Mezőkovácsházai kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Békés A kistérség természeti táját a Békés-Csanádi löszhát, a Maros és Körös folyók, illetve azok mellékfolyóinak vízrendszere határozza meg. Egyes részei különleges védettséget élvezve a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezik. A táj mezıgazdasági adottságai kiválóan kedveznek az állattenyésztésnek és növénytermesztésnek. Erre alapozva lehetett többek között kialakítani a nemzetközi hírő lótenyésztı központot, Mezıhegyest is. Nem véletlen, hogy az értékes földek benépesítéséért a földbirtokosok, illetve a mindenkori állam mindent elkövetett. Így állhatott elı az a helyzet, hogy különbözı etnikumok (magyar, román, szerb, szlovák), hozván magukkal vallásukat és hitüket együtt próbáltak meg boldogulni a vidéken. Napjainkban a térség a korábbi elzárt helyzetébıl lassan kezd kiszabadulni, és földrajzi (geopolitikai) helyzetébıl ami eddig hátrány volt elınyt kovácsolni. Ajánlás: A kistérség különleges lehetıségeket ad a lovak és a lótenyésztés iránt érdeklıdıknek az e tevékenységbe való elmélyülésre, illetve a különbözı nemzetiségek és vallási közösségek békés együttélésének megismerésére.
Mezőkovácsháza Közigazgatási rangja: város (népesség: 6920 fı) A település régóta lakott, a 7. században avarok éltek itt, a 9. században pedig már templomos hely volt, késıbb jelentıs pusztítás érte a tatárjárás idejében. Nevének eredeztetése bizonytalan, a nép száján élı legenda szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A másik eredeztetés pedig a török idıbıl való, amikor is egy élelmes kovács az út mellett házat épített, mivel errefelé hajtották az állatokat Erdélybıl Bécsbe. Szállást és étkezést adott, gyógyította az állatokat, szükség esetén az embereket is. Úgy tartja a legenda, hogy egy idı után a kovács háza mellé újabb házak épültek, és fokozatosan kialakult a település. 1463-ban Mátyás királytól mezıvárosi rangot kapott, de a török elleni harcok idıszakában elnéptelenedett, és a terület a kincstár tulajdonába került, melyet ezután különbözı bérlık vettek használatban. A Bittó család magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, akik mezıgazdasággal, és fuvarozással foglalkoztak. 1860-70-es évekre a környék közlekedési és kereskedelmi központjává vált, sıt 1872-tıl szolgabírósági, késıbb járási székhely lett. A község további fejlıdését jelentısen befolyásolta az Arad- Csanád vasútvonal megépítése (1883.). A két világháború sok áldozatot követelt az itt élıktıl és megtörte a település fejlıdésének lendületét is, és csak lassan nyerte vissza régi szerepét, 1986-ban kapott városi rangot. Lehetséges turisztikai fejlesztési irány, a hazai és nemzetközi szinten egyre ismertebbé váló, itt található gyógyvíz forrás, amely a reumatikus betegségek gyógyításában kiváló. Történelmi Emléksétány A mővelıdési központ elıtt és a környékén robbantott bazalt kıoszlopokon elhelyezett emléktáblák segítenek felidézni a város történetének jeles eseményeit, és emlékezni kiemelkedı személyiségeire. A Történelmi Emléksétány táblái: 1. Bereczki Máté (1824-1895) 48-as szabadságharcos emlékére 2. Az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére 3. A Magyar Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója tiszteletére 4. Mezıkovácsháza közigazgatási központ
1872-1983 között járási székhelyő község, a környezı települések közigazgatási központja, 1984-tıl városi jogú nagyközség, 1986-tól város 5. A középkori Kovácsháza emlékére A táblától délkeletre, a Száraz ér bal partján tárták fel a középkori Kovácsháza maradványait és templomát. A településnek Mátyás király adott mezıvárosi rangot. 6. Az újratelepítés emlékére Árva, Gömör, Heves, Nógrád megyei magyar és szlovák kertésztelepesek a török hódoltságok idején elpusztult Kovácsházát 1814-ben újraalapították. 7. Kalocsa Róza (1838-1901), pedagógus, író emlékére 8. Balázs Gyula néptanító emlékére 9. Millecentenáriumi emléktábla Csanád vezér szobra Az egyalakos bronzból készült alkotást az államalapítás ezredik évfordulóján, a millennium tiszteletére, 2000. augusztus 20-án avatták fel, mely Széri-Varga Géza szobrászmővész munkája. Árpád u. 184. Kisboldogasszony római katolikus templom 1878-79 között épült, fıként neogótikus stílusban. Külsı homlokzatát 2005-ben a magyar állam és az Európai Unió támogatásával felújították. Érdemes megemlíteni, hogy rövid ideig Kálmány Lajos (1852-1919), a neves népköltészeti győjtı itt volt káplán. A templom rendszerint zárva van, ezért a látogatás idıpontját elıre szükséges bejelenteni. Árpád u. Telefonszám:68/381-174 Kapcsolattartó: Plébániahivatal
Parkerdı A város déli szélén az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásából kialakított szépen gondozott parkerdı jó helyszínt biztosít az osztálykirándulás résztvevıinek a beszélgetéshez, sportoláshoz, játszáshoz, a szabadban való fızéshez, szalonnasütéshez. A parkerdı sétaútján érdemes végigmenni a fiatal tölgyerdıig, és megfigyelni a tölgyesek jellemzı sajátosságait. Program színesítéseként, egészséges életmóddal kapcsolatos tanulmányok folytatásához felkereshetjük az itt található 2009-ben megnyitott parkfürdıt: Parkfürdı Nemzetközi hírő az a gyógyvíz, amely itt tör a felszínre és táplálja a fürdı fedett, illetve nyitott medencéjét. Leginkább nıgyógyászati és reumatikus betegségek gyógyítására használják. Alkotmány u. 51/1 hrsz. Telefon: 68/381-806 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve turizmussal, gyógyturizmussal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Borostyán Kemping (A park és a gyógyfürdı, strand között található) A kempingben néhány apartman mellett fıként sátorozásra van lehetıség. Infrastrukturális feltételei (nagy közösségi terem, fızési lehetıségek) kiválóan alkalmassá teszik diák táborok szervezésére. A kemping lakói térítésmentesen használhatják a gyógyfürdı és a strand szolgáltatásait! Alkotmány u. 99. 2417 hrsz. Tel: + 3670 708-7255; + 3668 381-806 Farmer Csárda 5800 Mezıkovácsháza, Táncsics u. 4. Tel: 06/68-381-596 Aranykacsa Étterem & Panzió 800 Mezıkovácsháza, Árpád út 168. Tel: 06/30-925-4830 Kuliga horgásztó és kemping Helyfoglalás, érdeklıdés: kuliga@mail.globonet.hu Tulajdonosok: Kuliga Lırinc és családja Tel.: 06/68/381-510, 06-68/381-500, 06/30/95-37-634
Mezőhegyes Közigazgatási rangja: város (népesség: 6172 fı) A terület elsı írásos említése Rogérius váradi kanonok krónikájában jelenik meg, ott arról olvashatunk, hogy 70 falu népét gyilkolta le a tatár sereg. Magáról a településrıl Mezew Heges néven 1420-ban készült írásos emlék. A falu a történelem során többször elnéptelenedett; a török uralma alatt, a krími tatársereg bosszúhadjárata idején, a törökök kiőzésekor. A település és környéke 1711-ben kincstári birtokká vált, majd késıbb bérbeadták hadi szállító lócsiszároknak legeltetésre. Újranépesedését annak köszönhette, hogy Csekonics József lovas kapitány javaslatára II. József 1785-ben katonai ménesintézetet létesített. Nagy szükség volt erre, mert a Habsburg birodalom lóállományát a háborús idıszakok nagyon megviselték, ezért szükségessé vált a frissítése, hisz a 18-19. századi eredményes hadviselés fontos feltétele volt a jó állapotban lévı lóállomány. Kedvezı földrajzi adottsága miatt esett a választás erre a területre, hogy itt hozzák létre a katonai ménest. Ez a döntés jelentıs változást indított el Mezıhegyes életében. Az 1810-es évek elejére felépült a ménesközpont, a kiszolgáló személyzet és a méneshez tartozó többi épület. 1830 és 1832 között készültek el az akkor újításnak számító zabsiló tornyok, melybıl mai napig hét fennmaradt. A ménestelep miatt viszonylag sokan költöztek ide, többségük a ménesbirtok majorjaiban lakott. Erre az idıszakra nagyarányú építkezés jellemzı, azóta Mezıhegyes magán viseli a tudatosan tervezett települési jelleget és a már akkor kialakított kisvárosias vonásokat. Az 1849. augusztus 1-én és 2-án itt tartózkodó Kossuth Lajos is elismerte, és dicsérte az itt folyó munkát. Nagy fordulatot hozott, amikor 1869-ben a ménes a Felelıs Magyar Kormány kezelésébe került, ekkor kettéválasztották a ménest, és a ménesbirtokot, majd katonai alkalmazottak helyett fokozatosan áttértek a polgári személyek alkalmazására. 1872-ben községi rangot kapott. A II. világháború után mindössze hat lóval kezdték újra a lótenyésztést, mely napjainkra ismét nemzetközi hírővé vált. 1971-ben a település nagyközségi címet kapott. 1984-ben a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János Emlékéremmel tüntette ki a települést. Várossá 1989. március 1-én nyilvánították.
Ma Mezıhegyes területén és a majorban 49 mőemléképület található! A mezıhegyesi ménes A 225 éve tenyészlovak nevelésére alapított ménes mindig helyt adott a kor legkiválóbb fajtáinak. A 19. század közepére beltenyésztéssel kialakították az európai hírő mezıhegyesi félvért. Ménesbirtok A ménesbirtok igényesen megformált gazdasági célú épületei izgalmas látnivalót nyújtanak az osztálykiránduláson részt vevı diákcsoportoknak is. A Királyi Ménesintézetet II. József alapította 1784- ben. Az épületek többségét ma is eredeti funkciójukban használják. Ménesparancsnokság (Ménesintézet) 1785-tıl folyamatosan épült, Jung József és Hild János tervei alapján. A két klasszicista stílusú kaszárnya között van a ménesbirtok központja, emeleti fa gerendája 1880-as évekbıl származik. Az épület a város egyik jelképe. A kaszárnya épületekkel szemben lévı vakárkádos istállókat szintén Hild János tervezte. Érdekessége, hogy még ma is láthatóak bennük az eredeti vörös márvány etetık. Mezıhegyes, Kozma Ferenc u. 30. Tel.: 68/566-566 Nyitva tartás: H-P 8-16
Diadalívek A reprezentatív központi épülethez az északi, illetve a déli diadalíven keresztül lehet eljutni, melyeket Hild János tervezett (1807), mindkettı empire stílusú. Fedett lovarda Ez az empire stílusú lovarda mely 1809-ben épült az ország legrégebben mőködı lovardája. Korában technikai bravúrnak számított a lovarda nagy fesztávú belsı terének fa szerkezetes áthidalása. A Hild János által tervezett épület ma is eredeti funkciójának megfelelıen mőködik. Télen itt járatják a lovakat. A tetın a széllı mutatja a szélirányt, a toronyóra pedig az idıt. Az épület falán lévı dombormő Kozma Ferenc kiváló lótenyésztı (1826-1892) találkozását ábrázolja Ferencz Józseffel. A lovarda mellett gyönyörködhetünk az 1819- ben ültetett, közel 200 éves indiai eredető platánfában. Az óriási platán korával és méretével (35 méter magas, 4,55 méter törzsátmérıjő, 900 m 2 -es lombsátrú) érdemelte ki a védettséget. Kozma Ferenc u. 68/566-566, E-mail:info@mamkft.hu Nyitva tartás:h-p 8-16 Kocsimúzeum Az empire stílusú egykori istállóban rendezték be ezt az érdekes kiállítást, ahol különbözı korú és funkciójú kocsikkal, szánokkal továbbá lószerszámokkal és kocsis öltözetekkel ismerkedhetünk meg. Mezıhegyes, Kozma F. u. 30. Tel.: 68/466-015 mail:hotel.nonius@menesbirtok.hu Nyitva tartás: Jún. 1-szept. 30.: Szo-V 9-16
Déli reprezentatív kaszárnya 1785-ben copf stílusban építették Jung József tervei alapján. Központi magtár 1805 körül épült Hild János tervei szerint empire stílusban, ezt tartják az ország legimpozánsabb magtár épületének. Az épület tervének ihletıje a római vízvezeték lehetett. A kétszintes épület tetıterében még plusz két magtárszint található. Hild János tér Mezıhegyes Város Helytörténeti Győjteménye A település történetével segít megismertetni a kiállítás, melynek régészeti anyaga az ıskortól a török idıkig kalauzol minket. A kiállítás többi gazdag tárgyi emlék különbözı korszakokhoz kötıdı eseményeket, tevékenységformákat, életmódokat mutat be egészen napjainkig. Az állandó kiállítások mellett színvonalas idıszakos kiállításokkal (különbözı tematikákból) is
várják az ide látogatókat. A gazdag győjteményrıl részletesebb tájékoztatás: www.mezohegyesamk.hu Az épület 1847-ben épült kórháznak ( ember kóroda ), majd késıbb iskolának adott otthont, jelenleg a helytörténeti kiállítást nézhetjük meg benne. Elızetes egyeztetés után lehet megtekinteni, a belépés díjtalan. Szent György tér 1. Levelezési címe: 5820 Mezıhegyes, Béke park 1. Vezetıje Tarkó Gábor: 06-30-525-4567 Tel./Fax: 06-68-466-103 Mővelıdési Központ Városháza A 18. század elején a nıtlen gazdatisztek szállásául építették, eklektikus stílusban. Kozma Ferenc u. 11. Lóverseny pálya Minden év júniusában rendezik a rangos Mezıhegyesi Lovasnapokat, amely a ménesbirtok mai mőködésének hazai és nemzetközi bemutatkozó seregszemléje. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdaságtörténet, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve 18-19-20. századi hely-, ipar-, és életmódtörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Kollégium: Általános iskola diákotthona Tanítás nélküli idıben diákszállásként mőködik. Szent György tér 10. Levelezési címe: Cím: 5820 Mezıhegyes, Béke park 1. Tel./Fax: 06-68-466-103 / 06-30-445-5432 Szakképzı Intézmény Diákotthona Kozma Ferenc utca 23 Tel.: 06(68)466-006 Mobil: 06(30)475-2710 Fax: 06(68)466-006/25 Hompage: http://www.harruckern.hu Centrál Étterem Kozma F. u. 22. Tel: 06(68) 466-043 e-mail: central@freemail.hu Nyitva tartás: kedd, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: 10.00-20.00 -ig hétfı, szerda: 10.00-15.00-ig A ma is meglévı impozáns épület 1885-ben épült, jellegzetesen osztrák stílusjegyeket visel és a fachwerkes oromzatok aszimmetrikus óratornyával és színes üvegő zárt erkéllyel összekombinált és teljesen fából készült. Védelem alatt áll. Tourinform - Mezıhegyes 5820 Mezıhegyes, Béke Park 1. Telefon / Fax: (68) 466-103 Mobiltelefon: +36(30)3377-142 e-mail: mezohegyes@tourinform.hu Az iroda nyitva tartása Szezonban (június 15-augusztus.31.): hétfı-péntek: 9-17 óráig Szezonon kívül: hétfı - péntek: 8-16 óráig
Battonya Közigazgatási rangja: város (népesség: 6449 fı) Békés megye déli csücskében a Békés-Csanádi löszhát déli részén a Szárazér két partján a román határ mellett találjuk ezt a várost. Szegedtıl 80, Békéscsabától 62 km-re. 1995-tıl állandó határátkelıhely van Battonya és Turnu között. Feltételezések szerint az Árpád-korban itt lévı település egyik része Both birtokosáról Botanya nevet kapta, az idık során ez módosult Battonyára. Elsı írásos említés 1340-bıl származik. A 15. században öt falu volt a mai város területén, melyek többsége Hunyadi János tulajdonát képezte. A 16. század elsı felében 120 esztendeig a török kezébe került ez a környék. Az 1640-es években Ali török bég szerbeket telepített ide. A lakosság száma azonban csak 1780-tól kezdett jelentısebben emelkedni mikor románok vándoroltak be, illetve Pest megyébıl magyarok költöztek ide és néhány szlovák család. Jó természeti adottsága miatt a 18. századtól egyre jelentısebbé vált a gabonatermesztés, de megélhetési forrást nyújtott az Arad felé tartó kereskedelmi útvonalon közlekedık kiszolgálása, a kereskedés lehetısége is. 1891-ben a birtokviszonyok és a kiszolgáltatottság növekedése következtében robbant ki a földmunkás mozgalom, ezt követıen a 20. század elején tömegesen vándoroltak ki a térségbıl. A trianoni határok kialakulása súlyosan érintette a város gazdasági és közigazgatási szerepét. 1923- ban a jobb megélhetés reményében több mint kétszáz szerb család vándorolt vissza a mai Szerbia területére. Nem változott a város helyzete a II. világháborút követıen sem, nem szerepelt a fejlesztésre kijelölt települések között. A kormány csak az 1970-es évek elejétıl fordított erre a térségre figyelmet, a mezıgazdaság fejlesztésével, illetve a kıolaj és földgáz kitermelés segítésével. Napjainkban a román határátkelıhely (Turnu-Tornya) újabb megnyitása jelent fejlıdési lehetıséget. Ma a város a nemzetiségek (szerb, román, szlovák) békés egymás mellett élésének jó példája ez is a továbblépés egyik lehetısége lehet. SOS Gyerekfalu 1986. szeptember 27-én nyitották meg Magyarország elsı SOS-létesítményét. Az SOS-gyermekfalu hivatásos nevelıszülıi hálózatra épül. Feladata az állami gondozásba került gyermekek nevelésének a korábbinál humánusabb és eredményesebb megoldása. Jelenleg tíz mőködı családi házban gondoskodnak a gyermekekrıl.
Római katolikus templom A fı téren található Szentháromság plébániatemplom 1814-18 között épült klasszicista stílusban, késıbb 1934-38 között Pozsonyi Zoltán mőépítész tervei alapján neobarokk stílusban átépítették és kibıvítették. A templom belsı tere harmonikus, szépen díszített, festésében kiemelkedı szerepet játszott Molnár C. Pál helyi festımővész. A nemes majolikából készült stációképek Kovács Mária munkái. A mennyezeti freskókat Marosváry György készítette. Cím: Római Katolikus Egyházközösség Hısök tere 1. Tel: (36) 68/456-070 Városháza és volt Korona Szálló A Szentháromság Plébániatemplommal szemben található a nagyon igényesen megformált 1890-ben készült szecessziós stílusú városháza. Mellette találjuk az 1885-ben épült neoreneszánsz stílusú volt Hotelt és Kaszinót (Korona Szálló). Jelenleg az épületegyüttes felújítás alatt áll.
Szerb ortodox templom A szerb pravoszláv templom barokk és copf stílusban épült 1778-79 között. A szépen boltozott templombelsıben a berendezés és az ikonosztáz copf stílusú. A héttengelyes képfal három szintes, a Dél-Alföld egyik legnagyobb és legértékesebb kompozíciója. Alkotói Bantkó János, Dusán Aleksic aradi festık, illetve Sava Petrovic temesvári festı. A templom felújítása folyamatban van, csak elızetes bejelentkezéssel tekinthetı meg. Cím: Battonyai Szerb Egyházközösség Puskin u. 91. Tel: (36) 68/457-373 Román ortodox templom A hívı közösség akaratából az 1870-es években épült templom többszöri átalakítás után 1972-re nyerte el mai formáját. A romantikus építészeti vonásokat mutató épület legszebb része a gazdagon díszített berendezés és az ikonosztáz. A Szent Györgynek szentelt templom szép dísze a csiszolt kristályos, függı gyertyacsillár is. Cím: Battonyai Román Egyházközösség Hunyadi utca 40. Tel: (36) 68/457-236 Battonya vallási sokszínőségérıl a településen található hét templom árulkodik. Érdemes még a felsoroltakon kívül rövid pillantást tenni a Hunyadi utcában található evangélikus és református templomra is. Molnár C. Pál emlékház A szentek, szép nık és lovak festıje a 20. század magyar festészetének egyik Európában is ismert mestere. Kiállításának helyszínét saját maga választotta
ki, és a község alakíttatta át képtárrá. Az életmő több mint 3000 darabos repertoárjából 45 olajfestményt, és több grafikai és fametszet-sorozatot állítottak ki az emlékházban. Cím: Molnár C. Pál Emlékház 5830 Battonya, Fı u. 121. A város másik híres mővészének Dr. Lucián Magdu orvos, költı és rendezı - szülıházát emléktáblával jelölte meg a nevét viselı alapítvány. A város határában a mezıkovácsházai út közelében található a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Tompapusztai löszgyep. Ennek a 21 hektáros érintetlenül megmaradt területnek a legnagyobb értéke, hogy itt él hazánk egyik legveszélyeztetettebb gerincese, a fokozottan védett kisemlıs, a nyugati földikutya, de szintén fokozottan védett a magyar tarsza is. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdaságtörténet, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve vallástörténettel, nemzetiségi, etnikai kérdésekkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Wellness gyógyfürdı A három hideg vizes medence mellett termálvizes gyógyfürdı is várja a látogatókat. Területén sportolási lehetıségek: foci-, strandröplabda-, tollas-, és lábtengó pálya is található. A strand területén kb. 70 fıig tudnak szállást biztosítani. Étkezés megoldható a szomszédos étteremben! Cím: Strandfürdı, My Land Kft - Zsilka Mihály ügyvezetı 5830 Battonya, Bajcsy u. 72., Tel: ( 36 ) 68/456-048; 30/943-9242 Honlap: www.myland.hu Száraz ér panzió Különbözı ágyszámú szobák külön fürdıszobával, minden komfortot kielégítı kellemes környezetben, szabad téri pihenıvel, sátorozási lehetıség is van. Kossuth u. 46. Telefon: 06-68-456-153, Mobil: 06-20-976-3795, E-mail: galambossz@fabinet.hu Mikes Kelemen Kollégium Hısök tere 10. 68/457-078