Kistérségi fenntarthatóság dr. Füle Miklós ny. egy. docens

A fenntarthatóság, mint megkerülhetetlen feltétel 1987 Brundtland jelentés (Közös jövőnk) Erős-gyenge ge fenntarthatóság t atóság

A fenntarthatóság stratégiája: Növekedés a fejlődő világban Forrásokhoz rendelt növekedés Alapszükségletek kielégítése (élelmiszer; energia) Népesedés eltartható szinten tartása Megújuló erőforrások használata ne haladja meg a megújulás ütemét. Forrásorientált technológia fejlesztés (folyamatos kockázat elemzés a nagy rendszerekre is) Környezeti és gazdasági döntés hozatal összehangolása (jogi szabályozás; á társadalmi kontroll; adórendszer d zöldülése )

A kistérség, mint 1. önálló egység, 2. egy nagyobb rendszer része és 3. települések összessége. Mint alrendszerre milyen hatások vonatkoznak? A TEP (Technológiai Előretekintési Program, Technology Foresight Program) egy lehetséges módszertani kiindulás.

Regionális fejlesztés - versenyképesség Globalizáció li ió 90-es évektől Magyarországon is meghatározó hatás. Kisrégiók iók változása á idő és távolság á veszít a jelentőségéből (lehet-e e unikális régióban gondolkozni?) Verseny a telephelyért l t tudás és annak infarstruktúrája helyi erőforrások felértékelődnek lőd k (ne kelljen odavinni!) i!) gazdasági (innovációs képesség, termelési tradíciók) nem gazdasági (helyi kapcsolatok, helyi elfogadottsága a települő gazdasági aktivitásnak) Beszélhetünk-e e homogén régiókról?

A regionális versenyképesség tényezői 1. Kutatás tá és technológiai i fejlesztés innovációs kultúra létrehozása+intézmények indikátor: K+F ráfordítások, produktumok értéke 2. KKV támogatások piacra (helyi, reg., globális) jutás segítése indikátor: cégek száma, üzleti teljesítménye 3. Közvetlen külföldi befektetések fogadó termelői infrastruktúra létrehozása, beszállítók demonstrálása indikátor: befektetésekben a külföldi működő tőke aránya, termelt érték

4. Infrastruktúra és humán tőke közlekedés, kommunikáció, folyamatos képzés lehetősége indikátor: elérési idő egy centrum területről, képzettségi szint, képzési helyek 5. Intézményi és társadalmi tőke közigazgatás színvonala, társadalmi csoportok közötti együttműködés indikátor: közigazgatás pü. forrásai, annak szerkezete, civil il szerveződések

Elmozdulás a fenntarthatóság lokális szintjei felé 1992 Rio-i i konferencia Local Agenda 21program alulról építkező rendszer

ICLEI I The International Council for Local Environmental Initiatives (Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa) ICLEI titkárság: ICLEI Europen Secretariat Eschholzstrasse 86. D-79115 Freiburg Germany

A LA 21 tartalma - természet, gazdaság, társadalom helyi összehangolt értelmezése (nem környezetvédelmi program) - szigorú fenntarthatóság (a Föld, mint a gazdasági tőke forrása, de táj is) - az otthonlevés igénye (abban a házban halsz meg, ahol születtél?) - nemzeti szint meggyengül, g globális és regionális erősödik

LA21 az értékek közvetítése - történeti érték (tárgyak, mondák, generációk között) (tárgyak, mondák, - folyamatosság a - esztétikai érték (mi tetszik, mitől érzem jól magam koronként változik) (mi tetszik, mitől érzem jól magam - erkölcsi érték (eszmék megtestesülései vallási elvek) (eszmék megtestesülései pl. egy sír, - használati érték ( apánk kalapácsa, kezétől simára koptatott nyéllel, ha kézbe vesszük a mi munkánkat is segíti, s közben apánkkal fogunk kezet )

A LA21 dimenziói 1. A leírt dokumentum (deklarálja, hogy helyi szinten milyen globális kérdéseket akar kezelni) 2. Komplex tervezési folyamat Fórumok (érdekcsoportok) létrehozása Közösségi konzultáció (jövőkép) Létező tervek, stratégiák felülvizsgálata Fenntarthatósági indikátorok kialakítása Környezeti állapot, a mostani menedzsment értékelése Célok, prioritások Ellenőrzés, beszámolás kialakítása Kapcsolat a globális kérdésekhez Elfogadtatni a hivatalos testületekkel

3. Társadalmi, politikai i kultúra, ami keretet ad az előző dimenzióknak. Párbeszéd az egyes helyi csoportokkal Konszenzus kialakítása Aktív magatartás tá

A LA21 szerkezete

KIK a partnerek a szolgáltatások nyújtásában? Miként fognak a szolgáltatások felhasználói részt venni? MIK az emberek által elvárt szolgáltatások? MI a kapacitás a jelenlegi szolgáltató rendszernek? Képesek ezek az rendszerek fenntartható módon kielégíteni a szolgáltatás keresletet? HOGYAN hatnak a szolgáltató rendszerek más társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekre? MIKOR és hogyan alakíthatóak ki a fenntartható szolgáltató rendszerek? "A" PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK Szervezeti struktúra kialakítása, aminek keretében a szolgáltatók és szolgáltatások felhasználói a tervezést megvalaósítják. A közösségi jövőkép kalakítása. "B" KÖZÖSSÉGKÖZPONTÚ PROBLÉMAELEMZÉS (prioritások kijelölése, helyzetfelmérés audit) A közösség jövőképének elérésben szerepet játszó kérdéskörök azonosítása. Az elsőrendű problémák felmérése és a kérdések értékelése. AKCIÓ CÉLOK A szolgáltató rendszer fejlesztési céljainak kijelölése. "C" STRATÉGIAI AKCIÓTERVEZÉS Az akciófeladatok, célok és küszöbök meghatározása; stratégiai kidolgozása; elkötelezettség kialakítása. Formális akciótervbe foglalás. KÜSZÖBÖK A rendszeváltozók bizonyos értékeinél közbelépés. HOGYAN lesznek az akciótervek nyomon követve és értékelve? "D" MEGVALÓSÍTÁS ÉS MONITORING A partnerkapcsolatok és programok beindítása, működtetése. A terv végrehajtása közben adatgyűjtés a folyó tevékenységről és a szolgátatásokban és a rendszerekben bekövetkezett változásokról. MIKOR válik a további tervezés szükségessé? HOGYAN vesznek részt a partnerek és felhasználók a megvalósítás'ban és értékelésben? "E" ÉRTÉKELÉS ÉS VISSZACSATOLÁS Az előrehaladás és teljesítmény hagyományos értékelése célközpontú mutatók segítségével. A szolgáltatók és felhasználók tájékoztatása az eredményekről (feedback). A konzultáció, felülvizsgálat és/vagy tervezési folyamat megismertetése meghatározott küszöbértékeknél.

1. Helyi elvek, fórumok Több, mint környezetvédelmi program. A tartamos életlehetőségeket kell biztosítani. Helyi érdekcsoportok legaktívabb embereit kell megnyerni (fórumok)

Az önkormányzatok kiemelt szerepét indokolja: - információk szolgáltatása - hálózat működtetés (állami, üzleti, civil szektor közötti közvetítés) - lobbi lehetőség (nemzeti és nemzetközi szintek felé közvetítés) - befolyás a szolgáltató rendszerekre (tömegközlekedés, csatorna, víz, hulladék) -a legnagyobb erőforrás használó (általában) láb - piacot befolyásoló szerep (közpénzek elköltése)

2. Probléma elemzés - lakossági vélemények kérdőíves felmérés - fórumok - mélyinterjúk - SWOT alkalmazása (strenghts erősségek, weaknesses gyengeségek, opportunities lehetőségek, threats veszélyek) - térinformatikai rendszerek alkalmazása (összekapcsolás a kérdőívekkel) kk

3. Közösségi prioritások kijelölése Mi legyen a prioritások alapja? Legkisebb egészségügyi g gy kár, legkisebb költség? A célok: Megvalósíthatók tók legyenek Konkrét és mérhető Konkrét időtartam Legyen lakossági támogatás

4. Stratégiai akcióterv készítés Keretdokumentum. Tartalmaznia kell: Közösségi jövőkép, problémák (pl közlekedés) A problémákhoz tartozó stratégiai célok (pl. közúti, individuális id közlekedés visszaszorítása) Taktikai célok (pl. forgalommentes zónák kialakítása) Hogyan akarom ezt elérni? (pl. a lakosság szavazza meg, hol legyenek ilyen zónák) Partnerek Partnerek (pl. városvédő egyesület, közlekedési cégek, önkormányzat) Küszöbértékek meghatározása (pl. megvalósulás esetén, milyen zaj, légszennyezettségi adatoknál kell újra napirendre tűzni a forgalomkorlátozást) Megállapodások a strat. t a. terv érdekében (önkormányzat (önkormányzat- cégek, önkormányzat-lakossági egyesületek)

5. Megvalósítás, monitoring Veszély: lakossági szkepticizmus, hatósági hatáskör-féltés Hatáskörök meghatározása Hatáskörök (kinek, mit kell csinálnia) pontos Folyamatos (2-5 évenként) auditálás, monitoring (az eljárások összhangban vannak-e a kitűzött célokkal)

6. Értékelés, visszacsatolás Rendszeres beszámolási kötelezettség a kulcsszereplők részéről (pl. a fórumok beszámolói) Teljesítmény indikátorok értékelése (pl. ültetett fák száma) Visszacsatolás (az indikátorokon keresztül különösen a szintindikároknál folyamatos jelzés a jó, vagy a rossz trendekről, pl. a szelektíven gyűjtött hulladék aránya hogyan alakul?) l?)

A falu kiemelt szerepe a LA21-ben

Közösség Állam Kormány Helyi önkormányzatok Lokálpatrióta kezdeményezés FELELŐSSÉG AKTIVITÁS ÖRÖKSÉG HAGYOMÁNY KEZELENDŐ VESZÉLYEK FALUMEGÚJÍTÁS FELADATAI Falu Települé és Környezet (a falu ha atára) ermelési érték és energiák Épü ületek t Szántóföldek Hegyek-völgyek Erdők-vizek Egyéb környezeti elemek Történelmi falumag Ófalu Faluszerkezet Falusi házak Templom Kuria Üzletek stb. Életalapok és termelés ismerete Környezetismeret: történetek, babonák, legendák. Energiaforrásra és továbbításra, távközlésre, bányanyitásra, ipartelepítésre irányuló beruházások. A falu keletkezésének, történeténekté té A falusi környezettel kapcsolatos többnyire rejtett, erkölcsi avulás településszerkezeti felértékelése, képe, ami mindenáron egyébként modernizáció. faluarculat. Az épületek használata, méretei, szerkezetei. Modernizáció, Látszatfejlesztések, Divatmániák Beruházások á öko-szemléletű kezelése. Természeti környezet védelme. Környezeti ismeretek, legendák fenntartása. A falu egyéni arculatát őrző történeti központ rendeltetésénke e és méretrendjének megtartása a fejlesztések során, helyi településvédelem. Modernizáció a hagyományos és helyi méret-, tömeg-, és szerkezetrendnek megfelelően, örökölt épületállomány á megtartása, védelme. Agrártudományok, Falutudományok Településépítészet Néprajz Népi építészet, Helytörténet, Műemlékvédelem KEDVEZMÉNY TÁMOGATÁS

Local Agenda 21 versus LEADER

Local Agenda 21 stratégiája Local Agenda 21 stratégiája jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok környezet és fejlődés típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt szélesebb ökológiai-, regionális és megnyújtott időkeretben (legalább 3 generáció) végezve; a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti vagy globális szolidaritási/méltányossági vetület; a közösség közreműködését erőteljesen próbálja motiválni. Az átlag polgárokat és a fő érdekcsoportokat éd k t igyekszik ik bevonni a környezet és fejlődés típusú ügyek tervezési és megvalósítási folyamatába; konkrétan utal a Riói Csúcsra és az Agenda 21-re

Nem nevesíti kategórikusan a résztvevők körét Időbeni korlátot t alkalmaz l (alsó limit it 3 generáció) Finanszírozás: az egyébként is rendelkezésre álló eszközökkel ökk számol Inkább településekben gondolkozik

LEADER (Liesion Entre Actions pour le Development de l Economie Rurale, Közösségi Kezdeményezések a Vidék Gazdasági Fejlesztése Érdekében) stratégiája a természeti, kulturális örökség megőrzése; a helyi gazdasági erőforrások használata, azok kiterjesztése; a programban résztvevő közösségek önszerveződő képességének javítása; a széttagoltság helyett az együttműködésre való ösztönzés

- Nevesíti a résztvevői kört (önkormányzatok, gazdasági szféra, civil szervezetek) - Méret korlátok: 10.000 100.000 fő szumma lakosság; település 10.000-000- nél kisebb, 120 fő/km2 - Finanszírozás: EU (területfejlesztés kb 5 %-a) önrész biztosítása - Település csoportokban gondolkozik

LA 21 Karcag

5,0 Mi a véleménye a helyi értékek (épületek, terek, utcák, a környék) állapotáról? /átlag, 1:nagyon rossz...5:nagyon jó/ 4,5 4,0 3,5 3,0 352 3,52 3,42 2,5 2,0 15 1,5 1,0 Településen Közvetlen lakókörnyezetében

Ön szívesen él itt, a településen/közvetlen lakókörnyezetében? 100 90 80 70 79,28 79,56 60 % 50 40 30 20 10 0 19,34 19,89 1,38 0,55 Igen Nem Nincs válasz

Az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni, vagy itt maradnak inkább? 100 90 80 70 80,11 60 % 50 40 30 20 10 0 14,36 5,52 0,00 Elmennek Mennek is,maradnak is Maradnak Nincs válasz

Milyen érzésekkel gondol erre a településre, ahol él? 50 45 40 40,88 40,06 35 30 % 25 20 15 10 14,09 5 0 0,00 1,93 2,21 0,55 0,28 Rajongással Szeretettel Jóleső érzéssel Közömbösen Kellemetlen érzéssel Nehezteléssel Gyűlölettel Nincs válasz

Az egész település hangulatáról mi a véleménye? /átlag, 1:egyáltalán nem igaz, 5:teljesen igaz/ 50 5,0 4,5 4,0 3,5 3,51 3,0 2,5 2,0 2,78 2,64 2,24 2,18 2,42 2,10 2,84 15 1,5 1,0 Unalmas Nyugodt Vidám Nyomasztó Szomorú Feszült Izgalmas Hangulatos

5,0 Mennyire elégedett Ön a következő dolgokkal országos/helyi szinten? /átlag, 1:nagyon elégedetlen, az 5:teljesen elégedett/ 4,5 40 4,0 3,5 30 3,0 2,5 20 2,0 3,93 3,55 3,44 3,27 3,34 313 3,13 3,06 2,95 2,87 2,56 2,55 217 2,17 321 3,21 3,28 320 3,20 2,92 2,78 2,85 2,61 2,522,49 2,46 2,43 2,29 1,5 10 1,0 Fiatalok helyz.

5,0 Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok stb.) állapota? /átlag, 1:nagyon rossz...5:nagyon jó/ 4,5 4,0 3,5 3,0 3,35 3,37 2,5 2,0 15 1,5 1,0 Településen Közvetlenlakókörnyezetében

5,0 Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, csend, a település tisztasága ) állapota? /átlag, 1:nagyon rossz...5:nagyon jó/ 4,5 4,0 3,5 3,0 3,30 3,35 2,5 2,0 1,5 1,0 Településen Közvetlenlakókörnyezetében

Mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? % 100 90 80 70 60 50 53,59 40 30 20 10 0 17,96 Károkozó tevékenység betiltása 15,1919 Környezet szennyező megbírságolása Környezetbarát technológiák támogatása 11,88 Károk ellensúlyozása 1,38 0,00 Károk pénzbelikár térítése Nincs válasz

% 100 Hogyan tudná jellemezni legközelebbi szomszédságát: kik laknak arrafelé a leginkább? 90 80 70 60 50 56,63 40 30 20 10 0 25,41 1,10 2,76 10,50 1,38 2,21 Magas állású, feltűnően jómódú emberek Jó állásban dolgozó emberek, vállalkozók, akik semmiben sem szenvednek hiányt Olyanok, akik sokat dolgoznak és többé-kevésbé mindenük megvan, ami az élethez kell Keményen dolgozó emberek, akik bár kisebb gondokkal, de fenn tudják tartani magukat Olyanok, akik csak nehezen tudják magukat eltartani, s mondható róluk, hogy nélkülöznek Munkát csak alkalmanként vállaló "lumpen elemek" Nincs válasz

Ön hová költözne legszivesebben? 50 45 48,07 40 35 30 % 25 20 15 10 5 0 3,59 3,87 6,63 10,77 15,19 Tanyára Kis faluba Nagyközségbe Kisvárosba Nagyobb városba 10,50 1,10 0,28 Budapestre Külföldre Maradna Nincs válasz

Milyen környezetben élne a legszívesebben? % 50 45 40 35 30 33,15 25 20 26,52 24,59 15 10 5 0 Hegyek között, vizek mellett Kulturált kertvárosban 608 6,08 1,10 3,04 0,83 3,87 0,83 Belvárosban Világvárosban Békés tanyán Nagyobb faluban Történelni városban Maradna Nincs válasz

5,0 Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? /átlag, 1:nagyon rossz...5:nagyon jó/ 4,5 40 4,0 3,5 3,0 331 3,31 333 3,33 2,5 2,59 2,80 2,0 1,5 1,0 Ipar fejlettsége Mezőgazdaság fejlettsége Szolgáltatások fejlettsége Emberek képzettsége, tanultsága

Ön szerint a környéken hánynak van szüksége segélyre? 100 90 80 70 % 60 50 56,95 40 30 34,52 20 19,66 10 0 Segélyt igénylők Igénylőkből ennyien kapnak Kapók aránya az összesből

Mire kellen fordítani a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket? 100 90 80 70 % 60 50 61,33 40 30 35,64 20 10 0 3,04 Segélyekre Szociális intézményekre Nincs válasz

Ön szerint a hatóságoknak... % 100 90 80 70 75,41 60 50 40 30 20 10 0 17,13 emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról más módon kell megoldaniuk ezt a problémát 608 6,08 138 1,38 ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül Nincs válasz

Hogy gondolja: lakásának állapota kielégítő vagy nem? 100 90 80 70 60 % 50 40 30 50,83 41,99 20 10 0 6,35 0,83 Kielégítő Részben Nem kielégítő Nincs válasz

Módjában állna tatarozni most lakását vagy nem állna módjában? 100 90 80 70 80,94 60 % 50 40 30 20 10 0 17,40 1,66 Igen, van rá pézügyi kerete Nem, nincs rá pézügyikerete Nincs válasz

Ön számít arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz? 100 90 80 70 60 % 50 40 50,55 47,79 30 20 10 0 1,66 Igen Nem Nincs válasz

100 Hogyan informálódik leginkább környezete és a világ dolgairól? /oszágos/helyi/ 90 80 70 80,94 60 % 50 40 30 20 10 0 3,87 3,59 0,00 6,35 2,49 0,28 1,66 0,83 TV Rádió Sajtó Internet Szóban Nincs válasz

Milyen terület fejlődését szeretné elérni a településen? /átlag, 1:legkevésbé szeretné...5:leginkább szeretné/ 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 3,38 3,60 3,33 3,80 3,14 3,66 2,5 2,0 2,75 2,44 1,5 1,0 Turizmus Ipartelepítés Hagyományos kézmű 1,43 Mezőgazdaság Szolgáltatások Oktatás Közlekedés Lakásépítés Egyéb

Minek a megőrzését, védelmét tartja leginkább fontosnak? /átlag, 1:legkevésbé fontos...5:legfontosabb/ 5,0 4,5 40 4,0 3,5 3,94 4,34 3,83 3,0 3,05 324 3,24 2,5 2,45 2,77 2,0 1,5 1,0 Táj Termésszeti körny. 1,25 Erdő Szőlőkulturák Gyümölcskertek Védett gyepek Építmények Egyéb

% 30 Milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a fenntartható fejlődést előkészíteni)? 25 20 22,91 15 16,69 10 10,90 9,57 8,34 12,57 9,23 9,12 5 0 Helyi fórumok Képviselő testület Polgérmesteri hivatal Megyei szervezetek Regionális szervezetek Sajtó, TV, rádió Társadalmi szervezetek Nemzetközi segítség 0,67 Egyéb

Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek ebben részt venni? 50 45 40 35 30 31,49 35,64 % 25 20 15 19,06 10 5 0 8,29 Tanácsadással Önkéntes munkával Fizetett munkával Pénzbeli hozzájárulással 0,28 525 5,25 Egyéb Nincs válasz

Találkozott-e korábban a fenntartható fejlődés kifejezéssel? 100 90 80 70 72,93 60 % 50 40 30 20 10 0 21,55 5,52 Igen Nem Nincs válasz

% 50 A belátható jövőben az alábbiak közül melyik lesz Európa/lakóhelye legnagyobb problémája? 45 40 35 30 25 29,40 20 23,71 15 10 14,26 13,36 10,77 17,65 12,76 13,66 17,70 5 0 3,29 4,76 4,76 7,04 6,98 3,00 1,40 0,72 4,69 3,21 1,20 4,24 1,45 Ter errorizmus