MISKOLCI EGYETEM Kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzat

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzat Miskolc, A Miskolci Egyetem Tanácsának 56/2001. sz. határozata az egyetem hallgatóinak tanulmányi és vizsgarendjéről, valamint a kreditrendszerű képzésről A Miskolci Egyetem Tanácsa az egyetem hallgatóinak tanulmányi és vizsgarendjét, valamint a kreditrendszerű képzést - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - az alábbiak szerint szabályozza. I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA (l) A szabályzat hatálya kiterjed az egyetem alapképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatóira, függetlenül a képzési formától (nappali, esti, levelező, távoktatás). A doktori képzésre a ME HÖK egyetértésével eltérő szabályok vonatkoznak. (2) E szabályzatban meghatározott, valamint - a jelen szabályzattal nem ellentétes - egyéb, a szabályzat által nem érintett kérdésekben a kari HÖK egyetértésével a Kari Tanács határozattal további szabályokat állapít meg. Ezen határozatokat jelen szabályzat függelékeként kell kezelni, s azokról az Egyetemi Tanácsot tájékoztatni kell. (3) A nem kari (intézeti) keretek között folyó felsőfokú oktatásban a jelen szabályzatot értelemszerűen kell alkalmazni. 1.

2 II. A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS ALAPFOGALMAI (1) A kredit (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől független. 2. (2) A kreditrendszerben az egyetemi (vagy főiskolai) végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket is teljesíteni kell. Általában az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. A hallgató az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. (3) A kritérium követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet a szigorlat, a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, a nyelvi követelmény. Ezek megjelenési formája is tantárgy. (4) Az előzetes követelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. (5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira, vagy annak vizsgájára való jelentkezés, melynek feltétele lehet a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése. (6) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll. (7) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel. A hallgató kérésére, különösen indokolt esetben a hallgatói jogviszony hiányában is, engedéllyel, különeljárási díj befizetése mellett, a passzív félévet lezáró vizsgaidőszakban legfeljebb két tárgyból vizsgát tehet, amennyiben a vizsgára bocsátás feltételeivel rendelkezik. (8) A kredittarifa mennyiségi kapcsolat az adott tanulmányi feladathoz rendelt tanulmányi pontok (kreditek) és a feladat teljesítése érdekében elvárható, összes hallgatói tanulmányi munkaóra között. (9) Az országos kredittarifa szerint egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaórának felel meg. (10) Csak érdemjeggyel vagy háromfokozatú értékeléssel lezárt tantárgyhoz rendelhető kredit.

3 III. A KÉPZÉS ALAPVETŐ SZAKMAI DOKUMENTUMAI A képesítési követelmények (1) A megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit jogszabályba foglalt képesítési követelmények határozzák meg. 3. (2) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget összóraszámban, illetve kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a záróvizsga típusát, tantárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket. A tantárgyi program 4. (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyi programok határozzák meg. (2) A tantárgyi program tartalmazza a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban), a félév végi számonkérés típusát (aláírás, vagy aláírás és gyakorlati jegy, vagy aláírás és vizsgajegy, vagy vizsgajegy), a tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditben, a tantárgy felelős tanszékét és gondozóját, a tantárgy felvételének előtanulmányi feltételeit, a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatait a tantárgy jegyzője által megadott módon. (3) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok tanácsai hagyják jóvá. (4) A tantárgyak oktatásának értékelésében a minőségbiztosítási rendszerben szabályozott módon a hallgatók véleményét is figyelembe kell venni. A tanterv 5. (1) A tanterv tartalmazza a szak képzési célját, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak az alapvető tudománycsoportoknak a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, az alap- és szakképzés, valamint az elméleti és a gyakorlati képzés arányát, a heti legmagasabb óraszámot, az oktatási időszak legalacsonyabb és legmagasabb vizsgaszámát, a

4 záróvizsga típusát, a záróvizsga tantárgyak körét, a záróvizsgák követelményeit, és a záróvizsga eredményének kiszámítási módját. (2) A tantervben kell meghatározni oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyat, ezek elméleti és gyakorlati óraszámát, a kötelezően látogatandó foglalkozásokat, a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, a számonkérés (vizsgák) formáit és időpontját, azt, hogy mely vizsgák osztályzatait kell az átlageredmény kiszámításánál figyelembe venni, valamint a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a diplomamunkára, ill. szakdolgozatra vonatkozó előírásokat. (3) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. (4) A mintatanterv az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy a végzettséghez, ill. szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képesítési követelményekben rögzített minimális képzési idő (egyetemi alapképzésben 10 vagy 8 félév, főiskolai alapképzésben 8 vagy 6 félév, szakirányú továbbképzésben általában 4 félév) alatt teljesíteni. (5) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi tantárgyat, azok meghirdetésének szabályait, a tantárgyak heti (vagy félévi) óraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt krediteket, a számonkérés típusát (aláírás + gyakorlati jegy, vagy aláírás + vizsgajegy, vagy vizsgajegy), a tantárgy meghirdetésének féléveit, a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, a szakirányválasztás feltételeit és szabályait, az előtanulmányi rendet, a diplomamunka (szakdolgozat) felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, a záróvizsgára bocsátás feltételeit, a záróvizsga tantárgyait. (6) Alapképzésben a szakirány választás az addig teljesített szemeszterekben megszerzett összes kreditre számított súlyozott tanulmányi átlag és egyéb, a kar által meghatározott szempontok alapján a meghirdetett minimális és maximális létszámhatárok figyelembevételével történik. Szakirányon belül az előtanulmányi követelmények megadása csak a szakirányon belüli tantárgyakra korlátozódik. (7) Egy tantárgyhoz max. 3 előtanulmányi kötöttség írható elő. (8) Az előtanulmányi rend kétféle kötöttséggel írható elő: a) az adott tantárgy csak az előírt megelőző tantárgy(ak) korábbi teljesítése (évközi jegy, vagy sikeres vizsga megléte) esetén vehető fel, b) az illető tantárgy az előírt tantárgy(ak) részleges teljesítésével (aláírást megszerezte, de sikertelen vizsgát tett) is felvehető, de vizsgázni csak az előírt megelőző tantárgy(ak)ból letett sikeres vizsga megléte után lehetséges. Ezt a lehetőséget az előtanulmányi követelmények megadásánál a tantárgykód után /R jellel ( részleges ) kell feltüntetni. (9) Egy félév tanulmányi munkája 30 kredit értékű. Alapképzésben az egyetemi szintű végzettséghez 300, vagy 240 kredit tartozik, ez a mintatantervben 10 vagy 8 félévnek felel meg. Alapképzésben a főiskolai szintű végzettséghez 240, vagy 180 kreditet kell szerezni, ami a mintatantervben 8, vagy 6 félévvel egyenértékű. Szakirányú továbbképzésben 4 féléves mintatanterv esetén 120 kreditet kell teljesíteni.

5 (10) A mintatantervekben a tanórák ajánlott száma nappali tagozaton tanóra/hét a társadalomtudományi karokon, tanóra/hét a műszaki tudományi karokon, a maximális óraszám 30 tanóra/hét, egészségügyi képzésben tanóra/hét. Az ajánlott óraszámok a nyelvi oktatás óráit és a testnevelési órákat nem tartalmazzák. (11) A testnevelési órákat és a nyelvoktatás óráit a tantervnek tartalmaznia kell. Kredit a testnevelési órákért nem jár. (Kivéve a Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon.) A nyelvi képzésben való részvételért általában kredit nem adható, kivéve, ha a szak képesítési követelménye különleges idegennyelvi feltételt fogalmaz meg (pl. jogi tanulmányokhoz szükséges sajátos nyelvi ismeret, szakmai ismerettel kibővített állami nyelvvizsga letételéhez kötött a diploma kiadása, műveltségterületi ismerethez kötődő nyelvi ismeret). Ebben az esetben kredit jár a nyelvi összevont vizsgáért, illetve a sikeres állami nyelvvizsgáért. Egy nyelvvizsgát legfeljebb 5 kredit ponttal kell figyelembe venni. (12) A mintatantervekben a szabadon választható fakultatív tantárgyak vizsgái nélkül a vizsgaidőszakokban leteendő vizsgák átlagos száma 5, maximális száma 7. (13) A tantervet a Kari Tanács határozza meg és hagyja jóvá. A jóváhagyott tantervet a Dékán a Rektornak megküldi. IV. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben elsőfokon eljáró intézményi testület a karonként működő Tanulmányi Bizottság. A Tanulmányi Bizottságban 50 %-os hallgatói részvételt szavazati joggal biztosítani kell. (2) A kari Tanulmányi Bizottságnak 4-8 tagja van. A Tanulmányi Bizottság létszámát a Kari Tanács állapítja meg. Elnöke a tanulmányi feladatokat ellátó dékánhelyettes. (3) A Tanulmányi Bizottság oktató tagjait 3-3 évre a Kari Tanács, hallgató tagjait l-l évre a Kari Hallgatói Önkormányzat választja a tárgyév szeptember 30-ig. (4) A Kari Felvételi Bizottság dönt a tanulmányok során: a szakok ill. karok, intézetek, intézmények közötti átvételről, (befogadásról) a párhuzamos képzésben való részvételről, (befogadásról). (5) A Kari Tanulmányi Bizottság döntési jogköre a kedvezményes vagy egyéni tanulmányi rend, áthallgatás engedélyezése (15., 16. pont), a szorgalmi időszak zárthelyi és egyéb más feladatok beadási időpontjainak jóváhagyása (13. pont), vizsgaidőpontok jóváhagyása (22. pont), részképzés engedélyezése (11.pont), 6.

6 indokolt esetben az oktatási időszak végét követően az aláírások és gyakorlati jegyek pótlásának engedélyezése, amely nem haladhatja meg a vizsgaidőszak felét (21. pont), megszakított tanulmányok folytatásának engedélyezése (29. pont), a hallgató kérésére - a létszám lejelentés időpontjáig (őszi félévben október 15-ig, tavaszi félévben március 15-ig) a megkezdett félév utólagos passzív félévvé nyilvánítása. (6) A Tanulmányi Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. (7) A Tanulmányi Bizottság az e szabályzat szerint hatáskörébe tartozó ügyekben haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles dönteni. E határidő elmulasztása nem eshet a hallgató terhére. A Tanulmányi Bizottság szótöbbséggel, egyenlőség esetén az elnök dönt. A bizottság akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. (8) Az első fokon hozott határozat ellen a hallgató - az annak kézhezvételétől (tudomására hozásától) számított 15 napon belül - halasztó hatályú fellebbezéssel élhet az egyetem rektorához (a tanulmányi feladatokat ellátó rektorhelyetteshez). A fellebbezés halasztó hatálya nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi kötelességeit. A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (9) A másodfokú határozattal szemben további fellebbezésnek nincs helye. (10) A tantárgyak 19. pont szerinti befogadásában a szakmai döntéseket a szakonként létrehozott Kreditátviteli Bizottság hozza. (11) A Kreditátviteli Bizottság létszáma 4 fő, elnöke a szak vezetője. A bizottságban a Kari Hallgatói Önkormányzatot 2 fő képviseli. A bizottság határozatainak folyamatos nyilvántartására a Dékáni Hivatal kötelezett. (12) A Kreditátviteli Bizottság döntésével kapcsolatban az egyetem rektoránál lehet fellebbezni. A tanév időbeosztása (1) A tanulmányi idő félévekre, ezeken belül regisztrációs időszakra, szorgalmi időszakra, vizsgaidőszakra, gyakorlaton eltöltendő időszakra és szünetekre tagozódik. A tanterv ettől eltérő időbeosztást is meghatározhat. (2) A félévek regisztrációs és szorgalmi időszaka a rektor által kitűzött időpontban: az őszi félév szeptemberben, a tavaszi félév februárban kezdődik. (3) Mindkét félév szorgalmi időszaka 15 hétig tart. A szorgalmi időszakot 6 hét (legalább 30 vizsganap) vizsgaidőszak követ. A regisztrációs időszak max. 1 hét. (4) Az utolsó félévet úgy kell befejezni, hogy az első záróvizsga időszak a Kari Tanács által meghatározott hónapban megkezdhető legyen. A Kari Tanács pót-záróvizsgaidőszakot is megállapíthat. 7.

7 (5) Az órarendi foglalkozások kezdő időpontja általában reggel 8 óra. Egy tanóra időtartama 50 perc, a Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon 45 perc. Két egymást követő óra között 10 perc szünetet kell tartani, azonban a hallgatók hozzájárulásával az órák összevontan is megtarthatók. A Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatok miatt az első három szünet 15 perces, a többi itt is 10 perc. (6) Szünetek az oktatási időszakban a törvényes munkaszüneti napok. Ezeken túlmenően félévenként a dékán 2 nap, a rektor 3 nap oktatási szünnapot engedélyezhet. Szükség esetén az Egyetemi Tanács további szünnapokat rendelhet el. (7) A nyári szünet (július-augusztus) egy részét, de legfeljebb 4 hetet a tantervben is rögzített rendszeres, vagy a képzéssel összefüggő elfoglaltságra (szakmai gyakorlat, szaktárgyi gyakorlat, zárógyakorlat stb.) igénybe lehet venni. A hallgatói jogviszony (1) Az egyetem állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből, és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 9. pont szerinti átvételi kritériumokkal lehet. (2) Az egyetem költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel, a párhuzamos képzésre való 10/(2) bekezdés szerinti felvétellel, vagy más kar, intézmény azonos szakjának költségtérítéses képzéséből a 9. pont szerinti átvételi kritériumokkal lehet. (3) A hallgató az egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony az első félévre történő beiratkozással jön létre és a szünetelés kivételével az abszolutóriumot követő első záróvizsgaidőszak utolsó napjáig, az elbocsátás, az intézményből való kizárás ill. a hallgatói névsorból való törlés időpontjáig tart. (4) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból elbocsátással megszűnik: 8. a. ha a hallgató egyetemi szintű szakon első négy, főiskolai szintű szakon első három egymást közvetlenül, vagy passzív félév(ek) közbeiktatásával követő aktív félévben a kötelező és kötelezően választható tantárgyakból nem éri el összesen a 60, illetve a 45 kreditpontot. b. Ha egy tantárgyat a háromszori felvétel után sem tud sikeresen lezárni. c. Ha a záróvizsgát a 33. pont (11) bekezdésében megjelölt határidőre nem tudja letenni. (5) Az intézményből való kizárás a Fegyelmi Szabályzatban rögzített fegyelmi büntetésként szabható ki. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony a passzív félévben, illetve ha a hallgató a 12. pont szerinti beiratkozást nem végezte el. Két évi szünetelés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a dékán nem engedélyezte a törlés mellőzését.

8 (7) Kérelme alapján a felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb kétévi halasztást kaphat. A halasztási kérelmet a beiratkozás napjáig be kell nyújtani a kar dékánjához. A halasztási engedély lejártát követően a felvett személy felszólítás nélkül köteles a 12. pont szerint beiratkozni. (8) Az a hallgató, aki egyetemi szintű alapképzésben a mintatanterv (pl. 7. (5.)) félévének, a főiskolai szintű alapképzésben a mintatanterv (pl 4. (5.)) félévének megkezdéséig a mintatantervben szereplő, az addig kötelezően előírt és kötelezően választott tantárgyak vizsgáit és a szigorlatokat nem tette le sikeresen, a termelési, terep- stb. gyakorlatokat nem teljesítette, a mintatanterv (pl. 6. (4.) ill. 3. (4.)) félévét követő félévekhez rendelt szakmai tantárgyainak egyikét sem veheti fel. Az elmaradást pótlólagos aktív félévek beiktatásával köteles maradéktalanul teljesíteni. A konkrét féléveket szakoktól függően a kari kiegészítő tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. Átvétel (1) A más felsőoktatási intézményből, más karról, szakról vagy tagozatról való átvétel általános feltételeit a fogadó kar tanácsa határozza meg. Nem vehető át az, akinek hallgatói jogviszonya megszűnt, vagy a megszűnést kötelezően kiváltó feltételek fenn állnak, melyre nézve az elbocsátó intézménytől nyilatkozatot kell beszerezni. Az átlépési kérelemhez a leckekönyvet, valamint az átvétel feltételeinek teljesülését igazoló esetleges egyéb iratokat kell csatolni. 9. (2) Az átvételről a fogadó kar Felvételi Bizottsága dönt. Az átvétel további feltételeit a fogadó kar dékánja a Felvételi Bizottság döntését követően állapítja meg. (3) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, milyen évfolyamon és tagozaton kezdheti meg, illetőleg folytathatja a tanulmányait, továbbá dönteni kell a különbözeti vizsgák letételéről és az esetleges felmentésekről is. (4) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a fogadó kar illető szakjának Kreditátviteli Bizottsága dönt a 19. pont szerint. A párhuzamos képzés 10. (1) Kérelme alapján más szak, kar vagy intézmény hallgatója felvehető a Miskolci Egyetemre a másik szakon folytatott tanulmányokkal egyidejűleg folyó képzésre, azaz párhuzamos képzésre. (2) A felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről a hallgatót befogadó kar Felvételi Bizottsága dönt. (3) A Miskolci Egyetem hallgatója más szakon, karon, intézményben is bekapcsolódhat párhuzamos képzésre. A párhuzamos képzésre történő felvételét a hallgató köteles a kar dékánjának bejelenteni. Párhuzamos képzés csak költségtérítéses formában végezhető,

9 amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. A költségtérítés mértékét külön szabályzat tartalmazza. (4) A korábban megszerzett kreditek elismeréséről az illető szak Kreditátviteli Bizottsága a 19. pont szerint dönt. A részképzés 11. (1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más, általában külföldi egyetemen. (2) Az adott félévben (külföldi) részképzésen résztvevő hallgató köteles beiratkozni a 12. pont szerint. (3) A részképzést a kari Tanulmányi Bizottság engedélyezi. (4) A részképzés ideje alatt teljesítendő ill. teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, ill. azt követően a 19. pont szerint fogadtathatók be, teljesítésük kredittel ismerhető el. Az érdemjegyeket az alábbi táblázat szerint kell átszámolni a külföldi ill. a hazai intézmény részére: Magyar érdemjegy ECTS grade: 5 A 4 B 3 C 2 D 1 F A hallgató beiratkozási kötelezettsége (1) A beiratkozást megelőző vizsgaidőszak első heteiben a hallgatónak a tantárgy felvétel előzetes egyeztetésére és bejelentésére is fel kell készülnie. 12. (2) A hallgató köteles a számára előírt időpontban, de legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó hetében a következő félévre beiratkozni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, féléve automatikusan passzív félévnek minősül, a hallgatói jogviszonya szünetel. Két év szünetelés után a hallgatót a névsorból törölni kell, hacsak nem kérte a törlés mellőzését. A beiratkozási határidő meghosszabbítását a hallgató előzetesen kérheti, elmulasztását utólag legfeljebb 15 napig igazolhatja. Ezt követően igazolásnak helye nincs. (3) A beiratkozás során a hallgató a hallgatói információs rendszerben felveszi

10 a) tanterv által kötelezően előírt tantárgyakat, b) a vagylagosan előírt tantárgyak közül kötelezően választott (alternatív) tantárgyakat, c) a szabadon választható (fakultatív) tantárgyakat, majd a leckekönyvét a tantárgyfelvétellel egyezően kitölti. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerint választott tantárgyak a hallgató számára kötelezővé válnak. (5) A beiratkozás a vizsgaidőszakot követő regisztrációs időszakban válik hatályossá az előírt tanulmányi követelmények teljesítésének ellenőrzését követően, azaz a tantárgyválasztás itt válik véglegessé. (6) A hallgató részére a Dékáni Hivatal által vagy a Hallgatói Információs Rendszer révén igazolt hallgatói jogviszony alapján a Tanulmányi Osztályok diákigazolványt, a Dékáni Hivatal jegyzettámogatás igénybevételére szolgáló mágneskártyát köteles kiadni. A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat és jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. Passzív félévre diákigazolvány nem adható ki. (7) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő személyi adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. Tájékoztatás a követelményekről (1)A dékán gondoskodik arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallgatóknak 13. beiratkozásuk alkalmával olyan írásos tájékoztató álljon rendelkezésükre, amely ismerteti a tantervi előírásokat, továbbá a hallgatók kötelességeivel és jogaival összefüggő kérdéseket. A dékán intézkedik arról is, hogy a hallgatók beiratkozáskor megismerhessék a vizsgáztatás és az átlagszámítás módját, a felvehető tantárgyakat, továbbá a tudományos diákkörökről szóló tájékoztatót. Az első beiratkozáskor tájékoztatást kell adni a kar szervezeti és oktatási egységei nevéről, valamint az oktatók és más beosztásban dolgozók nevéről. A Kar Dékáni Hivatala intézkedik a félév órarendjének elkészítéséről, az órarend ismertetéséről. (2) A tantárgy tantervi követelményeiről és a számonkérés formáiról, a tankönyvekről, jegyzetekről a tantárgy előadójának a félév elején, legkésőbb a tantárgyból tartott első órarendi foglalkozáson a hallgatók részére tájékoztatást kell adni és azt a tanszék hirdetőtábláján ki kell függeszteni. (3) Minden félév szorgalmi időszak első hetének végéig a dékán a tanszékektől bekéri a félévben megírásra kerülő zárthelyi dolgozatok, valamint rajz- és egyéb feladatok beadásának tervezett időpontjait. A hallgatók tanulmányi terhelésének egyenletessé tétele érdekében, a

11 benyújtott tervezet alapján a végleges időpontokat a Tanulmányi Bizottság határozza meg a félév harmadik hetének végéig úgy, hogy egy hétre kettőnél több zárthelyi iratás nem tervezhető. A szorgalmi időszak utolsó hetében nappali tagozaton zárthelyi iratására nem kerülhet sor, kivéve a pót-, illetve a javító zárthelyi dolgozatokat. A Tanulmányi Bizottság által meghatározott végleges időpontokról a tanszéket és a hallgatókat haladéktalanul tájékoztatni kell. (4) A hallgatók tájékoztatása történhet mindenki által hozzáférhető honlapon, Hallgatói Információs Rendszeren keresztül is. Részvétel a foglalkozásokon 14. (1) A Kari Tanács határozza meg azokat a tanulmányi és egyéb foglalkozásokat, amelyeken a hallgató részvétele kötelező, és ez a tanterv részét képezi. A félév elismerésének és a vizsgára bocsátásnak a konkrét feltételeit a tantervvel összhangban a tanszék határozza meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a jelenlét ellenőrzésének és a hiányzás igazolásának módját és idejét, a pótlás körülményeit, valamint az igazolt és az igazolatlan hiányzás következményeit a 13. pont (2) bekezdése szerinti módon és időben kell meghatározni és közzétenni. (3) Amennyiben a tanterv a testnevelés órák látogatását nem teszi kötelezővé, a Testnevelés Tanszék köteles minden évfolyam számára a létszámnak megfelelő módon és időben különböző sportágakban foglalkozásokat hirdetni, legalább heti két órában, az órarendhez igazodóan. Amennyiben a félév első hónapjában az adott foglalkozás indításához minimálisan elengedhetetlen létszámú hallgató nem jelentkezik, a foglalkozást a tanszék törölheti és a jelentkezőket más foglalkozásra illetve időpontra átirányítja. Az egyéni tanulmányi rend, egyéni felkészülés 15. (1) Az egyéni tanulmányi rend (egyéni felkészülés) engedélyezésének általános feltételeit a Kari Tanács határozza meg. Az egyéni tanulmányi rend (egyéni felkészülés) keretében tanuló hallgató tanulmányi és egyéb foglalkozások látogatása alól kaphat felmentést, vizsgákat a vizsgaidőszakon kívül is letehet. A gyakorlati jegy megszerzése feltételeinek teljesítésére a hallgató számára az előadóval egyeztetett módon egyéni lehetőséget kell biztosítani (pl. egyéni beszámolás, feladatok megoldása stb.). A gyakorlati jegy megszerzésének határideje külön engedély hiányában a vizsgaidőszak közepe. (2) A kérelmet az érintett tárgy leckekönyvi jegyzője (vagy az illetékes tanszék vezetője) véleményezi. A véleménynek tartalmaznia kell a képzési tervet, a gyakorlati jegy megszerzésének feltételeit, a vizsgák rendjét. (3) Az egyéni tanulmányi rend (egyéni felkészülés) engedélyezése iránt a véleményezett kérelmet a hallgatónak a szorgalmi időszak első két hetében kell benyújtania a Dékáni Hivatalba. A kérelemben fel kell tüntetni azokat az indokokat, amelyek miatt a hallgató egyéni tanulmányi rendet kér.

12 (4) Az egyéni tanulmányi rend (egyéni felkészülés) iránti kérelemről a tanszéki vélemény alapján a Tanulmányi Bizottság dönt. A határozatot a leckekönyvbe be kell vezetni. Az áthallgatás 16. (1) A hallgató külön engedély nélkül részt vehet az egyetemen bármely kar által meghirdetett valamennyi előadáson. (2) Ha a hallgató másik karon valamely tantárgyat a leckekönyvébe fel kíván venni, ezt legkésőbb a tantárgyfelvételt megelőző félévhez tartozó vizsgaidőszak első két hetében a tantárgyat gondozó kar Tanulmányi Bizottságától kérheti. (3) Az áthallgatás keretében a (2) bekezdés szerint felvett tantárgyak befogadásáról a 19. pontnak megfelelően annak a szaknak a Kreditátviteli Bizottsága dönt, amely szakon a hallgató tanulmányait folytatja. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól 17. (1) A hallgatót az átvétele előtt, párhuzamos képzésben, az áthallgatás során, az egyéni tanulmányi rendben, egyéni felkészülés alapján folyó képzésben folytatott tanulmányok esetén felmenthetik meghatározott tantárgyak tanulmányi, illetve vizsgakötelezettsége alól. (2) A korábbi tanulmányokhoz kötődő tantárgyak befogadásáról a szak Kreditátviteli Bizottsága dönt, ami egyúttal az illető tantárgy tanulmányi és vizsgakötelezettsége alóli felmentést jelenti. A tantárgyak meghirdetése és felvétele 18. (1) A gyakorlati jegyre végződő tantárgyakat a tanórákon való kötelező részvétel feltételével kell meghirdetni. A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetők a tanórák megtartásával és anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetők. A tantárgy ilyen típusú, csak vizsgával való felvételére akkor kerülhet sor, ha a tantárgy félévközi követelményeit a hallgató már korábban teljesítette. (2) A karok a megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó hetéig közzéteszik a következő félévben előadással meghirdetett tantárgyakat, (azok oktatóit, órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét), valamint a csak vizsgával meghirdetett tantárgyakat. (3) A hallgató az általa a következő félévre felveendő tantárgyakat a vizsgaidőszak közepéig (elsősöknél a regisztrációs héten) egyezteti a szakfelelőssel (vagy az egyeztetéssel megbízott személlyel (vezető oktató)).

13 (4) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelményeket teljesítette, akkor a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. Ha a félévközi követelményeket nem tudta teljesíteni, akkor a hallgatónak a tantárgy felvételét újra kell beterveznie abban a félévben, amikor azt a kar meghirdeti. (5) A vizsgával záruló tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni, a mintatanterv szerinti aktuális félévükben órarendi órák meghirdetésével, míg a keresztfélévükben a vizsgázás lehetőségével. A gyakorlati jeggyel végződő tantárgyakat csak a mintatanterv által lerögzített félévben köteles a kar meghirdetni. (6) A kötelezően választható tantárgyaknál gondoskodni kell megfelelő, tanévenként legalább 2-szeres kreditnek megfelelő választék meghirdetéséről, továbbá biztosítani kell, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét legalább 20 %-kal meghaladó kreditértékű tantárgyak közül választhasson. (7) Biztosítani kell, hogy a hallgató tanulmányai alatt a szakjára előírt összes kreditet 10 %-al meghaladó kreditértékű tárgyakat felvehessen. (8) A tantárgyak meghirdetéséért a képzésért felelős kar dékánja a felelős. A helyettesítő és a szabadon választható tantárgyak befogadtatása (1) Valamely más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadható, ha az a képzési célt szolgálja. A befogadás a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Egy szak tantárgyát a befogadott tantárgy helyettesítheti, ha a két tantárgy programja legalább 75 %-ban megegyezik. 19. (3) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (4) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 75 %-ban eltérnek egymástól. (5) A hallgató az adott félévre való beiratkozást megelőzően kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az (1) (4) bekezdések figyelembevételével a szak Kreditátviteli Bizottsága hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja ei, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. (6) A Miskolci Egyetemen a karok kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpontértékét. Szabadon választható tárgyként bármely, a Miskolci Egyetemen meghírdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) pontban foglaltakat. A közösen meghírdetett értelmiségi funkcióra felkészítő tantárgyakat az Egyetemi Tanács hagyja jóvá.

14 (7) A helyettesítő tantárgy annyi kredittel ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgyhoz rendeltek. A helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet el kell fogadni. Ha ahhoz több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni. (8) Az értelmiségi funkcióra felkészítő szabadon választható tantárgyak kredit értéke egységesen egyenlő a heti óraszámmal megegyező számú kreditponttal, ha az illető tantárgy tananyaga nem azonos a tantárgyat felkínáló kar valamelyik szakján szereplő ismeretanyaggal. Ellenkező esetben a tantárgy kredit értéke azonos a felkínáló kar illető szakján kialakított kredit értékkel. (9) A tantárgyak kölcsönös elismerésére vonatkozó, egyetemünk és más intézmény között létrejött egyezményt a hallgatók számára nyilvánossá, megismerhetővé kell tenni. V. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A leckekönyv 20. (1) A leckekönyv a beiratkozások megtörténtét, a tanulmányi és vizsgakötelezettségek mikénti teljesítését és az ezekkel kapcsolatos körülményeket igazoló okirat. A leckekönyvbe csak az e fejezetben meghatározott személyek, valamint a dékán, a dékánhelyettes és a Dékáni Hivatal vezetője tehet bejegyzést. A leckekönyvbe tett minden bejegyzést azzal párhuzamosan a hallgatói nyilvántartási rendszerben is rögzíteni kell. (2) A leckekönyvet az első beiratkozáskor kell megnyitni, s a tanulmányok befejezése, illetve a hallgatói jogviszony megszűnése után azt a hallgatónak ki kell adni. A tanulmányok folytatása alatt figyelemmel a 21. pont (2)-re a vizsgaidőszak kivételével a leckekönyvet a Dékáni Hivatal őrzi. A hallgató minden vizsgaidőszakban köteles a leckekönyvét az utolsó vizsgáját követő egy héten belül a Dékáni Hivatalban leadni. A Dékáni Hivatal köteles egybevetni a leckekönyvi bejegyzéseket az azok alapjául szolgáló okiratokkal, valamint ellenőrizni a fénykép és a hitelesítő szalag sértetlenségét. Az esetleges eltérést a dékán kivizsgálja és megállapítja, hogy melyik bejegyzés a hiteles. Kétség esetén a leckekönyvi bejegyzést kell hitelesnek tekinteni. A leckekönyvben szereplő valamennyi bejegyzést a törzskönyvbe és a számítógépes nyilvántartásba is be kell vezetni. (3) A leckekönyv elvesztése esetén annak időpontjáról és körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elveszett leckekönyv helyett a törzskönyv alapján más szabályzatban meghatározott térítés ellenében másodlatot kell kiállítani, melybe az addig teljesített tanulmányi és vizsgakötelezettségek eredményét, a korábbi hivatalos bejegyzéseket, határozatokat be kell vezetni. A leckekönyv aláírása 21.

15 (1) A leckekönyv aláírásának (a félév elismerésének) feltételeit a tanszékvezetőnek, illetőleg a tárgyjegyzőnek a félév megkezdésekor írásban a tanszéki hirdetőtáblán, illetve a Hallgatói Információs Rendszerben (honlapon) közölni kell a hallgatókkal, ideértve az aláírás megtagadásának és pótlásának feltételeit is. (2) A hallgató a szorgalmi időszak utolsó két hetében a Dékáni Hivataltól a leckekönyvet köteles átvenni és a leckekönyvi bejegyzéseket (félévvégi aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, összevont vizsga, szigorlat stb.) az illetékes tanszékkel beírattatni. (3) Az egyes tantárgyak (gyakorlatok) félévi követelményeinek teljesítését a leckekönyvbe (aláírás rovatba) a tantárgy jegyzője igazolja. Akadályoztatása esetén a leckekönyvet a tanszékvezető vagy a dékán írja alá. A félévi követelmények teljesítését kiválóan megfelelt, megfelelt minősítéssel is lehet értékelni. Az egyéni tanulmányi rend szerint felkészülő hallgatók esetében a félévi aláírást a tantárgy jegyzője írja be. (4) A szabadon választott (fakultatív) tantárgyakból az aláírás megtagadása esetén a tantárgyat a leckekönyvből törölni kell. Más tantárgyak esetén az aláírás megtagadva bejegyzést kell bevezetni. (5) Nem kaphat félévvégi aláírást az a hallgató, aki a tantárgyból a tantárgyi program által előírt évközi kötelezettségeinek nem tett eleget. A mulasztás pótlására a tanszék legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetében köteles lehetőséget biztosítani. Ha a mulasztás határidő elmulasztását (is) jelenti, külön szabályzatban megállapított különeljárási díjat kell fizetni. (6) A gyakorlati jegyet a tantárgy jegyzője köteles a leckekönyv megfelelő rovatába bevezetni és aláírni. Akadályoztatása esetén bejegyzésre a tanszékvezető vagy a dékán jogosult. A gyakorlati jegyre egyebekben a félévi aláírásra vonatkozó szabályok az irányadók. (7) A szorgalmi időszak végét követően az aláírások és gyakorlati jegyek pótlását a Tanulmányi Bizottság a Kari Tanács által meghatározott elvek szerint engedélyezheti. Az erre vonatkozó kérelmet a tanszéki hirdetmények ismeretében a Dékáni Hivatalba kell benyújtani legkésőbb az utolsó tanítási napon, illetve a hirdetmények közzétételét követő 5 napon belül a szükséges igazolásokkal együtt. A Tanulmányi Bizottság az engedélyében megszabja az aláírás vagy gyakorlati jegy pótlásának határidejét és erről értesíti a Dékáni Hivatalt. A Tanulmányi Bizottság külön kérelem nélkül a tanszéki értesítés alapján egy tárgyból, egyszeri pótlási lehetőséget engedélyezhet, határidő kitűzésével. A félévközi teljesítés pótlására a vizsgaidőszak feléig van lehetőség. (8) Hosszabb betegség, vagy a hallgató önhibáján kívüli ok, körülmény esetében a félévvégi aláírás határidejét a Tanulmányi Bizottság meghosszabbíthatja. Az erre vonatkozó kérelmeket, a szükséges igazolásokkal együtt az utolsó oktatási napig, illetve indokolt akadályoztatás esetén az akadály megszűnése után haladéktalanul kell benyújtani. A vizsgaidőszak (1) Vizsgázni, - elővizsgát, és engedélyezett eseteket (méltányosságot) kivéve - csak a vizsgaidőszakban lehet. 22.

16 (2) A hallgatói létszámnak megfelelő számú vizsganapot a tantárgy jegyzője, illetve vizsgáztatója a hallgatói javaslatokat figyelembe véve adja meg, gondoskodva arról, hogy a hallgatók a vizsgákat megfelelően elosztva tehessék le, és legyen idejük és lehetőségük a sikertelen vizsgák megismétlésére is. A vizsganapok megfelelő számú kijelöléséért és közzétételének megtörténtéért a tanszékvezető felel. A megadott vizsganapokat a Tanulmányi Bizottság hagyja jóvá. (3) Elővizsgát tenni a szorgalmi időszak utolsó hetében - kivételesen (pl. koncentrált oktatás) ezt megelőzően is lehet. Elővizsgázni - az előadóval, illetve vizsgáztatóval történő egyeztetés után és a feltételek megléte esetén - minden hallgatónak joga van. A vizsgáztatás rendje 23. (1) A hallgató a 22. pont. (2) bekezdése szerint kitűzött vizsganapok szem előtt tartásával a Hallgatói Információs Rendszeren keresztül - a Kari előírások szerint - köteles vizsgára jelentkezni. Az így megválasztott vizsganapot a vizsga előtti munkanapon 12 óráig lehet megváltoztatni. Határidő mulasztás vagy a vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató köteles különeljárási díjat fizetni. A vizsgáról való távolmaradás nem minősíthető sikertelen vizsgának. (2) A hallgató vizsgára (kollokvium, összevont vizsga, szigorlat) csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgyból előzetesen a félévvégi aláírást megszerezte, az esedékes tandíjat vagy költségtérítést megfizette, az előtanulmányi rend feltételeit maradéktalanul teljesítette, továbbá megelőző tanulmányi félévének dékáni lezárása megtörtént. (3) A vizsgákat az egyetem hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. A dékán ettől indokolt esetben eltérést engedélyezhet, kijelölve a vizsga helyét is. A vizsga lefolytatható: szóban, vagy írásban, illetve írásban és szóban is. Az összevont vizsga és a szigorlat szóban, vagy írásban és szóban együttesen tehető. Leckekönyv nélkül vizsga nem folytatható le. A vizsga nyugodt légköréről a vizsgáztató köteles gondoskodni. (4) A vizsgáztatást a tantárgy előadója, illetve a tanszékvezető által megbízott oktató(k) végzi(k). A szóbeli vizsgák nyilvánosak, a nyilvánosságot a dékán indokolt esetben korlátozhatja. A vizsgázó számára biztosítani kell a felelete előtti felkészülést. (5) A harmadik, de a hallgató kérésére az első és második ismételt vizsgát is, illetőleg minden szigorlatot legalább két tagú bizottság előtt kell lefolytatni. Ismételt vizsga esetén a hallgató kérelmére a bizottságba más oktatókat is ki kell jelölni, ez esetben a vizsgán a kar egy további képviselőjének jelen kell lenni. A bizottság elnökét és tagjait a tanszék vezetője jelöli ki. Amennyiben a tárgy előadója a tanszékvezető, a kar dékánja dönt e kérdésben. A szigorlati jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és tagjai írják alá. (6) A vizsgajegy leckekönyvi bejegyzésére és aláírására a tantárgy leckekönyvben feltüntetett előadója, vagy a vizsgáztató oktató, illetve a vizsgabizottság elnöke jogosult. A vizsgajegyet és a vizsgáztató oktató aláírását az osztályzat megszerzésével egy időben a vizsgalapra és a leckekönyvbe be kell jegyezni.

17 (7) A felvett nem kötelező tantárgyak eredményét a Hivatalos bejegyzések tantárgyi rovatába kell bejegyezni. (8) A tanszék (intézet) a vizsgajelentéseket legkésőbb a vizsga befejezését követő munkanapon a Hallgatói Információs Rendszerben köteles bejegyezni és a Dékáni Hivatalnak megküldeni. (9) Több féléven át oktatott tantárgyak esetén - amennyiben a tanterv nem ír elő minden félév végén vizsgát - a hallgatók a vizsga nélküli félévet követő félév szorgalmi időszakában, a vizsgával le nem zárt tantárgyból a tanszék által kijelölt napokon szorgalmi vizsgát tehetnek. A szorgalmi vizsga eredménye a leckekönyvbe bejegyzésre kerül a Hivatalos bejegyzések tantárgyi rovatába. A szorgalmi vizsga az átlagba nem számítható be, azonban eredményét a Dékáni Hivatalnak a kötelező vizsgákkal egyező módon kell jelenteni. A szorgalmi vizsga későbbi beszámításának módját a tanszék a tárgy oktatásának megkezdésekor előre ismerteti a hallgatókkal. A feltételeket úgy kell meghatározni, hogy a szorgalmi vizsga anyagából, amennyiben az a többi anyagrésztől elkülöníthető, a vizsgán a hallgató már nem köteles számot adni. Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái 24. (1) A megfelelő - a képzési célhoz igazodó, egymásra épített - ellenőrzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg. (2) A tananyag ismeretének értékelése a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) b) háromfokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítés lehet, továbbá c) A kötelező szakmai gyakorlatok (termelési, üzemi, záró, stb.) teljesítette vagy nem teljesítette minősítéssel is értékelhetők. (3) A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők: a) Gyakorlati jegyet (gyakorlat értékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak az oktatási időszakban kell teljesíteni. A gyakorlat értékelése három- vagy ötfokozatú minősítéssel történik. A gyakorlati jegyet a 21. (7)-ben leírtak szerint lehet pótolni. Amennyiben az értékelés három fokozatú, akkor az a tanulmányi átlagba nem számít bele. b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott - egy oktatási időszakot átfogó - ismeretanyag számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számító háromfokozatú minősítéssel történik. c) A kollokvium valamely tantárgy - általában egy oktatási időszakot átfogó - anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten

18 sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. d) Összevont vizsga valamely tantárgy egész anyagát lezáró számonkérése. Az összevont vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. e) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgyak egész anyagát lezáró számonkérés. A tanterv előírhatja a szigorlaton több tantárgy együttes számonkérését is. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. Záróvizsga tantárgyból szigorlatot előírni nem lehet. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, más számonkérési formát - a gyakorlatértékelést kivéve - a tantárgy anyagából előírni nem lehet. Ha a szigorlat letételére külön szigorlati időszakot biztosítanak, a tantárgy utolsó oktatási időszakának anyagából kollokvium is előírható. f) A hallgatók kötelező szakmai (termelési, üzemi stb.) gyakorlatát a tanterv előírásaitól függően a (2) a), b), c) pontban leírtak egyikével kell értékelni.. g) A vagylagosan előírt tantárgyak közül kötelezően választott tantárgyak számonkérési formáira az a) - f) pontban vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A szabadon választott (fakultatív) tantárgyakból a tanterv - a kötelező vizsgaszámba nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót vagy kollokviumot írhat elő. Ha a tanterv a szabadon választott tantárgyak vonatkozásában nem ír elő számonkérést, a foglalkozások látogatását az oktató a leckekönyv aláírásával igazolja. Ehhez a tantárgyhoz kredit nem kapcsolódik. (5) A tanterv a (3) bekezdésben felsorolt ellenőrzési formákon, illetőleg a szakmai gyakorlati értékelésen kívül - a képzési célhoz igazodó - más ellenőrzési formát, értékelést is előírhat. A jegymegajánlás (1) Gyakorlati jegy, beszámoló vagy kollokvium esetén az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján 25. a) "kiválóan megfelelt" vagy "megfelelt" értékelést, illetőleg b) jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. (2) A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti vizsgára bocsátását. A sikertelen vizsgák megismétlése 26. (1) Sikertelen vizsgát ugyanabban a vizsgaidőszakban lehet megismételni. Megismételt vizsga ugyanabból a tantárgyból legfeljebb két alkalommal tehető az adott vizsgaidőszakban.

19 (2) Az előírt követelmények nem teljesítése esetén a hallgatónak újra fel kell vennie a tantárgyat. (3) Megismételt vizsga alkalmával a hallgatónak külön meghatározott vizsgadíjat kell fizetnie. Megismételt vizsgára csak az ennek teljesítését igazoló vizsgajeggyel lehet jelentkezni. (4) Ha a hallgató a kötelező szakmai gyakorlatot önhibájából nem teljesítette, vagy "nem felelt meg" minősítést kapott és ezt az arra kijelölt időben nem pótolta, illetve nem javította ki, a szakmai gyakorlatot meg kell ismételni. A szakmai gyakorlat eredményes teljesítéséig a hallgató nem kaphat végbizonyítványt. A sikeres vizsga javítása 27. (1) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, oktatási időszakonként a Kari Tanács által meghatározott számú tantárgyból újabb vizsgát tehet. Ez esetben akkor is az újabb vizsgán megszerzett érdemjegy az érvényes, ha az rosszabb a korábbinál. (2) A sikeres vizsga javításának feltételeit a Kari Tanács határozza meg. A vizsga előtt "sikeres vizsga javítási jegy"-et kell beszerezni a Dékáni Hivataltól, vagy a Hallgatói Információs Rendszeren keresztül. A sikeres vizsga javításával újabb kredit nem szerezhető. (3) Az újabb vizsga eredményét a vizsgáztató a leckekönyv Hivatalos bejegyzések tantárgyi rovatába jegyzi be és aláírja. Az eredményt - "Sikeres vizsga javítási jegy"-en - a Dékáni Hivatalnak haladéktalanul jelenteni kell, és a Hallgatói Információs Rendszerbe be kell vezetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve a Kari Tanács lehetővé teheti a gyakorlati jegyek javítását is a vizsgaidőszak végéig. A tanulmányi eredmény kiszámítása, nyilvántartása 28. (1) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe (indexbe) és a Hallgatói Információs Rendszerbe írják be az arra jogosult személyek. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok az index hiteles másolatai. Az indexbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzésnek fegyelmi következményei vannak. (2) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja. (3) A tanulmányi munka minőségét a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag adja. Súlyozott átlag = S (kreditpont x érdemjegy) / összes kreditpont (4) A súlyozott átlag megadható a hallgató adott félévében megszerzett, valamint az összes kreditpontjára.

20 (5) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. (6) Tanulmányi ösztöndíj meghatározása a Hallgatói juttatásokról és térítésekről szóló egyetemi szabályzat szerint, a tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgáló ösztöndíjindex alapján történik. Az ösztöndíjindex egy félévre vonatkozik. Ösztöndíjindex = S (kreditpont x érdemjegy) / 30 (7) A vizsgakötelezettségek és egyéb tantervi követelmények teljesítését a leckekönyvben a dékán aláírásával igazolja. (8) A súlyozott átlag, ill. az ösztöndíjindex számításánál érdemjegyként minden gyakorlati jegyet, kollokvium és összevont vizsga osztályzatot a végeredménnyel (tehát ismételt vizsga esetén a legutolsó osztályzattal), a szigorlatok osztályzatát - jelentőségük hangsúlyozása céljából - kétszeres súllyal kell figyelembe venni. A szorgalmi vizsgajegyek az átlagba nem számíthatók be. A tanterv előírhatja, hogy az évfolyamdolgozat és a kötelező szakmai gyakorlat eredménye is beszámítson a súlyozott átlagba, valamint az ösztöndíjindexbe. (9) A súlyozott átlagot és az ösztöndíjindexet két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvbe, valamint a számítógépes nyilvántartásba. (10) A súlyozott tanulmányi átlageredmény: a) kitűnő, ha az átlag 5,00 b) jeles, ha az átlag 4,51-4,99 c) jó, ha az átlag 3,51-4,50 d) közepes, ha az átlag 2,51-3,50 e) elégséges, ha az átlag 2,00-2,51 f) elégtelen, ha az átlag nem éri el a 2,00-át. Elbocsátás az intézményből 29. (1) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból elbocsátással a 8. pont (4) bekezdésében felsorolt esetekben szűnik meg. (2) Egy adott szakról tanulmányi okból elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárással ugyanezen szakra felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti.