CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 2. évfolyam 2. szám Barangolás a Szénáson Szirtes Ágival Gémek gyûrûzése Nagykáta határában 2006 Nyár
TARTALOM ÚGY GONDOLOM A Duna jövõje: vízi országút vagy zöldfolyosó?...2 Kiadja: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András Budapest, 2006 ESEMÉNY Volt...3 Lesz...4 NATURA 2000 Mi fenyegeti Európa élõvilágának biológiai változatosságát?...4 FÓKUSZBAN A Pilisi Parkerdõ Zrt................ 5 LÁTOGASSON EL! Barangolás a Szénáson Szirtes Ágival...7 Szerkesztõ: Kézdy Pál, Kõvári Anita Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Kuvik (Fotó: Vasuta Gábor) További fotók készítõi: Antalicz Csaba (9. oldal), Csépányi Péter (5-6), Darányi László (8/1), Elõd Réka (3/2), Házi Péter (3/3), Kézdy Pál (2, 3/1, 3/4, 3/5, 7/2), Kõvári Anita (3/6, 7/1), Lomniczi Gergely (8/3), Németh András (8/2) Illusztráció: Békefi András (9) A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. Készült a Lázár Lovaspark támogatásával. Szénás-hegycsoport Európa-diplomás Terület........... 7 A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai AKTUÁLIS...8 Duna Ipoly REJTVÉNY...9 Gerecsei TK Nemzeti Park ELHIVATOTT CIVILEK Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány...9 Vértesi TK Budai TK Gödöllõi- Dombvidék TK Tápió Hajta Vidéke TK OLVASTA MÁR? A Gerecse hegység flórája.......... 10 Sárréti TK Sárvíz-völgye TK Ócsai TK 1 A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ kilenctagú testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról A Duna jövõje: vízi országút vagy zöldfolyosó? 2005-ben magyar EU-projektként megindult a 2014-re kivitelezendõ Hajózóút-fejlesztés megalapozása az EU TEN-T (Trans European Network) program keretében. Ennek mikéntje 50-100 évre fogja meghatározni a magyar Duna-szakasz jövõjét. A mintegy 420 km-es magyar Duna-szakasz három nemzeti parkot érint (Duna Ipoly NP, Kiskunsági NP, Duna Dráva NP). 220 km hosszon a DINPI területén folyik. Indokolt tehát, hogy általában a zöld, konkrétan pedig a nemzeti parkos álláspont szempontjából áttekintsük a jelen helyzetben adódó lehetõségeket, veszélyeket és teendõket. Talán kevéssé vitatható alaptétel: a Duna megbízható és jelentõs szállítási kapacitású vízi úttá alakítása az EU felvízi országai számára jelentõsebb érdek, mint a magyar nemzetgazdaságnak (tekintve az érintett nemzetek szállítási igényeit és kapacitásai nagyságrendjét). Ugyanakkor nem vitatható az sem, hogy a Duna menti természeti értékek közvetlenül meghatározzák Magyarországon legalább félmillió helyi lakos életminõségét. Tágabb értelemben a Duna ökológiai, természeti értékei az egész ország jelentõs természeti tõké -jeként kezelendõk, védendõ, fejlesztendõ nemzeti tulajdonunkat jelentik. A vízi közlekedés biztosítása nyilvánvalóan szükséges. A kérdés az, hogy milyen áron és milyen módon. a Duna ökológiai, természeti értékei az egész ország jelentõs természeti tõké - jeként kezelendõk, védendõ, fejlesztendõ nemzeti tulajdonunkat jelentik. A vízi közlekedés biztosítása nyilvánvalóan szükséges. A kérdés az, hogy milyen áron és milyen módon. A Duna folyosó ökológiai értékei igen nagy mértékben bár nem kizárólagosan a még megtalálható mellékágszigetrendszerekben összpontosulnak. Az intenzív folyószabályozás megindulása óta ezek jövõje is az emberi beavatkozásoktól függ. Ha nem teszünk semmit, akkor az eddigi beavatkozások hatásai a mellékág-sziget-rendszerek teljes eltûnése felé vezetnek. Mindezekre tekintettel a NPT e témakört megtárgyalta, és álláspontját, ajánlásait határozatban rögzítette. E határozat fõbb megállapításai : A NPT a Duna teljes magyarországi szakaszára alkalmazni ajánlja egy olyan komplex természetvédelmi, lakossági használati és vízi-turizmus fejlesztési szempontokat ötvözõ természetvédelmi célrendszer és koncepció sürgõs kidolgozását (2006-2007) a Dunamellékágakra-szigetekre, amely a teljes folyószakasz (szomszédos mellékágakszigetek) szempontjából a legelõnyösebb védelmi-használati célrendszert állítja elõ, kiindulásként az egyes mellékág-szigetrendszerek helyi adottságait és a helyi igényeket mérlegelve. E folyamatban a Tanács az alábbi természetvédelmi alapelvek alkalmazását látja eredményre vezetõnek: A mellékágak bármelyik szukcessziós állapotukban komoly természeti értéket képviselhetnek. Amennyiben magát a szukcessziós folyamatot védjük, akkor a Duna élõvilágára mondunk ki végzetes ítéletet. Beavatkozás nélkül elõbb-utóbb minden mellékág eltûnik, erdõvé alakul. A magukat zöld szemléletûnek tekintõ szakemberek, a Duna menti önkormányzati vezetõk és az ökológiai értékek védelmére hivatott szervezetek közös felelõssége az, hogy a közelgõ folyórendezési feladatok során egyenrangú szempontként vegyék figyelembe a természeti értékek védelmét és az ökológiai rehabilitációs feladatokat. Azt kell elérnünk, hogy Ausztria példájának megfelelõen az ökológiai értékrend érvényesülése a gazdasági és közlekedési szempontok mellett, ne pedig azoknak alárendelt módon történjen. Dr. Rácz Tamás tájrendezõ, kandidátus, a NPT tagja 2
VOLT MÁJUS Madarak és Fák Napja A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület idén is családi napot szervezett a Budakeszi Vadasparknál május 6-án, a Madarak és Fák Napja alkalmából. A hagyományos eseményen madárismerettõl a célba dobásig számos természetismereti és ügyességi feladatban mérhették össze tudásukat a gyerekek. A Matolcsy-kúria átadása A Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány május 13-án ünnepélyes keretek között adta át a farmosi Matolcsy-kúriában berendezett Természetvédelmi Bemutatóközpontot. Egy óriási terepasztal mentén berendezett diorámasorozat és színes tablók mutatják be a Tápió-vidék természeti értékeit, vizes élõhelyeit a Gödöllõi-dombvidéktõl a farmosi szikesekig. Az ünnepi programot a Nagy-nádasba vezetett madarásztúra zárta. A Nemeskócsag Általános Iskola névadó ünnepsége Pákozdon A pákozdi általános iskola 2006. május 19-én tartott névadó ünnepségén a Nemeskócsag Általános Iskola nevet vette fel. Takács János polgármester, Berzsenyi Ildikó igazgatónõ és a DINPI képviseletében Kézdy Pál ünnepi beszéde után az iskola diákjai színvonalas mûsort mutattak be. A természetvédelem címermadaráról elnevezett iskola névválasztása azt mutatja, hogy pedagógiai programjukban kiemelt szerepet játszik a természet ismerete és szeretete. Kemence 850 éves ESEMÉNY Nemzeti parkunk egyik leghangulatosabb településének 850 éves fennállása alkalmából kétnapos rendezvényt tartottak május 28-án. Mivel a falu egyik fõ vonzereje a csodaszép természeti környezet, a programok között egy Börzsönyi Zöld Túra is szerepelt, amit a DINPI, a polgári természetvédelmi õrök és a Kemencei Múzeumvasút közösen szervezett. A DINPI bemutatkozó standját is sok érdeklõdõ látogatta meg, örömmel fogadták a környéket ismertetõ kiadványainkat és térképeinket. Európai Nemzeti Parkok Napja Igazgatóságunk május 28-án az Európai Nemzeti Parkok Napja és a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából ingyenes családi napot rendezett, amely az egész napos esõ ellenére is sokakat vonzott a budapesti Pál-völgyi-barlang kõfejtõjébe. Természetvédelmi civil szervezetek bevonásával folyamatosan zajló, 14 állomásból álló természetismereti vetélkedõvel vártuk a gyerekeket. A kézmûves foglalkozásokon mindenki kipróbálhatta kézügyességét. A program Gryllus Vilmos koncertjével és a nyeremények átadásával zárult. Rendezvényünket a II. kerületi Polgármesteri Hivatal támogatta, amit ezúton is köszönünk. JÚNIUS Kincseink a Duna mentén vetélkedõ A Duna Dráva Cement Kft. idén második alkalommal szponzorált gyermekeknek szóló természetvédelmi témájú programot. Ez alkalommal a DINPI teljes mûködési területének minden felsõ tagozatos általános iskolását hívtuk játékra. A háromfordulós versenyen mintegy 400 csapat vett részt, összesen 1200 tanulóval. A legjobb hat csapat egyhetes, ingyenes természetismereti tábort nyert, amit Orfûn szerveztünk meg a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság segítségével. 3
LESZ JÚLIUS Mûvészetek Völgye A hazai nemzeti parkok ezúttal is közösen mutatkoztak be a Mûvészetek Völgye fesztiválon. A taliándörögdi Óvodakertben július 29-én és 30-án telt ház " volt az érdeklõdõ fiatalok és családok révén. Az ismeretterjesztõ kiadványok és turisztikai programok kínálata mellett a gyerekek játékos természetismereti vetélkedõn vehettek részt. A vállalkozó kedvûek a különbözõ régiókból érkezõ kézmûvesmesterek fogásait is kipróbálhatták, illetve válogathattak portékáik közül. AUGUSZTUS Sziget fesztivál Idén is találkoztunk a szigetlakókkal a Zöld Udvarban, ahol a természetismereti kiadványok mellett elõadást tartottunk a budai barlangokról és a nemzeti park jellegzetes élõhelyeirõl. A hulladék-csereponton leadott meghatározott mennyiségû hulladékért cserében ingyenes belépõket sorsoltunk ki a budapesti Szemlõ-hegyi-barlangba. SZEPTEMBER Kulturális Örökség Napjai 2006. szeptember 16-17-én a DINPI is ingyenes szakvezetéseket hirdetett a Nemzeti Kulturális Örökség Napjaira. Elsõsorban olyan helyszíneket mutattunk be, ahol az épített és a természeti örökségünk szervesen összefügg egymással. A Drégelyvárhoz Teszáry Károly vezetett túrát, aki évtizedek óta szervezi a vár helyreállítását. Az Alcsúti Arborétumot Boros József, az arborétum vezetõje mutatta be. A Normafa környékének évszázados történelmi emlékeit Salamin András helytörténésszel jártuk végig. Évfordulós ünnepségek 2006. õszén három természeti területünk védetté nyilvánításának évfordulóját ünnepeljük. 30 éves a Vértesi Tájvédelmi Körzet Idõpont és helyszín: 2006. szeptember 28., Csákvár. 40 éves a Dinnyési Fertõ Természetvédelmi Terület Idõpont: 2006. október 27. További információ: Kõvári Anita, 30/663-4670 30 éves a Vértesszõllõsi Elõembertelep Természetvédelmi Terület - Idõpont: 2006. november 15. További információ: Kõvári Anita, 30/663-4670 Könybemutató A Gerecse hegység flórája A VI. Tatai Vadlúd Sokadalom programjába illeszkedve könyvbemutatót tartunk. A Gerecse növényvilágáról a könyv szerzõje, Barina Zoltán muzeológus tart ismeretterjesztõ elõadást. Ugyanezen a napon a tatai Öreg-tó partján változatos madarász programok várják az érdeklõdõket. Idõpont és helyszín: 2006. november 25. szombat, Agora Könyvesbolt, Tata, Május 1. út 35. Civil Fórum A DINPI területén mûködõ természetvédelmi civil szervezetek számára rendezünk fórumot. Idõpont és helyszín: 2006. november 22. 15.00 óra, Szemlõhegyi barlang. Információ: Kézdy Pál, 30/663-4655 Mi fenyegeti Európa élõvilágának biológiai változatosságát? Az európai szinten védett természeti területek rendszere, a Natura 2000 hálózat létrehozásának célja Európa természeti örökségének megõrzése. Fontos ismernünk azokat a veszélyeztetõ tényezõket, amelyek megszüntetése vagy mérséklése szükséges ahhoz, hogy ezt a törekvést siker koronázza. Lássuk, melyek ezek a veszélyek. A földhasználati mód megváltozása. Az elmúlt években Európa-szerte nagymértékben csökkent a vizes és víz közeli élõhelyek területe olyan emberi beavatkozásoknak köszönhetõen, mint a vizenyõs területek lecsapolása vagy a gátépítések. Napjainkban továbbra is az intenzív mezõgazdaság térhódítása figyelhetõ meg kontinensünkön, ami a vegyszerek kiterjedt használatával, monokultúrák létrehozásával jár együtt. Az idegenhonos fajok elõretörése. A távoli vidékekrõl behurcolt fajok kiszorítják az õshonos élõlényeket, terjedésük megváltoztatja az élõhelyek természetes folyamatait. Például az Európa vizeibe behurcolt vándorkagyló eddig 19 édesvízi faj kihalását okozta. Hazánkban ilyen idegenhonos faj pl. az akác vagy a parlagfû. Az éghajlatváltozás európai hatásai. A klímaváltozás Európa számos érzékeny ökoszisztémáját érinti rendkívül kedvezõtlen hatásaival. Az elõzetes számítások szerint a hõmérséklet csupán 1 C -kal való emelkedése az Alpok bennszülött növényfajai 40%-ának pusztulását okozza majd, az egyre gyakoribbá váló aszályok és bozóttüzek pedig a Mediterráneum élõvilágában idéznek elõ végzetes pusztítást. A természetes erõforrások mértéktelen kihasználása. Becslések szerint egy átlagos európai körülbelül háromszor annyi természetes erõforrást használ fel, mint amennyit a Föld egyenlõen elosztva egy lakójának biztosítani tudna! Környezetszennyezés. Az ipar, a mezõgazdaság fokozódó termelése, a szolgáltató szektorok térnyerése, a szállítás és utazás, valamint a turizmus növekvõ mértékû negatív hatást gyakorol a természeti környezetre. Szomorú arra gondolni, hogy Európának, de a Földnek sincs már olyan szeglete, ahova az emberi eredetû környezetszennyezés ne jutott volna el. Sok esetben az élõhelyek természetes állapotban való megtartásával még konkrét anyagi javakhoz is jutnának Európa országai. Gondoljunk csak a fenntartható halászati tevékenységgel, biogazdálkodással termelt javakra, a természetes élõhelyek pótolhatatlan árvízvédelemi szerepére, vagy a természetbõl származó alapanyagok által biztosított kutatási lehetõségek végtelen tárházára. Ne feledjük azonban, hogy a változatos élõvilágot elsõsorban önmagáért kell megõriznünk. Ez a jövõ generációkkal szemben erkölcsi kötelességünk. Reméljük, hogy a Natura 2000 hálózat kialakításával az Európai Unió élen jár majd kontinensünk természeti örökségének megõrzésében. Csóka Annamária, ökológiai referens 4
Fókuszban A Pilisi Parkerdõ Zrt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park pilisi oldalán és számos más védett területünkön az erdõgazdálkodói feladatokat a Pilisi Parkerdõ Zrt. végzi. Zambó Péter vezérigazgatót közös feladatainkról kérdeztük. KP: A Pilisi Parkerdõ Zrt. nevében is jelzi a parkerdõ szó, hogy munkájuk többet jelent a gazdasági célú erdõgazdálkodásnál. Ennek megalapozásában közismert Dr. Madas László neve. Mit érdemes az õ tevékenységérõl tudni? ZP: A parkerdõ fogalom rangjának megalapozása és a Parkerdõgazdaság kialakulása egybeforrott Dr. Madas László nevével, aki 1953-ban került Visegrádra erdészetvezetõnek. A megerõsödõ kiránduló-, látogatóforgalom növekedésével felismerte Visegrád, a Pi1is, a budai hegyek jelentõségét. Tevékeny szerepet vállalt az erdõk új, hármas feladatkörének a védelmi, termelési és közjóléti ún. parkerdõ szerepének megfogalmazásában. 1969-tõl az Európában is egyedülálló új erdõgazdaság, a Pilisi Állami Parkerdõgazdaság igazgatójának nevezték ki. Óriási átfogó, fejlesztõ programokat indított el. A közjóléti parkerdõ-gazdálkodás tervezése, költségforrásainak megteremtése és természetesen kivitelezése is nagyban az õ munkájának köszönhetõ. 1970-tõl elindította a Visegrádi Kirándulóközpont tervezését, építését. Országosan is iskolapéldát jelentõ, elõremutató ifjúsági és polgári tudatformálási munkát kezdeményezett: irányításával környezet-, természet-, erdõvédelmi oktatóközpontot alakítottak ki Mogyoróhegyen. Az erdõmûvelés területén is maradandót alkotott. Az Országos Erdészeti Fõigazgatóság által 1956-ban kiadott Ígéretes fákra alapított fatermesztési terv a Visegrádi 77/A erdõrészletben címû kiadvány és A törzsszámváltozás hatása visegrádi bükkösök állományszerkezetére és fatermésére címmel 1968-ban elkészült kandidátusi értekezése a hazai erdész szakirodalomban a modern természetközeli erdõgazdálkodás elsõ kezdeményezései közé sorolhatók. KP: Milyen természetvédelmi és ismeretterjesztési munkákat emelne ki a Parkerdõ tevékenységébõl? ZP: A Pilisi Parkerdõ Zrt. a természetszerû erdõgazdálkodás bevezetésében kiemelkedõ szerepet vállalt. A természetes mageredetû felújítás aránya közel 70 %, amely alig kevesebb, mint az õshonos fafajok területi aránya. A vadgaz- 5 dálkodásban is törekszünk az alacsonyabb vadlétszám beállítására. A Parkerdõgazdaság szakembereinek javaslatai nagyban hozzájárultak a jelenleg védett területek kialakításához, külön példaként említhetõ a MAB területek létrehozásában való részvételünk. Szerepet vállalunk élõhely-rekonstrukciós természetvédelmi munkákban, például a Szénásokon a LIFE pályázat elõkészítésében és végrehajtásában is. A közeljövõben a gazdálkodás során nagyobb hangsúlyt fektetünk a holtfa mennyiségének általános emelésére. A Pilisi Parkerdõ Zrt. Jogelõdje, a Pilisi Állami Parkerdõgazdaság úttörõ munkát végzett az erdõk közjóléti rendeltetésének kiterjesztésében, az erdõvel, az erdõgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés és oktatás bevezetésének területén. A Parkerdõ kezdeményezésére közjóléti forrásokból hatalmas közjóléti infrastruktúra épült ki. Oktató, nevelõ munkánknak két fõ bázisa van. Visegrádon az Erdei Mûvelõdés Háza és a hozzá kapcsolódó Erdõ- és Természetvédelmi Tábor, illetve Budapesten a Vadaspark. Az Erdei Mûvelõdés Háza az erdei iskolák elõfutárának tekinthetõ. A Parkerdõgazdaság már a kezdetektõl foglalkozott természetvédelmi nevelõ-oktató programok szervezésével. 1973-tól szervezünk madártani és természetvédelmi táborokat. Ez egyben a hazai madárvédelmi táborok kezdõ éve is, amely szintén pilisi kezdeményezés. Az Erdei Mûvelõdés Házában az általános iskolások természetvédelmi táboroztatása mellett óvónõk, tanítók, tanárok, illetve fõiskolások táborvezetõi felkészítése folyik. Az akkori Jurta-tábor 1983-tól mint természetvédelmi oktatóközpont, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok hálózatának legkiemelkedõbb terepi központjává vált. 1988 májusában Makovecz Imre tervei alapján felépült az Erdei Mûvelõdés Háza, amely eszközeivel még inkább elõsegíti az oktatás hatékony és színvonalas mûködését. Napjainkban évente mintegy hatezer gyerek és felnõtt táboroztatásának és képzésének központi helyszíne. Eszközfejlesztésre minden évben több millió forintot költünk.
2002-tõl az Erdõ- és Természetvédelmi tábor jurtasátrait 12 személyes, fûthetõ, komfortos faházak váltották fel, melyekben színvonalas szálláslehetõséget biztosítunk a programon résztvevõknek. Egyedülálló kezdeményezésként mûködtetjük az Erdészeti Információs Központot. A gyermekek nevelése mellett ugyanis fontos a felnõtt társadalom megszólítása. A Budapesten mûködõ központ feladata a lakosság széles rétegeinek informálása, a kezelt erdõterület értékei mellett a felelõs gazdálkodás bemutatása. Ezen tevékenységeink szinkronban vannak a Nemzeti Parkok hasonló feladataival. KP: A PP. Zrt területén gyakran emlegetett fogalom a természetközeli, a Pro Silva szemléletû gazdálkodás. Mit jelent ez, és milyen konkrét példái vannak? ZP: A PRO SILVA a természetes folyamatokra alapozott erdõgazdálkodást szorgalmazó erdészek 1989-ben, Szlovéniában alapított európai szövetsége. A mozgalmat európai erdészeti fakultások erdõmûvelés professzorai és elkötelezett gyakorlati szakemberek alapították (hazánkat Varga Béla címzetes egyetemi docens képviselte). Az OEE Erdõmûvelési Szakosztályából kinövõ magyar Pro Silva szervezet 1999-ben alakult meg. A Pro Silva szemléletû erdõgazdálkodás nem egy konkrét erdõmûvelési eljárást jelent, hanem egy olyan komplex erdészeti filozófiát, holisztikus megközelítést, amely a természetes folyamatok megismeréséhez, követéséhez, utánzásához ad segítséget. Alapelveit szem elõtt tartva a gyakorlati szakember a természettel szorosan együttmûködve, a természettel leginkább harmonizáló módon termel faanyagot. Az ilyen elveket valló gazdálkodás szembetûnõ jellegzetessége, úgymond, védjegye a folyamatos erdõborítás biztosítása. Az alapelveknek megfelelõ gazdálkodás kialakítása a Pilisi Parkerdõ Zrt-nél már évekkel ezelõtt megkezdõdött. A bükkösök nagy részében letértünk a hagyományos fokozatos felújítóvágásról, helyettük korábban szálalóvágást (1500 ha), jelenleg pedig szálalást (Budakeszi Erdészet 1000 ha) vezetünk be. Az országban elsõként itt létesítettek Pro Silva Bemutató Területet (Mexikó-pusztán, 1999), amelyet évente több száz, elsõsorban hazai, de nem ritkán külföldi szakember látogat meg. Az üzemtervezés során a legtöbb erdészetnél bizonyos területeken szálalás bevezetését szorgalmazzuk. Nemcsak árnytûrõ -, hanem fényigényes fafajok (tölgy, kõris) esetében is szakítunk a hagyományos gyakorlattal, és fokozatosan megkezdjük a folyamatos borítást biztosító gazdálkodás bevezetését (Budapesti Erdészet, Ráckevei Erdészet). Rövid idõn belül a folyamatos erdõborítást biztosító módszerekkel kezelt erdõk kiterjedése eléri az 5000 ha-t, ahol nagy lépéseket tettünk meg a Pro Silva alapelvek kiterjedt alkalmazása felé. Amennyiben ehhez a területhez a védelmi célokat szolgáló, vágáskor nélküli erdõket is hozzáadjuk, akkor az az erdõterület, ahol már nem folyik hagyományos, vágásos gazdálkodás, eléri a 10 000 ha-t, a Parkerdõ Zrt. által kezelt terület 17%-át! Mivel ez a jelentõs változás mindössze az elmúlt 8 év munkájának az eredménye, ezért a jövõ szempontjából rendkívül kedvezõ fejlõdési iránynak tekinthetõ. Az idõs fák és maradványaik (holtfa) fenntartása az erdõgazdálkodás fontos feladata KP: Hol kapcsolódik össze a nemzeti park és az erdõgazdaság munkája, és hogyan látja ennek jövõjét? ZP: A Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdõ Zrt. munkája számos ponton kapcsolódik egybe. A vagyonkezelésben fontos szempont a vagyonkezelés hatékonysága és színvonala, amelyben a Pilisi Parkerdõ Zrt. tekintve az általa kezelt erdõvagyon adottságait a külsõ felek által adott értékelések alapján kiemelkedõ eredményeket ér el. A Nemzeti Parkok esetében a feladatok inkább a természeti értékek feltérképezése, azok folyamatos ellenõrzése, a tájékoztatás területén hangsúlyosabbak. A két szervezet eltérõ tevékenysége jól kiegészíti egymást, hiszen más képességek szükségesek egy hatékony, költségvetési támogatásoktól függetlenebb vagyonkezeléshez, és mások a természetvédelmi értékek állapotának folyamatos ellenõrzéséhez. Közös fellépésünket erõsíti az a tény, hogy társaságunk szakembereinek nagy része polgári természetõri vizsgával is rendelkezik, és a két szervezet korábban is végzett közös ellenõrzéseket az illegális természetromboló tevékenységek (pl. terepmotorozás) megakadályozására. Kiváló együttmûködési lehetõség a közös fellépés az erdõk és a természeti értékek védelmében, valamint a pályázatokon történõ együttes részvétel. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a két szervezet együttmûködését közös céljaink érdekében szorosabbra fûzzük, és nagyon jelentõs az is, hogy egymás munkáját kellõ elismeréssel támogassuk. Dr. Kézdy Pál, osztályvezetõ 6
LÁTOGASSON EL! Van-e aki ne tudná felidézni valamelyik filmvagy színházi szerepét? Nekem elsõnek a Portugál ugrik be a Katonában. Mi azonban Szirtes Áginak más arcát is ismerjük: a Szirtes Ági a Szénások kezelõivel természetjárót a Budaihegyekbõl. Igazi nyári hõség volt, amikor rövid kirándulásra invitáltuk a Nagy-Szénásra. A háza elõtt találkoztunk, hiszen az erdõ szélén lakik. A tanösvény bejárása után a DINPI pilisszentiváni irodájának kertjében beszélgettünk. KP: Mióta lakik Nagykovácsiban? SZÁ: 1994-ben jöttem ide, baráti tanácsra. Úgy gondoltam, van némi erõm, hogy változtassak a lakhelyemen. Amikor megláttam a faluban a nyomós kutat meg a kacsákat, azt mondtam magamban: hazaértem. Ez így is volt egy ideig, aztán a szomszédaim kivágatták a bodzabokrainkat a távollétemben. Azzal indokolták, hogy feljön a bodzagyökér a fürdõszobájukban, ezért megorroltam rájuk és úgy döntöttem, hogy fölköltözöm a hegyre, azóta ott lakom. INNEN TÖRÖLTÜNK!!! KP: Amikor telefonon megkerestem, az a meglepetés ért, hogy tudományos nevén is ismeri a pilisi lent a Linum dolomiticum-ot. A növény azért érdekes, mert a világon egyedül itt, a Szénásokon él. SZÁ: Amikor Gulyás Dénes szervezte a Linum Fesztivált, egy alkalommal jómagam is szerepeltem benne, ekkor volt alkalmam megtudni mindent e növényrõl. Barangolás a Szénáson Szirtes Ágival KP: Nem véletlen, hogy több éven át itt rendezték ezt a mûvészeti fesztivált, hiszen Nagykovácsi számos mûvész otthona. A színházból mások is laknak itt? SZÁ: A Katonából talán nem, de Becze Gábor, Kálcsik Jenõ, Dienes Gábor, Oberfrank Pál, Bence Ilona az erdõjárók közül mind nagykovácsiak. KP: Sokat jár ki a területre? SZÁ: Mióta az öreg kutyám megvan, már kevésbé, mivel õ nagyon nehezen mozog. A fiatal kutyámmal viszont naponta két-három órát is sétálok, amikor nincs sok munkám. KP: A Nagy-Szénás tanösvényt ismeri? SZÁ: Igen, mivel mióta bekerítették az erdõt, csak ezen a jelzett köves úton tudom sétáltatni a kutyámat. KP: Mi az, amiért szereti Nagykovácsit? SZÁ: Mert csodálatos hely, a házamból gyönyörû a kilátás, sehol egy magasfeszültségû oszlop. KP: Pedig hamarosan össze fog nõni Budapesttel. Bár ennek a településnek éppen az a varázsa, hogy faluszerû. SZÁ: 1994-ben, amikor én idejöttem, valóban faluszerû volt, most viszont már nagyon sokan települtek be. Én falun nevelkedtem gyermekkoromban, és ha kellett, ha nem, mindenkinek köszöntem: csókolom csókolom jó napot kívánok csókolom Amikor ideköltöztem, itt is mindenkinek köszöntem, nehogy azt mondják, na, a színésznõ ideköltözik, aztán azt sem mondja, fapapucs Néztek is rám: hát ez mit akar. Mostanra, hogy ilyen nagyra nõtt a település már nem köszönnek egymásnak az emberek. Mindezek ellenére az, hogy idejöttem az erdõszélre életem legjobb döntése volt. KP: Köszönjük, hogy velünk tartott. Dr. Kézdy Pál, osztályvezetõ Szénás-hegycsoport Európa-diplomás Terület A Szénások dolomithegyeit az 1800-as évek vége óta az egyik kiemelkedõ jelentõségû hazai természeti területként tartják számon. A hideg északi völgyoldalakban fennmaradtak azok a jégkori növények, amelyek a Kárpát-medencébõl máshonnan már kipusztultak, ma magashegységi fajok. Ilyen például a lila csenkesz, a tarka nádtippan és a szürke bogáncs. A hazai flóra egyik leghíresebb bennszülött növénye, a pilisi len az egész világon csak itt él. A terület értékét az Európa Tanács 1995-ben Európa-diploma adományozásával ismerte el. Természetvédelmi kezelésére 2003-ban az Európai Közösség LIFE-Nature programjából nyertünk támogatást. A területre érkezõ csoportokat biológus végzettségû környezeti nevelõ fogadja, aki kérésre szakvezetést biztosít. A Szénások értékeit két, szabadon látogatható tanösvény is bemutatja, Pilisszentivánon a Jági tanösvény, Nagykovácsiban pedig a Nagy-Szénás tanösvény. A tudnivalókat a tanösvényvezetõ füzetekben olvashatjuk el. A pilisszentiváni LIFE irodánkban természetvédelmi kiállítást rendeztünk be. Önkéntesek számára természetvédelmi munkákat szervezünk. A jelentkezõ csoportok számára különbuszt, szerszámokat, védõfelszerelést és szakmai irányítást biztosítunk. 7 Továbbképzéseket szervezünk biológiatanárok részére, ahol félnapos túrán, a területen mutatjuk be a környezeti nevelési programunkat. A természetvédelmi iroda és kiállítás címe: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 7., Tel./Fax: 26/366-129; 30/663-4669; Internet: www.szenas.hu, E-mail: szenasok@freemail.hu. Pilisi len Menráth Réka, környezeti nevelõ
AKTUÁLIS Az év fája - A magyar kõris 2006-ban az év fája minden bizonnyal növényvilágunk egyik legrégebbi tagja, a magyar kõris. Hosszú életû (200-250 év), gyorsan növõ fafaj. Lombfakadás elõtt, április elején virágzik, termése tél végén, tavasz elején hullik. Akár 30 m magasra is megnõhet, törzse egyenes, hengeres, szürkésbarna kérgû. Koronája ritka, ágai felfelé állnak. Meleg- és fényigényes. Élõhelyét keményfás ligeterdõk, égerlápok, dél-dunántúli gyertyánostölgyesek jelentik. Magyarországi elterjedésérõl az adatok még nem elég megbízhatóak, mert sok esetben nem különítik el a magas kõristõl. Magyar kõris Tûzoltók segítenek helyreállítani a gólyafészket Vámosmikolán Kócsagfiókák Takáts Margit, a Királyréti Oktatóközpont vezetõje Fehérgólya-fészek helyreállítás Az Ipoly menti Vámosmikolán a régi szép idõkben 3-5 fehérgólya pár fészkelt. Akkor még nagyon sok jó legelõ, kaszáló, vizes élõhely szolgáltatott táplálkozó- és vadászterületet a számukra. Az állattartás visszaszorulásával megszûnt a kaszálók és legelõk nagy része, ezzel együtt eltûntek a gólyák is. Mára csak egy pár maradt hírmondónak. Ez az egy pár, illetve a fészkük néha emberi segítségre szorul. Szerencsére az itt élõ Bárdi Istvánra és a Vámosmikolai Tûzoltóságra mindig lehet számítani ilyenkor. Ez történt az idén júniusban is, amikor a hosszantartó esõzések után az elpusztult fiókákat el kellett távolítani, és a veszélyesen túlsúlyossá vált fészekbõl le kellett szedni néhány mázsányi régi fészekanyagot. Ezúton is köszönjük, hogy már nem elsõ alkalommal segítettek. Darányi László, õrkerület-vezetõ Gémek gyûrûzése Nagykáta határában A Pest megye keleti részén elhelyezkedõ Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet kiemelt értékei közé tartoznak a vizes élõhelyek. Találunk itt hegyvidéki jellegû forráslápokat éppúgy, mint az Alföldre jellemzõ szikes tavakat. Különlegességnek számítanak azok a nádas mocsarak, melyek közel 800 ha kiterjedésben húzódnak a Hajta-patak mentén Jászberénytõl egészen Farmosig. Az elmúlt két év csapadékos idõjárásának köszönhetõen vízellátásuk biztosítottá vált, melynek eredményeként vízimadarak sokasága kezdett költeni a területen. Közéjük tartoznak a nagy kócsagok és a szürke gémek. Több tucat párból álló telepük a Nagykáta határában elhelyezkedõ Bata-tó háborítatlan nádasában alakult ki. A DINPI, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi aktivistáinak június elsõ hétvégéjén sikerült meggyûrûzni a gémtelep fiatal lakóit. A fiókák lábára most hagyományos alumíniumgyûrûk kerültek, de a jövõ évi gyûrûzéshez ún. színes gyûrûket rendeltünk. Utóbbi elõnye, hogy a rajta található számokat messzirõl, távcsõ segítségével is le lehet olvasni. Használatuk reményeink szerint számos új információval fog szolgálni a nagy kócsagok és szürke gémek életmódjával, viselkedésével, vonulásával kapcsolatban. Szénási Valentin, õrkerület-vezetõ és Vidra Tamás, tájegységvezetõ A Duna és az Ipoly természeti értékeinek feltárása A Natura 2000 területekrõl, melyek közé a Duna ártere és az Ipoly-völgye is tartozik, rendszeresen jelentést kell tennünk az Európai Uniónak. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése érdekében kezdtük el egységes élõhelyként kezelhetõ két határfolyónk rendszeres természetvédelmi értékfeltárását. Ezenbelül olyan fokozottan védett halritkaságok felmérését végezzük, mint a magyar és a német bucó. A kutatások jelentik majd a vizsgált területek természetvédelmi kezelési koncepciójának alapját. A látogatók tájékoztatása érdekében a Natura 2000 területek természeti és kulturális értékeirõl és a kutatásokról szlovákmagyar kétnyelvû kiadványokat, táblákat készítünk, és két szabadon látogatható tanösvényt alakítunk ki. Munkáinkhoz a határon átnyúló programok támogatására létrehozott INTERREG biztosít forrást. Kraus Zsófia programfelelõs Erdõtüzek a Budai-hegységben Júliusban három helyszínen hat alkalommal volt erdõtûz a Látó-hegy, Hármashatár-hegy térségében. Az öreg feketefenyõ-állományok alatti avartüzek következtében helyenként 5-6 méter magasságig megégtek a törzsek. Összesen majd' egyhektárnyi terület égett le. A lakott terület közelsége, a környék fenyõállományai és a védett gyepek közelsége miatt azonban ezek a kis területû tüzek is nagy veszélyt jelentettek. Avartûz a Budai-hegységben Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdõ Zrt. Budapesti Erdészetének kommunikációs vezetõje 8
REJTVÉNY 1. Tegnap volt, holnap lesz. Mi az? 2. Koszorúslány kútba néz. Mi az? 3. Kicsi bár, de nagyon fürge, s lenn a lyukban él az 4. A hóvirág után nyílok, kék, lila, illatos vagyok. 5. Tavasszal kap levelet, s õsszel küld csak választ,de nem egyet, nem is kettõt, hanem sok százat. 6. Míg él, mindig áll, holta után szaladgál. Mi az? 7. Állat vagyok, vízben élek, este a parton zenélek. 8. Orra van, de nem szagol,nyelve is van, de nem beszél. Mi az? 9. Hold elejti, Nap felkapja. Mi az? 10. Se ajtaja, se ablaka, mégis négyen laknak benne. Mi az? 11. Mi nem lesz vizesebb, ha vízbe esik? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. ELHIVATOTT CIVILEK Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány Történet A Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány 1996 óta tevékenykedik Pest megye délkeleti részén, a Tápió mente 21 települését lefedve, mint a térség legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Az alapítványt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és Pest Megye Önkormányzata hozta létre a Tápió-vidék és a tájtörténetileg hozzá kapcsolódó területek gazdag természeti értékeinek védelme, kutatása és minél szélesebb körû megismertetése érdekében. Az alapítás óta eltelt tíz év alatt számos sikeres programot valósított meg civil partnerei, helyi pedagógusok és az önkormányzatok közremûködésével a nemzeti park munkáját segítve. A kezdeti évek kutatásai melyben az MME helyi aktivistáinak kimagasló szerepük volt alapozták meg a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 1998-as kijelölését, és látták el sok értékes eredménnyel az addig kevésbé ismert régiót. A helyes megoldást beküldõk között Cincér Kázmér pólókat sorsolunk ki. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2006. szeptember 15. Elõzõ számunk helyes megfejtése: 1. Nagy pele 2. Lapos kékfutrinka 3. Fekete harkály Ingyenes belépõt nyertek a Szemlõ-hegyibarlangba: Jerola Mária, Dorog Pákozdi Kadosa, Budapest Vörös Péter, Budapest Tevékenységek A helyi lakosság tájékoztatása és a térség országos szintû megismertetése érdekében több kiadványt jelentetett meg a Tápió-vidék élõvilágáról, kultúrtörténetei értékeirõl, turisztikai látnivalóiról, valamint programjairól folyamatosan publikációt közöl a helyi lapokban. A nemzeti parkkal és a térségben mûködõ MME munkacsoporttal való jó együttmûködésnek köszönhetõen számos programmal igyekszik felhívni a lakosság figyelmét a természetvédelem fontosságára. Ezek közül a legsikeresebbek a tavaszi békamentõ akciók, a nyári gólya road show és a természetvédõ táborok, melyek a térséget bejárva minden évben új helyszínen kerülnek megrendezésre. Szemléletformálás A kiadványok mellett a bemutatást szolgálják a Tápió mente tanösvényei is, melyek létrehozásában nagy szerepük volt a helyi civileknek és önkormányzatoknak is. A térségben ma összesen 8 tanösvény és túraútvonal található, mely országos szinten is kimagasló, és nagyban hozzájárult a természeti értékek megismertetéséhez és a turizmus fellendítéséhez. Az idei év legkiemelkedõbb eseménye s egyben az alapítvány életének legnagyobb lépése a Vízparti élet háza névre keresztelt Oktatóközpont átadása volt Farmoson, mely látványos kiállításokon, egy óriási terepasztalon és öt akváriumban mutatja be a Tápió-vidék élõhelyeit és vízi világát. Az Oktatóközpontban emellett lehetõség van túrák, szakvezetett tanösvény-bejárások szervezésére, valamint számos információs prospektus és térségi kiadvány is kapható. További információ: Cím: 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 19/G. Tel: 29/640-061 v. 30-336-8029 E-mail: kozalap@tapiovidek.hu www.tapiovidek.hu Antalicz Csaba, titkár 9 Tanösvényen
TÁMOGATÓNK: OLVASTA MÁR? Rosalia A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei A DINPI mûködési területén a gyakorlati természetvédelmi munkánkat megalapozó kutatások bemutatására új tanulmánykötet-sorozatot indítottunk. A sorozat címéül a havasi cincér tudományos nevét Rosalia választottuk. A Gerecse hegység flóráját feldolgozó elsõ kötet után tervezzük megjelentetni a Börzsöny flóráját és vegetációját, a váci Naszály-hegy kutatásait, valamint a Szénás-hegycsoport kutatásait és természetvédelmi kezelését. Barina Zoltán: A Gerecse hegység flórája Budapesttõl alig 35 km-re, a Gödöllõi Tájvédelmi Körzet közvetlen szomszédságában található Domonyvölgy. A terület, a korabeli leírások alapján, már a XVIII. századtól kedvelt üdülõhely volt, ám fürdésre, horgászásra alkalmas tavai és szép erdõi révén kedvelt kiránduló- és üdülõhely ma is. Domonyvölgy talán legismertebb és leglátogatottabb része a tágas legelõvel, akácossal és tölgyekkel határolt 6 hektáron elterülõ Lázár Lovaspark, melynek tulajdonosai Lázár Vilmos és Zoltán fogathajtó világbajnokok. A park a 2001-es kapunyitás óta számtalan kikapcsolódásra vágyó hazai és külföldi turista kedvelt célállomásává vált. A Lovaspark fõ vonzereje természetes adottságaiban rejlik, de a látványos lovasbemutatók dinamizmusa és a falusi udvar állandó lakói is életszerûvé és valóságossá teszik a látogató számára a helyszínt. Az õshonos magyar állatokkal (racka juh, szürkemarha, mangalica, puli, kendermagos tyúk, házinyúl, szamár, stb.) való ismerkedés mellett igazán kellemes kikapcsolódás lehet egy domonyvölgyi erdei lovas kocsikázás, majd az azt követõ lakoma a magyar konyha remekeibõl. A park magyaros hangulatú csárdái a társasági élet majd' minden formája számára otthont adtak már. Látogasson el Ön is Domonyvölgybe! Év végi Programok: November 4-5. Márton napi libator, az új bor ünnepe November 18. Erzsébet Katalin bál December 3. és 12. Mikulás Advent December 31. Szilveszter Jegyrendelés és asztalfoglalás elõzetes bejelentkezés alapján: (06-28) 576-510 Fax: (06-28) 576-511 (06-30) 444-9330 (06-30) 683-1213 (06-30) 683-5341 e-mail: lazarlovaspark@lazarlovaspark.hu honlap: www.lazarlovaspark.hu A Rosalia sorozat elsõ kötete a Magyar Természettudományi Múzeum és a DINPI közös kiadásában jelent meg. Mintegy 10 éves terepi, herbáriumi és könyvtári kutatómunka eredményeit tartalmazza. Más flóramonográfiákhoz hasonlóan tartalmazza a hegység területérõl a mai napig jelzett 1 533 edényes növényfaj adatainak részletes felsorolását és értékelésüket. Az elõforduló helynevek teljes körû feldolgozása tudományos értékén túl fontos gyakorlati alkalmazhatóságot is biztosít a kötetnek. A Gerecse természeti adottságainak és növényföldrajzának leírása mellett megtalálható a hegység területén kutatómunkát végzett 66 botanikusunk életpályájának hosszabbrövidebb bemutatása. A kötet összeállítása során mindvégig a használhatóság volt a fõ szempont, így remélhetõen olyan mû született, mely a Gerecsével foglalkozó különbözõ szakterületeken dolgozó kutatók, a természetvédelem és minden érdeklõdõ számára alapmûként szolgálhat a jövõben. Kiadását a MOL Rt. támogatása tette lehetõvé, amit ezúton is köszönünk. A kiadvány beszerezhetõ a DINPI Zöld Pont Irodájában (1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52.), vagy megrendelhetõ a kezdyp@dinpi.hu e-mail címen. Ára: 2 500 Ft. Megrendelés esetén a postaköltséggel növelt ár: 3 000 Ft. Dr. Kézdy Pál, osztályvezetõ 10
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna Ipoly Nemzeti Park Ig. 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail: dinpi@dinpi.hu Internet: www.dinpi.hu Zöld Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig Tájegység irodák Duna Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478 BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható: febr. 15-márc. 31 és nov. 1-30. ápr. 1-30. és okt. 1-31. máj. 1-szept. 30. Szo-V Sz-Cs-P-Szo-V Sz-Cs-P-Szo-V 10.00-16.00 10.00-17.00 10.00-18.00 Térkép letölthetõ: www.kirandul.hu Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.: 22/353-219 Sas-hegyi Látogatóközpont Nyitva tartás hétvégén 10.00-17.00 óráig. A belépés ingyenes. Szakvezetés elõzetes bejelentkezés alapján. Információ: Tel.: 30/663-4631; 1/325-5722; Fax: 1/200-1168 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail: budaitk@gmail.com Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@axelero.hu Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail: palvolgy@axelero.hu Királyréti Oktató- és Látogatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail: kiraly.ret@invitel.hu Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129. e-mail: szenasok@freemail.hu, Internet: www.szenas.hu Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, hétfõ kivételével mindennap 9.00 órától. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Papp Ágnes 30/9489-150 e-mail: tarnics@vipmail.hu www.ocsa.tajhaz.hu