~IIanni~ánnbrhös;tk ÉSZREVÉTELEK a Kormány által az állami költségvetés l. negyedévi helyzetéről és a Szolidaritási Alap 1992. l. negyedévi felhasználásáról készített tájékoztat6khoz 1992. május 91.
A-144-111992. Az Állami Számvevőszéket törvény nem kötelezi, hogy a Kormány által készített tájékoztatót jelentés formájában véleményezze. A Költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnökének írásbeli kérésére készítettük el véleményünket. A rendelkezésünkre álló rövid idő alatt a tájékoztatákban foglaltak valódiságáról ellenőrzéssei meggyőződni nem lehetett. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy a tájékoztaták egyes pontjaihoz megjegyzéseket fűzünk, amelyeket elsősorban a költségvetési és egyéb törvények előírásaira alapozunk. Észrevételeink - tekintettel arra, hogy pénzügyi kihatásaik kapcsolatban vannak egymással - egyaránt vonatkoznak a költségvetés l. n.évi helyzetéről és a Szolidaritási Alap helyzetéről Tájékoztató.) szóló tájékoztatókra. (A továbbiakban PM Tájékoztató, illetve MüM Az 1991. XCI. törvény a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól (továbbiakban költségvetési törvény) a- következőképpen rendelkezik a központi költségvetés előirányzataitól való eltérés esetére: A 49. lll bekezdése rögzíti azokat az előirányzatokat, amelyek módosítás nélkül is eltérhetnek az eredeti előirányzattól Ezek közé tartoznak a vállalkozások költségvetési befizetései, valamint a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek. A 49. /21 bekezdése szerint a felsorolt előirányzatok teljesítésében mutatkozó eltérések költségvetési egyensúly rontó hatását a Kormány más kiadási előirányzatokban elért, vagy elérhető megtakarítással zárolással az általános tartalék részbeni vagy egészbelli törlésével illetőleg - a költségvetési törvény, vagy más jogszabály alapján - saját hatáskörben megvalósítható intézkedés révén elérhető bevételi többletekkel ellensúlyozni köteleles. A 49. /3/ bekezdés alapján abban az esetben, ha az előirányzatok teljesítésében mutatkozó eltérések hatása az előbb- a /2/ bekezdésben-felsoroltak szerinti módon nem ellensúlyozható, a Kormány köteles pótköltségvetési javaslatot terjeszteni az Országgyűlés elé. A PM Tájékoztató nem tartalmazza, hogy az l. n.évben mutatkozó, az időarányost lényegesen meghaladó költségvetési hiány ellensúlyozására a Kormány saját hatáskörben milyen intézkedéseket tett és tervez, és ezeknek hatását miként prognosztizálja. A PM Tájékoztatóhoz mellékelt költségvetési mérleg nem tartalmazza az időarányos előirányzatot, ami nehezíti a Tájékoztatóban foglaltak értékelését.
-2 - A továbbiakban a Tájékoztaták azon pontjaira térünk ki, amelyek a költségvetési és más törvények, jogszabályok alapján a költségvetési egyensúly nagyságát az év további részében befolyásolhatják. Megjegyzéseinket az állami költségvetés l. n.évi helyze téről szóló PM Tájékoztató megfelelő pontjaihoz rendeztük: ad. l. l. és ad.2. A társasági adó előirányzat hatályos törvények alapján a következők szerint alakul: 1992. évi további teljesítése - az I. n.évi lemaradás mellett - a A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 18. 121 bekezdés, illetve 19. 171 bekezdés szerint a változatlan formában működő vállalkozásoknál a fizetendő adóelőleg az előző év adója alapján teljesítendő. E törvénynek megfelelően a vállalkozások - a pénzintézetekkel együtt -1992-ben a 146 milliárd Ft előirány zathoz képest az igen alacsony l 991. évi ténylegesen teljesített 75, 7 milliárd Ft vállalkozási nyereségadó alapján fizetik a társasági adóelőleget. Az adózás rendjéről szóló törvény 2.sz. mellékletének 3.b. pontja értelmében az áctózónak az actóév december 20-ig kell kiegészíteni az adóelő leget a várható éves fizetendő adó összegére. Ez azt jelenti, hogy 1992. december 20-ig - az 1991. évi pénzforgalmi áthúzódásokat figyelmen kívül hagyva - várhatóan legfeljebb 75 milliárd Ft körüli összeg folyik be. Az előlegfizetés rendjét szabályozó törvény alapján a keletkező bevétel elmaradás mintegy 70 milliárd Ft, amelyet legalább december 20-ig mindenképpen finanszírozni kell. Ezt követően a befizetett kiegészítések alapján derül ki az 1992. évi tényleges teljesítés. Megjegyezzük, hogy a PM Tájékoztató nem tér ki arra, hogy az előbbiekben hivatkozott, a társasági adótörvény alapján a fizetendő adóelőleghez képest az l.n.évi teljesítés mennyivel tér el az időarányostó L ad.1.4. Az előbbiekhez hasonló a helyzet az állami részesedés e lő irányzatának teljesítésénél is. Az 1989. évi XLIII. törvény 5. 3.a. pontja értelmében az adónem havi előlegfizetési kötelezettsége az előző actóév tényleges fizetési kötelezettségének egytizenketted része. Az 1991. évi tényleges teljesítés 9,4 milliárd Ft volt. Így ennek alapján fizetik 1992-ben az e lőlegeket. Az e l őirányzo tt 20 milliárd Ft-tal szemben itt is bevétel elmaradás várható a vonatkozó törvény e lőírásai alapján.
-3- ad.5. A PM Tájékoztatóban foglaltak szerint a központi költségvetési szervektől származó befizetésként számolták el az önkormányzatok 1991. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolása kapcsán befizetett 1.528 millió Ft -ot. Az 1991. évi költségvetési törvény- az 1990. évi CIV törvény- 9. /51 bekezdése alapján az Országgyűlés az önkormányzatok normatív állami hozzájárulása előirányzatának megváltoztatási jogát magának tartja fenn. Az önkormányzatok visszafizetései ezt a költségvetési címet érintile Így a maradványról a zárszámadási törvényben az Országgyűlésnek kell rendelkeznie. A Kormány -az önkormányzatok az 1991. évi elő irányzatokat tehermentesítő - visszafizetéseit nem számolhatja el 1992. évi bevételként ad. 7. A PM Tájékoztató nem szól arról, hogy a privatizációs bevételek 1992. évi 16 milliárd Ft-os kedvezőnek mutatkozó bevétele mellett miként teljesült az 1991-92. éveket terhelő, a TB Alap felé teljesítendő tartozás. Ez a tétel a költségvetési előirányzatokban ugyan nem szerepel, de az 1992. évi költségvetési törvény l 7. l l l bekezdésében foglaltak szerint olyan kötelezettséget jelent, amelyet szintén a privatizációs bevételekből kell teljesíteni. Megjegyezzük, hogy a privatizációs bevételekből a költségvetésbe előirányzott 20 milliárd Ft csak előirányzat módosítással növelhető. A költségvetési törvény 42. a/ pontja szerint az előirányzat megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartja fenn. A költségvetési törvény 27. /21 bekezdése alapján pedig a további privatiz~ciós el nem fogadott - Vagyonpolitikai Irányelvekben foglalt célokra fordíthatók. ad.10. bevételek a - még A központi költségvetési szervek támogatási előirányzatának leutalásához a költségvetési törvény alapján pénzellátási tervet kellett készíteni. A PM Tájékoztató nem tartalmazza a pénzellátási tervek alapján igényelt támogatás szükségletet, amely eltérhet az előirányzatok időarányos részétől. A PM Tájékoztató megfelelő Így a PM Tájékoztatóban foglalt viszonyítási alap megtéves ztő lehet. indoklás nélkül tartalmazza a Népjóléti Minisztérium, a Földmüvelésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási
- 4- Minisztérium egyes költségvetési címeinek időarányostól eltérő, többlet költségvetési támogatás kiutalását. Ezért ezek szükségessége nem állapítható meg. ad.12. és a Szolidaritási Alap helyzetéről készített MüM Tájékoztató A Munkaügyi Minisztérium 9.cím. 2. alcíménél szereplő Szolidaritási Alap támogatási előirányzata l 0,2 milliárd Ft. A PM Tájékoztatóban foglaltak szerint a Szolidaritási Alap számára március végéig ll,8 milliárd Ft költségvetési támogatás folyósítása történt meg, amely az egész évi előirányzatnál 1,6 milliárd Ft-tal több. A költségvetési törvény 42. f.pontja értelmében a költségvetési törvény l.sz. melléklete szerint megállapított elkülönített állami pénzalapoknak nyújtott támogatás mértékének megváltoztatására a jogot az Országgyűlés magának tartja fenn. A Kormány az előirányzat módosítási jogkörét túllépte, ezáltal törvénysértést követett el. A MüM Tájékoztatóban foglaltak alapján a Szolidaritási Alap várható hiánya- a két változat alapján -az év végére 29,5, illetve 37,4 milliárd Ft lehet. Ez két problémát is felvet: - Az 1991. évi IV. törvény 39. -a a költségvetésnek a Szolidaritási Alap hiányára a bevételek l O %-áig garanciavállalási kötelezettségét írja elő. Az alap 1992. évre várható bevételei alapján - ha a hiány létrejön - éves szinten közel 4, illetve 5 milliárd Ft a garanciabeváltási kötelezettség, amelyre a költségvetés előirányzatai a költségvetési tartalékon kívül fedezetet nem tartalmaznak. - A Szolidaritási Alap 1992. évi finanszírozási problémájának megoldását célzó javaslatok (7-9.old.) nem jelentenek valóságos megoldást, végrehajtásuk jogszabályi, törvényi háttere sem biztosított. Megjegyezzük, hogy a Szolidaritási Alap teljes évi költségvetési támogatásának előrehozott kiutalásával megsértették a költségvetési törvény 61. -ában foglalt előírásokat, amely szerint a támogatási előirányzat ll havi összege automatikusan megilleti, a 12. havi részlet kiutalása az alap kezelőjének külön elszámolása és igénylése alapján történhet. Az állami költségvetés I. n.évi helyzetéről sz ó ló PM Tájékoztató 14-15. oldalai tartalmazzák a költségvetés I. n.évi hiányának finanszírozását. A PM Tájékoztató nem tartalmaz elképzelést a hiány további finanszírozásának módjáról. Ezzel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tesszük: A költségvetési törvény 4. -a tartalmazza a hiány finanszírozásának módját, amely értékpapír, állarnkötvény kibocsátását engedélyezi.
-5- Az 1982. évi 28.sz. törvényerejű rendelet 8. lll bekezdés alapján az államkötvény kibocsátásáról, a kibocsátás céljáról és keretösszegéről az éves költségvetési törvény rendelkezik. Ha a költségvetési törvényben a hiány finanszírozására meghatározott keretösszeg a hiány további növekedése miatt nem elegendő, a finanszírozáshoz törvényes keretek között intézkedni kell. Megjegyezzük, hogy az értékpapír kibocsátás közgazdaságilag a költségvetés hitelfelvételének rninősíthető. Az eddigiek során az értékpapír kibocsátás dokumentumait nem mutatták be, így a Számvevő szék elnöke azokat nem ellenjegyezte. Összegezve: a benyújtott Tájékoztaták nem tartalmazzák a költségvetési törvény 49.!21 bekezdésében foglalt intézkedési kötelezettség teljesítésének ismertetését. Ezért szükségesnek látszik, hogy az 1992. évi költségvetés várható hiányának fedezéséhez és finanszírozásához a Kormány intézkedéseiről tájékoztassa az Országgyűlést, illetve további intézkedéseket tegyen. Ha az indokolt lépések a Kormány hatáskörét meghaladják, akkor a költségvetési törvény 49. /31 bekezdése alapján a pótköltségvetés beterjesztése elkerülhetetlen lesz. Budápest, 1992. május -