Borsodszentgyörgy Község Képviselő-testületének 8/1999.(IV.30.) sz. rendelete a Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Borsodszentgyörgy Község Képviselő-testületének 8/1999.(IV.30.) sz. rendelete a Szervezeti- és Működési Szabályzatáról a 11/2002.(IX.13.), az 1/2003.(II.7.) a 12/2005.(IX.9.) és a 6/2006.(III.21.), 14/2006.(X.16.) és a 21/2006.(XII.18.) sz. rendeletekkel egységes szerkezetben Borsodszentgyörgy község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LCV. törvény 18. (1) bekezdés a) pontja alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg. I. Fejezet 1. Általános rendelkezések A település önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település és állampolgárainak közügyit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat (továbbiakban önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye, címe: 3623 Borsodszentgyörgy, Szentgyörgy út 143. szám. (3) A települési önkormányzat nevelési, oktatási-nevelési kötelező feladatainak ellátására önálló jogi személyként, közös tanügyi irányítás alatt álló, részben önállóan gazdálkodó intézményt tart fenn Arany János Általános Iskola és Óvoda néven, 3623 Borsodszentgyörgy, Szentgyörgy út 95-97. szám címmel. 1 2. Az önkormányzat jelképei: címer, zászló (1) A címer: álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében Sárkányölő Szent György ezüst színű (heraldikailag) jobbra forduló, ezüst lovon ülo, arany lándzsás alakja lebeg a legyőzött sárkánnyal. A pajzs fölött arany színű három levelű hársfaág lebeg, a pajzs alatt pedig egy szalag Borsodszentgyörgy felirattal. (2) A zászló: téglalap alakú fehér mezőben Borsodszentgyörgy címere. A fehér mező szélein arany-kék farkasfog díszítés látható. (3) 2 Állampolgárainak és a településen lévő szervezetek részére a település érdekében végzett áldozatos többletmunkájának, eredményes fejlesztésének és jó hírnevének terjesztéséért az alábbi kitüntetéseket alapítja: Borsodszentgyörgy Községért Díszpolgári cím Borsodszentgyörgy Község Tiszteletbeli Polgára kitüntető cím Borsodszentgyörgy Községért Emlékplakett. 1 12/2005.(IX.9.) sz. rendelet 1. -a módosította 2 1/2003.(II.7.). sz. rendelet 1. -a módosította

A címek és az emlékplakett odaítéléséről, viseléséről és a vele járó kedvezményekről az önkormányzat külön rendeletet alkot. (4) Az önkormányzat bélyegzője: Borsodszentgyörgy Község pecsétje, középen helyi címerrel Borsodszentgyörgy Község Polgármestere, középen az állami címerrel Polgármesteri Hivatal Borsodszentgyörgy, középen az állami címerrel Mindhárom kör alakú bélyegző. 3. A települési önkormányzat által elismert helyi ünnepei Szent György napja: április 24. Nagy Boldogasszony: augusztus 15. 3 4. Az önkormányzat egyéb azonosító adatai Statisztikai számjele: 0530207 Azonosító törzsszáma: 545-079-000 Számlaszáma: OTP Fiók Ózd 11734121-15545071 Adószáma: 15545071-2-05 A község külterülete: 2028 ha belterülete: 124 ha. 4 5. Az önkormányzat képviselete (1) Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) A képviseleti jog törvényben és más meghatározott jogi szabályozás alapján átruházható. - polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester - mindkettő akadályoztatása esetén a polgármester által megbízott képviselő. 6. Az önkormányzati jogok (1) A településen választójoggal rendelkező állampolgárok közösségét illetik meg. (2) A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják. Képviselő-testület és szervei - a polgármester - a képviselő-testület bizottságai 7. Az önkormányzat eljárásra jogosult szervei 3 Utolsó mondatot az 1/2003.(II.7.).sz. rendelet hatályon kívül helyezte 4 Utolsó két bekezdést az 1/2003.(II.7.).sz. rendelet iktatta be.

- a képviselő-testület hivatala (beleértve a jegyzőt is). II. Fejezet 8. A Képviselő-testület, szervezet, működés A képviselő-testület választott tagjainak száma 10 fő (polgármesterrel együtt) (A választott képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.) 9. A Képviselő-testület ülése(i) (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a megválasztását követő 15 napon belül tartja meg. (2) A képviselő-testület évente 10 rendes ülést tart, míg szükség szerint rendkívüli ülés is összehívható a jogszabályban a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint. (3) Az ülések helye általában a községháza tanácsterme, de kihelyezett ülés esetében a meghívóban közölt hely. (4) Az ülések időpontja a rendes ülések esetében az adott hónap utolsó hetében a képviselőkkel előzetesen egyeztetett és a polgármester által kijelölt naptári nap. 10. Az ülés összehívása (1) A képviselő-testület valamennyi típusú ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - mindkettő akadályoztatása esetén a pénzügyi bizottság elnöke - hívja össze és vezeti. Az ülést össze kell hívni: a) a települési képviselők egynegyedének, legalább 3 képviselőnek, b) a képviselő-testület bizottságainak, c) a népi kezdeményezésre, d) a törvényességi ellenőrzést folytató közigazgatási szerv felkérésére. Rendkívüli ülést kell összehívni: f) ha hatáskörébe tartozó ügyekben dönteni kell g) a polgármester indítványára azonnali ügyekben, szóbeli meghívásra. Az (1) bekezdés a), b), c), d) pontjában megjelölt kezdeményezés benyújtásáról számított 15 napon belül köteles a polgármester a képviselő-testület ülését összehívni. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt határidőben az összehívásnak a kötelezett nem tesz eleget az Ötv. 98. (29 bekezdés f) pontja alapján a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője jogosult az ülés összehívására. 11. A munkaterv A Képviselő-testület megalapozott fejlesztése, a kötelező állami feladatok ellátásának biztonsága érdekében ciklusprogramot, a tervszerű operatív munkavégzés érdekében munkatervet készít. (1) A ciklusprogramot a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester

terjeszti elő az önkormányzati ciklus első évében költségvetési rendeletének tárgyalásakor. Ebben meghatározza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének, a működés feltételeinek főbb céljait, feladatait. (2) A képviselő-testület által elfogadott ciklusprogram módosításáról és a következő évre vonatkozó gazdasági koncepció előterjesztéséről, illetve az időarányos végrehajtásáról a polgármester a képviselő-testületet évente az elfogadott munkatervben megjelölt időpontban tájékoztatja. (3) A munkatervet az előre látható feladatok meghatározására féléves időtartamra kell elkészíteni. A munkaterv tartalmazza a tervezett ülések időpontját, napirendjét, az előterjesztések elkészítésében közreműködőket, az ülésre meghívandók nevét. (4) A munkaterv tervezetet - a polgármester útmutatásai alapján, figyelemmel a képviselők és a fenntartás, irányítás alatt álló intézmények szakmai vezetőinek véleményére - a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (5) A munkatervet a tárgy féléve előtt kell a képviselő-testületnek elfogadni, úgy, hogy annak végrehajtása késedelmet ne szenvedjen az adott félévben. Az elfogadott munkaterv másolatát a képviselőknek írásban ki kell adni. (6) A munkaterv tervezet elkészítésekor a polgármester a képviselő-testület bizottsági elnökeitől, a társadalmi szervezetek vezetőitől, az önkormányzati vezetőktől és a közszolgáltatást nyújtó szervezetektől javaslatokat köteles bekérni. Ezekről a javaslatokról a képviselő-testület akkor is tájékoztatatni tartozik, ha a tervezet összeállításánál azokat nem vette figyelembe. (7) A munkaterv tervezetnek - elfogadása esetén a munkatervnek - legalább az alábbi pontokat kell tartalmazni: - jelzi a főbb feladatokat, - tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, - megnevezi a napirendi pontok előadóit, - kiemelten kezeli azokat a napirendi pontokat, amelyek elkészítésénél évente egyszer közmeghallgatást tart - rögzíti az előterjesztések (jelentések) elkészítésének határidejét. 12. Előterjesztések tartalmi és formai követelményei A képviselő-testület elő kerülő ügyek előterjesztés formájában nyújtandók be. A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be: a települési képviselő(k), a polgármester, a képviselő-testület bizottsága(i), a jegyző, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmény(ek) vezetői. (1) Az előterjesztés készülhet írásban, illetőleg a testületi ülésen szóban is előadható. Az előterjesztés főbb elemeiként meg kell határozni a tárgy pontos leírását, a hozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésében részt vevők megnevezését, továbbá a határozati javaslatot. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat előterjesztése. Tájékoztatni kell a testületet, hogy ha a téma korábban szerepelt a napirendben, milyen döntés születhet. (2) Kizárólag írásbeli előterjesztés készülhet az alábbi ügyekben - önkormányzati rendelet alkotás, - intézmény alakítás, átszervezés, megszüntetés,

- helyi népszavazás kiírása, - önkormányzati jelképek meghatározása, címalapítás, kitüntetés adományozása, - ciklusprogram, munkaterv, - a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétel, - valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy, - a polgári törvénykönyvből eredő jogügyletek, - társulás létrehozása, csatlakozás, társulásból való kilépés, - valamennyi határozati javaslat. Ennek követelményei: - egyértelmű, - alternatív döntésre előkészített legyen, - végrehajtás felelőse, - végrehajtás ideje. (3) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, a legcélszerűbb döntés meghozatalára, valamint az érdekeltek számára az elérni kívánt cél pontos megfogalmazására. (4) Az előterjesztéseket csak az ügyben érdekeltekkel történő előzetes egyeztetés után lehet a testület elő terjeszteni. Az előterjesztéseket egyeztetni kell az SZMSZ-ban, munkatervben megjelölt szervekkel és személyekkel, mindazokkal akikre vonatkozóan a határozat tervezet feladatokat tartalmaz. (5) Amennyiben önkormányzati intézmény készít előterjesztést, akkor a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az az előírt követelményeknek megfeleljen (tartalmi és formai követelmények) így kiemelten arról is, hogy az előterjesztést készítő azt olyan időpontban kezdje meg, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére és a jegyző által törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre. 13. Az ülés vezetése A képviselő-testület elnöke a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztég egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívása, annak vezetése a pénzügyi bizottság elnökének feladata. (2) Az ülés összehívása írásbeli meghívó útján történik. A meghívót az ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább 15 nappal korábban kell a képviselők részére megküldeni. Az írásbeli meghívót az ülés összehívására jogosult írja alá. (3) Rendkívüli ülés esetében az ülés összehívása szóbeli értesítés útján vagy távbeszélőn keresztül is történhet. (4) Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét és kezdésének időpontját, - a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők neveit. (5) Az írásbeli meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalni kívánt napirendi pontok előterjesztéseit, határozati javaslatit, illetve azon írásos anyagokat, amelyek a

legeredményesebb döntés meghozatalához segítséget nyújtanak. 14. A képviselő-testület ülésén szavazati joggal rendelkeznek a települési képviselők és a polgármester. (1) Tanácskozási joggal lehet jelen az ülésen - a jegyző, - a választókerület országgyűlési képviselője, - a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, - azon személyek, akiknek jelenléte a napirendi pontok tárgyalásánál indokolt, - 5 - szakértő. 15. A képviselő-testület ülése nyilvános. (1) Az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólására - kérelemre - az ülést vezető adó engedélyt. (2) A hozzászólások időtartamára - esetenként - a képviselő-testület döntése a meghatározó, az időtartamot korlátozhatja. A hozzászólások időtartama általában 5 perc lehet. Ismételt hozzászólás esetén - azonos tárgykörben - a hozzászólás időtartama 2 perc lehet. A további ismételt hozzászólás lehetőségét az ülést levezető megtagadhatja. (3) A napirend előtt felszólalásra bármelyik települési képviselő jogosult, melynek időtartama megegyezik a hozzászólások általános időtartamával. (4) Az ülésen megjelent állampolgárok - engedély alapján - napirendhez kapcsolódva kérdéseket tehetnek fel, hozzászólhatnak az általános időtartamban. 16. A képviselő-testület a jogszabályban előírt esetekben zárt ülést tart, illetve zárt ülést tarthat. (1) 6 A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (2) Zárt ülést rendelhet el a képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalása üzleti érdeket sértene. (3) 7 Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. 5 a bekezdést az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 4. -a hatályon kívül helyezte. 6 az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 5. -a módosította 7 az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 5. -a módosította

(4) Zárt ülés megtartását bármely képviselő, a polgármester illetőleg a jegyző indítványozhatja. (5) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást a polgármester adhat, ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülések elrendelésének alapjául szolgáltak. 17. A képviselő-testület ülésén a napirend tervezetet - az elfogadott munkaterv alapján - a polgármester terjeszti elő. (1) Az ülés menete szerint a polgármester - megnyitja az ülést, megállapítja a számszerűséget és a határozatképességet, - javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a testület dönt, - tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatokat végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, - az egyes napirendi pontok feletti vita megnyitása előtt az írásbeli előterjesztést készítő részére - indokolt esetben - szóbeli kiegészítésére ad lehetőséget, melynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg, - a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyre az előadó a vita megkezdése előtt válaszolni köteles, - az ülés levezetője minden beszámoló, jelentés vagy határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát, - a vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, - a levezető elnök a vita lezárását követően az elhangzottakat összefoglalja, - a szavazás előtt a jegyzőnek ad szót a levezető, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, - a polgármester az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, az elhangzott módosításokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a képviselő-testület. (2) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés elnökének feladata. (3) A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki: - elétért a tárgyalt témától, hozzászólásában nem a tömör lényegre törő és konstruktív tárgyalásra törekszik, - a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazást alkalmaz, - rendre utasítja azt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, - figyelmezteti az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magtartásával zavarja, - ismételt rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezi az állampolgárt. (4) Választójoggal nem rendelkező 18. életéven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester engedélyével vehetnek részt. (5) Ha a testületi ülésen olyan esemény történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszik, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakadt a képviselő-testület ismételt, 5 napon belüli szabályszerű összehívásával folytatható. III. Fejezet

18. A képviselő-testület döntései A képviselő-testület érdemi munkát határozatképesen végezhet. Határozatképes a képviselőtestület, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet az ülés folyamán határozathozatalnál folyamatosan figyelemmel kell kísérni. (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés ismételt összehívásáról az előzetesen kitűzött napirend változása nélkül 5 napon belül gondoskodni kell. (2) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (3) 8 A döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásra vonatkozó szabályokat az Ötv. 14. (2) bekezdése tartalmazza. (4) 9 A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Minősített többségi szavazat szükséges az Ötv. 15. (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásánál, valamint: - vagyonnal való rendelkezés és az önkormányzat által kiírt pályázat elbírálására, - testület hatáskörének átruházása, - önkormányzati vagyon értékesítésére, megterhelésére vonatkozó döntés, szerződéskötés esetén. 19. A szavazás módja A képviselő-testület döntéseit - nyílt- titkos-, és névszerinti - szavazással hozza. (1) A nyílt szavazás általános módja a kézfelemelés. (2) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, külön helyiségben történik. A titkos szavazás kezdeményezésére a települési képviselő(k) illetve a polgármester jogosult(ak) azokban az esetekben, ha egyébként zárt ülésnek van vagy lehet helye. (3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza: a szavazás helyét, idejét, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét. (4) A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését. Amennyiben a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merül fel a polgármester ismételt szavazást rendel el. (5) Névszerinti szavazást bármely települési képviselő kezdeményezhet. A név szerint szavazás esetén a jegyző betűrendben olvassa fel a települési képviselők nevét, akik hangos szóbeli igen vagy nem, tartózkodom nyilatkozattal szavazhatnak. 8 az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 6. -a módosította 9 az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 6. -a módosította

(6) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során bármely települési képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról egyszerű szótöbbséggel dönt. (7) A polgármester ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt a kezdeményezésről. Az ismételt tárgyalásra az ügy jellege szerinti bizottság állásfoglalását, szükség esetén szakértői véleményt be kell szerezni és a tárgyaláson elő kell terjeszteni. IV. Fejezet 20. A képviselő jogai és kötelezettségei A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. (1) A települési képviselő jogai és kötelességei azonosak. A képviselő joga: - a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság(ok) elnöke(i)től önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, - kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását az ülés jegyzőkönyvéhez mellékelni, illetőleg a véleményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, - tanácskozási joggal részt vehet valamennyi bizottság ülésén, - javasolhatja a bizottság(ok) elnöke(i)nek a bizottság feladatkörébe tartozó ügye megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni, - kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntéseit, - megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, - a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. (2) A települési képviselőt a testületi munkával való részvételéhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az e miatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. (3) A képviselő-testület a települési képviselőnek, bizottságok elnökeinek - törvényi keretek között - külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg. A juttatásról a képviselő-testület a költségvetéséről szóló rendelettel egyidőben dönt. (4) A települési képviselő jogai közé tartozik a kérdezési és interpellációs jog. - a kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési vagy előkészítési felvetés illetve tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő testület. - interpelláció: olyan képviselői felszólalás, melynek tárgya szorosan kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozik.

Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik és külön dönt erről a képviselő-testület is. (5) A kérdés(ek) és interpelláció(k) megtárgyalására a napirendek megtárgyalása után kerül sor. (6) Az interpelláció(k)ra testületi ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban kell válaszolni. Az írásos választ minden települési képviselő részére meg kell küldeni. Az ülésen akkor kell érdemi választ adni, ha a települési képviselő az ülést megelőzően 2 nappal korábban írásban benyújtotta interpellációját. (7) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadta el, vizsgálatot rendelhet el, amellyel a polgármestert (alpolgármestert) vagy bizottságát bízza meg. A megbízott a legközelebbi rendes ülésen köteles a vizsgálat eredményéről beszámolni. (8) A települési képviselő köteles: - rendszeresen és tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, - képviselőként olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, - felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző önkormányzati vizsgálatokban, - írásban vagy szóban bejelenteni, ha a ülésen vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van, - kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszervezodo lakossági közösségekkel. (9) Megszűnik a képviselő megbízatása a Választási Törvény előírásain túl - mandátum lejártával, - a képviselő lemondásával, - választójoga elvesztésével, - magyar állampolgárságának megszűnésével, - állandó lakóhelye megszűnésével, - a képviselő halálával. 21. A települési képviselő és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásuk lejártát követően is fennáll. 22. A polgármester egyes települési képviselőket, illetve településen élo szakértelemmel rendelkező állampolgárokat szakértőként szakmai ismereteik, felkészültségük szerint bevonhat a döntések előkészítésébe, és különböző szervekkel folytatandó tárgyalásokba. Javaslatot tehet arra, hogy egyes ügyek képviseletére a testület valamely képviselőt megbízzon. 23. A jegyzőkönyv A képviselő-testület üléseirol jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját, - a megjelent képviselők és meghívottak nevét, - a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve azt ha a távollét okát nem jelezte a képviselő), - a tárgyalt napirendi pontokat, az előadók-, a felszólalók és módosítást tevők nevét és az általuk elmondottak lényegét, - a tanácskozás tartalmi és lefolyásának lényegét, - a határozatokat, rendeleteket (teljes terjedelemben) a szavazás módját, számszerű eredményét és a hozott döntéseket, - az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat és indítványokat valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és döntéseket, - a képviselő(k) kérésére vélemények rögzítését. (1) A testületi ülésrol készítendő jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésen alkalmazott hangfelvétel anyagából készül, vagy írásbeli rögzítés alapján. A hangfelvételt minimum 3 hónapos időtartamig megsemmisíteni nem lehet. 24. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyveket a polgármester, a jegyző és 2 jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv-hitelesítőket minden képviselőtestületi ülés megnyitása után a polgármester jelöli ki. 10 25. a) Az eredeti jegyzőkönyvet a meghívóval, az írásos előterjesztésekkel, az elfogadott rendelettel és a jelenléti ívvel kell felterjeszteni és mellékleteivel együtt évente beköttetni. b) A jegyzőkönyv másolati példányát a jegyző 15 napon belül a BAZ Megyei Közigazgatási Hivatalhoz felterjeszti. c) A jegyzőkönyv 1 példányát a képviselőknek kell kiadni, kivétel a zárt ülés jegyzőkönyve. 26. a) A képviselő-testület által meghozott határozatokat és rendeleteket naptári év elejétől - külön-külön - folyamatos sorszámmal kell ellátni és arról nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan naprakészen vezetni, melyért a jegyző felelős. b) A zárt ülésekrol külön jegyzőkönyv készül. 27. A választópolgárok képviselő-testület nyilvános üléseirol készített jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatalban az ügyfélfogadási időn belül tekinthetik meg. 28. A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása a fontosabb döntések előkészítése során véleményei megismerése céljából az önkormányzat előre meghirdetett időben lakossági fórumokat szervez. 10 A 6/2006.(III.21.) sz. rendelet módosította

(1) A képviselő-testület szükség szerint - de évente legalább egyszer - előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást olyan témákhoz kell kapcsolni, amely a lakosság illetve a társadalmi szervezetek jelentős részét - többségét - érinti. (2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és témájáról a lakosságot legalább 8 nappal megelőzően tájékoztatni kell, hogy lehetőség legyen a kérdések megfogalmazására, a fórumra történő felkészülésre. A kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt és alatt írásban és szóban is meg lehet tenni. (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti le, a közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely feladatot a jegyző látja el, hitelesítéséhez a jelenlévők közül két személyt kell választani, akik a jegyzőkönyvet elkészülte után aláírják. (4) A polgármester évente a fontosabb döntések előkészítése, a tájékoztatás teljeskörűsége és nyilvánosság érdekében előre meghirdetett időben falugyűlés keretében számol be. Levezetése dokumentálása a közmeghallgatás eljárásával megegyező. (5) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat, felvetéseket, kérdéseket a képviselőtestület megvitatja és a szükségessé váló intézkedésekről soron következő ülésen dönt és az érdekelteket írásban a jegyző tájékoztatja. A polgármester a falugyűlésen felvett kérdéseket, javaslatokat a helyszínen megválaszolja, ha annak lehetősége nem áll fenn azokat 30 napon belül kivizsgáltatja és az érintetteket az eredményről írásban tájékoztatja. V. Fejezet 29. A képviselő-testület bizottságai A képviselő-testület előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző továbbá döntési hatáskörökkel összefüggésben a működés demokratizmusa és megkönnyítése érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre illetve létesítésükre teremt lehetőséget. (1) 11 A képviselő-testület az alábbi állandó jelleggel működő bizottságokat hozza létre, meghatározva azok tagjainak létszámát is: - Ügyrendi, mandátum- és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság, tagjainak száma 3 fő, melyből 1 fő nem képviselő, - Szociális Bizottság, tagjainak száma 4 fő, melyből 1 fő nem képviselő - Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, tagjainak száma 4 fő, melyből 1 fő nem képviselő. Szükség szerint Ad-hock Bizottság hozható lére. (2) A bizottság települési képviselő és nem képviselő tagokból áll. Bizottsági taggá a települési képviselő és a polgármester tehet jelölést a testület ülésén. A települési képviselő több bizottság tagjává is jelölhető illetve megválasztható. Fő feladatuk a képviselő-testület döntéseinek előkészítése és a végrehajtás ellenőrzése. (3) Eseti feladatok ellátására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, melyről esetenként külön határozattal rendelkezik. 11 legutóbb a 14/2006.(X.16.) sz. rendelet módosította

(4) A bizottságok szükség szerint üléseznek, működésük részletes szabályait - a jogszabályi keretek között - maguk állapítják meg. Az állandó jelleggel működő bizottságok éves munkatervet készítenek. (5) 12 A bizottságok tagjaik közül elnökhelyettest választhatnak az elnök helyettesítésére. (6) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke írásbeli meghívóval hívja össze és vezeti le az ülést. A bizottságok döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. (7) A bizottságok üléseirol jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és jegyzőnek. (8) A bizottságok ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal kijelölt érdemi ügyintézoje látja el a jegyző felügyelete mellett. (9) A képviselő-testület a bizottsági tagoknak tiszteletdíjat állapít meg. (10) A bizottságok - átruházott hatáskörben - önkormányzati döntést hozhatnak. Erről készült jegyzőkönyv 1 példányát a BAZ. Megyei Közigazgatási Hivatalnak is köteles megküldeni a jegyző. (11) A bizottságok elnökei beszámolási kötelezettséggel tartoznak a képviselő-testületnek. 30. A bizottságok feladatai (1) 13 Ügyrendi, mandátum- és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság - ellátja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat - közreműködik az önkormányzati rendeletek megalkotásában, véleményezésében - polgármester tiszteletdíjának emelésére, jutalmazására vonatkozó javaslatot terjeszt elő - nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát - kivizsgálja a polgármester összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezését. (2) Szociális Bizottság - a mindenkori szociális ellátások helyi szabályozásáról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló rendelet tervezetet véleményezi - átruházott hatáskörében döntéseket hoz. (3) 14 Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság - közreműködik a települési gazdálkodás szervezésében, segítséget nyújt az önkormányzat éves költségvetésének elkészítésében, - részt vesz az intézmények pénzügyi ellenőrzésében, - vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát, - ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat és a bizonylati fegyelem megtartását, - közreműködik a hatósági jogkört megállapító pénzügyi vonatkozású önkormányzati 12 az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 7. -a módosította 13 a 11/2002.(IX.13.) sz. rendlelet és az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 8. -a módosította 14 a 21/2006.(XII.18.) sz. rendelet módosította

rendelet előkészítésében, - javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére az Ügyrendi Bizottságnak, - véleményezi az önkormányzat költségvetési tervezetét, - a testület felkérésére (pénzügyi, gazdálkodási) külön vizsgálatot végezhet, - javaslatot tesz az ésszeru gazdálkodásra - koordinálja a pályázatok előkészítési, lebonyolítási munkáit - rövid-, közép- és hosszútávú településfejlesztési stratégia kidolgozása - javaslattétel beruházásokra, fejlesztésekre - rendezési terv és építési szabályzat figyelemmel kísérése, aktualizálása - civil szervezetekkel való kapcsolattartás a településfejlesztés területén - együttműködik a kistérségi fejlesztésekben. VI. Fejezet Polgármester, alpolgármester, jegyző 31. Polgármester feladatai (1) 15 A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester kiemelt feladatai különösen: - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát, - a képviselő-testület működésével összefüggésben: előterjesztéseket készít a testület üléseire, összehívja és vezeti a testületi üléseket, segíti a képviselők munkáját, - képviseli az önkormányzatot harmadik személlyel szemben, - dönt a jogszabály által és az átruházott hatáskörben intézkedési feladataiban, hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, - egyéb munkáltatói jogokat gyakorol a hatáskörébe utalt keretek között a jegyző, az önkormányzati intézményvezetők és a képviselő-testület által kinevezett, de nem vezető beosztású közalkalmazottak tekintetében, egyetértést gyakorol a jegyzői hatáskörbe tartozó munkáltatói jogok érvényesítése terén, köztisztviselői munkakör betöltése, megszüntetése esetén, - a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza az önkormányzati munka szervezését, a hivatal feladatait a döntés előkészítésében és végrehajtásában, - szervezi a településfejlesztési és üzemeltetési feladatokat és közszolgáltatásokat, - honvédelmi és polgárvédelmi feladatokat lát el a jogszabály által hatáskörébe utalt szervezési és operatív végrehajtás területén, - a képviselő-testület által létrehozott bizottságok működésével összefüggo feladatokat lát el, - együttműködik társadalmi szervezetekkel, különösen segíti a lakosság önszervezodo közösségeit, - ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait. 32. A képviselő-testület a polgármester helyettesítésre alpolgármestert választ. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be, feladatait a polgármester irányításával látja el. 33. Az önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok 15 az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 9. -a módosította

A képviselő-testület az általa létrehozott hivatal vezetésére, pályázat útján, jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. (1) A jegyző feladatai különösen: - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok törvényes ellátásáról, tájékoztatást ad az önkormányzatot érinto jogszabályi változásokról, - döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester átad, - köteles jelzéssel élni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, - tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a bizottságok ülésein, - gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, jogszabályban előírt körben köteles a polgármester egyetértését megszerezni, - hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésérol. 34. A polgármesteri hivatal A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával továbbá az intézmény irányítás feladatainak ellátására önálló, egységes hivatalt hoz léte Borsodszentgyörgy község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala elnevezéssel. (1) A polgármesteri hivatal jogi személy, az önkormányzat költségvetésének részeként folytat gazdálkodást. Belső szervezeti tagozódás a hivatalon belül nem jön létre. Feladatkörét, munkarendjét és ezen belül az ügyfélfogadás rendjét - beleértve a tisztségviselők fogadó óráinak rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza. 35. Társulások Az önkormányzatok - feladataik hatékonyabb, célszerű és szakszerű ellátása érdekében, a gazdasági ésszeruség figyelembevételével - együttműködnek egymással, valamint más szolgáltató szervezetekkel illetve társulásokat hozhatnak létre. (1) A képviselő-testület kiemelten támogatja a hatósági igazgatási illetve az intézményirányító társulásokban való közreműködés feltételeinek keresését. Ennek során azok a társulások kerülhetnek előtérbe, melyek feladatainak nagysága miatt azok szakszerűen és gazdaságosan láthatók el. A társulás létrehozásáról, társuláshoz való csatlakozásról vagy abból való kilépésről a képviselő-testület a polgármester javaslatára esetenként, külön határozattal dönt. (2) A társulás létrehozásáról, csatlakozásáról vagy a kilépésről és a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodásokat az érvényes SZMSZ mellékleteként kell kezelni. VII. Fejezet Az önkormányzat költségvetése, vagyona 36. Az intézmények gazdálkodása Az önkormányzatok, mint az államháztartás alrendszerei pénzügyi eszközeiket a kiadási

szükségleteik ellátására költségvetési gazdálkodás keretében használják fel. Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségéért a polgármester felelős. (1) A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásának két fordulók rendjét alakítja ki, melynek során: - első fordulóban megtárgyalja a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket és arra épülo gazdasági koncepcióját. A gazdasági program keretében számításba veszi a bevételi forrásokat, azok bővítési lehetőségeit és meghatározza a kiadási szükségleteket, azok gazdaságok, célszerű megoldásait, - a második fordulóban elfogadja a mindenkori költségvetési törvény által és kormányrendeletben előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet. Ennek során érvényesíti a gördülések tervezés módját, a költségvetés számadatait alternatív változatban terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet tervezet összeállítása során érvényesíti az államháztartási törvény és végrehajtási rendeleteiben előírt szerkezeti formát, felépítést. (2) A képviselő-testület gazdasági programját határozatban, költségvetését (éves pénzügyi tervét) rendeletben állapítja meg. A rendeletben gazdálkodási hatásköröket ruházhat át gazdálkodási megkötéseket írhat elő. (3) A képviselő-testület a gazdálkodás folyamatáról, eredményességéről rendszeresen beszámolót hallgat meg, fogad el és a jogszabályokban előírt gyakorisággal biztosítja a központi igazgatási szervek (fejezetek) tájékoztatását az előírt információs rendszer keretében. A beszámoló tervezetek és információs jelentések összeállítása során érvényesítik a számviteli elveket. (4) Kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult. (5) Az utalványozás és kötelezettségvállalás további részletezését az alábbiak szerint állapítja meg: a) Költségvetési rendeletben nem szereplő feladatok során: - 100.000 Ft-ig legfeljebb hat esetben a polgármester jogosult önállóan kötelezettséget vállalni, - 100.000-500.000 Ft között legfeljebb négy esetben a Pénzügyi Bizottság jóváhagyásával vállalhat a polgármester kötelezettséget, - 500.000 Ft felett a polgármester a képviselő-testület jóváhagyása után jogosult kötelezettséget vállalni, - a bérhitel kivételével egyéb hitel felvétele csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával történhet. b) A polgármester távollététben a jegyző összesen legfeljebb hat esetben 100.000 Ft-ig vállalhat kötelezettséget. c) 16 Kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármester jogosult, távolléte vagy összeférhetetlensége esetén kötelezettségvállalásra és utalványozásra a jegyző jogosult. Ebben az esetben az ellenjegyzést a pénzügyi főelőadó I. végzi. d) Ha az utalványozás a jegyző jogköre, ez esetben az ellenjegyző a pénzügyi főelőadó I. 16 c)-g) pontokat a 15/2007.(XII.3.) sz. rendelet módosította.

e) Valamennyi kötelezettség ellenjegyzése a jegyző feladata, távolléte vagy összeférhetetlensége esetén ellenjegyzésre a polgármester jogosult. Ebben az esetben az utalványozást, kötelezettségvállalást a pénzügyi főeladó I. végzi. f) Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben a pénzügyi előadó II. végzi. Távolléte esetén pénzügyi főelőadó I. helyettesíti. g) Szakmai teljesítés igazolását a pénzügyi előadó III. végzi. Távolléte estén a jegyző helyettesíti. 36/A. 17 Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése (1) Az önkormányzat gondoskodik a gazdálkodás belső ellenőrzéséről. (2) A belső ellenőrzési feladat ellátását az Ózd Többcélú Kistérségi Társulás keretében, a társulási megállapodásban foglaltak szerint biztosítja. 37. (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában álló és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értéku jogok összességébol áll. A képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg vagyongazdálkodási szabályzatát. Ebben rögzíti a vagyonhoz jutás, a kezelés és az elidegenítés feltételeit, szabályait. Kijelöli a törzsvagyont, meghatározza a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait, vállalkozói vagyonkört határozhat meg az önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében. (2) A vállalkozó vagyonkörben szereplő vagyontárgyakkal az önkormányzat gazdasági vállalkozásokban vehet részt, azokat üzleti fedezetként jelölheti meg. 38. (1) A képviselő-testület rendszerszemléletben alakítja ki beszámoltatási és ellenőrzési rendszerét. A beszámoltatásokat a képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak szerint, az intézmény és belső ellenőrzési feladatokat éves munkaterv alapján kell a - jegyző által irányítottan - ellátni. A munkaterv alapján végzett ellenőrzések tapasztalatairól összegzo jelentésben kell a képviselő-testületet tájékoztatni. Az intézmény - és belső ellenőrzési feladatokkal külön szervezet, a Pénzügyi Bizottság vagy külső szakember (könyvvizsgáló) bízható meg. (2) Az önkormányzat az általános iskolát, napköziotthonos óvodát részben önálló gazdálkodási jogkörrel ruházza fel. (3) Az iskola igazgatója beszámolási kötelezettséggel tartozik a gazdálkodásról a polgármesternek, illetve a képviselő-testületnek. 17 a 36/A. -t a 15/2007.(XII.3). sz. rendelet iktatta be. VIII. Fejezet 39. Önkormányzati rendeletalkotás

A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: - települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága, helyi társadalmi szervezet vezető testülete, a polgármester, a jegyző. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. (2) A rendelet szakmai előkészítő feladataival - végleges szövegezéssel - a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg. A jegyző szükség esetén az előkészítő és szövegező munkába szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre. (3) A rendelet terveztet a képviselő-testület elé kerülése előtt az érdekeltekkel, bizottságokkal egyeztetni kell. A helyi állampolgárok szélesebb körét érinto rendelet tervezetét 30 napra nyilvánosságra kell hozni. Az előterjesztés benyújtásánál csatolni kell a tervezet indokolását és be kell számolni az egyeztetés során tapasztalt felvetésekről, a nyilvánosság során szerzett tapasztalatokról. (4) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A polgárok szélesebb rétegét érinto rendeletek egy példánya az iskolai könyvtárban is elhelyezhető. (5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek. (6) A jegyző köteles a hatályos rendeleteket évente felülvizsgálni és azokról naprakész nyilvántartást vezetni. (7) Az egyes önkormányzati rendeletek hatályosulását, az elérni kívánt célok megvalósulását a képviselő-testület folyamatosan ellenőrzi. 40. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza. Az önálló rendelet kezelésére is a 39. előírásai az irányadók. IX. Fejezet 41. Záró rendelkezések A Szervezeti- és Működési Szabályzatról alkotott rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Borsodszentgyörgy Önkormányzatának Szervezeti- és Működési szabályzatáról szóló 4/1995.(IX.29.) sz. valamint az 1/1997.(I.29.) sz. önkormányzati rendelete. (1) A rendelet kihirdetését követően egy-egy példányban elhelyezendő a Polgármesteri Hivatalban és az iskolai könyvtárban. (2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről és módosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

(3) 18 Szervezeti- és Működési Szabályzat mellékletei: 1. A település rövidített leírása 2. A települési képviselők névsora 3. A Polgármesteri Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje (külön kötésben az ügyrendje) 4. A Képviselő-testület Bizottságainak és tagjainak felsorolása 5. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke 6. Társulások jegyzéke 7. Nemzetközi Együttműködési Megállapodások jegyzéke 8. 19 Borsodszentgyörgy, 1999. április 30. Vámos Istvánné sk. jegyző Egységes szerkezetbe foglalva: 2006. 12. 18. Dúl Andrea jegyző Kriston Sándor sk. polgármester 18 az 1/2003.(II.7.) sz. rendelet 10. -a módosította 19 a 12/2005.(IX.9.) sz. rendelet 2. -a módosította