Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon 2010. november Ez a dokumentum kizárólag a Megbízó használatára készült. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. Az EPAP előzetes írásos hozzájárulása nélkül a dokumentum semmilyen részét nem szabad idézni, forrásként felhasználni, sokszorosítani vagy harmadik fél részére átadni.
Tartalom Korai klaszterfejlesztés és Pólus stratégiakészítés Magyarországon Klaszterfejlesztési politika 2007-től a Pólus Programon belül 17
Magyarországon az első klaszterkísérletek létrejöttében a kormányzati ösztönzések fontos szerepet játszottak többségében top-down klaszterkezdeményezések Kormányzati klaszterfejlesztési törekvések Magyarországon Az első klaszter Magyarországon Széchenyi Terv I. Nemzeti Fejlesztési Terv (GVOP*) Idő 2000 2001-2002 2005-2006 Támogató szerv Gazdasági Minisztérium Kormány Kormány (Uniós társfinanszírozás) Eredmény Létrejött a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) három magyarországi autógyár kezdeményezésére (Suzuki, GM, Audi) több, mint 50 KKV részvételével A GM támogató nyilatkozattal csatlakozott a klaszterhez, és 50m Ft támogatást biztosított Támogatások a klasztermenedzsment szervezet létrehozására és működtetésére Támogatások klasztermenedzsment szervezetek felállítására, működtetésére és kisebb közös beruházások megvalósítására * Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Forrás: PPI, EPAP 18
A Pólus Program első lépéseként a pólus városok az NFÜ koordinációja mellett kidolgozták saját stratégiájukat A Pólus Program klaszterfejlesztési pillérének fejlődési folyamata Pólus stratégiák kidolgozása és értékelése Egységes Pólus Program koncepció megalkotása A Pólus Program megvalósítása Időpont 2005-2006 2007 2008-2010 Szereplő Önkormányzatok, NFÜ helyi szereplők Leírás Kormány (NFÜ*) Kezdetben 100 mrd Ft-os ígéret minden pólusnak az üzleti környezet fejlesztésére Erre válaszként a városok kidolgozták saját stratégiájukat Az elkészült stratégiák jó alapnak bizonyultak, de az értékelések több esetben rávilágítottak a gazdasági megalapozottság hiányára A klaszterfejlesztési pillér megalkotása A Program koncepciójának kialakítása, a megvalósítás előkészítése, a szervezeti és pénzügyi keretek kialakítása Eredmény Pólus stratégiák Klaszterfejlesztési pillérrel kibővült program Pólus Programiroda** NFÜ A pólus városok projektjeinek gondozása Különböző fejlettségi szintű klaszterek támogatási rendszerének működtetése A klaszter akkreditációk megalapozása és a kapcsolódó pályázatok kiírása Pólus városok és klaszterek célzott támogatása * Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ** Hálózatfejlesztők részvételével Forrás: PPI, EPAP 19
A Pólus Programra 2006 végén a gazdasági megalapozottság hiánya, az egyetem és önkormányzat-vezérelt fejlesztések és jó kezdeményezések kimaradása volt jellemző A Pólus Program 2006 év végi helyzete Tünetek Tünetek Az elkészült stratégiák és megvalósíthatósági tanulmányok gazdasági megalapozottsága több esetben rendkívül gyenge A klaszter javaslatok rendszerint az egyetem kutatási területeiből és az önkormányzat kommunális szükségleteiből indulnak ki Számos erős piaci visszaigazolással rendelkező innovatív cégnek és klaszterkezdeményezésnek esélye sem volt bekerülni a programba Veszélyek Nagy eséllyel nem a rentábilis tevékenységek és beruházások finanszírozása történne Nincs tényszerű gazdasági alap a projektek közti differenciálásra Csekély gazdaságélénkítő hatású, az állami szektor további növekedését eredményező programok valósulnak meg A non-tradable szektor további növekedése jelentős makroökonómiai károkat okozhat Nem sikerül kihasználni a valódi gazdasági növekedést élénkítő lehetőségeket A pólus programok akkori állapotában való finanszírozása nagy valószínűséggel káros makrogazdasági hatással járt volna Forrás: EPAP elemzés 20
A Pólus Program szereplői az elkészített stratégiákban nem ismerték fel a gazdasági potenciál tényalapú bemutatásának szükségességét A gazdasági megalapozottság hiányának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya Egyetem és önkormányzat saját igényeinek túlsúlya Piaci szempontból erős kezdeményezések kimaradása Konkrét példák Ezt az üzemet nehéz lenne pusztán profit alapon megépíteni, a technológia ugyanis még mindig fejlesztés alatt áll. egy környezetipari projekt vezetője A bioenergetikai projektek tekintetében nem merünk előre üzleti hozadékban gondolkozni. egy pólus szervezet vezetője Számos projektnek semmilyen piaci megalapozottsága nincs, ennek megfelelően még azt sem tudom, hogy fogom megírni a megvalósíthatósági tanulmányokat egy pólus titkárság tagja Most kezdjük vizsgálni a piaci lehetőségeket a jelenlegi projekteknél egy regionális innovációs ügynökség igazgatója A projektre van igény, de pusztán piaci igények alapján nem. egy pólus város kamarájának főtitkára Nem végeztünk megtérülési számításokat. Először kockázati tőkét akartunk bevonni, de nem jött össze, mert nem egyeztek a feltételek. egy pólus város vagyonkezelő igazgatóságának vezetője Elősegítené a projekt sikerét, ha az önkormányzat vállalná a termelt áram egy részének megvételét, amit fel tudna használni pl. a villamoshálózat fejlesztése után egy környezetipari projekt vezetője Nincsenek számaim arra vonatkozóan, hogy az új laboratóriumi területből mennyit lehetne már most kiadni. egy egyetem intézetvezetője Forrás: EPAP elemzés 21
Az egyetemek és az önkormányzatok pólus szervezeteken belüli túlsúlya következtében jelentős részt képviseltek a saját fejlesztéseiket szolgáló projektek Az egyetemek és önkormányzatok túlsúlyának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya Egyetem és önkormányzat saját igényeinek túlsúlya Piaci szempontból erős kezdeményezések kimaradása Konkrét példák A pólus program erősen fókuszál az új utakra, csatornára, villamosra, de mindebből mi az ami valóban segíti a régió felemelkedését? egy jelentős biotechnológiai cég vezetője Az egészségügyi ipar célja, hogy bevételi lehetőséget kínáljon a kórházaknak. egy pólus város iparkamarájának elnöke Egy ilyen városnak túl kell mutatnia azon, hogy mikor térül meg a projekt, a munkahelyek teremtése például sokkal fontosabb. egy pólus város vagyonkezelőjének igazgatója Máshonnan nincs forrás erre a projektre. egy pólushoz kapcsolódó község polgármestere Azért támogassa a projektet az állam, mert a város másfél évtizede nem kap annyi állami támogatást, mint amennyi járna neki. egy pólus város iparkamarájának helyettes vezetője A projekt három célja az orvosi ellátás modernizálása, a közszolgáltatások fejlesztése, és a kutatás-innováció egy kulcsprojekt intézményének igazgatója Az egyetem kezelésében levő volt laktanya területén le lehetne telepíteni az üvegipari vállalkozásokat, de az egyetem nem engedi, mert 900 diáklakást akar kialakítani. egy pólus irányító szervezetének vezetője Forrás: EPAP elemzés 22
A pólusok körzetében számos, piaci oldalról is visszaigazoltan sikeres vállalkozáscsoportosulás működik, amelyek azonban nem kerültek be a programokba A potenciálisan sikeres kezdeményezések kimaradásának tünetei Tünetek Gazdasági megalapozottság hiánya Egyetem és önkormányzat saját igényeinek túlsúlya Piaci szempontból erős kezdeményezések kimaradása Konkrét példák Soha nem voltam hivatalosan része a programmal kapcsolatos eszmecserének. egy biotechnológiai cég vezetője Az XY szektor rendkívül jól megy, 1 milliárddal több iparűzési adó folyt be a tervezettnél, hetente 2-3 fejleszteni akaró céggel tárgyalunk. De mivel az iparág nem tudásalapú, nem került be a pólus programba. egy pólus irányító szervezetének vezetője Összesen 20.000 főt foglalkoztató 50 KKV-val közösen nyújtottunk be projekt javaslatot a pólus programhoz, de azzal utasítottak el minket, hogy nem illünk bele a nagyobb egységet alkotó csomagokba. Nagyon kiábrándultunk a pályázatokból egy 80%-ban exportra termelő niche építőipari vállalkozás vezérigazgatója Egyetlen jó ötlet van a klaszter tevékenységén belül, de az sohasem fog bekerülni, mert a tulajdonos nincs jóban az egyetemmel pólus szervezet projektvezetője Forrás: EPAP elemzés 23
A pólus programmal kapcsolatban felmerülő problémák a koncepcióval, a program szervezettel és a megvalósítással kapcsolatos okokból fakadtak A problémák tünetei mögött álló okok Koncepcionális okok Túlságosan államilag vezérelt program Felételezi, hogy a központi vagy helyi vezetés el tudja dönteni, hogy mit érdemes támogatni A tudás komponens túl- és felértékelése Innováció=K+F=Egyetem hibás feltételezése Túlzott súly a horizontális gazdaságfejlesztésen Szervezeti okok A pólus programok helyzete az operatív programokon belül mindmáig nem tisztázott Nem elég hatékonyak a jelentési és számonkérési viszonyok A pólusokon belül az irányítás/koordináció az önkormányzatoknál/ egyetemeknél koncentrálódik a magánszektor helyett Megvalósítási okok Humán erőforrás problémák Kommunikációs problémák Központból pólusok felé a célokkal, a támogatási formával és a metodológiával kapcsolatban Pólusoktól a központ felé és pólusok között limitált Metodológiai problémák Forrás: EPAP elemzés 24
Az első pólus stratégiák elsősorban az állami és egyetemi döntéshozók véleménye alapján alakították a támogatandó tevékenységek listáját A koncepcionális problémák tipikus esetei Koncepcionális okok Túlságosan államilag vezérelt program Felételezi, hogy a központi vagy helyi vezetés el tudja dönteni, hogy mit érdemes támogatni A tudás komponens túl- és felértékelése Innováció=K+F=Egyetem hibás feltételezése Túlzott súly a horizontális gazdaságfejlesztésen Szerintem a cél nem magas hozzáadott értékű, export-orientált termékek hanem immateriális javak létrehozása. egy innovációs szolgáltató cég ügyvezetője "A kamara teljesen rátelepszik a privát szektor képviseletére, és a szerepük sokkal inkább káros, mint hasznos." az egyik pólus iroda vezetője "Túl tudományos, és ha abba az irányba megy el, akkor nem hoz semmilyen eredményt az országnak." jelentős orvosi műszergyártó cég vezetője "Nincs alapos tudásunk a vállalkozásokról. Nem volt rá mandátumunk." pólus központ vezetője Forrás: EPAP elemzés 25
Szervezeti problémának a pólusokon belüli önkormányzatok túlsúlya és a program NFÜ-n belüli tisztázatlan szerepe bizonyult A szervezeti problémák tipikus esetei A jelenlegi szervezet hátránya, hogy az önkormányzat erős szerepe miatt nehézkes és bürokratikus a rendszer." az egyik pólus szervezet vezetője "A pólus program szó végig megmaradt, de még senkitől nem hallottuk egyértelműen, hogy mit jelent." az egyik pólus projekt vezetője Szervezeti okok A pólus programok helyzete az operatív programokon belül nem volt tisztázott Nem elég hatékonyak a jelentési és számonkérési viszonyok A pólusokon belül az irányítás/koordináció az önkormányzatoknál/ egyetemeknél koncentrálódik a magánszektor helyett Én meg tudnám a valódi vállalkozókat is szervezni, de velük nem szívesen áll szóba az önkormányzat." egy pólus szervezet vezetője "Nem tudni, melyik OP-hez forduljunk. - az egyik pólusváros kamarájának elnöke Forrás: EPAP elemzés 26
A megvalósítás során a legnagyobb hiányosság a helyi szint nem megfelelő támogatása volt A megvalósítási problémák tipikus esetei "Nem tudjuk hány éves üzleti tervet kell készíteni, mit támogat a program." egy pólus projekt vezetője "Nem tudunk senkivel kommunikálni, nem tudjuk mit várnak tőlünk, nem ismerjük a játékszabályokat. - kamarai elnök "Semmilyen támogatást nem kaptunk az üzleti és a megvalósíthatósági tervek elkészítésére" egyetemi intézetvezető Megvalósítási okok Humán erőforrás problémák Kommunikációs problémák Központból pólusok felé a célokkal, a támogatási formával és a metodológiával kapcsolatban Pólusoktól a központ felé és pólusok között limitált Metodológiai problémák Forrás: EPAP elemzés 27
Tartalom Korai klaszterfejlesztés és Pólus stratégiakészítés Magyarországon Klaszterfejlesztési politika 2007-től a Pólus Programon belül 28
A 2007-es felülvizsgálat javasolta, hogy a pólusoknak ígért infrastruktúra támogatás helyett a fókusz a klaszterek fejlesztésén legyen A Pólus Program klaszterfejlesztési pillérének fejlődési folyamata Pólus stratégiák kidolgozása és értékelése Egységes Pólus Program koncepció megalkotása A Pólus Program megvalósítása Időpont 2005-2006 2007 2008-2010 Szereplő Leírás Önkormányzatok Kormány (NFÜ*) Kezdetben 100 mrd Ft-os ígéret minden pólusnak az üzleti környezet fejlesztésére Erre válaszként a városok kidolgozták saját stratégiájukat Az elkészült stratégiák jó alapnak bizonyultak, de az értékelések rávilágítottak a gazdasági megalapozottságuk hiányára NFÜ A klaszterfejlesztési pillér megalkotása A Program koncepciójának kialakítása, a megvalósítás előkészítése, a szervezeti és pénzügyi keretek kialakítása Eredmény Pólus stratégiák Klaszterfejlesztési pillérrel kibővült program Pólus Programiroda** NFÜ A pólus városok projektjeinek gondozása Különböző fejlettségi szintű klaszterek támogatási rendszerének működtetése A klaszter akkreditációk megalapozása és a kapcsolódó pályázatok kiírása Pólus városok és klaszterek célzott támogatása * Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ** Hálózatfejlesztők részvételével Forrás: PPI, EPAP 29
A Pólus Program a céljai elérése érdekében egy vállalkozásfejlesztési pillérrel bővült ki Koncepcionális újratervezés (2/1) - A Pólus Program felépítése Üzleti környezet fejlesztése Eszközök Humán erőforrás fejlesztés Infrastrukturális fejlesztés Források Gazdaságfejlesztési OP* Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP A Pólus Program pillérei Vállalkozások fejlesztése Együttműködések erősítése Üzleti szolgáltatások Célzott HR fejlesztés Gépek, berendezések Fizikai infrastruktúra Pénzügyi eszközök Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Megújulás OP Regionális OP-ok A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot Forrás: PPI, EPAP 30
A célok eléréséhez a tervezési fázisban el kellett mozdítani a prioritások súlyait a közvetlen gazdaságfejlesztés irányába Koncepcionális újratervezés (2/2) - Javaslat a prioritási súlyok megváltoztatására Az operatív programok forrásainak megoszlása (%) A pólus program forrásainak javasolt megoszlása (%) 6500 Mrd Ft* 61% Fizikai infrastruktúra 700-800 Mrd Ft 15 % 15 % Fizikai infrastruktúra Humán infrastruktúra Közvetlen gazdaságfejlesztés Humán infrastruktúra 23% 16% ÚMFT Közvetlen gazdaságfejlesztés A pólus program célja a közvetlen gazdaságfejlesztés támogatása 70% Pólus program * Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ (Operatív programok összesítése 2006.11.22.), EPAP elemzés 31
A Pólus Program végrehajtása egy komplex sok szereplős rendszerben történt, az EPAP a megvalósításért felelős szereplőkkel együtt dolgozott a program sikeréért Szervezeti újratervezés A Pólus Program komplex projektmenedzsment-rendszere Stratégiai Irányítás Megvalósításért felelős szereplők Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Közreműködő szervezetek Pólus Programiroda és Hálózatfejlesztő Irodák Irányító Hatóságok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szereplők feladatai A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolta A SIB tagjai: NFÜ, PPI*, az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegált tagok A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolta A PPI feladata a PP** szereplői és kiírásai közötti koordináció A hálózatfejlesztők szorosan együttműködnek a PPI-vel Kedvezményezettek Vállalkozások Önkormányzatok Egyetemek / kutatóintézetek Kamarák / civil szervezetek A PP kedvezményezettjei és a végrehajtás közötti kommunikáció folyamatos és kétirányú * Pólus Programiroda ** Pólus Program Forrás: PPI, EPAP 32
A Pólus Program vállalkozásfejlesztési pillére az innováció-központú együttműködések, klaszterek erősítésén, fejlesztésén kell alapuljon Megvalósítási újratervezés Tervezett vállalkozásfejlesztési eszközök Terület Cél Alkalmazható eszköz Együttműködések erősítése Üzleti szolgáltatások Célzott HR fejlesztés Gépek, berendezések Fizikai infrastruktúra Kockázati tőkelapok A gazdasági szereplők között együttműködési lehetőségek és előnyök feltárása Olcsón, jó minőségű szolgáltatásokhoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat A magánszektor igényeinek megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő Korszerű termelőeszközökkel jó minőségű termékeket előállító vállalatok A vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése A magán kockázati tőkebefektetők ösztönzése Hálózatfejlesztő munkatársak alkalmazása a 7 régióban, akik biztosítják az egyes szereplők közötti folyamatos információ áramlást Klasztermenedzsment szervezetek támogatása (pl.: közös marketing finanszírozása, üzleti, jogi és K+F tanácsadás) Vállalkozások képzési igényeinek felmérése Munkahelyi képzések támogatása Vállalati innováció támogatása Komplex beruházások támogatása Vállalati innováció támogatása Komplex beruházások támogatása A JEREMIE típusú pénzeszközök elérhetőségének biztosítása Forrás: PPI, EPAP 33