AZ ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS TERVEZÉSÉTŐL AZ ÜZEMELTETÉSIG KÉMÉNYSEPRŐ- IPARI KÖZSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL.



Hasonló dokumentumok
III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia. A családi háztól a SkyCourtig.

TERVEZŐI NYILATKOZAT

27/1996. (X. 30.) BM rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

27/1996. (X. 30.) BM rendelet. a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Aktuális kéményseprő ipari feladatok, gyakorlat és tapasztalatok. Előadó: Kocsis Krisztián Kéményseprő Mester

Mészáros János. A minősítések szerepe a tervezési folyamatokban és a használatbavételi eljárások során

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

Útvesztő, vagy logikus feladatsor?

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

2007. évi törvény. a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

Műanyag (PPH) rendszerű égéstermékelvezetés. kazánok esetén

262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet

Általános rendelkezések

MŰSZAKI LEIRÁS LÉTESITENDŐ KÉMÉNYEKRŐL, ÉGÉSTERMÉK ELVEZETŐ BERENDEZÉSEKRŐL

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás tűzvédelmi előírásai

Nagyszénás Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete

Kazincbarcika Város Önkormányzatának... sz. rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről TERVEZET

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

Tervezés, kivitelezés a CPR- és a 275/2013 kormányrendelet figyelembevételével. Haszmann Iván műszaki szaktanácsadó ÉMI Nonprofit Kft

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö március

a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló évi 88. sz. önkormányzati rendelet módosításáról

A R. 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. A R. 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

85/2011. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet. a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 74/1997. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐI NYILATKOZAT (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. szerinti tartalom)

H A S Z N Á L AT B AV É T E L I E N G E D É LY I R Á N T I K É R E L E M

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról

Felelős műszaki vezető

Az Eng.R.1. sz. Mellékletének IX. oszlopában meghatározott építmények használatbavétele

VII. Lakiteleki Tűvédelmi Szakmai Napok. Egy építőipari beruházás folyamata, tűzjelző a fókuszban I.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatást (a továbbiakban: Közszolgáltatás) végző közszolgáltató a Halas-Thermo Kft. (6400 Kiskunhalas, Átlós út 64.).

Sárvár város Önkormányzata 11/1999. (V.6.) sz. rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének

A kéményseprő-ipari közszolgáltató

2008. Március Oláh Csaba Pest megyei Kéményseprők

A. KÉMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, TISZTÍTÁSA, MŰSZAKI FELÜLVIZSGÁLATA

Kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás Díjtételek január 01. napjától. Ssz. Szolgáltatás Díj Díj

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 12/1995. (XII. 28.) számú önkormányzati rendelete

tervezői tevékenység

Tájékoztató az egyszerű bejelentésről a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az égéstermék-elvezető hő- és áramlástechnikai méretezése során figyelembe kell venni a szélnyomás értékét.

Gölle Község Önkormányzatának 16/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA ELŐADÁS 2013 KLUJBER RÓBERT

A tervegyeztetés fontossága az MSZ 845 hatályba lépésével

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/2004. (11.26.) sz. rendelete

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 17/1999. (VIII.9.) Önkormányzati rendelete. a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező

A) A március 1-jétől érvényesíthető díjak (A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.)

Építési műszaki ellenőr. Továbbképzés Fejér Megyei Mérnöki Kamara

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 48/2005.(XII. 16.) sz. rendelettel módosított 1/2004. (I. 30.) sz. RENDELETE

Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában. Kocsis Krisztián kéményseprımester

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás

Akkreditált építőipari képzés gyakorlati tapasztalatai Égéstermék-elvezető berendezések kivitelező szakembereinek képzése az ÉMI Nonprofit Kft-ben

1 Módosította az 50/2007. ( ) sz. Ör. 1. -a, mely hatályos január 1-től

2013. október 25. okl. építészmérnök Tel.:(1) okl. épületszigetelő szakmérnök irodavezető

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI TÁJÉKOZTATÁS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 45/1997. (XII.10.) Kr. számú rendelete. a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

Az élet és a környezet védelmében

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

3a város közigazgatási terültén, az 1. számú mellékletben lehatárolt területen kívül, azokban az esetekben, amelyeknél

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2012. (XII.28.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

VIII. ORSZÁGOS KÉMÉNYKONFERENCIA Farkas Tamás Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége Elnök Március

41/1999.(12.13.) Kgy. sz. rendelet 1. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

34/1998./XI.26./ sz. R E N D E L E T Tárgy: Kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról

Az építési folyamatok minőségbiztosítása. Wiesner György Építéskivitelezési Tanszék

(a 193/2009./IX.15./ korm.rendelet alapján) Illetékbélyeg helye Az építésügyi hatósági engedély-kérelem

MEZŐFALVA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 7./2004.(III.24) Ök.számú RENDELETE

Kaskantyú Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013.(II.13.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2013.(XII. 19.) rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Mikor építési engedély köteles egy épületfelújítás?

5/2013. (II.10.) önkormányzati rendelete szerinti tartalommal. Baross utca. 86.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK KÖZSZOLGÁLTATÁS MEGNEVEZÉSE 1.

2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította

1. Általános rendelkezések

/2/ A kéményseprő-ipari közszolgáltatást Székkutas község közigazgatási területén valamennyi ingatlantulajdonos köteles igénybe venni.

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete

Balatonboglár Város Önkormányzatának 3/1999. (I.29.) KT számú rendelete. a kéményseprő-ipari közszolgáltatások ellátásáról és igénybevételéről

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 9/2013. (VI.7.) Önkormányzati rendelete. a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (II.01.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról

Vatta Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 25.-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből: 9/2015./ XII.2./ R e n d e l e t e

Égéstermék elvezetők üzembiztonsága és a CO mérgezések kapcsolata Kéményseprő-ipari tevékenység az élet és a környezet védelmében

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 34/2013. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja

AZ ÉPÍTÉSI MINÕSÉG ALAPKÉRDÉSEI ELÕADÁS KLUJBER RÓBERT

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról

BELÜGYMINISZTÉRIUM. TERÜLETRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Építésügyi Főosztály. Melléklet

Szegvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2012.(XII.14.) önkormányzati rendelete. a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

... napirendi pont 01/792-2/2011. Megtárgyalja: Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság Ügyrendi Bizottság

szakembereinek továbbképzése, minősítése.

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 3.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17/2010. (XII. 11.) Kgy. rendelete

ÉPÍTŐIPARI FÓRUM. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0.

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére

34/1998./XI.26./ sz. R E N D E L E T Tárgy: Kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról

Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2005. (VII.08.) rendelete a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Építéstechnológiák minőségbiztosítása

A módosított kormányrendeletek hatásai a tűzvédelmi szakhatósági eljárásokra. A deregulációról egymás közt

Átírás:

AZ ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS TERVEZÉSÉTŐL AZ ÜZEMELTETÉSIG KÉMÉNYSEPRŐ- IPARI KÖZSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL. MAGYARORSZÁGI KÉMÉNYSEPRŐMESTEREK SZÖVETSÉGE Leikauf Tibor elnök

MI A KÉMÉNY, ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ, ÉGÉSTERMÉK- ELVEZETŐ BERENDEZÉS, HOMLOKZATI ÉGÉSTERMÉK- KIVETÉS? AZ OTÉK ÉRTELMEZÉSÉBEN: Égéstermék-elvezetők 74. (1) A tüzelő-, energiatermelő berendezések gáznemű égéstermékét - a 80. -ban foglaltak kivételével - a tető fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó előírások, továbbá a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak TEHÁT AZ OTÉK ÉRTELMEZÉSÉBEN (és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint is) AZ ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ = KÉMÉNY

Az égéstermék-elvezetők alatt tárgyalja továbbá az OTÉK a következőket: 74. (3) Tüzelőberendezés építményben csak a hozzá tartozó, vagy a hozzá alkalmas (a tüzelőberendezés égéstermékének elvezetéséhez szükséges, előírt követelményeknek megfelelő) égéstermék-elvezetővel együtt alkalmazható. Tehát a tüzelőberendezéshez tartozó, azaz az azzal együtt tanúsított égéstermék-elvezető az előzőek figyelemebevételével megegyezik a kémény fogalmával.

AZ ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ BERENDEZÉS AZ MSZ EN 1443:2003 SZERINT: 3.6. Égéstermék-elvezető berendezés Olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez. AKKOR MI A KÉMÉNY? SZINTÉN AZ MSZ 1443:2003 SZERINT: Nemzeti előszó A 3.6. szakaszban meghatározott fogalom sajátos változata a kémény, amely egy jellemzően függőleges tengelyű égéstermék-elvezető berendezés. TEHÁT: ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ = KÉMÉNY = ÉGÉSTERMÉK- ELVEZETŐ BERENDEZÉS=A TÜZELŐBERENDEZÉSHEZ TARTOZÓ ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ

A kötelezőkéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet értelmében 2. c) kémény (füstcsatorna) : olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított - jellemzően függőleges tengelyirányú - építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működőrendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére; Tehát a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kiterjed a kéményekre, azaz az égéstermék-elvezetőkre, az égéstermék-elvezető berendezésekre és a tüzelőberendezéshez tartozó égéstermék-elvezetőkre.

És akkor nézzük az OTSZ-t: 225. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 576. (1) Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermékelvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot biztosító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő Mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés), b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és

c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen. (2) Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Milyen jogszabály, és a vizsgálat, tisztítás kinek a feladata? Talán a kéményseprő-ipari közszolgáltatóé, a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított égéstermék-elvezető berendezés esetén is? A 27/1996 (X. 30.) BM rendelet értelmében a kéményseprő-ipari közszolgáltató feladata! Mindezek után mi a helyzet a felelősségi mátrix-al a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított égéstermék-elvezető berendezés esetén??

Mindezek mellett még egy fogalom is előfordul az OTÉK-ban: 80. (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. Az új fogalom az égéstermék-kivezetés (amely nyílván jellemzően vízszintes tengelyírányú). Mindezek alapján tehát minden kémény égéstermék-elvezető (berendezés), de nem minden égéstermék-elvezető berendezés kémény, de minden égéstermék-kivezetés egyben égéstermékelvezető (berendezés) is. Tehát az égéstermék-elvezetőnek, berendezésnek két fajtája van: 1. kémény, amely jellemzően függőleges tengelyírányú, 2. égéstermék-kivezetés, amely jellemzően vízszintes tengelyírányú.

Előadás címe HA MÁR TISZTÁZÓDOTT A KÉMÉNY FOGALMA, VAGY NEM, AKKOR IS SZÜKSÉG VAN RÁ, TERVEZNI ÉS MÉRETEZNI, AZONKÍVÜL ÉPÍTENI, SZERELNI, HASZNÁLNI ÉS KARBANTARTANI KELL! Hogyan is születik a kémény? Talán úgy, mint a képen? Azaz van egy építési telek, amin több ezer láthatatlan kéményjárat van, amelyek közül egyet-kettőthármat kiválasztunk, héjakkal körbevesszünk, majd köréjük építünk valamilyen lakóházat. Nyilván nem, de sajnos sok esetben jobb lett volna, ha mégis így történik!

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 31. (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, i) az élet- és vagyonvédelem, valamint katasztrófavédelem Követelményeit.

(4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetőségét, b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl,... Az építési törvény általános előírásai nyilván a kéményekre, vagy égéstermék-elvezetőkre, berendezésekre, kivezetésekre is vonatkoznak. (szakmai követelmények, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, élet- és vagyonvédelem, katasztrófavédelem)

Az építési törvény általános követelményeinek érvényrejuttatása sajnálatos módon sok esetben kívánni valókat hagy maga után és teljes mértékben csak az utolsó pillanatban, a használatbavételi eljáráskor derül fény a hibákra, problémákra. Ezek időben való észrevételéhez elengedhetetlen lenne az engedélyezési eljárás alkalmával a kéményseprő-ipari közszolgáltató speciális szaktudásának igénybevétele.

A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szabályozása alapján be kellett nyújtani már az építési engedélyezési eljárás során a kéményseprő nyilatkozatát az I. fokú építési hatóságnak az égéstermék-elvezető berendezések (kémények) műszaki megfelelőségéről, mind az új, mind a meglévő épületek tekintetében egyaránt, a közszolgáltató által előzetesen áttekintett, tervezővel leegyeztetett, szükség szerint javított építési engedélyezési tervdokumentáció alapján. A rendszer az építéshatóságok visszajelzései alapján is jól működött, hiszen az előzetesen írásban rögzített műszaki megoldás biztosítékot nyújtott a kivitelezőnek és az építtetőnek is arra, hogy szakszerű kivitelezés esetén a használatbavételi eljáráshoz szükséges kéményvizsgálat csak pozitív eredménnyel zárulhat.

A fenti rendeletet felváltó 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az előző szabályozáshoz képest már csupán áttételesen határozott meg feladatot a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak, miszerint az égéstermék-elvezetők vonatkozásában a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval történt egyeztetésről a tervezőnek nyilatkoznia kell. A tisztelt Rendeletalkotó ezt így tartotta megfelelőnek, annak ellenére, hogy részletes indoklással, bizonyítással lett alátámasztva a korábbi rendeleti szabályozás létjogosultsága! A módosítás számos félreértést okozott, elsősorban a tervező és az építtető részére, de egyes hatóságoknál is bizonytalanságot keltett!

Mindezen előzmények után jelent meg a 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet, illetve a 25/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet, melyek a kéményseprő-ipari közszolgáltató tevékenységét, szerepét teljes egészében kihagyták az építési engedélyezési eljárásból, az elmúlt 12 éven át eredményesen működő szabályozással szemben, 2009. október 1-i hatállyal. Az észrevételeket csupán a használatbavételi engedélyezési eljárásban tehetik meg, a már elkészült égéstermék-elvezetőkről. Ennek negatív következményei már érzékelhetők, nagy bizonytalanságot okozva az építéshatóságoknak, kivitelezőknek, építtetőknek egyaránt. Sok esetben csak részleges- vagy teljes- átalakítás vagy visszabontás segít. Kérdés, hogy ilyen esetben ezért kit terhel felelősség, hiszen a kivitelezés egy hatóságilag engedélyezett terv alapján történt jóhiszeműen. Tapasztalatunk, hogy az építéshatóságok egy jelentős része emiatt továbbra is javasolja a tervezőknek az előzetes kéményseprő-ipari egyeztetést.

A használatbavételi eljárás utolsó fázisa általában a kémények vizsgálata, így ha a nem megfelelő kivitelezés miatt a kéményeket utólag javítani kell, csúsznak a határidők, melyek a banki hitelek esetén éppen az utolsó részlet felvételét akadályozzák, ami esetleg pont a javítási munkák fedezete lehetne. Mindezekért sajnálatos módon a kéményseprő-ipari közszolgáltatót kárhoztatják általában, nem a tervezőt, kivitelezőt, műszaki ellenőrt stb.

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek Építési engedélyezés, bejelentés 9-es sor Egyszerűsített építési engedélyezési eljárás III. a) 6,0 m építménymagasságot meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése. b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha emiatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.

Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett) IV. a) 6,0 m építménymagasságot nem meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése. b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. 12/A. Egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak értelemszerűen a következőket kell tartalmaznia: bd) 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a ba) alpontban meghatározottakat és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot, szakszerűségét igazoló dokumentumot,

13. Bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: d) az 1. melléklet IV. oszlop 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot, Az említett jogszabályok értelmében tehát 1 db akármilyen, akármekkora, akármilyen tengelyírányú égéstermékelvezető létesítéséhez szükséges valamiféle dokumentum ami a tervezés szakszerűségét igazolja, de egy tervezett akár 50 lakásos, 100 db kéményes épülethez nem szükséges.

Ezt a gondolatmenetet kifejtve és megértve nem tudni, hogy a jogalkotó vajon milyen logikus magyarázatot találna erre. Sajnálatos, hogy ezekre az utóbbi időben szakmailag értelmezhető, logikus válaszokat nem kapunk, függetlenül attól, hogy több esetben is írásban jeleztük észrevételeinket a jogalkotó, azaz a Belügyminisztérium építési- főosztálya, osztálya felé. Mindezeket előreláthatóan megkoronázza az OTÉK módisítását célzó tervezet, mely például törölni kívánja Tartalékfűtés kötelezettségét, függetlenül az elmúlt évek ilyen irányú katasztrófa jellegű eseményeitől. Szerencsére az építész- és gépész tervezők az építtetők többsége bölcsebb a jogalkotónál és egyeztet a kéményseprővel, és betervezi a tartalékkéményt.

193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről A felelős műszaki vezetői és az építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat 20. (5) A felelős műszaki vezető, illetve szükség esetén az építésügyi műszaki szakértő a használatbavételi engedély kérelmezését vagy a használatbavétel bejelentését, illetve a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően - érintettsége esetén - beszerzi a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezett égéstermékelvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

Tehát a kéményseprő-ipari közszolgáltató sok esetben sajnos csak az utolsó fázisban fog találkozni a végeredménnyel, így annak szakszerű tervezéséhez, kivitelezéséhez nem tud hozzájárulni. Annál is inkább, mivel sajnálatos módon a 27/1996 (X. 30.) BM rendelet által előírt eltakarás előtti vizsgálat is csak igen ritkán kerül megrendelésre. A kémények használatával összefüggő szakvélemény 11. (1) Új égéstermék-elvezetőket kivitelezés közben, eltakarás előtt a kéménykivitelezőjének jelenlétében a szolgáltatóval ellenőriztetni kell. A megrendelésnek a szolgáltató 3 munkanapon belül köteles eleget tenni. Az ellenőrzés eredményét a szolgáltató szakvéleménnyel igazolja.

Ezeken a helyeken is jobb lett volna időben egyeztetni!

Ezeken a helyeken is jobb lett volna időben egyeztetni!

Mindezek után félő, hogy csak a kéményseprő-szerencsében bízhatunk a jövőbeni építésügyi jog-szabályok kéményeket érintő változásait és a kéményseprő-ipari közszolgáltatást újra-szabályozó törvény és végre-hajtási rendelet előírásait illetően. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket és magam, valamint a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége nevében kívánok sok-sok kéményseprőszerencsét a jövőben!