A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Irodalomelmélet LLM2007 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Berszán István 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Borbély András 2.4 Tanulmányi év MA 1 2.5 Félév 2 2.6. Az értékelés módja Vizsga 2.7 A tantárgy típusa Kö, A 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 A tantervben szereplő összóraszám 70 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor 14 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 8 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 8 Szemináriumok / házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 8 Konzultáció 2 Vizsgák 2 Más tevékenységek: 0 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
5. Feltételek 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei előadóterem, alkalmilag vetítő, laptop, hangszórók szemináriumi terem, alkalmilag vetítő, laptop, hangszórók 6. Elsajátítandó kompetenciák C1.1 Szakmai kompetenciák Általános kompetenciák C1.2 C1.3 C1.4 CT1 CT2 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései bevezető tájékozódás a 20. századi és kortárs irodalomtudományi diskurzusokban és azok egymáshoz való viszonyaiban az előadás az egyes irodalomtudományi diskurzusok irodalomkoncepcióját, fogalomapparátusát és értelmezési technikáit mutatja be a szemináriumokon alapszövegek közös olvasására és a megismert értelmezési stratégiák alkalmazására kerül sor 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1-2. Irodalom és tudomány a logika mint Problémafelvetés és a tündérmese (Nietzsche). A tudományos irodalomolvasó paradigma (Thomas Kuhn) és a diskurzus (Michel Foucault) koncepciója. hallgatók problémaérzékenységén ek
Eredetkontextus és műközpontúság a strukturalizmus előtti irodalomtudományi diskurzusokban. 3. A forma rendszerszerűségének strukturalista elve. A forma realitásának strukturalista elve. A forma globalitásának strukturalista elve. Intencionalitás és rétegelmélet (Roman Ingarden). A mű jelszerűsége (Mukarovsky) és összetevői. Nemes Nagy Ágnes: Az alvó lovasok 4. Paradigmatikus és szintagmatikus szerveződés a nyelvi működésben (Jakobson). A jakobsoni poétikai funkció. A kifejezés és a tartalom síkja Roland Barthes szemiológiai rendszerében a konnotatív nyelv. : Jorge Luis Borges: Két király és két útvesztő 5-6. Klasszikus és posztmodern hermeneutika különbsége. Az analógia és a formális logika viszonya Ricoeur felfogásában. A hit és a gyanú hermeneutikája (Paul Ricoeur). Gadamer játékelméletének alaptézisei. A megértés előzetesség-struktúrája. A hatástörténeti tudat fogalma. A hermeneutikai szituáció és a horizont viszonya. Gadamer hagyománykoncepciójának foucault-i kritikája. Kun Árpád: A csőszök 7-8. A jelenlét metafizikájának dekonstruálása (Jacques Derrida). A totalitásba vetett strukturalista bizalom megingatása. A középponttal rendelkező struktúra kritikája. Dekonstruktív retoricitás (Paul de Man). William Blake: A tigris (Szabó Lőrinc) 9. Antropológia és kultúratudományok (Clifford Geertz, Walter Haug, Stephen Greenblatt). Fogalom-tisztázó magyarázat és a fogalmak, elméleti koncepciók demonstratív olvasástechnikai alkalmazása. A hallgatóknak menet közben ellenőrizniük kell a tanári olvasat megfelelését a demonstrált irodalomtudományi beszédmódnak, illetve az olvasott irodalmi szövegnek.
10. Társadalomtörténet (Pierre Bourdieu). 11-12. Az irodalom médiaelméleti megközelítésben (Werner Wolf). Bodor Ádám: Behavazott lábnyomok 13-14. Irodalom és gyakorláskutatás (Berszán István) Terepkönyv-gyakorlatok Kötelező könyvészet 1. Bókay Antal, Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest 1998. (a szöveggyűjteményből irányzatonként két-két alapszöveg elolvasása közetelező. Lásd ajánlott szakirodalom) 2. Paul Ricoeur: Struktúra és hermeneutika. In Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud, Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest 2002. 3. Jaques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diskurzusában. In Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud, Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest 2002. 4. Stephen Greenblatt: A társadalmi energia áramlása. In szerk. Bókay Antal Vilcsek Béla Szamosi Gertrud Sári László: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest 2002. 5. Pierre Bourdieu: A megértés megértése. A tiszta esztétika történeti genézise. In Bónus Tibor-Kelemen Pál-Molnár Gábor Tamás (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Ráció, Budapest: Ráció, 2005. 6. Werner Wolf: (Inter)mediality and the Study of Literature 7. Berszán István: Terepkönyv-gyakorlatok. In Berszán István: Gyakorláskutatás. Irások és mozgásterek. Kalligram, Pozsony, 2013. 8.2 Szeminárium 1. Bevezetés. A munkamódszer megbeszélése, vitaindítók kiválasztása. Az irodalomtudomány kialakulásának vázlatos Didaktikai módszerek A szeminárium szakmai célja részletesebb betekintést nyújtani az irodalomelmélet négy Megjegyzések
történet: a filozófiai esztétikák; a pozitivizmus és biografizmus (race, milieu, moment historique); a szellemtörténet (élmény és jelentés) és a régi hermeneutika (szó szerinti, allegorikus, morális, anagogikus jelentés) 2. A strukturalizmus. A modernitás fogalma és műimmanens kritika. A strukturalizmus sajátos szerepe a magyar irodalomtudományban Terry Eagleton, Strukturalizmus és szemiotika, in: Uő., A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Budapest, Helikon Kiadó, 2000, 83-112. Roman Ingarden, Az irodalmi műalkotás kétdimenziós szerkezete, in: Stilisztikai tanulmányok, Bukarest, Kriterion, 1976., 25-39 Kiselőadások: Formateremtő elvek a költői alkotásban, szerk. Hankiss Elemér, Budapest, Akadémiai, 1971. (csak áttekintésre) A novellaelemzés új módszerei, szerk. Hankiss Elemér, Budapest, 1971. (csak áttekintésre) Bezeczky Gábor, A strukturalizmus Magyarországon, in: 2000, 2006/4. (http://ketezer.hu/2006/04/a-strukturalizmusmagyarorszagon/) 3. A strukturalizmus meghaladása. Mihail Bahtyin és a nyelv szociopétikai megközelítése. Roland Barthes és a struktúra újrafelosztása. fontos irányzatába, módszertanába, szemléleti előföltevéseibe, alapműveibe. A szövegek együttolvasása és vitaindítókon való bemutatása során az absztrakt gondolkodási készségek fejlesztése, a terminológia-használat, a magas színvonalú önálló és analitikus gondolkodás fejlesztése a didaktikai cél. Terry Eagleton, A posztstrukturalizmus, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Budapest, Helikon, 2000, 113-132. Vitaindító előadás:
Mihail Bahtyin, A szó a költészetben és a prózában, in: uő, A szó esztétikája, Budapest, Gondolat, 1976, 173-215. Roland Barthes, S/Z, Bp., Osiris, 1997, 13-32. 4. Hermeneutika I. Heidegger és a metafizika meghaladása. A megértés elsődlegessége. Az egzisztenciális hermeneutika. Richard E. Palmer, Heidegger posztmodernsége, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 177-190. Kiselőadás: Olay Csaba, Ullmann Tamás, Kontinentális filozófia a XX, században, Budapest, L Harmattan, 2011, 111-128. Martin Heidegger, A filozófia vége és a gondolkodás feladata, in: Uő., költőien lakozik az ember. Válogatott írások, Budapest/Szeged, T-Twins/Pompeji, 1994, 255-277. 5. Posztstrukturalizmus és dekonstrukció. A logocentrizmus kritikája, az el-különböződés, az iterabilitás, az oltvány Jonathan Culler, Dekonstrukció. Elmélet és kritika a strukturalizmus után, Budapest, Osiris, 1997, 117-154. Jacques Derrida, Mi a költészet?, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 276-279. Vitaindító előadás: Jacques Derrida, A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása A posztstrukturalizmustól a Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 265-275.
6. Hermeneutika II. A nyelv kitüntetettsége és a soknyelvűség. Hermeneutika az oktatásban. Hans-Georg Gadamer, A nyelvek sokfélesége és a világ megértése, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 191-197. Kiselőadás: Orbán Gyöngyi, "...ugyanúgy mint mindig". A hermeneutika helye az irodalomoktatásban, in: Uő., Híd és korlát. Irodalmi hermeneutikai esszék, Kolozsvár, Egyetemi Műhely/Bolyai Társaság, 2014, 83-105. 7. Posztkoloniális kritika. Gyarmatosítás, multikulturalizmus, helyi kultúra. Az alárendelt szóhoz juttatása idem Edward Said, Bevezetés a posztkoloniális diszkurzusba, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 601-613. (http://epa.oszk.hu/00000/00012/00012/said. htm) Kiselőadás: Gayatri Chakravorty Spivak, Szóra bírható-e az alárendelt?, Helikon Irodalomtudományi Szemle, 1996/4, 450-483. Kötelező könyvészet: Terry Eagleton, A posztstrukturalizmus, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Budapest, Helikon, 2000. A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000 Jonathan Culler, Dekonstrukció. Elmélet és kritika a strukturalizmus után, Budapest, Osiris, 1997
9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalma megfelel az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán MA képzésen oktatott irodalomelmélet irodalomtudományi diskurzusokra vonatkozó tematikájának. Ez az előadássorozat nagyobb hangsúlyt fektet a megismert irodalomtudományi beszédmódok olvasástechnikai bemutatására. 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.4 Előadás Jártasság a témában és a Írásbeli vizsga 50% szakirodalomban A megadott vizsgafeladatra koncentrálás Az írásbeli vizsgadolgozat szövegszervezése 10.5 Szeminárium (1.) A vitaindító. 50 % beszélgetés moderálásának és a szemináriumi tematika kifejtésének értékelése, (2.) félév végi szövegés fogalomismereti teszt, mely feltétele a kollokviumi vizsgára engedésnek 10.6 Minimális követelmények A kötelező szakirodalom elolvasása Jelenlét a szemináriumon (1 hiányzás megengedett) A félév során egyszer szemináriumi vitaindítót tartani Írásbeli teszt Vizsgatétel az előadás anyagából 10.3 Ennek aránya a végső jegyben