FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 8. Vásárlás előtt és után fogyasztói tudnivalók és érdekvédelem 2010.
Vásárlás előtt és után fogyasztói tudnivalók és érdekvédelem Összeállította: Kulcsárné dr. Buzás Gizella, dr. Vasas Éva, dr. Krajcsik Szilvia, dr. Morvay György Dietz Gusztávné dr. Szakmai lektor: Dietz Gusztávné dr. Nyelvi szerkesztő: Újlaki-Vátz László Kiadó: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (1012 Budapest, Logodi u. 22 24., Tel: 06-1-311-7030, www.ofe.hu) INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete (1012 Budapest, Logodi u. 22 24., Tel/fax: 06-1-473-0337, www.indrabizt.hu) Kézirat lezárva: 2010. május Készült: G-print Bt. 1062 Budapest, Székely Bertalan u. 2/a. Felelős vezető: Wilpert Gábor Tel.: 331-2935 e-mail: postmaster@gprint.t-online.hu
A tudatos fogyasztókért az OFE és az Indra összefogásával Vásárlás előtt és után fogyasztói tudnivalók és érdekvédelem 2010.
Tartalomjegyzék 4 Vevői tájékozódás... 7 Készüljünk a vásárlásra!... 7 Hol vásároljunk?... 7 Az áru ruhája... 11 Honnan tudhatjuk meg az árat?... 12 Rejtelmes jelek az áruk csomagolásán... 12 Számok és vonalak ez a jelen... 13 RFID ez már a közeljövő... 14 Mit jelent a CE jel?... 14 Mit jelent az e - mennyiségi megfelelőségi jel?... 15 Miről tájékoztatnak a környezetvédelmi jelek?... 15 Élelmiszerek vásárlása előtt néhány információ... 16 Háztartási vegyi áruk vásárlása előtt... 19 Kozmetikumok vásárlása előtt... 20 Textíliák vásárlása előtt... 22 Lábbeli vásárlása előtt... 24 Szemünk fényei és a játékszerek biztonsága... 26 Műszaki áruk vásárlása előtt... 27 Ékszer vásárlása előtt... 28 Mindannyiunk vágya a gyémánt... 28 Nemesfémek vásárlása előtt... 30 Az arany legismertebb árnyalatai... 30 Áruk és szolgáltatások kifizetése, átutalások itthon és külföldön... 32 Készpénzes fizetés... 32 Postai pénzforgalmi szolgáltatások Magyarországon... 33 Kártya... 35 Hogyan lehet fizetni bankkártyával?... 36 A személyazonosító kódról és a kártya biztonságos használatáról... 37 A hitelkártyáról és esetleges veszélyeiről... 38 Visszaélések kártyával... 39 Csekkről, üdülési csekkről... 40 Az üdülési csekk... 40 Az utazási csekk külföldi használatáról... 41 Az étkezési utalvány, ajándékutalvány belföldi használatáról... 42 Banki átutalásról... 42 Mit kell tudni a bankszámláról, fizetési számláról?... 43 Csoportos beszedési megbízás... 45 Bankváltás... 48 Milyen változások várhatóak a jövőben?... 49
Minőségi kifogás jótállás és szavatosság... 51 Hagyományostól eltérő értékesítési formák... 51 Távollévők között kötött szerződések... 51 Üzleten kívül kötött szerződések... 52 Hagyományos, bolti értékesítés mire figyeljünk vásárlás előtt?... 53 Minőségi problémák és a szavatosság, jótállás... 55 A fogyasztó fogalma... 55 A kötelezett... 55 A szavatosság és a jótállás közötti különbség... 56 Kötelező jótállás alá tartozó termékek, szolgáltatások... 56 Kimentési lehetőség... 58 Igényérvényesítési határidők... 59 Reklamáció bejelentési határideje... 60 Bizonyítási teher a szakvélemény... 62 Érvényesíthető igények... 63 Javítás csere... 64 Árleszállítás elállás a szerződéstől... 65 Kártérítési igény... 66 Termékbiztonság... 66 Igényérvényesítési lehetőség... 70 Összefoglalás Minőségi kifogás megtételének lépései... 70 Várható változások a szabályozásban... 70 Jogszabályok... 71 Bírósági döntések... 71 5 Fogyasztói érdekérvényesítés... 72 A fogyasztóvédelmi törvény hatálya, alapfogalmak, meghatározások... 72 A fogyasztók alapvető jogainak konkrét szabályai Magyarországon... 74 Biztonsághoz való jog... 74 Jogorvoslathoz való jog... 74 A forgalmazással, illetve a szolgáltatással összefüggő különös követelmények... 75 A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések... 77 A fogyasztók oktatása... 77 A fogyasztói szerződés tartalma, követelményei... 78 Általános szerződési feltételek, egyoldalú szerződésmódosítás... 78 Az általános szabályoktól eltérő egyes sajátos esetek... 80 A fogyasztói jogok érvényesítése... 83 Panaszkezelés... 83 Ügyfélszolgálat... 83
Békéltető testület... 84 Közérdekű keresetek... 88 A fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről... 88 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról... 89 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről... 91 A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jogosítványai... 93 Bírósági eljárások... 94 A bírósági igényérvényesítés személyes kezdeményezéséhez szükséges legfontosabb tudnivalók... 94 A hátrányos helyzetű peres felet segítő rendelkezések... 95 6 Mellékletek, ábrák 1. melléklet: Vonalkódok országelőtagjai... 98 2. melléklet: Nemzetközi textil KRESZ... 100 3. melléklet: Textil alapanyagok... 104 1. ábra: EAN 13 és EAN 8 a vonalkóddal... 106 2. ábra: CE jel... 106 3. ábra: Mennyiségi megfelelőséget bizonyító jel... 106 4. ábra: Környezetbarát termékek jelei... 107 5. ábra: Élelmiszerek csomagolásán alkalmazott jelölések.111 6. ábra: Veszélyre utaló jelek... 111 7. ábra: Kéz szimbólum... 112 8. ábra: A nyitott tégely szimbólum... 112 9. ábra: Kozmetikumokat tanúsító egyéb jelzők... 112 9. ábra: Gyapjú-védjegy... 113 4. melléklet: Fémjelek... 114 5. melléklet: A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei... 111 6. melléklet: A kötelező jótállású lakás- és épületberendezések... 111 7. melléklet: A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei... 111 8. melléklet: Jegyzőkönyv a fogyasztó kifogásáról... 117 9. melléklet: Minta békéltető testületi kérelemhez... 119 10. melléklet: Békéltető testületek elérhetőségei, elnökük nevével... 121
Vevői tájékozódás Magyarországon közel 170 ezer üzletben, járműszaküzletben, üzemanyagtöltő állomáson vásárolhatunk. Az üzletek megnevezése előrevetíti, hogy milyen rendezettséget, árukihelyezést, választékot várhatunk, mennyiben felel meg számunkra az ottani árszínvonal. Jó vásárt akkor köthetünk, ha felkészülünk az eseményre, időt szánunk a vásárlásra, önmagunkban tisztázzuk, hogy pontosan mit, mennyiért és milyen minőségben szeretnénk vásárolni. Ha mindezekre megadtuk a választ, már csupán abban kell döntenünk, hogy hol szeretnénk elkölteni a pénzünket, a széles választékból pontosan melyik cég érdemli meg, hogy ott hagyjuk a jövedelmünket? Készüljünk a vásárlásra! Az emberi szükségletek kielégítésének eszköze az áru, tehát gondoljuk át alaposan mire is van szükségünk! Szánjunk időt az átgondolásra: milyen célra vásároljuk az adott árut, mit várunk el a minőségétől, mire kívánjuk felhasználni, mennyi ideig kívánjuk használni, milyen hatása van az adott árunak a szeretteinkre, az árunak és csomagolásának a környezetünkre és ez máris eldönti, hogy hová menjünk, melyik kereskedést keressük fel. Szánjunk időt a megfelelő áru kiválasztására, olvassuk el a csomagoláson feltüntetett információkat és döntsünk ennek alapján! 7 Hol vásároljunk? Vásárlási helyszínünk általában a kiskereskedelem, amely magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek egy áru vagy szolgáltatás közvetlen eljuttatását jelentik a végső felhasználóhoz, vagyis hozzánk, a vevőhöz. Megkülönböztetjük a bolti és a bolt nélküli kiskereskedelmet. Bolti kiskereskedelem egy adott helyhez, általában üzlethelyiséghez kötődik. Ide tartoznak a következő kiskereskedelmi formák: Bevásárlóközpont Üzletház Integrált kereskedelmi park Hipermarket Szupermarket, ABC Áruház A bolti kiskereskedelem formái Szaküzlet Diszkont Lakáshoz közeli kis üzlet, vegyeskereskedés Outlet, outlet center Vásár, piac HORECA helyszínek
Bevásárlóközpont Bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak. A bevásárlóközpont méltán kapta a fogyasztói társadalom fellegvára megnevezést, hiszen a minimálisan 37 ezer m 2 alapterületű, általában több szintes, legkevesebb 70 főként ruházati, tartós fogyasztási cikket, kozmetikumokat árusító kis üzlete van, az élelmiszereket forgalmazó-üzletek aránya legfeljebb 20%. Áruválasztéka kiemelkedő, a csalogató szórakozási és sportolási lehetőségek, a multiplex mozi, kaszinó, játékterem, bowling pálya, fitness center, esetenként a jégpálya, az alkalmazott reklámok mind-mind a vásárlásra, még több fogyasztásra ösztönöznek. A boltok versenyeznek a vásárlóért, az árszínvonal közepes. Felépíthetik a város szélén, illetve a belvárosban (City Mall), mindenütt kitűnő megközelítési és parkolási lehetőséget biztosítva. 8 Üzletház A bevásárlóközpont elődje, amelyet a városok belső területein helyeztek el. Alapterülete kisebb 37 ezer m 2 -nél, üzleteik száma is kevesebb, de az áruválasztékban itt is a ruházati áruk és a tartós fogyasztási cikkek dominálnak. Emellett található élelmiszerüzlet és gyorsétterem, megjelenik a lakberendezés és olykora szaküzletek is helyet kapnak. Árszínvonaluk általában a bevásárlóközpontokéval megegyező. Integrált kereskedelmi park Új kereskedelmi forma a magyar piacon. A nagy alapterületen elhelyezkedő, vegyes funkciójú kereskedelmi park a több emeletes bevásárlóközpontokkal szemben visszatér a hagyományos, városias környezethez, fedett passzázzsal összekötött, tágas, felszíni parkolókból közvetlenül megközelíthető, földszintes üzletek kényelmét kínálja. Különböző kereskedések és boltok, nagy alapterületű áruházak, divatüzletek és szakáruházak során át a kisebb kávézókig és éttermekig itt minden megtalálható. Hipermarket Egyszintes, minimum 3 ezer m 2 alapterületű (átlag 5.000 15.000 m 2 ) áruház, amely nagybevásárlásokra épít, éppen ezért jól megközelíthető helyen, a város szélére telepítik óriási kiépített parkolóval. Áruválasztékában mintegy 70%-ban az élelmiszer vegyi áru, 30%-ban a non food (nem élelmiszer-) áruk (ruházati, elektronikai cikkek, lakásfelszerelési áruk, játékok, papíráruk stb.) széles köre megtalálható. Árszínvonaluk átlag alatti, tulajdonképpen diszkont árpolitikát folytatnak. Területükön különböző szolgáltatók (ruhatisztító, posta stb.) is helyet kapnak.
Szupermarket, ABC A településközpontokba épített, 400 2.500 m 2 alapterületű üzletek főként élelmiszer-vegyi áruk és napi cikkek korlátozottan széles választékát forgalmazzák. Az árszínvonal általában átlagos vagy átlag feletti. Áruház Városközpontokban elhelyezkedő, legalább 2.500 m 2 alapterületű és legkevesebb öt különböző osztályra tagozódó, ruházati árukat, elektronikai cikkeket, edény- és papírárukat, kozmetikai cikkeket, óra-ékszereket, élelmiszer-vegyi árukat viszonylag széles és mély választékban forgalmaznak. Árszínvonaluk átlagos vagy átlag feletti. Szaküzlet Kevés számú, speciális, egymáshoz kapcsolódó árucsoportot, a csoporton belül a legmélyebb áruválasztékot forgalmazó kereskedelmi formák. Az áru jellegétől függően lehetnek néhány négyzetméteres kis szakboltok és nagy alapterületű szakáruházak. Eladóik szakképzettek, akik az árukról és használatukról korrekt szakmai tanácsokkal segítik a vásárlót. Az árszínvonal átlagosnak, illetve az alattinak mondható. Diszkont Neve az angol discount = árengedmény szóból származik, tehát olyan kiskereskedelmi értékesítési módszer, ahol maximum 1.200 1.500 m 2 alapterületen, kisszámú személyzettel, minimális berendezéssel, az eladótérbe általában szállítói, illetve gyűjtőcsomagolásban kihelyezett módon árusítanak, következésképpen alacsony árréseket alkalmazva érik el rendszerint alacsony áraikat. 9 Lakásközeli kis élelmiszerüzlet Lakóövezetekbe integráltan, a fogyasztókhoz közel helyezkednek el, általában 400 m 2 alatti alapterületűek. Választékukban alapvető fontosságú élelmiszerek, vegyi áruk és egyéb napi cikkek jelennek meg. Áraik átlagosak, vagy átlag felettiek. Outlet, outlet center Az outlet kifejezés olyan kereskedelmi egység, amelyben a gyártó kifutó vagy megmaradt jó minőségű, márkás termékeit árulják, az eredeti árhoz mérten 30 70%-os árengedménnyel. A márkák gyártói beleszólnak a leárazás mértékébe, és külön ügyelnek, hogy legalább egy év elteljen, mielőtt a maradék készlet outletekbe kerül. Nem lehet outlet áru a pusztán csak olcsó, minőségi hibás vagy sérült csomagolású termék!
Vásár A vásárok nem, vagy csak részben fedett, előre meghirdetett időpontban megszervezett kereskedelmi formák, ahol megjelenhetnek a kézművesek, egyéb kisiparosok vagy kereskedők termékei. Felfoghatók a bevásárlóközpontok ősének is, hiszen a kínálat szinte mindenféle árucikket tartalmaz, kiegészítve étkezési és szórakozási lehetőségekkel. A vásárok területén reklámárakon kínálják a portékákat, hátrányuk, hogy azokhoz csak később, általában a vásár bezárása után juthatunk. Piac A piacok, fedett vásárcsarnokok nagyobb alapterületű kisméretű szakboltok együttesének tekinthetők. Telephelyüket tekintve a településközpontokban, illetve lakóövezetekbe integráltan helyezkednek el. Az árszínvonal mindkét esetben átlag alatti, de ez gyakran párosul átlag alatti, silány minőséggel is. Érdekes ebben az esetben a nyitvatartási idő kérdése is nagyobb településeken minden nap, kisebb településeken pedig csak a hét bizonyos napjain, többnyire 6.00 18.00 óra között. 10 HORECA A hotel, restaurant és café szavakból összetett mozaikszó, amely lényegében a kiskereskedelem sajátos válfajának tekinthető. Ide sorolják a pecsenyesütőt, lacikonyhát, kocsmát, talponállót, sörözőt, borozót, üzemi étkezdét, menzát, önkiszolgáló éttermet, egyéb éttermet, csárdát, gyorséttermet, pubot, cukrászdát, presszót, kávéházat, bárt, lokált, diszkót, night-klubot. Bolt nélküli kiskereskedelem Üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak annak kifejezett kérése nélkül a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység; Távollévők között kötött szerződések: olyan szerződés, amelyet a fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. A bolt nélküli kiskereskedelemben nem üzlethelyiségben jutunk az árukhoz, hanem közterületen, saját otthonunkban, esetleg más személy lakásán. Ebben a kategóriában elterjedt, bevezetett forma a direkt marketing, amelynek számos változata ismeret: direct mail, katalóguskereskedelem, telemarketing, teleshop. Bolt nélkül értékesítési mód az internetes kereskedelem (e-kereskedelem), az
ügynöki értékesítés, valamint az automatákból történő értékesítés. Közös jellemzőjük, hogy gyorsak, kényelmesek, kímélik a vásárló idejét, az utazási költség megtakarítható, ugyanakkor bizalmon alapulnak, a vevőnek nincs öszszehasonlítási lehetősége más, azonos felhasználási célra szánt áruval, áraikkal. A fogyasztó az árut többnyire csak a vásárlás után láthatja, a vásárlási költséget a csomagküldés postaköltsége vagy a futárszolgálat költsége növeli, elmarad a hagyományos, kereskedelmi környezet, elmarad a vásárlás izgalma a nézelődés, a válogatás varázsa. Az áru ruhája Napjainkban az áruk közel 95%-ban csomagoltan kerülnek forgalomba, ráadásul a napi cikkek többségét élelmiszerek, háztartási áruk, kozmetikumok stb. a csomagolás teljesen elrejti. Nem véletlen, hogy a marketing szakemberek oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a csomagolásnak, azt vallva: a jó csomagolás messziről magához csalogatja a vevőt, majd arra készteti, hogy vegye kézbe, ha pedig kézbe vette, ne tudja letenni, vásárolja meg. Csakhogy mi, fogyasztók, nem csomagolást, hanem valamely funkcióra árut vásárolunk, tehát amennyiben nem kívánunk bosszankodni, alaposan kifaggatjuk a csomagolást: megkíséreljük megtudni, mit rejt a csomag? A törvények a mi pártunkon állnak, hiszen az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához szükséges ismereteket. Szánjunk tehát időt, nézzük meg, mi mindent tudhatunk meg az áruról a címke tanulmányozásával! 11 A fogyasztóvédelmi törvény már nem tartalmazza a címkézésre vonatkozó általános előírásokat. Az egyes jogszabályokban külön-külön szerepel, hogy melyik terméknél (pl.: élelmiszer, kozmetikum, textiltermék, veszélyes termék, játék stb.) mit kell feltüntetni a címkén. Például az élelmiszer jelölésén a következő adatokat kell feltüntetni: a) az élelmiszer megnevezése, b) az összetevők felsorolása, c) bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége, d) előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége, e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja, f) a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,
g) az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe, h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől, i) felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni, j) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italoknál a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint. Honnan tudhatjuk meg az árat? 12 A fogyasztót a külön jogszabályban (4/2009. /I. 30./ NFGM-SZMM együttes rendelet) meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról (kivéve az árverés útján értékesítendő terméknél, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató meghatározza). Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könynyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Az eladási árat és az egységárat, illetve határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifejezve fel kell tüntetni. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát, az egységárat is meg kell adni a külön jogszabályban foglaltak szerint. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. Rejtelmes jelek az áruk csomagolásán Az áruk csomagolásán az egyszerűen olvasható információkon túl számos jelölés szó, ábra, védjegy, márkanév, szimbólum látható, amelyek vagy a vásárlásainkat teszik kényelmesebbé, vagy az áru tulajdonságaira vonatkoznak. A jelölés alapelve a pontosság, a valósághű tájékoztatás, az, hogy
tegye lehetővé a megfelelő választás lehetőségét. A jelölés nem tulajdoníthat az árunak olyan tulajdonságot, amivel az nem rendelkezik, vagy a tudomány jelenlegi állása szerint még nem bizonyított. Nem sugallhat, vagy állíthat egy különleges tulajdonságot, ha ugyanezzel minden más hasonló áru is rendelkezik. Számok és vonalak ez a jelen Szerte a világon, így Magyarországon is legelterjedtebb a 13 számjegyből álló EAN-kód, valamint ennek gépi interpretációjából, azaz a számjegyet ábrázoló, vonalak és közök kombinációjából álló vonalkód. Létezik az EAN 8 vonalkód is. (lásd mellékletünk, 1. ábra) Az 1 3. szám az ország azonosító (az EAN 8 vonalkódnál is lásd 1. mellékletünket), a 4 8. szám a cég-, 9 12 szám a termékazonosító, a 13. szám pedig az előző számokból képzett ellenőrző szám, amely a kereskedőt segíti, ezzel elérve, hogy a hibás adatbevitel 99%-os megbízhatósággal felismerhető. A vonalkód 12 14 bit méretű információt képes tárolni (ország azonosító, gyártó és termékkód), alkalmazása mérhető nyereséget eredményez, úgy a kereskedelem, mint a vásárlók számára azáltal, hogy növeli a pénztárak átbocsátó képességét, kellemesebbé teszi a vásárlást azáltal, hogy a pénztáraknál lerövidíti a fölösleges várakozási időt. Jelenleg még sok olyan termék van (pl. zöldség-gyümölcs, kistermelők húskészítményei, süteményei stb.), amelyet a gyártók nem látnak el EAN-számokkal. A kódrendszer előnyeit alkalmazó kereskedelmi cégeknek ebben az esetben önmaguknak kell megoldani a kódolási munkát. A helyben kimért áruknál (pl. zöldség, gyümölcs, húsfélék stb.) vonalkódos etikettet készítő mérlegeket használnak. Ezeknek számos változata van. Közös vonásuk, hogy belső memóriájukban őrzik a különféle kimérésre kerülő árucikkek egységnyi árát, valamint azonosító kódját. Elegendő az adott árucikk kimérése, illetve csomagolása során az árucikket szimbolizáló ábrát, piktogramot bebillentyűzni, hogy az egyben etikett nyomtatóként is működő mérleg a ráhelyezett árut megmérje és elkészítse a felragasztható etikettet. 13 A kódrendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának teljes automatizálását, a korszerű pénztárgépek alkalmazását, a pénztárnál való gyors fizetést, elkerülhető a téves árbeütés, az időt rabló sorban állás. A legkorszerűbb pénztárgépek hozzájuk kapcsolt leolvasók (fényceruzák, kézi szkennerek, pultba épített szkennerek, lézerpisztolyok) segítségével az árut vonalkód alapján azonosítják, kijelzik az árat, a fizetendő összeget, elkészí-
tik a pénztári blokkot és vagy önmaguk, vagy a hozzákapcsolt számítógép meghatározza az eladott áru mennyiségével és értékével csökkentett raktárkészletet. A gyors vásárlást elősegítendő input-bemenetük van hitelkártyákra, telefon-összeköttetéssel ellenőrizve a hitelkártya mögötti fedezetet, míg a vevő a pénztárnál átrakja az áruját. 14 RFID ez már a közeljövő A rádiófrekvenciás azonosítás már a 20. század negyvenes éveitől ismert, bevezetése napjainkban terjed el a kereskedelemben. Az RFID (Radio Frequency Identification), azaz intelligens címkézés, amelynél az öntapadó címkébe egy 96 bit információ tárolására alkalmas mikrochip és egy antenna van beágyazva. Ha a mikrochip egy erre a célra kifejlesztett elektromágneses mezővel körülvett leolvasó berendezés közelébe kerül, automatikusan kommunikálni kezd vele és elküldi a rajta tárolt információt. A leolvasó berendezés ezredmásodperc alatt fogadja az információt, majd továbbítja egy szerverre, ahonnan az adatok elektronikus úton elérhetőek. A 96 bites kód 268 millió cégnek biztosíthat egyedi azonosítót, cégenként 16 millió tárgykategóriával, kategóriánként 68 milliárd szériaszámmal. A címkében minden lényeges információ rögzíthető, így helyettesíti a vonalkódot is, szükségtelenné teszi a vonalkód-leolvasót. Alkalmazásával lehetővé válik a termék útjának követése gyártótól a nagykereskedőn át a forgalmazóig. Digitális kódolt jelek rögzítésére is használható, ezáltal védelmet nyújt a hamisítások ellen. Minden egyes áru egyedi módon azonosítható, az internet közvetítésével megállapítható, hogy hol, mikor, milyen technológiával gyártották (termesztették, tenyésztették) az árut, illetve alapanyagát, milyen úton-módon és eszközzel szállították, mikor jutott a kereskedelem polcaira, a minőségét mennyi ideig őrzi meg. Az adatok megismerése természetesen nem kötelező: akinek elegendő a vásárlás végösszege, élvezheti az RFID technológia praktikus előnyét: az elektronikus kód érintés nélkül, láthatatlanul továbbítja és veszi a rádiófrekvenciás információt, leolvasása automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik. Nem kell a pénztáraknál a futószalagra kirakodnunk, nem kell az árut fölöslegesen mozgatnunk, elegendő, ha a felcímkézett terméket (akár több ezer darabot) eltoljuk a leolvasó berendezés mellett és a pénztárgép máris jelzi a fizetendő összeget. Mit jelent a CE jel? A CE (Conformité Européenne=európai megfelelőség) jelölés lényegében belépő az EU piacára. A CE jelölésre kötelezett áruk körét az irányelvek (direktívák) határozzák meg. Az irányelvek EU közösségi jogszabályok, valamennyi tagállam számára előírnak bizonyos kötelezettségeket, de a teljesítés módját, az alkalmazott eszközöket a nemzeti hatóságok határozhatják meg.
Irányelvek, amelyeket valamennyi EU országnak be kell tartani: BIZTONSÁG EGÉSZSÉGVÉDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM FOGYASZTÓVÉDELEM Az EU meghatározta, hogy mely árucsoportoknál kötelező igazolni az irányelveknek való megfelelőséget. Ezek a játékok, a mechanikus és villamosmeghajtású gépek, kazánok, építési termékek stb. A CE jel tehát nem minőségjel, feltüntetése az áru csomagolásán azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel az irányelvek követelményeinek és arról az előírt módon, a megfelelőség vizsgálat elvégzésével meg is győződtek. (Természetesen a CE jel nem csupán a fogyasztóknak szól, a hatóságokat vám-, piac- és más felügyeletek tájékoztatja, hogy az adott áru megfelel az irányelveknek, az áru szabadon forgalmazható. lásd mellékletünk, 2. ábra) Mit jelent az e - mennyiségi megfelelőségi jel? Az előrecsomagolt vagyis nem a vevő jelenlétében becsomagolt 5ml és 10 liter közötti térfogatú, illetve 5 g és 10 kg közötti tömegű áruk esetében, amelyeknek mennyisége a csomagolás felnyitása vagy látható megsértése nélkül nem változtatható meg, a mennyiség egységének megfelelőségét a csomagoló cégnek kell tanúsítania a mennyiség mellett megjelenített e betű alkalmazásával. (lásd mellékletünk, 3. ábra) 15 Nem tartoznak a jogszabályi rendelet hatály alá azok az áruk, amelyek nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, továbbá egyes italféleségek, melyeket repülőgépek, hajók, vonatok utasai számára vagy vámmentes boltokban forgalmaznak. Miről tájékoztatnak a környezetvédelmi jelek? Valamennyien egyetértünk abban, hogy korunkban környezettudatos vásárlónak illik lennünk. A környezettudatos vásárlói döntések meghozatalához azonban sokszor hiányzik a megfelelő ismeretanyag, amelynek segítségével hasonló funkciót betöltő termékek vagy szolgáltatások közül az előnyösebb környezeti tulajdonságokkal rendelkezőt választhatjuk. Ehhez kívánnak segítséget adni a környezetvédelmi címkék, amelyek jelzik, hogy a termék a piacon lévő átlagos termékekhez képest életciklusuk több szakaszában jelentős környezeti előnnyel rendelkezik, az adott termék használata elősegíti környezetünk szennyeződésének csökkentését. (lásd mellékletünk, 4. ábra)
Élelmiszerek vásárlása előtt néhány információ Mit nevezünk élelmiszernek? Élelmiszer minden olyan áru, amelyet emberi fogyasztásra szántak, illetve ésszerű feltételezés szerint emberek elfogyasztanak. Az élelmiszerek a biztonságosság szempontjából a legkritikusabb termékek, felmérések szerint az egészségre káros anyagok vírusok, baktériumok, nem kívánatos vegyi anyagok 70%-a az élelmiszerek útján jut szervezetünkbe Az élelmiszerminőség alapkövetelményei: Biztonság Tápérték Élvezeti érték Alkalmasság 16 HACCP Az élelmiszerek bizalmi áruk, bizalom alapján hisszük el, hogy amit eladásra kínálnak, az épülésünket szolgálja, és nem tartalmaz káros anyagokat. Az élelmiszerek biztonságosságát szabályozó jogi környezet rendkívül tág. Az élelmiszerek biztonsága tehát nem is elsősorban gazdasági, hanem a lakosság egészsége szempontjából az egyik legfontosabb kérdés. Az élelmiszerek biztonságát a termőföldtől a fogyasztó asztaláig együttesen kell garantálni a termelőknek, a gyártóknak és forgalmazóknak. Ennek érdekében került bevezetésre és kötelező alkalmazásra a HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points), vagyis a Veszély Elemzés és Kritikus Szabályozási Pontok minőségbiztosítási rendszer. A rendszer az élelmiszerbiztonságra fókuszál, a teljes élelmiszerláncban alkalmazható, továbbá elősegíti a nemzetközi kereskedelemben az élelmiszerbiztonsággal szemben elvárt követelmények teljesülését. A rendszer lényege, hogy minden technológiai folyamatban meg kell állapítani a kritikus pontokat, melyre az ellenőrzéseket koncentrálni kell, folyamatos kontroll alatt kell tartani azokat, s az ellenőrzéseket dokumentálni kell. E dokumentáció lehetővé teszi az utólagos ellenőrzéseket is. Az élelmiszerek kiemelt helyet foglalnak el az egyén és a társadalom életében, hiszen a táplálék az élet fontos erőforrása, életben maradásunk előfeltétele.
Biológiai érték: esszenciális alkotórészek, fehérjék, zsiradékok, vitaminok és ásványi anyagok aránya, az élelmiszer eredete és az előállítás módja adja meg. Tápérték: a biológiai és az energiaérték összege. Alaptápanyagok energiaértéke: 1 g fehérje 17,2 kj 1 g szénhidrát 17,2 kj 1 g zsír 37,0 kj Élvezeti érték: szín, szag, állomány, forma, frissesség, üdítő hatás, az érzékszerveinkre kifejtett összbenyomás. Ne féljünk az adalékanyagoktól? Az adalékanyagok az élelmiszerek kozmetikumainak tekinthetők, növelhetik a tetszetősséget, eltarthatóságot, vásárlási kedvünket ami persze nem jelenti azt, hogy az akár tucatnyi adalékkal látszólag feljavított termék ténylegesen jó minőségű. Jelenlétüket az E szám jelzi. Megengedett mennyiségét az ADI (Accetable Daily Intake) jelzi=a kísérleti patkányokat bizonyítottan nem károsító mennyiség századrésze mg/ testtömegkilogramm/nap értékben megadva Minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő 17 Az élelmiszerek magas víztartalmuk és biológiailag értékes összetevőik miatt igen romlékonyak, ezért fontos a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő feltüntetésének ismerete. Olyan élelmiszereknél, amelyek a) három hónapon túl nem tarthatók el, elegendő a nap és a hónap jelölése, b) három hónapnál tovább, de 18 hónapnál tovább nem tarthatók el, elegendő a hónap és az év jelölése, c) 18 hónapnál tovább tarthatók el, elegendő az év jelölése. Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni. A dátumot megelőzően a fogyasztható szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell a) a dátumnak, vagy b) a dátum feltüntetési helyére való utalásnak. Ezeket a tárolási feltételek feltüntetésének kell követnie.
A dátumnak a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni a hónap jelölését követően. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel. A dátumjelölés sorrendjére a fogyasztható szó után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha az a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a hónapot betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidített formában tüntetik fel. A fogyaszthatósági idő lejárta után az élelmiszert nem értékesíthetik! A minőség-megőrzési idő lejárta után az élelmiszer kizárólag vizsgálat után, legalább a szakhatóság által megállapított értékcsökkenés mértékével csökkentett áron hozható forgalomba! 18 Néhány gyakran használt jelző Új élelmiszerek: a Közösségen belül közfogyasztásra még nem került új összetevőket tartalmazó, vagy új technológiával előállított élelmiszerek. Korszerű élelmiszerek: Természetes úton előállított, értékes tápanyagokban gazdag, csökkent szermaradványú a élelmiszerek. Bioélelmiszerek: rendszeres ellenőrzés mellett termelt, mesterséges anyagoktól mentesen előállított, természetes eredetű csomagolásban forgalomba hozott termékek. GMO élelmiszerek: géntechnológia alkalmazásával előállított élelmiszerek. Élelmiszereink csomagolásáról Élelmiszerek csomagolására kizárólag a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban meghatározott élelmiszercsoportra engedélyezett anyagok alkalmazhatók, amelyekből rendeltetésszerű felhasználás során egészségre ártalmas mennyiségben nem kerülnek át anyagok az élelmiszerbe, illetve az átkerült anyagok jelenlegi ismereteink szerint nem okozzák az élelmiszer kedvezőtlen elváltozását, biológiai értékének romlását. (Vigyázat! Ha egy csomagolóanyag megfelelő, például felvágottakhoz, még nem biztos, hogy pékáru csomagolására is használható!) Az élelmiszerhez olyan csomagolóeszközt szükséges alkalmazni, amelynek látható felnyitása vagy megsértése nélkül nem lehet az áruhoz jutni.
Mit nevezünk funkcionális élelmiszernek? A különleges táplálkozási célú élelmiszerek, amelyeket egyes személyek vagy csoportok megváltozott egészségi állapotuk, életkoruk vagy egyéb, az általánostól eltérő szükségletük miatt fogyaszthatnak. Csoportjaik: csecsemők, kisgyermekek számára szolgálók, diétás élelmiszerek, vitaminnal, ásványi anyaggal dúsított élelmiszerek, étrend-kiegészítők, mesterséges édesítőszerrel készített élelmiszerek, élelmi rostban gazdag élelmiszerek, izomfejlesztő, testépítő élelmiszerek Az élelmiszerek jelölésére különösen szigorúan vonatkozó előírások az alábbiak: Jelöléssel tilos a fogyasztó félrevezetése A jelölés csak akkor állíthatja, hogy az élelmiszer egészségóvó megelőz, gyógyít vagy egyéb különleges tulajdonsággal bír, ha azt korrekt tudományos vizsgálatok és eredmények bizonyítják. (lásd mellékletünk, 5. ábra) Ez a jövő útja? De kinek jó? Élelmiszerutánzatok paradox élelmiszerek Állományuk, ízük, színük hasonló a valódi élelmiszerekhez, de az eredetitől különböző alapanyagból készülnek, általában 15 20%-kal olcsóbbak, mint a tejutánzatok, sajtutánzatok, húsutánzatok stb. 19 Háztartási vegyi áruk vásárlása előtt Ma már az Európai Unióban beleértve hazánkat is több mint 100 ezer különböző vegyi áru van forgalomban. Mit nevezünk háztartási vegyi árunak? A rendeltetési céljuknak megfelelő hatékonyságú alapanyagokat (felületaktív anyagok, viaszok, savak, lúgok), különböző segéd- és adalékanyagokat (vízlágyítók, kézkímélők, habzást csökkentők, fertőtlenítők, konzerválók, illatosítók stb.) keverékeit. Fajtáik évente több száz termékkel módosulnak, egyesek eltűnnek, helyettük újabbakat találunk a polcokon. Közöttük eligazodni igen nehéz, vásárláskor elengedhetetlen a címkén szereplő vevőtájékoztató információ részletes elol-
vasása. A vegyi áruk jelentős része az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása alapján veszélyes készítmény. (lásd mellékletünk, 6. ábra) Ezért javasolt, hogy a választást igen körültekintően végezzük, az otthoni tárolásuk pedig nagy felelősséget igényel. Mire ügyeljünk a vegyi áruk vásárlásánál? A csomagolás ép, sértetlen legyen, nem lehet horpadt, deformált, szennyezett. A csomagolásnak (zárókupaknak) biztosítania kell, hogy felnyitásuk vagy megsértésük nélkül a töltet mennyisége ne legyen megváltoztatható. Gyermekbiztos, visszazárható csomagolás legyen. A betöltött anyag jól adagolható legyen. Szóródás, szivárgás, elfolyás, szétválás nem megengedett. A csomagolás a kötelező magyar nyelvű információkkal el legyen látva. Tárolható legyen. 20 Milyen a gyermekbiztos zárású csomagolás? Ez jelentheti a gyermek számára a védelmet, ha környezete nem óvja attól, hogy ilyen termék a kezébe kerüljön! Olyan megoldás, amelynél egyidejűleg legalább két feladatot kell elvégezni a kinyitáshoz, megnehezítve az 5 évesnél fiatalabb kisgyermek általi nyithatóságot, miközben ésszerű használata a felnőttek számára nem okoz nehézséget. Gyermekbiztos lehet a csomagolás, ha a csoportos vizsgálatban részt vevő kisgyermekek 85%-a 5 percen belül nem tudja kinyitni. Környezeti hatások (napfény, a levegő nedvességtartalma és hőmérséklete) a termékek stabilitását és tárolhatóságát nagymértékben meghatározzák. A különböző cikkcsoportok tulajdonságai eltérőek. Ezért a tárolási feltételeket és a minőség-megőrzési időt a beltartalom és a csomagolási mód ismeretében a termékeken a gyártók feltüntetik, nekünk már csak az a dolgunk, hogy mindezt betartsuk. Kozmetikumok vásárlása előtt Mit nevezünk kozmetikumnak? Kozmetikai termék minden olyan anyag vagy keverék, amely az emberi testtel (bőr, szőrzet, köröm, ajak, külső nemi szervek) külsőleg vagy a fogakkal és