S Z A K D O L G O Z A T. Gyermekvédelmi rendszerünk napjainkban

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék S Z A K D O L G O Z A T Gyermekvédelmi rendszerünk napjainkban Konzulens: Dr. Szabó Annamária Eszter Egyetemi adjunktus Készítette: Bódizs-Antal Julianna Közigazgatási mesterképzési szak Miskolc 2013. 1

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Department of Administrative Law T H E S I S Our child protection system today Tutor: Annamária Eszter Szabó, Dr. adjunct Written by: Julianna Bódizs-Antal MA in Public Administartion Miskolc 2013. 2

Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A gyermekvédelem megítélése a történelem során... 7 III. A gyermekvédelem kialakulása Magyarországon... 11 IV. A gyermeki jogok a nemzetközi egyezményekben... 16 V. A gyermekvédelem fogalma... 20 VI. A gyermekvédelmi törvény előzménye... 21 VII. Gyermekvédelmi törvényünk... 25 1. A törvény célja és alapelvei... 25 2. A gyermekek és szülői jogok és kötelességek... 27 VIII. Gyermekek védelmének rendszere... 30 1. Pénzbeli ellátások... 32 1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény... 33 1.2. Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény... 34 1.3. Óvodáztatási támogatás:... 34 1.4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:... 35 1.5. Gyermektartásdíj megelőlegezése:... 36 1.6. Otthonteremtési támogatás... 38 2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások... 39 2.1. Általános szabályai... 39 2.2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások... 42 2.2.1. Biztos Kezdet Gyerekház... 42 2.2.2. Gyermekjóléti szolgáltatás... 43 2.2.3. Gyermekjóléti Szolgálat:... 45 2.2.4. Gyermekek napközbeni ellátása... 46 2.2.4.1. Bölcsőde... 47 2.2.4.2. Családi napközi... 48 2.2.4.3. Családi gyermekfelügyelet... 49 2.2.4.4. Házi gyermekfelügyelet... 49 2.2.4.5. Alternatív napközbeni ellátás... 50 2.2.5. Gyermekek átmeneti gondozása... 50 2.2.5.1. Helyettes szülő... 51 2.2.5.2. Gyermekek átmeneti otthona... 52 2.2.5.3. Családok átmeneti otthona... 52 2.3. A gyermekvédelmi szakellátás... 53 2.3.1. Nevelőszülő... 54 2.3.2. Gyermekotthon... 57 3

2.3.3. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás... 59 2.3.4. Utógondozói ellátás... 62 3. A gyermekvédelmi gondoskodás... 62 3.1. Védelembe vétel... 63 3.2. Családbafogadás... 66 3.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés... 67 3.4. Átmeneti nevelésbe vétel... 69 3.5. Tartós nevelésbe vétel... 70 3.6. Nevelési felügyelet... 71 3.7. Utógondozás... 73 3.8. Utógondozói ellátás... 73 4. A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai... 75 IX. A gyermekvédelem intézményrendszer... 77 X. Összegzés... 83 Irodalomjegyzék... 84 Jogszabálygyűjtemény... 88 4

I. Bevezetés Napjainkban, amikor sok kedvező gazdasági helyzetben lévő országban a gyerekek születési száma csökken, míg az átlagéletkor nő, ami a társadalom elöregedéséhez vezet hosszútávon, illetve népességcsökkenéshez. Fontossá válik a gyermekek védelme. Hiszen egy társadalom csak úgy maradhat fenn, ha van, aki azt alkotja. A gyerekszám csökkenésének azonban más gazdasági és társadalmi negatív vonzata is van. Ezért is törekednek ezek az államok a gyermekvállalás ösztönzésére állami beavatkozás útján is. Itt lehet megemlíteni a nemrég bevezetésre került családi adózást, amely a gyerekes családokat támogatja, oly módon, hogy a gyerekszám függvényében ad adókedvezményt. Messze vagyunk már attól a nézettől, ahol a gyermeket kis felnőttnek tartották, akinek minél hamarabb fel kell nőnie, és ki kell venni a részét a munkából. A gyerekek szerepe napjainkra és napjainkban fontos kérdés lett. A társadalmak rájöttek arra, hogy védeni, óvni kell őket. Ennek fontos állomása volt a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, amelyet New York-ban fogadott el az ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án, ami 1990. szeptember 2-án lépett hatályba. A Magyar Köztársaság 1991. november 20-án hirdette ki az Egyezményt, az 1991. évi LXIV. törvénnyel. Az abban foglaltakat, illetve az Alkotmányban garantált jogokat építette be, bontotta ki a törvényhozás az 1997. évi XXXI. törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben. Ennek alapján az Egyezményben leírtak beépültek a magyar jogrendszerbe és ez lett az alapja a magyar gyermekvédelmi rendszer szabályozásának. Tanulmányaimat éppen akkor kezdtem szociális munkás szakon, így én már tanulhattam ezt a törvényt. Később, munkám során ez a jogszabály jelentette, jelenti a munkám alapját. 2005. augusztus óta dolgozom gyermekjóléti alapellátás keretében családgondozóként. A munkahelyem kistérségi társulási formában látja el a gyermekjóléti szolgálat feladatait, illetve más szociális alapellátási szolgáltatásokat. A társulás akkor jött létre, amikor elkezdtem dolgozni. Abban az időben sok településen a gyermekjóléti szolgáltatás csak részben működött, gyakran védőnő, vagy az általános iskola tanára látta el fő foglalkozása mellett ezt a feladatot. Munkám során és az évek alatt sikerült kiépítenem, kiépítenünk azt a fajta kapcsolatrendszert, ami a törvény célja is volt. A gyerekekkel foglalkozó különböző szakemberek, intézmények kapcsolatban legyenek egymással, tájékoztassák egymást a 5

gyerekeknél felmerülő problémákról. Érvényesüljön a prevenció elve, illetve fokozatosság elve- alapellátás -- szakellátás, önkéntes igénybevétel - - hatósági intézkedés mindeközben a gyermek érdekeit, jogait szem előtt tartva valósuljon meg ez a feladat. Meglátásom és tapasztalatom alapján az gondolom, hogy a gyermekvédelemnek mindig vannak aktuális kérdései, amelyek az idő múlásával másmás kihívást, megoldásra váró problémákat jelent, vet fel. A fentiekben leírtak miatt esett a választásom erre a témára. Az előző gondolatomra utalva a gyermekvédelmi törvény 2013. január 1-ével módosult, jelentős változást hozva főleg a gyámügy hatósági intézkedés tekintetében, ugyanis a törvény létezése óta az első fokú gyámügyi feladatokat a település jegyzője látta el, azonban a most hatályos törvény szerint a gyámhatóság jár el. A gyámhatóság a járási hivatal egyik szervezeti egysége lett 2013. január 1-től. A járási hivatalok több településre kiterjedően látják el feladataikat. A következőkben röviden ismertetném a szakdolgozatom felépítését. A dolgozatomat bevezetéssel kezdem, majd nyolc fejezetben fejtem ki a választott témámat. Az második fejezet a gyerekek megítélésével foglalkozik, illetve a gyermekvédelem alakulásával a történelem során. A harmadik fejezet a magyar gyermekvédelem kialakulását mutatja be. A negyedik fejezet foglalkozik a gyermekjogok nemzetközi egyezményekben való megjelenésével, itt bővebben a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt részletezem ki, mivel ez lett az alapja a gyermekvédelmi törvényünknek. A ötödik fejezet a gyermekvédelem fogalmi meghatározásával foglalkozik. Az hatodik fejezet a törvény megalkotásának előzményeit írja le. A hetedik fejezet a törvény célját, alapelveit, a szőlők és gyermekek jogait, kötelességeit írja le. A nyolcadik fejezet a dolgozat legfontosabb része, ugyanis itt mutatom be napjaink gyermekvédelmi rendszerét a gyermekvédelmi törvény tükrében. Részletesen kitérve egyes eleméire. A kilencedik fejezet a gyermekvédelem intézményrendszert mutatja be. A dolgozatomat összegzéssel fejezem be, amely, tartalmazza gondolataimat a gyermekvédelmi rendszerünkről és a gyermekvédelmi törvényről. A dolgozat a magyar gyermekvédelem rendszerét mutatja be. Történelmi áttekintésen keresztül a napjainkban érvényesülő gyermekvédelmi rendszerig, ami a törvény által érvényesül. A témával kapcsolatban 6

rengeteg szakirodalom található. Vannak olyanok, amelyek a gyermekvédelmi rendszer egyes részével foglalkoznak, és van olyan is, amely az egészét tekintve foglalkozik a témával. Számtalan tanulmány, szakmai írás, könyv található a témában. Ezért nehéz volt kiszűrni azon írásokat, amelyek a dolgozatomhoz kapcsolódó témákban íródtak, sok átfedés is van köztük, hiszen ugyanazt a témát más-más megközelítésből vizsgálják. II. A gyermekvédelem megítélése a történelem során A társadalom alapját máig a családok jelentik. Itt idéznék az Alkotmánybíróság 43/2012(XII: 20.) AB határozatából, amelyben a fenti állításom igazolódik:.. az Alaptörvény az Alapvetés fejezetben védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját 1 Az évszázadok alatt ez mit sem változott. Viszont a gyermek helye, szerepe, megítélése a családon belül már sokat változott. Ahhoz, hogy a gyermekvédelemről beszélhessünk, meg kell nézni miként változott a gyermek helye, szerepe a családon belül, tágabb értelemben vett társadalomban. A gyereket minden történelmi korban úgy akarták nevelni a szülők, hogy a későbbi felnőtt életben majd megállják a helyüket, ez a feladat ma sem változott. Az viszont igen, hogy ezt hogyan valósították meg. A gyerekek nevelési módszerei, velük való foglalkozás szorosan összefüggött a felnőttek életviszonyaival, a természetes erőforrások megszerzésének nehézségeivel. Az ősi időkben is már megfigyelték, hogy az maradt életben, vált hasznos tagjává a közösségnek, aki életerős, alkalmazkodó, leleményes volt. Az ókorban a beteg, fogyatékos, gyenge gyereket elpusztították, hiszen életben maradásuk gyengítette a törzset, közösséget. Bevett szokás volt, hogy háborúk során a foglyokat ejtettek és rabszolgának használták őket. Mivel könnyebb volt eltartani a rabszolgát, mint egy gyereket felnevelni. A későbbiekben a rabszolga gyerekeinek sem volt joga semmihez, több generáción keresztül maradtak szolgasorban. A másik bevett szokás a kitevés volt. Amikor egy-egy család méret túl nagy lett, akkor az ép és egészséges gyereket kitették, és sorsára hagyták. ha valaki befogadta a későbbiekben annak szolgálja lett. 1 43/2012. (XII. 20.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2012. évi 175. számában Határozat kelte: 2012.12.17 Az ügy tárgya: a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. -ai tárgyában előterjesztett utólagos normakontroll 7

Az életadásának és elvételének a joga a családé volt: - Spártában a gyerek születése után rögtön döntöttek arról, hogy életben marad-e vagy sem. Az erős, egészséges gyereket tartották értéknek. - Athénban is bevett szokás volt a kitevés. A gyereket Héraklész templomának előcsarnokában helyezték el őket. - Az ókori Rómában is élt a kitevés gyakorlata. Itt a családapa döntött a gyerek sorsáról, még pedig úgy, hogy a gyermeket a családi tűzhely előtt az apa lábához tették, ha felemelte, akkor felnevelték a gyereket. Általában a fiú gyereket többre nézték, mint a leányt, mivel az hamarabb tudott a munkába bekapcsolódni. A gyereke elpusztításának, illetve kitevésének több oka is lehetett: - a rabszolgatartó társadalom, amely az embert munkaeszköznek tartotta; - a túlélési esély, ugyanis a néptörzseknél az erős, egészséges életerős fiatalokra volt szükség; - bizonyos társadalmakban a csillagok állása is befolyásolta a gyermek életben maradási esélyét, ha kedvezőtlen volt a csillagállás a gyereket kitették; - a születés törvényessége; - és szelekciós szerepe is volt, az időszakos túlnépesedés, genetikai hátrányok megszüntetése terén. 2 Az ókorban figyelhető még meg a gyerekek feláldozása valamely istennek. Ebben az időszakban azonban léteztek olyan társadalmak is, amelyek nagy fontosságot tulajdonítottak a gyerekeknek, számukra a jövő letéteményesei voltak. Egyiptomban a gyerekgyilkosságokat tiltották, itt a gyerekeket már nevelték, oktatták. Mezopotámiában is fontos szerepet töltött be a gyerek, itt is fontos szerepe volt a tanulásnak, nevelésnek. 3 Ezen államok már rendelkeztek a közigazgatás csíráival, ahol hivatalnokok végezték a feladatokat, őket erre ki kellett képezni. 4 A görögöknél, ugyan társadalmilag elfogadott volt a gyerekgyilkosság, de az élő gyerekeket tanítatták, oktatták. Ebben a korszakban az árván maradt gyerekek vagy rabszolgák lettek, vagy koldulásból tartották fenn magukat. A leány gyerekek leánykereskedők kezébe kerültek. 2 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 26-31. o. 3 Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 36-37. o. 4 Dr. Kalas Tibor: Közigazgatás elmélet, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2008. 23.o 8

A kereszténység megjelenésével kissé javult a gyerekek helyzete. A tanítások nem engedték a gyermekgyilkosságokat, súlyos bűnnek tartották. Az egyháznak fontos programja volt a karitász, a betegekről, árvákról való gondoskodás, amit a hívők adományaiból tudtak finanszírozni. A helyzet akkor javult jelentősen, amikor a Római Birodalom császárai is keresztény hívők lettek. A szegény gyerekekről el kezdtek gondoskodni, részükre menedékhelyeket létesítettek. Törvényben tiltották meg a gyerekgyilkosságokat, kitevést. A katolikus egyház arles-i zsinatja (336) határozataiban elítélte a gyerekkitevőket, valamint szabályozta az elhagyatott gyerekek gondoskodását. Részükre menhelyeket, házakat létesítettek. Megjelentek a városok által fenntartott menhelyek is. Az első lelencházat Datheus érsek alapította 785-ben. Az elárvult gyerekekről azonban többnyire a községek és a rokonság gondoskodott 5 A középkorban kétféle gyerekkép figyelhető meg. Az egyik szerint a gyerekeket kisfelnőttnek tekintették. A másik szerint már külön jelentőséget tulajdonítottak a gyerekkornak, mint életszakasznak. A kereszténység terjedésével a papság sokat tett a gyerekek védelmében. Prédikációikban már felszólították a hívőket, hogy óvják, féltség gyerekeiket. A középkorban egyre inkább megszilárdult az erkölcsi norma, amely elítélte a gyerekgyilkosságokat. Voltak országok- Franciaország, Itália, Németország- ahol bíróság elé állították az anyákat, akik gyermekük életét elvették. Ebben az időszakban egyre több menhely, menedékhely, ispotály, szeretetház létesült a nagyobb városokban a koldusok, elmebetegek, fogyatékosok, csavargó szegény gyerekek részére. A feudális állam az egyházakra bízta a szegény, árva gyerekekről való gondoskodást. A középkorban tehát az állam még nem vestte ki a szerepét a gyerekvédelemből, hanem feladatként az egyházra bízta, illetve a kisközösségek és rokonok látták el ezt a feladatot. 6 A 18. századig a gyermekvédelem területén jelentős változás nincs. Azonban a nemesi és a gazdagabb polgári családokban a gyermek tanítatása, nevelése egyre fontosabb szerepet kapott. Több bentlakásos iskola is létrejött. Ugyanakkor a szegényebb családokban a gyermek minél korábbi munkába állítása volt a cél. Az 1700-as években egyre több figyelem fordult a nevelésre, és nemcsak a gazdag családok tekintetében. Ennek egyik első eredménye Mária Terézia által megalkotott 5 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 34-35.o. 6 Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 57-63. o. 9

Ratio Educationis törvénye, az alapfokú oktatást kötelezővé tette 6-12 éves gyerekek részére. A gyermekvédelem területén ez jelentett előrelépést. Ebben az időszakban a gyerekek verése elfogadott társadalmi norma volt. 7 A 18. század végén és a 19. században az iparosodás következtében a gyerekek szerepe megnő, megjelent a gyermekmunka. Ez már nem a paraszti családokban jelenlévő munka, hanem a gyárakban, kevés pénzért végzett munka, gyerekek kizsákmányolása volt. Ebben az időszakban több országban szabályozták a gyári gyerekmunkát (pld.: USA, Anglia) 8 Jelentős lépés volt francia forradalmat követően a 1791. évi alkotmány, amely kimondja, hogy az elhagyatott gyerek részére nevelőotthonokat kell létesíteni. Megjelent az állami szerepvállalás. 9 A 20.. században a gyerekről való gondolkodás jelentősen megváltozott. A gyerek érték, akit óvni, védeni kell. Fontos a gyerek. A században sorra jelentek meg a nemzetközi egyezmények, amelyek a gyerekek életét, érdekét, jogait védték, hangsúlyozták. 1924-ben a Genfi Deklaráció, 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1966-ban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye, 1976-ban a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezménye. 1989-ben fogadta el az ENSZ közgyűlése a Gyermek jogairól szóló Egyezményt, ami átfogóan foglalkozott a gyerekek jogaival és védelmével. A fent említette egyezményekről a dolgozatom IV. fejezetében fogok bővebben foglakozni. 10 Mint látható hosszú út vezetett el a gyerekek mai megítéléséhez, a róluk alkotott vélekedéshez, gondolkodáshoz. Ami régen természetes dolog volt, és hozzátartózott a minden napi élethez- gyerekverés, dolgoztatás stb.- ma már elítélendőnek tartjuk, sőt büntetjük is e cselekedeteket. 7 Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 121-126. o. 8 Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 155-160. o. 9 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 41.o. 10 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 19-21.o. 10

III. A gyermekvédelem kialakulása Magyarországon A hazai gyermekvédelem első írásos emléke Szent István királyunk nevéhez kapcsolódik. I. törvényében foglalkozott az özvegyek és árvák védelmével. A középkori magyar jogrend csak a vagyonos árvákkal törődött. Ebben az időben az árvákról való gondoskodást a kis közösségek, illetve az egyházak végezték. Az állam ugyanis több évszázadon keresztül elhárította magától az árva gyerekekről való gondoskodást, ugyanakkor püspökök kötelességévé tette az özvegyek és árvák oltalmazását. Itt kell megemlíteni Gellért püspököt, aki az elhagyatott gyerekeket összegyűjtötte és otthont rendezett be számukra, valamint Szent Özséb által alapított pálos rendet is, aminek célja a betegek ápolása és az elhagyatott árva gyerekek gondozása volt. Az elkövetkező századokban a helyzet nem sokat változott A reneszánsz második felében elszórtan hoztak létre árva házakat és szeretetházakat, amik valamely kolostorhoz kapcsolódtak. 11 Hosszú idő után I. József hozott rendeletet 1711-ben vagyonos árvákkal kapcsolatban, akik mellé tutorokat neveztek ki, ezt az intézkedést lehet gyermekvédelmi intézkedésnek venni. 1724-ben is napvilágot látott egy rendelet, amely arról rendelkezett, hogy minden község maga gondoskodjon szegényeiről, árváiról. Ez az időszak, amikor létrejöttek az első árvaházak - Nemescsón - / 1741 /, Kőszegen /1749/, Nagyszebenben /1765/ - amik adományokból működtek. Ez után egyre több árvaház létesült, nemcsak felekezetek által, hanem egyletek, községek által is. Az 1800-as évek második felében több egyesület is létrejött, amelyek a gyerekekkel foglalkoztak. Gyermekmenhely Egyesület 1870-ben, Fehér Kereszt Lelencház Egyesület 1885-ben, Gyermekbarátok Egyesülete 1887-ben, 1889-ben Gyermekvédő Egyesület. A Fehér Kereszt házakat vásárolt ahol tápanyák nevelték a gyerekeket. Számos gondozásba vett gyereket a városok dajkaságba adtak, amiért fizettek. Ez a gondozás a gyermek 5-6 éves koráig tartott. Az 1800-as években fellendült a gyermekvédelem. 1824-ben ött létre az első óvoda. 1839-ben gyermekkórházat szervezett Schőpf-Mérei Ágost. 1845-ben Zeleméri pusztán nyílt meg az első javítóintézet. 1844-ben hozták létre az aszódi javítóintézetet, 1890-ben pedig a Rákospalotai Leánynevelőintézetet. A javítóintézetekben nemcsak a 11 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 38-40. o. 11

bíróság ítélete következtében lehetett bekerülni, kérhette a szülő is, hogy a gyermeke odakerüljön, illetve a 16. életévüket be nem töltött csavargó gyerekek is elhelyezhetőek voltak ott. 1886-ban megkezdődött az iskolaorvosi hálózat kiépítése. 1868-ban bevezették a kötelező elemi iskolai oktatást 5-16 évesek számára. 1852-től kezdődően bölcsődéket nyitottak. 12 A gyarapodó árvaházak száma szükségessé tettek egy országos összefogó szerv létrehozását- Gyermekvédő Egyesületet 1889-ben akik 105 szeretetházat és árvaházat működtettek. 13 A gyermekvédelem fellendülése nemcsak a különböző intézmények megjelenésében figyelhető meg, hanem a törvényi rendelkezésekben is. 1868-as XVIII. Törvénycikk a 15 éves korosztály számára kötelezővé tette az elemi iskolai oktatást. 1899-as XXI. Törvénycikk kimondta, hogy az állam a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított gyerekek számára 7 éves korukig a felmerült gondozási és ápolási költségeket a Országos Betegellátási Alapból fedezi, megjelent az állami felelősségvállalás a gyermekekről való gondoskodás területén. Később a törvény 7-15 éves gyerekekre is kiterjesztette az állami gondoskodást. Az igazi előrelépést az a törvény jelentette amely Széll Kálmán nevéhez fűződik, azaz 1901. évi VIII. és XXI. Törvénycikk, amely az elhagyatott gyermekekkel kapcsolatos állami felelősségvállalást határozta meg. A törvény szerint az állam a talált, valamint hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított gyerekeknek ezek 15. életévük betöltéséig ellátásáról és neveltetéséről gondoskodik és e célból az országban állami gyermekmenhelyeket állított fel. Átfogó szabályozást jelentő törvény volt, hiszen rendelkezett arról, hogy kit lehetett hatóságilag elhagyatottnak nyilvánítani, valamint arról is, hogy a gyermek kiemelése miként történhetett. Eljárásra hatáskörrel a területileg illetékes gyámszék rendelkezett. Ismert eljárás volt már az ideiglenes elhelyezés is. A kiemelt gyerekek nevelőszülőkhöz kerültek, illetve egy részük un. telepekre került. A telepek ott létesültek, ahol adott településen számos nevelő család élt. A fogyatékos és krónikus beteg gyerekek részére nevelőotthonokat hoztak létre. 14 Az állami gondoskodás mellett számos társadalmi szervezet és egylet is végzett gyermekvédelmi tevékenységet. 1906-ban kezdte meg működését az Országos 12 Herczog Mária.: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 32-41. o. 13 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 42-43.o. 14 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 12

Gyermekvédő Liga, ami a gyermekvédelemmel foglalkozók összefogását célozta meg. Fontos megemlíteni a 1908-ban született XXXVI. Törvénycikket, az I. Büntetőnovella, amely kimondja a fiatalkorúak eltérő büntetőjogi kezelését. A fiatalkorúakat nem lehetett halál-és fegyházbüntetésre ítélni, velük szemben alkalmazott büntetési formák: dorgálás, próbára bocsájtás, javító nevelés, vagy fogház és államfogház lehetett. Ez a törvény vezette be a felfüggesztett büntetés intézményét. 1913-ban állították fel a fiatalkorúak bíróságát, aminek működését VII. törvénycikk szabályozza. Az országban a gyermekvédelem területén ekkor mát számos segélyszervezet, alapítvány, társaság működött. A rendszer széttagolt, szükségessé vált egy összefogó intézmény felállítása, így 1912-ben kezdték el szervezni az Országos Gyermekvédelmi Központot. 1915-ben megalakult a Stefánia Szövetség, amely anya-, csecsemővédelmet és prevenciót tűzte ki célul. Működésük alatt számos anya és csecsemővédelmi intézetet, tejkonyhát, szülőotthont állítottak fel. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején számos intézkedést hoztak. Nevelőszülői díjat vezettek be, létrehozták az Iskolai Gyermekvédelmi Központot, ingyenessé tették az orvosi ellátást a gyerekek részére, bűnelkövető fiatalokkal szemben inkább a javító nevelést alkalmazták. Államosították a gyermekintézményeket, az gondolván, így jobban megoldódik az állami ellátási kötelezettség. 1925-ben a Stefáni Szövetség utódaként létrejött a Zöldkereszt Egyesület, akik szintén a prevenciót és a gondozási tevékenységet vállalták fel. Szerepet játszottak a védőnői képzésben. Szemléletük komplex, ahol ez egészségügyi és szociális szempontok együttesen voltak jelen. Megjelent a családsegítés és szociális munka is. A két világháború közt visszaállt a I. Büntetőnovella hatálya kisebb módosításokkal. 15 A II. világháború után nagyon sok árva gyerek maradt, akikről gondoskodni kellett. Ebben a feladatban szerepet vállalt a Nemzetközi Vöröskereszt, otthont tartottak fenn a gyerekek részére. Nagyon jelentős volt a Nemzeti Segély tevékenysége, amely 1945 januárjában jött létre. Nagyon rövid idő alatt országos hálózatot építettek ki, fő tevékenységük a gyermekvédelem volt. A 6300/1945 M. E. rendelettel létrehozták a községi szociálpolitikai bizottságot, a megyeszékhelyeken a törvényhatósági bizottságokat. 16 A 470/1945 (XI.6) ME rendelet bevezette az intézeti gyámság fogalmát 17 15 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 38-44.o. 13

1946-ban jelenik meg a XXIX. sz. törvény, amely eltörülte a törvénytelen gyerek fogalmát, de megtartotta a házasságon kívül születettség kategóriát. Ez a törvény minden gyereknek egyenlő jogokat biztosított. 1948-ban az Országos Szociálpolitikai Intézetet átszervezték és létrehozták az egységes irányító szervet az Országos Gyermek és Ifjúságvédelmi Tanácsot. 18 Ugyanebben az évben a Királyi Állami Gyermekmenhelyek elnevezése Állami Gyermekvédő Intézetre, majd 1963-ban Gyermek és Ifjúságvédő Intézetre változott 19 Az elkövetkező időszakban a nevelőszülői hálózat fokozatosan visszafejlődött és nagyszámú nevelőotthon jött létre. 1949 és 1952 között megszüntették az árvaházakat és a ligás otthonokat, betiltották a karitatív intézmények segítő tevékenységét. A gondozásba vett gyerekeket nevelőotthonba és gyermekvárosba helyezték el. 20 Az első gyermekvárost 1957-ben Fóton nyitották meg. Az intézménybe 3-18 éves korukig gondozták, míg 3 év alatt gyerekek részére csecsemőotthonokat létesítettek. Ebben az évben létrehozták az ifjúságvédelmi felügyelői hálózatot, fontos feladatuk volt a nevelési tanácsadás. 1949-ben a gondozásba vétel már lehetséges volt, az anyagi okon kívül az egészségügyi veszélyeztetettség okán is1968-ban kezdik meg a Nevelési Tanácsadók hálózatának kiépítését 21 Az árvaszékek megszüntetése után az általuk végezett feladatokat a gyámhatóság vette át. A gyámhatóság az állami gondozásról a 20/1969 (V.13.) Korm. rendelet alapján döntött. A gyámhatósági eljárásról a 6/1969 (VIII: 30.) MM számú rendelet szólt. A második tanácstörvény a gyámhatósági jogkört első fokon a járási, járási jogú városi és kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez telepítette. Majd ezeket a harmadik tanácstörvény megszüntette, és a járási hivatalok feladata lett 1983-ban a járásokat megszüntették és városkörnyéki igazgatás lett, majd ez is megszűnt és kezdett kialakulni a kétszintű igazgatás. 22 A szocialista rendszerben külön gyermekvédelmi törvény nem létezett, hanem azzal foglalkozó rendelkezéseket a Családjogi törvénybe emelték be: az 1974.évi első 16 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 68.o. 17 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 210.o. 18 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 71.o. 19 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 210.o. 20 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002 46-47.o. 21 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 80.o. 22 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 344.o. 14

Családjogi törvénybe(a továbbiakban: Csjt.). A Csjt. tartalmazta a gyermekvédelem hatósági intézkedéseit, de csak keretjogszabályban, a részletes szabályait külön kormányrendelet határozta meg. Az 1986. évi Csjt. novella külön paragrafusban rendezte a kiskorúakról való állami gondoskodás általános szabályait, illetve a 51/1986 (XI. 26. ) MT rendelet a részletes szabályait. Gyámhatósági eljárásról 12/1987.(VI. 29.) MM számú rendelet szólt 23 Az 1980-as években kezdett változni a gyermekvédelemmel kapcsolatos felfogás. Már megjelentek olyan intézkedések, amelyek a gyermek családban nevelkedését segítik elő, mégpedig a szociális rendszerben- családi pótlék. 1980-as évek végétől erősödött az a nézet, hogy a gyerekeknek a legjobb helye a családban van. Ennek hatására a gyerekotthonok kezdtek átalakulni lakóházas családi csoporttá. Kezdett újraéledni a nevelőszülői hálózat 24. Fontossá vált a családgondozás, a preventív munka. Ez az időszak, amikor elfogadták A Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amit Magyarország is ratifikált. Ez teremtette meg az önálló gyermekvédelmi törvény alapját, ami a fokozatosság elvét hangsúlyozta. A gyámhatósági eljárást, előzze meg az önkéntesen igénybe vehető ellátásokra épülő gyermekjóléti alapellátás. A gyermekvédelmi törvény hatályon kívül helyezte a Családjogi törvénynek a kiskorúakról szóló állami gondoskodásra, valamint az intézeti gyámságra vonatkozó rendelkezéseit. Megteremtette ezzel a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egymásra épülő, külön jogszabályban szabályozott rendszerét. 25 23 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 211. o. 24 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 49. o. 25 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 211-212.o. 15

IV. A gyermeki jogok a nemzetközi egyezményekben A gyerekek megítélése a 20. századra megváltozik. A gyerek érték, akit óvni, védeni kell, szerepe a társadalomban fontossá válik. Egy gyerek életkörülményeit mindig az határozza meg, hogy az adott államnak, ahol a gyermek él, milyen a társadalmi, gazdasági adottsága. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásnak általános, nemzetközi elfogadása után, fordult a figyelem a nők és gyermekek speciális helyzetére, védelmükre. Az ENSZ megalakulása előtt is jönnek létre nemzetközi egyezmények a gyerekekkel kapcsolatban. Ezek közül jelentős az 1902. június 12-én Hágában elfogadott nemzetközi egyezmény, amely a kiskorúak gyámságának szabályozásáról szól. 1919-ben megalakul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, amely napjainkig dolgoz ki egyezményeket a gyermekmunka szabályozása terén. 1924-ben fogadja el a Népszövetség közgyűlése a Genfi Nyilatkozatot, amely megállapítja, hogy a gyermek védelmével kapcsolatban az országok közötti együttműködést erősíteni kell, de kötelezővé nem teszi az országok részére. 26 Az ENSZ megalakulása után, 1948-ban fogadja el az ENSZ közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát,az ebben foglalt jogok ugyanúgy vonatkoznak a gyerekekre is, vannak olyan rendelkezései, amelyek érintetik a gyerekeket. A Nyilatkozat deklarálja a házassághoz, a családalapításhoz, az anyaság és a gyermekkor támogatásához való jogot. A 25. cikke elismeri a gyerekek különleges segítséghez és támogatáshoz való jogát. A következő időszakban olyan nemzetközi megegyezések születnek, amik egy-egy gyerekcsoportot, illetve gyerekekkel kapcsolatos problémát akarnak orvosolni. Ilyen probléma tartásdíj behajtása külföldön, vagy tartásdíj kötelezettség. 27 1959- ben fogadja el az ENSZ közgyűlése a Gyerekek Jogairól szóló Nyilatkozatot, amely már bővebben kitér a gyerekek jogaira, felhívja a kormányokat, hogy ismerjék el a gyerekek jogait, biztosítsák azt törvényekkel. 28 1961-ben születik meg az Európai Szociális Charta, amely gazdasági és szociális alapvető jogokat fogalmaz meg. Vannak benne azonban olyan rendelkezések, amelyek a kimondottan a gyerekek vonatkoznak. Ilyen a gyermek munkavállalására vonatkozó 1 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2009. 12. o. 27 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2009. 13-14. o. 28 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006, 19.o. 16

jogok (7. cikk), a gyermek és fiatalok, illetve a család szociális, jogi és gazdasági védelmével kapcsolatban fogalmaz meg intézkedéseket. (17. és 16. cikk) 29 1966-os Polgári és politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya többek között rendelkezik arról, hogy a házasság felbomlása után milyen intézkedéseket kell tenni a gyermek védelme érdekében (23. cikk). Minden gyermeknek joga van állampolgárság szerzésére, születése után minden gyermeket nyilvántartásba kell venni és névvel ellátni. A diszkrimináció tilalmával összhangban minden gyermeknek joga van olyan védelmi intézkedésre, amelyeket a gyermek helyzete, családja, társadalma részéről megkíván. (24. cikk ). A Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya 10. cikke tartalmaz családjogi vonatkozású rendelkezéseket, amely a család védelmét szolgálják, segítését fogalmazza meg. 30 Valamint ebben található oktatásra (3. cikk) és egészségügyre ( 12. cikk) vonatkozó rendelkezések, amelyek közvetve érintik a gyerekeket. 1969-ben az ENSZ Közgyűlése határozatot hoz, amelyben elfogadják a társadalmi fejlődésre és haladásra vonatkozó egyetemes nyilatkozatot, amely szintén közvetve érinti a gyermekeket. 31 1985. november 29-én születik a Pekingi Szabályok, amelyek a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. 1986 december 3-i ENSZ Közgyűlés nyilatkozata is fontos, ez a Gyermekek Védelmére és Jólétére Alkalmazandó Szociális és Jogi Elvekről címet viseli. Preambuluma az 1959-es Deklarációra hivatkozva kimondja, hogy a gyermekeknek a családban, szeretetben, erkölcsi és anyagi biztonságban kell felnőnie. A Nyilatkozat három részre tagolódik: a család és gyermek jóléte; a nevelői felügyelet és örökbefogadás. Jelentősége abban áll, hogy kitér a nevelőszülői elhelyezésre és az örökbefogadás szabályozásra is, ez a vonás újdonság az eddigi dokumentumokhoz képest. 32 1989-ben jön életre a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, amit New Yorkban fogadnak el, átfogóan és részletesen szabályozza a gyerekekre vonatkozó jogokat. Az Egyezményről általánosságban elmondható, hogy az emberi jogok széles skáláját 29 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről http://net.jogtar.hu/?action=txtsearch&kimenet=xml&vmegadva=nem&evszam=1999&sorszam=100&pa ra=&tipus=nincs&kif=&searchfor=on&keres=keres Letöltve: 2013. március 14. 30 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 20.o. 31 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó,Budapest, 2009 15. o. 32 Dr. Csiky Ottó: Magyar családjog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 332. o. 17

tartalmazza és a jogok érvényesülésében kizár mindenféle diszkriminációt. Célja: különös védelem és támogatás biztosítása a gyermek részére. 33 Ez az Egyezmény az aláíró államoknak kötelezettséget ír elő, hogy a benne foglaltakat betartsák, meg tegyék a szükséges intézkedéseket- jogharmonizáció, intézményrendszer kiépítése stb. Az Egyezmény csoportosítva tartalmazza a gyermek jogait: - A polgári és politikai jogok (6-10., 12-17. cikkek) A 6. cikk fogalmazza meg a gyermek élethez való jogát. A 7-8. cikk a gyermek anyakönyvezéséhez, névviseléséhez, állampolgársághoz való jogával foglalkozik. Alapvető polgári, politikai jogokat a véleménynyilvánítás szabadságát a 13. cikkben, gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadságát 14. cikkben, egyesülési és békés gyülekezési jogát 15. cikkben fogalmazza meg az Egyezmény. - A gyermek speciális védelme a családban, a társadalomban ( 11. 19. 32-37.,39-40 cikkek) A 11. cikk a gyermek törvényellenes külföldre utaztatásáról, ott-tartásáról szól, a 32. cikk a gyermekmunkával kapcsolatban, a 34. cikk a gyermek nemi kizsákmányolással és nemi erőszakkal, a 35. cikk a gyermekkereskedelemmel, a 36. cikk a kizsákmányolással kapcsolatban fogalmaz meg intézkedéseket. - A gazdasági, szociális és kulturális jogok (6., 18, 24., 26. 29. 31 cikk) A 18. cikkben fogalmazza meg a szülők felelősségét gyermekeik felé, valamint az állam szerepét a szülők segítés terén. A 24. cikk a gyermek egészségéhez kapcsolódó jogokat, és állami intézkedéseket írja le e téren. A 28. és 29. cikk az oktatás kérdésével foglalkozik. - A gyermek speciális csoportjainak védelme (20., 21., 23., 25., 30,. cikk) A speciális csoportba tartoznak a családjából kiemelt gyerekek (20. cikk); a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermek (23. cikk); valamely kisebbséghez tartózó gyermek akár vallási, nemzetiségi vagy nyelvi kisebbséghez tartózik. A jogok e csoportjához tartózik az örökbefogadásról szóló 21. cikk is. - A gyermek védelme rendkívüli helyzetben (22. 38. cikkek) 34 A fegyveres konfliktusok (38. cikk)során felmerülő védelemről és menekült 33 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 22. o. 34 Dr: Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 22-23.o. 18

gyerekek helyzetéről(22. cikk) szólnak ezek a cikkek. 35 Mint látható az Egyezmény nagyon széles körben rendelkezik a gyermekek jogairól és védelméről, az itt megfogalmazott rendelkezések épülnek be a magyar gyermekvédelmi törvénybe is, ezért említetem meg felsorolás szinten néhányat. Az Egyezmény megszületése óta is folytatódik a gyermeki jogok védelme nemzetközi téren. A gyermekek nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szól a Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény. 2000-ben a Gyermek jógairól szóló Egyezmény két fakultatív jegyzőkönyvvel bővül. Az egyik a gyermekeket érintő fegyveres konfliktusok, a másik a gyermek-kereskedelem, gyermek-prostitúció és gyermek-pornográf tekintetében fogalmaz meg rendelkezéseket. Az aláíró országokra nézve kötelező jelleget állapít meg, úgy azt saját jogrendjükbe be kell építeniük. 36 A Jegyzőkönyvek 2002. februárban léptek hatályba. 2003-ban fogadta el az Európa Tanács a gyerekek kapcsolattartására vonatkozó egyezményt, amelynek célja a nemzeti és határon átnyúló kapcsolattartás jogi helyzetének javítása, illetve azon jog pontos meghatározása, hogy a gyermek és szülő rendszeresen tarthassák egymással a kapcsolatot. 37 Mint látható a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény megszületése után is keletkeznek még gyermekek érdekében különböző egyezmények, valószínűleg még több is lesz, hiszen a gyerekek a társadalom alapját jelentik, akikre oda kell figyelni. 35 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.tv&celpara=#xcelparam Letöltve: 2013. március 14. 36 Benkő Krisztina: Gyermekjogok a nemzetközi jogban, Ifjúság és társadalom 2009/tél sz. http://www.uisz.hu/archivum/uisz_25_benko.pdf Letöltve. 2013. március 12. 37 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2009. 22. o. 19

V. A gyermekvédelem fogalma A gyermekvédelem fogalmának sokféle meghatározása létezik, hiszen nagyban függ attól, hogy a társadalomtudomány mely ága által fogalmazza meg: - jogi, szociológiai, pedagógiai stb. Én csak néhányat írok le. A gyermekvédelem speciális tevékenység, amely az elárvult, az elhagyott, vagy veszélyeztetett helyzetben lévő gyermek, fiatalkorú felkarolására, amely része a tágabb értelembe vett gyermek- és ifjúságvédelemnek, amely kiterjed a gyermek és ifjúág szocializációjában érintett valamennyi intézményre, illetve a gyermek testi, lelki. erkölcsi, munkaára nevelésében szerepet játszó területre. 38 A gyermek és ifjúságvédelem széles körű tevékenység, amely magába foglalja minden olyan tevékenységet, ami a gyermek eltartását egészségügyi ellátását, megfelelő testi, lelki, erkölcsi fejlődést segítik. 39 A gyermekvédelem mindazon területeket foglalja magába, ami a gyermek és család jólét, védelmét szolgálják, a megelőzés, beavatkozás, kezelés és utógondozás révén. 40 A gyermekvédelem egy adott ország komplex tevékenysége, amelyet azért alakítanak ki, hogy a biztosítsák a gyerekek jogainak, szükségleteinek minél hatékonyabb érvényesülését. 41 Más megfogalmazásban a gyermekvédelem a gyermek családjában való nevelkedést segíti elő, veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését, családjából kikerült gyermek helyettesítő, védelmére irányuló összetett tevékenység, amelyet állami és nem állami szervek látnak el. 42 A számos definíció elolvasása után, azt gondolom a gyermekvédelem tágabb értelemben minden olyan tevékenység, amit a gyermek érdekében tesznek különböző intézmények, szervezetek, személyek. Szűkebb értelemben a gyermekvédelem az állam azon feladata, amelyet a védelemre szoruló gyerekek érdekében tesz. Továbbá beszélhetünk általános és speciális gyermekvédelemről. Az általános gyermekvédelem minden gyermeket érint, és azon intézmények sorolhatók ide, amelyek a gyermek megfelelő testi, szellemi, erkölcsi, szociális, mentális fejlődését segítik elő, bölcsőde, óvoda, iskola, önkormányzat, egészségügyi intézmények stb. A speciális 38 Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem AK. Bp. 1983. 15.o. 39 Veczkó József:A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tk. Bp. 1990. 121-122. o. 40 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont K., Bp. 1997. 14.o. 41 Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. NT. Bp.1999. 8.o. 42 Veresné Dr. Jakab Zsuzsanna. Gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás In: Közigazgatási jog 3. Különös Rész Magyar Közigazgatási jog (szerk.: Nyitrai Péter) Z -Press Kiadó, Miskolc 2008. 250-251. o. 20