HUKN20035 A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében Tervező: Frank Tamás 2010. november
A Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve 2010. november 2
BEVEZETŐ... 4 A NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV... 5 1. A TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI... 5 1.1. NÉV... 5 1.2 AZONOSÍTÓ KÓD... 5 1.3. KITERJEDÉS... 5 1.4. A KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOK ÉS/VAGY ÉLŐHELYEK... 5 1.5. ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK... 5 1.6. EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK... 5 2. VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK... 6 3. KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 7 3.1.TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK, A TERÜLET RENDELTETÉSE... 7 3.2. KEZELÉSI JAVASLATOK... 8 3.2.1. ÉLŐHELYEK KEZELÉSE... 8 3.2.2. ÉLŐHELYREKONSTRUKCIÓ ÉS ÉLŐHELYFEJLESZTÉS... 9 3.2.2.1. ERDÉSZETI ÉLŐHELYTALAKÍTÁSOK... 9 KEZELÉSI TÁBLA A JAVASOLT KEZELÉSI MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSÁVAL... 12 3.2.2.2. A SELYEMKÓRÓ VISSZASZORÍTÁSA... 17 3.2.3. EX SITU FAJVÉDELMI BEAVATKOZÁS... 18 3.2.4. MONITORING TEVÉKENYSÉG... 18 3.2.5. KUTATÁS ÉS PROJEKTEK... 19 3.3. A KEZELÉSI JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES ESZKÖZEI A JOGSZABÁLYOK ÉS A TULAJDONVISZONYOK FÜGGVÉNYÉBEN... 19 3.3.1. AGRÁRTÁMOGATÁSOK... 19 3.3.1.1. JELENLEGI MŰKÖDŐ AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER... 19 3.3.2. PÁLYÁZATI FORRÁSOK... 20 3.4. A TERV EGYEZTETÉSI FOLYAMATÁNAK DOKUMENTÁCIÓJA... 20 3.4.1. FELHASZNÁLT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK... 20 3.4.2. A KOMMUNIKÁCIÓ CÍMZETTJEI... 20 3.4.3. EGYEZTETÉS HATÓSÁGI ÉS TERÜLETI KEZELŐ SZERVEKKEL... 20 MELLÉKLETEK... 21 3
Bevezető Jelen fenntartási terv a Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák Natura 2000 terület jelölő élőhelyeinek megőrzését, illetve kiemelt közösségi jelenőségű, különleges endemizmusunk, a tartós szegfű (Dianthus diutinus) populációinak megőrzését, fejlesztését és különös tekintettel a Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli élőhelyének rekonstrukcióját, továbbá hosszú távú fenntartását kívánja megalapozni. A tartós szegfű pannon endemikus faj, összes ismert állománya Magyarországon található. A fokozottan védett faj állományainak megőrzése érdekében fajvédelmi terv készült. E tervben ajánlott fő intézkedéseket is felsorakoztató LIFE-Nature projektjavaslat kedvező nemzetközi bírálat alá esett, így lehetővé vált a célirányos fajvédelmi intézkedések gyakorlati megvalósítása. A LIFE NAT/H/000104 azonosító kódú LIFE-Nature projekt keretében mintegy 160 ha-on került lehatárolásra a tervezési területen belül az a projektterület, amely a térségben a faj legjelentősebb populációjának élőhelyét foglalja magában. Ez egyben mint kezelési mintaterület példaként szolgálhat a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület egészére alkalmazható, elsősorban természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő kezelési előírások alkalmazásához. A természetvédelmi kezelés, a faj-, illetve élőhelye védelme szempontjából stratégiai jelentőségű a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belül legmeghatározóbb területhasználat, az erdőgazdálkodás összetett céljainak az összehangolása a tartós szegfű ökológiai igényeivel. A tartós szegfű egyik legjelentősebb élőhelyén a homoki gyepek és a homoki erdők maradványai kultúr fenyvesek közé szorult szigetekként maradtak fenn. A fenntartási terv egyik fontos célja, hogy a talajra, a mezoklímára, a helyi szociális és gazdasági körülményekre is jótékony hatást gyakorló, ilyen céllal mesterségesen létrehozott erdők fokozatosan átalakításra kerüljenek őshonos homoki erdők és természetes gyep mozaikokká. Fontos, hogy ezen átalakítás során az erdőterületnek az előbbiekben felsorolt szolgáltatásai ne csorbuljanak, sőt a természetvédelmi érdekek érvényre jutásával lehetőség szerint bővüljenek. Az újonnan létrejött erdők a gazdasági funkciója átalakul, nem elsősorban faanyagukkal nyújtanak gazdasági lehetőséget hosszú távon, hanem például a turizmus, bemutatás fejlesztésével. Mindezen túl a természetvédelmi fenntartás, kezelés munkáinak jelentkezésével közvetlenül munkalehetőséget is biztosíthat a helyi vállalkozóknak. A Natura 2000 terület élőhelyeinek rekonstrukcióját nagy mértékben befolyásolja az a tény, hogy jelentős szárazodás megy végbe a térségben. A csapadékhiány egyre hosszabb időszakokban jelentkezik és ez a vegetációt jelentős stresszhatásként éri. Legnagyobb állapotromlás előreláthatólag a fenyvesekben várható, a térségben legalább területük egyharmada veszélyeztetett. A szárazodást a lombos erdők közül várhatóan az őshonos állományok bírják majd a legjobban. Ez is azt vetíti elénk, hogy a klímaváltozás a területen a faállománytípusok arányának a változását eredményezi. Ez annál fájdalom mentesebb lesz minél előbb kezdődik meg: így elsősorban a leggyengébb termőhelyeken álló fenyvesek okszerű szerkezetátalakítása indokolt, amely teljes mértékben egybecseng a természetvédelmi célkitűzésekkel is. 4
A Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2 Azonosító kód HUKN20035 1.3. Kiterjedés 713 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1. táblázat: a kijelölés alapjául szolgáló faj és élőhelyek Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák HUKN20035 Jelölő élőhelyek Jelölő faj Magyar név Állománynagyság 6260 (Pannon homoki gyepek) 91N0 (Pannon borókás-nyáras) Dianthus diutinus Tartós szegfű 27 300 (tő) (2010. évi adat) 1.5. Érintett települések A Natura 2000-es terület érintett települései: Kiskunmajsa, Harkakötöny. A LIFE-Nature projekterület Kiskunmajsa községhatárban terül el. A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját (lásd 1.sz. melléklet) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletet tartalmazza. 1.6. Egyéb védettségi kategóriák - Natura 2000: Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület - Helyi jelentőségű védett természeti terület: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 18/2006, illetve 10/2007. számú rendelete alapján helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánított terület A közösségi jogszabály alapján védett kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület; valamint a A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature projekt bodoglári projektterületének elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti. 5
1.7. Tervezési és egyéb előírások: Településrendezési tervek. Természetvédelmi tevékenységet befolyásoló egyéb tervek: o Körzeti erdőtervek, KEFAG Zrt. üzemtervei és éves erdőgazdálkodási tervei o Körzeti vadgazdálkodási tervek, a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási üzemtervei és éves vadgazdálkodási tervei 2. Veszélyeztető tényezők A tervezési terület LIFE-Nature projekterület kezelési területegységén (160 ha) belül A projektterület nem a KNPI vagyonkezelésében van (vagyonkezelő a KEFAG Zrt.). A jelenleg érvényben lévő erdőgazdálkodási üzemterv nem veszi figyelembe a tartós szegfű élőhelyi igényeit, így az üzemterv szerint folytatott erdőgazdálkodási tevékenység veszélyeztetheti a tartós szegfű állományait. A projektterület fekete fenyő állományait nem érinti 100%-ban a projekt ideje alatt az erdészeti átalakítás. A visszamaradó fenyőállományok átalakítása költségigényes, ezekre a beavatkozásokra a későbbiekben többletforrást kell keresni. Hagyományostól eltérő fakitermelési, közelítési technológia kidolgozása szükséges a természetközeli élőhelyek védelme és a vágásterület gyors regenerációja érdekében Az erdészeti szempontból kedvezőtlen talajtani adottságok miatt a kitelepítendő csemeték megmaradási esélye jelentős mértékben függ a szélsőséges időjárási viszonyoktól A területről hiányoznak a lombelegyek (pl.: olasztölgy, mezei juhar, mezei szil, vadgyümölcsök). A természetes vízforgalom és a terület vízháztartása antropogén hatások miatt felborult, sérült, általános jellemző a szárazodás Illegális szemétlerakás előfordul. Esetenként még előfordul az illegális legeltetés. Jelentős a vadrágás a gyepeken (főleg mezei nyúl), az őz állomány is jelentős, ez a szerkezet átalakításoknál vadkárt vetíthet elő. Az élőhelyek fragmentáltak (nyiladékok, tűzpászták, közút (jelentős, de nem intenzív forgalom)). A tervezési terület egyéb részein Kérdéses az Erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtható támogatások iránti igény a magángazdálkodók részéről. Jelentős a vadállomány a környező területeken (őz, nyúl). A természetes vízforgalom és a terület vízháztartásnak a felborulása, sérülése miatt szárazodási tendencia figyelhető meg. Illegális cross motorozás. Jelen vannak az idegenhonos, adventív fajok szaporító képes egyedei. 6
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése Célkitűzések: A tervezési terület LIFE-Nature projektterület kezelési területegységén (160 ha) belül: Az idegenhonos fekete fenyő állományok szerkezetátalakítása erdészeti élőhely-rekonstrukciós és -restaurációs munkával a tartós szegfű számára kedvező nyílt homoki gyep és homoki erdő mozaikjából álló összefüggő élőhely-hálózattá. Az élőhelyeket és a meglévő tartós szegfű állományokat veszélyeztető tevékenységek megszüntetése (pl.: a hagyományos szemléletű erdőgazdálkodási tevékenység, legeltetés, gépjármű forgalom, cross motorozás). A fragmentációs hatások megszüntetése. Az inváziós növényfajok teljes visszaszorítása. A D. diutinus állományok bővítése a tervezési területen belül védhető termőhelyekre történő kiültetésekkel mesterségesen szaporított állományokból. A tartós szegfű tervezési területen belül előforduló jelentős élőhelyeinek jelenlegi helyi védettségi szintjének országos jelentőségű védett természeti területté való átminősítése. Az állami tulajdonú projektterület vagyonkezelésének a természetvédelmi kezelő (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) által történő átvétele. Fokozottabb természetvédelmi őri jelenlét. Rendszeres és szakszerű természetvédelmi kezeléssel és megfelelő eszközök, technika alkalmazásával az élőhely fenntartása. Abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása. Vadrágás megszüntetése. Ismeretterjesztés, bemutatás megvalósítása tanösvény kiépítésével a terület jelentős zavarása nélkül. Az élőhely állapotának és a faj állományának monitorozása. A tervezési terület egyéb részein: A tartós szegfű szórványpopulációi számára ideális élőhelyszerkezet kialakítása. A zárványokban megmaradt természetközeli élőhelyek állapotának fenntartása, élőhelyrekonstrukciós tevékenységgel területük bővítése, összefüggő természetközeli élőhelyhálózatok kialakítása. Gyakorlati célkitűzések A tartós szegfű számára kedvező élőhely-típusokból összefüggő élőhelyhálózat létrehozása, a nyílt homoki gyepek és homoki erdők területének növelése a telepített fekete fenyő állományok helyén tisztások kialakításával, az 7
erdőterületen belüli nyílt gyepfoltok összekötésével, a záródó állományok gyérítésével, illetve erdőszerkezet-átalakítási célú őshonos fafajok telepítésével. A jelenleg meglévő természetközeli állapotú élőhely-együttesek természetességi állapotának megőrzése, javítása, területcsökkenésük, állapotromlásuk megakadályozása. A Dianthus diutinus állományok megerősítése és összeköttetésének biztosítása a mesterségesen szaporított egyedek által. A fragmentációs és szegélyhatások radikális csökkentése. A tartós szegfű tervezési területen belül előforduló jelentős élőhelyeinek jelenlegi helyi védettségi szintjének országos jelentőségű védett természeti területté való átminősítése. Az állami tulajdonú projektterület vagyonkezelésének a természetvédelmi kezelő (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) által történő átvétele. Fokozottabb természetvédelmi őri jelenlét. Abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása. Vadrágás visszaszorítása. Ismeretterjesztés, bemutatás megvalósítása tanösvény kiépítésével a terület jelentős zavarása nélkül. A projektterületen kívüli tartós szegfű szórványpopulációk fennmaradásának segítése a magán erdőgazdálkodók tájékoztatása és hatósági előírások révén. A tartós szegfű szórványpopulációinak előfordulásairól folyamatos tájékoztatás a magán erdőgazdálkodók irányába. Az erdészeti élőhely-rekonstrukciók és élőhely-restaurációk kivitelezését lehetővé tevő támogatási rendszer (A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 152/2010. (X. 01.) közleménye) megismertetése az érintett gazdálkodókkal. Rendeltetés: A terület rendeltetése kiemelten az EU élőhelyvédelmi direktívája II. melléklete által felsorolt tartós szegfű (Dianthus diutinus) állományainak megőrzése, védelme, valamint az élőhelyvédelmi direktíva I. melléklete által felsorolt élőhelyek: 6260 Pannon homoki gyepek és a 91N0 Pannon borókás-nyáras védelme. Ideális kezelési célkitűzések 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A projektterület nagy része állami tulajdonban lévő üzemtervezett erdőterület, melynek a vagyonkezelője a KEFAG Zrt. Az üzemtervezett erdőterület erdőrészlet beosztását az 1. ábra mutatja (légifotón lásd 9. sz. melléklet). Az erdőrészlet lapok a 10. sz. mellékletben találhatók. A Dianthus diutinus állományának fennmaradására és az élőhelye állapotára legjelentősebb hatással a területen folyó erdőgazdálkodási tevékenység és a telepített fenyves állományok állapota, területi kiterjedése van. Nem elhanyagolható 8
az adventív fajok terjedése és az élőhelyre gyakorolt hatása sem. Azonban erre is hatást gyakorol az erdőgazdálkodás. Az erdőgazdálkodó (KEFAG ZRt), az állami tulajdonú erdőterület vagyonkezelőjeként együttműködésre kész a helyi védett bodoglári tartós szegfű élőhelyének védelmében és az élőhely-rekonstrukciós munkák megvalósításában, amennyiben a vagyonkezelői feladataival kapcsolatos felelősségének a vonatkozó jogszabályok alapján eleget tud tenni, illetve a tulajdonos ezirányú tevékenységét támogatja és az anyagi fedezet rendelkezésre áll. A természetvédelmi kezelő (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) csak az erdőgazdálkodóval kialakított együttműködés keretei közt tudja hatékonyan kifejteni a faj megőrzése és állományának bővítése érdekében folytatott tevékenységét, amely szorosan összefügg a homoki gyep és homoki erdő fenntartási- és rekonstrukciós munkákkal. 1. ábra 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 3.2.2.1. Erdészeti élőhelytalakítások 9
A projektterület üzemtervezett erdőterületén 2007-2011 éves időszak alatt a fenyőállományok térfoglalásának visszaszorítását, a faállományok záródásának fellazítását célzó és ezáltal a tartós szegfű szubpopulációinak a termőhelyeit egybenyitó, továbbá hosszabb távon a homoki élőhelyek rekonstrukcióját, a fenyő állományok szerkezet-átalakítását célzó beavatkozások kerülnek végrehajtásra. Ezek a beavatkozások erdőgazdálkodási tevékenység, azaz engedélyezett egyéb termelés és fásítás, alátelepítés, állománykiegészítés keretei között történnek, a hagyományostól valamelyest eltérő módon, kizárólag a tartós szegfű állományok védelme, bővítése érdekében. A tartós szegfű előfordulásokat a projektterületen belül a 11. sz. melléklet ábrázolja. Rövidtávú élőhelyrekonstrukciós beavatkozási módszerek (2007-2011) A faj védelmét hosszú távon is lehetővé tevő élőhely-hálózat kialakítása érdekében többféle, eltérő erélyű élőhelyrekonstrukciós és restaurációs módszer alkalmazása indokolt. I/1.: Nagy erélyű gyérítés, tisztítás, illetve folyosók, lékek kialakítása A cél elsősorban az egymáshoz közelebb elhelyezkedő D. diutinus subpopulációk nyílt homoki élőhelyeinek összenyitása, összekötése, valamint jó állapotú potenciális élőhelyeik összekötése. A nyílt homoki élőhelyeket elválasztó fenyőültetvények állományaiban a fenyőállomány részbeni eltávolításával (kitermelésével) engedélyezett, különböző erélyű tisztítás, vagy gyérítés jellegű (az állomány korától és üzemtervi előírástól függő) fakitermelés történik. A gyérítés erélye összességében meghaladja a hagyományos erdészeti gyakorlatban szokásos mértéket, mivel a fatömeg kivétel eléri az erdőrészletben található teljes famennyiség 50 %-át. E tisztítási, vagy gyérítési beavatkozások során helyenként lékek, valamint folyosók nyitása történik, teljes fatömeg kivétellel, melyek a D. diutinus szubpopulációk élőhelyeit kötik össze. A kijelölt folyosók hossztengelyétől kifelé haladva a belenyúlás erélye egyre csökken. Ezáltal fokozatos átmenettel biztosítható a fenyőállományok átalakítása, így a szélsőséges termőhelyi viszonyok között védő hatásuk továbbra is érvényesülhet. A kitermelt faanyag (a fenyőlomb és egyéb apadék is) a lehetőségekhez mérten teljes egészében eltávolításra kerül a területről. Ezeken a területeken a nyílt homoki gyepek rekonstrukciójával együtt a homoki erdő mozaikok is visszaalakításra kerülnek oly módon, hogy a kiritkult, vagy kiritkított fenyő állományba a termőhelynek megfelelő lombos fafajok közül - elsősorban fehér nyár beültetése és a későbbiekben a fenyő fokozatos visszaszorítása (kitermelése) történik. I/2. Fekete fenyő egyéb termelés és tisztás kialakítása A cél elsősorban egymástól távolabb elhelyezkedő tartós szegfű szubpopulációk összekötése, valamint a meglévő jó állapotú élőhelyek kibővítése. Ezek érdekében helyenként nagyobb összefüggő területen FF egyéb termelés történik. A nagyobb léptékű beavatkozást követően e területeken az erdőrészlet üzemtervi kategóriája tisztás lesz, így a tartós szegfű számára hosszú távon gazdasági célú erdészeti beavatkozástól mentes terület kialakítása valósul meg. Hosszú távú élőhely-rekonstrukciós beavatkozási módszerek 10
A további beavatkozások (II/1; II/2; II/3) során is több lehetőség áll rendelkezésre. Ezek külön-külön is (a hatékonyságuk függvényében), illetve kombinálva is alkalmazhatóak. 1. változat (II/1.): A feketefenyő állományokat érintően erdőrészletenként, azon belül is évente maximum 1-3 ha-os egybefüggő területen egyéb termelés történik. Az erdőrészlet kerülete mentén, illetve az egybefüggő 1-3 ha-os területeket elválasztó úgynevezett védősávokat meghagyva kell a termelést végrehajtani. Helyükön, amennyiben indokolt, és a termőhely is alkalmas fehér nyár főfafajú telepítést kell végrehajtani, tuskózás nélkül (tehát talajbolygatás nélkül). Jelentős borítást biztosító nyártelepítés esetén az erdőrészlet felnyíló erdő kategóriába kerülése a távlati cél. Egyéb esetben a vágásterület tisztássá minősítése szükséges. 2. változat (II/2.): A fenyőállományok kiligetesedett foltjaiba ahol a homoki gyep regenerációja nem megfelelő, a gyep jelentős mértékben leromlott lombos fafajok alátelepítése történhet kis csoportokban. Ebben az esetben az erdőrészlet felnyíló erdő kategóriába kerülése a távlati cél. A zártabb fenyőállományokban kitermelt lékekbe is hasonló módon kis csoportokban ültethető a fehér nyár. A négy éves időtávlatban történő átalakítás csak egy lehetséges időbeni ütemezés. Ekkor évente hektáronként mintegy négy 600-650 m 2 -es lék kerülne kitermelésre és beültetésre a szürkenyár gödrös ültetéssel (2. ábra). Ennél hosszabb átalakítási idő intervallum alatt kisebb méretű lékekkel lehet dolgozni. Ez esetleg lassabban növő lombos fafajok ültetése esetén javasolható (pl.: mezei szil, olasz tölgy stb.). Például, ha átlagos fahossz átmérőjű lékkel szeretnénk dolgozni valószínűleg ez jobban megfelel a nem pionír jellegű lombos fafajoknak (MJ, MSZ, OT stb.) tehát mintegy 8 m átmérőjű, azaz körülbelül 200 m 2 -es lékkel, akkor az előzőekhez hasonló lékelosztás szerint, akkor 12-13 év szükséges a teljes átalakításhoz. Ekkora már az első lékekben 12-13 éves lombos csoportok lesznek. Ez az időben elnyújtott fenyő átalakítás talán jobban megfelel a fokozatosság elvének és nem jelent drasztikus változást a terület faállományának a káros abiotikus hatásokat mérséklő funkciójában amíg ez egy 1-4 éves (lásd első változat) nagykiterjedésű faállományról nem mondható el. A homoki erdő rekonstrukció során a gyepszint, illetve a természetes gyepmozaikok spontán regenerációját elősegítjük a faállomány záródásának egyenetlenül történő fellazításával (pl.: különböző erélyű nevelővágásokkal), vagy a magától kialakuló záródáshiányok fenntartásával. 2. ábra: A kis lékekre (600-650 m 2 ) alapozott homoki erdő rekonstrukció szürkenyárral az első három évben. 11
3. változat (II/3.): Az előzőekben leírt kezelési változatok kombinációját jeleníti meg ez a változat. A teljes projektterület vonatkozásában valószínűleg a legszerencsésebb az első két változat kombinálása, így optimalizálható az átalakítás időtartamának és a faállományok védőhatásának elégséges fenntartása. A két változat kombinációjának arányait a természetvédelmi szempontok érvényesülése, a finanszírozási lehetőségek és az alkalmazható technológiai háttér, illetve az erdőgazdálkodó együttműködési lehetőségei befolyásolhatják. Javasolt a kis lékes átalakításokat az egyébként is öngyérült, záródáshiányos fenyves állományrészekben, illetve erdőrészletekben alkalmazni. A zárt fenyvesekben javasolt az 1-3 ha-os területű egyéb termelés kivitelezése elválasztó sávok, illetve állományszegélyek fenntartásával. A természetvédelmi kezelésnek nem célja egyenletesen záródott faállományok kialakítása. A gyep-erdő mozaikok mielőbbi kialakulás érdekében kedvezőbb a változatos (30-70 %) záródású őshonos lombos állományok kialakítása, vagy kialakulásuk elősegítése. A leírt változatok bármelyikének alkalmazása során lehetőség nyílik a tölgy (a termőhelyi adottságok figyelembe vételével javasolt az erdős-sztyep klímában őshonos olasz tölgy (Quercus virgiliana)) megtelepedésének elősegítése. Erre többféle lehetőség kínálkozik, amelyek alkalmazási arányát a rendelkezésre álló szaporítóanyag és a pénzügyi háttér befolyásolhatja. Egyik esetben a meggyűjtött tölgy makkot őszi időszakban az őz és a vaddisznó által el nem érhető, nagy madáretető jellegű tálcákon kihelyezve a szajkók makkhordó és ültető ösztöneit kihasználva lehetne a tölgy megtelepedését elősegíteni kisebb volumenben. (Ezt az elképzelést támasztja alá a területen a tölgy spontán megjelenése, lásd fotómelléklet!) A másik esetben kézi makkvetést lehet alkalmazni előre kiválasztott helyeken. A harmadik esetben tölgy csemetét kisebb, laza csoportokban lehet kiültetni előre kiválasztott helyeken. Szükséges megjegyezni, hogy a vad (nyúl, őz, vaddisznó) és a legelő állat károsításának tettenérése érdekében néhány kontrol, 25x25 m-es a vadkárosítást teljesen kiküszöbölő kerítés megépítése elkerülhetetlen (méretei: h = 150cm; sz = 2500 cm x 2500 cm). III/1. A III/1.-es beavatkozás típusnak nevezhető az adventív fafajok visszaszorítása és/vagy a szürkenyár (SZNY) térfoglalásának mérséklése a gyepek fennmaradása érdekében. Ez bármelyik alternatívától függetlenül elvégzendő kezelési beavatkozásokat jelent. Kezelési tábla a javasolt kezelési módszerek meghatározásával A Kezelési táblában vastagított betűvel a rövidtávú beavatkozással érintett erdőrészletek kerültek megjelölésre. (2. táblázat). Az erdőtag és részlet megnevezéseknél a * megjelölés erdőrészlet-határ módosítási javaslatra utal. A határmódosításokat részben a tartós szegfű LIFE projekt keretében zajló erdészeti beavatkozások, részben a valós erdőszerkezetnek megfelelő 12
LIFE06 NAT/H/000104 erdőrészlet tagolásra való törekvés indokolja. Azt új erdőrészlet-határokra, valamint tisztás kialakítására tett javaslatot a 3. ábra térképe jeleníti meg. A táblázatban javasolt átalakítás legkésőbbi befejezése az erdőrészletben az utolsó fenyő állományrész kitermelését és a nyártelepítés első kivitelének az elvégzését jelenti. A táblában szereplő, célállapotként kitűzött homoki erdők a fenti kezelési kategóriákban is és az erdőtörvényben is megfogalmazott felnyíló erdő kialakulását célozzák. Az élőhelykódok pontos leírása a 2.8.1.3. fejezetben található. 3. ábra 2. táblázat: Javasolt erdészeti rekonstrukciós beavatkozások a tartós szegfű LIFE-Nature projektterületen Erdőrészlet Kezelési javaslat 119 C I/2 119 D II/3 120 B * I/1; I/2; Megjegyzés Az átalakítás javasolt legkésőbbi befejezése* (maximális időtartama) (év) 2011 2013 2015 2017 2019 2021 A G1 élőhelyek megőrzendők, tisztás kialakítása javasolt G1 élőhelyek megőrzendők, az M5 felnyitásával G1 bővítendő (folyosó nyitás). M5 felnyitásakor csak galagonya távolítható el. A G1 és M5 élőhelyek megőrzendők, tisztás 13
II/2. kialakítása javasolt. a fenyves fokozatosan homoki erdővé alakítandó (fehér nyár főfafaj). 120 C II/2. A G1 élőhelyek megőrzendők, a fenyves fokozatosan tölgy elegyes (5-25%) homoki erdővé alakítandó. 121 A * III/1. A szórvány akác egyedek eltávolítandóak. 121 B II/3. Komplex kezelési feladatok. G1 élőhely megőrzése, illetve mozaikjainak visszaalakítása (folyosó nyitás). Továbbá a fenyőállomány átalakítása homoki erdővé. A kis letermelt területeket elválasztó sávokban, szegély állományban hosszabb távú lékes átalakítás, főfafaj SZNY, tölgy eleggyel (5-25%). 121 C * II/3. G1-es foltok megőrzendők. Lékek erdősítése fehér nyár főfafajjal. 121 D * I/2. G1-es és M5-ös élőhelyek megőrzendők, az ÉK-i és DK-i határa mentén FF egyéb termelés. Tisztás 121 E * 122 A * 122 B* kialakítása javasolt. I/2 Jelenlegi G1 és M5 élőhelyek fenntartandók. FF egyéb termelés az ÉNY-i és ÉK-i részben. Tisztás kialakítása javasolt. II/2. III/1. I/2. III/1. I/2; III/1. Lékek kialakítása, a lékekben helyenként fehér nyár főfafajú erdősítés. Akác eltávolítandó FF egyéb termelés. A jelenlegi G1 és M5 élőhelyek fenntartandók. Tisztás kialakítása. Akác eltávolítandó Középen FF egyéb termelés, az akác és bálványfa vegyszerezéssel kiirtandó. Középen tisztás kialakítása javasolt. II/3. Homoki erdő 14
rekonstrukció fehér nyár főfafajjal, 10-25% tölgy eleggyel. 122 C III/1. Folyosó nyitás. A SZNY térfoglalása később sem növelendő a gyep rovására. Az akác egyedek eltávolítandóak. 122 D I/1 II/2. ÉNY-i és DNY-i határa mentén G1 mozaik rekonstrukció (folyosó nyitás). A lékekben fehér nyár főfafajú (80%) homoki erdő rekonstrukció. 122 E II/3. Fehér nyár főfafajú homoki erdő-rekonstrukció tölgy eleggyel (5-25%). 122 F * II/2. A lékekben fehér nyár főfafajú homoki erdő rekonstrukció 5-25 % tölgy eleggyel. 123 A * I/1; II/3. és III/1. É-i határa mentén és DK-i öblében részleges G1 mozaik rekonstrukció (lék, folyosó nyitás). SZNY főfafajú homoki erdő rekonstrukció. Akác egyedek eltávolítása. 123 B * I/1. ÉNY-i és DNY-i határa mentén G1 mozaik rekonstrukció. 123 B * II/3. III/1. SZNY főfafajú, tölgy elegyes (5-25%) homoki erdő rekonstrukció. 123 C - Nem igényel kezelést. A SZNY esetleges terjeszkedését a szomszédos gyepekbe meg kell akadályozni. 124 A II/3. Jelenlegi G1 mozaikok megőrzendők és feltétlen kíméletet érdemelnek az átalakítás során. 124 B * I/2, II/2. FF egyéb termelés az É-i és DNY-i részen. Jelenlegi G1 mozaikok megőrzendők. Az átalakítás során a keleti gyepszegély feltétlen kímélendő. 124 C III/1. SZNY területfoglalása a jelenlegi arányban tartandó fenn hosszútávon. Jelenleg beavatkozást nem igényel 124 D I/1. A G1 élőhelyek megőrzendők. 15
II/3. III/1. 125 A I/1. III/1. Az akác egyedeket el kell távolítani. Homoki erdő rekonstrukció, tölgy elegyítéssel (5-25%). A jelenlegi G1 élőhelyek megőrzendők a G1 mozaik rekonstrukció során (folyosó nyitás). Az akác egyedeket el kell távolítani. 125 B I/1. A G1 és M5 élőhelyek megőrzendők a G1 mozaik rekonstrukció során (folyosó nyitás). A SZNY további (spontán) térfoglalása csak a fenyő rovására kívánatos a későbbiekben. 125 C I/1; A G1 és M5 élőhelyek megőrzendők a G1 mozaik rekonstrukció során (folyosó nyitás). A SZNY további (spontán) térfoglalása csak a fenyő rovására kívánatos a későbbiekben. 125 D III/1. A gyep rovására történő SZNY terjedés nem kívánatos. Az adventív fafajok eltávolítandóak. 126 A * I/2 III/1. 126 B * I/2. II/2. III/1. A gyep rovására történő SZNY terjedés nem kívánatos. Az adventív fafajok eltávolítandóak. FF egyéb termelés a projektterületen belüli részen. A G1 élőhelyek megőrzendők. A G1 rovására történő SZNY ter-jedés nem kívánatos. Az adventív fafajok eltávolítandóak. Homoki erdő rekonstrukció fehér nyárral. A homoki erdő rekonstrukció végleges ütemét a Körzeti Erdőterv hivatott meghatározni. A vadállomány hatása megismerhető a 25x25 m-es mintaterületek kialakítása révén, így kizárható annak a lehetősége, hogy a nyúl és az őz, esetleg a vaddisznó és a gímszarvas károsítása blokkolja az erdőrekonstrukciós folyamatokat. Amennyiben mégsem az elvárásoknak megfelelő eredményességgel halad a szerkezetátalakítások sikeressége, az ütemezést, az átalakítási időt a fenyő állományok egészségi állapotától függően elnyújtani szükséges akár 30-40 évre is. A természetvédelmi kezelést segítő tényezők: A tisztások (TI) kialakításának lehetőségei adottak, amely ha a természetbeni állapotnak megfelelően és természetvédelmi céllal történik, erdőgazdálkodói érdeket nem sért. 16
Az idegenhonos fekete fenyő könnyen eltávolítható a területről. A megmaradó fekete fenyő állományok árnyékoló, szélfogó hatásuk révén kedvező mikroklimatikus viszonyt teremthetnek őshonos fafajok telepítésekor, így kedvezően befolyásolhatják a homoki erdő rekonstrukcióját. Amennyiben az átalakítandó erdőterületek talajvédelmi elsődleges rendeltetés besorolást kapnak, úgy a harminc százalékos lombkorona záródás fenntartásával őshonos homoki erdő maradványok rekonstrukciójával a fenyőállományok lecserélése (szerkezetátalakítása) csereerdősítés nélkül megoldható. A terület eddig mentes a természeti katasztrófáktól (tűzkár). Az invazív akác és bálványfa csak nagyon kis foltokban található a projektterületen. A projektterületen kívül kis mennyiségben található adventív magtermő anyafa, ezáltal kicsi a visszafertőződés esélye. Kis területre koncentrált a hosszantartó védekezés a sarjak ellen, mely minimális vegyszerfelhasználást tesz szükségessé. Nincs illegális homokbányászat, csak útjavítási célból bolygatott néhány útszegély. A területen nincs jelentős vaddisznó állomány (nincsenek gyeptúrások). 3.2.2.2. A selyemkóró visszaszorítása Az agresszíven terjedő adventív növényfajok, elsősorban a selyemkóró (Asclepias syriaca) visszaszorítása és a termésérés folyamatos megakadályozása kiemelten fontos feladat. Gyakorlati természetvédelmi tapasztalat, hogy a selyemkóró kizárólagos mechanikai irtása nem vezet eredményre. Eddigi ismereteink alapján a vegyszerrel (gyomírtószerrel) történő kezelés hatékony visszaszorításában. A módszeres, évenként többször is visszatérő kezelése eredményes, mely révén lehetővé válik jelentősen fertőzött területek közel 100%-os selyemkóró-mentesítése. A selyemkóró vegyszeres kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes növénytakaró védelmére, ezért a kezelést a selyemkóró állomány sűrűsége és a természetes vegetáció állapota alapján szükséges megválasztani, az alábbiak szerint: - szálanként, vagy seregesen megjelenő selyemkóró tövek: egyedi ecsetelés a levélfonákra - 40%-os selyemkóró borítástól: 2 l-es kis kézi (pumpás) permetező -70-80%-os selyemkóró borítástól: kézi-háti permetező, állítható szórássugarú (réz) szórófejjel A selyemkóró elleni védekezésben a folyamatos kontroll elengedhetetlen, mivel a környező területekről, és a talajban még meglévő magkészletből további megjelenése várható. A kezeléskor kiemelten figyelni kell: A projekt időtartama alatt erdészeti beavatkozással nem érintett idegenhonos erdőállományokat (FF, A) nagy odafigyeléssel kell mentesíteni. 17
Anyagi lehetőség függvényében a kijelölésre kerülő pufferterületeken is végre kell hajtani a selyemkóró vegyszeres kezelését. Lehetőség szerint minél korábban, de legkésőbb május végéig el kell elvégezni az első kezelést, hogy a vegyszer a friss leveleken tudjon felszívódni. Az élőhely átalakítással érintett erdőfoltok esetében külön figyelemmel kell kísérni, hogy a bolygatott talajon esetlegesen megjelenő selyemkóró állomány is kezelést kapjon. 3.2.3. Ex situ fajvédelmi beavatkozás A tartós szegfű magról történő szaporítási módszerének kidolgozásával a laboratóriumi és botanikus kerti körülmények között végzett több éves kísérletek igazolták, hogy a faj magról történő szaporítása lehetséges. A Dianthus diutinus generatív állapotának elérése a vetést követően több éves megfigyelés során szerzett tapasztalatok alapján egy év alatt bekövetkezik. A LIFE-Nature projekt ex situ fajvédelmi tevékenysége az alábbiakban foglalható össze: Genetikai vizsgálat a faj genetikai változatosságának feltérképezésére és a kitelepítések esetleges hatásának megállapítására a kitelepítések előtt. Genetikai vizsgálat a pályázat utolsó évében mind a kitelepített, mind az eredeti állományokon elvégezve. Szaporító állomás kialakítása a szegedi Füvészkertben. 15 000 magról felnevelt egyed kitelepítése három projektterületre (Kiskunmajsa- Bodoglár, Bócsa-Bugac és Csévharaszt). Az ex situ tevékenység célja a projektterületen a meglévő tartós szegfű állományok közötti összeköttetés elősegítése az eredeti termőhelyekről gyűjtött magokból a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében felnevelt szegfű palánták kitelepítésével. A potenciális kitelepítésre alkalmas gyepterületek kiválasztása az élőhelytérkép adatbázisa alapján történt, megfelelő terepi szakmai ellenőrzés mellett. A kitelepítés kizárólag jó állapotú nyílt homoki gyepekre történik, ahol további bolygatás (pl. erdészeti munka) nem várható. A projektidőszak alatt a bodoglári projektterületre 2010 évig ily módon mintegy 8000 tő került kitelepítésre. A projekt időszaka alatt történt kitelepítések helyszíneit mutatja a 12. sz. melléklet. 3.2.4. Monitoring tevékenység A természetvédelmi beavatkozásokkal érintett projektterületen belül az alábbi rendszeres monitoring tevékenységek zajlanak: Monitorozandó akciók és tevékenységek: 1. NBmR helyi projektje, kiegészítő cönológiai vizsgálattal: a tartós szegfű tövek mikrokvadrátos felmérése a termőhelyi környezet tartós szegfű állományra gyakorolt hatásának megállapítása céljából. 2. Tartós szegfű egyedszámfelmérés. 18
3. Az erdészeti élőhely-rekonsrukció és a selyemkóró visszaszorítás sikerességének vizsgálata 50*50-es állandó kvadráton belül. 4. Selyemkóró folttérképezés. 5. Az ex situ szaporított egyedek esetén a visszatelepítések sikerességének vizsgálata egyedszám felméréssel és a visszatelepített egyedek vitalitásának vizsgálatával. A monitorozások módszertanát protokol rögzíti. 3.2.5. Kutatás és projektek A 2007-2011 év között zajló LIFE- Nature projekt keretében a bodoglári projekterületen élőhely-rekonstrukciós, - restaurációs feladatok, valamint a Szegedi Tudományegyetem által koordinált ex situ védelmi tevékenység zajlik. A projekt során tudományos jellegű kutatómunka a Szegedi Tudományegyetem által koordinált ex situ fajvédelmi tevékenység keretén belül történik, melyekről jelentések, illetve tudományos publikációk készülnek. A fokozottan védett tartós szegfűvel kapcsolatos kutatási tevékenység engedélyköteles tevékenység. A Szegedi Tudományegyetem rendelkezik a projekt során zajló tevékenységekhez a szükséges engedéllyel. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében A kezelések kivitelezésének jogi keretét elsődlegesen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény (Tvt.), illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Etv.) vonatkozó rendelkezései adják. A tervezési területre vonatkozó stratégiai jelentőségű fenntartási javaslatok összhangban állnak mindkét törvény vonatkozó előírásaival. 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A tervezési terület LIFE-Nature projektterületen kívüli részén magán tulajdonban lévő erdőterületek dominálnak. E területeken a fenntartási terv ideális célkitűzésekben megfogalmazott céljaihoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 152/2010. (X. 01.) közleménye alapján támogatás igényelhető az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A tevékenységek az alábbi Erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó célprogramok támogatására épülhetnek: agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserje fajok visszaszorítása célprogram, szálaló erdőgazdálkodás célprogram, erdőállományok kézimunka igényes ápolása célprogram, Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram; 19
speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása célprogramcsoport: o mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása célprogram, o véghasználat során facsoportok visszahagyása célprogram, o erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram, véghasználat elhalasztása talaj és élőhely védelem céljából célprogram, közjóléti célú erdők fenntartása célprogram, erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram, természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram. 3.3.2. Pályázati források A gyakorlati fenntartási intézkedések finanszírozásának alapja természetvédelmi pályázati forrásból (LIFE-Nature projekt) valósul meg, melyhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, mint társfinanszírozó biztosított forrást. A projekt fő kedvezményezettje és egyben koordinátora a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt megvalósításában partnerek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Szegedi Tudományegyetem és Kiskunmajsa Város Önkormányzata. Az erdészeti munkák szakmai kivitelezésének tervezésében és felügyeletében a Kefag Zrt., mint a terület vagyonkezelője jelentős szerepet játszik. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A helyi és térségi hivatalos érintetteket elsősorban hivatalos levelezés útján vontuk be az egyeztetésbe. Általános, széleskörű társadalmi réteget is elérő tájékoztatás a honlapon keresztül zajlott. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A terv egyeztésre kerül alapszabály (alapító okirat) szerint környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen érintett területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, vagy érdekvédelmi szerveikkel, a bányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szerveivel. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetés postai, illetve elektronikus úton történik. 20
Mellékletek 1. melléklet: Hrsz lista 2. melléklet: Áttekintő élőhelytérkép a projektterületről 3. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület É-i részéről 4. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület K-i részéről 5. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület D-i részéről 6. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület NY-i részéről 7. melléklet: Élőhely fotók a projektterületről 8. melléklet: Az élőhely fotók készítésének helyszínei 9. melléklet: A projektterület erdőrészlet beosztása 10. melléklet: A projektterület erdőrészlet lapjai 11. melléklet: Tartós szegfű előfordulások a tervezési területen belül 12. melléklet: Tartós szegfű állományok a projektterületen belül és a kitelepítések helyszínei 13. melléklet: A projektterület S4 élőhelyeinek lehatárolása 14. melléklet: Xerotherm gyepfajok lokális elterjedési csoportjai a Duna-Tisza közén 15. melléklet: Bodoglár projektterület Corine Land Cover (javított) fedvénye 16. melléklet: Bodoglár Corine LC50 (javított) területkimutatás 17. melléklet: A tartós szegfű LIFE projektterület erdészeti kezelési térképe 18. melléklet: A tartós szegfű LIFE projektterület ideális célállapota 21