HOGYAN FŐZZÜNK GYORSAN ÉS OLCSÓN? GOLARITS MARCELL

HOGYAN FŐZZÜNK GYORSAN ÉS OLCSÓN? GOLARITS MARCELL

Bevezetés: A kutatásban, melyet végeztem, a különböző tűzhelyeket hasonlítottam össze energiafelhasználás, költséghatékonyság és teljesítmény alapján. Ebben a dolgozatban ezeknek a méréseknek a menetét és az eredményeit ismertetem. A mérések során 2 liter, 17 C-os vizet forraltam fel a különböző tűzhelyeken, miközben figyeltem az eltelt időt és a felhasznált energiát, amiből később költséget számoltam. Minden esetben háromszor végeztem el a mérést, és törekedtem a legnagyobb hatásfok elérésére. Emellett mindig próbáltam úgy számolni az energiafogyasztást és a költséget, hogy az a valóságnak megfelelő legyen, ezért pl.: a sparheltnél és a szabadtűznél a begyújtáshoz szükséges fát is hozzá számoltam. A méréshez használt eszközök: hőmérő (1. ábra), stopper (2. ábra), fogyasztásmérő (3. ábra), mérleg (4. ábra) továbbá lábos, de ez az egyes estekben eltérő volt. 1. Gáztűzhely (5. ábra) Gáztűzhelyen végeztem a kísérletet először, mivel ilyen tűzhelyünk van otthon. Ezeknél a méréseknél kellett rá jönnöm, hogy minden mérés után lesz 2l felforralt vizem, amivel nem tudok mit kezdeni, de kis gondolkodással némi cukorral és pár tea filterrel sikerült segíteni a problémán. A mérések során a következő eredményeket kaptam: forralási idő t (perc) 20:26 19:43 18:15 elhasznált gáz V (m 3 ) 0,055 0,076 0,057 energia szükséglet E (J) 1885950 2606040 1954530 költség (Ft) 4,444 6,1408 4,6056 Az eredményekből látszik, hogy a forraláshoz átlagosan 19p 28mp (± 49mp) kell, eközben 0,06267 (± 0,0267) m 3 gáz fogyott, ami 34,29 MJ/m 3 fűtőértékkel számolva 2148954 (± 915543) J energiának felel meg. Ez 80,8 Ft/m 3 gázárral (áfával) 6,43 (±2,74) Ft-ba került. 2. Villanytűzhely (kerámialapos) (6. ábra) Másodszorra egy kerámialapos villanytűzhelyen végeztem a mérést. A fogyasztás mérését a villanyóra leolvasásával végeztem, úgy, hogy a házban minden más elektromos berendezést kihúztam vagy kikapcsoltam. Ezt úgy tudtam megtenni, hogy egy Svájcban élő rokonomtól elkértem a mérések erejéig magyarországi lakását. A kísérletek során a következő adatokat mértem: forralási idő t (perc) 26:07 26:57 27:03 áramfelhasználás E (kwh) 0,48 0,5 0,43 energia szükséglet E (J) 1728000 1800000 1548000 költség Ár (Ft) 7,776 8,1 6,996 A felforraláshoz a mérések alapján 26p 42mp (±24mp) ez alatt 0,47 (±0,0267) kwh energia fogyott, ami 1692000 (±96120) J-nak felel meg. Így 16,2 Ft/kWh villanyárral és áfával számolva 9,66 (±0,545) Ft-ba került a víz felforralása. 2

Mikrohullámú sütő (7. ábra) A mikrohullámú sütőnél váratlan dolog történt a mérés során, mivel a forralni kívánt 2liter víz nem akart felforrni (8. ábra). 30 percnyi melegítés után 96 C-os volt a víz, ezután további 25 percig melegítettem, de a víz nem melegedett tovább (ez összesen 0,78 kwh-t fogyasztott), amit még mindig nem sikerült értelmezni, hiszen a sütőn mindent maximumra állítottam, és mint köztudott a mikrohullámú sütővel a vizet túl is lehet fűteni. Azért, hogy mégis legyen valami eredményem-megismételtem a kísérletet 0,5 l vízzel, amit felszoroztam 2 literre. Ez az eredmény azonban nem túl mérvadó mivel a minden esetben azonos fogyasztást mértem, és mint írtam a 2 l valójában nem sikerült felforralni. A 0,5 l-re mért adatok: forralási idő t (perc) 7:06 7:07 7:03 áramfelhasználás E (kwh) 0,13 0,13 0,13 energia szükséglet E (J) 468000 468000 468000 költség Ár (Ft) 2,106 2,106 2,106 Átlagosan 7p 5,3mp (± 4,7mp) kellett a fél literhez felforralásához, a 2l-hez így 28p 21,2mp (±18,8mp) kellett volna, eközben 0,52 kwh= 1872000J energia fogyott volna, ami 10,7 Ft-ba került volna. 3. Indukciós főzőlap (9. ábra) Az indukciós főzőlap a legújabb főzési módszer, ami a mágneses indukció elvén alapul, ez azt jelenti, hogy elektromágnesként mágneses teret hoz létre, ami áramot indukál az edényben, ez az áram pedig egyből hővé alakul az edény ellenállásán. Hátránya, hogy csak speciális, mágnesezhető edényben lehet rajta főzni, de előnye hogy a főzőlap nem melegszik csak annyira amennyire az edény melegíti (ez azt jelenti, hogy miután levettük az edényt egy fél percen belül már olyan hideg, hogy nyugodtan rárakhatjuk a kezünket). A főzőlap gyártója azt írta a dobozra, hogy 50%-os az energia megtakarítás a kerámialapos tűzhelyhez képest. Lássuk igazolják-e ezt a mérések. forralási idő t (perc) 9:23 9:13 9:16 áramfelhasználás E (kwh) 0,25 0,24 0,25 energia szükséglet E (J) 900000 864000 900000 költség Ár (Ft) 4,05 3,888 4,05 A forrásba jövéshez szükséges idő 9p 17.3mp (±3,77mp)-re volt szükség. Ehhez 0,2467 (±0,0133)kWh, azaz 888000 (±16000)J energiát használtunk, tehát igazat mondott a gyártó. Ez a fogyasztás 5,075 (± 0,072) Ft-ba került. 4. Sparhelt (10. ábra) Sparhelten is el akartam végezni három mérést, de ez sajnos nem sikerült, mivel a keresztszüleimnek van csak ilyen tűzhelyük, ők pedig Csákváron laknak és csak ritkán tudjuk őket meglátogatni. Mivel úgy akartam a mérést elvégezni, hogy a kiinduláskor hideg legyen a sparhelt, aznap a megérkezésemig nem gyújtottak be. Miután az első mérést 3

elvégeztem, rá kellett jönnöm, hogy a sparhelt nem fog kihűlni időben ahhoz, hogy még egy vagy két mérést el tudjak végezni. Ezért sajnos csak egy mérést készítettem. A felforralás 24p 22mp-ig tartott ez alatt (a gyújtóssal együtt) 1079g tölgyfát égettem el ebből körülbelül negyed kiló maradt is (11. ábra). A tölgyfa fűtőértéke 15,1MJ/kg ezzel számolva 16292900J energiát kellett a felforraláshoz felhasználni. Ez 28 Ft/kg-os árral számolva 30,22 Ft. Úgy tűnik, mintha ez volna a legdrágább főzési módszer, de ez az eredmény csalóka, mivel mint azt feljebb írtam, hideg volt kezdetben a sparhelt. A melegítés során az egész sparhelt felmelegedett, annyira, hogy a keresztapám egy teát főzött rajta, az unokatestvérem pedig a kávéját melegítette meg. Ezen kívül az egész szoba jól át melegedett. A keresztapám mondta, hogy télen csak egy héten kellet begyújtani a cserépkályhába, azon kívül a sparhelttel fűtöttek. 5. Szabadtűz (12. ábra) A szabadtűzön való forralást érdekességnek mértem meg, de sajnos az idő és az elhasznált fa is azén hibámból kicsit több lett, mint amennyi szükséges lett volna. Ez azért következett be, mert pontosabban akartam mérni, és ezért csak kis adagokban pakoltam rá a fát, így sikerül 15 percig 80 C körül tartani, aztán megelégeltem és rátettem egy nagy fát ami persze nem égett le. Így a forralás 56p 10mp-ig tartott, ez alatt 2862g fát (főként tölgyet) égettem el amiből körülbelül 500g maradt (13. ábra). Az elégetett fa 43201000J energiát adott le, ez a 28 Ft/kg-os árral számolva 80,14 forintba került. Ezen adatok ellenére is mindenképp megéri a gulyást és a pörköltet tűzön csinálni, mivel mint mindenki tudja, így lesz a legfinomabb. Összehasonlítás Ebben az összehasonlításban azt szeretném ismertetni, hogy a méréseim alapján melyik tűzhely típust érdemes beépíteni egy új házba vagy melyikre érdemes lecserélni a régit. Ezért ebből a vizsgálatból kiesik a szabadtűz, a mikrohullámú sütő és a sparhelt. A mikrohullámú sütő azért, mert csak kiegészítője a rendes tűzhelynek és majdnem minden háztartásban megtalálható, a sparhelt pedig azért, mert ma már szinte senki nem építené be a házába a körülményessége miatt. Így tehát a versenyben maradt a kerámia lapos, a gáz és az indukciós tűzhely. Ezek közül szerintem a kerámia lapos a legrosszabb több szempontból is. Ezzel a legdrágább a főzés, ami jól látszik a diagramból is, és ezen melegszik fel a leglassabban a víz (15. ábra.) Emellett a másik kettőhöz képest hátrány, hogy a főzés során felmelegszik főzőlap, ami a lekapcsolás után még sokáig forró, és ez nem is látszik rajta, így veszélyes is lehet. Már csak a gáz és az indukciós között kéne dönteni, de ez egy nehezebb feladat. A gyorsaságban és a költségben egyértelmű győztes az indukciós (14. ábra). viszont egy indukciós tűzhely ára 140 000Ft, amíg egy gáztűzhelyé 50 000Ft, tehát ahhoz, hogy visszanyerjük a gáztűzhelyhez képesti árkülönbséget legalább 60 év kellene. Emellett az is a gáztűzhely mellett szól, hogy azon bármilyen edénnyel lehet főzni, amíg az indukcióson csak mágnesezhetővel. Ezek a mágnesezhető lábosok nem drágábbak a többinél, sőt ma már úgy gyártják az edényeket, hogy indukcióson is lehessen használni, de ettől függetlenül a régi edények nagy része mehetne a kukába. Ezért szerintem indukciós tűzhelyet csak induló háztartásba érdemes venni, vagy annak, akinek van elég pénze és nem akar sokat várni az ebédre. Mindezek mellet a leginkább döntő szempont az az, hogy valaki akar-e nyílt lángot a lakásába vagy nem, illetve, hogy zavar-e a gáztűzhely hangja. Viszont az se egy utolsó szempont, hogy milyen könnyű tisztítani, amíg a gáznál külön le kell takarítani a rácsot, a sapkákat és magát a tűzhelyt, addig az indukciósnál a takarítás 4

egy egyszerű mozdulat. Utoljára, de nem utolsó sorban az is kérdés, hogy melyik szolgáltatásban bízunk jobban, mert áramszünet esetén tudunk gázzal főzni, de kitudja, hogy meddig elegendő a világban. Nem nevezek meg végső győztest, mert minden sokban függ attól, hogy mit preferál a felhasználó, azaz melyik az elsődleges szempont, a pénz vagy a kényelem. Ezzel a kutatással nagyobb rálátást szeretnék adni erre a témakörre. 5

1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra 9. ábra 10. ábra 11. ábra 6

12. ábra 13. ábra 30 14. ábra 25 20 15 10 5 0 Gáz Kerámia Indukciós Idő Költség Tartalom Bevezetés:... 2 1. Gáztűzhely (5. ábra)... 2 2. Villanytűzhely (kerámialapos) (6. ábra)... 2 3. Indukciós főzőlap (9. ábra)... 3 4. Sparhelt (10. ábra)... 3 5. Szabadtűz (12. ábra)... 4 Összehasonlítás... 4 7