48/2003.(VI.10.)KT. A SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST 2005
Az 54/2002.(V.23.) ET. számú határozattal megalkotott egyetemi TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT módosításáról rendelkező határozatok: 13/2003.(II.27.) ET. 115/2003.(XI.27.) ET. 37/2004.(V.20.) ET. 74/2004.(IX.30.) ET. 5/2005. (I.27.) ET. - 2 -
A Semmelweis Egyetem T a n á c s á n a k 54/2002. (V. 23.) ET. számú h a t á r o z a t a az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról Az Egyetemi Tanács a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 88. -a, a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdése, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 13. (2) bekezdés b) pontja alapján az Egyetem TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT-át az alábbiak szerint alkotta meg. 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya a Semmelweis Egyetem felsőfokú szakképzésben, főiskolai és egyetemi alapképzésben, másoddiplomás és posztgraduális szakirányú továbbképzésben, államilag finanszírozott és költségtérítéses, kreditrendszerű nappali, esti és levelező tagozatos képzésben részt vevő magyar és külföldi állampolgárságú, magyar és idegen nyelven tanuló hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki. Rendelkezései az Egyetem valamennyi karán tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkoznak. (2) A doktori képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiről külön szabályzat rendelkezik. (3) A szabályzat ismerete és betartása az oktatásban részt vevő minden hivatalos személyre (oktató, kutató, adminisztratív munkát végző dolgozó) és hallgatóra kötelező érvényű. (4) A TVSZ a 2002/2003-as tanév 1. félévétől felmenő rendszerben lép hatályba. Kari Sz. 1. Az Általános Orvostudományi Karon e Szabályzat a 2003/2004. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben lép hatályba. 2. A kreditrendszer alapfogalmai (1) A kreditpont (tanulmányi pont) egy tantárgy (tanegység) teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges, háromfokozatú értékelés esetén legalább megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytől független, de érvényesítésének előfeltétele a jelen szabályzat feltételeinek teljesítése. (2) Egy kreditpont 30 hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítését jelenti. A hallgatói tanulmányi munka magába foglalja a tanórát (kontaktóra) és az önálló hallgatói munkát. - 3 -
(3) Kreditponttal csak értékelt számonkéréssel záruló tantárgyat lehet ellátni. Kari Sz. 2. Az értékelés történhet 3 és 5-fokozatú skálán. Az értékelés módját a tantárgyi követelmények között kell szerepeltetni. (4) Egy félév teljesítéseként a félévben kötelezőnek meghirdetett kreditpontokon felül további 10 %-nyi kreditpont számolható el. Amennyiben a felvehető kötelező, kötelezően válaszható, szabadon választható és az előző évben elhagyott tantárgyak kreditértéke meghaladja a maximálisan felvehető értéket, úgy a hallgatók számára kedvező módon a következő félévben, illetve félévekben számolhatja el. A tandíjmentességhez a hallgatónak félévenként minimálisan 15 kreditpontot kell összegyűjtenie. A szak képesítési követelményeiben meghatározott összes kreditpont 10 %-ának megfelelő pontértékű további tárgy felvétele és teljesítése az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató esetében térítésmentes, a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatónak ez esetben a kreditponttal arányos összegű költségtérítést kell fizetnie. (5) A kreditrendszerben az egyetemi vagy főiskolai végzettség és szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorlátokon belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott kreditpontot kell gyűjteni, valamint kritériumkövetelményeket is kell teljesíteni. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. (6) A kritériumkövetelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik külön kreditpont. Ilyen a szigorlat, kollokvium, gyakorlati jegy, a félévi tanulmányi előírások teljesítését igazoló aláírás megszerzése, szakmai gyakorlat teljesítése, nyelvi követelmény és egyéb, az adott szakhoz, tantárgyhoz kapcsolódó, a tanulmányi rendben meghatározott követelmény. (7) Az előzetes követelmény (előfeltétel) egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban, tantárgyi modulban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritériumkövetelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritériumkövetelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. 3. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket, készségeket a tantárgyprogramok határozzák meg. (2) A tantárgy programja tartalmazza: a. a tantárgy kódját, teljes és rövidített elnevezését, b. a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi + klinikai + sportági gyakorlat bontásban), c. a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, gyakorlati jegy vagy vizsgajegy), d. a tantárgy kreditpontjait, e. a tantárgy oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység és oktató megnevezését, a tantárgy felvételének előzetes követelményét, - 4 -
f. a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, Kari Sz. 3. A tananyag leírása: az adott tantárgy keretén belül tárgyalt fontosabb témák, témacsoportok felsorolása szemeszterenként. A tananyag leírását általában 15-20 sorban, a hallgatói tájékoztatóban közzétehető formában kell megadni. g. az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, h. az esetleges vizsgakövetelményeket, i. az írott tananyagot, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, j. a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. (3) A tantárgy-akkreditáció a tantárgy programjának jóváhagyását jelenti. (4) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős Kari Tanács akkreditálja. 4. A tanterv (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. (2) Az adott egyetemi (főiskolai) szintű szak tantervében kötelező, kötelezően válaszható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a szabadon választható tantárgyak a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi (főiskolai) képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar a 17. szerint befogad. a. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, más tárggyal nem helyettesíthetők. Kari Sz. 4. Az Általános Orvostudományi Karon az összesen megszerezhető kreditpontok legalább 80 %-át a kötelező tantárgyak felvételével kell teljesíteni. b. A kötelezően választható tantárgyak egy része a tantervben meghatározott kreditpontnyi értékig a szakképzettség feltétele, másik része az értelmiségképző funkcióhoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyból a szak összkreditpontjainak legfeljebb 25-30 %-a szerezhető meg. Kari Sz. 5. Az Általános Orvostudományi Karon ez az érték 15 %. c. A szabadon választható tantárgy a tanterv által konkrétan meg nem határozott, bármely, a Semmelweis Egyetem karainak vagy más intézmény képzésében szereplő tantárgy lehet, amely elnyerte a meghirdetés jogát és amelyet az Egyetem befogadott. A szabadon választható tantárgyakból megszerezhető kreditpontok száma nem haladhatja meg a szak összes kreditpontjainak 5 %-át. - 5 -
(3) A modul a szak tantervének több tantárgyát tartalmazó, egymásra épülő egysége (pl. alapozó modul, szakmai törzsanyag modul) vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége (szakirány modul). Kari Sz. 6. Az Általános Orvostudományi Kar tantárgyai az egymásra épülő elméleti, preklinikai és klinikai modulban vehetők fel. (4) A hallgatók joga az adott szakon párhuzamosan meghirdetett szakiránymodulok közötti választás. Az egy szakiránymodult felvevő hallgatók száma korlátozható, a szakiránymodul tantárgyainak meghirdetéséhez a dékán minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. (5) A tantervminta az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy az egyetemi (főiskolai) végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet elvégezni a szakra jellemző képzési időszak alatt. (6) A tantervminta tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban a. valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyat, illetve a kötelezően válaszható tantárgyak meghirdetésének szabályait, b. a tantárgy heti (vagy félévi) tanóraszámát és a hozzárendelt kreditpontokat, c. a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), d. a tantárgy meghirdetésének féléveit, a kritériumkövetelményeket és azok teljesítésének határidejét, e. a szakválasztás feltételeit és szabályait, f. az előtanulmányi rendet, g. a diplomamunka (szakdolgozat) felvételére és teljesítésére vonatkozó aláírásokat, h. a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, i. a záróvizsga tantárgyait, illetve azok kiválasztásának szabályait. (7) A karok kialakítják az előtanulmányi rendet, amellyel kapcsolatban a Kari Hallgatói Képviseletnek (HÖK) véleményezési joga van. Kari Sz. 7. Az előtanulmányi rendtől, illetve a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásaitól eltérő tantárgyfelvétel semmis. (8) A tantervmintákban a tanórák száma maximálisan 40 tanóra/hét (a nyelvi alapoktatás óráin és a testnevelés órákon kívül). (9) Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a képzésért felelős Kari Tanács karközi képzés esetén a képzésben részt vevő karok Tanácsaival egyetértésben az Egyetemi Tanács határozza meg. A 3. (3) és (4) bekezdése szerint akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős kar Kari Tanácsa fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait. 5. Az oktatás időszakai (1) A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak a 14. -ban foglaltak teljesítése esetén tehet. A szorgalmi időszak hossza 15 hét. Kari Sz. 8. Kari Sz. 9. A foglalkozások időtartama: (előadás, gyakorlat) 45 perc A szakmai (nyári), valamint a VI. évfolyamos gyakorlatok időtartama heti 35 óra, valamint kéthetenként egy alkalommal 24 órás ügyeleti szolgálat. (2) A tanév időbeosztásáról tanévenként, a kari hallgatói képviselet (HÖK) véleményét kikérve, a rektor javaslatára a Kari Tanács dönt. A rektor és a - 6 -
dékán, főigazgató tanévenként külön-külön 3 nap tanulmányi szünetet engedélyezhet. A tanulmányi szünet időpontját lehetőség szerint a szorgalmi időszak kezdete előtt kell kijelölni. A tanulmányi szünet engedélyezése előtt a dékán, főigazgató és a rektor egyeztet. A rektor, illetve a dékán, főigazgató által elrendelhető tanulmányi szünetek időpontjának meghatározása az Egyetem, illetve a Kari Hallgatói Önkormányzat egyetértésével történik. 6. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek (1) A tanulmányi és oktatási ügyekben az alábbi kari bizottságok járnak el: a. Tanulmányi Bizottság (TB) b. Oktatási és Kreditbizottság (OKB) c. Programakkreditációs Bizottság (PAB) Kari Sz. 10. Az Általános Orvostudományi Karon az Oktatási és Kreditbizottság feladatát a Kar Oktatási és Kreditbizottsága látja el. Kari Sz. 11. A Kari Oktatási és Kreditbizottság működési rendjét a Kari SzMSz szabályozza. (2) A Tanulmányi Bizottság elnökét és oktató tagjait a Kari Tanács választja meg, hallgató tagjait a HÖK delegálja, szavazati jogú tagjainak 50 %-a hallgató. Kari Sz. 12. A Kari Tanulmányi Bizottság összetétele: elnök: Kari SzMSz alapján választott oktató tagok: (szavazati joggal) oktatók: a Kari SzMSz alapján választva hallgatók: a Bizottság létszámának 50 %-a (Felsőoktatási Törvény 22. fejezet 89. : Az első fokon eljáró intézményi testületben ötvenszázalékos hallgatói részvételt,szavazati joggal biztosítani kell. ), ebből 1 hallgató az idegen nyelvű képzésben résztvevők képviseletében évente választás útján. tanácskozási joggal: 1 fő a Dékáni Hivatal képviseletében, 1 fő a Külföldi Hallgatók Titkársága képviseletében (3) A hallgatók tanulmányi ügyeiben első fokon a Tanulmányi Bizottság jár el. Hatásköre: a. a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése, b. a megkezdett félév utólagosan passzív félévvé nyilvánítása, c. párhuzamos és részképzés engedélyezése, d. vizsga engedélyezése a vizsgaidőszakon kívüli időpontokban különösen indokolt esetekben, e. méltányossági alapon adható kedvezmény az oktatási szervezeti egység vezetője javaslatának kikérésével, f. szakok, illetve karok, intézmények közötti átvétel, g. évhalasztás, vizsgahalasztás, évkihagyás, szakváltoztatás engedélyezése, h. áthallgatás, vendéghallgatás engedélyezése, i. visszavételi kérelmek elbírálása. (4) Bármely hallgató és oktató a Hallgatói Képviseleten, illetve az oktatási szervezeti egység vezetőjén keresztül a Kari TB jogorvoslatát kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelően történt. - 7 -
(5) A Kari TB által első fokon hozott határozat ellen annak kézhezvételétől, illetőleg tudomására jutásától számított 15 napon belül a hallgató halasztó hatályú felülbírálati kérelmet terjeszthet elő. Kari Sz. 13. A Tanulmányi Bizottság határozatát kézbesítés útján kell közölni. A határozat közlésének napja a kézbesítés napja. Kari Sz. 14. A felülbírálati kérelmet a Kar Dékáni Hivatalában, illetve a Külföldi Hallgatók Titkárságán lehet benyújtani. A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) A felülbírálati kérelmet a rektor által létrehozott Felülbírálati Bizottság bírálja el a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 34. (4)-(9) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő másodfokú eljárásban. A Felülbírálati Bizottság az ülésen a kérelmezőt meghallgatja, amennyiben azonban a szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg és magát elfogadható indokkal nem menti ki, a bizottság távollétében is meghozza döntését, melyet indokolást is tartalmazó határozatba foglal. A határozatban a hallgató figyelmét minden esetben fel kell hívni arra, hogy jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályzati rendelkezések megsértésére hivatkozva a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül annak felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti. (7) A Felülbírálati Bizottság határozata a közléssel (kézbesítéssel) jogerőssé válik. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülbírálatát kérte. (8) A tantárgyak 17. szerinti befogadásáról a szakmai döntéseket a Kar Oktatási és Kreditbizottsága (OKB) hozza. Az OKB konzultációs, szervezési és szabályozási kérdésekben döntés-előkészítő feladatokat is ellát. Az OKB tagjait a kari TVSZben meghatározottak szerint a Kari Tanács választja meg. (9) A kari OKB-nak a Kari HÖK által delegált egy megfigyelő státusú, szavazati joggal nem rendelkező hallgató tagja van. (10) Az egyetemi vagy főiskolai szak tantárgyi akkreditációját a Kar Programakkreditációs Bizottsága (PAB) végzi. A PAB konzultációs, szervezési és döntés-előkészítő feladatokat lát el. A PAB tagjait a kari SZMSZ-ben meghatározottak szerint a Kari Tanács választja meg. Kari Sz. 15. A Kar Kurrikulum és Programakkreditációs Bizottságának összetételéről, működési rendjéről, feladatairól a Kari SzMSzben foglaltak az irányadók. (11) A bizottságok ügyrendjét a kari TVSZ tartalmazza. A TB átruházhatja hatáskörét az elnökre. Kari Sz. 16. Kari Sz. 17. Kari Sz. 18. A Tanulmányi Bizottság működési rendjét a Kari SzMSz határozza meg. A Tanulmányi Bizottság indokolt esetben az alább felsorolt hatásköreit a Bizottság elnökére átruházhatja: - kedvezményes tanulmányi rend, - külföldi szakmai gyakorlatok engedélyezése, - a TB képviselete. A Bizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Bizottság következő ülésén beszámolni köteles. - 8 -
7. A hallgatói jogviszony, beiratkozási kötelezettség (1) A hallgató a Semmelweis Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A tanulmányok megkezdésére jogot szerzett hallgató köteles a tanulmányok első fél évére beiratkozni. A hallgatói jogviszony e beiratkozással jön létre. A félévre történő beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy az Egyetem és a Kar rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja. A hallgató a képesítési követelményekben meghatározott féléveken felül 8 félév vagy annál rövidebb képzési idő esetén maximum további 4 félévre, 8 félévet meghaladó képzés esetén maximum további 6 félévre iratkozhat be. A hallgató jogviszony a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány/abszolutórium megszerzését követő első záróvizsgaidőszak utolsó napjáig tart. (2) A beiratkozás a beiratkozási időszakban történhet. A beiratkozási időszak nappali tagozaton nem terjedhet túl az adott félév szorgalmi időszakának harmadik hetén, az esti és levelező tagozaton az első konzultációs periódus utolsó napjáig tart. Kari Sz. 19. Tanulmányai megkezdése előtt a magyar állampolgárságú hallgató esküt, a külföldi állampolgárságú hallgató ünnepélyes fogadalmat tesz. Kari Sz. 20. A (2) bekezdésben meghatározott időponton túl beiratkozni semmilyen indokkal nem lehet. Kari Sz. 21. Ha a hallgató a beiratkozási kötelezettségét elmulasztja, féléve automatikusan passzív félévnek számít. Kari Sz. 22. Amennyiben a hallgató külön jogszabályi rendelkezés alapján - tandíj, illetve költségtérítés fizetésre kötelezett, úgy e kötelezettség teljesítése a beiratkozás feltétele. A hallgató a félévre való beiratkozást követően jogosult: a. az előmenetele szerint, a tanrendben meghatározott tantárgyakat felvenni és a felvett tárgyakból vizsgát tenni, b. az Egyetemnek a hallgatók számára hozzáférhető létesítményeit (könyvtár, kulturális és sportlétesítmények) látogatni, c. a hallgatói érdekvédelmi szolgáltatásokat igénybe venni, d. a TDK tagja lenni, e. a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító diákigazolványt igénybe venni, melynek érvényességét a félévekre történő beiratkozáskor köteles meghosszabbíttatni, f. az Egyetem által nyújtott támogatásért folyamodni. (3) A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével, majd a tantárgyfelvétellel azonosan kitöltött leckekönyv leadásával történik meg (a kari TVSZ szerint). Kari Sz. 23. A leckekönyvet és a kitöltött iratkozási lapot egy időben kell leadni a Dékáni Hivatalban. (4) A beiratkozás alkalmával a hallgatónak be kell jegyezni a leckekönyvébe a. a tanterv által kötelezően előírt tantárgyakat, b. a kötelezően választható tantárgyakat, c. a szabadon választható (fakultatív) tantárgyakat, d. az oktató nevét, e. a tantárgyak kódszámát és kreditpontjait. - 9 -
Kari Sz. 24. A leckekönyvbe a tantárgyakat a Dékáni Hivatal által megadott sorrendben kell a hallgatónak felvennie. (5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira való jelentkezés. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése. (6) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni. (7) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amikor a hallgató a tanévkezdést követő 60 napon túl is (nem szünetelő) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. (8) Különleges méltányosságot igénylő esetekben, a hallgatónak legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig benyújtott kérelme alapján, a tanulmányok során egy alkalommal, a TB engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (9) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. (10) A hallgatói jogviszony szünetel a. ha a hallgató a megadott határidőig nem iratkozott be (passzív félév), b. fegyelmi eljárás alapján hallgatói jogviszonyát felfüggesztették, c. ha a hallgató a (2) bekezdés szerinti beiratkozást nem végezte el, d. ha a hallgató a félév szorgalmi és vizsgaidőszakában egyetlen felvett tárgyból sem tesz kísérletet a tantárgyi követelmények teljesítésére (sikertelennek nyilvánított, finanszírozott aktív félév). (11) A hallgatói jogviszony szünetelésének időszakában a hallgató a. a hallgatói normatívából juttatásban nem részesülhet, b. diákigazolványa nem érvényesíthető, c. a választás és választhatóság jogával nem élhet, azaz újabb beiratkozásig nem lehet tagja a HÖK-nek. (12) Korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgatónak joga van a. a már felvett, de nem teljesített vizsga vagy gyakorlati jegy letételének kérelmére és engedélyezés esetén az előírt minősítés megszerzésére, amennyiben a rendelkezésre álló kísérletek és a méltányosság lehetőségét nem használta már fel, b. a még hiányzó kötelező és kötelezően választható tantárgyak felvételére és követelményeinek teljesítésére a modulon belül egy alkalommal. Kari Sz. 25. Korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgató diákigazolványa érvényesíthető. c. a megkezdett tudományos diákköri tevékenységét folytatni. (13) Kérelme alapján a felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb két évi halasztást kap. A halasztási kérelmet a beiratkozási időszak utolsó napjáig kell benyújtani a Kar dékánjához. A halasztási időszak elteltével a felvett személy külön felszólítás nélkül köteles beiratkozni. Ennek elmulasztása esetén a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti. (14) A tanulmányok folytatására jogot szerzett hallgató köteles a következő félévre beiratkozni, ha tanulmányait folytatni kívánja. Az érvényesen be nem iratkozott hallgató hallgatói jogviszonya szünetel (passzív félév). Két év szüneteltetés után a hallgatói névsorból törlésre kerül, amellyel a hallgatói jogviszony megszűnik, hacsak a hallgató kérelmére a dékán nem engedélyezte a törlés mellőzését. A hallgatói jogviszony négy félévig történt szüneteltetést követően még további két félévig, különleges méltányosságot érdemlő okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható. A 6 félév szüneteltetést - 10 -
követően a tanulmányok folytatására a Tanulmányi Bizottság külön feltételeket írhat elő. (15) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetve segély igénybevételének időtartamára évhalasztást, illetve évkihagyást kell engedélyezni, amely nem számít finanszírozott félévnek. (16) A (13) és (15) bekezdésében meghatározott okok miatt bekövetkezett félév- és évhalasztás olyan passzív félévnek számít, amely nem tekintendő finanszírozottnak. (17) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg a. ha a hallgató által a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból megszerzett kreditpontok száma az első beiratkozását követő 4. aktív félév elteltével kisebb, mint az adott időszak alatt megszerezhető kreditek 50%-a, b. elbocsátást kimondó jogerős fegyelmi határozattal, c. a hallgató kérelmére, d. a szabályzatban meghatározott számú aktív félévet igénybe vette és tanulmányait nem fejezte be, illetve ha a tanulmányok befejezéséhez szükséges félévek minimális száma a felhasznált félévekkel együtt meghaladná ezt a számot, e. tantárgyelhagyás miatt a hiányzó kreditpontokat legkésőbb a tantárgy újbóli meghirdetésének félévében sem tudta megszerezni. (18) Amennyiben a hallgatói jogviszony elbocsátással, a (17) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján szűnt meg, és a hallgató új felvételi eljárás keretében újból felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti. (19) Az intézményből való kiiratkozás a Fegyelmi Szabályzatban rögzített fegyelmi büntetésként szabható ki. 8. Átvétel (1) Más egyetem és főiskola hallgatója kérheti átvételét a Semmelweis Egyetemre, a képzési szakirányának megfelelő szakra, ha a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. Kari Sz. 26. Az Általános Orvostudományi Karra kizárólag más egyetem azonos karáról az elméleleti modul és a preklinikai modul lezárása után kérhető, illetve engedélyezhető átvétel. A kérelmet minden év július 15-ig kell a Kar Dékáni Hivatalához benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az eredeti leckekönyvet, az egytem tantervét (tantervmintát), külföldön folytatott tanulmányok esetén ezek hiteles fordítását, amennyiben az nem olyan nyelven íródott, mint amilyen nyelven a Karon oktatás folyik. (2) Az egyetemi (főiskolai) szintre való átvétel feltétele, hogy a kérelmet benyújtó hallgató átjelentkezést megelőző utolsó két félévének korrigált kreditindexe legalább 3,51 legyen. Kari Sz. 27. A Kari Sz. 26. pontjában megfogalmazottak szerint átvételre akkor van lehetőség, ha a kérelmet benyújtó hallgató utolsó két félévének korrigált kreditindexe legalább 4,00. (3) A Semmelweis Egyetemen a szakok, illetve a karok és képzési szintek között is kérhető átvétel. Ennek minimális feltétele a tantervminta első négy félévében megszerezhető kreditek legalább 50 %-ának megszerzése és ebből számított legalább 3,51-es súlyozott tanulmányi átlag. - 11 -
(4) Az átvételt kimondó határozatban meg kell jelölni a hallgató képzésének finanszírozási forrását, és állami finanszírozás esetén a Tanulmányi Osztálynak gondoskodni kell a támogatás átirányításáról. Az átadó intézménynek nyilatkoznia kell, hogy a hallgatót törölték a névsorból. Kari Sz. 28. Az Általános Orvostudományi Karon a Dékáni Hivatal látja el a Tanulmányi Osztály feladatkörét. (5) Az azonos szakon költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató átvételét kérheti az államilag finanszírozott képzésre, ha két egymást követő félévben a kreditindexe legalább 3,00. Az átvételre azonban csak akkor kerülhet sor, ha államilag finanszírozott hely szabadul fel. A felszabadult helyekre a felvételt a korrigált kreditindex alapján képzett sorrend dönti el. (6) Az átvétel feltételeihez a kari TVSZ kiegészítő előírásokat is megfogalmazhat. Kari Sz. 29. Az Általános Orvostudományi Karon átvételre a szakok, a karok és képzési szintek között kizárólag akkor van lehetőség, ha a teljesített tantrágyak programjai legalább 75 %-ban megegyeznek a Karon oktatott tantárgyak programjaival. Minden más esetben kizárólag a Karon tett, a felsőfokú intézményekbe való felvételről szóló jogszabály szerinti sikeres felvételi eljárás után kezdheti meg tanulmányait karunkon. (7) A más szakon, karon vagy intézetben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditpontok elismeréséről a fogadó kar OKB-je dönt a 17. szerint. Kari Sz. 30. A college vagy más típusú (prae-medical) alapozó képzésben részt vevő hallgató átvételére nincs lehetőség. 9. Párhuzamos képzés (1) Kérelme alapján más szak, kar vagy intézmény hallgatója felvehető a Semmelweis Egyetemre a másik szakon folytatott tanulmányokkal egyidejű, azzal párhuzamos képzésre. (2) A felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről a Kari TB dönt. (3) A Semmelweis Egyetemre párhuzamos képzésre a hallgató más szabályzatban meghatározott díj fizetése ellenében iratkozhat be. (4) A Semmelweis Egyetem hallgatója más szakon, karon, intézményben is bekapcsolódhat párhuzamos képzésbe. A párhuzamosan végzett két szak közül az számít első (azaz államilag finanszírozott) szaknak, amelyre a hallgató először nyert felvételt az államilag finanszírozott keret terhére. Kari Sz. 31. Az Általános Orvostudományi Karon párhuzamos képzésben kizárólag a Karon, a felsőfokú oktatási intézményekbe való felvételről szóló jogszabály alapján tett sikeres felvételi vizsga alapján lehet részt venni. Kari Sz. 32. Az Általános Orvostudományi Kar hallgatóját bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben más felősoktatási intézményben is folytat tanulmányokat. - 12 -
10. A részképzés (1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más hazai és külföldi egyetemen (főiskolán). (2) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni a 8. szerint. (3) A részképzést a Kari TB engedélyezi. (4) A részképzés ideje alatt teljesítendő, illetve teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, illetve azt követően a 17. szerint fogadhatók be, teljesítésük kreditponttal ismerhető el. (5) Szigorlattal végződő tantárgyat a külföldi tanulmányok alatt nem lehet választani. A szigorlatot és a záróvizsgát a hazaérkezést követően kell letenni. Kari Sz. 33. Az Általános Orvostudományi Karon szigorlattal végződő tantárgyat teljes egészében nem lehet külföldi intézményben teljesíteni. Kari Sz. 34. Más kar, szak, felsőoktatási intézmény hallgatója számára legfeljebb négy félévig engedélyezhető részképzés. Az engedély megadásához a hallgatandó tárgyak oktatásában illetékes tanszékvezetői hozzájárulás szükséges. A részképzés idejére a mindenkori hallgatói normatíva teljes összegét kell a képzésért fizetnie az ideérkező hallgatónak, kivéve, ha jogszabály erről másként nem rendelkezik. Részképzéssel diploma nem szerezhető. 11. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés (1) A Semmelweis Egyetem állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 8. szerint átvétellel lehet. (2) A Semmelweis Egyetem költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 8. szerint átvétellel lehet. (3) Utólagosan tandíjköteles félévnek kell tekinteni azt a félévet, amikor a vizsgaidőszak végéig a ténylegesen teljesített kreditpontok száma nem éri el a 15 pontot. A tandíjfizetési kötelezettség a következő félévben lép életbe. (4) Ha a hallgató a finanszírozott képzési időn túl folytatja tanulmányait, erre az időszakra kötles tandíjat fizetni. Ebben az esetben a hallgató jogviszonya korlátozott [26. (24) kezdés]. (5) A hallgatótól a képesítési követelmények szerint 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén további két félévig, 8 félévet meghaladó képzés esetén 3 féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. - 13 -
12. A tantárgyak meghirdetése és felvétele (1) A kötelező tantárgyak felvételét féléves bontásban a tantervminta az általa rögzített sorrendben szakonként határozza meg. (2) Az illetékes kar Tanulmányi Osztálya az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó hetéig a hallgatói információs rendszerben közzéteszi a következő félév kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyainak listáját. A meghirdetésnek tartalmaznia kell a tantárgyak követelményeit, előadóját (előadóit), órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben a rangsorolás alapja nem a jelentkezés sorrendje. A fenti tartalmú közleményt a központi meghirdetésen túlmenően a tantárgyak oktatásáért felelős szervezeti egységek is közzétehetik. (3) A meghirdetett kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakra a hallgatóknak a tárgyfélévet megelőző vizsgaidőszak végéig kell jelentkezni. (4) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató ésszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, a laboratóriumok, szemináriumi termek befogadóképessége, és a HÖK egyetértése esetén egyéb indokok alapján. (5) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. A (4) bekezdésben felsorolt korlátozó tényezők ebben a tekintetben is figyelembe veendők. (6) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti az előtanulmányi rend, valamint a TVSZ 13. (16) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét. (7) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni, a tantervminta szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzus meghirdetésével, míg a keresztfélévekben legalább a vizsgázás lehetőségével. A keresztfélévben a hallgató annyi alkalommal kísérelheti meg a vizsgát, ahány lehetősége az előző félévből maradt. Féléve lezárására a vizsga sikeres teljesítése után kerülhet sor. Kivételt képez ez alól az első évfolyam első szemesztere, amely után a hallgató akkor is folytathatja tanulmányait a második szemeszterben, ha legfeljebb egy tárgyból a vizsgaidőszak végéig nem sikerült kollokviumi vizsgát tenni és valamennyi más tárgyból az összes kreditjét sikeres vizsgával érvényesítette. Ha az összes vizsga- és méltányossági lehetőségeit még nem merítette ki, lehetősége van annak a tárgynak a második szemeszteri kurzusát és az összes többi második szemeszterre előírt tárgyat felvenni, de a májusi vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel az elmaradt vizsgáját le kell tennie ahhoz, hogy a második szemeszter tárgyaiból vizsgára bocsátható legyen. Amennyiben az első szemeszter kollokviumát a megadott időre sikeresen nem teszi le, második szemeszteres kreditje nem érvényesíthető, és a hallgatónak a tanév mindkét szemeszterét meg kell ismételnie. - 14 -
(8) A kötelezően válaszható és a szabadon választható tantárgyaknál gondoskodni kell megfelelő, tanévenként legalább 1,20-szeres kreditpontnyi választék meghirdetéséről. (9) A tantárgyak meghirdetéséért a képzésért felelős kar dékánja, ill. főigazgatója a felelős. 13. Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon (1) A tantárgyi követelmények teljesülésének értékelése ötfokozatú [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)], illetve háromfokozatú [kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1)]. (2) A hallgatók munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesznek részt. (3) Az ismeretek ellenőrzése történhet: a. a szorgalmi időszakban a tanórán tett szóbeli vagy írásbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve tanórán kívüli munkával készített feladat értékelésével, b. gyakorlati jeggyel, c. kollokviummal, d. szigorlattal, e. záróvizsgával (22. ). (4) Félév végi osztályzat adható a. félévközi jeggyel, mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b. vizsgajeggyel, ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Kari Sz. 35. Vizsgával végződő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) a hallgatónak, az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján, jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. (5) Ha a félévközi jegy megállapítása zárthelyi dolgozatok alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi dolgozatok pótlására. Ha a hallgató a pótlási lehetőség(ek)kel sem tudja a félévközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak második hetének végéig a 15. (7) bekezdése szerint két alkalommal ismételt vizsga jelleggel kísérletet tehet a félévközi jegy megszerzésére. (6) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a leckekönyvi aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legfeljebb 50 %-ának (vagy 2,50-es átlagnak) elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal, más szabályzatban meghatározott különeljárási díj befizetése mellett kísérelhető meg. - 15 -
(7) Az adott tárgyból a félév végi aláíráshoz a gyakorlatok 75 %-án való részvétel szükséges. Ha a hiányzás tűrhető számát az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) 25 %-nál kisebb mértékben határozza meg, legkésőbb a vizsgaidőszak kezdetéig a gyakorlati foglalkozások pótlására lehetőséget biztosít. Kari Sz. 36. Az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) a vizsgaidőszak első hetében jelentést küld a Kar dékánjának, hogy az általa oktatott hallgatók küzül kik nem vettek részt az előadások és a gyakorlatok 75%-án, illetve kik azok, akik nem pótolták a gyakorlati foglalkozásokat. A félévvégi aláírás megtagadását a Dékáni Hivatal az aláírás megtagadva bejegyzéssel rögzíti a hallgató leckekönyvének megfelelő rovatában. A félévvégi aláírás megtagadása esetén a hallgató az adott tárgyból vizsgát nem tehet. (8) Gyakorlati jegy írható elő, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. Ha ötfokozatú minősítéssel történik a gyakorlatértékelés, az elégtelen érdemjegy, ha háromfokozatú minősítéssel történik a gyakorlatértékelés, a nem felelt meg minősítés a tantárgy megismétlését vonja maga után. (9) Kollokvium valamely tantárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának számonkérése. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (10) A szigorlat többszemeszteres tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor. Buktató hatályú. (11) A kollokviummal számon kérendő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglakozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) a hallgatónak, az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján, jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti vizsgára bocsátását. (12) A hallgató megszerzi a kreditpontot, ha a elégtelen érdemjegynél vagy nem felelt meg minősítésnél jobb érdemjegyet kap. (13) Az értékelés során megállapított érdemjegy, ill. minősítés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (14) Tantárgyelhagyásnak minősül, ha a hallgató egy felvett tantárgy a. félévi aláírását nem szerzi meg, b. megszerzi az aláírást, de a vizsgán nem jelenik meg és a vizsgaidőszakban nem tesz kísérletet a vizsga letételére, c. a vizsgakövetelményeknek a megengedett számú ismétlő vizsgán sem tud eleget tenni (elégtelen osztályzat) az adott vizsgaidőszak ideje alatt. (15) Tantárgyelhagyás miatt hiányzó kreditpontok ismételt megszerzésének legkésőbbi időpontja a tantárgy újbóli meghirdetésének féléve. (16) Egymásra épülő, többféléves tantárgyak esetén a Kar vezetője (dékán, ill. főigazgató) engedélyezheti a tantárgy következő félévének felvételét, ha a hallgató a tantárgy előző félévének aláírását megszerezte, de a vizsgakövetelményeknek eleget tenni nem tudott. A következő félév vizsgajegyének megszerzése azonban csak akkor lehetséges, ha a megelőző félév kreditpontjait a hallgató megszerezte. - 16 -
Kari Sz. 37. Az Általános Orvostudományi Karon félévenként egy tantárgy felvétele engedélyezhető a (16) bekezdés alapján. A (16) pont szerinti engedély megadásához szükséges az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének hozzájárulása, melyet a beiratkozási időszak végéig juttathat el a Kar dékánjához. 14. Tantárgyi követelmények (1) A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék. (2) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: a. a tárgy tematikáját, b. a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, c. az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, d. a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, e. a félév végi aláírás követelményeit, f. az osztályzat kialakításának módját, g. a vizsga típusát, h. a vizsgajelentkezés módját, i. a vizsgajelentkezés módosításának rendjét, j. a vizsgáról való távolmaradás igazolásának módját, k. a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listáját. (3) A tantárgyi követelmények elkészítéséről az oktatási szervezeti egységek vezetője gondoskodik, és jóváhagyásra megküldi az illetékes kar dékánjához, ill. főigazgatójához a kari TVSZ szerint. Kari Sz. 38. Az oktatási szervezeti egység vezetője a tanév II.félév szorgalmi időszakának végéig megküldi a Kar dékánjának a következő tanévre vonatkozó tantárgyi követelményeket, jóváhagyás céljából. A Kar dékánja a tantárgyi követelmények jóváhagyásáról 15 napon belül tájékoztatja az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjét. (4) A tantárgyi követelményrendszert a Kari Hallgatói Kalauzban kell a tanulmányi év elején a hallgatók rendelkezésre bocsátani, valamint a tantárgyfelvételnél az első tanórán és interneten, az oktatási szervezeti egység honlapján vagy a tanszéki hirdetőtáblán írásban közölni kell a hallgatókkal. A tájékoztatóban foglaltakat az adott oktatási időszakban nem lehet megváltoztatni. 15. A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak (1) A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál, amely alatt a szorgalmi időszakhoz tartozó követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben [13. (6) és (7)], díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A tavaszi szemeszterhez tartozó vizsgaidőszak időtartama 6+2 hét, melyből 6 hetet május és június hónapokban, a fennmaradó 2 hetet a tanszékek által limitált vizsgalehetőségek megadásával, a - 17 -
nyári oktatási szünetben, közvetlenül az őszi szemeszter kezdete előtti időben kell biztosítani. (2) A vizsgahelyek száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább másfélszerese. A vizsgaidőszakban az oktatási szervezeti egységeknek kurzusonként és évfolyamonként szóbeli vizsga esetén legalább heti két, írásbeli vizsga esetén heti egy vizsganapot kell biztosítani. Az ismétlő vizsgát leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 5. naptári napon, az ismétlő szigorlatot leghamarabb a sikertelen szigorlatot követő 7. naptári napon lehet letenni. (3) A vizsgarendet és a vizsgaidőpontokat a vizsgaidőszak előtt legalább egy hónappal a hallgatók tudomására kell hozni. A vizsgára jelentkezés és a vizsgamódosítás rendjét az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) határozza meg. (4) A vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell az oktatási szervezeti egység vezetőjénél (a tárgy előadójánál). Az igazolás elmulasztása vagy az igazolás el nem fogadása esetén az leckekönyvbe nem jelent meg bejegyzés kerül a tanszék bejelentése alapján a Tanulmányi Osztály által, ami az adott tárgyból a vizsgalehetőségek számát csökkenti, ebben az esetben a hallgató csak vizsgajeggyel bocsátható vizsgára. A nem jelent meg bejegyzés az elégtelenek számát nem növeli. (5) Szigorlat esetén a vizsgáztatást vezető oktatók [egyetemi (főiskolai) docens, egyetemi (főiskolai) tanár] végzik, de a tanszékvezető előterjesztésére a dékán engedélyezheti adjunktusok részvételét is. A szigorlatot legalább kéttagú vizsgabizottság előtt kell letenni, ha több tantárgy ismeretanyaga szerepel a szigorlaton, valamint megismételt vizsga esetén. A vizsgabizottság vezetője csak vezető oktató lehet. (6) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. (7) A vizsga csak akkor tehető le, ha a leckekönyvben az adott tantárgy félévközi követelményének teljesítése aláírással igazolt. (8) A szóbeli vizsgák egyetemi polgárok számára nyilvánosak. A nyilvánosságot a dékán, ill. főigazgató korlátozhatja. (9) A vizsgák kiírásáért és a kiírt vizsgák megtartásáért az illetékes tanszék a felelős. (10) A megkezdett tételhúzástól, illetve a gyakorlati vizsga megkezdésétől számított számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, ill. a nem felelt meg értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (11) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását két alkalommal kísérelheti meg az adott vizsgaidőszakban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki a keresztfélévre, melyre a 12.. (7) bekezdésében foglaltak irányadók. (12) Az ismétlő vizsgát más szabályzatban előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban. A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott kérésére az ismétlő vizsgát más oktató vagy bizottság előtt teheti le. (13) A hallgató a Tanulmányi Osztály által kiállított vizsgajeggyel a tanulmányi idő első három évében összesen három, a IV. és V. évfolyamon összesen kettő alkalommal tehet a vizsgaidőszakot követő szorgalmi időszak első két hetében vizsgát. (14) A hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán rontani is lehet. A sikeres vizsga javításával újabb kreditpont nem szerezhető. A vizsgahelyek korlátozottsága esetén az ismétlő vizsgára jelentkező hallgató előnyt élvez a jelentkezés elfogadásánál. - 18 -
16. A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai (1) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe írják be az arra jogosult oktatók, adminisztrátorok. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok a leckekönyv hiteles másolatai. A leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzés okirathamisításnak minősül és törvényi jogkövetkezményeket von maga után. (2) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma fejezi ki. (3) A tanulmányi munka minőségét a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag fejezi ki. Súlyozott átlag = (kreditpont x érdemjegy) / a hallgató által felvett tárgyakhoz rendelt kerditpontok összege. (4) A súlyozott átlag megadható a hallgató adott félévben megszerzett, valamint az összes kreditpontjára (kumulált átlag). (5) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéshez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. (6) A tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére a kreditindex (KI) szolgál. Kreditindex = (kreditpont x érdemjegy) / 30 (7) A kreditindex egy félévre vonatkozik. (8) Az ösztöndíj megállapítására a korrigált kreditindex szolgál. Korrigált kreditindex = KI (teljesített kredit/vállalt kredit) (9) Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi korrigált kreditindex, melyet a Dékáni/Főigazgatói Hivatal bocsát a Diákjóléti Bizottság rendelkezésére. (10) A hallgató leckekönyvébe a félév lezárásakor be kell jegyezni a félév során szerzett kreditpontok összegét, a súlyozott vagy egyszerű tanulmányi átlagot [a kari TVSZ-ben foglaltak szerint] és a kreditindexet. Kari Sz.39. Az Általános Orvostudományi Karon a leckekönyvbe a félév lezárásakor a súlyozott tanulmányi átlag kerül bejegyzésre. - 19 -
17. A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadása (1) Más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainak száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainál, programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának. (3) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 25 %-ban eltérnek egymástól. (4) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (5) A hallgató adott félévre történő beiratkozását megelőzően a kari TVSZ-ben leírt módon kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az (1) és (4) bekezdések figyelembevételével a Kari OKB hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves, egyéni tanrendjét. Kari Sz.40. Az (5) pontban leírtak szerinti tantárgy befogadásra vonatkozó kérelmeket a kari Oktatási és Kreditbizottsághoz címezve, a Dékáni Hivatalba kell benyújtani, minden esetben csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézet tárgyra vonatkozó tematikáját. (6) A Semmelweis Egyetemen a karok kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpont-értékét. Szabadon választható tantárgyként bármely, a Semmelweis Egyetemen meghirdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) bekezdésben foglaltakat. (7) Korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kreditpont elismerésekor egy félévvel csökken. (8) Ha helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kreditpont hozzárendelhető, akkor a helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni. Ha ahhoz több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni. 18. Szakmai gyakorlatok (1) A szakmai gyakorlatok ellenőrzésének módját a Kar Dékánja, Főigazgatója határozza meg. (2) A szakmai gyakorlatok esetében meg kell tagadni az aláírást, ha a hiányzás elérte az adott gyakorlat időtartamának 25 %-át. (3) A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítette/nem teljesítette minősítéssel kell értékelni. A nem teljesítette minősítés halasztó hatályú. - 20 -
(4) Ha a hallgató a szakmai gyakorlatot nem teljesítette, a gyakorlatot a Kar Dékánja, Főigazgatója által meghatározott időben teljes egészében pótolni köteles. Kari Sz. 41. A tanterv által előírt szakmai gyakorlatot a Kar tematikája alapján klinikán vagy a Karral szerződésben álló intézményben köteles a hallgató végezni. Kari Sz. 42. A Kar dékánja fogadónyilatkozat esetén egyéni elbírálás alapján engedélyezheti a szakmai gyakorlat teljesítését más hazai egyetemen, azok oktató kórházaiban, illetve külföldi egészségügyi intézményben. A hallgató a gyakorlat teljesítéséről a fogadó intézmény igazolását a Kar Dékáni Hivatalában a beiratkozást megelőzően köteles leadni. Kari Sz. 43. A szakmai gyakorlatok ellenőrzését a tárgy oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője szervezi és irányítja. Az oktatási szervezeit egység vezetője minden év szeptember hó 5- ig írásbeli jelentést ad a Kar dékánjának a szakmai gyakorlatok tapasztalatairól. Kari Sz. 44. A szakmai gyakorlatok esetében meg kell tagadni az aláírást, ha a hiányzás elérte az adott gyakorlat időtartamának 25%-át. 19. Kedvezményes tanulmányi rend (1) Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet a tantervminta első négy félévét teljesített hallgatóknak kiváló tanulmányi eredménye (5.00 KI), részképzésben, párhuzamos képzésben való részvétele, vagy jó tanulmányi eredménye (4.00 KI) esetén közösségi, szociális és egészségügyi indokai, TDK-munkája, demonstrátori tevékenysége, élsporteredménye alapján a kari TVSZ-ben rögzített további feltételek mellett a Kari TB. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja vagy más kedvezményben részesülhet. (3) Az engedély adott időszakra szól. Kari Sz. 45. Az Általános Orvostudományi Karon a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes felmentés nem adható! 20. Az abszolutórium (végbizonyítvány) (1) Az abszolutórium minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a záróvizsga, a szakdolgozat, valamint a képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsga kivételével a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett. Igazolja a kritériumkövetelmények teljesítését, illetve a képesítési követelményekben meghatározott (a kötelező és kötelezően választható tárgyak) összes kreditpont kivéve a diplomamunkához rendelt kreditpontot megszerzését. (2) A végbizonyítványt a Kar dékánja, illetve főigazgatója írja alá. (3) Az abszolutórium végzettséget, szakképzettséget nem igazol. - 21 -
21. A diplomamunka és a szakdolgozat (1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az egyetemi szinten diplomamunkát, főiskolai szinten szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. Kari Sz. 46. A diplomamunka célja: az orvostudomány bármely problémakörének önálló tudományos feldolgozása révén elősegíteni, hogy a hallgató szakmai tevékenység során fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtárhasználat és irodalomkutatás módszereit és képes legyen véleményét tömören és szabatosan megfogalmazni. (2) A diplomamunka/szakdolgozat-készítés vizsgajeggyel végződő, kötelezően választandó tantárgy. Felvételének előzetes követelménye van, amelyet a tantárgyprogram tartalmaz. (3) A diplomamunka (szakdolgozat) készítését témavezető és esetenként konzulens irányítja. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens a munkát segítő egyetemi oktató, kutató vagy külső szakember. Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető fel. Kari Sz. 47. A téma feldolgozását az illetékes oktatási szervezeti egység vezetője által kijelölt konzulens segíti. A téma feldolgozása során a témához tartozó alapvető és legújabb hazai munkákat is fel kell használni. (4) A tantárgy aláírását a kari oktató, kutató témavezető vagy konzulens adja, minősítését a bírálók és a diploma (szakdolgozat) védésére kijelölt bizottság értékelése alapján a Záróvizsga Bizottság állapítja meg. Az aláírást megszerzi a hallgató, ha a dolgozatot határidőre beadta és azt a témavezető értékelésében legalább elégségesre minősítette, illetve, ha az a témavezető további közreműködése nélkül egy későbbi félév beadási határidejére elkészíthető. Kari Sz. 48. Elégtelen minősítéssel a hallgató nem bocsátható záróvizsgára. Ennek tényéről az oktatási szervezeti egység vezetője értesíti a hallgatót. Újabb, vagy javított diplomamunkát csak 2 hónap múlva nyújthat be a hallgató. (5) A tantárgy eredményeként megszülető diplomamunkát (szakdolgozatot) bírálatra ki kell adni. A bíráló csak egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkező külső szakember, illetve egyetemi oktató vagy kutató lehet, akit az oktatási szervezeti egység vezetője kér fel. A témavezető külön is készít értékelést. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a diplomamunka (szakdolgozat) védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a témavezető javaslatot tesz a diplomamunka (szakdolgozat) minősítésére. Kari Sz. 49. A diplomamunka értékelése 1-5 fokozatú osztályzattal történik. Az értékelésnél tekintetbe kell venni a dolgozatba foglalt önálló vizsgálódás mértékét. A diplomamunka megvédése az oktatási szervezeti egység háromtagú bizottsága előtt történik, melynek elnöke az oktatási szervezeti egység vezetője vagy helyettese, a konzulens és a tanszék egy oktatója. A bizottság harmadik tagjaként a tanszék külső oktatót is igénybe vehet, pl. az egyetem magántanárai közül. (6) A Tanulmányi Ügyrend határozza meg a. a diplomamunka témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjét, - 22 -
Kari Sz. 50. Az oktatási szervezeti egység témajegyzéket készít, amelyen a konzulensek nevét is meg kell adni. A témajegyzéket IV. évfolyamos hallgatók számára minden tanév I.félévi vizsgaidőszakának utolsó napjáig a tanszék hirdetőtábláján, valamint az Interneten is közzé kell tenni. b. a témákra jelentkezés szabályait, Kari Sz. 51. A hallgató bármely kiírt témából választhat. A témaválasztás a kiírt témától eltérő is lehet, ha ehhez a téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetője hozzájárult. A hallgatónak a diplamamunka témáját az V. év során kell kiválasztania. A témaválasztást az adott oktatási szervezeti egység vezetőjénél legkésőbb az V. évfolyam végéig kell bejelenteni. Az egység vezetője engedélyezés esetén gondoskodik annak nyilvántartásáról és a konzulens biztosításáról. A választott téma az adott disciplina valamely aktuális problémakörét tárgyalja. c. a diplomamunka formai követelményeit, Kari Sz. 52. A szakdolgozat terjedelme 50.000 karakternél nem lehet kevesebb és 100.000 karakternél - szóköz nélkül - nem lehet több. Betűtípus: Times New Roman 12. A terjedelembe a táblázatok és az irodalomjegyzék is beletartozik, de az ábra, lábjegyzet, bibliográfia nem. A szakdolgozatot dossziéba befűzve vagy bekötve, 2 példányban kell beadni. A borítón fel kell tüntetni a dolgozat címét, a hallgató nevét, évfolyamát és csoportját, a beadás idejét és a konzulens nevét és munkahelyét. A hallgató a tanszékvezető engedélye alapján idegen nyelven is írhatja a szakdolgozatot. d. a beadás határidejét. Kari Sz. 53. A hallgató legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni: - első alkalommal: legkésőbb a végzés előtti év október 1.-ig a konzulens ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményeket és tárgyi lehetőségeket, - második alkalommal: a végzés évében november 15.-ig a hallgató beszámol az addig végzett munkáról, - harmadik alkalommal: a végzés évében január 1.-ig a konzulens értékeli a hallgató eredményeit és eligazítást ad azok végleges formába öntéséhez. Az elkészült diplomamunkát a végzés évében január 15.-ig kell a tanszékhez benyújtani két példányban. Kari Sz. 54. Az oktatási szervezeti egység vezetője a diplomamunka egy példányát és az értékelését igazoló 2 példányban kitöltött dokumentumok egy példányát április1.-ig eljuttatja a Dékáni Hivatalba. A diplomamunka és az értékelést igazoló dokumentumok egy példánya az oktatási szervezeti egységnél marad. A diplomamunkát az oktatási szervezeti egység könyvtárában 5 évig meg kell őrizni. A Dékáni Hivatal gondoskodik arról, hogy a Záróvizsga Bizottság tagjai a diplomamunkát, annak írásos kiértékelését és a diplomamunka minősítésre vonatkozó javaslatot a záróvizsgán kézhez kapják. A Záróvizsga Bizottság tagjai záróvizsgán a diplomamunkával - 23 -
Kari Sz. 55. kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, és megadják a diplomamunka végleges minősítését. A diplomamunka megírásának kötelezettsége alól a dékán felmentést adhat azoknak a hallgatóknak, akik: - egy-, illetve kétszerzős rektori pályamunkát készítettek és a pályázaton I. vagy II. helyezést értek el. - valamely lektorált tudományos folyóiratban első szerzős dolgozatot közölnek. A felmentés iránti kérelmet a hallgatónak az V. évfolyam befejezéséig kell benyújtania a Dékáni Hivatalba. A diplomamunka megírása alóli felmentés a védés kötelezettsége alól nem mentesít. 22. A záróvizsga (1) A záróvizsga az ismereteknek és a gyakorlati képességeknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a Kar Záróvizsga Bizottsága előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja. (2) A dékán tanévenként legalább két záróvizsga időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga időszakban lehet letenni. (3) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. Az elnök és a tagok a szakterület elismert külső szakemberei, illetőleg egyetemi (főiskolai) tanárai vagy docensei lehetnek. A bizottság legalább egy tagja külső szakember. A Záróvizsga Bizottság elnökét a Kari Tanács egyetértésével és a bizottság tagjait a dékán egy-háromévi időtartamra bízza meg. (4) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A Záróvizsga Bizottság a vizsgatárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. (5) Sikeres a záróvizsga, ha a vizsgatárgyak és a diplomamunka (szakdolgozat) minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható. (6) El nem fogadott diplomamunka (szakdolgozat) esetén a jelölt záróvizsgára nem bocsátható. A pótlás feltételeit és legkorábbi határidejét a tanszék véleménye alapján a dékán állapítja meg. Elégtelen diplomamunkát (szakdolgozatot) pótolni csak egy alkalommal lehet. (7) Amennyiben valamelyik záróvizsga tantárgy vizsgajegye elégtelen volt, a jelöltnek az ismételt záróvizsgán csak abból a záróvizsgatárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amely az első alkalommal sikertelen volt. Ez a záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsga időszak(ok)ban tehető. A záróvizsgához kreditpont nem rendelhető. (8) Ha a hallgató a hallgatói jogviszonya megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszony megszűnését követő bármely záróvizsga-időszakban megkísérelheti. A záróvizsga későbbi időpontban történő letételekor a vizsgázó különbözeti vizsgára nem kötelezhető, azonban a záróvizsgát a vizsga időpontjában hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján kell teljesítenie. - 24 -
Kari Sz. 56. Kari Sz. 57. Kari Sz. 58. A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése. A záróvizsga a) szakdolgozat (diplomamunka) elkészítéséből és megvédéséből; b) a képesítési követelményekben előírt írásbeli, c) illetőleg szóbeli vizsgából; d) és gyakorlati vizsgából áll. A diploma kiadásának feltétele: egy angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga és egy alapfokú egyetemi záróvizsga letétele. (Ezek közül az egyik kötelezően az angol.) A vizsga meglétét az eredeti nyelvvizsga bizonyítvány vagy hitelesített másolata bemutatásával kell igazolni. 23. Az oklevél (diploma) (1) Sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül az Egyetem kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél közokirat, mely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon. Az oklevél (diploma) tartalmát a törvényi előírások alapján a kari TVSZ határozza meg. Az oklevelet a rektor, a dékán, illetve a főigazgató és a Záróvizsga Bizottság elnöke írja alá. (2) Az oklevél (diploma) minősítésének alapjául a 0,01-ra kerekített halmozott súlyozott tanulmányi átlag szolgál. Ötfokozatú minősítés esetén: 4,51 5,00 : kiváló 3,51 4,50 : jó 2,51 3,50 : közepes 2,00 2,50 : elégséges Háromfokozatú minősítés esetén: 4,51 5,00 : summa cum laude 3,51 4,50 : cum laude 2,00 3,50 : rite (3) Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, diplomamunkájának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb jegy nincs. (4) Az oklevelet magyar vagy a képzés nyelvén, a diplomát magyar és latin nyelven kell kiállítani. Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Az idegen nyelvű mellékletért más szabályzat díj fizetését írhatja elő. - 25 -
Kari Sz. 59. Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga bizottság vagy doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény szabályzata feltüntetni rendel (Ftv.). Kari Sz. 60. Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, továbbá kivételesen, a felsőoktatási intézmény döntésének megfelelően a Kari Sz. 61. képzés nyelvén kell kiadni (Ftv.). Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást (Ftv.). Kari Sz.62. A 23. (2) pontban meghatározott nem szigorlattal végződő, az oklevél minősítésébe beszámítandó tárgyak körét a Kar tanterve határozza meg. Kari Sz. 63. A diploma minősítésének kiszámítási módja: X D = ΣXn + D + I + Sz + Gy n+4 ahol: X D = a diploma minősítésének alapjául szolgáló szám ΣXn = az előírt szigorlatok osztályzatainak összege n = az előírt szigorlatok száma D = a szakdolgozat (5-ös fokozatú) osztályzata ( a komplex ZV része) I = az írásbeli teszt vizsga osztályzata (a komplex ZV része) Sz = a szóbeli vizsga osztályzata (a komplex ZV része) Gy = a gyakorlati vizsga osztályzata (a komplex ZV része) - 26 -
24. Méltányosság gyakorlása (1) A képzés során méltányossági alapon egy esetben a Kari Tanulmányi Bizottság mentességre adhat engedélyt e szabályzat olyan pontja alól, amely nem tanulmányi vagy anyagi kötelezettséget ír elő. (2) A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell az engedély feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható. 25. Az intézmény tájékoztatási, tanácsadási kötelezettsége (1) A dékánnak, ill. főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy az egyetemi tanulmányait megkezdő hallgató beiratkozása alkalmával hozzájusson a TVSZhez, a juttatások és térítések szabályzatához, valamint egy tájékoztató kiadványhoz a kreditrendszerű képzésről és a tantervről (Intézményi Tájékoztató). (2) A dékánnak, ill. főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy egyénileg megvásárolható, valamint a Tanulmányi Osztályon, a Kari Könyvtárban és a HÖK irodában megtekinthető írásos tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, amely részletesen ismerteti a kar, a szak(ok) képzési célját, a követelményeket, valamennyi szakirány teljes tantervmintáját, a kar által meghirdetett tantárgyak programját. (3) Az egyéni tanrend kialakításának megkönnyítésére és a szabályzatokkal kapcsolatos információadásra a karok oktatókból és hallgatókból álló tanácsadó testületet hozhatnak létre. A testület összetételéről és működéséről a kari TVSZ rendelkezik. Kari Sz. 64. A Kar Dékáni Hivatala gondoskodik arról, hogy a tanulmányok végzésével kapcsolatos anyagot a hallgatók beiratkozáskor megkapják, illetve arról, hogy az Interneten is megjelenjék. 26. Értelmező rendelkezések (1) Hallgató: az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személy. (2) Tanterv: az egyes szakokra vonatkozóan meghatározza a részletes oktatási és képzési követelményeket, a képzés tartalmi struktúráját, különösen a képzési szakaszokat (modul, tantárgy, kurzus), ezek egymásra épülésének rendjét (a képzési folyamatban elfoglalt helyüket tanulmányi félévben kifejezve), az egyes tantárgyakból előírt tanegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati tanórák (kontaktórák) valamint a hallgató egyéni munkaóráinak számát, az ismeretelsajátítás ellenőrzésének rendszerét (aláírás, gyakorlati jegy, beszámoló, kollokvium, szigorlat), a tanegységekhez rendelt kreditértékeket, továbbá a résztanulmányok beszámításának rendjét. (3) Mintatanterv: egy adott szak elvégzéséhez javasolt, az előtanulmányi követelményekre figyelemmel ajánlott tantárgyfelvételi rend, melytől a hallgató a szabályzat keretein belül eltérhet. A mintatanterv félévenként átlagosan 30 kredit értékű tantárgyat tartalmaz. - 27 -
(4) Előtanulmányi rend: Az egyes tanegységekre (modul, tantárgy, kurzus) vonatkoztatva meghatározza, hogy a tanegység felvételének mely tanegységek követelményeinek teljesítése (kreditértékének megszerzése) a feltétele. E feltételek teljesítésének hiányában a tanegység nem vehető fel. (5) Modulok: a tanterv több tantárgyat tartalmazó egységei, melyek a mintatantervben egymásra épülnek. (6) Kredit: tanulmányi pont, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegységére. Egy kredit 30 óra hallgatói tanulmányi munkaidőt jelent. (7) Hallgatói tanulmányi munkaidő: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó, elismert időtartam, amely tanórákból (kontakt óra) és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze. (8) Kreditallokáció: a tantervben szereplő tantárgyhoz, tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez kreditek (kreditpontok) hozzárendelése, az átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkaidő-ráfordítás alapján. (9) Tanóra (kontaktóra): a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő alapegysége. A tanóra típusai: előadás, gyakorlat, (tantermi, klinikai, laboratóriumi, külső intézményben végzett, területi, sportági). Egy tanóra időtartama a kar döntésétől függően min. 40, max. 45 perc. (10) Egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége. Ebbe a könyvtárban eltöltött idő, az otthoni tanulással eltöltött idő, általában minden, oktató közreműködése nélkül tanulásra fordított idő beleszámít. (11) Kreditátvitel: a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített folyamat, amelynek során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre (beszámításra) kerül. Ez egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy a nélkül, az elismert kreditpontok jóváírásával történik. (12) Kredithalmozás (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése, melynek során a korábban szerzett kreditekhez hozzáadódnak a később szerzett kreditek, egészen addig, amíg a hallgató az összes, oklevél megszerzéséhez szükséges számú krediteket meg nem szerzi. (13) Tantárgyi akkreditáció: a tantárgy programjának jóváhagyása az arra illetékes kari testület által. (14) Áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást az egyetem egy másik kara hallgatói számára oktatott tárgy teljesítése során szerzi meg. (15) Átoktatás: a képzés tantervében szereplő, a képzésért felelős kar által jóváhagyott és meghirdetett valamely tárgy oktatását az egyetem másik kara, illetve annak valamely oktatási szervezeti egysége végzi. (16) Alapképzés: egyetemi, főiskolai végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, amely záróvizsga letételével és oklevél kibocsátásával zárul. (17) Párhuzamos képzés: a hallgató az egyetem valamely karán folyó alapképzésben és egyidejűleg ugyanazon egyetem másik karán vagy egy másik egyetem valamely karán folyó alapképzésben vesz részt. (18) Tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek azok köre, amely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját és a számonkérés tárgyát képezi és a kreditbeszámítás alapját jelenti. (19) Tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó, a kar, illetve az oktatási szervezeti egység által előírt követelmények. - 28 -
(20) Tantárgyi program: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás. (21) Félév: az oktatás időben kifejezett, általában 21 hetes egysége, mely magában foglalja a 15 hetes szorgalmi időszakot és a vizsgaidőszakot. (22) Aktív félév: az első beiratkozást követő valamennyi félév, melyre a hallgató beiratkozik és a hallgatói jogviszony a beiratkozás utáni 60. napon még fennáll. A félév akkor is aktív, ha eredménytelen, azaz nincsen sikeresen lezárva. (23) Passzív félév: az a félév, melyre a hallgató nem iratkozik be, vagy a beiratkozást követő 60 napon belül tanulmányait megszakítja. A hallgatói jogviszony ilyenkor szünetel. A passzív félév nem számít a finanszírozott félévek közé, kivéve akkor, ha passzívvá nyilvánítására utólagosan került sor. A passzív félévben egyetlen tárgy sem vehető fel, és a hallgató vizsgát sem teljesíthet. (24) Korlátozott hallgatói jogviszony: abban az esetben áll fenn, ha a hallgató egy adott tárgy gyakorlati követelményeit nem teljesítette vagy abból sikeres vizsgát nem tett, így azokból a tárgyakból, amelyeknek felvétele a kérdéses tárgy kreditjének megszerzése, nem tud tovább haladni. Erre tekintettel a következő szemeszterben az előtanulmányi rend által meghatározott tárgyakat csak az előzőekben említett korlátozással veheti fel mindaddig, amíg elmaradt gyakorlati jegyét nem szerezte meg, illetve a hiányzó vizsgáját sikeresen nem teljesítette. 27. Záró rendelkezések, kapcsolat más szabályzatokkal (1) Jogszabály kötelező rendelkezésének hiányában, amennyiben a jelen szabályzat az eltérést nem tiltja, a kar szabályzata a jelen szabályzattól eltérően rendelkezhet. (2) A TVSZ értelmezésével kapcsolatosan - a HÖK egyetértésével - az oktatási rektorhelyettes jogosult állásfoglalás kibocsátására. (3) Amennyiben a hallgató tanulmányait a 2002/2003-as tanévet megelőzően kezdte meg és a jelen TVSZ értelmében el kellene bocsátani, de a korábban érvényes kari TVSZ szerint nem, akkor a hallgatót nem kell elbocsátani. (4) A TVSZ végrehajtási utasítását a karok TVSZ-e tartalmazza a kari sajátosságok figyelembevételével. (5) A hallgató tanulmányaihoz kapcsolódó juttatásokról és az általa fizetendő díjakról külön szabályzat rendelkezik. (6) A TVSZ 37/2004.(V.20.) ET. számú határozat szerint módosított rendelkezései 2004. szeptember 1-én lépnek hatályba. Budapest, 2005. április Dr. Szollár Lajos dékán - 29 -