Tevékenységi jelentés

Éves Jelentés 2010 Európai Beruházási Bank Csoport Európai Beruházási Bank Csoport Európai Beruházási Bank Csoport Európai Beruházási Bank Csoport I. kötet Tevékenységi jelentés

Éves Jelentés 2010 Európai Beruházási Bank Csoport Európai Beruházási Bank Csoport Európai Beruházási Bank Csoport Európai Beruházási Bank Csoport I. kötet Tevékenységi Jelentés Az EBB Csoport 2010. évi éves jelentése négy kötetből áll: az EBB-csoport elmúlt évi tevékenységét és jövőre vonatkozó terveit bemutató Tevékenységi jelentés; Az EBB, az EBB-csoport (nemzetközi beszámolókészítési standardok és uniós irányelvek alapján készült) és az EBA pénzügyi kimutatásait tartalmazó Pénzügyi jelentés, a kiegészítő mellékletekkel együtt; Az EBB által 2010-ben finanszírozott beruházásokat és végrehajtott kibocsátási ügyleteket, valamint az EBA projektjeit listaszerűen bemutató Statisztikai jelentés, a tárgyév és az elmúlt öt év adatait tartalmazó összefoglaló táblázatokkal együtt; a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos banki gyakorlatot bemutató Jelentés a társadalmi felelősségvállalásról. Az éves jelentés a bank weboldalán, a www.eib.org/report címen is hozzáférhető.

EBB Csoport 2 Tevékenységi Jelentés Főbb eredmények 2010-ben 3 Elnöki összefoglaló 4 Növekedésösztönzés és munkahelyteremtés 6 Támogatás az EU konvergenciarégióiban 9 A kis- és középvállalkozások finanszírozása 12 Infrastruktúrafejlesztés a belső piacon 15 Innovációösztönzés 17 Biztonságos és versenyképes energiaellátás 20 Klímavédelmi támogatások 22 Tartalomjegyzék Megújuló energiák és energiahatékonyság 25 Szénegység- és szénlekötés-finanszírozás 27 Fenntartható városok 30 Alkalmazkodás 33 Partnerség a világgal 34 Közös kezdeményezések az Európai Bizottsággal és a nemzetközi pénzintézetekkel 42 Felelős intézmény 46 Tőkeügyletek és forrásbevonás 2010-ben 50 Az EBB igazgatása 54 Az EBB igazgatási szervei 55 Az EBA igazgatási szervei 57 Az EBB Igazgatási Bizottsága 58

Tevékenységi Jelentés 3 EBB Csoport Főbb eredmények 2010-ben Az EBB 2010-ben összesen 72 milliárd eurónyi hitelt hagyott jóvá, ebből 63 milliárd euró az Európai Unió tagállamaiban, 9 milliárd euró az Unión kívüli országokban megvalósuló beruházásokat érint. 2010-ben az EBB 72 országban összesen 460 nagyberuházást finanszírozott. Az Európai Unió országaiban megvalósuló klímavédelmi hitelek összértéke jelentősen emelkedett (19 milliárd euró), elérve a bank teljes uniós hitelállományának 30%-át. 2010-ben tetőzött a három évre szóló, összesen 61 milliárd eurós gazdaságélénkítő pénzügyi csomag, melynek keretében az EBB az eredeti tervekhez képest 11 milliárd euróval több hitelt helyezett ki. Az EBB-csoport forrásaiból 2010-ben összesen mintegy 115 000 kis- és középvállalkozás részesült. A gazdasági és pénzügyi válság által leginkább sújtott konvergenciarégiókat a bank összesen 26 milliárd euróval támogatta 2010-ben. Az EBB összesen 67 milliárd eurónyi forrást vont be a globális kötvénypiacokról.

EBB Csoport 4 Tevékenységi Jelentés Elnöki összefoglaló A bank 2011 2013. évi ügyviteli tervének elfogadásakor az EBB Igazgatótanácsa 2010 decemberében három kiemelt célt határozott meg az elkövetkező évekre: az Európa 2020 stratégia végrehajtása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, és az Európai Unió partnerországaival kapcsolatos fejlesztéspolitikai célkitűzések támogatása. Európa 2020 A 2008-ban kirobbanó pénzügyi, később gazdasági válsággal szembesülve az európai államok rövid távra szóló, sürgős megoldásokat kerestek, és különkülön terveket fogadtak el a bankok megmentésére és a gazdaság élénkítésére. A nemzeti programoknak később az Európai Tanács által 2008. decemberben elfogadott európai gazdaságélénkítési terv adott egységes keretet. A kezdeményezés végrehajtásában az EBB is kivette részét: a bank a 2007. évi 48 milliárd euróról 2009-re 79 milliárd euróra növelte hitelezését, a többletforrást a Tanács által prioritásként megjelölt reálgazdasági ágazatokba irányítva (például a kis- és középvállalkozások fokozott finanszírozása érdekében). A legrosszabb forgatókönyv elkerülését célzó, rövid távú válságkezelésre összpontosító banki fellépést immár hosszabb távú célok válthatják fel az európai gazdaság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését megvalósító reformokat és beruházásokat az Európa 2020 stratégia vázolja fel. A legnagyobb kihívás a foglalkoztatottság és termelékenység növelése az ún. tudásháromszög keretében: az oktatás támogatása (a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése), a kutatás ösztönzése (a technológiai haladás érdekében) és az innováció fokozása (a kutatási ered mények minél gyorsabb gazdasági hasznosítása) révén. Az EBB készen áll arra, hogy a stratégia megvalósításában központi szerepet vállaljon. A bank egyedül 2010-ben több, mint 4 milliárd eurót hagyott jóvá az oktatási szektorban megvalósuló beruházásokra és 7 milliárd eurót meghaladó összeget kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) projektekre. Az EBB várhatóan még tovább fokozza hitelezési erőfeszítéseit e kulcsterületeken, tudva, hogy a tudásháromszög erősítése nemcsak a versenyképességre hathat pozitívan, de fontos a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemben is. Ennek érdekében az EBB újabb pénzügyi eszközöket tervez piacra dobni az Európai Bizottsággal közösen, hasonlóan a kifejezetten kutatási beruházások ösztönzésére alapított ún. kockázatmegosztásos pénzügyi mechanizmushoz (RSFF). Ezek az eszközök nemcsak az uniós költségvetési források jobb kihasználását teszik lehetővé (adott költségvetési összegből lényegesen nagyobb beruházás valósítható meg), de az EBB-re vonatkozó tőkemegfelelési nyomáson is enyhíthetnek (változatlan tőke mellett az EBB több hitelt helyezhet ki) 2. Anynyi mindenesetre már most kijelenthető, hogy az EBB hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához sokkal hatásosabb lehet, ha az az Európai Bizottsággal és más pénzintézetekkel folytatott pragmatikus (és nem bürokratikus) együttműködésre épül 3. 1 Lásd http://www.eib.org/about/publications/operational-plan-2011-2013.htm 2 E kettős hatást bizonyítják a kockázatmegosztásos eszközzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok. 2010 során 390 millió eurós uniós költségvetési hozzájárulásból és 772 millió eurós banki tőkejuttatásból az EBB összesen 6,3 milliárd euró értékben helyezett ki RSFF-hitelt, melyből mintegy 16,2 milliárd értékben valósulhatott meg kutatási beruházás. 3 Lásd a 42. oldalt.

Tevékenységi Jelentés 5 EBB Csoport Küzdelem az éghajlatváltozás ellen A klímaváltozás és sokszor drámai következményei elleni küzdelem ügye az Európai Unió és ezáltal az EBB prioritásai közé emelkedett. A fukusimai atomerőmű balesete és a következményekkel kapcsolatos aggodalom világszerte csak tovább fokozza az energiamegtakarításra, a megújuló energiaforrások és új energiatechnológiai megoldások alkalmazására irányuló beruházások iránti keresletet. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentéséhez közvetlenül is hozzájáruló beruházások 4 EBB-finanszírozása 2010-ben 20,5 milliárd eurót tett ki, a teljes hitelállomány közel 30%-át. Ebből 6,2 milliárd euró jutott a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházásokra, elsősorban szél- és naperőművekre. Az energiahatékonysággal öszszefüggő projektek 2010-ben 2,3 milliárd eurót kaptak, és a következő években további növekedés várható e téren tekintettel a középületeknél és lakóházaknál elérhető hatalmas potenciális megtakarítási lehetőségekre Európa számos településén és nagyvárosaiban. A városi közlekedés ösztönzését és az egyéni közlekedésből fakadó környezetszennyezés visszaszorítását szolgáló beruházások 2010-ben 7,9 milliárd eurónyi finanszírozáshoz jutottak az EBB-től. Az EBB ezen felül jelentős lépést tett a finanszírozásában megvalósuló összes beruházás szénlábnyomának pontosabb mérésére szolgáló módszertan kidolgozása felé. A technikai nehézségek miatt ez egy rendkívül összetett feladat, mégis jól érzékelteti a bank elkötelezettségét, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem a jövőben még előkelőbb helyet foglaljon el a legfontosabb banki célkitűzések között. Az Európai Unió kereskedelempolitikai törekvéseinek támogatása Nincs olyan politikai hatalom, amely képes lenne nemzetközi jelenlétét pénzügyi támogatás nélkül érvényesíteni. Kína ezt pontosan megértette: kereskedelempolitikai célkitűzéseit világszerte egyre bővülő pénzügyi érdekeltségekkel és finanszírozással támogatja. Ha külkereskedelmi politikájának a globális érdekérvényesítés is célja, az Európai Uniónak is szüksége van egy erős pénzügyi szervezetre, amely ebben támogatja. Ha az EU erre felkéri, az EBB vállalhatja ezt a szerepet. Ez a gondolat volt a legfontosabb megállapítása az EBB külső finanszírozási mandátumáról készült ún. Camdessus-jelentésnek 5. Még nem dőlt el, hogy a tagországok (amelyek egyben az EBB részvényesei is) a javaslatot megfogadják-e és figyelembe veszik-e azt a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló pénzügyi tervek előkészítésekor. Ha ez megtörténik, szorosabbra kell fűzni az Európai Külügyi Szolgálat és a külső finanszírozási ügyletekért felelős banki szervezeti egységek együttműködését, és jobb koordinációra van szükség a finanszírozásban érintett többi nemzeti és nemzetközi pénzintézettel. A 21. század első évtizedeiben az Európai Unió számos kihívás előtt áll. Legalább néhány kihívásban biztosan számíthat az EBB-re és szakértő munkavállalóira, pénzügyi erejére, szakmai tapasztalatára és elkötelezett vezetésére. Philippe Maystadt 4 Ezt a követelményt kizárólag a legalább 20%-os kibocsátáscsökkenést garantáló beruházások teljesítik. 5 Az EBB külső finanszírozási mandátumának felülvizsgálatára az ECOFIN-tanács szakértői csoportot kért fel Michel Camdessus elnökletével. A szakértők ajánlásaikat a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament elé terjesztették, a jelentést 2010. február 9-én hozták nyilvánosságra. Lásd http://www.eib.org/about/documents/mtr-external-mandate-report-steering-committee.htm

Növekedésösztönzés és munkahelyteremtés

Tevékenységi Jelentés 7 EBB Csoport 2010-ben az EBB sikeresen lezárta kétéves válságkezelési programját, a hitelezés terén újra a válság előtti szinteket célozva meg. A bank és ügyfelei között az év során létrejött hitelszerződések összértéke elérte a 71,8 milliárd eurót, szemben a 2009. évi, a válság kiteljesedése során megvalósult rekord 79 milliárd eurós szerződésállománnyal. A bank az év során összesen 58,7 milliárd eurót folyósított, a megelőző évben 54 milliárd eurót. A piaci környezet javulásával fokozatosan csökkent az EBB finanszírozási ügyletei iránti kereslet, mivel az érintett nagyobb vállalkozások és pénzintézetek egyre könnyebben jutnak forráshoz a hitel- és tőkepiacokról és kevésbé szorulnak az EBB segítségére e téren. Az EBB ezért a jövőben egyre inkább olyan ügyletekre kíván összpontosítani, amelyek a lehető legnagyobb mértékben ösztönözhetik a gazdasági növekedést. A gazdasági növekedésre pozitív hatással a nagyobb kockázattal járó, de jobb megtérülés reményét kínáló projektek lehetnek, ilyenek például a kutatást, a fenntartható infrastruktúrafejlesztést és az innovációt ösztönző beruházások. Az EBB következő évekre szóló hitelezési stratégiáját az Európa 2020 stratégia célkitűzései és különböző éghajlatvédelmi elvárások mentén határozza meg (a klímavédelemmel a jelentés külön fejezete foglalkozik). A bank folytatja az együttműködést az Európai Bizottsággal innovatív pénzügyi megoldások kidolgozása terén, e két fontos célkitűzés támogatására. A fenntartható növekedés az erőforrásokat hatékonyabban használó, zöldebb és versenyképesebb gazdaság megteremtését vonja maga után Új generációs repülőgép-hajtóművek fejlesztése, Safran, Franciaország

EBB Csoport 8 Tevékenységi Jelentés Az Európa 2020 stratégia Az Európai Unió válságkezelését meghatározó európai gazdaságélénkítési tervre építve az Európai Tanács 2010-ben fogadta el az Európa 2020 stratégiát, mely az EU munkahelyteremtéssel és gazdasági növekedéssel kapcsolatos jövőképét és terveit foglalja össze. A stratégia nagy hangsúlyt fektet az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést lehetővé tévő beruházások fokozott támogatására. Az intelligens növekedés a tudásalapú, innovációra épülő gazdasági fejlődést jelenti, a fenntartható növekedés az erőforrásokat hatékonyabban használó, zöldebb és versenyképesebb gazdaság megteremtését vonja maga után. Az inkluzív növekedés célja a magas foglalkoztatottságot, gazdasági, szociális és regionális kohéziót teremtő gazdaság. Az Európa 2020 stratégia öt kiemelt célterület támogatásáról rendelkezik: ezek a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az éghajlatvédelem és energia, valamint az oktatás támogatása, illetve a szegénység elleni küzdelem. A célok persze összefüggnek és kiegészítik egymást. A jobb oktatás kihat a foglalkoztatásra, a magasabb foglalkoztatási arány pedig segít a szegénység elleni küzdelemben. A kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitások felfuttatása kiegészítve a jobb hatásfokú erőforrás-gazdálkodással valamennyi ágazatban fokozza a versenyképességet és új munkahelyeket teremthet. A tisztább technológiákat támogató beruházások nemcsak a környezetre vannak pozitív hatással, de segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, új vállalkozásoknak kínálnak lehetőségeket és javítják a foglalkoztatást. Az EBB mindebben részt kíván venni. Az Európa 2020 stratégia megvalósítására az EBB külön szakértői munkacsoportot hozott létre 2010-ben azzal a feladattal, hogy kidolgozza, miként tudná a bank termékeit minél jobban a közlekedési, kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi), energetikai és klímavédelmi, valamint kohéziós és konvergenciacélú beruházások szolgálatába állítani. Gépkezelő a STMicroelectronics pormentes laboratóriumában, Franciaország

Tevékenységi Jelentés 9 EBB Csoport Támogatás az EU konvergenciarégióiban 2010-ben az EBB 25,9 milliárd eurós finanszírozással segítette a gazdasági és pénzügyi válság által leginkább sújtott uniós konvergenciarégiókat. Berlini repülőtér, Németország A konvergenciarégiók támogatása a korábbi évekhez hasonlóan magas szintet képviselt, a teljes uniós hitelállomány 41%-át adva. Egyes tagországokban kivételesen nagy strukturális hitelek segítettek fenntartani az állami beruházási lendületet az év során. A kerethitel formájában rendelkezésre álló strukturális hitelt (SPL) a tagországok a tőlük elvárt pénzügyi hozzájárulás finanszírozására fordíthatják, az Európai Unió strukturális alapjaiból támogatásra jogosult kiemelt beruházások esetében. A gazdasági megszorítások és hitelszűke idején ugyanis egyes tagországok csak nagy nehézségek árán voltak képesek e hozzájárulást előteremteni, így számos, nemzeti összterméket növelő beruházás hiúsulhatott meg. Azáltal, hogy részt vállal a tagországi önrész finanszírozásából, az EBB hozzájárulhat a beruházási hajlandóság erősítéséhez, a gazdasági fellendüléshez és a növekedéshez ezekben az országokban.

EBB Csoport 10 Tevékenységi Jelentés Egyes tagországokban kivételesen nagy strukturális hitelek segítettek fenntartani az állami beruházási lendületet A görög kormánynak biztosított 2 milliárd eurós strukturális hitel a Görögországnak valaha nyújtott legnagyobb EBB-kölcsön. A finanszírozás legfontosabb célja, hogy ösztönözze az ország gazdasági talpra állítását és az Európa 2020 stratégiával összhangban felgyorsítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre történő átállást. A kölcsönből a bank 500 millió eurót folyósított 2010-ben. Rövid távon a hitel a legfontosabb infrastrukturális és regionális eszközberuházások elhalasztásából adódó kockázatokat is mérsékelheti. A kerethitelből vasúti, környezetvédelmi, vízügyi, valamint energiahatékonysággal és megújuló energiákkal, hulladékgazdálkodással, kutatás-fejlesztéssel, infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos beruházások finanszírozhatók. Az EBB 2010-ben összesen 3,1 milliárd euró értékben helyezett ki kölcsönt Görögországban, szemben a megelőző évben realizált 1,6 milliárd euróval. A Portugáliának megítélt 1,5 milliárd eurós keretből a bank 2010-ben 450 millió eurót folyósított. A finanszírozás több ágazatot is érintő állami beruházásokra fordítható, például a közlekedési, infokommunikációs-technológiai, vízügyi, hulladékgazdálkodási, energiahatékonysági és megújuló energiákkal foglalkozó szektorokban. A Portugáliának ebben az évben elkülönített finanszírozás értéke elérte a 3,4 milliárd eurót (szemben a 2009. évi 3,7 milliárd euróval). A lengyel kormányzat 2 milliárd eurós kerethitel felvételéről döntött, mely így a valaha volt legnagyobb EBB-hitel lett Közép-Kelet Európában. Az Európai Unióhoz 2004-ben és azt követően csatlakozott tagországok közül Lengyelország a legnagyobb EBBhitelfelvevő, az elmúlt években pedig különösen is nagy növekedésről beszélhetünk. Az állami és magánberuházóknak megítélt hitelek összértéke 2010- ben 5,6 milliárd euró volt, mely jelentős növekedés a Konvergenciahitelek az Európai Unióban Aláírt hitelek ágazati megoszlása (2010) Összesen (millió EUR) % Európai kommunikációs infrastruktúrák 8 099 36 Energia 4 718 21 Városfejlesztés 2 020 9 Víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás 999 4 Egészségügy, oktatás 3 158 14 Ipar 1 302 6 Egyéb szolgáltatások 1 850 8 Mezőgazdaság, halászat, erdészet 130 1 Összes egyedi hitel 22 276 100 Hitelkeretek a konvergenciarégiókban 3 620 Összes hitel 25 897

Tevékenységi Jelentés 11 EBB Csoport JASPERS európai régiók beruházásait támogató közös program (EBB, Európai Bizottság, EBRD, KfW Bankengruppe) JESSICA fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés (EBB, Európai Bizottság, Európa Tanács Fejlesztési Bank) JEREMIE mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (EBA, Európai Bizottság) JASMINE európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program (EBA, Európai Bizottság) Athéni villamos, Görögország 2009-ben realizált 4,8 milliárd euróhoz képest, mely már eleve 70%-kal volt magasabb, mint az azt megelőző évben. Az elmúlt öt évben (2006 és 2010 között) az EBB összesen 17,5 milliárd eurónyi kölcsönt hagyott jóvá Lengyelországban. Hasonló konstrukcióban vettek még fel kerethitelt más uniós konvergenciaországok is, például Ciprus, Csehország, Magyarország és Szlovákia. Az EBB 2010-ben öszszesen 11,6 milliárd euró értékben nyújtott kerethiteleket, szemben a megelőző évben realizált 8,5 milliárd euróval, mely jelentős növekedést mutat a kerethitel, mint speciális pénzügyi eszköz elterjedésében. Technikai segítségnyújtás a tagországoknak Az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott 12 tagország megsegítésében meghatározó szerep jut a bank technikai segítségnyújtási szolgáltatásainak, mely az Unió strukturális és kohéziós alapjaiból támogatható nagyberuházások előkészítésében játszhat fontos szerepet. Pontosan ez a célja a JASPERS-kezdeményezésnek (Joint Assistance to Support Projects in European Regions, európai régiók beruházásait támogató közös program); 2006-os indulása óta a JASPERS 399 segítségnyújtási projektet zárt le sikeresen, és 185 támogatott beruházási javaslatot terjesztett finanszírozásra a Bizottság elé, melyből az 104-et hagyott jóvá. A sikeresen lezárt megbízások beruházási összértéke eléri a 40 milliárd eurót. A JASPERS már a strukturális alapok 2014 2020. évi programozási időszakára készül, hogy annak életbelépésekor késedelem nélkül a jogosult beruházók rendelkezésre álljon. A JASPERS keretében nyújtott technikai segítségnyújtás a lehívható uniós források jobb és gyorsabb felhasználását teszi lehetővé, és mint szolgáltatás költségmentesen vehető igénybe. Az EBB felügyelete alatt, annak luxembourgi központjában működő szolgáltató csoport helyi képviseleti irodákat tart fenn Bukarestben, Varsóban és Bécsben. A JASPERS az EBB, az Európai Bizottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a német Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) közös kezdeményezése.

EBB Csoport 12 Tevékenységi Jelentés A kis- és középvállalkozások finanszírozása 2010-ben az EBB-csoport közvetítő pénzintézeteken keresztül mintegy 115 000 kkv-nek nyújtott forrást: a bank a partnerbankoknak nyújtott 10 milliárd eurónyi hitelkeretekkel, az EBA 2,8 milliárd eurónyi kkv-garanciákkal és kockázatitőkeügyletekkel segítette a kisvállalkozásokat. Az EBB esetében ez a 2010-es teljesítmény megközelíti a válság tetőzésekor, 2009-ben mért rekordösszegű 12,7 milliárd eurós volument. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fokozott támogatása a bank egyik kiemelt célja, mellyel összhangban a tagországok pénzügyminiszterei (Gazdasági és Pénzügyi Tanács, ECOFIN) által 2008 decemberében elfogadott európai gazdaságélénkítési tervvel a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést kívánja ösztönözni. A 2008. decemberi ECOFIN által kitűzött célt, miszerint 2008 és 2010 között a kis- középvállalkozásokat célzó hitelezést 30 milliárd euróra kell emelni, a bank már egy évvel a tervezett határidő előtt teljesítette. A felpörgött kkv-hitelezés széles körben éreztette hatását: EU-szerte több, mint 63 000 kkv jutott közvetve forráshoz az EBB hitelkereteiből 2010-ben. Az EBB hitelkeretéből finanszírozást nyújtó partnerbankokkal szemben elvárás, hogy a banktól kapott minden eurót legalább azzal megegyező mértékű finanszírozással egészítse ki, ezzel gyakorlatilag megkettőzve a kkv-k rendelkezésére álló összeget. A közvetítő bankok emellett kötelesek az EBB-től kapott kedvezményes kondíciókat az európai kkv-k felé is érvényesíteni. Az év során az EBB összesen több, mint 170 közvetítő pénzintézetnek nyújtott hitelkeretet, a 27 tagországból 24-ben. A válság alatt az EBB fokozott erőfeszítéseket tett a tagjelölt, és a potenciális uniós tagjelölt országokban, valamint a közép-kelet európai tagországokban működő kkv-k megsegítésére, ahol az aláírt hitelszerződések értéke megközelítette a 2009-es szintet. Miközben a banki hitelállományok minőségromlása miatt sokszor nehéz helyzetben lévő helyi partnerbankokkal szorosabbra fűzte az együttműködést, az EBB még 2009-ben csatlakozott az EBRD és a Világbank közös cselekvési tervéhez, melyben a nemzetközi

Tevékenységi Jelentés 13 EBB Csoport pénzintézetek vállalták, hogy 2009 2010-ben együtt összesen 24,5 milliárd euróra növelik a közép-kelet európai kkv-k finanszírozását. Az együttműködés keretében a bank vállalta, hogy 2010 végéig megkétszerezi az ilyen célra alapesetben rendelkezésre álló forrásait (összesen 11 milliárd euró erejéig) a célt azonban már jóval az év vége előtt teljesítette. A közös cselekvési terv keretében biztosított EBB-forrás 2010 végén végül 14 milliárd eurót tett ki, mely 25%-kal haladja meg az eredetileg tervbe vett finanszírozási összeget. Új mid cap-konstrukció Ezzel párhuzamosan az EBB új közvetített hiteltermékkel jelent meg a köztes méretű, ún. mid cap vállalkozások részére. A kkv-knál nagyobb, de 3 000 főnél kevesebb alkalmazottal működő társaságok még most sem minden esetben férnek hozzá a vállalatfinanszírozási termékek teljes választékához. A pénzügyi válság ugyanis hirtelen és nagy mértékben korlátozta e vállalkozások lehetőségeit a forrásszerzés terén, ahogy ez a kkv-k esetében is történt. E cégek első számú, sokszor kizárólagos hitelezői, a kereskedelmi bankok ugyanis szigorították hitelezési kondícióikat és emelték kamataikat, költségeiket. Megvolt a kockázata annak, hogy a hitelszűke a köztes méretű vállalkozások beruházási hajlandóságát visszafogva gátja lehet az európai gazdaság kilábalásának. A kkv-finanszírozás terén szerzett tapasztalataira építve az EBB 2010-ben felülvizsgálta a 2003-ban kidolgozott, közvetítő partnerbankokon keresztül elérhető mid cap-hiteltermékét. A mid cap-hitel eredetileg olyan, 50 millió eurós beruházási összeghatárnál kisebb projektek finanszírozását szolgálta, melyek közvetlen, egyedi EBB-hitelhez általában túl kicsik, a beruházó köztes vállalkozás és a projekt mérete miatt azonban az EBB kkv-programjából sem finanszírozhatók. A 25 millió eurónál kisebb költségvetésű projektek finanszírozását a bank most a kisebb kkv-hiteleknél szokásos ügymenethez igazította, a 25 és 50 millió euró közötti beruházásoknál pedig egyszerűsítette a projektbírálatot. Az új eljárások egy kétéves próbaidőszakot ölelnek fel, az Az EBB kkv-hitelei az Európai Unióban (2007 2010): (milliárd EUR) 5.7 8.2 2007 2008 12.7 10.0 2009 2010 A felpörgött kkv-hitelezés széles körben éreztette hatását EBB ezalatt jelentős növekedésre számít a mid capvállalkozások finanszírozása terén. Az EBA és a kkv-k A bank mellett az EBB-csoport másik tagja az Európai Beruházási Alap (EBA), mely kis- és középvállalkozások kockázati finanszírozására szakosodott pénzintézetként működik. Az EBA 2010-ben, a válságot követő időszakban is változatlanul kiemelt szerepet játszott az európai kkv-k finanszírozásában. Mint a befektetési alapok immár megkerülhetetlen alapja, az EBA rekordösszegben hozott tető alá tőkeügyleteket a mandátumába tartozó összes területen, az innováció, a növekedés, a vállalkozási kedv és a munkahelyteremtés ösztönzését szem előtt tartva. Emellett pénzügyi közvetítőknek kínált garanciabiztosítási ügyleteivel az EBA közvetve több, mint 51 000 európai kkv-t segített forráshoz, helyi pénzintézetek kkv-ügyleteire vállalt garanciákkal pedig hozzájárult a kkv-s értékpapírosítási piac kilábalásához, amikor a válságot követő első két ilyen ügyletet megkötötte. 14 12 10 8 6 4 2 0

EBB Csoport 14 Tevékenységi Jelentés PROGRESS: mikrofinanszírozási program a társadalmi kirekesztés ellen Alapos előkészítést követően indult el a régiók felzárkóztatását célzó JEREMIE-program (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források), az első folyósítások megtörténtek és a támogatás eljutott a helyi kkv-khoz. A JEREMIE a régióknak és a tagországoknak azt a lehetőséget kínálja, hogy a strukturális alapokból elnyerhető támogatások egy részét különböző pénzügyi termékekre váltsák át. Működési területét kiterjesztve az EBA olyan új uniós fejlesztéspolitikai kezdeményezésekben is részt vett, mint például az Európai PROGRESS mikrofinanszírozási eszköz (foglalkoztatási és társadalmi integrációs célú európai mikrofinanszírozási eszköz, EMPF), melynek célja forrásokhoz juttatni a mikrovállalkozásokat, valamint a munkanélküliek és a hagyományos bankrendszer szolgáltatásaitól elzárt társadalmi csoportok felzárkóztatását támogató vállalkozásokat. 2010-ben az EBA 930 millió eurót meghaladó összeget fektetett be különböző növekedési kockázatitőke-alapokba Európában. Követelésállománya összesen több, mint 350 alapban mára elérte a 5,4 milliárd eurót. Az EBA ezzel az európai magántőkepiac egyik legjelentősebb szereplőjévé vált. Míg az EBA kockázatitőke-eszközei a kisvállalkozások széles körét juttatják finanszírozási forráshoz, legalább ennyire fontos az alap másik tevékenységi területe, a kkv-k adósságalapú finanszírozásának ösztönzése garanciatermékeken és értékpapírosítási ügyleteken keresztül. 2010-ben az EBA összesen 1,9 milliárd euró értében nyújtott garanciát, a teljes Az Európai PROGRESS mikrofinanszírozási eszköz az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank közös kezdeményezése, a két intézmény egyenként 100-100 millió eurós hozzájárulásával. Az Európai Beruházási Alap kezelésében működő PROGRESS célja, hogy egyéni vállalkozás, mikrovállalkozás alapításához szükséges tőkét juttasson olyan veszélyeztetett társadalmi rétegeknek, amelyek a hagyományos bankrendszer forrásaiból kiszorultak (pl. munkanélküliek, kisebbségi csoportok és a társadalmi kirekesztettség veszélyével szembesülő csoportok). A kezdeményezésre jelentős szerep hárulhat a munkanélküliség elleni uniós küzdelemben. 2010-ben összesen 8 millió eurót különítettek már el különböző mikrofinanszírozási intézmények részére, az elképzelések szerint a program multiplikátor hatása akár a befektetett összeg három, három és félszeresét is elérheti. garanciaállomány értéke 2010 év végén 14,7 milliárd euró volt. Új pénzügyi eszközök és források az EBA-tól Az EBB úgy döntött, hogy az ún. kockázatitőkemandátum kiterjesztésével 1 milliárd euróval növeli az EBA rendelkezésére álló forrásokat, hogy megerősítse az alapot a kockázatitőke-források iránt várhatóan továbbra is tartós kereslet kiszolgálására. A többletforrás egy automatikusan újra és újra feltöltődő 5 milliárd eurós kockázatitőke-alapba kerül, melyből leginkább a fejlődés korai szakaszában lévő, korszerű technológiákat alkalmazó kkv-k támogathatók oly módon, hogy a támogatás újabb jelentős magánbefektetéseket generáljon az ágazatban. 2009-ben, a válság tetőzésekor az EBB további 1 milliárd euró befektetésére adott megbízást az EBA-nak egy új pénzügyi eszköz, az ún. mezzanine növekedési keret közbeiktatásával. A mezzanine-finanszírozás az adósság- és a tőkealapú finanszírozás sajátos elegye (gyakran nem elsőbbségi kölcsön vagy tőkeköveteléssé alakítható hitel), mely leginkább a fejlődő és nagy növekedés előtt álló kisvállalkozások számára lehet előnyös. 2010 végéig a nehéz piaci körülmények ellenére az EBA mintegy 224 millió euró befektetésére vállalt köztelezettséget különböző mezzanine-alapokba. A szerződések értelmében az EBA hozzájárulását a partnerintézménynek minimum meg kell dupláznia, így az EBB-csoport pénzügyi támogatása kapcsán jelentős multiplikátor hatásról is beszélhetünk.

Tevékenységi Jelentés 15 EBB Csoport Infrastruktúrafejlesztés a belső piacon 2010-ben az EBB összesen 7,8 milliárd euróval támogatott transzeurópai hálózatokhoz köthető közlekedési beruházásokat, és 235 millió eurót hagyott jóvá az EU közlekedési hálózatához csatlakozó beruházásokra Szerbiában. A közlekedési célú finanszírozás 2009-ben összesen 11,2 milliárd eurót tett ki. Nagy sebességű vasút, Spanyolország Az EBB transzeurópai hálózatokat támogató hitelei általában önmagukban is jelentős összeget képviselnek, tekintettel a finanszírozott beruházások méretére. Ha az ilyen beruházásokból átmenetileg kevesebb indul, ahogy ez a gazdasági és pénzügyi válság miatt történt, az EBB hitelezési volumenében egyik évről a másikra igen jelentős különbség mutatkozhat. A vasúti, közúti, folyami és tengeri beruházások mindezek ellenére továbbra is a belső piac működésének, az európai ipari és szolgáltatási szektor versenyképességének megkerülhetetlen tényezői. 2010-ben, történetében először, a bank több forrást ítélt meg vasúti, mint közúti beruházásokra. A vasúti hitelek 4,1 milliárd eurót tettek ki, mely 30%-kal több, mint 2009-ben és a teljes 2010. évi transzeurópai közlekedési finanszírozás kicsivel több, mint felének felel meg. A közúti projektek 2,5 milliárd eurót kaptak, szemben az előző évi 4,5 milliárd euróval. Jelentős részt képviseltek és csaknem 2 milliárd eurós hitelt kaptak nagy sebességű vasúti beruházások Spanyolország- A transzeurópai hálózatok támogatása Aláírt szerződések (2006 2010): 46 milliárd euró 2006 2007 2008 2009 2010 (millió EUR) 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 ban és Portugáliában, valamint az osztrák Tirolban, a Brenner-hágó vasúti tengelye mentén. A fenntartható közlekedést, ideértve a városi közlekedés fejlesztését támogató finanszírozás 2010-ben 0

EBB Csoport 16 Tevékenységi Jelentés 9 milliárd eurót tett ki, mely 50%-kal volt magasabb, mint 2009-ben. A fenntarthatóság feltétele több közlekedési, szállítási megoldás együttes alkalmazása; az EBB ezen belül elsősorban vasúti, folyami és tengeri beruházásokat finanszíroz. Példaként említhető az a 125 millió eurós banki hitel, mely két új zsilipmű és kotróüzem felállítását tette lehetővé Vallóniában: a projektek a Rajna Meuse Majna Duna transzeurópai vízi folyosó részét képezik. Állami beruházások magán finanszírozásban A virágzó gazdaság gerince a jól működő infrastruktúrahálózat. Az Európai Unióban hatalmas infrastruktúraberuházásokra van szükség a következő évtizedben: a régi tagállamokban a meglévő hálózatok jelentős része a közeljövőben felújításra szorul, míg az új tagállamokban az elégtelen infrastruktúrahálózat bővítésére van szükség. Az állami, kormányzati források szűkössége miatt egyre nő a magánberuházói finanszírozás relatív súlya. A közlekedési hálózati beruházásoknál továbbra is fontos szerepet játszanak a köz- és a magánszféra partnerségére épülő ún. PPP-kezdeményezések, annak ellenére, hogy a válság alatt csökkent a PPPügyletek száma. PPP-konstrukciók esetén az állami és üzleti vállalkozások együttműködése általában kiterjed az infrastrukturális beruházások finanszírozására, kivitelezésére és üzemeltetésére is. A PPP-beruházások aránya az EBB finanszírozásában megvalósuló transzeurópai közlekedési projekteken belül 32% volt 2010-ben. A PPP-finanszírozás terén szerzett számottevő tapasztalatára és szakértelmére építve a bank megalapította az Európai PPP Szakértői Központot (EPEC), melynek az EBB-n és a Bizottságon kívül 30 tagja van, egyebek mellett uniós tagországok, partnerországok és régiók. A központ feladata, hogy segítse a PPP-k működésével kapcsolatos tapasztalatok és legjobb gyakorlat hatékony megosztását, a beruházások előkészítése során támogatást és tanácsadói szolgáltatást nyújtson a kiemelt transzeurópai közlekedési projektek állami beruházóinak, illetve szerepet kíván játszani a PPP-konstrukciók jövőbeni felfuttatásában. Uniós projektkötvények a láthatáron Az Európai Unió projektkötvényeinek ötletét legelőször José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vetette fel az Unió helyzetéről 2010. szeptemberben Brüsszelben tartott beszédében. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy még több magántőkét vonjon be kiemelt infra struktúraberuházások finanszírozásába. Ha az uniós projektkötvények révén sikerül magántőkét a nagyberuházások finanszírozásába bevonni, csökkenhet a közvetlen állami finanszírozás iránti igény és végső soron az állami eladósodás mértéke. A kötvényeket bankok és intézményi befektetők jegyezhetnék le, az ügyletkockázatok csökkentésére egyfajta kockázatmegosztásos megoldás keretében az EBB és a Bizottság együtt vállalkozhat. Az infrastruktúraberuházásokhoz köthető kötvények intézményi befektetők, pl. nyugdíjalapok számára vonzó befektetésként jelennének meg, hosszú lejáratuk miatt ugyanis megfelelő fedezetet kínálnak hosszú távú kötelezettségeikre. A projektkötvény az egyik olyan pénzügyitermékjavaslat, amely az Európai 2020 stratégia keretében került terítékre, így a 2014 2020. évi költségvetési időszak előtt valószínűleg nem kerül be az EU infrastruktúrafinanszírozási eszközei közé. A fenntartható fejlődés több közlekedési megoldás együttes alkalmazását feltételezi; az EBB a vasúti fejlesztések finanszírozásában jár élen

Tevékenységi Jelentés 17 EBB Csoport Innovációösztönzés Az EBB évtizedes tapasztalatot és szakértelmet szerzett a tudásalapú gazdaság finanszírozásában: 2000 és 2010 között ilyen célokra összesen mintegy 103 milliárd eurót hitelezett, ebből egyedül 2010-ben 17 milliárd eurót. Karolinska Egyetemi Kórház, Svédország A versenyképes, fenntartható növekedésre képes tudásalapú gazdaság megteremtésének támogatása a bank egyik legfontosabb célkitűzése. 2000 óta az EBB számos, a tudásalapú gazdaság pillérjeit célzó beruházást finanszírozott, elsősorban a kutatás, fejlesztés és innováció (kfi), az oktatás, illetve az információs és kommunikációs technológiák területén. Az EBB 2010. évi hitelei e területen az ún. tudásháromszögre összpontosítanak: a képzeletbeli háromszög Európa versenyképessége és tartós gazdasági növekedése szempontjából kulcsfontosságú oktatást, kutatás-fejlesztést és innovációt kapcsolja egybe. A tudásháromszög erősítése nemcsak a versenyképességre hathat pozitívan, de fontos a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és egyenlőtlenség elleni küzdelemben is. az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb célterülete. Az EBB oktatást támogató hitelei a teljes tanulási ciklust felölelik az óvodai, iskola-előkészítő évektől kezdve az általános és középiskolai oktatáson, a felsőfokú és szakképzésen át egészen a felnőttképzésig. 2010-ben a bank összesen 4,4 milliárd euró értékben finanszírozott oktatási beruházásokat. Franciaországban, Lille városában például a bank 200 millió eurós hitellel támogatta harminc mozgáskorlátozott fiatalok számára is elérhető, különleges nagyteljesítményű informatikai eszközökkel felszerelt speciális alsó középiskola ( collège ) építését, illetve felújítását. Az iskolaépületek a legkorszerűbb energiahatékonysági és környezetvédelmi normákat is teljesítik és mintegy 16 000 tanulónak biztosítanak megfelelő oktatási körülményeket. Minden az oktatással kezdődik A megfelelő oktatás a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés alapja; nem véletlen, hogy az oktatás Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztést ösztönző, több ágazatot is érintő EBBfinanszírozás összértéke 2010-ben 7,3 milliárd euró volt.

EBB Csoport 18 Tevékenységi Jelentés Az autóipar innovatív kutatásait, fejlesztéseit támogató hitelek jelentették az EBB leghangsúlyosabb válaszát a gazdasági válságra. A 2008. novemberben alapított európai tiszta közlekedési program (ECTF) legfontosabb célja az volt, hogy rövid távú megoldást hozzon a kibocsátáscsökkentést és energiahatékonyságot célzó autóipari beruházások támogatására Európában. A programot azzal a küldetéssel hozták létre, hogy a korábban soha nem tapasztalt keresletcsökkenés idején megpróbálja ösztönözni és stabil szinten tartani a magánszektor kutatásifejlesztési erőfeszítéseit, beruházásait. A terveknek megfelelően 2009 és 2010 során az ágazat 9 milliárd eurónyi többletforráshoz jutott az ECTF-ből finanszírozott 36 ügylet keretében. 2010 végéig a keret felhasználása fokozatosan mérséklődött, ezzel párhuzamosan a kutatás-fejlesztést támogató hitelek aránya az autóiparban várhatóan a válság előtti szintre csökken. A cél azonban változatlan: olyan korszerű megoldások támogatása, amelyek nemcsak a környezet védelme, de Európa versenyképessége szempontjából is jelentős hozadékkal járnak, pl. elektromos meghajtású gépjárművek fejlesztése. A hatás maximalizálása érdekében az EBB új pénzügyi termékeket vezetett be olyan innovatív megoldások és technológiák támogatására, melyek hagyományos pénzügyi forrásokból történő finanszírozása nehézségekbe ütközhet. Az egyik ilyen eszköz az Európai Bizottság és a bank közös kezdeményezéseként kidolgozott kockázatmegosztásos pénzügyi mechanizmus (RSFF), melyből a nagyobb kockázattal, de egyben nagyobb haszon reményével is járó projektek juthatnak hitelhez. 2010-ben a bank 1,8 milliárd eurónyi hitelt helyezett ki az RSFF terhére, 1 milliárd euróval kevesebbet, mint az előző évben ebből is látszik, hogy az év során enyhült a hitelszűke azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a válság tetőzésekor az EBB-hez fordultak. A pénzügyi mechanizmus 2007-ben történt alapítása óta a bank összesen 6 milliárd eurónyi ilyen hitelt nyújtott. Az RSFF-ből kapott hitelt például az AGFA 2010-ben, melyből egészségügyi kutatás-fejlesztési projekteket valósíthatott meg Belgiumban, Németországban, Ausztriában és Franciaországban. A korszerű orvosi-informatikai és képalkotó technológiák kifejlesztésére kapott 130 millió euró hosszabb távon számos európai kórházban járulhat hozzá a költségek csökkenéséhez és minőségi egészségügyi ellátás biztosításához. Digitális hálózatok A fejlett információs és kommunikációs technológiai (ikt) megoldások, például a következő generációs hálózatok (FTTH: száloptika a háztartásban; mobil széles sáv), ösztönzik és felgyorsítják az információ, A tudásalapú gazdaság erősítése a gazdasági növekedés előfeltétele Sincrotrone Trieste, Olaszország