kifejezésre: Megmozdulásunkon egyetlen politikai jelképet használunk, a nemzet egységét kifejező háromszínű lobogót. Azért tüntetünk, hogy a szélsőséges indulatok felkorbácsolásával ne terelhessék el a figyelmet az ország előtt álló sürgős tennivalókról, a kormány felelősségéről. Dombrovszky Ádám Semmisség jogcímén támadta meg az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) az MSZP SZDSZ Koalíciós megállapodását a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Az EDDSZ szerint az nemcsak a jóerkölcsbe, de jogszabályba is ütközik. Esküszegés Mint Cser Ágnes EDDSZ-elnök érvelésében leszögezi: a 2006. évi tavaszi országgyűlési választásokon Erős köztársaság, sikeres Magyarország című választási, dátum nélküli programjában az MSZP biztonságot, igazságosságot, bátorságot ígért. Kevesebb teher, több lehetőség, nagyobb biztonság ez az MSZP ajánlata a nemzetnek. Az igazságos közteherviselési ajánlatukban a szociális biztonság, a nyugdíjak, és az egészségügy biztonságos finanszírozása mellett a társadalombiztosítási terhek mérséklését ígéri. Az egészségügyben a közfinanszírozásban megtestesülő, szolidaritási elvű nemzeti kockázatközösség fenntartása mellett a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat ígér. Az MSZP programja 43,21 százalékot kapott a 42,03 százalékos Fidesz előtt. Az SZDSZ programját az ország lakosságának 6,5 százaléka támogatta. Megalakult az MSZP SZDSZ-kormánykoalíció. A kormányprogram Reform az egészségügyben című bekezdésében azonban nem a választópolgárok többsége által támogatott MSZP programja került beemelésre, hanem a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt alig túllépő SZDSZ programja. A kötelező, törvénnyel előírt társadalombiztosítási egészségbiztosítás piacosítása, azaz az egészségbiztosítási piac 2008- tól több biztosító felé történő megnyitása fogalmazódott meg. 2006 szeptemberében a kormány elfogadta a súlyos megszorításokat tartalmazó Konvergenciaprogramot. A kormány annak ellenére fogadta el a Konvergencia programot, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala egyhangúan elutasította, mivel a program az MSZP választási programjával szöges ellentétben álló, drasztikus megszorító intézkedéseket, a közszolgáltatások alapvető átalakítását és pénzelvonást, tömeges munkahelymegszűnést prognosztizált. Az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmánya 3. (2) bekezdése tartalmazza a pártok szerepét: a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Részlet az országgyűlési képviselők esküszövegéből:,munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el. Az 1989. évi XXXIII. Törvény preambuluma szerint a pártok társadalmi rendeltetéseként a népakarat kialakításához és annak kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez kívánnak szervezeti kereteket nyújtani. Ezek figyelembe vételével az EDDSZ kéri a bíróságot annak megállapítására hogy a 2006. május 29-én aláírt Koalíciós megállapodás és annak 2007. július 1-jén aláírt 3. számú melléklete semmis, azért, mert az jogszabályba ütközik, jogszabályok megkerülésével kötötték, és nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. (A www.eddsz.hu internetes honlapon közzétett feljelentés alapján.)
[ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] A megye 3 Piknik és számvetés Immár ötödik alkalommal szervezte meg a Derecskei Polgári Együttműködés szokásos piknikjét, melyen a helyieken kívül országgyűlési képviselők, megyei közgyűlési tagok, polgármesterek is részt vettek, Nagykerekitől Vámospércsig, Tetétlentől Hajdúböszörményig. A fogadás után a vendégek megtekintették az 1930-ban épült, s mára jócskán felújításra és bővítésre szorult Bocskai-iskola épületét. A hamarosan átadandó beruházás negyedmilliárdba került, s helyi kivitelező végezte, szintén helyi alvállalkozókkal. A polgári találkozó a Barátság Vadász Egyesület házudvarán folytatódott, ott a vállalkozó kedvűek íjászatból vethették össze tudásukat. Bakó István derecskei és Berényi András hosszúpályi polgármester versengésének eredménye megosztott második hely lett. A megjelenteket köszöntő Bakó István polgármester emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt határozták el a derecskei posványos állóvíz megbolygatását, s az akkori képviselő-testület átalakítását. Ez sikerült is, hiszen az országban is egyedülállóan 14 polgári jelöltből 13 győzött a helyhatósági választáson. Ennek persze az öszszes negatív hatását élvezi a város: a pályázatok odaítélésekor, vagy a kistérségi lehatárolás megváltoztatásának lesöprésekor. Gyökeres változás következett be a testületi üléseken: döntésképesek lettek, nagyobb távlatokban gondolkodnak. Hatéves akciótervet dolgoztak ki arra vonatkozóan, hová szeretnének eljutni taglalta a település első embere. Az egy év alatt bekövetkezett változások között említette a kommunikáció terén történteket: beindult a Derecske TV, minden háztartásba ingyenesen eljut a Derecskei Hírek című havilap, valamint a programfüzet. Civilek közreműködésével pedig két értékes helytörténeti könyvet sikerült kiadni a városról. Fontos stratégiai területnek tartják az oktatást: a két általános iskolát zökkenőmentesen össze- Bakó István (balról) a Bocskai-iskolába kalauzolta el vendégeit vonták, de hozzájuk csatlakozott Tépe, Sáránd és Konyár iskolája is tagintézményként. Ennek következtében több állami normatívához jutnak a kistelepülések, mondta el Bakó István. A szakképzés beindításán gondolkodnak, a későbbiekben felsőfokú szakképzés bevezetésével. Ősszel megnyílik a bölcsőde, ezzel is segítve a munkába álló derecskei szülőket. Szólt a polgármester a súlyos infrastrukturális elmaradottságról is, hiszen a szennycsatorna-ellátottság mindössze 15 százalékos. A szilárd burkolatú utak is hiányoznak is, bár most beindult az önerős útépítés. Már meglévő utak felújítására 16 millió forintot költöttek nemrégiben. Első alkalommal rendeztek városnapi ünnepséget, továbbá a Kék-Kálló Menti Nyár hétvégi programjai is sikeresek voltak. Kevésbé sikeresnek ítélte a polgármester a lakosság napi kis problémáinak elintézését, amin úgy próbálnak javítani, hogy kerületekre osztották a várost, így minden képviselőnek van saját területe, amit fel kell karolnia. A kormány áldásos tevékenysége miatt 100 millió forinttal Segítséget adnak Amint ismeretes, a Szabolcs megyei Nyírmihálydiban eddig huszonöt kisgyerek került kórházba hepatitis miatt. A széklettel is terjedő vírus a település legelmaradottabb részén okozott megbetegedéseket. Az üggyel kapcsolatban Aba-Horváth István, a hajdú-bihari közgyűlés nemzeti és etnikai tanácsnoka és a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Bernáth Bálint területi CKÖ-elnökhelyettes kétkezi munkáját ajánlotta fel a bajba jutott nyírmihálydiaknak. A Nyisztor Ferenc polgármesternek címzett levélben, annak írói továbbá felajánlották segítségképpen az Országos Cigány Önkormányzatban számukra megszavazott 2007-es tiszteletdíjukat is mintegy 400 ezer forintot. Aba-Horváth István és Bernáth Bálint továbbá kéri Nyírmihálydi lakosságát, hogy a békés egymás mellett élés jegyében és az emberi méltóságot mindennél fontosabbnak tartva fogadják el felajánlásukat. kevesebb összeg áll rendelkezésre, mint tavaly, de fizetőképességét megőrzi a város hangsúlyozta Bakó István, s hozzátette: nagy várakozással tekintettek a 2007 2013-as költségvetési időszak elé, ám mára kiderült, csalatkozniuk kellett. Ennek ellenére a város sok pályázatot készített el. Nem hallgatta el a polgármester azt a tényt sem, miszerint a régiós pénzek elosztásából 21 jobboldali vagy független vezetésű település kimaradt. Nyilván megfélemlítésnek szánta a hatalom, tette hozzá. A döntéshozók megakadályozták az önálló Derecskei kistérséghez, illetve a Debreceni kistérséghez való csatlakozás lehetőségét is. Ám Márton Attila, a térség egyéni fideszes országgyűlési képviselője rámutatott: az új kistérségi lehatárolásról szóló törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, hanem visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra. A szeptember 10- én kezdődő őszi ülésszakon pedig minden törvényes eszközzel azon lesznek, hogy az eredeti kezdeményezést fogadja el a parlament. Érdemi tárgyalásokat kell folytatni, akár a Debreceni kistérséget megvétózó Hajdú Attila listáról bejutott szocialista képviselőt is meg kell hívni Derecskére javasolta a honatya. Elmondta: szerinte 2009- ig nem lesznek érdemi változások, már csak azért sem, mert a 2008- ban megnyíló európai uniós forrásokat szemfényvesztő módon saját sikerükként kommunikálják majd a kormánypártok. Az európai parlamenti választások azonban számottevő befolyással lehetnek az eseményekre. Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere borúlátóan hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet sokkal rosszabb, mint gondolnánk. Újból az építkezés ideje jött el, mert a kormánypártok igyekeznek elcsábítani a támogatóinkat, végleg leszámolni azokkal, akik nem hozzájuk húznak mondta a politikus 2010-ben minden eldől, ezért van szükség erős összefogásra. Kép és szöveg: Nyírő Gizella Megjelenik: Hajdú-Bihar megyében 128 ezer példányban Főszerkesztő: Szénási Miklós Szerkesztő: Gurbán György Lektor: Arany Lajos Fotó: Nagy Gábor Szerkesztőség: 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A., tel.: (52) 581-800 Kiadja: a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat megbízásából a Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. (a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata), 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/A., tel.: (52) 581-818 hbmhet@deol.hu Felelős kiadó: Angi János Hirdetési vezető: Bodnár Gabriella Lapterv: Petromán László Tördelés: Kaméleon Dizájn Kft., tel.: (52) 532-211 Nyomtatás: Alföldi Nyomda Zrt., 4027 Debrecen, Böszörményi út 6., tel.: (52) 515-715 Terjesztés: Magyar Posta Zrt. ISSN 1789-039X Terjesztési reklamáció: (52) 581-800. A hirdetésben közölt adatokért a hirdető vállalja a felelősséget. A Kaméleon Dizájn Kft. által tervezett egyedi grafikai megoldások utánközlése engedélyünk nélkül tilos.
4 A megye [ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] Tűzoltóság helyett rendezvénytér A város központjában, az 1920- as években épült valamikori orvosi rendelőben dolgoznak a berettyóújfalui tűzoltók. Az épület szűkös, korszerűtlen. A lánglovagok évtizedek óta várják, hogy a munkakörülményeik javuljanak. 1998-ban felcsillant a remény: elkészült az új épület engedélyes terve, ám a kivitelezés csak elképzelés maradt. Most azonban úgy látszik, végre a munka is elkezdődhet azon a területen, melyet az önkormányzat ingyen ad e célra. A régi épületet mér kinőtték a tűzoltók (Fotó: Dienes Zoltán) Régóta várt folyamatnak értünk a végére mondja Szeifert Ferenc polgármester. Tíz éve elkészült, az akkori belügyminisztériummal közösen, az új tűzoltólaktanya terve, hiszen már akkor köztudomású volt, hogy a megyében nálunk a legroszszabb a tűzoltóság épületének állapota. Aztán pénz nem érkezett a beruházásra, és a helyszín is többször megváltozott. Most viszont révbe értünk. Egy éven belül megépülhet az új létesítmény. Berettyóújfalu városa az egyik legértékesebb területét adja e célra. Az ipari parkban lévő telek értéke mintegy 50 millió forint. A tűzoltók már számlálják a költözésig hátra levő napokat. Örömmel elmondhatjuk, hogy az új tűzoltólaktanya az építési engedélye jogerőssé vált, már a tenderkiírási munkálatok vannak folyamatban. A jelenlegi tűzoltóság a város szívében van, ebből adódik, hogy elég kicsi a telekméretünk, és maga a laktanya is. Az új másfélszer tágasabb lesz sorolja az előnyöket Györgyfi Sándor tűzoltó őrnagy, parancsnokságvezető. Hogy a központból a laktanya a város szélére költözik, azért is öröm, mert így csökken majd a vonulási idő. Makai Sándor főtörzsőrmester hangsúlyozza: nehézkes volt a városon keresztül minden riasztáshoz időben érkezni az óriási forgalom miatt. Az új laktanyából ez lényegesen egyszerűbb lesz. Az önkormányzatnak pedig előnyös, hogy felszabadul a központban lévő épület. A város rendezési terve ugyanis számol ezzel. Rendezvényteret szeretnének itt kialakítani. A terület rendezési tervét most készítik elő. Olyan helyszínt alakítanak ki, amely jelenleg hiányzik Berettyóújfaluban, olyan rendezvényteret, ahol különböző városi rendezvényeket, ünnepségeket bonyolíthatnak le. Az új tűzoltólaktanya építése a tervek szerint még idén őszszel elkezdődik, s egy éven belül igénybe vehetik otthonukat az újfalui tűzoltók. A 400 millió forint értékű beruházásban 1400 négyzetméteres objektum épül, s ahhoz minden olyan új szakfelszerelés is járul, amely eddig csupán álom volt. D. S. A. Elverte a jég a hasznot A tormatermelők 30 40 százalékos terméskieséstől tartanak a megyében. A néhány nappal ezelőtti jégeső ugyanis olyan károkat okozott, hogy az akár egy hónappal is viszszavetheti a növény fejlődését. A torma Hajdú-Bihar megye különlegességének számít. Nem véletlenül, hiszen a gyógy-, zöldség- és fűszernövényként is használt torma minősége mifelénk kiemelkedően jó. Bár az ország más pontján, sőt külföldön is próbálkoztak és próbálkoznak termesztésével, a legszebb és legízletesebb ilyen növények a megyében teremnek. Bagamérban és környékén a lakosok 90 százaléka él tormatermelésből. Sokan évtizedek óta foglalkoznak ezzel. Bár költségés munkaigényes növény, amely leginkább kis területen terem jó minőségben, biztos megélhetést nyújt termelőinek. A gazdálkodók azonban most attól tartanak, hogy ez már csak a múlté. A közelmúlt Jég is, aszály is pusztította a bagaméri tormát nagy jégesőjéhez hasonló pusztításra ugyanis senki nem emlékszik. A vihar a már szépen zöldellő levelek nagy részét elpusztította. A föld alatt lévő termésben ugyan nem okozott kárt, de a termelők attól félnek, hogy a növény nem tud majd megerősödni. Bódis Tibor helyi termelő érdeklődésünkre elmondta: az aszály miatt már így is többletkiadásaik voltak, de a szárazság ellen legalább árasztással még tudtak védekezni. Ez hektáronként százezer forintos többletköltséggel járt. A jégtől azonban nem tudják megvédeni a növényt, így csak a vihar okozta károkat igyekeznek helyrehozni. Hogy a torma megerősödjön, még kétszer árasztanak. Ez azonban nem biztos, hogy megéri, mert ha a növény nem fejlődik kellőképpen, idén veszteséges lesz tormát termelni. De a gazdálkodók számításai szerint a legjobb esetben is csak az önköltségi árát hozza majd vissza a növény. Kiss Zoltán termelési főfelügyelő úgy véli: nem nagy a baj. A jég ugyanis csak a levelek cakkosodását akadályozta meg, lassítva ezzel a torma érési folymatát. Mivel azonban a növényt november előtt nem érdemes leszedni, még bőven van ideje arra, hogy új hajtásokat hozzon. A szakember éppen ezért legfeljebb tízszázalékos kárral számol. Hogy kinek lesz igaza, novemberben kiderül. Egy azonban biztos: senkinek nem lenne jó, ha a málnához hasonlóan a tormaföldek is eltűnnének a megyéből. Koroknai Kovács Nóra
[ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] A megye 5 Múltápolás közös erővel A határokon átívelő régióknak öszsze kell fogniuk, s az egyesített Európában közösen ápolni múltunk gyökereit. A nemes gondolat jegyében folytatódott az V. Regionális Simonyi Napok rendezvénysorozata augusztus utolsó vasárnapján a romániai Nagykárolyban. Emődy Dániel, a Pro Patria Alapítvány elnöke báró Vitézvári Simonyi József születésének 230., halálának 175. évfordulója évében több helyszín Arad, Nagyvárad, Érmihályfalva, Gyula, Hortobágy, Debrecen, Budapest, Szatmárnémeti, Simonyifalva, Máriapócs, Sárospatak, Kecskemét, Nagykálló, Nyíregyháza után Nagykárolyban, a város hetének zárónapjára szervezte meg a három éve az evangélikus parókia falán elhelyezett márványtábla koszorúzási ünnepségét. Hajdú-Bihart Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke és Jantyik Zsolt, a megyei közgyűlés oktatási, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke képviselte. Kocsis Róbert, Simonyi óbester életét méltató beszédében emlékeztetett arra, hogy 175 éve hunyt el Aradon a már életében Közösen emlékeztek az óbesterre Jókai Mór által a legvitézebb huszár címmel felruházott legendás harcos. Hőstettei helyszíneinek felsorolásához fél Európát kellene bejárnunk mondta az alelnök, hiszen Simonyi József, az egykori mészároslegény 220 évvel ezelőtt Hajdúböszörményben csapott fel huszárnak, s katonai pályája egyet jelentett a napóleoni háborúkban való részvétellel. Megfordult az olaszországi Garda-tónál, az ausztriai Wagramban, a németországi Lipcsében és a franciaországi Lyonban is. Sikereinek titkát nehéz felfedni, de bajtársai azt állították róla, hogy nem gyűlölte az ellenséget, de nem is félte őket. Simonyi József diákévét Nagykárolyban tábla jelzi. Az emléktábla előtt koszorút helyezett el a hajdú-bihar önkormányzat nevében Kocsis Róbert és Jantyik Zsolt, a Pro Pátria Alapítvány nevében Emődy Dániel és Balázs Dénes, továbbá Nagykároly polgármestere, az RMDSZ, valamint a Vitézi Rend erdélyi képviselői. Kép és szöveg: Nyírő Gizella Búcsú a macskakövektől Nagy a felfordulás, munkagépek és járművek próbálnak meg egymás mellett megélni Létavértes belvárosában. Májusban elkezdődött ugyanis a településen átvezető 4814-es számú út felújítása, mely a városközpontot is érinti. Az Árpád tér vonalán még az 1920-as években épült, mára balesetveszélyessé vált macskaköves út helyett új aszfaltút épül, melyre több évtizedet vártak a létaiak. Dolgoznak az emberek és a gépek (Fotó: Dienes Zoltán) A Magyar Közút Kht. beruházásában épül meg ez az út, mintegy tíz kilométernyi, az Árpád téri macskaköves szakasztól a határig bezárólag. Az út városközpontban lévő szakasza balesetveszélyes volt. A macskakövek kifordultak, sokszor meg kellett állni autóval, kerékpárral, és kidobálni a köveket az útszélre emlékezett vissza a megpróbáltatásokra Menyhárt Károly polgármester. A lakosság folyamatosan kérte az önkormányzat segítségét: oldja meg a balesetveszélyes helyzetet, az önkormányzat pedig az út fenntartóját, a Közútkezelő Kht.-t, és végre eredményesen, sikerült beütemezni a felújítást. A 635 millió forint értékű beruházásban, az Árpád tértől a román határig csaknem nyolc méter széles burkolat épül, több mint háromméteres forgalmi sávokkal és zártrendszerű csapadékvíz-elvezetéssel. A városközpontban két autóparkolót alakítanak ki harminc személygépkocsi részére. Ezzel párhuzamosan a Kossuth utcán másfél méter széles gyalogosforgalmú járda is épül. A kivitelező cég a teljes szakaszon dolgozik. A munkát nehezíti, hogy az út alatt futó közművek vezetékeit is cserélni kell. A beruházást a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. finanszírozza, és a hajdú-bihari közúti igazgatóság látja el a mérnöki szerepet. A teljes csapadékvíz-elvezető rendszert ki kellett építeni. Mintegy 600 méter ivóvízvezetéket váltottunk ki, lesüllyesztettük a posta- és elektromos kábeleket, már csak a közvilágítási oszlopsor áthelyezése van hátra. Ezután épül az útpályaszerkezet: egy úgynevezett talajjavító réteget építünk húsz centiméter vastagságban. Erre épül a húsz centis útalap, s arra jön még két réteg aszfalt. A kokadi út és az országhatár között egy réteg aszfaltot terítünk le sorolta a technológiai részleteket Majoros János projektvezető. Ugyan csak jó hír a létavértesiek számára, hogy a város és az országhatár között kerékpárút is épül. A kivitelezés várható befejezése szeptember 30. A beruházás mérföldkő a várost érintő közútfejlesztésben, ám maradt még egy legalább ilyen fontos feladat: a Debrecen felé vezető 4814-es bánki út felújítása. D. S. A.
6 Megyei krónika [ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] Oktatási központ Összevonják a derecskei óvodát és iskolát az új tanévtől. A két intézmény oktatási központ szerepét fogja betölteni, mivel a testület intézményfenntartói társulás létrehozásáról döntött. Megállapodás jött létre továbbá Derecske, Konyár, Tépe és Sáránd között is, mely szerint közösen fogják fenntartani a települések oktatási intézményeit. Az összefogás elsődleges célja a színvonalasabb szakmai munka megteremtése, valamint a munkaerő-gazdálkodás és a költséghatékonyság javítása. Tanévnyitó Tégláson Tanévnyitó és ünnepélyes iskolaátadási ünnepséget rendeztek Tégláson szeptember 1-jén. A két órán át tartó programokra a város önkormányzata meghívta a tanulók szüleit, valamint a település polgárait. A megnyitót a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben rendezték. Az ünnepi pillanatok után Szilágyiné Bodnár Erzsébet igazgató kalauzolta körbe a vendégeket az intézményben. Közös program Szándéknyilatkozat aláírásával fejezte ki elkötelezettségét a közös munkára, az észak-alföldi és az északnyugat-romániai régió. A határmenti együttműködéseket támogató Interreg III A program támogatását elnyerő, Partnerség 2007 2013 projekt 2006 tavaszán indult. A másfél éves munkafolyamat utolsó állomása egy projektgyűjtési akció volt, amely során a magyar és román szakemberek a közös igényekből kiindulva dolgozták ki a határon átnyúló projektötleteket. A 2007 őszén induló Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 pályázati lehetőségei teret engednek az együttműködési terv folytatására. Önerős építés Kérelmek benyújtását várják Hajdúdorogon azoktól az építőközösségektől, amelyek tagjai a város belterületén utcájukban, utcaszakaszukon egységesen kívánják felújítani az ingatlanuk előtt lévő járdát. Az önkormányzat transzportbetont ad, valamint a képviselő-testület szakmai segítséget nyújt a kérelmezőknek. A betonköltség 50 százaléka azonban az építőközösségeket terheli. A kérelmeket folyamatosan várják, és havonta bírálják el. Az igénylőket írásban értesítik a döntésekről. Eötvös-kupa Debrecenben és Balmazújvárosban rendezték meg a tizenegyedik Eötvös-kupát 2007 augusztusában. A nemzetközi röplabdatornán tizenhat női és ugyanannyi férfigárda körülbelül ötszáz főnyi sportolója több mint nyolcvan mérkőzést játszott. A hölgyeknél a lengyel kupagyőztes, míg a férfiaknál a magyar válogatott állhatott Három éve város Hajdúsámson. Erre emlékeztek a minap egy egész napos rendezvénysorozaton. Felavatták az új műfüves focipályát is, melyet több mint hárommillió forintból építettek az általános iskola mellett. Fellépetek: a helyi népdalkör és a néptáncosok, a mazsorettcsoport és a hastáncosok csapata. A programokon több ezren vettek részt (Finta Zoltán felvétele) a dobogó felső fokára. A hajdú-bihari csapatok között az Eötvös DSE és a Fazekas Mihály Gimnázium tehetségei diadalmaskodtak. A jövő évi, 12. Eötvös-kupa helyszíne Nagyvárad lesz. Jól nyomoznak Felderítésben és nyomozásban a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság a legrátermettebb hazánkban. A napokban kiadott és az előző évhez viszonyított felmérésekből kimutatták, hogy 20 százalékkal eredményesebbek voltak az idén a megye rendőrei a befejezett nyomozások tekintetében. Főként a betöréses lopások, lakásbetörések, rablások és kábítószer-birtoklási bűncselekmények felderítésében; előzték meg az országos átlagot. Az első félévről elkészült statisztika szerint csak a közlekedésbiztonsági helyzeten nem sikerült javítani megyénkben. Halmosi Zsolt dandártábornok Tapasztalatok szerint a személyi sérüléssel járó közúti balesetek számának 20 százalékos növekedése csak részben írható a szokottnál enyhébb időjárás számlájára, a szabálytalanul közlekedőket is felelősség terheli. Sokan futottak Több mint ötszázan teljesítették a hetedik alkalommal megrendezett Aqua-futást Hajdúszoboszlón. A fürdővárosban a helybéliek mellett ezúttal is akadtak hazai, sőt külföldi indulók is a különböző korcsoportokban. Ennek ellenére a legtöbb érmet csakúgy mint korábban a debreceni futók érdemelték ki, de a dobogósok között akadt német versenyző is. A legidősebb induló ugyanúgy, mint az augusztus 21-i, debreceni karneváli futáson, a 76. évében járó debreceni Novák Ferenc lett. Kínai orvosokból és kórházigazgatókból álló delegáció látogatott a napokban Debrecenbe. A küldöttség amellett, hogy a debreceni klinika szervezeti felépítésével és működésével igyekezett megismerkedni, a céljaik között szerepelt a magyar egészségügyi rendszer stratégiájának tanulmányozása. Tapasztalatokat gyűjtenek ugyanis a kínai egészségügyi rendszer reformja előtt. Nos, van is mit nézni. Láthatnak például milliárdokkal kevesebb pénzből ugyanannyi beteget ellátni kényszerülő kórházakat, amelyeket már átestek több száz dolgozó elbocsátásán is. Szó, mi szó, ha vendégeink jót akarnak hazájuk egészségügyének, nem árt, ha a saját reformjuk kiokoskodása előtt széjjelnéznek azért másutt is... gé
[ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] A megye 7 Viharkár felszámolva Soha nem látott viharkárt szenvedtek el a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében levő erdőterületek 2005 tavaszán. Több mint százezer köbméter faanyagot összezúzva, a társaság kilenc erdészetéből hatban (Debrecen, Gúth, Haláp, Nyírlugos, Nyírbátor, Hajdúhadház), összesen 1225 hektáron okozott különböző mértékű széldöntéses károkat a hirtelen jött májusi vihar. Két esztendő alatt sikerült teljes egészében felszámolni a károkat. A 2007 tavaszára beerdősített terület egyharmadára tölgy, egyharmadára pedig akác került, és kismértékű fenyőtelepítés mellett ugyanekkora nagyságban ültettek vissza keménylombos fajokat (például vöröstölgyet és feketediót). Az elvégzett munka nagyságát jól érzékelteti, hogy a Tátrában, ahol fél évvel korábban pusztított orkán, még csak az előkészítő feladatoknál tartanak. A legnagyobb károkat elszenvedett Halápon összesen 163 hektár tölgyet telepítettek vissza. Az itteni kárelhárításban akárcsak a társaság többi Igaz, hogy az erdőspusztai vihar már több mint két éve pusztított a környékünkön, a szél okozta károk felszámolása még most is folyamatban van. Az erdészeknek és a Hortobágyi Nemzeti Park dolgozóinak az a feladatuk, hogy újra olyanná varázsolják az erdőspusztát, amilyen a pusztítás előtt volt. Sándor István, a nemzeti park igazgatója ezt igen nehéz feladatnak tartja, de bizakodik. A viharkár felszámolása természetvédelmi szempontból milyen problémákat vetett fel? Sajnos igen nagy területeket érintett a pusztulás. Több száz hektárnyit. Szomorú az is, hogy majdnem száz hektáron veszítettünk el értékes, fokozottan védett, százévesnél idősebb tölgyes erdőket. Ezek az fák tövestől törtek ki. A kidőlt fáknak az összevágása és leszállítása, valamint a hatalmas tuskók kiszedése vagy átmozgatása olyan jelentős talajbolygatással járt, hogy nem élte túl semmi sem. Néhány területen sikerült ezeket a Ilyen veszteségekre senki nem számított Ma is túléli az erdő egységénél segítség volt az ÁPV Zrt.-től érkezett támogatás, valamint az SZMM Közmunkatanács által indított számos közmunkaprogram. Az erdészek együtt élnek a természettel, de arra nem számíthattak, hogy alig két évvel a történtek után újabb kárláncolat sújtja az északkelet-magyarországi régió erdeit. Egy enyhe tél után az aszályban meggyengült állományokat érte többnapos fagy május elején, körülbelül százmillió forint kárt okozva. Súlyosan megsérültek például a Nyírerdő csemetekertjeiben levő vetések és az értékes nyár üzemi és központi anyatelepei. Kisebb-nagyobb mértékben az erdőgazdaság kezelésében levő területek egyharmadán, mintegy 20 ezer hektáron pusztított a fagy. A segítség első lépésben két hónapos időtartamra kiírt közmunkaprogram formájában érkezett. Mintegy 1200 tavaly idénymunkán részt vett állástalan dolgozhat Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zempén és Hajdú-Bihar megyében. Az erdőgazdaság az eddigi 424, tavasz óta foglalkoztatott munkanélküli mellé további 410 személyt állít munkába. problémákat kiküszöbölni, és elmondhatom, immár két tavasszal a hátunk mögött, hogy ezeken a helyeken megmaradtak az értékes és védett növények. Sajnos a területnek a jelentős részén ez nem sikerült. Milyen hatással volt a vihar az állatvilágra? Az állatvilág jóval mozgékonyabb, az állatok rugalmasabban tudnak reagálni a nagy változásokra. Ám két évvel ezelőtt jelentősen tetézte a bajt, hogy a vihar éppen a fészkelési időszak közepén támadott. A pusztulás következtében most azok a fajok vannak többségben, amelyek a nyíltabb területeket részesítik előnyben. Mindent öszszevetve: a természeti változások a fajok genetikai programjában kódoltak. Ehhez az állatok az évezredek alatt hozzászoktak, tehát az erdőbeli állomány életében jelentős törést nem okozott a viharkár. Hogy halad most a felújítás, és mi a legnagyobb feladat? A mi dolgunk az, hogy az itt még megmaradt védett és fokozottan védett növényeket megóvjuk valahogy, és elősegítsük a terjedésüket. Amikor alkalmassá válik a terület arra, hogy szétültessük az egyedeket, megtesszük. Ez körülbelül tíz-tizenöt év múlva lesz. Addig valahogy fenn kell tartanunk a néhány kis megmaradt folton az állományokat: igyekszünk mindent elkövetni annak érdekében, hogy gyommentesen tartsuk azokat, hogy sikeresen tudjanak virágozni, és magot érlelni. Hogy tekint a jövőbe? Bizakodik? A széltörés nagyon régi kárfajta, hiszen több száz évvel ezelőttről is van adat hasonló katasztrófákról. Akkor is túlélte az erdő, és úgy gondolom, ma is. Ma azért nehezebb a dolgunk, hiszen jó néhány olyan növénnyel kell megküzdenünk, amelyek gyomjellegűek. De azért vagyunk, hogy ezeket a feladatokat megoldjuk. Nagy munka ez, de igyekszünk teljesíteni. Rékai Ágnes Új élet A bő két évvel ezelőtti orkán fokozottan védett százéves tölgyeket és nyárfákat is kidöntött. A Nyírerdőhöz tartozó faállományt hatalmas veszteség érte. A károk felszámolásáról és az erdőrendezés kérdéseiről szervezett tanácskozáson olyan problémákról is szó esett, amelyek napjainkban befolyásolják a természeti környezet alakulását. Hiszen a társadalmi és környezeti feltételek változása egyaránt hatással van a Nyírségben élő fafajokra. Az erdőgazdálkodást emellett nehezíti a talaj- és a vízviszonyok változása, valamint az új fajok megjelenése hazánkban. Mert például a gyalogakác vagy a selyemkóró Amerikából keveredett nemzeti parkjainkba, más életkörülményhez szoktak, másképpen kell gondozni azokat. Az erdészek és vadgazdálkodók a faállományok folyamatos újratelepítésével próbálták meg az erdőterületeket ért károkat csökkenteni. Az ismétlődő fagykár és aszály azonban megnehezítette a munkát mondta Oláh Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Erdészeti Igazgatóság osztályvezetője. A Debrecen közeli erdőkben a szélütés után a védett növények száma nőtt. Jelentős mennyiségben került elő magyar nőszirom, amely a világon csak a Nyírségben és a Cserehátban él. Ellentmondásosnak látszik, pedig igaz: az elszenvedett károk után az erdő növény- és állatvilága gyarapodni kezdett. A legnagyobb feladat a megmaradt védett és fokozottan védett növények megóvása, elterjedésük elősegítése. A rendezvény terepi programmal zárult, amelyen az érdeklődők és az erdészek körüljárták a vihar sújtotta területeket. Dósa Renáta Júlia
8 Háttér [ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] Fájdalmas dicséret Még nem tudni, hoznak-e hasznot a Kenézy-kórháznak a finomhangolások Jó úton halad a Kenézy Gyula-kórház szerkezeti átalakítása, állapította meg a minap Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. Rácz Róbert felháborítónak és cinikusnak tartja a szaktárca álláspontját. Csaknem negyven egészségügyi intézmény küzd súlyos gazdasági problémával az országban. Ennek a körnek a felét olyanok alkotják, amelyek évek óta ilyen helyzetben vannak közölte Debrecenben Kovács Attila. Az egészségügyi szakdolgozók országos kongresszusa miatt a cívisvárosban tartózkodó szakember elmondta: Horváth Ágnes tárcavezetõvel másfél hónapja látogatják a hazai intézményeket, s ezeken a nagyviziteken eddig több mint negyvenben tájékozódtak a struktúraváltás tapasztalatairól. Kovács Attila szerint a vezetõkkel tárgyalva arra törekednek, hogy megtalálják azokat a problémákat is, amelyek szakmai alapon megszüntethetõk. Kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy azokon a helyeken is szembesültünk konszolidált állapotokkal, amelyeken korábban ellenérzésekkel fogadták a reformokat mondta az államtitkár, aki szerint a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma példaértékűen működik. S reményét fejezte ki, hogy a Kenézykórház működése is sokkal hatékonyabbá válhat, mert a fenntartó megyei önkormányzat várhatóan gazdasági társasággá alakítja át. A szabad demokrata politikus szerint a látogatások végeztével szeptemberben már a finomhangolások, a korrekciók következhetnek, amelyek a területi ellátási kötelezettségeket és a teljesítményvolumen-korlátokat érintik. Kovács Attila elmondta: a tárca a jogos panaszok orvoslására törekszik, mivel az a cél, hogy veszteség nélkül működhessenek azok az intézmények is, amelyek még nem alkalmazkodtak az új követelményekhez. Az ország több mint százhúsz érintett intézménye közül ugyanis megközelítőleg húsz a rendszerváltás óta küzd adósságokkal. Mellettük körülbelül ugyanennyinek amiatt nehéz a helyzete, hogy késve, illetve még egyáltalán nem alkalmazkodott az április óta érvényes előírásokhoz. A többiek körébe azonban olyanok is tartoznak, amelyek nemcsak már évekkel ezelőtt alkalmazkodtak, hanem tartalékokkal is rendelkeznek. A Kenézy Gyula-kórházzal kapcsolatban a politikai államtitkár elmondta: az intézmény jó úton halad. A Kenézyben folyó szerkezeti átalakítások ugyanis megfelelnek a szaktárca elvárásainak. A Kenézy-kórháznak ismereteim szerint jelentős adósságállománya van. De úgy tudom, hogy a tulajdonos önkormányzat megkezdte a szükséges átalakulásokat nyilatkozta Kovács Attila. A Kenézy-kórházat a fenntartó megyei önkormányzat költségvetési intézményből valóban köztulajdonban maradó gazdasági társasággá alakítja át. A kórházvezetés szerint csak így lehet egyensúlyba hozni az áprilisi 36 százalékos aktív ágyszámcsökkenéssel járó tbtámogatás csökkenését. A Kenézy-kórházban évente kétmilliárd forinttal kevesebb pénzből kell ellátnunk ugyananynyi Hajdú-Bihar megyei beteget, mint két évvel ezelőtt. Több mint 400 dolgozót kényszerültünk elbocsátani a kórházból a kormány reformdühöngése miatt reagált az elhangzottakra Rácz Róbert, az intézményt fenntartó hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Jóval több beteget látunk el, mint amennyit az egészségbiztosítási pénztár hajlandó finanszírozni. A kormány a Hajdú-Bihar megyei betegeken megspórolt pénzt propagandára költi. Ezek után az Egészségügyi Minisztérium államtitkárának, Kovács Attilának vállveregetését visszautasítjuk. Olyan, mintha levágták volna a lábfejünket, majd pedig dicsérgetnek, hogy milyen ügyesen bicegünk így is. Felháborító cinizmus ez egy olyan párt, az SZDSZ részéről, amelynek választói támogatottságát megyénkben kórházunk legjobb mikroszkópjával is nehéz észrevenni. Az elnök hozzátette: a Gyurcsány-kormány megpróbálja csődbe taszítani a magyar önkormányzatok által működtetett kórházakat. Mi ezt itt, Hajdú-Bihar megyében igyekszünk megakadályozni. Felelős tulajdonos és tisztességes kórházi menedzsment próbálja a kormány által okozott károkat menteni. Szomorú, hogy kármentésünk közben a kormányzat felelőtlen tagjai jól szórakoznak, és tapsikolnak erőfeszítéseink láttán zárul Rácz Róbert közleménye. K. A. Nincs biztonság Nem létezik biztonságos betegellátás ma Magyarországon, mivel az egészségügyi szakdolgozókkal kapcsolatos személyi feltételek nem kellően szabályozottak jelentette ki Balogh Zoltán pénteken Debrecenben. A kamara elnöke az Egészségügyi Szakdolgozók XXXVIII. Országos Kongresszusán beszélt erről, a Debreceni Egyetemen. Hiába adottak a tárgyi feltételek, és hiába jól képzettek a magyar szakdolgozók, a biztonságos ellátást mégsem lehet megteremteni, mert egy 2003-as törvényi változás engedékenyebbé tette a személyi szabályozást mondta Balogh Zoltán. Az országosan 50 ezer tagot tömörítő kamara elnöke hozzátette: a kellő szabályozottság híján az intézményvezetők, illetve az ápolási igazgatók nem tudnak kalkulálni a szakdolgozói létszámmal, így őket jobban sújtják az elbocsátások is. A kormányzat célja, hogy kisebb kapacitású, de hatékonyabb és minőségi egészségügyet teremtsen Magyarországon mondta Kovács Attila a rendezvényen. A szaktárca államtitkára hozzátette: az egészségügyi reform egyik legfontosabb célja, hogy hosszú távon uniós szintre emeljék a hazai egészségügyi szakdolgozók bérét, akik ezáltal itthon is megtalálják majd számításaikat. A szakmai kollégiumok jelezték észrevételeiket az Egészségügyi Minisztériumnak, amely ígéretet tett arra, hogy még az idén rendezi a kérdést hangzott el a konferencia szünetében tartott tájékoztatón. Balogh Zoltán azonban az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja: már annak is örülni kell, ha a változtatás jövőre megtörténik. K. A.
[ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] Szerintem 9 Határolódó Kádár János Nagy Imre gyilkosa volt. Ha egy párt a szavazóbázisának növelése érdekében mindkét politikus híveire épít, az nem is tudom, milyen jelzőt érdemel. Tény: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben egyértelműen Nagy Imre mögé sorakozott fel. Tény azonban, hogy alacsonyabb pártszinten nem hallottunk semmiféle elhatárolódásról. Tény, hogy az MSZP szavazóinak nem csekély hányada a Kádár-örökség folytatójaként tiszteli a szocialistákat. Augusztus 30-án a tatabányai MSZP azzal a javaslattal állt elő, hogy a Rákosi-diktatúra helyi kiszolgálójának szobrot állít. Andó Gyurka Ferenc a kékcédulás választási csalás helyi előkészítője volt, akkor választották Tatabánya vezetőjévé, amikor ott közmunkatábort létesítettek a politikai elítéltek számára. A Dolgozók Lapja így ír 1948. október 17-i számában: munkánk eredményes lesz, mert olyan párt irányítja munkánkat, amelyet marxi lenini szellem irányít, és amelyiknek olyan vezetője van Andó Gyurka Ferenc, mint Rákosi elvtárs. Oly sok szó esik manapság elhatárolódásokról. Tényleg, nem volna itt az ideje? (domdám) A politika a régi görög hagyomány nyomdokain haladva a társadalmi együttélés formáinak jobbítására szegődik. Minthogy semmi emberi nem tökéletes, ezért időről időre minden társadalom életében reformok szavatolják a dolgok menetének ésszerűsítését, kiigazítását. A reform az eredeti jó szándékhoz, üdvözítő megoldáshoz való visszatérést jelenti, vagyis az idő közbeni múlékonyságot és romlékonyságot, hibákat és esetlegességeket hivatott ellensúlyozni. A reformnak tehát mindig van oka, hiányt, galibát, tarthatatlan állapotot számol föl abban a hiszemben, hogy helyére a jót, a körültekintően átgondoltat, az újra csak működőképest állítsa. Ez utóbbit azonban csakis azért tudja megtenni, mert a reform kiötlőinek mindig van valamilyen célja is: az egymással versengő emberi tervek sokaságából politikai felhatalmazottságukkal élve kiválasztanak egyet, mert úgy Mert mélyítik gondolják, hogy éppen az fogja majd a lehető legkevesebb viszontagság mellett a közjó legnagyobb hasznát meghozni. Egyik tényező sem elhanyagolható: helyzetfelismerés és elérendő cél, hozzáértés és politikai felelősség. Ezek szoros összefüggése a demokrácia szabályai szerint akkor érvényesül, ha a közszolga reformlépései fölötti töprengését megosztja választóival, ha módot ad a társadalmi nyilvánosságban arra, hogy elképzelései vitathatók legyenek, vagyis ha tervei megvalósításához kikéri a közösség véleményét és megkapja támogatását. Nos az, ami ma Magyarországon reformok címén folyik, nyilvánvalóan nem felel meg a fenti ásatag kívánalmaknak. A reformcsomagnak gyakorlatilag nincs Találkozás (Fotó: Fejes Márton) Nyári emlék előkészítése, nincs intellektuális színvonala, teljességgel hiányzik a megvitatása, valamint az optimális végrehajtáshoz szükséges felhatalmazás és ellenőrzés. Nincsenek hatástanulmányok az egyes lépések gazdasági, szociális és morális következményeiről, ezek helyett van viszont reformpropaganda az egyik oldalon, sejtés, szorongás és félelem a másikon. A gyönge magyar civil társadalom lényegében tehetetlenül nézi végig a fenyegető pénzügyi katasztrófát ellensúlyozó távlattalan megszorítás kontroll nélküli megvalósítását, és a vele párhuzamosan egyre nyersebben megnyilvánuló üzleti érdek előtérbe kerülését. Igazságosságra és a pazarlás megszüntetésére hivatkozva (amolyan eredeti hazai liberális Gyűjtőszenvedély Az általános iskolás korú fiúk mindig is szerettek gyűjtögetni. Mi annak idején indiános képeket csereberéltünk, Winnetou és Gojko Mitic tollas, tomahawkos ábrázolásait, majd zenekarok fotóit, később csinos és lehetőleg hiányos öltözetű hölgyek posztereire vadásztunk, még később meg olyan hölgyekre, akik egyáltalán nem hiányos öltözékben voltak, bár mindent megtettünk volna azért, hogy szerelmet ígérve nekik ezen változtassunk (De az már egy más történet.) Manapság mire vadásznak a fiúk? Például az emblémákra a gépjárművekről, még újabban meg a szelepsapkákra a kerekekről. Ez figyelembe véve a gyűjtési módot leginkább: lopás. Így, egyszerűen. A nagy kérdés persze, hogy otthon fel sem tűnik, mivel szórakozik a gyerek. Észre sem veszi a szülő, mit keres egy marék fekete, meg egy marék ezüst színű szelepsapka a gyereknél, és eszébe sem jut, vajon honnan szedte a fél tenyérnyi, amúgy méregdrága, autómárkákat jelölő kis vackokat. (sz) gesztussal) kormányzati ukázzal szüntették meg kórházak egész sorát, s ebben a szabad verseny és a teljesítmény semmit, a lobbierő és a mohóság mindent jelentett, miközben a szolgáltatások keresztmetszetét a lakosság akaratától magukat mit sem zavartatva a több-biztosítós rendszer bevezetése érdekében szűkítették le. A felsőoktatás amerikanizálása után már itt vannak a tervek az esélyegyenlőségnek a közoktatásban való érvényesítésére, ami könnyen vezethet az átlagszínvonal drasztikus csökkenéséhez és a drága magán-elitiskolák felvirágzásához. Ne legyen igazam, de az a benyomásom, hogy itt a csábos baloldali retorika máza mögött a harmadik világ társadalmi szakadéka mélyül. Mert mélyítik: önző és felelőtlen reformerek. (Árvai Köves)
10 Debreceni krónika [ Hajdú-bihari Hét 2007. szeptember 5. ] Augusztus 29. AGRÁRIUM. A 2005-ös 44,5 milliárd forintról tavaly 71,5 milliárd forintra nőtt a mezőgazdaságban a társas vállalkozások eredménye és több mint 70 milliárdra a magángazdaságoké közölte az agrártárca vezetője a 16. Farmer-Expo megnyitóján. Gráf József elmondta: a tavalyi 140 milliárdos eredményt a mezőgazdaság 1600 milliárdos árbevételből produkálta, s az agráriumba befektetett tőkére 8 és fél százalékos nyereséget sikerült elérni; ez európai viszonylatban is vezető helyre sorolja az országot. Rendkívül aránytalan viszont a nyereség megoszlása, mivel 75 százalékban a növénytermesztők részesülnek belőle. Ezen az agrárszerkezet átalakításával változtatna a tárca. DÍJAZOTTAK. A 16. Farmer-Expo megnyitóján osztották ki a szakmai szervezetek díjait, míg Debrecen város termékdíjait Pajna Zoltán alpolgármester adta át az Agro-Legato Kft., az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, a Pápai Hús Zrt., a Master Good Kft. és a Mórakert Szövetkezet képviselőinek. A terméknagydíjat idén a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete érdemelte ki. A FIATALOK foglalkoztatási rátája hazánkban 21,8 százalék, míg a 15 régi EU-országban 40. A 15 és 24 év közötti életkorú, pályakezdő munkanélküliek aránya nálunk 2006-ban 19,1 százalékos volt, míg az EU-ban 3-mal alacsonyabb mutatott rá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője egy debreceni konferencián. Mátyus Mihály szerint 7 százalékkal lehetne növelni a foglalkoztatást, ha a cégek jól képzett munkaerőt találnának. Most a feldolgozó- és az építőipar, az idegenforgalom és a szállítmányozás igényel többletmunkaerőt. Ám a szakiskolai rendszerben (az 1990 éveihez képest) felére csökkent a tanulók száma, míg a szakképző intézetek száma nőtt, így egy intézményre csupán 270 tanuló jut. A szétaprózódott rendszer finanszírozási nehézségekkel társul. A felsőoktatásban részt vevők száma azonban megháromszorozódott. Így a túlképzett és a szakképzetlen fiatal is sok, de problémát okoz a divatos szakmák túl gyakori választása is. Szakmunkásból tartós hiány mutatkozik, s ez komoly feszültséget generál a munkaerőpiacon. ÚJ ÁLLAMPOLGÁROK. Összesen 38 honosított, illetve visszahonosított személy tett magyar állampolgársági esküt az Iparkamara utcai házasságkötő teremben, Halász János alpolgármester előtt. Közülük öten ukrán, 33-an pedig román állampolgársággal rendelkeztek. Augusztus 31. ANYATEJ. Több mint hat köbméternyi anyatejet vett át tavaly a debreceni begyűjtő állomás. A havonta rendszeresen mintegy 30 kismamától tejet fogadó intézet OEP-támogatás nélkül is literenként 1800 forintot fizet ezért a létfontosságú élelmiszerért, a rászorulók pedig receptre, de ingyen juthatnak hozzá tájékoztatott dr. Bedő Zoltán, a VESZ Kht. orvosigazgatója annak kapcsán, hogy az intézmény lakossági fórummal egybekötött, szakmai napot Első alkalommal tartottak városi tanévnyitót a debreceni Kossuth téren. Az ünnepség egyben a 150 éves Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola tanévnyitója volt. Az ünnepségen Kósa Lajos köszöntötte a diákokat és az egybegyűlteket. Debrecen polgármestere elmondta: a városban nem követték azt az országos tendenciát, hogy sorra zárják be az iskolákat, hiszen a 91 oktatási intézményébõl mindössze egy összevonásra kényszerültek. (Fotó: Fejes Márton) A Bátor Tábor Alapítvány vendégszeretetét élvezhette ingyenesen (június 26. és augusztus 26. között, Hatvanban) húsz debreceni gyermek is, akik, társaikhoz hasonlóan, daganatos vagy ízületi gyulladásos, illetve cukorbetegségben szenvednek tartott a Kölcsey Központban a szoptatás világhete alkalmából. Kissné Ary Szilviától, a VESZ Kht. vezető védőnőjétől megtudtuk: Debrecenben a kismamák 46 48 százaléka szoptatja hat hónapon át a csecsemőjét, s ez jobb, mint az országos átlag. Célszerű, hogy a gyermekek kiegészítő táplálékként kétéves korukig kapjanak anyatejet. Az ugyanis a legideálisabb táplálékuk, mivel megfelelő mennyiségben van benne fehérje, vitamin, zsír, valamint az anyai szervezetből származó ellenanyag. A szoptatott gyerekeknek egyenletes a testi fejlődésük, s az értelmük is kiegyensúlyozottan cseperedik. Ritkábban betegednek meg, mint a mesterségesen táplált társaik, s hamarabb és könnyebben gyógyulnak meg. A szoptatás az anya és a gyermeke közötti harmonikus kapcsolatban is nagy szerepet tölt be. HULLADÉKLERAKÓ. Átadták a bihari szilárdhulladék-lerakót Berettyóújfaluban. A hulladékgazdálkodást kiemelt ágazatként kezelő ISPA programjaként megvalósult beruházás érdekében a bihari régiót alkotó 40 települési önkormányzat létrehozta a Bihari Szilárdhulladék-lerakó és -hasznosító Társulást. A hulladéklerakó üzemeltetésére és a szolgáltatás ellátására kiírt pályázatot az AKSD Kft. nyerte meg, amely jogot nyert egy közös gazdasági társaság megalapítására. A debreceni cég a társulással megalapította a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft.-t, amelyben 49, illetve 51 százalékos üzletrészük van. A beruházást 2004. december 31-ig kellett volna befejezni, de a régészeti feltárások miatt a kivitelezés több mint két évet csúszott, így azt csak idén nyáron tudták befejezni. A lerakóban azonban immár megkezdődhetett az effektív munkavégzés, a hulladékszállítási szolgáltatás gördülékeny végrehajtása. Kínai orvosok, kórházigazgatók látogattak augusztus 28-án a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumába, hogy megismerkedjenek a magyar egészségügyi rendszerrel és a klinika szervezeti felépítésével a kínai egészségügyi rendszer reformja előtt