Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Hasonló dokumentumok
A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 4 (2010) A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI)

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Pisces Hungarici 4 (2010) A SZAMOS HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA A ÉVI CIANIDSZENNYEZÉS UTÁN

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA

Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Újabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á.

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Természetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Pisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Az őshonos halaink védelmében

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY


Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata (1): 1-21.

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

Pisces Hungarici 6 (2012) A KÖRÖS-BERETTYÓ VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA FISH FAUNAL STUDIES IN THE KÖRÖS-BERETTYÓ RIVER SYSTEM

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez

ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60

Pisces Hungarici 6 (2012) HÁNY HALFAJ ÉL MAGYARORSZÁGON? A MAGYAR HALFAUNA ZOOGEOGRÁFIAI ÉS TAXONÓMIAI ÁTTEKINTÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia)

Pisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VI

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

2014. márciusban elvégzett feladatok:

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

Pisces Hungarici 7 (2013) 57 64

A Hernád halfaunáját érő emberi hatások

Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 5 (2011) A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m)

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai

Pisces Hungarici 4 (2010) HALIVADÉK FAJEGYÜTTESEK ÉLŐHELYHASZNÁLATA A GÖDI DUNA-SZAKASZON

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

Pisces Hungarici 2 (2007) A BÓDVA MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNÁJA, ÉS A HALKÖZÖSSÉG TERMÉSZETI ÉRTÉKEI

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

Pisces Hungarici 2 (2007) THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA)

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II

THE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES

Pisces Hungarici 5 (2011) ELEKTROMOS KECÉVEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEI A DUNA MONITOROZÁSÁBAN

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

COMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT

MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI

Pisces Hungarici 2 (2007)

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A Magyar Halászati Operatív Program ( ) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében

A Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően

Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. hidrobiológia, környezetvédelem, ökoturizmus

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

A vörös mocsárrák Procambarus clarkii (Girard, 1852) jelenlegi elterjedése és hatása a Duna egyes magyarországi befolyóinak halfaunájára

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

Pisces Hungarici 5 (2011) A BERETTYÓ HAZAI VÍZGYŰJTŐJÉNEK HALFAUNÁJA ÉS HALKÖZÖSSÉGEINEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN

HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A Hernád völgyének turistakalauza A HERNÁD VÖLGYÉNEK TURISTAKALAUZA

Pisces Hungarici 8 (2014) 43 50

Átírás:

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés, Gödöllő, 2013. július 03-05.

Alapok Hosszirányú átjárhatóság hiánya jelentős problémaként jelentkezik világszerte. Víz Keretirányelv is kiemelt, megoldandó problémaként értékeli és kezeli. Átjárhatóság biztosítását szolgáló létesítmények környezeti igényeire vonatkozóan átfogó külföldi szakirodalom áll rendelkezésre. Hazai tapasztalatok, szakmai iránymutatások alig találhatók. Jelenleg felgyorsultak az átjárhatóság biztosítását szolgáló beruházások tervezése, kivitelezése, a társfinanszírozású pályázati lehetőség (KEOP 7.3.1.2) megnyílásával. A beruházások várhatóan folytatódni fognak a következő pénzügyi ciklusban is.

Hosszirányú átjárhatóság szempontjából releváns környezeti tények/abiotikus oldal Magyarországon a halközösségek alapján 8 vízfolyás-típust lehet elkülöníteni (VKI kompatibilis). Geográfiai adottságok miatt nagyobb arányban vannak jelen a kisebb esésű, dombvidéki, illetve alföldi vízfolyások. 1. Középhegységi kisvízfolyások (patakok) 2. Dombvidéki kisvízfolyások, kis folyók 3. Közepes, és nagy folyók dombvidéki, nagyobb esésű, kavicsos mederanyagú szakasza 4. Közepes, és nagy folyók dombvidéki, kisebb esésű, homokos aljzatú szakasza 5. Alföldi kisvízfolyások (ér) 6. Alföldi kis és közepes folyók, csatornák 7. Nagy folyók alföldi szakasza 8. Duna

A halközösségeik alapján elkülönülő víztípus-csoportok dendrogramja

A halközösség összetétel alapján meghatározott víztípusok hidrológiai szempontú csoportosítása Víztípus Vízgyűjtő (km 2 ) Vízhozam (m 3 /s) Meder-anyag Vízsebesség (cm/s) Magasság (m) 1. Középhegységi kisvízfolyások 10 1 kő kavics kavics/ homok 36-75 76-100 >100 >150 2. Dombvidéki kisvízfolyások, kis folyók 10 100 1000 1 10 homok homok/agyag agyag 6-35 36-75 150-100 3. Közepes, és nagy folyók dombvidéki, nagyobb esésű, kavicsos mederanyagú szakasza 1000 10000 100 1000 kavics kavics/ homok 76-100 >100 150-100 4. Közepes,és nagy folyók dombvidéki, kisebb esésű, homokos aljzatú szakasza 1000 10000 100 1000 homok homok/ agyag 36-75 76-100 150-100 5. Alföldi kisvízfolyások (ér) 10 1 szerves üledék 6. Alföldi kis és közepes folyók, csatornák 100 1000 10 100 agyag szerves üledék 0-5 6-35 150-100 <100 6-35 <100 7. Nagy folyók alföldi szakasza 10000 1000 8. Duna homok/ agyag agyag 36-75 <100

Hosszirányú átjárhatóság szempontjából releváns környezeti tények/biotikus oldal Magyarországon jelenlegi kutatási eredmények alapján a recens halfaunát 86 halfaj alkotja. önfenntartó populációval rendelkeznek. telepítések, kiszökések miatt rendszeresen előfordulnak. elmúlt 25 évben van fogási adata. Az egyes víztípusok jellegzetes halközösséggel rendelkeznek.

A víztípus csoportok karakter fajai Víztípus Karakter fajok 1. Középhegységi kisvízfolyások 2. Dombvidéki kisvízfolyások, kis folyók 3. Közepes, és nagy folyók dombvidéki, nagyobb esésű, kavicsos mederanyagú szakasza Phoxinus phoxinus Barbatula barbatula Salmo trutta Gobio gobio fajkomplex Cobitis elongatoides Alburnoides bipunctatus Vimba vimba Chondrostoma nasus Barbus barbus Barbus carpathicus Romanogobio kessleri Zingel streber 4. Közepes,és nagy folyók dombvidéki, kisebb esésű, homokos aljzatú szakasza 5. Alföldi kisvízfolyások (ér) 6. Alföldi kis és közepes folyók, csatornák 7. Nagy folyók alföldi szakasza Abramis sapa Sabanejewia balcanica Zingel zingel Tinca tinca Carassius carassius Misgurnus fossilis Rutilus rutilus Scardinius erythrophthalmus Leuciscus idus Blicca bjoerkna Abramis brama Ballerus ballerus Gymnocephalus baloni 8. Duna Eudontomyzon mariae Gasterosteus aculeatus Ponticola kessleri Neogobius melanostomus Babka gymnotrachelus

Hosszirányú átjárhatóság szempontjából releváns környezeti tények/biotikus oldal Az egyes halfajok jellegzetes mozgási szokásokkal jellemezhetők, amelyek célja több féle pl. szaporodási, táplálkozási, napszakos, mozgási aktivitásból származó egyéb mozgások. vándorlás határozott irányt nem mutató mozgások Vándorlás típusok (szaporodási, táplálkozási diadrómia (anadrómia, katadrómia) = hosszú távú vándorlás potamodrómia = rövid távú vándorlás

A hazai, vándorlási szokásokkal jellemezhető halfajok Hazai anadrom fajok Hazai katadrom fajok Hazai potamodrom fajok Huso huso Anguilla anguilla Acipenser gueldenstaedtii Acipenser stellatus Eudontomyzon mariae Acipenser nudiventris Acipenser ruthenus Rutilus virgo Ctenopharyngodon idella Squalius cephalus Leuciscus idus Aspius aspius Abramis brama Ballerus ballerus Ballerus sapa Vimba vimba Pelecus cultratus Chondrostoma nasus Barbus barbus Carassius gibelio Thymallus thymallus Hucho hucho Oncorhynchus mykiss Salmo labrax Salmo trutta Lota lota Sander lucioperca

A Sebes-Körös körösladányi, valamint a Kettős-Körös békési szakaszának releváns környezeti és haltani jellemzői

A Sebes-Körös körösladányi, valamint a Kettős-Körös békési szakaszának releváns környezeti és haltani jellemzői

A Sebes-Körös körösladányi, valamint a Kettős-Körös békési szakaszának releváns környezeti és haltani jellemzői Mindkét hallépcső beruházója a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a tervező az ERBO-PLAN Kft. A Sebes-Körös körösladányi szakasza a Közepes és nagy folyók dombvidéki, kisebb esésű, homokos aljzatú szakasza (4.) típusba sorolható. A megépült halcsatorna ún. természetes típusú. A halcsatornában a vízsebesség meghaladhatja a Sebes-Körösre jellemző vízsebesség értékeket (cca. 2,0 m/s). A Kettős-Körös békési szakasza az Alföldi kis és közepes folyók, csatornák típusba sorolható. A tervezett hallépcső természetes típusú. Mindkét duzzasztónál megfigyelhető időszakosan teljes átjárhatóság.

A Sebes-Körös körösladányi, valamint a Kettős-Körös békési szakaszának releváns környezeti és haltani jellemzői A két víztérből összesen 33 halfajt mutattunk ki. Diadrom fajok nem kerültek elő, előfordulásuk az elmúlt 120 év irodalmi adatai alapján sem várható. 9 őshonos potamodrom faj stabil előfordulású. Az alvízi, valamint a felvízi szakaszok fajkészlete hasonló, az abundancia értékek azonban mutatnak eltéréseket.

Ökológiai eredmények a mintavételek alapján A Sebes-Körös körösladányi halcsatornában a reofil fajok relatív abundancia értéke magasabb, mint a felvízi, ill. az alvízi szakaszon. Az élőhely specialista fajok relatív abundanciája a felvizen a legalacsonyabb. A stagnofil és reofil fajok relatív abundancia értékei az egyes mintavételi egységekben A specialista és generalista fajok relatív abundancia értékei az egyes mintavételi egységekben

Ökológiai eredmények a mintavételek alapján Az ökológiai vízminősítés eredményei azt mutatják, hogy a Sebes-Körös mindkét szakasza mérsékelt állapotú, míg a halcsatorna értéke jó állapotot jelez. A felvíz pontszámai a legalacsonyabbak. A Kettős-Körösön a felvíz közepes, az alvíz jó állapotot mutatott az őszi mintavétel alapján. Osztálykülönbség a két szakasz között!

Megállapítások Kisesésű folyóinkon elsősorban a potamodrom fajok vándorlása megfigyelhető. Ez azt is jelenti, hogy az itt előforduló halfajoknak nincs olyan erős migrációs motivációja, mint a diadrom fajok esetében tapasztalható. A létesítendő hallépcsők elsődleges funkciója nem a diadrom fajok obligát vándorlási útvonalának biztosítása, hanem az itt kialakult halegyüttest alkotó populációk részben előre jelezhető (potamodrom fajok), részben a mozgási aktivitásból fakadó, előre ki nem számítható longitudinális mozgásainak biztosítása mind a felvíz, mind az alvíz irányába. Fentiek alapján a hallépcsők legfontosabb célja a genetikai szegregáció megszüntetése, vagy legalább csökkentése az alvíz és a felvíz között. A tervezés során alapvető szempont, hogy olyan típusú hallépcső kerüljön kivitelezésre, amelyet az itt előforduló halfajok szívesen használnak, számukra kedvező élőhelyi feltételeket biztosítanak. Jelenleg problémát jelent a felvíz ökológiai barrierje.