Vizuális művészeti kommunikáció Valóságábrázolás: a dokumentumfilm, mint a vizuális művészeti kommunikáció egyik műfaja Szerző: Dr. Tari János Lektor: Dr. Szekfű András
Tartalom 2 Bevezető 4 A mozgóképi ábrázolás és a dokumentumfilmezés kezdetei 8 A valóság vizuális művészeti és tudományos leképezése 9 A mozgó képek érzékelésétől a filmkép érzékeléséig 18 A film valóságábrázoló szintjei térben és időben 27 Az amatőr filmjegyzetektől a romantikus valóságábrázolásig 32 Az első filmfelvételek Magyarországon 33 Néprajzi tematika és nemzeti identitás a magyar némafilmekben 38 Híradók és néprajzi filmfelvételek a két világháború között Magyarországon 41 A Magyar Filmiroda tevékenysége 43 A dokumentumfilm fejlődése a két világháború között a nagyvilágban 47 A dokumentumfilm típusai és fejlődése a második világháború után 53 A dokumentumfilm műfaja, típusai, jelentősége 54 A dokumentumfilmezés nemzetközi fejlődésének példái a második világháború után 55 A magyar dokumentumfilm fejlődése a második világháború után 57
Magyar dokumentumfilm-irányzatok, a MADE rendszerváltás utáni filmjei 74 A magyar dokumentumfilm fejlődése a rendszerváltás után 75 A dokumentumfilmek funkciói, értelmezésük módszerei 83 A dokumentumfilmes bemutatás lehetőségei 87 Statikus - dinamikus bemutatás 89 Beavatkozás - be nem avatkozás 92 A téma bemutatását segítő dokumentumfilmes eszközök 96 A dokumentumfilm elemzésének szempontjai 99 Összegzés 101 Szakirodalom 102 Ikonok 105
Bevezető Az archaikus-szakrális kultúrákban a közösségek számára a valóságról alkotott kép lényegében egységes, s a mű, amely a világot ábrázolja tökéletesen érthető. Erre világított rá Lech Majewski: The mill and the cross (2011.) című filmjének elemzése az előző leckékben.
Umberto Eco szerint: "A középkor látványon nyugvó civilizáció, katedrálisa kövekkel írott óriási könyv, szabályszerű plakát, tévéképernyő, misztikus képregény, amelynek mindent ábrázolnia kell: a föld népeit, a művészeteket és a mesterségeket, az év napjait, a vetés és az aratás idejét, a hit titkait, a szent és a profán történelem anekdotáit, a szentek életét, akik mint ma a filmsztárok és énekesek, akkoriban példaképek voltak, politikai hatalom nélküli, ám annál nagyobb karizmatikus hatalommal bíró elit".
Umberto Eco HOLLAND FESTŐ: DER MORITATENERZÄHLER
A polgárosodással a művészetek funkciója megváltozott. A köznapok kultúrája elvált az ünnepnapok kultúrájától, a szalonoké a közterekétől. A mindennapok világában a kultúra egyfelől művelődésként, vagyis a hasznos információk megszerzésének lehetőségeként jelent meg, másfelől szórakozásként. A szellemi termékek tömeges, iparszerű előállítása nem igényli a közösség számára fennálló viszonyok visszaigazolását, nem alapul többé transzcendens értékeken. Az egységes kultúra felbomlásának folyamata, a kultúrahasadás, amely az európai civilizációban a késő középkorral, a katolicizmus szellemi befolyásának csökkenésével vette kezdetét, a 19. századra lényegében befejeződött. Ekkor született meg a valóságábrázolás technikailag új formája a mozgókép.
Nyolcadik rész A mozgóképi ábrázolás és a dokumentumfilmezés kezdetei
A valóság vizuális művészeti és tudományos leképezése A bennünket körülvevő valóságban látottak visszaadásánál nagy szerep jut a szubjektivitásnak, az emlékezetnek. A dokumentáló szemlélete, lényeglátása és a megfelelő eszközök használata nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minél hitelesebb kép maradjon fenn a jelenségekről. A mozgókép ábrázolások alapja a céltudatos megfigyelés és a valóság tükrözése. Ehhez a szemet és többféle képalkotó technikai segédeszközt (pl.: a camera obscurát, a lyukkamerát, stb.) használták.
Alhazen (Abu Ali Mohamed ibn al-hasan Ign al- Haytam) már i. sz. 1000 körül hét könyvet írt a fényről, és annak szem általi leképezéséről. Vizsgálatait Camera Obscurával (a lyukkamera őse) végezte, amely lencse nélkül jeleníti meg a fényt.
A reneszánsz festészeti vívmánya, a centrálperspektíva, lehetővé tette a látvány mértani megszerkesztését. Leonardo Da Vinci segédeszközként használta a lyukkamerát, de nem élt a camera obscura adta mechanikus leképzési lehetőséggel, holott Codex Atlanticusában szerepel annak rajza, a kondenzor-lencsével ellátott vetítőgép ősével egyetemben.
A vetítés, vagyis a nagyobb felületen visszaadott kép története a XVII. század közepén kezdődik. Athanasius Kircher (1601-1680.) jezsuita tudós feltalálta a laterna magicát, lencse segítségével felnagyított képeket vetített a falra.
A debreceni kollégiumban 1721-ből fennmaradt jegyzet az egyszerű camera obscurát tárgyalja. Tőke István nagyenyedi fizikatanár 1736-ban megjelentette az Institutiones Philosophiae Naturalist, melyben rajzon is bemutatta a camera obscura és a laterna magica működési elvét. Az első laterna magica bemutatót, azaz kézzel festett színes diapozitívok vetítését a hagyomány szerint 1709. július 29-én Simándi István professzor rendezte II. Rákóczi Ferenc számára a sárospataki kollégiumban. A holland vetítő és a tizennyolc diakép ma is a kollégium gyűjteményének büszkesége. Laterna magica maradt fenn a debreceni református kollégiumban is.
Az egri Lyceum dísztermének freskóján (Franz Sigrist: A természettudományok allegóriája, 1781.), különböző optikai eszközök mellett, egy vetítőgépet is megszemlélhetünk.
A Bajai Múzeum 1827-es céltáblájának ábrázolása: a laterna magica más, vetített képekkel kombinált látványosságokkal együtt kedvelt társasági szórakozássá vált a 19. század első felében. Ilyenek voltak az úgynevezett transzparensképek melyek más és más átvilágításban eltérő képeket adtak, valamint a tér- és mozgásillúziót keltő diorámák. A színházak és a vásári mutatványosok egyaránt szívesen rendeztek a reformkori Magyarországon ködfátyol képbemutatókat, melyek során elsötétített helyiségben füstre, vagy gőzre vetítették a laterna magica-képeket.
Vetített kép használatára a francia szépirodalomban is találhatunk példát. Maupassant 1883. november 13-án írott novellájának hőse nép-moziról ábrándozván, kitüntetés reményében beadványt küldött a kormányhoz, követelve, hogy a szegénynegyedekben állítsanak fel ingyen színház félét a kicsi gyerekeknek. A szülők már a csöppségeket is odavinnék, és egy laterna magica megismertetné velük az emberi tudás alapjait A látás művelné az agyat, a képek belevésődnének az emlékezetbe, hogy úgy mondjuk: a tudományt láthatóvá tennék.
A 19. század elején a városi polgárokat szórakoztató nyilvános camera obscurák működtek tornyokban, pavilonokban (pl. az Edinburgh-i kastélyban, a Párma melletti Castello Fontanellóban, vagy Egerben, ahol Hell Miksa 1770-es években épített camera obscurája ma is megtekinthető). Ezek a panoráma-képekhez hasonló szerepet játszottak, s a városiak saját életéről adtak a hétköznapitól eltérő képélményt. A század végén az a tulajdonsága tette ismét érdekessé, hogy az asztalra vetített külvilág élt, s az emberek mozgását, a külső nyüzsgést pontosan közvetítette a nézőnek.
Feladat: Soroljon fel példákat a képalkotó technikai segédeszközök fejlődésére a mozgókép előtti időkből, valamint kösse őket a feltaláló, vagy az ismertető személyéhez! A mozgó képek érzékelésétől a filmkép érzékeléséig A képek mozgássá olvadása a szemben, illetve az agyban történik. A mozgásillúzió létrejöttét két tényező teszi lehetővé: a stroboszkóp és az utóképhatás. Az emberi szem a térben elkülönülő és időben legalább 1/16 másodpercnyi sebességgel egymást követő képeket egybefüggően észleli (stroboszkóp-hatás).
A szem ideghártyája (recehártya) egy röpke pillanatig rögzíti az érzékelt képet, de ezt már lefedi a gyorsan következő másik állókép (utóképhatás), így az egyes képeket egységes mozgásfolyamatként vetíti az agyba. Ez az oka, hogy a szem és az agy az álló mozgásfázisok gyors egymásutánját csak összefüggést teremtve képes érzékelni, így jöhet létre a mozgás élménye.
. http://www.youtube.com/watch?v=9k1jbsxqg34 http://www.youtube.com/playlist?list=plf708d16f9e87b289
Érzékelési szempontból csak nézzük a filmet, de nem látjuk egyetlen képkockáját sem. Amennyiben az egyes filmkockákat tekintjük filmképnek, akkor a filmekben egyetlen képet sem látunk. Maga a film a felvételkor, és a vetítéskor sem mozoghat folyamatosan, hanem meg-megállítva, azonos ütemben kell a kockáknak a lencse mögé kerülniük, (expozíció/kivetítés), majd tovább haladniuk. A valóság állóképeit lépésről lépésre haladva hozzák mozgásba. 1878-ban az angol Edward Muybridge egy vágtató paripáról készített 12 fényképezőgéppel fázisfotókat.
Az élőképek első, technikai szempontból jól használható felvevő- és vetítőrendszerét 1887-ben az amerikai Thomas Alva Edison laboratóriumában fejlesztették ki, George Eastman perforált, emulzióval ellátott celluloid filmnyersanyagát használva. Edison 1891-ben szabadalmaztatta kinetoszkópját.
A kinetoszkópot 1894 végén a fényképészeti felszereléseket gyártó Antoine Lumiere vásárolta meg. Fiai, a Lumiere testvérek szerveztek először vetítést 1895 decemberében Párizsban. Sikerült a kinematográfot úgy továbbfejleszteniük, hogy az már jó mozgókép-minőséget biztosítson, és megfeleljen az új kifejezőeszköz később megszabott igényeinek (perforált filmszalag, 16 kép/másodperc felvevő és lejátszó sebesség). A készülékben minden kép egy villanásnyi ideig megállt mind az exponálás, mind a vetítés ideje alatt, míg a filmszalag mozgatását a greifer tű (registration pin) nevű filmtovábbító szerkezet biztosította.
1895-ben, mikor a Lumiere-testvérek feltalálták a hordozható filmfelvevő gépet, a filmkamerák csak kb. l perc hosszúságú filmanyagot tudtak folyamatosan felvenni, hiszen ennyi fért a filmkazettába. A folyamatos jelenetsorok mindig rövidebbek voltak 63 másodpercnél. 1897. április 17-től július 20-ig Lyonban a koloniális kiállítás alkalmával Lumiere-ék az afrikai ashanti népcsoport tagjairól készített 12 filmfelvételt mutattak be a francia nagyközönségnek.
A lyoni Lumiere Intézet kiállításában megtekintethető a Lumiere testvérek összes korai film dokumentuma. http://www.youtube.com/watch?v=4nj0veo4q6s Az első sorozatban A munkaidő vége, A vonat érkezése és A kisbaba reggelije mellett a franciák hétköznapi élete: biciklisek, az Eiffel-kiállítás mozgó járdája, a vidámpark csúszó hajója, lóra felugró katonák, az utcán golyójátékot játszó férfiak, futballozók, zsákban futók, tengeri csónakázás, akrobaták az udvaron stb. láthatók. A második sorozat a franciákat mutatja munka közben: gyárban, szénagyűjtéskör, asszonyokat mosás közben, matrózruhák szárítását és igavonó lovakat, valamint lépegető földegyengető gépeket. A harmadik sorozatban, (melynek címe: A világ közelebb jön): Párizs, Velence, London, Spanyolország, New York, Boston, Chicago, Moszkva, Budapest, Mexico, Jeruzsálem, Egyiptom, Törökország és Algéria tájairól és lakóiról láthatunk képsorokat.
.
Feladat: Ismertesse a mozgókép emberi érzékelésének mechanizmusát és a Lumiere testvérpár filmtörténeti fejlesztő tevékenységének jelentőségét, különös tekintettel a greifer tű nevű filmtovábbító szerkezetre! A film valóságábrázoló szintjei térben és időben A film előtti művészetek vagy csak időben (zene, költészet), vagy csak térben (festészet, szobrászat, építészet) hatottak a befogadóra. A mozgókép először egyesít teret és időt az emberiség történetében, így a film kép, tér és idő egyaránt. A filmszalag hossza kifejezhető hosszmértékben (méter) és időtartamban (ennyi és ennyi óra, vagy perc). A film a fénykép objektivitásának az idő felé való kiteljesedését jelenti. A filmidő egy olyan új idődimenzió, melyet az új médium megszületése óta vizsgálunk. Ez az idő különbözik attól a valós időtől, ami a kamera előtt lezajló esemény tényleges ideje. A film fizikai ideje a vetítés ideje (aktuális hossza), míg dramatikus ideje az, amíg az ábrázolt események lezajlanak. Ez a két idő ritkán azonos. http://www.youtube.com/watch?v=r6c1stmvnjc
Feladat: Magyarázza meg a következő szakmai fogalmak egymással való kapcsolatát: a film hossza, a filmidő és a dramaturgiai idő!
A vászon optikai mező, amely lényegi jellegzetességeiben színpadhoz, vagy valóságos esemény teréhez hasonlít. A felvevőgép, a vetítő, a film és a vászon együttese olyan készülék, amely a valós események átélésével megegyező érzékelési helyzetet képes létrehozni. Julien Hochberg és Virginia Brooks szerint a film percepciós szempontból teljesen valós szituáció élményét kelti a nézőben, látszatra a valóság pontos másolata. Mikor azonban a mozgásról áttérünk a téridő dimenzióra, láthatóvá válik, hogy a film nem másolat, hanem maga a tulajdonképpeni értelemben vett konstrukció.
A film az emberi érzékelés számára adott valóság bármely tárgyáról, technikai úton készített lenyomata, amely látható és hallható állapotváltozásaikat megközelítő teljességgel képes rögzíteni. Nem csak reprodukál, hanem elvonatkoztat; amit rögzít, azt egyben átalakítja, saját médiuma törvényszerűségeihez idomítja, tehát elemi szinten megmásítja. Így a valóságra vonatkozó állítás összetéveszthető a jelhordozó matéria valóságával. A film olyan közel van az általa rögzített világhoz, mintha ismétlése, vagy folytatása volna. A film és a valóság közt tehát esszenciális kapcsolat, mélységes folytonosság (ontológiai rokonság) van. A világ objektív rögzítését teszi lehetővé azáltal, hogy az életet a maga múlásában kísérje. Ez a dokumentumfilmek bizonyos irányzatainak fő dramaturgiai iránya is. Bódi Gábor: Négy Bagatell (3) (1975.) http://www.youtube.com/watch?v=oausraexqre&feature=related
Feladat: Elemezze a film valósághoz fűződő viszonyát a kompozíció, a kameramozgás és a filmidő szempontjából Bódi Gábor: Négy bagatell (3) (1975.) című filmje alapján! William Rothman: a dokumentumfilm a társadalom tanúja. Az érzékelhetőt és az ismétlődőt ragadja meg, lényegileg nem közvetlenebb, vagy igazabb a többi filmnél, de a valóságot tárják elénk. Témája kritika és elemzés, vagy az igazság feltárásának eszköze. A valóság rögzítése azonban sohasem tökéletes, mert részben meghamisítja azt, s csupán fizikai és kémiai (filmexpozíció) értelemben tökéletes az eredmény. http://www.acta.sapientia.ro/acta-film/c1/film1-10.pdf Acta Univ. Sapientiae, Film and Media Studies, 1 (2009.) 137148Reality and Fiction in Classical Hungarian Documentaries. András Szekfü Feladat: Jellemezze általánosságban a dokumentumfilmeknek a valósághoz és az igazsághoz fűződő viszonyát!
Kilencedik rész Az amatőr filmjegyzetektől a romantikus valóságábrázolásig
Az első filmfelvételek Magyarországon 1896. május 10-én Budapesten, a körúti Royal Szállóban Lumiere-ék megbízottja rendezte az első félórás mozielőadást, melyet a nagy sikerre való tekintettel egy éven át naponta többször is megismételtek. Ezt követően különböző mulatókban, kávéházakban és vándorcirkuszi mutatványként tartottak vetítéseket. Az első magyar filmfelvételt 1896-ban a Sziklai testvérek (Arnold és Zsigmond) a francia Lumiere-gyár egyik technikusával készítették I. Ferenc Józsefről, amikor megnyitotta a millenniumi kiállítást, majd megtekintette Munkácsy Mihály Ecce Homo című festményét. A millenniumi díszfelvonulásról híradófelvétel készült, az ünnepségek színhelyén Edison kinetoszkópja működött.
1906-ban nyílt meg az első igazi mozgóképszínház Budapesten, a Projectograph, melyet az 1910-es évekig Ungerleider Mór és Neumann József vállalata, a Projectograph látott el itthon forgatott híradó jellegű felvételekkel (I. Rákóczi Ferenc hamvainak 1906-ban történt hazahozatala (Zitkovszky Béla és Körmendi Ékes Lajos munkája), több hadgyakorlat, udvari ünnepség, közéleti esemény, vadászat, strandolás). http://www.youtube.com/watch?v=a_rjfuupya&feature=related.
. Feladat: Melyik magyar filmből való a fenti képkocka? Sorolja fel a magyar filmtörténet kezdeti időszakának (1896-1916.) meghatározó személyiségeit és a filmezés fejlődésében játszott szerepüket!
Gaál Éva így ír Hevesi Sándort idézve a magyar némafilmmel foglakozó cikkében: Fejlődésének első fokozatain a némafilm saját formanyelv hiányában belekapaszkodott egy-egy idősebb, tapasztaltabb művészeti ág (színház) eredményeibe, és azzal dialektikus harcban, saját formanyelvét és stílusát keresve, az idegen anyagokat fokozatosan leválasztva magáról alakult ki és nőtt egyre jelentősebb, szuverén művészetté. Első, és mindeddig talán leglényegesebb harcát 1912-ig vívta meg, amikor hivatalosan is elismerték, hogy a film fotográfiai mutatványból kultúrtényezővé fejlődött. Hevesi nem örült annak, hogy színházi rendezéseinek tematikája hatott a filmre; szerette volna, ha a film megáll a saját lábán. Voltak, akik a haladást és a jövőt a mozi technikai lehetőségeiben látták, amelyeket át szerettek volna ültetni a valóságos színpadra de a vetített kép a színpadon alkalmazva sohasem adhatja a valóság illúzióját. A némafilmben folyton leveleket vetítenek a fehér vászonra, így gördítik tovább a cselekményt, a mozinak is el kell jutnia ahhoz a művésziességhez, hogy csakis merőben optikai eszközökkel dolgozzék.
1915-re a 970 000 lakosú Budapesten már 92 mozi volt, míg a többi nagyobb magyar városban 1-2, maximum 5. szórakozási helye. A mozi lett a legnépszerűbb színház, a nagy tömegek
Néprajzi tematika és nemzeti identitás a magyar némafilmekben A néprajzi filmezés igénye már a korabeli filmhíradókban megjelent, hírértékű, közművelődési funkciót betöltő és nemzeti identitást formáló szerepben. A legelső magyar némafilmeket Flórián Mária elemezte, mint az egykori falusi paraszti élet és szemléletmód dokumentumait a néprajzi hitelesség és mondanivaló szempontjából. A valóságelemeket ábrázolása nem szándékos, a helyszínek és a szereplők csupán háttérként jelentek meg a paraszti valóság mozgóképes dokumentumaiként. A filmeken keresztül jól vizsgálható a parasztság és más társadalmi rétegek kapcsolata. A paraszt és a falu képe a korabeli közvélemény környezetfelfogásának vetületeként jelentik meg, mely a falusi népet idealizálta, és különbözőnek tartotta a polgáritól. Moholy Nagy László: Nagyvárosi cigányok (1925.?) http://www.youtube.com/watch?v=07hgku15uk4
Az erkölcstelennek ítélt városiakkal szemben a magyar paraszt az erkölcsi tisztaság hordozója, állatszerető és földtisztelő, vallásos, de olykor felvilágosult is. Ez a szemlélet alapul szolgál a nemzeti önkép kialakításához. E filmekben legtöbbet azok a képsorok mondanak számunkra, amelyeken például a saját öltözetükben statisztáló mezőkövesdiek jelennek meg. A felvételek idején, az 1920-as évek elején, a matyó viselet még belső törvényei szerint alakulóban lévő, hétköznap is hordott, ünnepi változatában sokszínű viselet volt. A korai némajátékfilmek parasztság képéről megállapítja, hogy a szereplőket hagyományokban gyökerező, az egész faluközösség érdekeit szem előtt tartó és elismerő morál irányítja. A hazáját, vallását, családját, önérzetét, földjét féltő magyar parasztképből és egy korábbi nemesi nemzetfogalomból ötvöződött össze a magyar ember filmbéli alakja, aki az első világháború okozta helyzetből gyakran menekült a filmekben is vigaszt nyújtó látomásokba és álmokba.
. Feladat: Melyik magyar filmből való a fenti képkocka? Elemezze a magyar néprajzi témájú némafilmek által ábrázolt parasztság-képet, valamint a különféle társadalmi rétegek kapcsolatának filmbéli ábrázolását!
Híradók és néprajzi filmfelvételek a két világháború között Magyarországon A mozi népszerűségét az I. világháború kitörése lendítette fel hazánkban. (A korszak (1914-1949.) híradói: http://www.filmhiradok.nava.hu). A hadiesemények iránti érdeklődést egymással vetélkedve próbálták kielégíteni a filmes cégek. Fröchlich János, Fodor Aladár, a játékfilmes Illés Jenő és a katonai szolgálatot teljesítő ifj. Uher Ödön tudósítottak a harcokról. 1918-ban, amikor a forradalmi közhangulat ismét a hazai és a nemzetközi események felé terelte a közfigyelmet, új vállalatok születtek a híradók készítésére (a Pesti Napló, a Schwarzenberg cég, a Star filmvállalat, továbbá a legjelentősebb, Az Est heti híradója). Ez utóbbit Damó Oszkár és Tarján Vilmos szerkesztette. Az Est helyére a Tanácsköztársaság idején a Vörös Riport Film (I XX. szám) lépett. A kommunista híradók szerkesztője Damó Oszkár, operatőrei: Escher Károly, Vass Károly, Turchányi Olivér, Bécsi József és mások voltak. A Horthy-rendőrség bűnjelként foglalta le a húsz számot, s ennek köszönhető, hogy a Magyar Filmintézet archívuma máig megőrizte.
Filmtörténelem: 1919-ben először rögzítették a budapesti május elsejei felvonulást. Míg a kormány elhanyagolhatónak tartotta a filmet, mint művészetet, addig a híradót, a riportot és a dokumentumot tudatosan propagandacélokra használta fel. Az ellenforradalmi rendszer első napjaiban a Nemzeti Hadsereg fővezérségén Temesváry László főhadnagy vezetésével megalakult a katonai filmosztály, ahol öt propagandaaktualitás készült. A hiradós műfajt a húszas évek elején a Concordia filmgyár, a Magyar-Osztrák Filmvállalat (Budapesti Filmújság), a Kinoimport, a Corvin és a Cosmos híradó képviselte. A Külügyminisztérium alapította az angol nevű East News Reel Ltd-t, hogy magyar eseményekről készülő felvételeket szállítson külföldre. Az 1930-as években oroszpropaganda filmek születtek példát adva a későbbi korszakok filmkészítőinek. http://www.youtube.com/watch?v=5nuu7d9chjc&feature=related Feladat: Ismertesse, hogyan hatottak a magyar film fejlődésére a két világháború közötti politikai viharok, valamint miként használták a politika céljaira a filmet ebben az időszakban!
A Magyar Filmiroda tevékenysége A 35 mm-es filmek készítése, a filmforgalmazás, valamint a filmkölcsönzés önállóan 1920 óta elismert tevékenység, addig ugyanis a vásári mutatványosokra vonatkozó rendeletek és törvények hatálya alá tartozott, bár ebben az időben és utána folyamatosan több amatőr film is készült családi és úti film tematikával. Ez jellemző volt a világ minden országában példaként a Memory of Europe Inedits szövetség honlapját tekintheti meg a világ hálón. http://www.inedits-europe.org/ A Magyar Távirati Iroda Rt. szárnyai alatt 1923-ban alakult meg az MFI, azaz a Magyar Filmiroda. 1080 filmjéből az első 398 néma, a többi pedig 1944. decemberig elkészült hangosfilm. Első munkája a Magyar Híradó 1924. február 27-én jelent meg egyetlen kópiával a Décsi moziban (ma Művész). Szeptember végére a kópiaszám 4- re, a vetítő moziké pedig 25-re nőtt. Kezdetben csak bizonyos számok vetítését rendelték el a moziknak, de a 108-as számtól kezdve, amelyet 1926. március 18-án mutattak be, a híradók vetítése kötelező lett a játékfilmek előtt.
Az UFA (Berlin) és a Luce (Róma) híradó-szolgáltatásokkal kialakított csereviszony nyomán a Magyar Híradó Magyar Világhíradóvá vált, a későbbiekben pedig a kölcsönösen előnyös nemzetközi filmcsere bevett gyakorlattá vált. http://www.youtube.com/watch?v=6hc2cpwghhi&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=ek1p1rhsxpo&feature=relmfu Feladat: Értékelje a Luce (Róma) politikai propaganda céljából készült dokumentumfilmjeinek hatását a tömegek véleményének befolyásolására! Az értékelést támassza alá saját véleményének kifejtésével! 1932-ben készült a Pathéton Weekly Hiradó magyar paraszti tematikájú filmrészlete, illetve 1935-ben a British Pathé Budapesti vasárnap című híradó részlete. Mindkét külföldi filmhíradó a magyar falusi és városi élet dokumentuma. http://www.youtube.com/watch?v=zofj13bkf8g http://www.youtube.com/watch?v=cj36bpla7vm&feature=related
Paraszti témájú filmek: Hortobágy (1936.), Magyar falu (1935.), A magyar falu művészete (1937.), Szent István-napi népviseletben felvonulók (MFI 698 1937. VII.), Aratóünnep Rajkán, Németajkú lakosság felvonulása, népviselete (MFI 710 1937. IX.). A műfaj népszerűsítése céljából 1939. december 7-én megnyílt az Erzsébet körúti Híradó Mozi, majd 1940. október 10-én a Belvárosi Híradófilmszínház. A Magyar Filmiroda 1940-ben és 1942-ben a náluk készült filmekről katalógust adott ki, a filmekből vett képekkel illusztrálva. Bemutatták az ezredik filmhíradót. http://www.youtube.com/watch?v=rov-jgfidxc&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=x9qierenww0&feature=related atch?v=br7egeuwczw
1943-ban a professzionális filmhíradógyártás és -forgalmazás fő intézménye, a Magyar Film Iroda 55 kópiát (35 mm) és 19 keskeny- (16 mm-es) filmet mutatott be alkalmanként. 1944-hez egy érdekes dokumentum kapcsolódik, amelyben a Hunnia Filmgyár hangfelvevőgépet kölcsönzött a Néprajzi Múzeumtól filmforgatáshoz. E kezdeti időszakban főleg táncokat bemutató filmek készültek a híradók és a néprajzosok kameráival, dokumentálási céllal. http://www.youtube.com/watch?v=dficdea1roe Feladat: Ismertesse a Magyar Filmiroda működésének jelentőségét a két világháború között!
A dokumentumfilm fejlődése a két világháború között a nagyvilágban "A film századunk népművészete. Csak Bécsben esténként 200 mozi játszik, s ez 300 ezer mozilátogatót jelent naponta. Volt-e valaha bármelyik művészet ilyen népszerű? Kísért-e egyáltalán szellemi megnyilvánulást ekkora érdeklődés? Kivéve talán a vallási szertartásokat? A városi lakosság fantáziájában és érzésvilágában a film vette át azt a szerepet, amelyet valamikor a mítoszok, a legendák, és a népmesék töltöttek be." - írta Balázs Béla 1924-ben. A film rokonsága a folklórral találó párhuzam. A mozi sötétjében a némafilmek gazdagon áradó, mégis egyszerű, naiv - bumfordi kép- és cselekményvilága valóban a mese, mítosz, és legendakincs modern változataként hatott a korabeli nézőre. Egész műfajcsalád alakult ki az európai történelem ősi hiedelemvilágából előkúszó rémfigurák, gólemek, szörnyek, vámpírok alakjai köré.
Amerikában Robert Flaherty: Nanook, az eszkimó (1922.) című dokumentumfilmje az eszkimó vadász élettörténete, primitív protestáns hőst ábrázol. http://www.youtube.com/watch?v=clerfrql5ey A film kiszámíthatóan közönségsikerre tarthatott számot, és nagyfokú nanookmániát hozott létre az Egyesült Államokban. Az ír halászok életét bemutató dokumentumfilm szintén nagy siker lett. Robert Flaherty: Man of Aran (1934.) http://www.youtube.com/watch?v=pyeegymje6i
John Grieson 1929-ben készített Heringhalászok című némafilmje elsőként mutatta be a skót halászok életét. Grieson a dokumentumfilmet az aktuális valóság kreatív kezelésének tartotta, mely szükségképpen más, mint az antropológiai, néprajzi film. Az egyik feladata az élet, a másiké az események bemutatása. 1942-ben Grieson így írt: Nyíltan és őszintén újítóként léptünk fel. Régi szaknyelven szólva bennünket az érdekelt, hogy életre keltsük az új társadalmi anyagot, kikristályosítsuk az érzelmeket és létrehozzuk azokat az új elveket, amelyekből közös haladás, akarat fakad. http://www.youtube.com/watch?v=s7aze_a1crq A társadalmi dokumentumfilm és a szociológiai filmdokumentum történetiőse a szovjet Kinoki mozgalom. Dziga Vertov: Kinoglaz (1924.) http://www.youtube.com/watch?v=gqsy6ynv4gu&feature=related Dziga Vertov: Kinopravda (1922.) http://www.youtube.com/watch?v=d7ah3qtgvq4&feature=results_main&playnext=1 &list=plf7e6f994bcd9dff2
Jean Epstein: Finis Terrae (1929.), http://www.youtube.com/watch?v=bvemrf8htlm Jean Vigo: A propos de Nice (1930.). http://www.youtube.com/watch?v=may5knsos2o Fontos megemlíteni Basil Wright: Song of Ceylon (1934.) című filmjét, amely impresszionista képekkel és többszólamú kísérőhanggal mutatja be a ceyloni tájat és embereket. http://www.youtube.com/watch?v=rab-p5wxq8o Kiemelkedő filmtörténeti dokumentum Harry Watt és Basil Wright: Night Mail (1936.) című filmje, amelynek kísérőszövegét W. H. Auden, zenéjét Benjamin Britten írta, mintegy hagyományt teremtve és példát adva a későbbi dokumentumfilmeseknek. http://www.youtube.com/watch?v=g_oekwnnidu
Az 1930-as, 40-es évek dokumentumfilmjeinek többsége a megnövekedett szociális problémákkal foglalkozott, és a világháború miatt egyre több propaganda jellegű film is megjelent. Móricz Zsigmond novellája alapján készült George Höllering: Hortobágy (1936.) http://www.youtube.com/watch?v=yxcael_i5ey című filmje, mely a játékfilm és a dokumentumfilm műfajának keveréke, s több hiteles kortörténeti jelenetet rögzített. http://www.youtube.com/watch?v=c47nn8bh5mm&feature=related Höllering Hortobágya követte Szergej Eisentein: Régi és új (1929.) című filmjének hagyományát és megelőzte Robert Flaherty: Lousianiai történet (1948.) című filmjét. A főhős mindkét filmben egy fiatal kamasz fiú, aki az új technológia, és a gépek világának győzelme mellé áll a hagyományos életmóddal szemben.
Georges Rouquier: Farrebique ou les quatre saisons (1946.) című 90 perces filmje 1946-ban elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál kritikusi nagydíját. http://www.youtube.com/watch?v=sfqdini8rt8 Témája egy vidéki család éves életciklusának élethű bemutatása, de nem szakképzett színészekkel, hanem az eredeti környezet szereplőivel, a goutrensi parasztokkal, akik saját életüket játszották el a filmben. A korabeli kritika értékelése szerint - a megrendezett jelenetektől eltekintve a film kiemelkedő alkotás, mely természetes eszközökkel hangsúlyozza ki a mindennapi élet alapigazságait. Feladat: Válasszon ki egy, a 30-as években készült alkotást, s ezen keresztül elemezze a játékfilmes elemek hatását a dokumentumfilm valóságot bemutató funkciójára!
Tizedik rész A dokumentumfilm típusai és fejlődése a második világháború után
A dokumentumfilm műfaja, típusai, jelentősége A dokumentumfilm műfaja igen sokrétű: a híradó riporttól, az amatőr családi felvételen, az ipari referenciafilmen az úti-, vagy tájfilmeken, az etnográfiai, antropológiai filmeken keresztül az oktató-, sportfilmeken, tudományos-, ismeretterjesztő filmeken, életrajzi filmeken át, egészen a politikai propagandafilmekig, vagy a művészi filmnyelv kísérletekig terjed. Ábrázolástechnikailag a fenti műfajokon belül megkülönböztethetők montázs- és komplikációs filmek, valamint interjúfilmek. Feladat: Sorolja fel a dokumentumfilm típusait és illusztrálja őket példákkal!
A dokumentumfilmezés nemzetközi fejlődésének példái a második világháború után A francia Jean Rouch a képekkel való jelentéskifejezés nagymestere, kézi kamera használatával teremtett új iskolát. Afrikában készített filmjeinek felvételi technikája a résztvevő kamera, a cinéma vérité előfutárává tette. Magát a kamera mögül a kamera elé helyezi, kommentárjaival értelmezi a helyzeteket, bevezetve a cinéma vérité stílust. http://www.youtube.com/watch?v=1vvojl09zt4&playnext=1&list=pl6d44845fb B31B6F2&feature=results_main Az 1960-as évek elején a dokumentumfilmesek a cinéma verité és a cinema direct stílusú filmjeikből száműzték az interjút. Ugyanakkor a francia Jean Luc Godard az interjút kezdte használni játékfilmjeiben, mert a korabeli híradók stílusa miatt ez hitelessé tette fikciós alkotásait. A korszakot a műfajok és formai eszközök keveredése és egymás mellett élése jellemezte az egész világon. http://www.youtube.com/watch?v=dfzqplsuxke
Az amerikai Richard Leacock azt vallotta, hogy amikor megkérdezzük az embereket, azok mindig csak azt mondják el magukról, amire mi vagyunk kíváncsiak. http://www.youtube.com/watch?v=8tsanumizyy Colin Young szerint a kamera, mint megfigyelő eszköz alkalmazása intim és részletekbe menő módszer az emberi viselkedés és az emberek közötti viszonyok ábrázolására. Abban különbözik a terepen készített jegyzettől, hogy a jó résztvevőmegfigyelő film képes direkt módon reprezentálni a megfigyelt eredeti eseményt, viselkedést vagy helyzetet. A dokumentumfilmben az alkotó a valóság tényeit filmes eszközökkel rögzíti, illetve hűen, igaz eszközökkel rekonstruálja. A valóság felfedezésében csak azok érdekeltek, akik azt meg akarják változtatni. Hearts Metrotone News: The Wall (1962.) http://www.youtube.com/watch?v=nch5mbnvtqy&feature=related
A magyar dokumentumfilm fejlődése a második világháború után A magyar dokumentumfilm fejlődése nem lineáris történet, hanem évtizedenként a politikai társadalmi gazdasági változásokhoz kötődik, sőt néha úgy tűnik, hogy a dokumentumfilm volt bizonyos változások elindítója. Azért vált önálló műfajjá, mert bár alapvetően megfelelt az ideológiai elvárásoknak, a napi-politikai tételek illusztrálása helyett még a szigorú cenzúrát alkalmazó politikai felügyelet korszakában is a lehetőségek határait feszegetve törekedett a társadalmi működési mechanizmusokról hű képet adni. Csak a dokumentumfilmnek vannak komplex eszközei, hogy a karakterek mögött megmutassa az igazi arcokat, a lényeget és a rejtett mozgatórugókat. Ez a műfaj ereje, de egyben megköveteli a filmes alkotók pszichológiai rátermettségét, érzékenységét és empátiás képességét. Feladat: Értékelje a magyar dokumentumfilmezés kialakulásának és fejlődésének jelentőségét!
A II. világháború után a társadalmi-politikai változások nem kedveztek a néprajzi filmezés megerősödésének. A Néptudományi Intézet megszűnésével szakembergárda többfelé szakadt. A világháború aktív híradósai előbb a múltból megörökölt Magyar Film Irodában (MAFIRT), majd 1948-tól a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban (HDF) dolgoztak. http://www.youtube.com/watch?v=r8jaxakvdcq http://www.youtube.com/watch?v=kmvv-nwqi14&feature=related A híradógyártás és a dokumentumfilm-készítés is a koalíciós kormányzás függvénye volt, az egyes pártok filmvállalatai maguk adtak ki híradókat és készíttettek propagandafilmeket. A Magyar Kommunista Párt a MAFIRT Krónikát használta fel agitációs eszközül az események közlésére, megörökítésére. A híradós műfaj megosztottságát 1948-ban a filmipar államosítása szüntette meg. http://www.youtube.com/watch?v=i7_37jmtuf4&feature=related http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&nr=1&v=upuji2odcg8 http://www.youtube.com/watch?v=i1bcbhu-sgm
. Feladat: Indokolja, miért nem kedveztek a második világháborút követő koalíciós évek a néprajzi filmezés megerősödésének Magyarországon!
A modern művészetek közül a film jutott el leghamarabb a magyar falvakba. A felszabadulás idején, vidéken csak a nagyközségekben volt mozi. 1949-ben, amikor a filmforgalmazás állami irányítás alá került, mintegy 700 mozi működött vidéken, a filmszínházak több mint háromnegyede. Ezeknek mintegy a fele volt keskenyfilmes mozi. A vidéki mozi fejlesztési kampány eredményeképpen egy évtized alatt mintegy ötszörösére nőtt a falusi filmszínházak száma, és a 3500 mozinak legtöbbje új, keskenyfilmes vetítő volt. Ekkor az ország 5000 főnél népesebb helységeiben kivétel nélkül rendszeresen vetítettek filmeket, mintegy 55 millió látogatóval, ami azt jelenti, hogy a falusi lakosok évi átlagban tíz filmet néztek meg. http://www.youtube.com/watch?v=r8jaxakvdcq Feladat: Magyarázza meg a mozi népszerűségének rohamos növekedését a második világháborút követő években vidéken!
A koalíciós időszak demokratikus ígérete csak rövid átmenetnek bizonyult a szovjet megszállók támogatta kommunisták fokozatos hatalomátvételéhez, amely az 1948/49-es fordulattal vált teljessé. Az ötvenes éveknek nevezett történelmi időszak 1948-ban kezdődött és az 1956-os forradalomig tartott. A Rákosi-korszakban a többpártrendszer felszámolása, a gazdasági, társadalmi és a kulturális élet teljes körű államosítása, koncepciós perek sora, a Magyar Dolgozók Pártja és a rettegett Államvédelmi Hatóság terrorja révén Magyarországon szovjet típusú diktatúrát vezettek be. A korszak híradója pontosan tükrözi előbb a baloldali térnyerést, majd az új ideológia egyeduralmát, amely a mozgóképet az agitációs propaganda legfőbb eszközének tekintette. Módszereiben és stílusában alig volt eltérés a dokumentumfilm és a híradó között.
A klasszikus értelemben vett informatív és valóságfeltáró híradók, a dokumentum- és oktató/ismeretterjesztő filmek helyét győzelmi jelentések foglalták el, melyekben még a szabotázs leleplezések, koholt perek és kivégzések is pozitív kicsengést kaptak: a párt ökle lesújtott a nép ellenségeire. Az alkotások helyszíneit, képeit esetlegesen választották ki, a vizualítás szegényes, a narráció patetikus, manipulált volt. Az időszak árnyoldalai, az emberek valóságos élete, a politikai elnyomás, az üldöztetések, a kitelepítések és a terror változatos formái csak évtizedekkel később jelenhetnek meg dokumentumfilmben. Feladat: Illusztrálja példákkal, hogyan használta politikai célokra a dokumentumfilmet a Rákosi-rendszer! Mik a jellegzetességei az ekkor egyeduralkodó propagandafilmeknek?
Nagy Imre fellépésével mérséklődött a terror, s noha a Rákosista erőknek ekkor még sikerült visszaverni a reformer szárnyat, a társadalmi és kulturális életben megindult erjedést már nem sikerült megállítani. http://www.youtube.com/watch?v=rdpbiw4plxw&feature=related 1955-ben még élt és dolgozott a magyar filmesek két világháború közötti nagy nemzedéke. Politikailag megbízhatatlanok, a legtöbbjük nem gyárthat játékfilmet, de szakmai tudásukra az új rendszernek is szüksége volt, s a dokumentum műfajban dolgoztak szigorú ellenőrzés alatt, ahol a fiatal nemzedék eltanulhatta tőlük a hivatás szeretetét, és a technikai ismereteket. http://www.youtube.com/watch?v=ozhcjreixjk A pályáról kiszorított Szőts István, más jobboldali alkotókkal együtt a Népművészeti Intézetben húzta meg magát. A gyökeres átalakulás előtt álló vidékről forgatott filmjei a magyar néprajzi gyűjtemény értékes dokumentumai. Szőts István: Kövek, várak, emberek (1955, MFV, 798 m).
Az 1956-os forradalmi eseményekről a hatalom a saját szemszögéből készített hivatalos verzióját az Így történt (1957, Budapest filmstúdió, 600 m) című filmben interpretálta. http://www.youtube.com/watch?v=hh30tekatkk&playnext=1&list=pl49322ba05 221503B&feature=results_main A hatalomhoz való szoros kötődés nem csak az ötvenes évekre volt jellemző, hanem bizonyos vonatkozásban máig tapasztalható. Illusztráló, a megrendelő szándékaitól befolyásolt és manipulált dokumentumfilmek máig készülnek, melyeket közelebbről vizsgálva csupán stílusbéli különbség van az 50-es években és a később készült alkotások között. http://www.youtube.com/watch?v=tensvdy_g_o&feature=related Feladat: Értékelje a politikai propaganda céljából készült dokumentumfilmek hatását a tömegek véleményének befolyásolására az Így történt című film alapján! Az értékelést támassza alá saját véleményének kifejtésével!
A magyar történelemben 1960-as éveknek nevezett korszak szintén nem esik egybe az évtizedhatárokkal, 1956-től 1968-ig tart, a magyar szabadságharc és a prágai tavasz eseményei határolják. A vérbefojtott forradalomra megtorlás következett, és a félelem légkörét kihasználva a hatalom viharos gyorsasággal levezényelte a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a téeszesítést. 1958-ban kivégezték Nagy Imrét és politikustársait, a koncepciós perek után tele lettek a börtönök, embereket végeztek ki, az ENSZ folyamatosan napirenden tartotta a magyar kérdést. Az emberek számára 1956 és a megtorlás éveinek valós eseményei csak az 1980-as évek végétől váltak megismerhetővé. http://www.youtube.com/watch?v=hpc-f1cckde&feature=related
Filmes területen a feltűnően sok betiltott mű és a disszidens alkotók nevének eltűntetése árulkodik a represszióról. Mivel a rendszer ideológiai sarokköve a munkásosztály vezető szerepe, fő célkitűzése pedig, hogy Magyarország mezőgazdaságiból ipari állammá váljon, munkást csak a hivatalos iránymutatásokkal lehetett ábrázolni, de a paraszti élet bemutatása több szabadságot engedett. Ekkor készültek Jancsó Miklós korszakalkotó filmjei, melyek mai és korabeli témák feltárására is vállalkoztak. Jancsó Miklós: Az idő kereke (1961), Alkonyok és hajnalok (1961), Oldás és kötés (1963.), Csillagosok, katonák. (1967), http://www.youtube.com/watch?v=xpz0o032w2qoldás http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&nr=1&v=kd-rr9lzusw Az 1966-ban megrendezett II. filmszemlén Szegénylegények (1965.) című filmje fődíjat nyert. http://www.youtube.com/watch?v=sedoye-ejie http://www.youtube.com/watch?v=gmczjnp_lhg&feature=related
. Feladat: Jellemezze az 1956-os forradalom utáni megtorlás időszakában készült dokumentumfilmeket! Mit jelent a cenzúra kifejezés, sorolja fel ennek megnyilvánulási formáit a kiválasztott filmek alapján! Nagy Imre kivégzésével szinte egyidőben megalakult a Balázs Béla Stúdió, mely hosszú évekre a magyar film kísérleti műhelye, fejlődésének fő motorja, és egyben irigység tárgya a szomszédos csatlós államok filmes köreiben. Innen kerülnek ki a korszak máig számon tartott dokumentumfilmjei. Sára Sándor: Cigányok (1962, BBS, 520 m). Sára Sándor: Krónika http://www.youtube.com/watch?v=gqjz23br62i
Az 1960-as évek végére bátrabbak, szókimondóbbak lettek a mozgóképek. Megjelentek a társadalmi folyamatokat ismertető, analizáló filmek, melyek az egyén gyökereit, történetét, a szubjektív történelmet mutatták be. A prágai tavasz és a nyugati diáklázadások drasztikus külső behatásként érték a csendesen átalakuló magyar társadalmat. A szerves fejlődés nálunk nem forradalomhoz, hanem az új gazdasági mechanizmusnak nevezett irányítási modellhez vezetett, melyhez a vezetők és a vezetettek egyaránt nagy reményeket fűztek. A reformer pártvezetés gazdasági fellendülést várt megerősítendő a rendszer legitimációs alapját, a jóléti újraelosztással és a személyes gyarapodás lehetőségével. Az emberek már nem elvtársak, hanem dolgozók nagyobb mozgásteret és több szabadságot reméltek a vajas kenyér mellé. http://www.youtube.com/watch?v=2lkccx3wjec&feature=relmfu Feladat: Ismertesse a kísérleti dokumentumfilmek jellegzetességeit és értékelje a Balázs Béla Stúdiónak a magyar filmkészítésben játszott szerepét!
A dokumentumfilmek a nehezen, erős korlátok között létező szociológia szerepét is átvették. Elsőként mutattak rá tabunak számító jelenségekre, melyekről a hivatalos politika szerint nem szabad beszélni, vagy nem is léteztek. A hetvenes években megnövekedett közönségigény és a tematikus gazdagság révén a dokumentumfilm jelentős társadalmi intézménnyé válva felnőtt a magyar játékfilm mellé. A szociológiai szemléletű alkotásokban a filmesek tudományos alapossággal térképezték fel a felszín mögött munkáló mechanizmusokat, felfedve ezzel a társadalom belső ellentmondásait, sokoldalúan mutatva be a különböző társadalmi rétegek privát szférájában felhalmozódó konfliktusok típusait. Zolnai Pál: Fotográfia (1971, Mafilm RDS, 476 m). http://www.youtube.com/watch?v=o0gmcibpkl4 Bódy Gábor: Négy bagatell (3) (1975.) http://www.youtube.com/watch?v=oausraexqre&feature=related
A szociológiai dokumentumfilmek külön csoportját alkotják azok a filmek, melyek a munkások nehéz helyzetét, sokszor embertelen kiszolgáltatottságát mutatják be. Schiffer Pál elkerülte, hogy főhősei életét manipulálja, hagyta, hogy hősei saját maguk alakítsák sorsukat. A forgatás során kialakult szituációknak szabad folyást engedve mutatta be a pozitív és a negatív eseményeket és eredményeket a főhőse, Cséplő Gyuri sorsán keresztül. A szereplők olyan társadalomban élnek, mely retorikájában értük van, de teljesen magára hagyjaőket. Acta Univ. Sapientiae, Film and Media Studies, 1 (2009.) 137148Reality and Fiction in Classical Hungarian Documentaries. András Szekfü Schiffer Pál: Fekete vonat (1970, BBS, 1233 m), Schiffer Pál: Cséplő Gyuri (1978.). http://www.youtube.com/watch?v=l6huebkmwr8&feature=fvwrel Feladat: Schiffer Pál: Cséplő Gyuri (1978.) című filmjéből hozzon példákat a rendező szituációbemutató módszerére, s ennek hatására a szereplő életére!
Olyan társadalomban élnek, mely retorikájában értük van, de teljesen magára hagyja őket. A dokumentumfilmeken belül jelentős csoportot képeznek a poétikus filmek, melyek a bemutatott eseteken túlmutatva poézissel szövik át a történetet, ezzel gazdagítva, finomítva a műfajt. Huszárik Zoltán: Elégia (1965.). http://www.youtube.com/watch?v=uopeqpth684&playnext=1&list=plb61e23e9 D425EAF7&feature=results_main Huszárik Zoltán: Tisztelet az öregasszonyoknak (1972, Mafilm, 440 m), http://www.youtube.com/watch?v=mlmylghwvc8&playnext=1&list=plea0fff4 B97C22229&feature=results_main Feladat: Milyen filmnyelvi eszközöket használ Huszárik Zoltán költői rövidfilmjeiben!
Kósa Ferenc: Küldetés (1977, Mafilm Objektív Stúdió, 2781 m) http://www.youtube.com/watch?v=alxszvznjye&feature=related Hajas Tibor: Öndivatbemutató (1976.) http://www.youtube.com/watch?v=anjs8bus8uc. Feladat: Ismertesse a szociológiai dokumentumfilm jellegzetességeit és mutassa be azokat magyar példákon keresztül! A magyar dokumentumfilm a 70-es években felnőtt a játékfilmhez, a 80-as években pedig a fejlődésben már maga mögé utasította azt. A pénzhiány miatt válságba került játékfilmek helyére benyomultak az egész estés, vagy több részes dokumentumfilmek, melyek szőnyeg alá söpört érzékeny, vagy tiltott társadalmi problémákat feszegettek. Felvirágzott a történelmi dokumentumfilm műfaja. A műhelyekben lázas munka folyt, hogy szóra bírhassák és megörökíthessék a történelem még élő szemtanúit, a túlélőket.
Mihályfy László: Bagóhegy boszorkánya (1980, MTV, 480 m), Gulyás Gyula és Gulyás János: Ne sápadj (1981,). Acta Univ. Sapientiae, Film and Media Studies, 1 (2009.) 137148Reality and Fiction in Classical Hungarian Documentaries András Szekfü Gyarmati Lívia: Együttélés (1982, Objektív Stúdió, 2220 m). http://www.youtube.com/watch?v=pupsmn7yjdi Monory Mész András: Bebukottak (1985, BBS, 90 perc). http://www.youtube.com/watch?v=28jzw1dtliu Feladat: Monory Mész András: Bebukottak (1985.) című filmje alapján elemezze, hogy a kamera és a forgatócsoport jelenléte hogyan befolyásolja a szereplők viselkedését, milyen hatással van a bemutatott helyzet hitelességére! Értékelje a dokumentumfilmes alkotók etikai felelősségét! Az értékelést támassza alá saját véleményének kifejtésével!
Tizenegyedik rész Magyar dokumentumfilm-irányzatok, a MADE rendszerváltás utáni filmjei. A dokumentumfilmek funkciói, értelmezésük módszerei
A magyar dokumentumfilm fejlődése a rendszerváltás után A rendszerváltás nem jelentett éles határvonalat a dokumentumfilmezésben, a 80-as évek közepétől a szigorúan tiltottból a megtűrt kategóriába lépett át a legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdések bemutatása. A filmesek jelen voltak Nagy Imréék jeltelen sírjának exhumálásánál, emléket állítottak a fegyvertelen tömegbe lőtt sortüzek, a koncepciós perek és az akasztások áldozatainak. A történelem fehér foltjainak feltérképezésével párhuzamosan figyelemmel kísérték a jelen folyamatainak konfliktusait is. Gyarmati Lívia: Recsk 1950-53. (1989.). http://www.youtube.com/watch?v=9wly4tp5lx4&feature=related Feladat: Ismertesse a történelmi dokumentumfilm jellegzetességeit és mutassa be a jelentőségét példákon keresztül, különös tekintettel a hosszú ideig eltitkolt történelmi valóság feltárásában játszott szerepére!
Közel 25 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy megfelelő időtávlatból, életrajzi tények és társadalmi dokumentumok alapján ábrázolják a Kádár-korszak eseményeit. Sólyom András: A Kádár-korszak demokratikus ellenzéke (2009.) http://www.youtube.com/watch?v=77feov-n9i0 Sólyom András: Kádár János életrajza (2012.) Az áhított demokráciához és a piacgazdasághoz fűzött irreális várakozások és tévhitek viharos gyorsasággal torkolltak csalódottságba, a rendszerváltásnak sokkal több a vesztese, mint a nyertese. Tömegeknek munkát adó szakmák, iparágak tűntek el, miközben alig volt érdekvédelem. A technikai fejlődés (videokamera, digitális technika, számítógép megjelenése) adta új tematikai-formai, vizuális kifejezést gazdagító lehetőségeket a szakma folyamatosan próbálgatja, új dimenziókat tárva fel a jövőt illetően. Ezek kihasználásához újfajta műhelymunkára, a tudományos kutatókkal való szoros együttműködésre van szükség az egyéni arculat kialakításához és a dokumentumfilmes kifejező eszközök használatához.
Tímár Péter: Asszociáció tánc (1985. BBS). http://www.youtube.com/watch?v=oausraexqre&feature=related Sokan a dokumentumfilm válságáról beszélnek. A nehézségeket elsősorban a beszűkült anyagi források, a filmszakma egészének szétzilálódása, a megcsappant érdeklődés és a nézők hiánya jelenti. Gyorsan elmúlt az aranykor, amikor a rendszerváltás lázában égő ország egyszerre csak kíváncsi lett valódi önmagára. A problémák, a mindennapi kenyérgondok, a talpon maradás és létfenntartás küzdelmei, a kiábrándulás miatt a társadalom nagy része hátat fordított a mindennapi valóságnak, látni sem akarja, tudni sem akar róla. Varga Andrea: Az utca gyermekei (1998.) Feladat: Mutassa be példákkal illusztrálva, hogyan változott a dokumentumfilmek témája a rendszerváltás után Magyarországon a korábbi évekhez képest!
A televíziózás átstrukturálódása után a közszolgálati adók, amelyeknek a feladata lenne a dokumentumfilmek bemutatása, kevéssé képesek megfelelni az elvárásoknak, a hihetetlen népszerűségre szert tevő kereskedelmi televíziózás pedig nem csupán azért kibékíthetetlen a dokumentumfilmmel, mert az nem illik bele a műsorstruktúrájába, hanem mert elvonja az anyagi forrásokat, a műsoridőt és a nézők figyelmét a valódi dokumentumfilmekről. Sok szakmai alkotó őszintén bevallja, hogy megélhetési filmezést folytat, és a dokumentumfilmezés csak pótlék számára, mert mindent meg kell ragadnia, hogy ha alacsonyabb színvonalon is, de megélhessen. A filmkészítés új finanszírozási formái nem a biztonságot, hanem a bizonytalanságot és a kiszolgáltatottságot erősítik. REJTÖZKÖDŐ TÖRTÉNELEM - 50 év 100 dokumentumfilmje. MADE Budapest 2003. Bori Erzsébet, Szilágyi Erzsébet és Csala Károly cikkei alapján.
Feladat: Mutassa be a televíziózás átstrukturálódásának hatását a dokumentumfilmezésre és értékelje a kereskedelmi televíziózás térhódításának hatását a tömegek véleményének befolyásolására! értékelést támassza alá saját véleményének kifejtésével! Az A nehézségek magukkal hozták a dokumentumfilmesek szolidaritását, a szakmai érdekérvényesítés új műhelyei, egyesületei jöttek létre. A MA.D.E (Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesülete) elnöke Kisfaludy András így ír A valóságfeltáró filmesnek jó volna mindig igaznak lenni és amellett tapintatosnak, objektívnek és demokratikusnak, sebkímélően nemesnek és polgári értelemben ízlésesnek, médiatörvénybelinek és autonómnak lenni. Csakhogy ez mind egyszerre nem lehetséges. A dokumentumfilmes mindenek előtt kegyetlen. Évtizedek óta dokumentumfilmeket készítünk. Olyan támogatás nélküli két évünk - mint a legutóbbi (2010-2011.) - még nem volt.
A MADE tagjai dolgoztak, a befejezés halvány reményével. Filmkezdeményeik részleteit a Töredékek című filmben rakták össze. Vajon elkészülhetnek-e valaha ezek a filmek? Vajon fogják-e látni a nézők? Töredékek (Made in MA.D.E.) (2010-2011.) : 1. Péterffy András: A leghosszabb film; Szőts István portréfilm, 2. Dékány István: Bandicsfilm, 3. Tari János: Kétszemélyes hadsereg fehér zászlóval, 4. Siflis Zoltán: A halál megeszi a lelket, 5. Sólyom András: Összeomlás, 6. Vörös T. Balázs: Apáczai kakaslövés, 7. Mohi Sándor: Hogyan születnek a csillagok (Rostás Árpád tábora), 8. Erdélyi János: Fényedből fénysugár, 9. Gulyás János: Devecser A vörösiszap tragédia után, 10. Sólyom András: Tüntetés 2012. január, 11. Dénes Gábor: Az utolsó esély, 12. Mihályffy László: Élőlánc tüntetés 2012. január, 13. Szobolits Béla: A szegénységről három tételben, 14. Kisfaludy András: A Malizoli