A 25. évi debreceni parlagfűszezon értékelése a pollen- és a meteorológiai adatok tükrében Szokolovszki Zoltán Ph.D. hallgató, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 1. Bevezetés Az Észak-amerikai eredetű ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) 1997 óta hazánkban a legnagyobb területen kb. 5 millió hektáron előforduló, legelterjedtebb gyomnövény (1. ábra). 1. ábra Virágzó ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) A mezőgazdasági földeken, az utak mentén, az építkezéseken és a parlagterületeken az egész országban megtalálható (Járainé Komlódi és Nékám, 24). Károsító hatása a mezőgazdaságon túl a közegészségügyben is jelentős, hiszen a parlagfű pollenje (2. ábra) ma Magyarországon a legfontosabb aeroallergén, a pollenallergia fő okozója. 2. ábra A parlagfű allergén pollenje 1
Magyarország lakosságának kb. 3%-a szenved valamilyen allergiás betegségben, ezek 65%-a pollenérzékeny, s e pollen-érzékenységnek legalább 6%-a a parlagfű pollenjétől ered (Makra, Juhász, Borsos és Béczi, 24), azaz e gyom minden évben kb. 1,2-1,5 millió magyarnak okoz szezonális egészségügyi problémát. Hazánkban a parlagfű gyors terjedésének egyik oka, hogy az éghajlat kedvező e gyom fejlődése, hosszan tartó virágzása és jelentős mennyiségű pollenkibocsátása szempontjából. A fapollen- és a fűpollen-szezon pollenprodukciójával összevetve, éves bontásban az Ambrosia pollen egy-egy év összpollen-produkciójának 36-44%-át teszi ki (Juhász, 23). Ez az érték nem meglepő, hiszen e növény egyetlen egyede naponta egymillió, élete során akár 8 milliárd pollenszemet is képes termelni (Magyar, 22). A porzós virágok nyílása 7-1 nappal megelőzi a termősekét, és a főágak virágzása előbb kezdődik, mint a mellékágaké. Nálunk a pollenszórás kezdete július 13. és augusztus 4. közé esik. A fészkekben az egyes porzós virágok egymást követően nyílnak. Egy-egy porzós fűzér maximális virágportermelése egymásfél hétig tart, a teljes növény így több, mint egy hónapig bocsát ki pollent (Mihály és Botta-Dukát, 24). A csúcsvirágzási időszak többnyire augusztus 15 - szeptember 15. közé esik, azonban a későn (nyáron) csírázó magvak hosszúra nyúló akár az első fagyokig tartó virágzási időszakot biztosítanak (Juhász, 23). 2. Problémafelvetés Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának megfigyelései alapján 21-23 között hazánkban Debrecenben mérték a parlagfű pollen legmagasabb napi koncentrációját (pl. 21-ben 166 db pollenszem/m 3 ), melynek értéke 25-ig fokozatosan csökkent (5 db pollenszem/m 3 alá). A kedvező változás ellenére azonban még korántsem lélegezhetünk fel, hiszen a parlagfű pollenjére érzékeny betegeknél már a határértékként megállapított napi 3 pollenszem/m 3 érték is tüneteket vált ki. Az összpollenszám tekintetében is folyamatos csökkenés figyelhető meg, 25-ben Debrecen parlagfű pollennel már csak közepesen szennyezett volt, az érték az előző évhez képest 34,3%-kal (4 pollenszem/m 3 alá) csökkent (Páldy, 26). Szakirodalmi adatok alátámasztják, hogy a pollinációs időszak tartama és a pollenképződés mértéke jelentősen függ a meteorológiai tényezőktől, elsősorban a hőmérséklettől, a légnedvességtől és a besugárzási viszonyoktól. A növekvő hőmérséklet és a csökkenő légnedvesség fokozza a pollenképződést (Makra, Juhász, Borsos és Béczi, 24). A szél iránya, a szélörvények, a csapadék és a napsütés nemcsak a virágporszemek egyidejű, tömeges kiszóródására vagy éppen lecsapódására, hanem terjedésére is hatással vannak. Száraz, meleg, szeles időben, az ún. frontbetörések alkalmával a levegő pollenkoncentrációja erősen megnő. Gyakran tízszerese is lehet annak a mennyiségnek, ami az allergiás tünetek kiváltásához elegendő (Járainé Komlódi, 1988). Mindezek alapján tanulmányomban a 25. évi debreceni parlagfű-szezont kívánom bemutatni az általam számított pollenértékek és a beszerzett meteorológiai adatok közti összefüggésben. 2
3. Anyag és módszer A pollenadatokat a következőképpen gyűjtöttem és dolgoztam fel: négy darab tárgylemezt glicerinnel megcseppentettem, majd a Debreceni Egyetem főépületének a negyedik emeletén a négy fő égtájnak néző ablakpárkányokra helyeztem ki. A glicerinbe beletapadtak a légköri partikulumok, köztük természetesen a pollenszemek is. A tárgylemezeket heti rendszerességgel cseréltem, és a glicerines területet egy-egy fedőlemezzel lefedtem. A bevett tárgylemezeket mikroszkópos vizsgálatnak vetettem alá. Hund 3-as típusú fénymikroszkóppal először 2x-os nagyításon átnéztem a fedőlemez alá eső teljes területet. Jellemző módon a pollenszemek rendezetlenül, gyakran egymást átfedő halmazokba csoportosultak, a látótér egyes részeiről meg olykor teljesen hiányoztak, emellett több esetben makroszkopikus részecskék (pl. állati- és növényi szövetdarabok) is nehezítették a felismerést és a számolást. Mindezek kiküszöbölésére minden mintánál kiválasztottam olyan részeket, ahol a pollenszemek a mikroszkóp alatt a látótérben viszonylag egyenletesen oszlanak el, és így a 4x-os nagyítással kapott látótérben a fedőlemez hosszában három sávban számoltam össze a parlagfű-pollenszemeket, illetve további rendszertani elkülönítés nélkül az összes többi, glicerinbe foglyul esett virágporszemet. A kapott adatokat a négy égtáj és a pollenszezon hetei szerint rendeztem táblázatba, és Microsoft Excel program segítségével készítettem a diagramokat. Megjegyzem, hogy mivel a vizsgálat helyszíne (az egyetem főépülete) a mintavétel szempontjából tulajdonképpen egy pontnak fogható fel, a tárgylemezek égtájak szerinti elkülönítésével nem vártam pollenszámokban mutatkozó szignifikáns különbséget, azonban azt biztosította, hogy minden héten négy mintával is dolgozhassak. A meteorológiai adatokat a napi légnyomás-, hőmérsékleti-, relatív nedvesség- és csapadékértékeket a Debreceni Egyetem mérőállomása bocsátotta rendelkezésemre, melyeket szintén Microsoft Excel program segítségével dolgoztam fel. 4. Eredmények 25 nyarán a július végi hőséget követő erősen csapadékos, hűvös augusztus Debrecenben és az egész országban nagyban befolyásolta a parlagfű pollenszórását. A parlagfű pollenje a 27. héttől (július elejétől) jelent meg a csapdáimban, azonban a 3. hétig (július 25.-ig) mindössze néhány pollenszemmel képviselte magát, majd a 3. héttől, a száraz, meleg idővel indult be igazából a szezon, ami gyakorlatilag a 41. hétig (október közepéig) tartott (3. ábra). Ezután már csak néhány pollenszemet sikerült találnom az egész fedőlemez alatti területen. Összességében a szezon 84 napos volt. Debrecenben a parlagfű csúcsvirágzása és a pollenszórás maximuma a 34-35. hétre (augusztus vége-szeptember eleje) esett. A 31. héttől a 39. hétig, leszámítva az esős, 33. hetet (augusztus közepét) tehát összesen mintegy 49 napon át a parlagfű pollenje magas (a csapdákban számolt 1 pollenszem felett) vagy igen magas (15 pollenszem felett, lásd 1. táblázat) koncentrációban volt jelen a levegőben, mely az arra érzékeny betegekben az allergiás tüneteket kiváltásához már elegendő. Mint ahogyan már említettem, az égtájak tekintetében nem vártam pollenszámokban mutatkozó szignifikáns különbségeket, azonban megfigyelhető volt, hogy általában a keleti égtájnak kitett csapdák fogták be a legtöbb virágporszemet (3. és 4. ábra), mely azzal magyarázható, hogy a parlagfűvel erősebben fertőződött homokos, nyírségi területek felől az ÉK-i széllel több pollenszem érkezett. 3
1. táblázat A 25. évi parlagfű-szezon polleneredményei Debrecenben Hetek 3. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 4. 41. Hetek 3. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 4. 41. ÉSZAKI CSAPDA DÉLI CSAPDA parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes (db) (db) (db) %-ában (%) (db) (db) (db) %-ában (%) 34 147 181 19 44 161 25 21 124 118 242 51 111 14 215 52 13 122 252 52 116 12 236 49 88 74 162 54 91 8 171 53 169 4 29 81 18 4 22 82 18 36 216 83 176 44 22 8 129 78 27 62 14 96 236 59 115 63 178 65 13 1 23 57 12 14 224 54 128 97 225 57 71 66 137 52 77 7 147 52 44 64 18 41 4 66 16 38 36 53 89 4 34 6 94 36 KELETI CSAPDA NYUGATI CSAPDA parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes (db) (db) (db) %-ában (%) (db) (db) (db) %-ában (%) 41 177 218 19 42 188 23 18 141 1 241 59 136 11 246 55 14 114 254 55 128 98 226 57 94 84 178 53 79 8 159 5 186 51 237 78 177 52 229 77 191 49 24 8 184 4 224 82 137 111 248 55 141 19 25 56 144 71 215 67 132 82 214 62 141 18 249 57 111 89 2 55 77 52 129 6 62 48 11 56 48 5 98 49 39 6 99 39 4 38 78 51 2 37 57 35 4
db pollen 225 2 175 15 125 1 75 5 25 31 32 33 34 35 36 37 38 39 31 311 312 3. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 4. 41. északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 3. ábra 25. 3-41. (július 25-október 16.) parlagfű-pollenszáma Debrecenben db pollen 275 25 225 2 175 15 125 1 75 5 25 31 3. 32 31. 32. 33 33. 34 34. 35 36 35. 37 36. 37. 38 38. 39 31 39. 311 4. 312 41. északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 4. ábra 25. 3-41. (július 25-október 16.) össz-pollenszáma Debrecenben parlagfű pollen % 1 8 6 4 2 3. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 4. 41. 31 32 33 34 35 36 37 38 39 31 311 312 északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 5. ábra A parlagfűpollen össz-pollenszámhoz viszonyított aránya 25. 3-41. ben (július 25-október 16.) 5
A parlagfűpollen arányát az össz-pollenszámhoz viszonyítva azt találtam, hogy a parlagfűszezon első harmadában (3-33. hét) amikor eleve is sok pollenszem volt a levegőben (4. ábra) főleg a pázsitfüvek, a csalánfélék, az útifű, a libatopfélék és az üröm miatt a parlagfűpollen 2-6%-os értékekkel szerepelt. Ezt követően a csúcsvirágzásakor szinte kizárólagosan 8% feletti részesedéssel járult hozzá a levegő pollenterheléséhez. A szezon vége felé a parlagfűvel együtt a többi gyom pollenszáma is csökkent, és a parlagfűpollen a megszámlált virágporszemek közel felét tette ki (5. ábra). Az időjárás tükrében (6., 7. és 8. ábra) a szezon lefutására jellemző volt, hogy a július végi száraz, meleg idő jelentős lökést adott a pollenszórásnak, így augusztus elejére a parlagfűpollen már magas értékkel szerepelt. Az augusztus közepi hűvösebb, csapadékos, magas páratartalmú (33.) hét némi enyhülést hozott az allergiásoknak, a parlagfű és a többi allergén gyom pollenszáma csökkent a levegőben és így a csapdáimban is (3. és 4. ábra). Az augusztus végi, szeptember eleji időszak (35. hét) napos, meleg és száraz napjai nagyban hozzájárultak a gyom csúcsvirágzásához és maximális pollenszórásához; azaz Debrecen város levegőjének parlagfű-pollenterhelése ekkor volt a legsúlyosabb, ezáltal a legveszélyesebb időszak a szénanátha kialakulására. Szeptember közepétől (37. hét végétől) a hőmérséklet csökkenése és a néhány napos esők (magas légnedvesség) miatt a pollenszám elkezdett csökkenni, majd október közepével (41. hét), a hűvösebb, őszi idő tartós beálltával a pollenszezon véget is ért (3. és 4. ábra). Celsius fok 35 3 25 2 15 1 5 33. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 34. 341. napi középhőmérséklet 6. ábra 25. 3-41. (július 25-október 16.) hőmérsékleti értékei 6
% 12 1 8 6 4 2 13. 831. 1532. 2233. 2934. 3635. 4336. 537. 5738. 6439. 714. 7841. napi légnedvesség 7. ábra 25. 3-41. (július 25-október 16.) légnedvesség értékei mm 5 4 3 2 1 heti csapadék 13. 831. 1532. 2233. 2934. 3635. 4336. 537. 5738. 6439. 714. 7841. 8. ábra 25. 3-41. (július 25-október 16.) csapadék értékei 5. Összefoglalás A 25. évi debreceni parlagfűszezonról összességében megállapítható, hogy az egyre nagyobb hangsúlyt kapó parlagfű-mentesítés (figyelemfelhívás, tájékoztatás, szaktanácsadás, közérdekű védekezés) mellett az időjárás meghatározó volt a parlagfű virágzására és pollenszórására. Az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb augusztusi napok alatt a pollenszám csökkent. Az augusztus végi, szeptember eleji száraz, meleg idő pedig elősegítette a csúcsvirágzást és az igen erőteljes pollenszórást, melynek következtében a levegő pollentartalma nagyon magas lett, s a többi növény virágporához viszonyítva a parlagfűpollen szinte egyeduralkodóvá vált. A bíztató eredmények pl. az előző évhez képest a levegő parlagfűpollenkoncentrációjának országos átlagban 22%-os csökkenése, vagy a szigorúbb törvényi 7
szabályozás miatti hatékonyabb közérdekű gyommentesítés (Péterfia, 26) ellenére az ország, ezen belül Debrecen parlagfűpollen-terhelése még mindig jelentős, az erre érzékenyek minden évben akár 6-8 hétig is szenvedhetnek az allergén virágportól. Így a pollenszezon lefutásának meteorológiai tényezőkkel összefüggő vizsgálata, és erről a lakosság folyamatos tájékoztatása (pl. részletes pollen-előrejelzésekkel) kiemelten fontos közegészségügyi feladat. Irodalomjegyzék Magyar D. (főszerk.) 22: Légköri allergének tér- és időbeli eloszlása Magyarországon, a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram kiadásában, Budapest, pp. 46-52. Mihály B. és Botta-Dukát Z. 24: Biológiai inváziók Magyarországon ÖZÖNNÖVÉNYEK, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 337-37. Járainé Komlódi M. 1988: Pollenháború, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, pp. 93-12. Járainé Komlódi M. és Nékám K. 24: Pollenlavina, felelős kiadó: Dr. Nékám Kristóf, Budapest, 25 p. Juhász M. 23: Ellep a pollen? Tények a parlagfűről, letöltve a http://www.ameganet.hu//33parlagfu.gcw weboldalról 26 január 1.-én, 4 p. Makra L., Juhász M., Borsos E. és Béczi Z. 24: A parlagfű pollen koncentráció Szegeden és kapcsolata a meteorológiai elemekkel, LÉGKÖR XLIX. évf. 24. 1. szám, Budapest, pp. 22-28. Páldy A. 26: A parlagfű pollenkoncentrációjának alakulása az elmúlt öt évben, Gyakorlati Agrofórum Extra 26. május, Budapest, pp. 31-34. Péterfia É. 26: A Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság tevékenysége, Gyakorlati Agrofórum Extra 26. május, Budapest, pp. 35-36. Szokolovszki Zoltán Ph.D. hallgató, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 41 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 9., Tel.: 7/527-1899 Fax: (52) 512-945, E-mail: lucidum@freemail.hu 8