Fehérgyarmati kistérség Régió: Észak-Alföldi Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Felsı-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás 4900 Fehérgyarmat, Kölcsey u. 27. fgyarmat@freemail.hu 06/44-510-138 Ez a folyóktól ölelt terület bıvelkedik építészeti, természeti és irodalomtörténeti emlékekben egyaránt. Itt élt Kölcsey, és itt született a Himnusz, itt gyönyörködött a szıke Tiszában Petıfi Sándor, itt látta meg a napvilágot és cseperedett fel Móricz Zsigmond. Számos faluban állnak Árpád-kori alapokra épülı festett kazettás mennyezető templomok. Még több helyen láthatunk eredeti, a szatmári népi építkezést, fafaragást, díszítımotívumokat hordozó egykori parasztházakat, temetıket. Különleges a terület növény-, és állatvilága is, több védett területet, illetve védett növény-, és állatfajt találunk itt. Ezeknek a bemutatására és többek között a környezettudatos turizmus támogatására hozták létre a 2010. januárjában felavatott Szatmár-Beregi Natúrparkot. A mőködtetıje, a Szabolcs-Szatmár- Beregi Természetvédelmi Alapítvány irodája Fehérgyarmaton, (Vörösmarty u. 1.), a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet épületében (www.szatmarbereg.hu) kapott otthont. A természeti értékek diákokkal való megismertetéséhez segítséget adnak a Hortobágyi Nemzeti Park Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetért felelıs munkatársai. (www.lifebereg.hnp.hu) A 22.931 hektárnyi védett területbıl fokozottan védett 2.307 hektár. A néhány szigorúan védett terület kivételével a többi rész látogatható. Ajánlás: E sokféle értékben rendkívül gazdag területen egyaránt taníthatunk szépirodalmat, irodalomtörténetet, az árterek népének hagyományos és jelenlegi életmódját, gazdálkodási formáit, ökológiai ismereteket. Eredményesen folytathatunk tájföldrajzi, tájértékelési vizsgálatokat, tanulmányozhatjuk a vallástörténetet, régi magyar hitvilágot. Még mőködı ipari mőemlékeknél akár fizikát is.
Túristvándi Közigazgatási rangja: község (népesség: 764 fı) A település a Szatmári tájegységben, az Erdıháton a Túr folyó mellett fekszik. Megközelíthetı Fehérgyarmatról 13 km. Az elsı adatok, (1142-bıl) melyek a településrıl fellelhetıek még csak Túr néven említik, feltehetıen utalva az elhelyezkedésére. 1181-ben még csak néhány jobbágyból álló pici településként tartják az iratok, majd késıbb a 12. században a nevét Istvándira változtatták, ekkor a Kölcsey nemzetség egyik fiáról kapta a nevét, majd csak késıbb, 1908-ban veszi fel a megkülönböztetı Túristvándi nevet. A település legnagyobb büszkesége az ipartörténeti szempontból egyedülálló vízimalom. A falu egyéb értékeket is rejt, például a malom melletti óriás platánfa, mely közel egyidıs a jelentıs épülettel. A vízimalom mögötti tölgyes erdı természeti értéket képvisel, védettséget élvez. A falu központjában áll a gépészkovács ház, ahol a kis Móricz Zsigmond lakott 5-7 éves korában. A házat mőemléktábla jelzi. Vízimalom: A Túr partján már 1315-ben léteztek vízimalmok, de a jelenlegi vízimalom ısét Mária Terézia korára teszik az 1752-es levéltári adatok. Ez a malom - többszöri felújításokkal - a mai napig mőködik, ırli a gabonát, de már csak a turisták kedvéért, bemutató jelleggel. Az építmény elölrıl olyan, mint egy emeletes faház, ám ha tovább sétálunk meglátjuk az óriás fakereket. A malom oldalán lévı kis fahídról megfigyelhetjük a víz mennyiségét szabályzó zsilipeket, amelyek segítségével a vízszint szabályozható. Ezek segítségével közel egy métert zuhan a víz, és ennek hatására ma már nyöszörögve, de elindul a fakerék. Ilyenkor mondják a molnárok: énekel a malom. A malom alatt a folyó tóvá szélesedik, ide ömlik a kerekeken átfolyó víz. Ez az ipartörténeti emlék alulcsapós, három hajtókerekes épület népi stílusban készült, teteje fazsindelyes, belsejét 11 ablak világítja meg. İrlıkövei a sárospataki Megyer hegy kıbányájából származnak. A malom 1945-ig a Kölcsey-, Kendecsalád tulajdona volt, ezután 1952- ig még a malom mőködött, az utolsó idıkben már csak darálóként, mivel nem volt pénz a javításra, akkor leállt. 1962 és 1965 között állították helyre, azóta múzeum. Erkélyeirıl nemcsak a malom mőködését figyelhetjük meg, hanem gyönyörködhetünk a környékben és az öreg Túr
festıi szépségő növényvilágában. Az öreg Túr annyira kanyargós volt, hogy nem veszıdtek a szabályzásával, inkább mesterséges medret építettek, és abba terelték a folyó vizének nagy részét. Napjainkban ezt nevezik Túrnak, és a komótosan kanyargós vízbıl lett az öreg Túr, mely halakban igen gazdag. A malomnál tóvá szélesedı részén évszaknak megfelelıen láthatunk fehér tündérrózsát, békatutajt, vagy a gazdag madárvilágból gyakran láthatunk jégmadarat, mely a kis halakért bukik éppen a vízbe. Pogány Károly a vízimalom gondnoka szakszerően mondja el a történetét és mőködését. Tel: 06/20-379-0947 A vízimalom nyitva tartása: hétfıtıl vasárnapig, 8-17 óráig. Kályhamúzeum: A malommal szemben található épületben van az országos hírő 19. századi vas és öntött vaskályha győjtemény. 7. és 11. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Túr - Party Vendégház és Ifjúsági Szálláshely és Kemping Összes férıhely: 30 fı Nagy Lászlóné Cím: 4944 Túristvándi, Bocskai u. 8. Tel: (20) 311-6291, (70) 222-7640 Fax: (44) 721-048 turpart@freemail.hu Felszerelt konyhában önellátás, de az étkeztetés is megoldható. Vízimalom Panzió, Kemping és Étterem A híres vízimalom mellett, az öreg Túr partján egy csendes hely a pihenésre, ahol egész évben szeretettel várják a vendégeket. Összes férıhely 50 fı Cím: 4944 Túristvándi, Malom u. 3. Tel: (44) 721-082 (30) 289-9808 http://www.turvizimalom.hu/ Vízicsiga Kemping Étkezési lehetıség: bográcsozás a kertben. 4951 Túristvándi Petıfi u. 11. Telefon: 20/416-4142, 30/384-3300 E-mail: soltesz.zoltan@gyimesiestarsa.hu Programok: Augusztus 20-án minden évben: Gyúrt tészták gasztronómiai fesztiválja. Archaikus technológiával felépített túristvándi csőr (kézmőves táborok, alkotómőhelyek, erdei iskolák, táncházak) helyszíne.
Szatmárcseke Közigazgatási rangja: község (népesség: 1598 fı) Az ország legkeletibb csücskében, (az ukrán határ közvetlen közelében) a Szatmárisíkságon fekvı település történelmi és irodalmi nevezetességei mellett természeti értékeket is rejt magában. Megközelíthetı Fehérgyarmatról közúton autóbusszal, 17 km. A falut minden oldalról folyó veszi körül, északon és északnyugaton a Tisza, keleten a Túr-csatorna, délen pedig a Túr folyó. Már a honfoglaló magyarok megjelentek itt a Tisza szegletében és palánkvárat építettek, hogy menedéket nyújtsanak az itt élıknek. Idıvel ennek jelentısége csökken, mert a környék igazi erısségét a Tisza jobb partján épülı kıvárak jelentették. A nevének eredetéhez kedves monda főzıdik: a honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán, ebbıl a csetlésbıl lett a Cseke név, majd 1908-tól Szatmárcseke. Nagy Lajos király adta a 14. század közepén a Kölcsey családnak birtokul ezt a vidéket. Kölcsey Ferenc, bár nem itt született, de költészetének nyelvezete ebben a kis faluban alakult ki, itt vált költıvé, és itt írta meg 1823. január 22-én a Himnuszt. A nagy költınk itt halt meg és itt temették el, a ma már mőemlékké nyilvánított, csónakos fejfás református temetıben. Az önkormányzat a Kölcsey Társasággal közösen minden év január 22-ét megelızı vasárnapon koszorúzással egybekötött országos szintő Kultúra Napi ünnepséget szervez, a Himnusz megírásának emlékére. A mőemlékké nyilvánított református temetı A temetıt 1973-ban védetté nyilvánították. Értéke a fekete, csónakra és emberi profilra emlékeztetı fejfái, és Kölcsey Ferenc sírja. Különösen szép, felejthetetlen látvány a kissé elıredılt csónak alakú, oldalról pedig ember arcú fejfa, melynek eredete a mai napig nem tisztázott. Több magyarázat is van: az ember halálképzete szinte ısidıktıl fogva párosul az utazással, de a helyi hagyomány szerint az egyik változat - a csónakba temetés rítusának emlékeként említi ezt a temetkezési sírjelet. Itt e vízzel körülvett településen, ahol a folyó éltetı elem, az ember és a csónak együtt jelentették az életet, de együtt hordozták a halált is. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a jelkép az ısi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, de az idısek úgy is magyarázzák, hogy a Tisza szabályzása elıtt az árvíz gyakran körbevette a temetıi dombot, de ilyenkor is temetni kellett, be kellett vinni a temetıbe a holttestet a vízen keresztül, ilyenkor csónakon szállították utolsó útjára az elhunytat, és ezt a csónakot állították oda fejfaként. Egyenlıre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfa eredetére. Mindegyik fejfán egy rövidítés olvasható abfra, jelentése: boldog feltámadás reményében. Érdemes figyelmesen nézegetni a fejfák feliratát, mert némelyiken költıi, vagy éppen tréfás felirat is olvasható. Az idısek úgy magyarázzák a fejfák piciny elıredılésének okát, hogy ha ugyanezt a kis dılést felvesszük tartásunkkal, akkor óhatatlanul egyet elıre kell lépni, melynek az az üzenete, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem van még egy lépés a halál után.
A temetı legmagasabb pontján van Kölcsey Ferenc kı síremléke ahová sokan ellátogatnak fejet hajtani a nagy költı emléke elıtt, aki 1838. augusztus 24-én halt meg. A sírja sokáig jeltelen volt, majd az 1854-ben Gerenday Antal készítette el az elsı síremléket, a derékban kettétört klasszicista stílusú oszlopot, de a Bachrendszer csak 1856-ban engedte felállítani a temetıbe. Idıvel ez az emlékmő átkerült a Mővelıdési Ház udvarára (korábban itt állott a Kölcsey-kúria). A jelenlegi síremléket 1938-ban, a költı halálának 100. évfordulójára emelték. Kölcsey Emlékszoba A Mővelıdési Házban (Kölcsey u. 46.) a Himnusz költıjérıl emlékkiállítást láthatunk. Bejelentkezéssel látogatható, az emlékszoba gondnoka Szőcs Józsefné (Kölcsey u. 31., az emlékszobával szemben, a borostyános ház, tel: 44/712-012). Tájház: Jellegzetes szegényparaszti épület, mely telkének jelentıs részét az árvíz rendszeresen elborítja. Az épületen belül 19. századvégi berendezési tárgyakat, néprajzi emlékeket láthatunk. Vasvári Pál u. 4. 7. és 11. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Turisztikai Központ Ifjúsági Szálló 4945 Szatmárcseke, Széchenyi u. 116. Telefon: +36(44)712-607 +36(70)387-2591 Kapcsolattartó: Tóth József A hely alkalmas iskolai táborok, osztálykirándulások igényeinek ellátására. Szálláslehetıség épületben. Önellátó konyhával rendelkezik. Napsugár Sátortábor Tiszapart - Szatmárcseke Kemping**: 4800 m 2 alapterület Sporteszköz kölcsönzés: Elérhetıségek: Tóth József, Tóth Józsefné E-mail: ifjusagiszallo@freemail.hu Telefon: 06-70/387-2589; 06-70/387-2591; 06-44/712-607 (21 óra után) Fax: 06-44/712-607 Erdei táborként és kempingként is mőködik május 1-tıl szeptember 31-ig folyamatosan. A Tisza partján lévı terület alkalmas a sátorozásra, - természetes környezetben, napenergiás zuhanyozási lehetıséggel. Önellátó konyhával. Ifjúsági szálló B kategória. Programok: Évente megrendezésre kerül a Nemzetközi Szilvalekvárfızı verseny augusztus 20-a körül -, valamint a Cinkepuliszka-fızı verseny, - szeptember második felében - amelyekre - neves közéleti személyiségek mellett - egyre több érdeklıdı látogat el.
Tiszacsécse Közigazgatási rangja: község (népesség: 285 fı) Megközelíthetı Fehérgyarmatról közúton autóbusszal, 27 km. A település a Szatmári Tiszaháton a Tisza hordalék-dombjára épült. A Tisza-part mellıl elıkerült leletek alapján feltételezik, hogy ez a környék már az ıskortól lakott volt. A falut valószínőleg a Kölcsey nemzetség alapította, amikor I. Lajos királytól egy komolyabb adományt kaptak erre. A régi iratokban fellelhetı Cheche (Csécse), egészen a 18. század végéig Kölcsey birtok. A falu csak a 17. század óta van a jelenlegi helyén, ugyanis egy nagyobb tiszai áradás elpusztította a régi falut, s ezután költöztek a lakosok a mai helyre. A faluszerkezet a középkori eredető településtípust ırizte meg. Az egyetlen utcája követi a Tisza kanyarulatát, közepe táján orsószerően kiszélesedı részén áll a templom és a harangtorony, amelyet legyezıszerően vesznek körbe a lakóházak (az ilyen településszerkezetet nevezzük orsószerőnek). A Felsı- Tiszavidéken több hasonló elrendezéső településsel találkozhatunk. A falu méltóan gondozza nagy szülöttének, Móricz Zsigmondnak az emlékét, aki Csécsét tündérszigetnek nevezte. A falu fontos állomása a Szatmári Irodalmi emlékhelyeknek. Móricz emlékház A Móricz család igazi ıslakosnak számít Csécsén, ittlétük az 1700-as évig biztosan visszavezethetı, mert az anyai dédszülık a csécsei temetıben nyugszanak. 1878. májusában itt kötött házasságot Móricz Bálint és Pallagi Erzsébet, s itt született elsı gyermekükként Móricz Zsigmond 1879. június 29- én. Itt töltötte kicsi gyermekkorát, míg a Csécséhez közeli Túristvándiba nem viszik, édesanyja testvéréhez, Pallagi Lászlóhoz, a falu gépkovácsához. A jelenlegi Móricz emlékház nem Móricz Zsigmond szülıháza, - azt elbontották,- hanem az a ház, ahova késıbb költöztek, melyet feltehetıen édesapja saját kezőleg épített. 1966-ban nyílt meg a népi mőemlékké nyilvánított házban az elsı emlékkiállítás. A jelenlegi 1997-es felújítás során irodalomtörténeti összeállítást és enteriırt alakítottak ki, a paraszti enteriır mellett.
A ház tipikus felsı-tiszavidéki szegény paraszti lakóház jellegét hordozza magán, vályogfalú, taposott szalmával fedett, kicsi, három helységes. Az elsı szoba berendezése a szegény paraszti életmódot mutatja be, a bútorok többsége a rokoni Nyilas családtól származik, de találunk itt eredeti Móricz relikviákat is. A házban tett látogatás után még jobban fel tudjuk idézni Móricz szellemét, munkásságát, az udvar közepén álló, a hazalátogató Móriczot ábrázoló bronz szobor (Varga Imre alkotása) mellett. Tiszacsécse, Kossuth Lajos u. 55. Kapcsolattartó: Magos Jenıné Ida néni, 44/705-218 Nyitva tartás: bejelentkezéssel, 9-18 óráig. Református templom A falu lakói körében korán tért hódított a reformáció, szinte az egész népességet érintette. Elıször a szomszédos Milota leányegyházaként, majd 1673- tól lett önálló. Írásos emlékek szerint a falu régi temploma 1696-ban már a reformátusok kezében volt. Ezt a templomot az 1808-ban végzett összeírás úgy jellemezte, hogy avult fatemplom, fa toronnyal. A jelenleg álló templom 1820 és 1825 között épült, de van egy írásos emlék, mely szerint Ezen folyó év 1822-ik esztendıben az ócska és megavult mint egy 200 esztendıs fatemplom helyett az újnak fundamentuma letétetett. Bár a templom karzatán lévı felirat korábbra teszi, 1820-ra az építés kezdetét. Sokáig azt hitték, hogy vályog fala van a templomnak, de az 1800-as években végzett helyreállítási munkák során kiderült, hogy a tákosi és mándi templomhoz hasonlóan favázas építmény. A templom falához közel, keleti irányban, 1822-ben négyzet alapú fa harangtornyot építettek tölgyfából, négy fiatornyos sisakkal. Csak facsapokkal ácsolt szerkezet, fém alkatrészt nem tartalmaz. Ebben a templomban keresztelték Móricz Zsigmondot is. A templom rendszerint zárva van, bejelentkezéssel látogatható. 44/705-241
7. és 11. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyománnyal, irodalomtörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Étkezés és szálláslehetıség a településen nincs. Megbeszélés alapján az Ifjúsági Házban szoktak gyerekeket elszállásolni, a konkrét idıpont és létszám alapján errıl egyeztetni kell a polgármesteri hivatallal. 4947 Tiszacsécse, Kossuth út 95. Tel: 06-44/705-223 Fax: 06-44/705-249 Honlap: www.tiszacsecse.hu Drótposta: pmhtcsecse@freemail.hu