2 Ia 1.2/f t 2010 MÁJ 17. ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISEL Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Kereszténydemokrata Néppárt Képvisel őcsoportja KÉPVISEL ŐIÖNÁLLÓINDÍTVÁN Y 2010. évi... törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermeke k védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefügg ő módosításáró l 1. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítás a A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban : Cst.) 5. - ának a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A családtámogatási ellátások a következ ők.) a) családi pótlék aa) nevelési ellátás (7. ), ab) iskoláztatási támogatás (8. ); 2. A Cst. II. Fejezete helyébe a következ ő rendelkezés lép :
3 II. Fejezet CSALÁDI PÓTLÉK 6. (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam hav i rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt : családi pótlékot) nyújt. (2) A családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtásáról a gyermek védelemb e vételéről határozatot hozó jegyz ő gyámhatóságként dönt. Nevelési ellátá s 7. (1) Nevelési ellátásra jogosul t a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szül ővel együtt él ő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás má r folyamatban van (a továbbiakban együtt : szülő), a nevelőszül ő, a hivatásos nevel őszül ő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. -ának (1) bekezdése alapján a gyermeke t ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, b) a vagyonkezel ői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lév ő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. (2) Saját jogán jogosult nevelési támogatásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósa n beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultsá g megszűnésének időpontjától. Iskoláztatási támogatás 8. (1) Iskoláztatási támogatásra jogosult a 7. (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhivatal által a szül ői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személ y a) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1 - jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint b) a tankötelezettsége megsz űnését követ ően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl őségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti. (2) Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
4 a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek,a vele egy háztartásban él ő hajadon, n őtlen.,. elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, c) aki kikerült az átmenti vagy tartós nevelésb ől, d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, e) aki a 7. (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vag y fi ha az iskoláztatási támogatás a gyámhivatal által a szül ői ház elhagyását engedélyező határozatban foglaltak szerint a nagykorúságát megel őzően is a részére került folyósításra, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik a fogyatékos személyek jogairól é s esélyegyenl őségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékosság i támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igény ű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti. (3) Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének id őtartamára is folyósítani kell. A családi pótlékra vonatkozó közös szabályo k meg. 9. (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat ille t (2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. (3) Ha a gyermek együtt él ő szülők háztartásában él, a családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szül ő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igényl ő szül ő személyéről kérelemre a gyámhatóság dönt. 10. (1) A családi pótlékot függetlenül az igénylés és a megszüntetés id őpontjától teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. (2) A családi pótlékot folyósító szerv a kizárólag az ellátás megnevezésében a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érint ő változásokról határozat meghozatala nélkül dönt. 11. (1) A családi pótlék havi összeg e a) egygyermekes család esetén 12 200 forint, b) egy gyermeket nevel ő egyedülálló esetén 13 700 forint, e) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, f) három vagy több gyermeket nevel ő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel ő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális
5 intézményben élő, továbbá nevelőszül őnél, hivatásos nevel őszül őnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel ő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, i) a 7. (2) bekezdése szerinti személy esetén a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 20 300 forint, j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociáli s intézményben élő, továbbá nevel őszülőnél, hivatásos nevelőszül őnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. -ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállya l elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szül ői ház elhagyását engedélyez ő határozatban megjelölt személy, valamint a 8. (2) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint. (2) A közoktatási intézményben a tankötelezettség megszűnését követ ően tanulmányokat folytató tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyre tekintettel folyósított iskoláztatás i támogatást a korábbi, az (1) bekezdés g) vagy h) pontja alapján folyósított összegnek megfelel ő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak min ősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás. (3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személ y részére járó magasabb összeg ű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban el őírtak szerint igazolták. (4) Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltöt t kiskorú szül ő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952.évi. IV. törvény 77. -ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szül őnek kell megállapítani. 12. (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, a) aki az igénylő háztartásában él, és aa) akire tekintettel a szül ő, a nevel őszül ő, a hivatásos nevel őszül ő, a gyám családi pótlékra jogosult, ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy fels őoktatási intézményben első akkreditált fels őfokú iskolai rendszerű szakképzésben, els ő egyetemi vagy főiskolai szint ű képzésben részt vev ő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, ac) aki a családi pótlékra a 8. (2) bekezdésének e) pontja szerinti eset kivételével saját jogán jogosult ; vagy b) aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igényl ő a kormányrendeletben foglaltak szerint vele kapcsolatot tart fenn. (2) A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint a 20. és a 23. alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeke t (személyt) is, a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jellegge l tartózkodik a háztartáson kívül, b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
6 c) aki a szül ő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szül őjével együtt családo k átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51. ] tartózkodik. (3) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinten i azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa a) közoktatási intézmény tanulója, fels őoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatój a és jövedelme nincs, b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, c) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékba n részesül és nyugdíjának vagy járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, illetve a rehabilitációs járadék legkiseb b összegét és egyéb jövedelme nincs, d) nyugellátásban ide nem értve a c) pont szerinti nyugellátásokat, átmeneti járadékba n részesül, feltéve ha nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs, e) időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátásár a való jogosultságát megállapították, fi a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs. 13. (1) A családi pótlékra jogosult gyám, eseti gondnok a) a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lév ő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel járó családi pótlék teljes összegét, b) a gyermekotthonban lévő gyermekre (személyre) tekintettel járó családi pótlék 50%-á t gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. (2) A gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban lév ő gyermekre (személyre) tekintettel járó családi pótlék összegének 50%-át az intézmény költségvetését ől elkülönítetten kezeli és a gyermek (személy) teljes kör ű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szól ó felhasználását. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmén y költségvetését ől elkülönítetten kezeli és biztosítja annak személyre szóló felhasználását. 14. Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelm e van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedi k hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti. A tankötelezettség mulasztásával és a családi pótlék természetben történ ő nyújtásával összefügg ő rendelkezések 15. Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelez ő tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyz ője gyámhatóságként eljárv a a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelez ő tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott j ogkövetkezményekre,
7 b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelez ő tanórai foglalkozás után amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a gyermekre tekintettel járó iskoláztatási támogatás teljes összegének hat hóna p időtartamra természetbeni formában történő nyújtását." 3. A Cst. 36/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyána k létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt. 4. A Cst. 20. -ának (1) bekezdésében a 7. (5) bekezdésében szövegrész helyébe a 11. (4) bekezdésében szöveg lép. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXL törvény módosítása 5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban : Gyvt.) 5. -a az x) pontot követően a következ ő y) ponttal egészül ki : y) családi pótlék : a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban : Cst.) 5. -ának a) pontja szerinti nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás, A Gyvt. 39. -a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 6. (A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetés e érdekében) d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelel ően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének el őmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A Gyvt. 40. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : 7.
8 (A gyermekjóléti szolgálat összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési - oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatoka t végez. Tevékenysége körében a 39. -ban foglaltakon túl) c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a település i önkormányzat jegyz őjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban : pénzfelhasználási terv), 8. A Gyvt. 68/A-68/C. -a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek: 68/A. (1) Az iskoláztatási támogatás gyermek után járó teljes összegének természetbeni formában a Cst. 16. -ának b) pontjában foglaltak szerint történ ő elrendelésével egyidej űleg a települési önkormányzat jegyz ője védelembe nem vett gyermek esetén elrendeli a gyerme k védelembe vételét. (2) Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását hat hónap időtartamra, a döntést követ ő második hónap els ő napjával kezdődően kell elrendelni. Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történ ő nyújtását a feltételek ismételt bekövetkezése esetén újra el kell rendelni. (3) A települési önkormányzat jegyz ője az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítésér ől a gyermeket gondozó szül ő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követ ően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. (1) bekezdés e szerinti jelz őrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével gondoskodik. (4) A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatá s természetbeni formában történő nyújtásáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendelésér ől és ezzel egyidej űleg a természetben nyújtott iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitot t családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban : családtámogatási folyószámla) történő utalásáról. 68/B. (1) A települési önkormányzat jegyzője a 68/A. szerinti esetet kivéve a) ha a gyermek veszélyeztetettsége els ősorban elhanyagolása miatt áll fenn, é s b) a szül ő vagy más törvényes képvisel ő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, é s c) alaposan feltételezhet ő, hogy a nevelési ellátás célzott felhasználásával a gyermek, fejlődése a családi környezetben biztosítható, a védelembe vétellel egyidej űleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során a családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig a nevelési ellátás természetben i formában történ ő nyújtásáról határozhat.
9 (2) A családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtása legfeljebb hat hónap id őtartamra, a döntést követő második hónap els ő napjával kezdődően rendelhet ő el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételte n elrendelhető. (3) Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyz ője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkeresést ől számított 22 munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtását. (4) Ha a védelembe vétel sor)tn a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket gondozó szül ő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követ ően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítésér ő l. (5) A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyz ője egy határozatban dönt a családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtásáról, annak mértékéről, id őtartamáról és módjáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendelésér ől és ezzel egyidej űleg a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott összegének a családtámogatási folyószámlára történ ő utalásáról. 68/C. (1) A települési önkormányzat jegyz ője a 68/A. (4) bekezdése és a 68/B. (5) bekezdése szerinti határozatában a gyermek részére figyelemmel korára, egyéni szükségleteir e és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére eseti gondnokot rendel ki. (2) A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlár a átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történ ő felhasználásáról, így különösen ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelel ő készségfejleszt ő eszközök természetbeni biztosításáról. (3) Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történ ő biztosításáról. (4) A kirendelt eseti gondnok az adott hónapra a családtámogatási folyószámlára átutal t családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő hónap ötödik napjáig elszámol a települési önkormányzat jegyz őjének." 9. A Gyvt. 87. -ának (4) bekezdésében a családi pótlék, iskoláztatási támogatás szövegrész helyébe a családi pótlék szöveg lép.
10 3. Egyes kapcsolódó törvények módosítása 10. (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 69. -ának (2) bekezdésében a családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból szövegrész helyébe a családi pótlékból, a családi pótlék, iskoláztatási támogatás szövegrész helyébe a családi pótlék szöveg lép. (2) A tankönyvpiac rendjér ől szóló 2001. évi XXXVII. törvény a) 8. -a (4) bekezdésének e) pontjában a családi pótlékra szövegrész helyébe az iskoláztatási támogatásra szöveg, b) 8. -a (5) bekezdésének a) pontjában a családi pótlékra jogosultnak szövegrész helyébe az iskoláztatási támogatásra jogosultnak és az a családi pótlékra szövegrész helyéb e az az iskoláztatási támogatásra szöveg lép. 4. Záró rendelkezése k 11. (1) Ez a törvény 2010. augusztus 30-án lép hatályba. (2) Nem lép hatályba gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év i XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény 45. -a. (3) Annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az ellátást a feltételek fennállása esetén iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S A családi pótlék a családtámogatási ellátások egyik legfontosabb elemeként a tankötele s korú gyermek esetében annak iskoláztatási költségeihez nyújtott állami hozzájárulás. Az ellátá s célja és funkciója hangsúlyozottan a tanuláshoz kapcsolódó kiadások részbeni átvállalása. A magyar állam így próbál hatékony és érdemi segítséget nyújtani a gyermeket nevel ő szülők anyagi terheinek csökkentéséhez. Rendkívül fontos, hogy a családok érezhet ő támogatást kapjanak a gyermeke k felneveléséhez, iskoláztatásához. Ugyanakkor az is össztársadalmi érdek, hogy az iskolás korú gyermekek maradéktalanul eleget tegyenek tankötelezettségüknek. A tanulmányok elhanyagolása, a gyakori, valós okkal nem igazolható hiányzások amellett, hogy a gyermek személyes életperspektíváját is negatívan befolyásolják, rombolják a társadalom moráli s értékrendjét is. A társadalom és az állam részér ől is megfogalmazódó elvárás, hogy a szül ők eleget tegyene k gyermeknevelési kötelezettségeiknek, és a gyermekekre tekintettel juttatott támogatásokat az ő érdekükben használják fel. A felnövekvő generáció létfenntartási esélyeit az oktatásban, képzésben való részvétel képes megteremteni, az oktatásnak alapvet ő szerepe van a szegénységhez vezető társadalmi tényezők kiküszöbölésében, ezért a családtámogatás i ellátásoknak ösztönöznie kell a szülőket tanköteles gyermekeik iskoláztatására. A családi pótlé k jelenlegi rendszere ezt a feladatát nem képes betölteni, ezért indokolt visszatérni azokhoz a korábbi szabályokhoz, melyek alkalmazásával be lehet avatkozni, ha a szül ő nem teljesít i kötelezettségeit. A fentiekre figyelemmel minden létez ő eszközzel arra kell törekedni, hogy valamennyi gyermek teljesítse a tankötelezettségét. Látni kell, hogy az alacsony iskolázottsággal rendelkez ők foglalkoztatási rátája ma alig haladja meg a 27 százalékot, és egyre növekszik azon fiatalo k száma, akik megfelel ő iskolai végzettség hiányában egyáltalán nem tudnak belépni a munkaerőpiacra. A javaslat alapvető célja éppen ezért az, hogy az állam egyértelm ű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után. Részletes indokolás 1. -hoz A módosítás egyrészr ől terminológiai változásokat vezet be. Más részről különbséget tesz a tanköteles, illetőleg a nem tanköteles korú gyermek támogatásának elnevezésében. 2. -ho z A 2. paragrafusban részletesebben meghatározza a gyermek nevelésével kapcsolatos ellátáso k jogosultsági feltételeit, illetve mindkét ellátásra vonatkozóan meghatározza a közös szabályokat,
a 1 2 valamint a családi pótlék havi összegét is a gyermekek száma szerint meghatározza. A jogosultság szempontjából definiálja, hogy kit kell tekinteni a háztartásban nevelt gyermeknek, újra meghatározza az egyedülálló szülő, gyám részére biztosított ellátást. 3. -hoz Ebben a szakaszban meghatározza a közoktatási intézmény és az Államkincstár között i adatszolgáltatási kötelezettséget. A módosítás technikai jellegű. 4. -hoz 5. -hoz A családi pótlék új definiálása a gyermekvédelmi törvényben. 6-7. -hoz A gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait pontosítja a családi pótlék természetbeni formában történ ő nyújtásánál, illetve az ehhez kapcsolód ó pénzfelhasználási terv elkészítéséről is rendelkezik. 8-9. -hoz A családi pótlék természetbeni folyósítási lehet őségének a szélesítését hivatott biztosítani eze n jogszabályhely, az addig védelembe nem vett gyermek egyidej ű védelembe vételével. Mindkét jogszabályhely a gyermekvédelmi törvényben egységesen rendelkezik a természetben nyújtott iskoláztatási, illetve gyermeknevelési támogatás százalékos mértékének meghatározásáról. Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a családi pótlék természetbeni formában történ ő biztosításának kormányrendeleti szint ű szabályozására. Technikai jellegű pontosító intézkedés. 10. -hoz Budapest, 2010. május 17. Kósa Lajos Fidesz Magyar Polgári Szövetség Soltész Miklós Kereszténydemokrata Néppárt
ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Kereszténydemokrata Néppárt Képvisel őcsoportj a Dr. Schmitt Pál az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgy ű lés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. -a alapján, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettsé g teljesítésével összefügg ő módosításáról a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani. Budapest, 2010. május 17. Kósa Lajo s Fidesz Magyar Polgári Szövetség Soltész Miklós Kereszténydemokrata Néppárt