Az EuroExpert 10 európai ország igazságügyi szakértőinek reprezentánsait kérdezte a szakértés különböző témáival kapcsolatban, rávilágítandó a rendszerek eltérőségére és közös vonásaira. Kérdések és válaszok I-től X-ig. I. Milyen szerep hárul a szakértőre az eljárásban? A bíróság vagy a felek bízhatják meg a szakértőt a szakvélemény elkészítésével, a tényállás tisztázására. A szakértő bizonyítási eszköz, elsősorban a bírósági bizonyítási eljárásban felmerülő kérdések megválaszolása a feladata. A kérdés általánosságban nem válaszolható meg. A válasz mindig attól függ, hogy pontosan milyen eset képezi a bírósági eljárás tárgyát. A szakértő az elvártak szerint- megállapításokat tesz, vagy a példának okáért méréseket és vizsgálatokat végez. A szakértő minden esetben szakvéleményének tárgya és konkrét megbízásának tartalma mentén orientálódik,
értékelése elkészítéséhez. A szakértő jogosult a bíróság számára vizsgálatokat lefolytatni a tényállás tisztázása végett. Megbízása feljogosítja arra, hogy a feleknek kérdéseket tegyen fel és azoktól dokumentumokat kérjen be. Ausztria A bíró segítőjeként nem csupán szakismeretét bocsátja rendelkezésre, hanem közvetlenül a ténymegállapításnál is aktív szerepet kap. Önállóan is vizsgálódhat. Portugália A szakértő elsődleges feladata a ténymegállapítás. Szakértői véleménye eredményét követhetően kell megjelenítenie és megindokolnia, ezzel teljesítve a bírósággal szembeni kötelezettségét. Elsődleges kötelessége a bíróság segítőjeként a bíró és a felek számára a tények és a következtetések világos feltárása. Amennyiben a bíróságnak a ténymegállapításban és kiértékelésben professzionális segítségre és támogatásra van szüksége, megfelelő szakértelemmel bíró szakértőt von be az eljárásba. Amennyiben a bíróság nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, szakértő segítségét veszi igénybe, annak szakmai állásfoglalását és megítéléseit. A szakértők adott tényállásokat értékelnek, és adott kérdéseket válaszolnak meg. Emellett részesei a bírósági döntéshozatalnak. A szakértő azon tények megállapítója, melyek a jogvita és szakértői értékelés tárgyát képezik. A bíróság akkor von be szakértőt az eljárásba, ha döntése olyan tényektől függ, melyek megállapítása konkrét szakismeretet kíván. A szakértő így a bíróság segítőjének tekinthető. 1.1 A szakértő tényeket állapít meg? Igen. A szakértő tényeket állapíthat meg, ha ez a bírósági megbízás tárgya. A ténymegállapításra legtöbbször a bizonyításfelvétel keretében kerül sor, a bíróság által. Felkérhetik végkövetkeztetések levonására vagy megállapítások megtételére. Mindez a bizonyítási eljárási határozattól ill. a megbízás tartalmától függ. A rövid válasz nem. A bíróság állapítja meg a tényeket. A szakértői vélemény a
megállapított tények alapján készül. A bíróság jogosult eldönteni, hogy a szakértő megállapításait figyelembe veszi-e vagy sem. A szakértő bizonyos fokig bevonható a ténymegállapításba. Ez esetben a feleknek kérdéseket tehet fel és dokumentumokat kérhet. A felek írásos állásfoglalást nyújtanak át, ezeket DIRES -eknek hívják. A szakértőt törvény kötelezi, hogy állásfoglalásában ezeket is figyelembe vegye. A kész szakértői véleményt a bíróságnak kell benyújtani. Ausztria Mivel a szakértő önállóan is vizsgálódhat, mely során igénybe veheti a felek segítségét, tevékenysége jelentős szereppel bír a bírósági döntéseknél, különös tekintettel a ténymegállapításra. Tevékenysége határai, ezen tények értékelésénél húzhatók meg. Nem véleményezheti ezen tények valóságtartalmát. Ez csupán a bíró hatáskörébe tartozik. Portugália Igen. Elsődleges feladata a ténymegállapítás. A szakértői vélemény indoklása érthető kell hogy legyen, és a bíróság valamennyi kérdését részletesen meg kell válaszolni. A bíróságnak a döntés szempontjából releváns tényeket össze kell gyűjteni a bizonyításfelvételi eljáráshoz. A szakértő ebben másodlagos szereplő. Igen. A szakértő felelős a ténymegállapításért is. A szakértő bizonyos fokig ténymegállapító. Felelős azon bizonyítékokért, melyek adott esetben perdöntőek. Az ő feladata a bizonyításfelvétel vezetése és kivitelezése, ennek ellenére a bizonyítás mérlegelésének joga a bíróság kezében van. Eldönti, hogy a szakértő megállapításait és értékeléseit követi-e vagy sem. Igen. A szakértő állapítja meg a tényeket, erre építi szakértői véleményét és ezekből vonja le a végkövetkeztetéseket. A folytatásban: II. Milyen súllyal nyom a latba a szakértői teljesítmény a peres eljárásban?
II. Milyen súllyal nyom a latba a szakértői teljesítmény a peres eljárásban? A polgári perrendtartás öt bizonyítási eszköze közül az igazságügyi szakértő szolgáltatta eszköz rendelkezik a legbizonyítóbb erővel. A bíróság saját tapasztalataira és ismereteire építve hoz törvényes döntést. A bíróság előtt elhangzottak alapján és a bemutatott bizonyítékok kiértékelését követően kell meghoznia törvényes döntését, ez utóbbi alapulhat a szakértői véleményen vagy annak egyes részletein. A jogvitában vizsgálódó bírósági szakértő megállapításainak bizonyító ereje nagyon erős. A felek által felkért szakértők bizonyítékainak súlya átlagosnak mondható. Ausztria Különbséget kell tenni a bíróság által és a felek által felkért szakértői vélemény között: előbbi komoly tekintélyt élvez, mert a bírósági szakértő személyében az igazságszolgáltatás objektivitás és pártatlanság kötötte független szerve, akinek a véleménye nagy befolyással bír. Tevékenységének eredménye különös bizalmat élvez. A felek által beszerzett szakértői vélemény megítélése már nem ilyen magas fokú. Bár szerzőjét ugyanúgy köti az objektivitás, a pártatlanság és a függetlenség, de véleménye esetében hiányoznak a felek teljes körű informáltságának törvényi garanciái és a szakvélemény elkészítésének bírósági kontrollja. Ezért a felek által felkért szakértő véleménye okirati bizonyítéknak számít. A bíróságnak ezt tartalmilag tanulmányoznia és a bíróság által felkért szakértőket annak tartalmával szembesíteni kell. Portugália Mivel viszonylag egyszerű a szakértők cseréjét elérni, a szakértő pozíciója nem olyan magas, mint jellemzően más jogrendszerekben. Ennek ellenére a bíróság döntéshozatalánál ugyanolyan jelentőséggel bír a szakértői vélemény, mint az egyéb bizonyítási eszközök. A szakértői vélemény magas piedesztálon áll, mivel a szakértő különleges szaktudás birtokosa. A szakértői vélemény egyben bizonyítási eszköz. Ugyanolyan értékű, mint a bizonyítási eljárásban felvonultatott más eszközök. A bizonyító érték mindig esetfüggő. A bíróság elrendelheti szakértő jelenlétét, ha azt az eljárás előmenetele és a jobb megértés megkívánja. A szakértői vélemény elismertsége nagyon magas. Sok esetben a szakértői vélemény képzi a bírósági döntés alapját. Különösen a közlekedési és a kártérítési ügyekben kap döntő szerepet a szakértő véleménye.
A folytatásban: II/1. Köteles a bíró a szakértő megállapította tényeket teljes mértékben figyelembe venni, vagy eltekinthet azoktól? II/1. Köteles a bíró a szakértő megállapította tényeket teljes mértékben figyelembe venni, vagy eltekinthet azoktól? II/2. Figyelembe kell vennie a bírónak a szakvélemény megállapításait, vagy eltérve azoktól, képviselhet ellentétes véleményt? II/3. Amennyiben a bíró nem vesz tudomást a szakértő megállapításairól, köteles-e megindokolni eljárásmódját? 1. Az elv az, hogy a bíróságnak, azaz a bírónak joga van a szakértői tényeket figyelembe venni, de ez nem kötelező számára, ha azokat nem tartja elég meggyőzőnek. 2. Nem. Amennyiben a bíróság nem tartja meggyőzőnek a szakvéleményt, kiegészítő állásfoglalásra kérheti fel a szakértőt vagy egy másik szakértőt vonhat be az eljárásba. 3. Nincs egyértelmű szabályzás, mely döntése indoklására kötelezné a bíróságot. A polgári perrendtartás (ZPO) előírja, hogy a bíróságnak minden esetben meg kell indokolni a döntéseit. Ebből az következik, hogy a bíróságnak fel kell sorolnia az okokat, melyek mentén nem vette figyelembe a szakértő megállapításait. A döntés indoklásának hiánya vagy helytelen indoklás az ítéletet a következő fokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezheti. (Bár a válasz nemleges, válaszadás ott, ahol ez magyarázatra szorul) 1. A döntés egyedül a bíróság kezében van. 2. A bíróság erről saját felelősségi körében hoz döntést. A bíróság ezen döntését törvényileg nem követhető indoklás esetén a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezheti. 3. Az angol bíróságok döntései általánosságban megfelelő módon nyomon követhetőek. 1-3. A bíróság a döntéshozatalnál vagy eltekint a szakértő bevonásától vagy a komplikáltabb eseteknél szakértőt rendel ki, aki vizsgálódásának eredményeit szakértői véleményében összegzi. A szakértő és a bíróság kapcsolata nagyon szoros. Egy a felek által megbízott szakértő véleménye figyelembe vehető, általában nem képezi azonban a bírósági szakértő döntéshozatalának alapját.
Ausztria 1. A bíróság eltekinthet a szakértő megállapításaitól, de figyelembe veheti a szakértői véleményben vagy annak egyes részeiben tett kijelentéseket. 2. Az osztrák polgári perrendtartásban a bíróság szabadon dönthet, hogy megállapítást bizonyító erejűnek tart-e vagy sem. A bizonyítási eredmények gondos vizsgálatát követően kerül megítélésre, hogy mely tények fogadhatók el bizonyító erejűként. Ez igaz a szakértői bizonyítási eszközökre is. Amennyiben a bírót nem vagy csak részben győzték meg a szakértő által feltárt tények, úgy azokat ítéletében elvetheti, vagy csak részben veheti alapul. A szakértő tapasztalásai és végkövetkeztetése helyességének megítéléskor a bíró nincs a szakértő véleményéhez kötve, mivel döntésekor figyelembe veheti azt, de el is határolódhat tőle. 3. A osztrák polgári perrendtartás alapján vitás eljárást követő ítéletben a bíró köteles pontosan megindokolni, hogy az ítéletben megállapított tényállást miért tekintette bizonyítottnak vagy miért nem vett figyelembe bizonyos bizonyítási eredményeket. Tehát ha nem veszi figyelembe a szakértői vélemény megállapításait, ezt indokolnia kell. 1. A bíróságnak joga van a szakértői tényeket figyelembe venni, de ez nem kötelező számára, legjobb tudása és lelkiismerete szerint értékeli a szakértői véleményt. 2. A bíróság figyelembe veheti a szakértő megállapításait és végkövetkeztetéseit, de ez nem kötelező érvényű számára. 3. A bíróságnak meg kell indokolnia a döntését. 1. A bíróság figyelembe veheti a szakértői véleményt, de nem köteles erre. 2. A bíróság megítélése teljes mértékben eltérhet a szakértőétől. 3. Amennyiben a bíróság nem veszi figyelembe a szakértő megállapításait, indoklással tartozik. 1. A bíróság nincs kötve a szakértő megállapításaihoz és megítéléseihez. A bíróság hozhat döntést a szakvélemény alapján, de tőle függ, hogy így jár-e el, vagy sem. 2-3. A bíróság nem köteles a szakértő állításait figyelembe venni. Amennyiben nem a szakvélemény alapján dönt, nem köteles indokolni, hogy miért nem. 1. A szakértői véleményt a többi bizonyítékhoz hasonlóan értékelik, nem bír nagyobb bizonyítóerővel. A bíróság nem köteles a szakvélemény alapján döntést hozni. 2. A bíróság nem köteles a szakvélemény megállapításait figyelembe venni. A folytatásban: III. Léteznek előírt követelmények a szakértő kvalifikációját illetően?
III. Léteznek előírt követelmények a szakértő kvalifikációját illetően? A polgári eljárásjog nem ismer ilyen definíciót vagy leírást. A polgári perrendtartás 404. paragrafusának második bekezdése kimondja, hogy egy hatóságilag kirendelt és felesketett igazságügyi szakértő a bíróság előtt előnyt élvez egy nem hatóságilag kirendelt szakértővel szemben, amennyiben az adott szakterületen dolgozik hatóságilag kirendelt és felesketett igazságügyi szakértő. Alapvetően azonban bárki kaphat megbízást a bíróságtól egy írásos vagy szóbeli szakvélemény elkészítésére, ha kiemelkedő a szaktudása, személyében erkölcsileg feddhetetlen, valamint az ügy tárgyát tekintve függetlenül és semlegesen jár el. A hatóságilag kirendelt és felesketett igazságügyi szakértők a német Ipari- és Kereskedelmi Kamarák iparűzési rendtartásának (GewO) 36. paragrafusa, a Kézműves Kamarák kézműves rendtartásának (HwO) 91. paragrafusa, valamint az Építészek és Mérnökök Szakmai Kamaráinak rendelkezése értelmében, a megfelelő vizsgáztatási eljárás sikeres lezárást követően arra esküdnek, hogy szakvéleményüket legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint, kizárólag szaktudásuk alapján készítik el, tekintet nélkül arra a személyre, akiről a szakvélemény készül, vagy akit az érinteni fog. A hatóságilag kirendelt szakértők különösen megbecsült tagjai a szakértői szakmának. A kirendelő és feleskető hatóságoknak az előzetes vizsgáztatási eljárás során meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a szakértő szakmailag és személyében is megfelelően kvalifikált. Törvényi szabályozás nincs, de a kvalifikációval szemben támasztott elvárások írásban rögzítettek és általánosan ismertek. A szakértőnek rendelkeznie kell a szakterülete megkövetelte képzettséggel és tapasztalattal. Emellett személyében erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie. Elvárás még a műveltség, függetlenség, pártatlanság és az objektivitás. A szakértőnek átlag feletti kvalifikációval kell rendelkeznie. Ausztria Az osztrák privátjog értelmében minden olyan személy szakértőnek tekinthető, aki különleges tudással és képességekkel bír egy bizonyos szakterületen. Az eljárásjogban elsődlegesen certifikált szakértőt rendelnek ki. Certifikált szakértőnek tekintendő az a személy, akit egy törvényileg szabályozott tanúsítási eljárás sikeres befejeztével a tartományi bíróság illetékes elnöke a felesketett és bíróságilag certifikált szakértők és tolmácsok (igazságügyi szakértők és bírósági tolmácsok listája) elektronikus listájára felvesz. Az igazságügyi szakértőkről és tolmácsokról rendelkező törvény (SDG), mely ezen
tanúsítási procedúrát szabályozza, tartalmazza az ehhez szükséges sztenderdeket, mind a formai, mind a tartalmi elvárások tekintetében. Az eljárás betartása saját hatáskörű felvételi eljárás keretében a bíróság elnökének vezetésével kerül ellenőrzésre, be kell szerezni többek között egy független bizottság (Zertifizierungskommission) szakvéleményét is, és ezt követően bírálja el az elnök a felvételi kérelmet. A listára történő első felvétel 5 évig érvényes, a minőség folyamatos szavatolására. Amennyiben a szakértői listára történő bejegyzés feltételei továbbra is adottak, ez újabb 10 évre meghosszabbítható. Az ismételt tanúsítási eljárás során vizsgálják az első öt év tevékenységét, valamint a továbbképzést is. Portugália A szakértőnek függetlennek, pártatlannak és a bírósági vagy hatósági munkához kompetensnek kell lennie. Igen. Ezeket a követelményeket a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvény 5. paragrafusának első bekezdése tartalmazza. A szakértőnek a következő elvárásoknak kell eleget tenni: - szakterületének megfelelő végzettség a szakértői listára történő felvételhez - speciális kurzusok elvégzése - gyakorlati tapasztalat (legalább 7 év) - sikeres szakértői záróvizsga egy bizonyos szakterületen - speciális továbbképzés abszolválása Igen. A szakértőnek rendelkeznie kell - a szlovén állampolgársággal - folyékonyan kell beszélnie a szlovén nyelvet - jogképesnek kell lennie - nem lehet büntetett előéletű - erkölcsileg feddhetetlen - legalább főiskolai végzettséggel rendelkezik - szakértői ismeretekkel bír - gyakorlati tapasztalata van (legalább 6 éve szakértői tevékenység) A szakmai kamarák, kulturális és tudományos intézmények minden év januárjában publikálják igazságügyi szakértői listáikat. Igen. A kvalifikáció mindig azon szakterület függvénye, melyen a szakértő tevékenykedik. Ezen a szakterületen átlag feletti kvalifikációval kell rendelkeznie. Így pl. eltérőek az elvárások egy orvos és egy ingatlanbecslő esetében.
IV. Megfogalmazódnak konkrét elvárások a szakértő teljesítményével kapcsolatban? A szakértői vélemény formája és tartalmi követelményei nincsenek törvényileg szabályozva. Ezek a kérdésfelvetésen és a szakvélemény alapvető logikai felépítésén alapulnak. Ez azt jelenti, hogy egy szakvélemény ténymegállapítással kezdődik, majd ezt követően kerül sor az azokból adódó következtetések levonására, végezetül a konkrét kérdésfelvetésekre, figyelembe véve a tényekből levezetett következtetéseket. Szabályzásokat rögzít a szakértői rendtartás és a kirendeléssel kapcsolatos feltételrendszerek. Irányelvek szabályozzák a kérdést. Ezen felül létezik az Academy of Experts szakértői vélemény mintanyomtatványa, melyet a szervezet Jogi bizottsága dolgozott ki. A bizottság tagjai magas rangú bírók, akik személyükben képviselik az angliai törvénykezést. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a tények és eredmények írásos összefoglalóját. Ausztria Az osztrák polgári jogban a szakértői vélemény készülhet szóban is és írásban is. Meg kell indokolni, mind a bíró, mind a felek számára érthető módon, hogy a szakértő miért, melyik verzió mellett döntött. Az írásos vélemény elején szerepeltetni kell a bíróság megbízását, és az abból következő bizonyítást. Fel kell sorolni továbbá azokat a témákat és kérdéseket, melyek az utóbbiakból adódtak, és a szakértő szaktudására apellálnak. A szakvélemény részletes megállapításai mellett jelezni kell az összes ténybeli kapcsolódási pontot, mint pl. az érintettek kijelentéseit, a történtek feltételezett lefolyását, a fizikális és kémiai vizsgálatok eredményeit, további az alkalmazott teszteket, azok eredményeit, a vizsgálati metódusokat, egyéb eredményeket, leleteket, fel kell tárni a bevont segítők kilétét stb. Világosan felismerhetővé kell tenni a szakvélemény előzményeit és azt a területet, ahol az érvényességgel bír. Amennyiben egyes körülmények a bíró bizonyítási mérlegelésétől függnek, vagy további bizonyítékok bevonása válik szükségessé, úgy a szakértőnek az adott állapot szerinti különböző variánsokat kell ismertetnie (alternatív szakértői vélemény), saját értékelés nélkül. A szakvéleményben a szakértőnek a következtetéseit vagy a tapasztalati ténymegállapításait kell rögzítenie. A szakértői értékelés is indoklás köteles, utalással a forrásokra. A szakvélemény legvégén a szakértőnek lehetőleg mindenki számára érthetően kell a következtetéseit eredményként összefoglalnia. Indokolandó az is, hogy miért nem sikerült egyes kérdéseket megválaszolni.
Portugália A szakvéleménynek követhető indoklást kell tartalmaznia és választ kell adnia a bíró részéről felmerülő kérdésekre. A szakértőt meghallgatják az eljárás során. Felszólíthatják a szakvélemény írásos elkészítésére is. Több résztvevő szakértő közös szakvéleményt készít. Az idevágó követelményeket a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvény 17. paragrafusa tartalmazza, többek között: - az oldalakat be kell számozni - a szakvéleménynek bevezetést kell tartalmazni - az eredményt rögzíteni kell - a végkövetkeztetéseket ki kell fejteni - csatolmányok szerepeltetése A szakvélemény készülhet szóban - vagy a bíróság felszólítására - írásban is. Az igazságügyi szakértőnek írásban kell benyújtania a szakvéleményét a bíróság által megállapított határidőn belül. Igen. Írásos, előre meghatározott formában. Vannak esetek, amikor a szakértő szóban jegyzőkönyvbe mondja a megállapításait. V. Vannak olyan törvényi előírások, melyek megszabják a szakértők jogait és kötelességeit? Igen. Szabályzásokat rögzít a polgári perrendtartás (ZPO) 402. és 416. paragrafusa, és a büntető perrendtartás 1049. paragrafusa. A kirendelő testületek szakértői szabályzatai és a Szakértői Intézet tanúsítási feltételei is tartalmaznak jogokat és kötelezettségeket a szakértőkre nézve. Nincs általános érvényű szabályzás a szakértők jogai és kötelességei vonatkozásában. Különböző előírások tartalmaznak azonban utalásokat, melyekből a jogok és kötelességek levezethetők. A legátfogóbb szabályzás a polgári perrendtartás törvényeiben és iránymutatóiban található. Itt fektették le az alapvető követelményeket.
Az Ikarian Refeer Rules -ok tartalmazzák ezeket, melyeket a House of Lords, azaz a legfelsőbb fellebbviteli fórum is megerősített. Ezek az irányelvek nem bírnak olyan kötelezettséggel mint a törvényi szabályzások, azonban útmutatással szolgálnak a szakértők számára, elfogadottságuk magas, mind a szakértők, mind az ügyvédek és a bíróságok körében. A szakértők kötelezettségeire vonatkozó alapvető normák a 35.3-as részben (CPR) találhatók. Ebben a részben határozza meg a szakértő elsődleges kötelességét, ami a bíróság szolgálata. Ez a kötelezettség átfedésben van azon személlyel szembeni kötelezettségével, aki a szakértőnek megbízást adott vagy fizetett. A 35.5 rész (CPR) határozza meg, hogy a szakértőnek írásban kell benyújtania bizonyítékait, hacsak a bíróság nem rendelkezett másként. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a levont végkövetkeztetéseket, és bizonyítékként a bizonyításfelvétel részének tekintendő. Alapvetően az írásos forma szükséges, amennyiben az írásbeliség nem kerül betartásra vagy a szakvélemény érthetetlen, úgy az bizonyítékként sem használható. A szakértő szerepe a felek ügyvédeinek megbízásától függ. A szakértő megbízatása szólhat vizsgálat vagy teszek lefolytatására és megállapítások meghozatalára. Nem, nincsenek ilyenek. Annak ellenére, hogy a szakértőket egy szakterület legkvalifikáltabb szaktekintélyeiként tartják számon. Ez a definíció csak a szakértő szakmai kompetenciájára vonatkozik, és nem a bíróság előtti jogállására. A bíróság igény szerint rendel ki szakértőt, aki megállapításokat tesz és vizsgálódik. A szakértő megítélése és végkövetkeztetései alapján születik meg a bíróság döntése. Ausztria Igen. Az osztrák eljárásjog alapján a szakértő egy olyan személy, aki különleges szaktudásának köszönhetően, a bírósággal megosztja szakterülete tapasztalati ismereteit, és/vagy releváns tényeket állapít meg, és/vagy ezekből végkövetkeztetéseket von le. Így aztán egyrészről a bíró segítője, kiegészíti annak hiányos tárgyi tudását, másrészről bizonyító erővel bír, a tények megállapítását lehetővé téve. A szakértő nem felelős szerv, mert személyében nem hoz döntéseket, szakértői véleményével fontos bizonyítékokkal szolgál a bíróság felé. A bíróságilag kirendelt szakértő, aki a bírósági eljárás során, vétkes módon nem tényszerű szakvéleményt ad, a felek felé felel tévedése következményeivel. Harmadik személlyel szembeni felelősség csak kivételes esetekben létezik.
Portugália Nem. A portugál polgári jog nem tartalmaz jogokat és kötelezettségeket a szakértő vonatkozásában. Azonban különböző jogforrásokból levezethetők jogok és kötelességek. Ezek értelmében a szakértő köteles együttműködni a bírósággal a ténymegállapítás és az igazság kiderítése okán. A szakértőnek gondosan, kompetensen és pártatlanul kell eljárnia. A bíróság kötelességszegés esetén büntetést szabhat ki a szakértőre. A szakértő jogai és kötelességei a polgári perrendtartásban (127. paragrafus) kerülnek szabályzásra, valamint a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvényben (382/2004-es törvény). Igen. A jogokat és kötelességeket különböző előírások szabályozzák. Találunk szabályzókat pl. a polgári perrendtartásban és az igazságügyi minisztérium irányelvei között is. Igen. A bírósági szakértők jogait és kötelességeit a spanyol polgári perrendtartás rögzíti. A szakértő az igazságszolgáltatás része és szakterületének szakértője. Köteles az elvárt szakértői teljesítményt kompetensen és pártatlanul kivitelezni (L.E.C. 340-es törvény). A szakértőket a szakmai kamarák és tudományos intézmények listái alapján választják és rendelik ki. Igen. A jogok és kötelességek a Polgári Jogban kerültek lefektetésre. További szabályzások találhatók a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvényben, valamint az igazságügyi minisztérium rendelkezéseiben. A folytatásban: VI. Jogi felelősséggel tartozik a szakértő a hibás szakvéleményért?