PROJEKTJAVASLAT a Veszprémi Egyetem II. ciklusának támogatására Pályázó: Veszprémi Egyetem 5
MUNKATERV Veszprémi Egyetem tevékenységei a 2004. VII. 01. 2007. VI. 30. időszakban Tartalomjegyzék 1. Előzmények és bevezetés 7 2. Célkitűzések és a teljesítmény mérése 12 3. A partnerek együttműködési programja 15 4. A VIKKK szervezeti struktúrája 17 5. A VIKKK Programjai 19 5.1. Kutatási programok 19 5.2. Az oktatási és képzési program 27 6. A programokban résztvevők bemutatása 28 6.1. Kutató, oktató személyek 28 6.2. A program irányításában résztvevő személyek 30 6.3. A VIKKK igazgatója 31 7. Az eredmények hasznosítása 32 8. Iparjogvédelmi nyilatkozat 33 9. Gazdasági adatok 33 10. A VIKKK szerepe a befogadó felsőoktatási intézményen belül 34 11. A teljesítmény értékelése a befogadó intézmény belső fórumain 35 Függelék Vezető kutatók és oktatók, kutatási főirány vezetők és az igazgató szakmai adatai 37 Pályázó: Veszprémi Egyetem 6
1. Előzmények és bevezetés A modern vegyipar a kedvezőtlen társadalmi megítélése ellenére életminőséget meghatározó iparág. Belátható, hogy például a motorhajtóanyagok, a műanyagok vagy a gyógyszerek gyártásának leállása, vagy jelentős csökkenése súlyos gazdasági és társadalmi válsághoz vezetne. Az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének fenntartására hosszú távon azonos vagy növekvő termékkibocsátást feltételezve, csak csökkenő anyag- és energiafelhasználás és csökkenő károsanyag emisszió mellett van esély. Ezek a kritériumok kihatnak a vegyipari K+F területére is. Napjainkban kiemelten fontos feladat a K+F szféra résztvevői (állam, gazdasági partnerek, kutatóhelyek) számára a vegyipar és a társadalom közti kapcsolatok javítása, az ipari- és társadalmi igényeknek megfelelő speciális vegyészmérnökképzés, a korszerű, anyag- és energiatakarékos, környezetbarát technológiák fejlesztése, a káros környezeti hatások csökkentése, a hulladékok zárt ciklusú újrahasznosítása, mindezekhez megfelelő kutatásfejlesztési és felsőoktatási háttér kialakítása. Más megvilágításban a fenntartható fejlődés gondolatköre által behatárolt feladatok a vegyipar területére vonatkozóan inkább eredeti új megoldásokat kívánnak, mint a felhalmozott ismeretek egyszerű vagy bonyolult alkalmazását. A vegyipari kutatás területén két, látszólag ellentmondó kihívással kell szembenézni. Egyrészt a makroszkopikus ismeretektől a mikroszkopikus és molekuláris nagyságrendekig egyre részletesebb analízis szükséges ahhoz, hogy a jelenségek gyökerei érthetőbbek legyenek, másrészt a molekuláristól a makroszkopikus méretekig rendszerszemléletű tárgyalásmódot kíván az integráció és a különböző csatolási lehetőségek feltárása, beleértve a környezeti és társadalmi integrációt is. Azért, hogy a vegyészmérnökség mindkét irányban le tudja fedni tevékenységével a körvonalazott területet és meg tudjon felelni az új kihívásoknak, a mikro- makrokörnyezet/társadalom/ és a környezet/társadalom/-makro-mikro vonalat átjárhatóvá kell tenni mindkét irányban. Be kell lássuk, hogy ez egy új paradigma, megoldási kulcsa a fenntartható fejlődés kritériumának. Azok a területek tehát, amelyek stimulálhatják a jövő évtized K+F tevékenységét a komplex közvetítő közegek (nevezzük ipari médiáknak) magatartásának intelligens fejlesztése, a nemlineáris kölcsönhatások dinamikai kezelésmódjának kialakítása, az anyag makro- és mikrostruktúrája közti kapcsolat felderítése a tervezhetőség szintjéig, az egyre magasabb minőségi követelményeket kielégítő eljárások és műveletek, energia és anyagellátás, beleértve az entrópiatermelést, a rendszerek informatikai menedzselését, az adaptív rendszerek elvi-gyakorlati kialakítását a minimális környezeti terhelés peremfeltételének figyelembevételét. Ezen háttér megfelelő lehetőséget teremt a teljeskörű minőségbiztosítási rendszerek kialakításához és működtetéséhez. A vázolt program látszólag vegyészmérnöki karakterű kivitelezése természetesen nem képzelhető el egyéb tudományterületek alkalmazása nélkül. Így belátható, hogy a multidiszciplinaritás ebben az esetben elsősorban alkalmazástechnikai jellegű. VIKKK 2001. július 1. 2004. június 30. A fenti gondolatok jegyében a Veszprémi Egyetemen ahol a brit Vegyészmérnöki Szövetség (IChemE) által akkreditált vegyészmérnökképzés folyik és a MAB által akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola működik a Mérnöki Karon a Vegyészmérnöki Intézet szervezeti egységéhez kapcsolódva 2001. július 1-én az Oktatási Minisztérium és ipari partnerek Pályázó: Veszprémi Egyetem 7
támogatásával a Fenntartható fejlődést szolgáló minőségügyi és zöld technológiákra alapozott vegyipari kutató és fejlesztő központ című pályázatunk alapján megalakult a Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ (továbbiakban: VIKKK, honlap: http://vikkk.vein.hu ). A VIKKK a Vegyészmérnöki Intézeten belül önálló gazdasági egységként konzorciumi formában működik, amelynek alapító tagjai a Veszprémi Egyetem mellett az ország vezető vegyipari vállalatai nevezetesen a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát Rt., a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., a BorsodChem Rt., a Nitrokémia 2000 Rt., a Nitrogénművek Rt. továbbá a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., az Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A működéséhez szükséges forrást 50-50%- ban az Oktatási Minisztérium és a konzorciumi tagok biztosították. A VIKKK a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával a posztgraduális oktatási feladataival párhuzamosan három kutatási főirányhoz tartozóan 15 a vegyipar számára alapvető fontosságú témában végzett kutatásokat 2001. július 1. 2004. június 30. időszakban. Az elért fontosabb K+F eredmények (pl. technológiai know-how-k, kísérleti berendezések, vizsgálati módszerek) egyrészt technológiák innovatív továbbfejlesztésére vonatkoznak, és a kihozatal, a hatékonyság, az energetikai és költségfajlagosok javítását, illetve a káros emisszió csökkenését eredményezik; másrészt új termékek előállítására, új eljárások, illetve módszerek kidolgozására és alkalmazására irányulnak. Ipari partnereink értékelése szerint a kutatási eredményeink gyakorlati jelentőségűek, a hazai vegyiparban hasznosíthatók, eredményeink többsége kimutatható hatást gyakorol az adott tudományterületre elméleti, illetve gyakorlati vonatkozásban egyaránt és megfelelő piacgazdasági környezetben megvalósítva a műszakai színvonal emelésén túl jelentős gazdasági eredménnyel jár. A VIKKK a gyakorlati vegyészmérnöki ismeretek átadásában, a kutatás-fejlesztési stratégiák elsajátításában, az innovatív, környezetorientált szemléletre való nevelésben alapvető szerepet játszik a Veszprémi Egyetemen belül. Ezt a szerepünket megtartani és fokozni kívánjuk. Az elmúlt időszakban a kutatásban résztvevő hallgatók létszáma átlagosan 40 fő, ebből PhD hallgató átlagosan 20 fő. Még ipari partnereink (MOL Rt és Richter Rt.) is delegálták három munkatársukat, hogy a Központban kutatásokat végezve PhD minősítést szerezzenek. A kutatók (többségük egyben oktató is), illetve a PhD hallgatók oktatási tevékenységük során az előadások szemináriumok szóbeli anyagába folyamatosan beépítették az új kutatási eredményeket, tapasztalatokat. Az új kísérleti, illetve vizsgálati módszereket eljárásokat, laboratóriumi gyakorlat formájában és tankönyvekben, jegyzetekben írott formában is közzétettük. Egyes szakterületeken elért eredményeinket speciális kiadványokban, szakkönyvekben, illetve azok fejezeteiben (magyar illetve angol nyelven) is megjelentettük. A gazdasági érdekek sérelme nélkül közzétehető kutatási eredményeink alapján készült publikációk a következők: könyv/könyvrészlet 10 db (ebből 7 db idegen nyelvű), cikk/közlemény 49 (29) db, konferencia kiadvány 76 (42) db, konferencia előadás 84 (41) db, PhD dolgozat 15 db (készítés alatt), diplomadolgozat 49 db, TDK dolgozat 19 db, összes publikáció: 302 (119) db. A VIKKK kutatási területeihez kapcsolódva számos régiós és régión kívüli gazdasági partnerrel (Mikrolin Coop Rt., VTK Innosystem Kft., Qupers Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft., Hoffman Építőipari Rt.) adtunk be 4 db pályázatot, további források megszerzése céljából az egyes témákban elért eredményeink ipari megvalósításának elősegítése érdekében. Pályázó: Veszprémi Egyetem 8
A Központ mindig nagy hangsúlyt fektetett a zöld kémia alapelvein nyugvó, a fenntartható fejlődést, környezetünk állapotának megóvását, illetve javítását szolgáló kutatásfejlesztési munkáinak megbízhatóságára, szakmai színvonalára. Pályázatot adtunk be és nyertünk, hogy létrehozzuk és akkreditáltassuk a Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratóriumot, amely a kutatásaink megbízhatóságát javítja, hatékonyságát növeli valamint elősegíti további hazai és EU-s ipari partnerek kutatásba történő bevonását. Kutató-fejlesztő munkánk során részben annak interdiszciplináris jellege miatt a következő felsőoktatási intézmények megfelelő egységeit, illetve kutatóit vontuk be a munkába: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kémiai Technológia Tanszék és Polimertechnikai Tanszék; Kaposvári Egyetem Műszaki Kémiai Kutató Intézet; Széchenyi István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Jármű és Hőtechnikai Tanszék; Nyugat Magyarországi Egyetem, Erdészeti Műszaki és Környezettechnikai Tanszék; Miskolci Egyetem; Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ; Kecskeméti Főiskola; Műanyagfeldolgozó Technológiai Tanszék. Az eredményeink nemzetközi megismertetése, EU-s pályázati kapcsolatok kialakítása és a hasznosítás elősegítése céljából résztvettünk az European partnering days of science and industry 2004 rendezvényen (2004 június 14-16 Poznan), valamint a "Building the knowledge content of economy and increasing knowledge absorbing capacity of firms" (2004. május 13-14- én Athén), továbbá kapcsolatba léptünk az International Business Council of the Rochester Business Alliance, Inc. (US) vezetőjével és bemutattuk a gyakorlati megvalósítás közelébe kerülő fontosabb témáinkat. A Rochesteri Vállalkozók Szövetsége által létesítendő Rochester High Tech Center lehetőséget biztosít a kutatási eredményeink amerikai piacon történő hasznosítására. VIKKK 2004. július 1. 2007. június 30. Az Igazgató Tanács 2004. június 25-i ülésén elfogadta a VIKKK 3 éves tevékenységéről szóló beszámolót (21/2004(V.25.) sz. IT határozat) és a kutatási témák szakmai értékelését (22/2004(V.25.) sz. IT határozat) Az általános tevékenységünkkel, a kutatás-fejlesztési valamint posztgraduális képzési munkánkkal és eredményeinkkel elégedett ipari partnereink a következő három éves periódusra is legalább azonos vagy nagyobb mértékű pénzügyi kötelezettséget vállaltak az együttműködésre és a VIKKK támogatására. A konzorciumi szerződést Nyilatkozattal és annak mellékleteként a pénzbeli támogatás mértékére vonatkozó Szándéknyilatkozat és kötelezettségvállalással 3 évre (2004. július. 1. 2007. június. 30.) meghosszabbították. Ennek értelmében az első félévre esedékes támogatási összeget átutalták. A Kooperációs Kutatási Központ küldetése és céljai változatlanok: a technológiai áttörést elősegítő, korunk nagy kihívásait a fenntartható fejlődés biztosítását, környezetünk állapotának megóvását, illetve javítását szem előtt tartó, piacorientált multidiszciplináris kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése, ezzel szerves egységben magas szintű szakember képzés a vegyészmérnöki doktori iskola keretében a speciális ipari igényeknek megfelelően, kapcsolatok kiépítése gazdasági partnerekkel az eredmények alkalmazására, a gazdasági és társadalmi igény megjelenítésére a képzési és kutatási struktúrában, integrált, rendszerszemléletű intellektuális környezet kialakítása az alap-, a doktori- és a továbbképzés tananyagfejlesztésére, Pályázó: Veszprémi Egyetem 9
együttműködés az egyetem alap-, doktori- és továbbképzésében. A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése érdekében a következő 3 éves működési periódusban elérni kívánt kutatás-fejlesztési eredményeinkkel, illetve azok hasznosulása révén elősegítjük, hogy a vegyipari termelés során lehető legkisebb mértékben használják fel az anyag- és energiaforrásokat, hogy ezzel is kíméljék a nyersanyagkészleteket és minimalizálják az energiatermeléssel járó környezetszennyezést, sem a gyártási folyamatban, sem pedig végtermékekként ne keletkezzenek környezetet szennyező, vagy környezetet veszélyeztető anyagok, a termékek használatuk után mind nagyobb mértékben legyenek gazdaságos és környezetkímélő megoldásokkal újrahasznosíthatók, végcélként a hasznosítás és újrahasznosítás zárt ciklusát tűzzük ki, a gyártási folyamatok az emberi munkaerőigény minimalizálásával, magas szintű automatizáltsággal és olyan minőségirányítással legyenek ellátva, amely lehetővé teszi az anyagés energia-, valamint egyéb veszteséggel járó selejt megszüntetését, az eljárások magas fokú biztonságtechnikával legyenek ellátva, mely lehetővé teszi a minimális kockázatú termelést, lehetővé váljék a technikai továbbfejlődést biztosító új vegyületek és szerkezeti anyagok előállítása, a korábbinál fejlettebb technikai színvonalú, gazdaságosabb, új elveken alapuló eljárások és lehetőleg többféle célra alkalmazható berendezések jöhessenek létre a kémiai és a kapcsolódó különböző tudományterületeken elért eredmények kombinációjával. A vázolt célokat szem előtt tartva, a következő fő irányokban kívánunk kutatásokat folytatni: I. Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése II. Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése III. Korszerű technológiai rendszerek fejlesztése, optimalizálása. Jelentős technológiai előrelépésnek tekintünk minden olyan gazdaságilag is számottevő fejlesztési eredményt, amely a fenti célkitűzéseknek megfelel és iparilag megvalósítható. Technológiai áttörésként a részterületeken elérhető fejlesztési eredmények elterjesztését, és annak eredőjeként fokozatosan kialakuló új szemléletű hazai vegyipari termelési kultúrát értékelhetnénk. A VIKKK struktúrája olyan kívülről befelé erősödő gazdasági modellt követ, amely társfinanszírozáson alapul, azonban nemcsak a szervezetbe integrált gazdasági vállalkozások hasznosíthatják az eredményeket, hanem a résztvevő két innovációs társaság közvetítésével a kis és középvállalkozások fejlődését is támogatja. Hazánkban a kis és középvállalatok nem rendelkeznek megfelelő kutatói bázissal, de a VIKKK kooperatív működése révén a magyarországi nagyvállalatok és a kormányzat pénzügyi forrásait közvetetten használhatják. A K+F tevékenységünk és a hároméves működésünk alatt létrehozott koncentrált technikai és szellemi infrastruktúra valamint az elért eredményeink a nagyvállalatok mellett Pályázó: Veszprémi Egyetem 10
egyre inkább vonzóvá teszi a VIKKK-t a kis- és középvállalatok valamint a nem vegyipari tevékenységet folytató nagyvállalatok számára is. Igy a konzorciumi tagok sorába lépett a Qupers Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft., valamint a Continental Teves Magyarország Kft., amely már a korábbi években is műszerekkel és megbízásokkal támogatta a VIKKK-t mintegy 4MFt értékben. Hosszú távon a VIKKK egy olyan vegyipari fejlesztési bázissá kíván válni, ami a nagyvállalati erők összpontosítása révén elér egy kritikus tömeget magához vonzva a kis és középvállalatokat és biztosítja az EU-ban megkívánt integrált áttörést. Ez a tendencia alapvető jelentőségű lehet a térségünkre jellemző vegyipari K+F csökkenési trend megfordításában. Törekszünk arra, hogy a VIKKK a régióban betöltött szerepén túl, a vegyipari kutatások és a magas szintű, környezetorientált, speciális ipari igényeknek megfelelő vegyészmérnök képzés vonatkozásában országos hatásterületű központtá váljon és az adott szakmai részterületeken mint kompetencia központ szerepeljen. 2. Célkitűzések és a teljesítmény mérése A VIKKK alapvető, a KKK program céljaival harmonizáló célkitűzései három kutatási főirányhoz kapcsolódnak és a következő kutatási témákban jelennek meg (zárójelben a témavezető neve). I. kutatási főirány: Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése 1. Szintetikus kőolaj előállítása műanyag melléktermékek és hulladékok enyhe krakkolásával, valamint a termék hulladékmentes hasznosítási eljárásának kidolgozása (Dr. Bartha László) 2. Eljárás kidolgozása bitumenek szerkezetmódosítására gumiőrlemények és polimerdegradátumok alkalmazásával (Dr. Bartha László) 3. Alternatív motorhajtóanyag-komponensek előállítása és vizsgálata (Dr. Hancsók Jenő) 4. Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata (Dr.Hancsók Jenő) 5. Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata (Dr. Hancsók Jenő) II. kutatási főirány: Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése 1. Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozása, zöld oldószerek gyógyszeripari alkalmazhatósága (Dr. Marton Gyula) 2. Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése (Dr. Szánya Tibor) 3. Gyógyszeripari szétválasztások szuperkritikus tartományban (Dr. Horváth Géza) 4. Klórtartalmú véggázok újrahasznosítása és emisszió csökkentés (Dr. Horváth Géza) 5. EU konform vízrendszerek (Dr. Horváth Géza) 6. Új, környezetbarát, többcélú adalék előállítása szilárd és folyékony műtrágyákhoz (Dr. Marton Gyula) III. kutatási főirány: Korszerű technológiai rendszerek fejlesztése, optimalizálása. 1. Többtermékes folyamatos technológiák optimalizálása (Dr. Árva Péter) 2. Technológia fejlesztés és optimális üzemeltetés (Dr. Szeifert Ferenc) Pályázó: Veszprémi Egyetem 11
KKK program 1. célkitűzés: elősegíti és erősíti Magyarország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését a hosszútávra szóló stratégián alapuló tudományos és technológiai kutatáson és innováción keresztül A központ célkitűzése Teljesítmény mutató I. Kutatási főirány 1.1. Félüzemi, 5-10 kg/h és 20-50 kg/h kapacitású polimer krakkoló berendezés prototípusának építése és beüzemelése. A hasznosítás hatásvizsgálata, CO2 kibocsátás környezetterhelés csökkentése, az energia- és import kőolaj-megtakarítás, a hasznosítható, illetve exportálható intermedierek és termékek gazdasági hozamának meghatározása, a kutatási infrastrukrúra továbbfejlesztése. 1.2. Olyan gumibitumen technológia és termékek kifejlesztése, amellyel az ország gazdasági versenyképességének javítása szempontjából lényeges két problémát az útépítési és szigetelőipari bitumenek minőségjavítását, és a használt gumiabroncsok hulladékmentes újrafelhasználását egyszerre lehet megoldani. A bitumenek gumiőrleménnyel és polimer degradátumokkal történő új eljárás szerinti módosításával új receptúrák kidolgozása 1.3. Alternatív motorhajtóanyagok előállítása, nagy olajsavtartalmú növényolajok motorhajtóanyagokká konvertálásával hagyományos, valamint enzimkatalitikus átészterezéssel, illetve heterogénkatalitikus hidrogénezéssel. Kimutatási módszerek továbbfejlesztése. Bioeredetű alternatív és szintetikus hajtóanyagkomponensek (speciálisan előkészített növényolajok, észterek, bioetanol, bio-etbe) felhasználási tulajdonságainak és kockázatainak vizsgálata. 1.4. Motorbenzinek. Új nagy aktivitású, paraffin izomerizáló katalizátorok aktiválási és alkalmazási körülményeinek meghatározása, új kísérleti berendezésének kialakítása, optimális paraméterkombinációinak kiválasztása. Az alapanyag tulajdonságok hatásának vizsgálata, az FCC és kokszolói benzinek optimális minőségjavítási feltételeinek meghatározása. 1.5. Gázolajpárlatok katalitikus izomerizálásának, heteroatom-mentesítésének, kén- és aromástartalom csökkentésének vizsgálata különböző alapanyagok, Kiviteli tervek és építési és üzemeltetési tapasztalatokat elemző tanulmányok száma (2 db) Elemző hatástanulmány a gazdasági társadalmi előnyök meghatározására, tanulmányok száma (1 db) Nagylaboratóriumi és félüzemi gázfűtésű krakkoló berendezések, és a termékek vizsgálatára alkalmas berendezések száma (2 db) Az új termékreceptúrák száma.(4 db) A tulajdonságok mérésére alkalmas készülékpark továbbfejlesztése, új készülékek száma.(2 db) Eredményes ipari alkalmazástechnikai kísérletek száma. (3) Elemző tanulmányok száma.(3 db) Új készülékek száma. (2 db) Új termékek előállítási eljárásainak száma (2/év) Elemző tanulmányok, amelyek tartalmazzák a környezeti előnyöket is; nagylaboratóriumi technológiai készülékrendszerek kialakítása; termékek minősítésére analitikai és hatásvizsgálati rendszerek létrehozása, beleértve a végtermék-keverési recepttúrákat is. (3db) Elemző tanulmányok, amelyek tartalmazzák a környezeti előnyöket is; nagylaboratóriumi technológiai Pályázó: Veszprémi Egyetem 12
katalizátorok és paraméter-tartományok alkalmazásával az új szigorú környezetvédelmi követelmények, a termék-hozamnövelés és gazdaságosság figyelembevételével. Dízelgázolajok adalékainak továbbfejlesztése. Növényolaj származékok dízelgázolajokba való keverésének hatásvizsgálata. II. Kutatási főirány 1.6.Királis vegyületek elválasztására alkalmas szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) alapvető jellemzőinek meghatározása. 1.7.Ipari feltételek mellett, nagylaboratóriumi méretben vizsgáljuk a királis SMB-LC művelet gyógyszeripari alkalmazhatóságát. 1.8.Szuperkritikus fluidumok, mint oldószerek alkalmazhatóságának tanulmányozása speciális szteroidok tisztítására. 1.9.Vizsgáljuk az elektrokémiai adszorpción alapuló ion szeparációt ( ionszivattyú ), a szerves anyag tartalmú szennyvizek sótartalmának csökkentésére. Méretnöveljük a laboratóriumi eljárást és meghatározzuk optimális üzemi paramétereket. 1.10.Új műveletsor kialakítása amellyel az alacsonyabb vinil-klorid koncentrációjú, de PVC port is tartalmazó szárító gáz kezelhető. 1.11.Célunk a magas forráspontú, kémiailag stabil oldószerek alkalmazás-technikai vizsgálata 1.12.Keményítő észterek fejlesztése és alkalmazástechnikai vizsgálata kolloid méretű részecskék ülepítésére és mikroelemek kioldódásának szabályozására III. Kutatási főirány 1.13.A cél olyan folyamatmérnöki eszközök és módszerek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a termelő technológiákban rejlő technikai lehetőségek teljes kihasználását, s ezáltal a gazdasági és környezetvédelmi szempontok optimális érvényesítését. 1.14.Többtermékes folyamatos technológiák optimalizálására alkalmas megoldások kidolgozása 1.15.Technológia fejlesztés és optimális üzemeltetésre alkalmas eszközök készülékrendszerek kialakítása; termékek minősítésére analitikai és hatásvizsgálati rendszerek létrehozása, beleértve a végtermék-keverési receptúrákat is. (3db) Kutatási jelentés (1) Számítási modell (1) Nagylaboratóriumi SMB-LC berendezés (1) Alkalmazási know-how (1db) Kutatási jelentés (1) Új kísérleti berendezés (1) Kutatási jelentés (1) Kutatási jelentés (1) Technológiai know-how (1) Elemző tanulmány (1) Kutatási jelentés (1) Kutatási jelentés (1) Technológiai know how (1) Üzemi alkalmazási kísérlet (1) Új algoritmusokat, megoldásokat ismertető cikkek száma (6 db) Kiviteli tervek, elemző tanulmányok száma ( 2 db) Új, ipari környezetben használt, a termelést és a technológia fejlesztést támogató eszközök száma (3 db) Technológia tervezést támogató, ipari környezetben alkalmazott (BorsodChem Rt.) célirányos szimulátorok száma (2 db) Pályázó: Veszprémi Egyetem 13
KKK program 2. célkitűzés: elősegíti és erősíti a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítását, a K+F tevékenységek gazdasági, környezeti és társadalmi hatását, versenyképességi előnyhöz juttatva ezzel Magyarországot a nemzetközi szintéren A központ célkitűzése 2.1.Célunk a hulladékműanyagok krakkolási eljárásra, a krakktermékek továbbfeldolgozására, pirolízis alapanyagok, és új motorhajtóanyag-, illetve kenőolaj-komponensek, valamint olajipari és műanyagfeldolgozóipari adalékok, gumibitumenes kötőanyag kompozitok előállítására, az SMB-LC eljárásra, a keményítőészterek gyártására és alkalmazására, a véggázok és ipari vizek tisztítására vonatkozó szabadalmak és know-how-k kidolgozása. 2.2.Iparban hasznosítható eredmények átadása, amelyek lehetővé teszik a költségtakarékos és környezetbarát motorhajtóanyagok előállítását; növekvő nyersanyagárak ellenére gyakorlatilag állandó mértékű profit eléréséhez való hozzájárulás, ami részben az iparvállalat állandó vagy növekvő nagyságú nyereségét, részben pedig a mindenkori kormány költségvetési hányadához való hozzájárulás tervezhető állandóságát biztosítja. 2.3.A különböző méretű vállalatok a megváltozott piaci környezetben csak hatékonyságuk jelentős növelésével tudtak talpon maradni, melyet általában a vállalati szervezet hatékonyabbá tételével érték el. A jövőben újra előtérbe kerül a technológiában rejlő lehetőségek feltárása. A kutatás célja, hogy a számítógéppel támogatott folyamatmérnökség (CAPE) eszköztárát fejlessze, illetve tegye elérhetővé a VIKKK ipari partnerei számára, hogy azok technológiái gazdaságosabban működhessenek. Teljesítmény mutató - Az ipari partnerek által hasznosított, illetve hasznosítható szellemi termékek száma (évenként 2 db). - Spin-off vállalkozásnak átadott szellemi tulajdon (évenként 1 db). - Szellemi tulajdon eladásából származó bevétel. - Az ipari partnerek által saját értékelési rendszerükben becsült eredmény (vagy gazdasági versenyelőny, 5 db). Eredmények publikálása, hazai és nemzetközi előadások, jegyzetek, tankönyvek formájában (ezek darabszáma évenként változó); a mobilitási kultúra színvonalának növeléséhez való jelentős hozzájárulás (környezeti hatás és társadalmi megelégedettség érzés kiváltásához való hozzájárulás); mezőgazdasági dolgozók munkahelyteremtéséhez és az elmaradott területek hasznosítása révén az esélyegyenlőséghez való hozzájárulás - Az ipari partnerek által hasznosított, illetve hasznosítható szellemi termékek száma (évenként 1 db). - Spin-off vállalkozásnak átadott szellemi tulajdon (1 db). - Az ipari partnerek által saját értékelési rendszerükben becsült eredmény (vagy gazdasági verseny előny, 4 db). KKK program 3. célkitűzés: erősíti a magasan képzett kutatói munkaerő társadalmi presztízsét A központ célkitűzése Teljesítmény mutató 3.1.A hazai vegyipar jól képzett mérnök és - Tudományos problémák száma kutató szakember igényeinek kielégítése - A központban kutatómunkát végzett és az iparban speciális iparági kutatási témakörök elhelyezkedett hallgatók száma. kiírásával, szakirányi képzéssel, valamint - A gazdasági partnerek által vezetett kutatási gyakorlatot szerzett graduális diplomamunkák, TDK munkák száma. mérnökök, szakmérnökök és PhD fokozatú - Az ipari partner által javasolt PhD témák, kutatómérnökök kibocsátásával. diplomatémák, TDK témák száma. Pályázó: Veszprémi Egyetem 14
3.2.A technológia és termékfejlesztés rendkívül tudásintenzív tevékenység. A projektnek közvetlen célja, ill. hatása a projektben dolgozó, PhD fokozatot szerző fiatal kutatók képzése. Közvetett hatása az ipari, ill. más akadémiai partereink képzése. - A gazdasági partnerek kutatásban együttműködő szakembereinek száma. - Magasan képzett PhD-val és/vagy szakmérnök minősítéssel rendelkező munkaerő biztosítása a társadalom részére; ipari partnerek szakembereinek magas szintű továbbképzése work shop-okon és egyéb továbbképzések formájában KKK program 4. célkitűzés: elősegíti és erősíti az akadémiai szféra kutatói közötti együttműködést, a kutatók és a kutatást közvetlenül felhasználók közötti együttműködést és javítja a szellemi és egyéb kutatási források felhasználásának hatékonyságát A központ célkitűzése 4.1.A kutatási tevékenységünk során tovább kívánjuk szélesíteni az egyetemen belüli, az egyetemek közötti és a VIKKK, valamint más gazdasági partnerek kutatóival létesített munkakapcsolatokat. 4.2.Az akadémiai kutatást nagyban segíti az, ha kidolgozott módszerek hasznosulása során szerzett tapasztalatokat is vissza tudja csatolni a kutató az elméleti munkájába, célunk ennek elősegítése. 3. A partnerek együttműködési programja Teljesítmény mutató - Azon új kutatási projektek száma (%-a), amelyben 3, vagy több partner vesz részt.(3-5) - Azon kutatási projektek száma, amelyekben legalább egy ipari partner részt vesz, jelentős anyagi támogatással. (3-5) - Azon kutatási projektek száma, amelyekben legalább egy ipari partner részt vesz, jelentős anyagi támogatással. (1-2/év) - Azon kutatási projektek száma, amelyben az ipari partner(ek) mellett más egyetemek, főiskolák, intézetek és egyéb K+F szervezetek is részt vesznek. (2-3/év) - Ipari partnerekkel közös publikációk, előadások száma. (10/év) - Főbb eredmények mikroszimpóziumokon való kölcsönös bemutatása. (1szimpózium/év) A VIKKK a VE és az OM általi alapításának megfelelően olyan non-profit kutatóhely, amelyben oktatási és kutatási tevékenység folyik, biztosítja az üzleti szemléletű célirányos alkalmazott kutatást és technológiafejlesztést. A partnerek a konzorciumi szerződésnek megfelelően pénzbeli támogatással, berendezések, eszközök, épületek, laborhelyiségek, irodák átadásával biztosítják a VIKKK működését. A VIKKK a támogatásokból, pályázati és üzleti alapon szerzett saját bevételéből gazdálkodik. Működéséhez az egyetemi költségvetésből támogatást kaphat, melynek összegét az Egyetemi Tanács határozza meg. A VIKKK tevékenységét más egyetemi, vagy egyetemen kívüli szervezetekkel együttműködve is végezheti. A VIKKK szervezetéhez csatlakozó jogi személyek mint konzorciumi tagok támogatásra és együttműködésre vonatkozó kötelezettségeit, tennivalóit a Konzorciumi szerződés és annak mellékleteként szereplő Együttműködési szándéknyilatkozat és kötelezettségvállalás továbbá a K+F munkára vonatkozó Megbízási szerződések és az Adat- és információvédelmi szabályzat határozzák meg összhangban a Központ Szervezeti és Működési Szabályzatával valamint a KKK-II pályázatban rögzített feltételekkel. A fenti dokumentumok biztosítják az együttműködés jogi hátterét. Pályázó: Veszprémi Egyetem 15
A VIKKK működését, kutatási programjait a 2004. 07. 01. 2007. 06. 30. közötti időszakban a konzorciumi tagok az alábbi táblázatban foglaltak szerint támogatják. Támogatott Támogatás Konzorciumi tag neve kutatási 3 évre, Ft főirány Veszprémi Egyetem 27 000 000 I, II, III Veszprémi Egyetem 27 000 000-Ft értékű szolgáltatás I, II, III MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 106 000 000 I Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 45 000 000 II, III Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 30 000 000 II BorsodChem Rt. 18 000 000 II, III Nitrogénművek Rt. 7 500 000 II Continental Teves Magyarország Kft. 6 000 000 I Qupers Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft. 1 350 000 I Ipar a Veszprémi Mérnöképzésért Alapítvány 9 000 000 I, II, III Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. 600 000 + szolgáltatások I, II, III ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Szolgáltatások I, II, III Összesen (Ft) 277 450 000 A VIKKK működtetésére, irányítására, a K+F munka szakmai felügyeletére és a PhD program megvalósításának elősegítésére és a kutatási eredmények hasznosítására vonatkozó együttműködés fontosabb elemei a következők. A VIKKK elsődleges döntéshozó és irányító szerve az Igazgató Tanács (IT). A konzorciumi tagok tőkearányos képviseletet kapnak az IT-ben. A szervezeti szabályzat szerint az IT évente legalább két alkalommal ülésezik szakmai és pénzügyi kérdések eldöntésére. Ezen túl az IT tagjai közvetlen folyamatos internet kapcsolatban állnak, a VIKKK honlapján jelszóval védett fórum jellegű web felületen információkat kapnak és dönthetnek az aktuális kérdésekről. Így az esetlegesen szükséges azonnali döntések (pl. a publikálni kívánt szakmai anyag tartalma sért-e gazdasági érdekeket, új partner által adott K+F megbízás elvállalható-e, stb.) késedelem nélkül meghozhatók. A vállalatok megbízott képviselői (IT tagok) a mindenkori munkatársaik közül az egyes résztémákhoz vállalati konzulenseket a Kutatási és Tudományos Bizottság (KTB) tagjait jelölnek ki. Az IT döntési jogköréből a KTB-re átruházhat. Az egyes kutatási feladatokat az IT jóváhagyása után a KTB felügyeli és koordinálja. A KTB hatékonyan részt vesz a K+F téma javaslatok benyújtásában, a szakmai anyagok bírálatában és a K+F munka értékelésében. A KTB tagjain kívül további ipari konzulenseket is alkalmazunk az egyes témáknál felvetődő szakmai feldatok megoldására. Az együttműködés részeredményeként közös publikációk készülnek. A KTB tevékenysége összhangban kell legyen a kiegészítő posztgraduális oktatással, amelynek kompatibilitását a VE doktori programjaihoz az érvényes szabályzatok biztosítják. A VIKKK posztgraduális oktatási ügyeinek ellátására a Vegyészmérnöki Doktori Iskolához tartozó doktori albizottságot használjuk, mint Oktatási Bizottság (OB). A konzorciumi tagok képviselőin kívül más gazdasági és oktatási szférából származó külső opponenseket illetve független szakértőket is alkalmazunk, akik elsősorban a doktori védéseken és az eredmények minősítésében vesznek részt. Pályázó: Veszprémi Egyetem 16
A fontosabb eredményeink bemutatására és megvitatására félévenként PhD beszámolókat, évente kutatási főirányonként mikroszimpóziumokat tartunk amelyekre meghívjuk a támogató ipari partnereink fenti képviselőit és érdeklődő munkatársait, az egyetem vezető kutatóit és oktatóit, illetve az KPI képviselőit. Az előző periódusban létrejött görög és lengyel kapcsolatainkra alapozva tervezünk nemzetközi projektekbe való részvételt. A nemzetközi kutatási együttműködést igénylő témáinkat a Cordis EU adatbázisban regisztráljuk ahogy ezt eddig is tettük partnerkeresés és EU projektekben való részvétel elősegítésére. Az International Business Council of the Rochester Business Alliance, Inc. (US) által létesítendő Rochester High Tech Center részére felajánlottunk a beérett eredményeink közül néhányat, hogy megteremtsük a lehetőséget közös fejlesztésre, illetve amerikai piacon történő hasznosításra. Mindezeken kívül az Egyetem Nemzetközi és Projektszervezési Osztályának tevékenységét is felhasználjuk a nemzetközi kapcsolataink hatékonyabbá tételére. A kutatási eredmények hasznosítására, értékesítésére ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. valamint a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. információs rendszerét, marketing tapasztalatát és kapcsolati tőkéjét használjuk fel. A hazai és nemzetközi piacokat a konzorciumi tag iparvállalatok kiépített kapcsolatrendszerén keresztül érhetjük el hatékonyan. 4. A VIKKK szervezeti struktúrája A VIKKK a Konzorcium tagjai által megkötött konzorciumi szerződés alapján jött létre, az Egyetem önálló gazdálkodású szervezete, amely az Igazgató Tanács (IT) felügyelete alatt működik. A Konzorcium üléseit a konzorciumi szerződésben meghatározottak szerint tartja. A Konzorcium ülésén a tagok elsőszámú vezetői, vagy az általuk írásban meghatalmazott személyek és az IT elnöke vesznek részt. A Konzorcium az IT részére kötelező módon érdemi tárgyalásra tűz témákat. Az IT a VIKKK szakmai vezető testülete. Az IT saját működésének elősegítésére állandó bizottságokat hoz létre. A VIKKK-t a rektor által kinevezett igazgató vezeti. Az igazgató munkáját a VIKKK iroda segíti. A szakmai munkát az igazgató közvetlen részvétele mellett a Kutatási és Tudományos Bizottság (KTB) irányítja. A KTB tanácsadó, döntés-előkészítő, véleményező és operatív feladatokat lát el. Tagjai az igazgató, a kutatási irányok és a kutatási témák vezetői. A doktori képzés felügyeletét az Egyetem Vegyészmérnöki Doktori Iskolájának Doktori Tanácsa látja el. Munkáját az Egyetem doktori szabályzatában rögzített szabályok szerint végzi. Egy-egy kutatási terület élén a kutatási irány vezetője áll. A kutatási programokban résztvevő kutatók és oktatók a VIKKK főállású dolgozói, vagy szerződéssel alkalmazott egyetemi vagy külső szakemberek. Az IT hatáskörébe tartozik: a stratégiai, fejlesztési terv elfogadása, a kutatás-fejlesztési, oktatási és a technológiai transzferre vonatkozó politikának meghatározása, a költségvetés elfogadása, a tudományos programok meghatározása, a kutatási irányok vezetőinek kijelölése, és a kutatási eredmények értékelése. Pályázó: Veszprémi Egyetem 17
Az IT dönt a rendelkezésre álló vagyoni eszközök felhasználásának elveiről, új gazdasági partnerekkel való kapcsolat kialakításáról. A VIKKK igazgatóját az IT javaslatára a rektor nevezi ki. Az igazgató felett a bérgazdálkodói és munkairányítói munkáltató jogot az IT gyakorolja. Az igazgató felelős a kezelésében levő vagyon rendeltetésszerű használatáért, az egység gazdálkodásáért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért, a VIKKK-val szerződéses kapcsolatban állók titoktartási kötelezettségének betartatásáért. A VIKKK Iroda vezetője az igazgató. Az igazgató munkáját főállású gazdasági titkár és technológiai-transzfer menedzser segíti. A gazdasági titkár feladata a VIKKK gazdasági ügyeinek intézése. A technológiai-transzfer menedzser feladata a kutatási eredmények hasznosulásának elősegítése, a szellemi tulajdonjog szabályainak betartása és betartatása. Munkája során szoros kapcsolatot tart a VIKKK partnereivel. A VIKKK Iroda feladata a működéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, részvétel a PR tevékenységben, információadás. Az IT által jóváhagyott kutatási irányok vezetőinek feladata a gazdasági partnerekkel közösen kialakított fejlesztési irányok meghatározása, a kutatási tervek elkészítése, javaslattétel a kutatási témák vezetőire, javaslat a fejlesztési irányok változtatására, a jóváhagyott kutatási témák szakmai és gazdasági felügyelete. A VIKKK kutatási projektekben résztvevők a VIKKK témaköreiben külső fél részére munkát nem végezhetnek, kutatási információk felhasználásával kapcsolatban megbízást csak az IT engedélyével vállalhatnak. A VIKKK szervezeti felépítése TANÁCSADÁSI SZINT KUTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG KUTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG DOKTORI TANÁCS IRÁNYÍTÁSI SZINT KONZORCIUM IGAZGATÓ TANÁCS IGAZGATÓ OKTATÁSI BIZOTTSÁG KKK IRODA KUTATÓCSOPORTOK Pályázó: Veszprémi Egyetem 18
5. A VIKKK Programjai 5.1. Kutatási programok I. sz. Kutatási főirány: Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése. A kutatási főirány vezetője: Dr. Bartha László tanszékvezető egyetemi docens, Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék A kutatási főirány rövid összefoglalása: A kutatási főirány projektjei (témái) a legnagyobb energiatermelő és felhasználó iparágak közé tartozó hazai kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ipar legfontosabb technológiáinak és termékeinek fejlesztéséhez kapcsolódnak. Közülük kiemelt fontosságúak a gazdaság és a mobilitás feltételének számító motorhajtóanyagok kutatási projektjei. Ezek céljai között programunkban mind a három fő motorhajtóanyag típus: a motorbenzin, a dízelgázolaj és az alternatív hajtóanyagok (biodízel) előállítási technológiájának továbbfejlesztése szerepel. Célunk olyan katalizátorok, aktiválási módszerek és technológiai paraméteroptimumok meghatározása, amelyekkel a legszigorúbb környezetvédelmi és minőségi követelményeknek megfelelő termékeket a lehető legkisebb fajlagos alapanyag- és energiafelhasználással lehessen gyártani. Főirányunk további projektjei révén a szénhidrogénipar alapanyagbázisát olyan nagy energiatartalmú, használt gumi és műanyag hulladékok degradátumaival kívánjuk kiegészíteni, amelyek felhasználásával részben pótolható lenne a hazai csökkenő nyersolajtermelésből adódó kőolajhiány, részben pedig az alapbitumenek tulajdonságának jelentős javításával lehetővé válna a hazai útépítési kötőanyag és ezzel az aszfaltok minőségének, élettartamának növelése. A kutatási projektek eredményei révén csökkenthető az azonos mennyiségű kőolaj- és petrolkémiai termékekre vonatkozó fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a felsorolt hulladékok teljes hasznosításából következően a környezetterhelés. A program hatása/hasznosulása, eredménye és a mérföldkövei: 1. hatás A műanyaghulladékok krakkolására és a krakkolási termékek hulladékmentes feldolgozására kifejlesztett eljárások alkalmazásával lehetővé válik a környezetterhelő műanyaghulladékok zárt ciklusú feldolgozása és átalakítása újból felhasználható petrolkémiai (vegyipari) alapanyagokká. 1.1. eredmény Félüzemi krakkoló prototípus elkészítése, beüzemelése, műveleti paraméterektermékjellemzők összefüggéseinek meghatározása, paraméterek optimálása, a további méretnöveléshez szükséges számítások, tervek elkészítése, krakktermékek előállítása, vizsgálata, alkalmazási kísérletekre való átadása, új nyersanyag bevonása a szénhidrogéniparba, környezetterhelés csökkentése. Határidő: 2006. XI. 30. 1.1.1 mérföldkő Hazai potenciális alapanyagok felmérése, beszerzése, félüzemi krakkoló berendezés elkészítése. 1.1.2 mérföldkő Krakkolási kísérletek, paraméter optimálás, krakktermékek előállítása különböző hulladék polimerekből (termékminták, elemző tanulmány, knowhow, találmányi bejelentés) 2005.VI.30. 2005. XII. 31. Pályázó: Veszprémi Egyetem 19
1.1.3 mérföldkő Gazdasági számítások, életképesség vizsgálatok, alkalmazási előnyök meghatározása, további méretnövelés számításai, technológiai tervezés, készüléktervezés (elemző tanulmánytervek dokumentumai) 2006. XI. 30. 1.2. eredmény Új eljárások kifejlesztése hulladék műanyag krakktermékeinek értékes pirolízis-, motorhajtóanyag-, kenőanyag- alapanyagokká, valamint olajipari adalékokká alakítására. PhD-, szakmérnöki- és TDK dolgozatok, publikációk. Határidő: 2007. VI. 30. 1.2.1 mérföldkő Eljárás kidolgozása olefingyártás pirolízis alapanyagának előállítására (know-how, elemző tanulmány) 1.2.2 mérföldkő Eljárás kidolgozása motorhajtóanyag alapanyagok (benzin és dízelgázolaj) előállítására (know-how, elemző tanulmány) 1.2.3 mérföldkő Eljárás kenőanyagok extra nagy viszkoziásindexű szintetikus alapolajainak előállítására (know-how, találmányi bejelentés, elemző tanulmány) 1.2.4 mérföldkő Eljárások olajipari és műanyagipari adalékok (diszpergensek, folyásmódosítók, korróziógátlók, tapadásjavítók) előállítására (know-how, találmányi bejelentés, elemző tanulmány) 2006. VI. 30. 2006. XII. 31. 2007. VI. 30. 2007. VI. 30. 2. hatás A kifejlesztendő gumibitumen előállítási eljárás és üzemi megvalósítása a hazai útépítési és szigetelőipari bitumengyártás számára új minőségi kategóriát jelent, versenyelőnyt és extraprofitot eredményez. A jobb minőségű útfelület a járművek élettartamát növeli, fenntartási költségeit csökkenti. Mindezekkel együtt a gumihulladékok okozta környezetterhelés is csökken. 2.1. eredmény Új bitumen terméksorozat előállítására alkalmas előállítási receptúrák, új alapanyagok (gumiőrlemények, polimerdegradátumok) bevonási lehetőségének kidolgozása, minőségi bitumengyártási költségcsökkentés, alapanyag- és energiamegtakarítás, útfenntartási fajlagos költségek csökkentése, aszfaltutak élettartamának jelentős növelése, tulajdonságaik javítása. Dolgozatok, közlemények Határidő: 2007. VI. 30. 2.1.1 mérföldkő Az új terméktípus hazai szabványosításához szükséges adatgyűjtés (elemző tanulmány) 2.1.2 mérföldkő Új szabványokat kielégítő minőségű gumibitumen receptúrák kidolgozása (receptúrák, találmányi bejelentés) 2.1.3 mérföldkő Gumibitumenek alapanyagbázisának bővítése (gumibitumen receptúrák alternatív alapanyagbázison, elemző tanulmány) 2.1.4 mérföldkő Üzemi kísérletek és kísérleti útszakasz építése (kísérleti útszakasz, elemző tanulmány) 2.1.5 mérföldkő A technológia életképességének, előnyeinek és esetleges hátrányainak kimutatására végzett elemzések, számítások 2.1.6 mérföldkő A gumiőrlemények és polimerdegradátumoknak a bitumen szerkezetére és tulajdonságaira gyakorolt hatás meghatározása (tanulmány) 2005. V. 30. 2005. VII. 30. 2005. X. 30. 2005. X. 30. 2005. XII. 30. 2006. VI. 30. Pályázó: Veszprémi Egyetem 20
2.1.7 mérföldkő Speciális igényeket kielégítő új módosított gumibitumen kompozitok előállítási eljárásának kifejlesztése (elemző tanulmány, know-how, találmányi bejelentés) 2007. VI. 30. 3. hatás Alternatív motorhajtóanyag komponensek előállítása és felhasználási lehetőségeinek feltárása, ami az energiahordozókkal való takarékosságot, munkahelyek teremtését és a környezetterhelés csökkentését eredményezi. 3.1. eredmény Motorhajtóanyag előállításához nagy olajsavtartalmú napraforgó- és repcefajták kiválasztása; hagyományos és enzimkatalitikus átészterezési körülmények meghatározása és az alkalmas fajták előszelekciója. Zsírsav-metilészterek dízelgázolajokban való kimutathatóságára alkalmas vizsgálati módszerek továbbfejlesztése. Diplomadolgozatok, kutatási jelentések, PhD dolgozat, szakdolgozat publikációk. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. 3.1.1 mérföldkő Növényolaj alapú motorhajtóanyag gyártásra alkalmas néhány hazai növényfajta megadása 2007. június 30. 2007. június 30. 2006. december 30. 3.1.2.mérföldkő Az átészterezési technológia kedvező körülményinek megadása 3.1.3.mérföldkő Zsírsav-metilészterek gázolajokban való kimutathatóságára alkalmas módszer kidolgozása 3.2. eredmény Növényolajok heterogénkatalitikus átalakítása enyhe hidrokrakkolás technológiai feltételei között, szintetikus kőolajokból nyerhető és a Fischer- Tropsch (GTL) szintézisgáz alapú motorhajtóanyagok előállítási és felhasználási lehetőségeinek feltárása. Diplomadolgozat, kutatási jelentés, publikációk. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30 3.2.1.mérföldkő A növényolajok hidrogénezésére alkalmas kedvező technológiai feltételek megadása 2007. június 30. 2006. december 30. 3.2.2.mérföldkő A magyarországi megvalósítás lehetőségeinek felmérésére alkalmas tanulmány elkészítése 4. hatás Az ismerteknél jobb minőségű, környezetkímélő motorbenzinek előállításához való hozzájárulás a korszerű keverőkomponensek előállításában és új receptúrák kidolgozásában való részvétellel. 4.1. eredmény Paraffin szénhidrogének izomerizálása I. A kishőmérsékleten (<200 C; kb. 185-195 C) aktív HYSOPAR-SA katalizátor kedvező műveleti paraméterkombinációinak meghatározása különböző szénhidrogén-összetételű alapanyagok esetén; a kén és váz izomerizáló aktivitást befolyásoló hatásának megállapítása. PhD-, Diploma- és TDK dolgozatok, kutatási jelentések. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. 4.1.1.mérföldkő Új HYSOPAR-SA katalizátor alkalmazási körülményeinek megadása eddig még nem vizsgált összetételű alapanyagok esetében. 2007. június 30. 4.2. eredmény Paraffin szénhidrogének izomerizálása II. Pt/Al 2 O 3 /Cl katalizátor-rendszerek aktiválására és tesztelésére alkalmas berendezés kialakítása; Pt/Al 2 O 3 katalizátorok izomerizáló aktivitásának vizsgálata különböző klórtartalmú szerves vegyületekkel történő klórozással, az optimális technológiai feltételek meghatározása különböző összetételű alapanyagok esetén; a kén- és víz aktivitást befolyásoló hatásának vizsgálata, Pályázó: Veszprémi Egyetem 21
Diplomadolgozatok, kutatási jelentés Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. 4.2.1.mérföldkő A Pt/Al 2 O 3 /Cl katalizátor-rendszerek kedvező üzemelési körülményeinek megadása eddig még nem vizsgált alapanyag-összetételek esetében 2007. június 30. 4.3. eredmény Kokszolói és FCC-benzinek (könnyű és nehézbenzinek) minőségjavítási lehetőségeinek vizsgálata különböző katalizátorokon 10 ppm-nél kisebb kéntartalom, lehetőleg változatlan oktánszám, kisebb aromás- és olefin-, de nagyobb izoparaffin tartalom esetére; a kedvező technológiai feltételek (hőmérséklet, nyomás, folyadékterhelés, H 2 /szénhidrogén arány) meghatározása; modellvegyületek felhasználásával reakciókinetikai és mechanizmust feltáró kísérletek végzése a kénvegyületek hidrogénezhetőségi sorrendjének meghatározására. PhD-, diploma-, szakmérnöki-, TDK dolgozatok, publikációk, kutatási jelentés. Határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. 4.3.l. mérföldkő Kisebb kéntartalmú és nagyobb oktánszámú benzinek néhány előállítási változatának megadása 2007. június 30. 4.4. eredmény C 8 -C 9 izoparaffin frakció dimerizálása savas katalizátoron, majd telítése hidrogénező katalizátoron, motorbenzinek keverési összefüggéseinek vizsgálata. Diplomadolgozat, határidő: 2006. VI., 2007. VI. Kutatási jelentés, határidő: 2006. VI., 2007. VI.. 4.4.1.mérföldkő Alkilező katalizátor és technológia kiválasztását elősegítő eredmények átadása 2007. június 30. 2007. június 30. 4.4.2.mérföldkő Környezetbarát motorbenzinek keverési rendszereinek kialakításához hozzájáruló kutatási eredmények 5. hatás Az ismerteknél jobb minőségű, a környezetkímélő dízelgázolajok előállításához való hozzájárulás korszerű keverőkomponensek, nagy hatékonyságú adalékok előállítási eljárásainak és új összetételű receptúrák kidolgozásának megvalósításában való részvétellel. 5.1. eredmény Gázolajpárlatok mély heteroatom-mentesítésének, továbbá aromáscsökkentési és izomerizálási lehetőségeinek vizsgálata új katalizátorokon és alapanyagokkal a GOK-III. üzem folyamatos, sikeres és gazdaságos üzemeltetéséhez való hozzájárulásként. Összefüggések megállapítása a katalizátorok összetétele, a technológiai feltételek és a termékek hozama, továbbá minősége (dízelgázolaj keverőkomponensként, pirolízis eredményessége) között. Alkalmas katalizátorok és a kedvező műveleti paraméterkombinációk kiválasztása. Csökkentett aromástartalmú, pirolízis alapanyagok előállítási lehetőségeinek vizsgálata; dízelgázolajok hozamnövelési lehetőségeinek vizsgálata nehezebb párlatok hidrokrakkolásával, új katalizátorvizsgálati és gázolajkeverési rendszer kialakításában való részvétel. Diploma., PhD., TDK dolgozatok, publikációk Kutatási jelentések, határidő: 2005. VI., 2006. VI., 2007. VI. 30. 5.1.1.mérföldkő Hosszabb katalizátor ciklushossz és élettartam elérését lehetővé tevő eredmények 2006. december 30. Pályázó: Veszprémi Egyetem 22
5.1.2. mérföldkő Csökkentett aromástartalmú dízelgázolajok és jobb minőségű pirolízis alapanyagok előállítására alkalmas katalizátor kiválasztása 2007. június 30. 5.1.3.mérföldkő A dízelgázolajok mennyiségi növelésére szolgáló technológia megvalósításához való hozzájárulás 2007. június 30. 5.1.4.mérföldkő Hatékonyabb és költségtakarékos laboratóriumi technológiai rendszerek kialakítása 2006. június 30. 5.2. eredmény Növényolaj-alapú többfunkciós adalék (tisztító és tisztántartó, korróziógátló, súrlódáscsökkentő, stb.) kifejlesztése, új originális szerkezetű adalékok alkalmazástechnikai vizsgálata. Növényolaj-származékok gázolajokkal, adalékokkal, motorolajokkal, stb. való összeférhetőségének meghatározása. PhD., diplomadolgozatok, publikációk, kutatási jelentések. 2005.VI., 2006.VI., 2007.VI. 30. 5.2.1.mérföldkő Új, többfunkciós, környezetkímélő adalék kifejlesztéséhez való hozzájárulás, 5.2.2.mérföldkő Az alternatív motorhajtóanyag komponenseknek dízelgázolajokban való hatékony felhasználásához való hozzájárulás 5.2.3.mérföldkő Dízelgázolaj detergensek előszelektáló módszerének kidolgozásában való részvétel 2006. december 30 2007. június 30 2006. december 30 II. sz. Kutatási főirány: Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése A kutatási főirány vezetője: A kutatási főirány rövid összefoglalása: dr. Horváth Géza tanszékvezető egyetemi docens, Veszprémi Egyetem, Vegyipari Műveleti Tanszék Követve a vegyipar nemzetközi fejlesztési trendjeit, ezen főirány témái olyan, elsősorban felületi jelenségekre alapozott nagy hatékonyságú szeparációs eljárások és szétválasztást elősegítő biotermékek fejlesztését tűzték ki célul, amelyektől specifikus hatások várhatók. A nagy hatékonyság alatt azt értjük, hogy egyrészt a kémiailag egymáshoz nagyon közel álló drága vegyületek, mint pl. optikai izomerek, szteroidok ipari szinten megfelelő elválasztását megoldjuk, másrészt úgy alkalmazzunk felületi módszereket, hogy pl. egy sok komponensű elegyből csak egyetlen komponenst tudjunk hatékonyan elkülöníteni. Ugyanakkor felületi hatások felhasználásával mód nyílik pl. mikroelemek talajban történő oldódásának szabályozására. Ezen témákon keresztül tehát azonos tudományterület alkalmazásával széles spektrumú technológiai területet fedhetünk le. Az ilyen jellegű ipari eljárások egyrészt alkalmasak igen magas értéket képviselő termékek előállítására, másrészt olyan közvetlenül anyagilag csak büntetésekben mérhető, de környezetvédelmi szempontból igen jelentős eredmények elérésére, amelyek ismereteink szerint unikálisak a jelenlegi gyakorlatban. Elsősorban a konzorciumi tagok, de a magyar finomvegyipar és környezetvédelmi ipar egyéb vállalatai is nagyot lépnek előre, ezen a területen ha a programot sikeresen hajtjuk végre. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a humán tőkére gyakorolt hatást is, hiszen a program lezárásakor nemcsak a munkában résztvevő kollégák, hanem a diákok, vagy fiatal szakemberek mentalitásformáló képzéséről is beszámolhatunk. Röviden talán úgy fogalmazhatnánk meg a célkitűzést A nagy tisztaságú, igen drága termékek előállításától a környezetterhelés csökkentéséig. Pályázó: Veszprémi Egyetem 23
A program hatása/hasznosulása, eredménye és a mérföldkövei: 6. hatás Nehezen elválasztható gyógyszerhatóanyagok (pl. Richter Rt. fejlesztés alatt levő optikai izomerjei) vagy más kémiailag egymáshoz közel álló komponensek hatékony szétválasztása, nagy tisztaságban történő előállítása válik lehetővé a szimulált mozgóréteges folyadékkromatográfiás eljárás (SMB-LC) továbbfejlesztésével és alkalmazásával. A keletkezett jó minőségű termékek extraprofitot eredményeznek a gyártónak és a humán felhasználókra is kedvezően hatnak (kevesebb szükséges, csökken a mellékhatás, stb) 6.1. eredmény Nagylaboratóriumi SMB-LC készülék, legalább 3 nemzetközi publikáció, találmányi bejelentés Határidő: 2007. VI. 30. 6.1.1 mérföldkő Optikai izomerek előállítása kislaboratóriumi SMB készülékkel 2005. XII. 30. 6.1.2 mérföldkő 1 Találmányi bejelentés, laboratóriumi méretű szuperkritikus készülék 2006. XII.30. 6.1.3 mérföldkő Nagylaboratóriumi királis SMB-LC készülék és szuperkritikus készülék elkészítése, 2007. VI. 30. 7. hatás A környezetvédelmi célú hatékony eljárások és biotermékek bevezetése (TVK Rt, Borsodchem Rt, Nitrogénművek Rt. érdekkörében) a helyi káros-anyag emisszió csökentése mellett anyag megtakarítást és környezetterhelés csökkenést (a biodegradábilis termékek használata miatt) eredményez. 7.1. eredmény Eljárások emisszió csökkentés céljára és szabályozott mikroelem kioldódási sebességű biopolimer hordozó előállítására. Határidő: 2007. VI. 30. 7.1.1 mérföldkő Nátrium tartalom nem kémiai úton történő csökkentése laboratóriumi méretű berendezéssel, megfelelő szerkezeti anyagok felkutatása, 1 diploma dolgozat, 1 témabeszámoló, 1 találmányi bejelentés. 7.1.2 mérföldkő PVC por emisszió meghatározása, 1 témabeszámoló 2.1.3 mérföldkő Műtrágyákhoz alkalmas biopolimer mikroelem-hordozók kifejlesztése és vizsgálata, 1 témabeszámoló 2.1.4 mérföldkő Kísérleti berendezések és kísérleti gyártás a három részterületen, 3 témabeszámoló, 2 berendezés, 1 kísérleti gyártás, 3 PhD beszámoló 2005. XII. 30. 2005. XII. 30 2005. XII. 30. 2007. VI. 30. 8. hatás A gyógyszeripari technológiák alkalmazása során keletkező oldószer tartalmú hulladékok (oldószerelegyek) szétválasztására kidolgozott eljárások és az új tipusú zöld oldószerek alkalmazásával csökken a megsemmisítésre kerülő hulladék oldószerek mennyisége, a szétválasztott oldószerek újrahasznosíthatók, ami költségmegtakarítást és körnnyezetterhelés csökkenést eredményez. A toxikus, biológiailag le nem bontható oldószerek alkalmazása háttérbe szorítható a zöld oldószerek elterjesztésével. 8.1 eredmény Eljárás oldószer elegyek szétválasztására, zöld oldószerek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. Határidő: 2007. VI. 30. 8.1.1 mérföldkő 1 témabeszámoló 2005. XII. 30. 8.1.2 mérföldkő 1 tanulmány a zöld oldószerek alkalmazásáról 2007. VI. 30. Pályázó: Veszprémi Egyetem 24