MAGYAR SZEMORVOSOK EMLÉKÉRMEI G Y Ö R F F Y ISTVÁN A numizmatika, mely általában a történelem egyik segédtudományaként van elkönyvelve, nagy kultúrtörténeti és művészettörténeti jelentőséggel is rendelkezik. Az érmek, plakettek egyrészt megörökítik jelesebb embereink, nagyjaink emlékét, s róluk bizonyos biográfiai és ikonográfiái adatokat szolgáltatnak. Másrészt az érem művészi megnyilatkozás is. Az éremművészet éppoly jelentós alkotásokat produkálhat, akárcsak a képzőművészet többi ága. Az érem ezenkívül azonban még gyűjtési szenvedély tárgya is lehet, s a numizmatikai emlékek gyűjtése valószínűleg a pénz megjelenésével csaknem egyidőben elkezdődött. A gyűjtőmunka a kezdeti időkben az összes éremféleségeket felölelte. Később, a 19. és 20. században számuk már olyan mértékben szaporodott, hogy általános gyűjtemények gyarapítása mindinkább illuzórikussá vált, s a teljességre törekvő gyűjtés már csak a numizmatika egyes körülhatárolt területein lehetett eredményes, így ki-ki érdeklődési körének megfelelőleg kisebb területre, pl. régi pénzekre, emlékérmekre, kitüntetésekre korlátozta gyűjtési szenvedélyét. Ilyen specializálódási folyamat eredményeként jelentkezik már a múlt század végén az orvosi vonatkozású érmek gyűjtése is. Az utóbbiak közül kettő különösen nagy hírnévre tett szert világviszonylatban is. Az egyik Josef Brettauer trieszti szemorvos 9000 darabból álló gyűjteménye, mely halála után a bécsi Kunsthistorisches Museum éremtárába került. A másik az amerikai Storer-féle gyűjtemény, mely kb. 4000 darabot foglal magában, s melyet később a bostoni Medical Library vásárolt meg. Nagyhírű még a baltimore-i Jacobs-íéle gyűjtemény is, mely magját képezte a Johns Hopkins University orvosi éremgyűjteményének. E gyűjtemények természetesen mindenfajta orvosi, egészségügyi érmet felölelnek, így pl. orvosok portréit, kórházalapítási, kongresszusi, jutalom-emlékérmeket, orvosi vonatkozású tárgyat vagy jelenetet ábrázoló pénzeket (pl. szemüveg), jelvényeket, medaillonokat, zsetonokat stb. Az említett három külföldi gyűjtemény azonban nemcsak gazdagsága miatt vált híressé, hanem azáltal is, hogy mindháromról katalógus is készült az érmek részletes felsorolásával és ismertetésével. Természetes, hogy e teljes vagy csaknem teljes gyűjtemények katalógusa az orvosi éremgyűjtők legfontosabb forrásmunkájává vált. De van az orvosi éremgyűjtésnek egy kitűnő magyar művelője is: Faludi
Géza gyermekgyógyász (1873 1953), numizmatikus, kinek 3400 darabból álló gyűjteménye ugyancsak számottevő világviszonylatban is. Az 1929-ig összegyűjtött 1850 darab javarészben magyar anyagát katalógus formájában is kiadta. Gyűjteménye, mely magyar vonatkozásban csaknem teljes, halála után részben a Budapesti Orvostudományi Egyetem, részben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tulajdonába került. Az 1932-ig készült magyar érmek leírása Huszár-Procopius munkájában található meg, melyben már 232 magyar orvosi portrét sorolnak fel. A magyar orvosi érmekre vonatkozó jelenlegi legteljesebb összeállítást Varannai Gyula belgyógyász közölte, aki maga is igen tekintélyes gyűjteménnyel rendelkezik, s aki 1959-ben az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményeiben publikált munkájában 407 magyar orvos érmét ismerteti, sok irodalmi adattal és fényképpel illusztrálva. Az utóbbi években már az orvosi érmek száma is annyira szaporodóban van, hogy eredményes gyűjtésük csaknem lehetetlenné vált. A gyűjtemény valamelyes teljességének elérése érdekében a bélyeggyűjtéshez hasonlóan további specializálódás vált szükségessé. Ez a felismerés vezetett, amikor 30 évvel ezelőtt elkezdtem plaketteket gyűjteni, s így mindjárt csak szemorvosok érmeire specializáltam magam. Jelen közleményemben a magyar szemorvosokról készült arcképes emlékplaketteket szeretném ismertetni. E felsorolásba igyekeztem minden olyan plakettet felvenni, mely magyar szemorvost ábrázol, s melynek legalább egy példánya valamely köz- vagy ismertebb magángyűjteményben fellelhető.* Az érmeket az ábrázoltak nevének ábécérendjében ismertetem. Akiről kétféle érem is készült, az a sorszám mellett a) és b) alponttal van feltüntetve. F. (fecit) után a művész neve és a készítés évszáma. Az ábrázoltakról rövid életrajzot is adok, melyből megállapítható, hogy mely intézményben dolgoztak, és a szemészet mely területével foglalkoztak leginkább. A gyűjtemény jelzése, melyben az érem megtalálható: S.M. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum O.E.K. Bp.-i Or/ostudományi Egyetem Könyvtára M.N.M. Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára V. Varannai Gyula gyűjteménye. A mellette levő szám a Varannaikatalógus száma. Gyö. A szerző gyűjteménye. 1. Blaskovics László 1809 1938. Szemészeti pályafutását 1893-ban Schulek budapesti klinikáján kezdte. 1905-ben magántanár. 1907-től a budapesti Állami Szemkórház igazgatója. 1927-től haláláig a budapesti II. Szemklinika igazgatója. A magyar szemészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Főleg műtéttani kérdésekkel foglalkozott, ezek közül is elsősorban a szemhéjplasztikák- * Ezért nem ismerteti a szerző a Schulek Alfrédról Csillag István által készített érmet (leírva: Huszár-Procopius 1807. sz.). Az érem hollétéről a Schulek család tagjai sem tudtak felvilágosítást nyújtani. (A szerk.)
kai. Legmaradandóbb alkotása ptosis elleni műtéte, melyet fél évszázad óta még ma is világszerte használnak. Szemészeti műtéttan könyve több kiadást ért meg, és németül is megjelent. Kiváló tudományos munkássága révén bekerült a világ legnagyobb szemészei sorába. la F. Kopits János, egyoldalas öntött bronz, 130x195 mm. O.E.K. lb F. Reményi József 1939. Kétoldalas öntött bronz. 92. mm. Hátoldalon allegória. Felirat: Duo si faciunt idem, non est idem" S.M., V. (37); Gyö. 2. ifj. Csapody István 1892. A hasonló nevű kitűnő szemész és nyelvész fia. Fiatalon Grósz Emil, Imre jun. és Blaskovics mellett dolgozott. 1923-ban magántanár. 1924-től a budapesti István kórház, 1929-től nyugdíjazásáig a bp.-i Főv. János kórház szemész főorvosa. 1930. rk. tanári, 1952-ben orvostudományok doktora" címet kap. Munkássága a szemészet egész területére kiterjed. Legjelentősebb alkotása a szemüregi plasztikai műtét (Orbitoplasztika) kidolgozása. Szakmai munkákon kívül több cikke jelent meg szemészet-etika és szemészet-pedagógia tárgyköréből is. Az édesatyja által szerkesztett látáspróbákat javítva, korszerűsítve kiadta. F. Metky József, 1960. Kétoldalas öntött bronz, 102 mm. Hátoldalon az orbitoplasztika műszer stilizált képe. Felirat Főorvosi működésének emlékére" 1924-1960. V.; Gyö. 3. Fejér Gyula 1870 1936. Szemészeti pályafutását Szily mellett kezdte. 1898-tól a budapesti Főv. Margit kórház szemorvosa. 1925 1934 a bp.-i Zsidó kórház la Blaskovics László 1b Blaskovics László 21 Orvostörténeti Közlemények 57 59.
szemész főorvosa. A magyar szemészeti életben sokat szerepelt. F. Vincze Pál, 1934. Egyoldalas öntött bronz. 00 mm. Felirat: Domino Doctori Principali Julio Fejér ocolorum curatori eminentissimo". S.M., M.N.M.; V. (80); Gyö. 2. Csapody István jun. 4. Goldzieher Vilmos 1849 1910. Orvosi tanulmányait Bécsben és Heidelbergben végezte. 3 éves külföldi tanulmányút után Budapesten kezd szemorvosi tevékenységbe. 1877. magántanári, 1895. rk. tanári címet kap. 1895-től a bp.-i János kórház, 1901-től a Bp. Főv. Rókus kórház szemész főorvosa. Goldzieher nagy tudású, európai hírű szemészünk volt. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. Legjelentősebb műve: Die Therapie der Augenkrankheiten" c. tankönyve. Sokat foglalkozott a vakok és csökkent látásúak problémájával is. 4a F. Csillag István, 1909. Egyoldalas öntött ezüst. 120 mm. Születésének 60. éves évfordulójára készült. O.E.K. ; S.M. 2. Csapody István jun. (hátoldal) 3. Fejér Gyula 4b Az előbbivel azonos, csak kisebb méretű vert bronz, 55 mm. S.M.; M.N.M.; V. (110); Gyö. 5. Grósz Emil 1805 1941. Atyja Albert, nagyatyja Frigyes is neves szemorvosként működött Nagyváradon. Budapesten folytatott orvosi tanulmányai után Schulek klinikájára került. 1895. magántanár. 1900-tól nyilv. rk. tanár és 1905 1936 a budapesti I. Szemklinika ordinariusa. Az ő tervei alapján és ellenőrzése mellett épült fel a Mária utcai új szemklinika, mely ma is a II. Szemklinika otthona. Grósz rendkívüli szervező, nagytudású klinikus és kitűnő operatőr volt. Irodalmi munkássága igen gazdag. Folyóiratokban mintegy 350, újságokban mintegy 120 publikációja jelent meg. Számos nemzetközi szemészeti szervezet, egyesület, bizottság elnöke vagy vezetőségi tagja volt. Hazánkban az ő nevéhez
fűződik az orvostovábbképzés megszervezése. A Magyar Szemorvostársaság alapító tagja és 1905 1920 közt elnöke. 25 éven át szerkesztője a Szemészet" és Orvosképzés" c. folyóiratnak. F. Kisfaludi Stróbl Zsigmond, 1924. Egyoldalas vert bronz. 80 mm. Felirat: XXV annos professori, discipuli et amici" S.M.; M.N.M.; V. (115); Gyö. 6. Györffy István 1912, Budapesten végzett. Tanulmányai után 1930-ban a Mária u. Szemklinikára került, ahol előbb Blaskovics, majd Imre és Nónay mellett dolgozott, jelenleg mint egy. docens. Tudományosan főleg a szemészet optikai vonatkozásai érdeklik. A kontaktlencsekérdés nemzetközileg ismert úttörője és művelője. A törhetetlen kontaktüveg feltalálója. Közlekedés-szemészeti és szemészettörténeti kérdésekkel is foglalkozik, numizmata. (ia F. Farkas Ádám, 1900. Egyoldalas öntött bronz. 100 mm. Gyö. Ob F. Borsos Miklós, 1908. Kétoldalas öntött bronz. 70 mm. Hátoldalon felirat: Stephanus Györffy medicus in arte ophthalmica, amatőr nummorum Budapestiensis". S.M.; V.; Gyö. 7. Hoor Károly 1858 1927. Pályáját mint katonaorvos kezdte a bécsi katonakórházban. Közben a bécsi Szemklinikán Fuchs mellett szemésszé képezte magát. 1887-től a budapesti Honvédkórház szemészetére került. 1894-től a kolozsvári szemklinika professzora, majd 1908 1927 a bp.-i II. Szemklinika igazgatója volt. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki, és számos szemészeti könyvet írt. Főleg a trachomával foglalkozott. Nagy érdemei vannak az új, Szigony utcai II. Szemklinika tervezésében és építési munkálatainak irányításában. la., b. Goldzieher Vilmos -5. Grósz Emil 21»
7a F. Hőgyes Ferenc. Egyoldalas öntött bronz, 384 x 243 mm. Falra akasztható. Hoor térdalak képe, dísz magyarban. Felirat: D. C. Hoor, Prof. Ophthalmologiae et Decanus Facult. Medic, sub bello magno." O.E.K. 6b Györffy István (hátoldal) Tb F. Reményi József, 1923. Két oldalas öntött bronz, 02 mm. Hátoldalon allegória: Tóbiás gyógyulása. V. (138); Gyö. 8. Horay Gusztáv 1895 1908. Egye temi tanulmányai után 1920-ban Grósz klinikájára került. 1929. magántanári, 1936. c. rk. tanári címet kapott. 1941 1946. a buda pesti Állami Szemkórház igazgatója. 1946 1951. a bp.-i I. Szemklinika professzora. 1957 1967. a bp.-i Péterfi u. kórház szemész főorvosa. Horay a Grósz-iskola legkitűnőbb tagja. Irodalmi munkáiban főleg m ű téttani problémákkal foglalkozott, maga is kiváló operatőr. Hosszabb időn át elnöke volt a Magyar Szemorvostársaságnak és szerkesztője a Szemészet"-nek. 7a Hoor Károly 8. F. Reményi József, 1950. Kétoldalas öntött bronz, 87 mm. Hátlapon alle gória. Felirat: Hogy látva lássanak". V. ( 140) ; Gyö. 9. Horváth Béla 1894-1968. Dip lomája után a Hoor által vezetett I I. Szemklinikára került. 1924-ben magántanári, 1934-ben c. rk. tanári címet kapott. 1928 1940. a Blaskovics-klinika adjunktusa volt. 1940-
ben kinevezték a bp.-i Állami Szemkórház igazgatójává. 1941 1944-ig a kolozsvári Szemészeti Klinika professzora. 1947-től a barcsi kórház szemész-, majd igazgató főorvosa. Kitűnő operatőr. Munkássága főleg a kerekpupillás, tokos hályogműtét metodikájának megjavítása és műtéti eszközeinek kidolgozása terén, valamint a szembetegségek röntgentherápiája terén volt jelentős. F. Reményi József, 1923. Kétoldalas öntött bronz. 00 mm. Hátoldalon allegória. S.M.; V. (141); Gyö. 10. ifj. Imre József 1884 1945. Imre József kolozsvári szemészprofesszor fia. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte. 1907-ben a bp.-i szemklinikára került Grósz mellé. 1914. magántanár. 1917-ben kinevezték a pozsonyi szemklinika professzorává. 1924-ben Pécsre került professzornak, majd 1929-ben a bp.-i Állami Szemkórház igazgatója lett. 1939 1945. Blaskovics után a bp.-i Szemklinika professzora. Egyik legkiválóbb elméleti és gyakorló szemészünk volt. Neve különösen szemhéj plasztikai, ablatio retinae elleni és keratoplasticai műtétei révén vált ismertté. Szemészeti tankönyvét a medikusok csaknem három évtizeden keresztül használták. A hazai és nemzetközi tudományos életben élénk részt vett. Igen intenzív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, s nevét ma is világszerte ismerik. 8. Horay Gusztáv 8, Horay Gusztáv (hátoldal) F. Antal Károly, 1943. Egyoldalas öntött bronz. 88 mm. Felirat: Prof. Imre József huszonötéves egyetemi tanári működése emlékére 1918-1943". Gyö. 11. Jánó Albert 1892 1908. Az egyetemet Kolozsvárt és Prágában végezte. 1919-ben Hoor budapesti klinikájára lépett be. 1928 1938, Blaskovics mellett dolgozott mint tanár- 9. Horváth Béla
segéd. Közben 1926-tól a MÁV kórházban, az OTl-nál és a Posta Bizt. Intézetnél is szemészkedett. 1949-től nyugalomba vonulásáig a Budapesti Államvasutak kórházának szemész főorvosa. O.E.K. ; V. (163); Gyö. 10. Imre József jun. 12. Korchmáros Imre 1910. 1941-ben került a bp.-i Mária u. Szemklinikára Imre mellé, majd folytatólagosan Nónay mellett dolgozott, jelenleg is adjunktusi beosztásban. A Bp. Orvostud. Egyetem Fogorvosi Karán a szemészet előadója. Főleg a könnyutak betegségeivel, ezek helyreállító műtéteivel, valamint a szemhéjszél plasztikai műtéteivel foglalkozik. F. Csúcs Ferenc, 1948. Kétoldalas öntött bronz, 70 mm. Hátoldalon allegória: Aesculap. S.M.; V. (201); Gyö. 11. Jánó Albert 13. Möhr Mihály 1861 1924. Budapesten tanult. 1887-ben a bp.-í Zsidó kórházba került Szily mellé. 1897-től a Bródy kórház szemész főorvosa. 1920 1924. a bp.-i Zsidó kórház szemész főorvosa. 1903. magántanári, 1915-ben c. rk. tanári címet nyert. Főleg a gyermek-szembetegségekkel foglalkozott. F. Körmendi Frim Jenő, 1912. Egyoldalas öntött bronz. 180 x 140 mm. S.M.; V. (243). 14. Nónay Tibor 1899. A diploma után Imre mellé került, majd 1924-ben asszisztensként követte Pécsre és 1929-ben a bp.-i Állami Szemkórházba. 1939 1946. Imre adjunktusa a bp.-i Szemklinikán. 1942-ben magántanár. 1946 óta a II*. Szemklinika igazgatója. Tudományos munkásságot főleg a szemészeti műtéttan területén végez. Elnöke volt a Magyar Szemorvos-társaságnak, 15 éve főszerkesztője a Szemészet"-nek. F. Metky József, 1959. Egyoldalas öntött bronz, 100 mm. V.; Gyö.
15. Pelláthy Béla 1895-1966. Szemorvosi pályáját 1921-ben Hoor mellett kezdte, majd 1928-tól Blaskovics mellett dolgozott. 1937-ben magántanár. 1941-től élete végéig a miskolci kórház szemész főorvosa volt. Jeles operatőr. Főleg a hályogoperáció, valamint a szem sérüléseinek problémáival foglalkozott. A Magyar Szemorvostársaság életében élénk részt vett, 1954- ben megalakította ennek Északmagyarországi Szervezetét. 15a F. Keresztényi Pál, 1923. Egyoldalas öntött bronz. 78 x 69 mm. S.M. 15b F. Reményi József, 1926. Kétoldalas öntött bronz, 69 mm. Hátlapon allegória. Felirat: Egy nap csak egy nap". S.M.; V. (274); Gyö. 13. Möhr Mihály 16, Schulek Vilmos 1843-1905. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte. Diploma után Berlinben Graefe mellett, valamint Párizsban képezte magát tovább. 1867 1872 Bécsben Arit asszisztense. 1872-ben kinevezték az újonnan létesült kolozsvári szemklinikára professzornak. 1874 1904 a budapesti szemklinika igazgatója. A századvégi magyar szemorvosi tudomány legkiválóbb képviselője volt. 30 éves professzorsága alatt iskolát teremtett, melynek csaknem valamennyi későbbi magyar professzor, főorvos tagja volt. A szemklinikának 1884-ben új otthont szerzett, páratlanul gazdag szakkönyvtárat létesített. Számos dolgozatot publikált. A magyar szemészet eredményeinek külföldi ismertetése érdekében megindította az Ungarische Beiträge Zu Augenheilkunde" c. kiadványt. 11. Nónay Tibor 15. Pelláthy Béla
F. Hőgyes Ferenc,?. Egyoldalas öntött bronz, 128 x 82 m m. O.E.K. 17. id. Siklóssy Gyula 1839-1901. Tanul mányait Bécsben végezte, majd ugyan ott Arit tanársegédje lett. 1807-ben hazatért Pestre és a bp.-i Főv. Rókus kórház szemész főorvosaként m ű k ö dött. 1868-ban magántanár. K i t ű n ő operatőr és diagnoszta. Jelentős iro dalmi munkásságot fejtett ki. Kugler Pál Ferenc, 1869. Egyoldalas öntött bronz, 400 mm. Az eredeti bronz plakett ismeretlen helyen. Gipszmásolata a S.M.-ban. 16. Schulek Vilmos 18. Szily Adolf 1848-1920. Az egyete met Bécsben végezte, utána Stellwag, majd Arit mellett töltött két évet. 1873-ban hazatért Budapestre és szem orvosi gyakorlatot kezdett. 1878 1920. a bp.-i Zsidó kórház főorvosaként működött. 1883-ban magántanári, 1895-ben rk. tanári címet kapott. Nagy hírű operatőr és gyakorló szemész volt. Tudományos munkássága is jelen tős. Sokat foglalkozott a vakok ügyével, és elnöke volt a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek. F. Hőgyes Ferenc,?. Egyoldalas öntött bronz, 246 x 164 m m Falraakasztható mellkép. O.E.K. ; S.M. 18. Szily Adolf 19. Tóth Zoltán 1899. Szemészeti pá lyáját 1922-ben Hoor mellett kezdte, majd 1928-tól Blaskovics mellé került. 1937-ben magántanári címet kapott. 1939-től a Főv. Uzsoki u. kórház sze mész főorvosa. Fő témái: a könnyutak betegségei és műtétei, szemhéji m ű tétek. A szembetegségek ápolástanáról könyvet írt.
17. Siklóssy Gyula sen. 19b Tóth Zoltán 19a F. Reményi József, 192(5. Egyoldalas öntött bronz. 69 mm. V. ('179); S.M. 19b F. Reményi József, 1961. Kétoldalas öntött bronz. 80 mm. Hátoldalon allegória. Felirat: A gondolatot kórboncolni nem lehet". V.; Gyö. IRODALOM Faludi G. : Medicina in nummis. Bp., 1929. Holzmair, E. : Katalog der Sammlung dr. Josef Brettauer, Wien, 1937. Huszár, L. Procopius, B. : Die Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Bp., 1932. Varannai, Gy. : Magyar orvosok emlékérmei. Comm. Hist. Artis Med. 12. (1959), 4(5-120. Summary The survey of numismatic aspects of ophtalmology is a rare theme of medical history. There are published some articles on coins or counters illustrating eyeglasses and the descriptions of fameous ophtalmological prize-medals on abroad (Graefe, Helmholtz, Gonin) but there is no evidence in the special literature that the encyclopaedical classification of the medals of ophtalmological or any other medical branch is already done. Author gives the list of the memorial plaquettes portraying the Hungarian ophtalmologists till 1909 and discloses their numismatic data. At the same time the reader gets information about the main biographical data of every portrayed man.