292 HAVI MONITOR 2015. augusztus Enyhén lassult a gazdaság növekedése Az augusztus közepéig beérkezett információk a magyar gazdaság növekedése lassult. 2015 II. negyedévében 2,7 százalékkal nőtt a GDP, ami elmarad az előző negyedév teljesítményétől. Az infláció továbbra is nyomott. Az állástalanok aránya 7 százalékra zsugorodott. Az előzetes becslés szerint az éves GDP-növekedés 2015 április júniusban 2,7 százalékot tett ki. Ez elmarad az előző negyedévi gazdasági teljesítménytől. A nyáron közzétett várakozásunkban ennél enyhébb mértékű lassulást vártunk. A magyar gazdaság így is jobb teljesítményt nyújtott, mint az EU egésze. Várakozásunk szerint a termelési oldalon a növekedés motorja az ipar maradt, míg felhasználási oldalon az export és a fogyasztás lehetett a meghatározó. Az ipar kétszámjegyű júniusi növekedése annak is köszönhető, hogy nem csak az export- de a belföldi értékesítés is emelkedni tudott. Az építőipari kibocsátás éves növekedése is meghaladta a 10 százalékot, de a rendelésállomány tovább apadt. A kiskereskedelmi forgalom némi meglepetésre újból élénkült, ami a fogyasztók alkalmazkodását tükrözheti. A munkaerő-piaci helyzet júniusban tovább javult, a munkanélküliségi ráta 7 százalékra csökkent, amiben a javuló önfoglalkoztatás is szerepet játszhatott. A reálbérek 3 százalékos növekedésében szerepet játszott a továbbra is nyomott, sőt enyhén mérséklődő infláció: júniusban az éves pénzromlási ütem mindössze 0,4 százalékot tett ki. A globális és a hazai pénzpiaci környezet alakulása augusztus közepéig nyugodt mederben zajlott, a hó végén pedig elsősorban a kínai árfolyampolitika változása mozgatta a piacokat. A hazai monetáris politika erre nem reagált: továbbra is 1,35 százalék az alapkamat. Az államháztartás első héthavi egyenlege az elmúlt évhez képest magasabb, de ez főleg az uniós forrásokhoz köthető. A lakosság egyre nagyobb arányban finanszírozza a magyar államadósságot. SZIGMA indikátorok Forrás Századvég Előrejelzésünk (2015.06.18.) 2015 GDP változása (%) 3,4 Infláció (éves átlag, %) 0,3 Bruttó keresetek 2,9 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 311 Forint hozamgörbe (%) Forrás: Datastream www.szazadveg.hu A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: SZEPTEMBER 24.
Gazdasági áttekintés Külső környezet A kínai jegybank drasztikusan gyengítette a jüant a dollárhoz képest. A kínai jegybank augusztus 11-én két évtizede nem látott mértékben gyengítette a jüant a dollárhoz képest, a hivatalos álláspont szerint a kínai fizetőeszköz nagyobb fokú liberalizációja érdekében utóbbi az egyetlen jelentősebb akadálya annak, hogy a jüan bekerülhessen az IMF valutakosarába. A leértékelés valódi oka a júliusban éves alapon 8,3 százalékkal visszaeső exportkibocsátás ösztönzése lehet, amire égető szüksége van a világ második legnagyobb, 2015 második negyedévében mindössze 7 százalékkal bővülő gazdaságának. A visszaeső kivitel főként az EKB és a japán jegybank mennyiségi lazításának következménye: másfél év alatt az euró 30, a jen árfolyama közel 10 százalékkal gyengült a jüanhoz képest, ami versenyhátrányba hozza a kínai exportszektort. A jüan további leértékelése bár javíthat a reálgazdaság helyzetén, komoly stabilitási kockázatot indukál a pénzügyi közvetítőrendszerben, amely egyébként is likviditási problémákkal küzd a kínai tőzsdeindexek zuhanása és a lassuló GDP-növekedés okozta tőkekiáramlás miatt. 1. ábra Főbb valuták jüannal szembeni árfolyamváltozása (2013. jan. = 100%) Forrás:Thomson Reuters Az olaj ára hat és fél éve nem látott mélypontra zuhant. Augusztusban tovább folytatódott az olaj világpiaci árának esése, a hónap közepén a nyersolaj hordónkénti ára 42 dollár alá zuhant, amire hat és fél éve nem volt példa. A sikeres iráni tárgyalások hatására megkezdődött csökkenés az olaj árával szemben spekuláló tranzakciók megnövekedett száma alapján tovább folytatódhat, így a 100 dollár alatti olajár akár évekig is fennmaradhat. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátoraink alapján júliusban trend alá süllyedhetett a növekedés üteme. A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor értéke két év után ismét negatív tartományba süllyedt, ami alapján júliusban trend alatti mértékben bővülhetett a hazai gazdaság. Az index alapján a harmadik negyedévben a korábbiaknál visszafogottabb, 3 százalékot alulról közelítő gazdasági teljesítményre számítunk. A visszaesés egyértelműen az építőipar borús rövidtávú várakozásainak eredménye: mind havi, mind éves összevetésben romlottak a szektor bizalmi indikátorai, ami az építőipari kibocsátás visszaesését vetíti előre. A növekedési ütem csökkenésnek mértékét mérsékelhetik az iparban megfigyelt kedvező termelési és értékesítési 1
folyamatok, valamint a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek számának további bővülése is. Rövidtávon a gazdasági teljesítmény enyhe lassulására lehet számítani, de a kockázatok pozitívak. A gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor a trend alatti bővülése 2015 egészében fennmaradhat, trendforduló 2016 februárjában lehet. Az elmúlt negyedéveknél gyengébb növekedési teljesítményt továbbra is az építőipari szerződések csökkenő volumene vetíti előre: 2014 és 2015 június vége között közel felére esett a szektor rendelésállománya, így az elkövetkező negyedévek valamelyikében már előfordulhat, hogy az építőipar visszafogja a gazdaság bővülését. Ennek hatását enyhítheti, hogy a javuló lakossági és kiskereskedelmi bizalmi indikátorok alapján folytatódhat a fogyasztás élénkülése: az óvatossági motívum oldódásával nőhet a bővülő reálkeresetek gazdasági növekedést támogató szerepe. Előrejelzésünkhöz képest további, felfelé mutató kockázatot jelenthet az év végén kifutó uniós forráslehívás miatt megnövekvő beruházási aktivitás, ami újabb lökést adhat a hazai építőiparnak. 2. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A magyar gazdaság 2015 II. negyedévében 2,7 százalékkal bővült. A KSH előzetes becslése szerint a magyar GDP 2015 második negyedévében 2,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakának bázisán, míg a negyedévek közötti szezonális és naptárhatással kiigazított növekedési ütem 0,5 százalékot tett ki. Várakozásunknak megfelelően az április június közötti éves növekedési ütem elmaradt az első negyedév teljesítményétől, ám a 0,7 százalékpontos csökkenésnél alacsonyabbat valószínűsítettünk. A magyar növekedési teljesítmény meghaladja az EU gazdaságáét, ám elmarad a kiugróan jó negyedévet produkáló régiós versenytársakhoz képest. A KSH előzetes becslésében nem közli a növekedés szerkezetének részletes adatait, de termelői oldalról a gazdasági növekedés motorja várhatóan továbbra is az ipar maradt, míg a növekedési ütem csökkenése a visszaeső mezőgazdasági kibocsátás következménye lehet. Várakozásunk szerint a kibocsátást fogyasztói oldalról a nettó export és a bővülő fogyasztás támogatta, míg a beruházások növekedést ösztönző szerepe jelentősen csökkenhetett. 2
3. ábra GDP-növekedés 2015 II. negyedévében az EU-ban (év/év, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Előzetes becslés. Forrás: Eurostat Az ipar kétszámjegyű növekedését az export mellett a belső kereslet élénkülése is segítette. Júniusban az ipar kibocsátása 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ám ebben komoly szerepet játszott a munkanapok tavalyinál kettővel nagyobb száma is. A szezonális- és naptárhatást kiszűrve az ipari teljesítmény éves növekedése 6 százalékot tett ki, miközben a májusi kibocsátást 1,1 százalékkal haladta meg a júniusi. Az értékesítési adatok szintén dinamikus, több lábon álló növekedésről tettek tanúbizonyságot. Az európai konjunktúra, és így főbb külpiacaink élénkülése következtében az ipari exportértékesítés 13 százalékkal nőtt egy év alatt, így továbbra is az export húzza a hazai ipari kibocsátás bővülését. Májussal ellentétben a belföldi értékesítés bővült, egy év alatt 2,3 százalékkal nőtt a hazai eladás volumene júniusban. Meglátásunk szerint a javuló tendencia ellenére, a tavalyi év magas bázisa miatt továbbra is nyomott maradhat a belföldi ipari értékesítés bővülési üteme. 4. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A teljes ipari kibocsátáshoz hasonlóan júniusban a feldolgozóipari termelés is dinamikusan nőtt, az éves bővülési ütem 12 százalékra rúgott. A kibocsátást főként az exportértékesítés húzta, ám a belföldi eladások állománya 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben csökkent a termelés, míg a teljes feldolgozóipari kibocsátás közel harmadát adó járműgyártás júniusi teljesítménye 21,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentősen, 3
10 százalékot meghaladó mértékben bővült az elektronika, a gépgyártás és a gumi és műanyagtermékek gyártásának kibocsátása is, miközben a harmadik legnagyobb feldolgozóipari alág, az élelmiszeripar kibocsátása 3 százalékkal emelkedett. Főként az új belföldi rendelések 21 százalékot meghaladó ütemű bővülése miatt a feldolgozóipari rendelésállomány éves alapon 11 százalékkal nőtt júniusban, ami a kibocsátás további bővülését vetíti előre. Ezt támasztja alá, hogy az ipari termelők júliusban a korábbinál bizakodóbbak a következő hónapok kibocsátását illetően. Ennek ellenére június és július között az általános ipari bizalmi index enyhén csökkent, főként a kedvezőtlenebb foglalkoztatási és exportkilátások következtében. Az építőipar újból 10 százalék feletti növekedést regisztrált. Júniusban az építőipari kibocsátás éves alapon 10,2 százalékkal bővült, miközben két hónapot követően a szezonálisan és naptárhatással igazított havi növekedési ráta is pozitív tartományba, 0,5 százalékra emelkedett május és június között. A 2014 és 2015 júniusa közötti dinamikus bővülés főként az országszerte zajló infrastrukturális beruházások miatt 14,9 százalékkal növekvő egyéb építmények építményfőcsoport kibocsátásának következménye, ám májussal ellentétben az épületek építményfőcsoport termelése is nőtt. Az építőipar növekvő kibocsátásának köszönhetően a második negyedévben is kedvezően hathatott a gazdasági növekedésre, ám a szektor bővülést katalizáló szerepe a következő hónapokban várhatóan csökken. A júniusban kötött új építőipari szerződések volumene 10,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben folytatódott az építőipari szerződésállomány október óta tartó csökkenése. A szektor június végi rendelésállománya alig több mint a fele a tavalyi volumennek, az előző éveknél gyengébb kereslet hatására az építőipar bizalmi indexe közel két éve nem látott mélypontra süllyedt. A szektor pesszimista jövőképe ellenére meglátásunk szerint a meglévő rendelésállomány elegendő ahhoz, hogy az építőipar növekedést támogató szerepe 2015 végéig fennmaradjon. 5. ábra Építőipar alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A kiskereskedelem növekedési üteme újból élénkült, ami a fogyasztók alkalmazkodását tükrözheti. A kiskereskedelmi forgalom volumene májusban 4,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A KSH júniusi első becslése a teljesítmény fokozódását jelzi: 7,2 százalékkal bővült a kiskereskedelem éves bázison. Ezzel az év első felében már 6,1 százalékkal emelkedő forgalmi volument regisztrált az ágazat. A kiemelkedő teljesítmény annak fényében meglepetés, hogy a tavalyi első fél évben az online pénztárgépek bevezetése a fehéredés miatt magas bázist biztosíthatott. A kiigazított adatok alapján az üzemanyag-kiskereskedelem a VI. hónapban 9 százalékkal bővült, 4
annak ellenére, hogy az üzemanyagárak tovább emelkedtek. A nem élelmiszerkiskereskedelem forgalma 8,1 százalékos növekedést produkált. Az élelmiszer kiskereskedelem éves bázison 4,5 százalékkal emelkedett, vagyis újból élénkült a szektor. A részletes adatok hiányában csak feltételezhetjük, hogy a jobb teljesítmény mögött a fogyasztók vasárnapi boltbezáráshoz történő alkalmazkodása húzódhat meg. Erre utalhat az ágazat bizalmi egyenlege is, mely a májusi mélypont után az idei év átlaga körül alakult, emellett pedig a háztartások bizalmi indikátora is enyhén javult. 6. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2014. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Eurostat, Századvég A foglalkoztatottság növekedésében jelentős szerepet játszhattak a mikrovállalkozások. A munkaerőpiac helyzetének javulása folytatódott a legfrissebb, júniusi adatok alapján. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatottak száma 19 ezer fővel emelkedett, ami jelentős növekedésnek tekinthető, figyelembe véve, hogy a foglalkoztatottak száma tavaly augusztus óta nem emelkedett egy hónap alatt ekkora mértékben. A foglalkoztatotti létszám bővülését elsősorban a növekvő aktivitás táplálta, amely 15 ezer fővel emelkedett. Utóbbi következtében az aktivitási ráta tovább nőtt, és a mutató értéke júniusban elérte 59,8 százalékot. 7. ábra Munkapiac alakulása (2012. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég 5
Az intézményi statisztikák szerint a közszférában dolgozók létszáma mérsékelt csökkenésének és a versenyszféra munkakereslete bővülésének következtében a szezonálisan kiigazított alkalmazottak száma összességében nem változott, így a jobb munkaerő-piaci helyzet elsősorban a 4 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozások emelkedő foglalkoztatásának és a javuló önfoglalkoztatásnak köszönhető. Emellett a Start-munkaprogram keretében dolgozók száma is emelkedett, így a közfoglalkoztatottak 198 ezer főre bővülő létszáma is hozzájárult a munkanélküliségi ráta mérséklődéséhez, amely júniusban 7 százalék alá csökkent. A bérek növekedési üteme újból az éves átlag szintjére gyorsult. A foglalkoztatásban megjelenő pozitív folyamatok a bérek alakulására is kifejtették hatásukat, ugyanis a májusi lassulást követően a bérek növekedési üteme újra az éves átlag szintjére gyorsult. A bruttó átlagbér idén júniusban 3,6 százalékkal haladta meg az előző év ugyanezen időszakának átlagkeresetét, amely növekedés elsősorban a versenyszférának köszönhető, ahol a bérek 4,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Ennél mérsékeltebb, 1,3 százalékos növekedési ütem figyelhető meg a közszféra béreinek alakulásában, amelynek alacsonyabb értéke részben a növekvő közfoglalkoztatás okozta összetételhatásnak tulajdonítható. A keresetek gyorsabb növekedése a háztartások vásárlóerejére is pozitívan hatott, annak ellenére, hogy júniusban a fogyasztói árak emelkedtek, a reálbérek összességében 3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. 8. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Forrás: KSH, Századvég Külső egyensúly A külkereskedelmi aktívum folyamatos bővülése jelzi az export gazdaságélénkítő szerepét. A KSH 2015 májusára vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene rendre 2,3 százalékkal nőtt, illetve 0,9 százalékkal csökkent éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (507 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest közel 225 millió euróval bővült. Májusban átlag feletti emelkedést mutatott a nyersanyagok, és a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése következtében. A 2015 júniusára vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 820 millió eurót tett ki. Ez 362 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 13,4 százalékkal, míg az import 8,9 százalékkal emelkedett éves összevetésben. 6
9. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A 2015. júniusi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 júniusában 816,4 millió eurót tett ki, amely jelentősen meghaladja a 2014. év folyamán mért átlagos 375 millió eurós értéket. Az első hat hónap átlagához (673 millió euró) képest nagyobb aktívum elsősorban az áruk pozitív egyenlegének jelentős emelkedésére vezethető vissza. Költségvetési helyzet Az államháztartás első héthavi egyenlege bár rosszabb a tavalyinál, ezt az uniós források átrendeződése okozza. Az államháztartás központi alrendszere 2015 első hét hónapjában összesen 894,1 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Ezen belül a központi költségvetés 953,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7, az elkülönített állami pénzalapok 22,9 milliárd forintos többlettel zártak. A kumulált érték az elmúlt év azonos időszakának hiányát 42,5 milliárd forinttal haladja meg, az egy évvel korábbi 37,7 milliárd forintos deficit után a júliusi hiány 70,8 milliárd forintot tesz ki. A kumulált és a havi érték is felülmúlja a bázisév azonos időszakának hiányát, ami a költségvetés tételeinek éven belüli eltérő alakulásával magyarázható. Mindezek nagyobb része a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek és kiadásainak átütemeződéséből, kisebb része az Európai Bizottság vizsgálata miatt alakult ki. 10. ábra Költségvetési hiány (2015. január július, milliárd forint) Forrás: NGM 7
A lakosság állampapírok iránti növekvő kereslete segít az államadósság devizakitettségének csökkentésében. Augusztusban új hírek kerültek nyilvánosságra a magyar államadósság kapcsán. Az ÁKK Zrt. idei sikeres kibocsátásainak köszönhetően mindeddig a lakossági papírokból közel 400, az államkötvényekből több mint 80 milliárd forinttal tudtak bevonni a tervezettnél, ami az egyéb tényezőkkel együtt 360 milliárd forintos tiszta többletet eredményezett. Ez az összeg csaknem 1.2 milliárd euróval egyenértékű, amit az Adósságkezelő tisztán az idei előtörlesztésre tud fordítani. A választás két opció között dőlhet el, a hitelek esetében az átvállalt önkormányzati hitelek és a devizában meglévő EIB hitelek törlesztése vagy állampapíroknál az euró- és a dollárkötvények visszavásárlása. Az előtörlesztés eredményeképp az államadósság devizaaránya 32 százalékra csökkenne, közelebb jutva a 2018-ra kitűzött 25 százalékhoz. Ugyan az előtörlesztés nincs befolyással az adósságrátára, hiszen a törlesztést a forintkibocsátások növelésével tudják kiváltani azonban az államadósság struktúrája átalakul: az árfolyam ingadozásából fakadó kockázatot kiiktatva az államadósság finanszírozása biztonságosabbá válik. Monetáris folyamatok Az éves inflációs ráta továbbra is nyomott, sőt alacsonyabb, mint az előző hónapban. A fogyasztói árak 2014 és 2015 júliusa között átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek, így júniushoz képest 0,2 százalékponttal csökkent a pénzromlás éves üteme. Mivel a fogyasztói kosár átlagos árszintje változatlan maradt június és július között, a pénzromlás ütemének mérséklődése egyedül a tavalyi év magasabb bázisának következménye. A tavalyinál magasabb árszínvonal főként a szeszesitalok és dohánytermékek árának 3,9 százalékos emelkedéséből fakad, ami a jövedékiadóváltozások eredménye. Az idényáras termékek, főként a zöldség és gyümölcs drágulása miatt egy év alatt 0,9 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, miközben a tartós fogyasztási cikkek átlagosan 1 százalékkal drágultak. A nyomott inflációs környezet fennmaradását támogatta a rezsicsökkentés utolsó köre, ami a háztartási energia éves szinten mért 2,7 százalékos árcsökkenését magyarázza. Az előző hónaphoz képest visszaeső éves fogyasztói árindex az élelmiszerárak visszafogottabb bővülése mellett az üzemanyagárak gyorsuló csökkenésének köszönhető: a júliusban mért 7,7 százalékos mérséklődést az iráni gazdasági embargó jövőbeni feloldásának olajárra gyakorolt hatása indukálta. 11. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég 8
A fogyasztói árindex mérséklődésével párhuzamosan az MNB inflációs trendmutatói is enyhén, pár tized százalékponttal csökkentek június és július között. Az adószűrt maginfláció júliusban 1,1 százalékot tett ki, a nyomott inflációs alapfolyamatok az alacsony hazai alacsony kamatkörnyezet tartós fennmaradását valószínűsítik. 2015. augusztus 25-i ülésén a jegybank a korábbi bejelentésének megfelelően nem változtatott a rekord alacsony, 1,35 százalékos irányadó rátán. Meglátásunk szerint az alapkamat szintje az elkövetkező hónapokban is változatlan maradhat. A Fed a piaci várakozással ellentétben akár már szeptemberben kamatot emelhet. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben a kínai eseményeken kívül mérsékelt folyamatok zajlottak. Az EKB nem ülésezett. A Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) 2015. július 28 29-i ülésén nem változtatott az irányadó kamat 0 0,25 százalékos szintjén. Ez volt az ötödik egymást követő ülés, amikor a bizottság tagjai egyhangúlag a kamat tartására voksoltak. A munkanélküliségi ráta a 2009-es 10 százalékról idén júliusra 5,3 százalékra mérséklődött, míg a Fed másik fő célja azonban az infláció több, mint három éve elmarad a 2 százalékos céltól. A foglalkoztatottság terén elért eredmények alapján a Fed megkezdhetné a monetáris szigorítást, míg az alacsony inflációs adatok ez ellen szólnak. Összességében a döntés indoklásából az vonható le, hogy a Fed nem változtatott álláspontján a monetáris szigorítás szeptemberi megkezdését illetően. 12. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream A régiós pénzügyi folyamatok vegyesen alakultak az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama 0,1 százalékot erősödött, míg a lengyel zloty 1,8 százalékot gyengült az euróval szemben. Az országkockázati felár Csehországban 49 bázisponton maradt, míg Lengyelországban 3 egységgel 69 bázispontra csökkent. A kínai monetáris politika változása még nem éreztette hatását a hazai pénzpiacon. A hazai pénzpiaci mutatók összességében javultak augusztus közepéig. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke csupán 1 egységgel, 149 bázispontra nőtt. A forint árfolyama a svájci frankkal és a dollárral szemben erősödött rendre 3,2 és 1,4 százalékkal, míg az euróval szemben 0,6 százalékkal gyengült. Az időszak végén így egy svájci frank 286, egy euró 310, míg egy amerikai dollár 280 forintba került. Az elmúlt hónapban a külföldiek kezén lévő magyar állampapír állomány jelentősen csökkent és jelenleg 4290 milliárd forint mértékű. Az állomány közel 5 százalékos csökkenése sem jelentett eladási nyomást a forintra. 9
A hozamgörbe gyakorlatilag változatlan maradt az előző hónaphoz képest. A magyar jegybank júniusban további 15 bázisponttal, 1,35 százalékra csökkentette az irányadó rátát és bejelentette a kamatvágási ciklus lezárását. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a 9 fős grémiumból 8 fő a 15 bázispontos csökkentésére, míg egy fő a kamat tartására szavazott. A piacon a likviditásbőség miatt alacsonyak a rövid hozamok, hiszen a piac nem számol további jegybanki kamatcsökkentéssel. Jelenleg a 3 hónapos hozam rekord alacsony (0,85 százalék), amely 2 bázisponttal alacsonyabb az előző havi értéknél. A hosszú hozamok enyhén ( 20 és +13 bázispont közötti mértékben) változtak. 13. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég A vállalatok hitelezésében továbbra is a visszafizetés a dominánsabb folyamat. A vállalatoknál 2015 júniusában a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel törlesztés 17,2 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 158 milliárd forintot tett ki, azaz a nem pénzügyi vállalatok júniusban jelentős nettó hiteltörlesztők. A kettő eredőjeként adódó júniusi teljes nettó hiteltörlesztés (szezonálisan igazítva) így 175,2 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 155 milliárd forintot tett ki, ami jelentős növekedést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 85,7 milliárd forint volt, ami számottevő növekedést jelent az előző havi értékhez képest. 14. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 10
A digitális gazdaság mérése és szerepe Magyarországon A magyar IKT szektor a hagyományos számbavételi módszerek alapján is mind a GVA-ból való részesedést, mind az ágazatban foglalkoztatottak arányát tekintve az Európai Unió élmezőnyébe tartozik, messze kiemelkedve a régiós versenytársak közül. Ugyanakkor a hagyományos módszertan nem veszi figyelembe, hogy az ágazat körül kialakult és napról napra erősödő digitális gazdaság növekedési, versenyképességi és foglalkoztatási szempontból egyaránt mára az egyik legfontosabb tényező vált a magyar gazdaságban. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makroelemzői által készített kutatás kiinduló hipotézise az volt, hogy a digitális transzformáció a gazdasági és társadalmi folyamatokat is jelentős mértékben átalakítja, ezért a szűken vett IKT szektor elemzése egyre kevésbé alkalmas a digitális ökoszisztéma, s ezen belül a digitális gazdaság súlyának meghatározására. Az IKT körébe sorolható termékek és szolgáltatások pontos számbavételére a kutatók számos kísérletet tettek korábban is, ám éppen a terület szerteágazó volta miatt már a lehatárolás kérdésénél ellentmondásokba ütköztek. Ráadásul a digitális gazdaság fogalmába nem pusztán a szűken értelmezett IKT szektor tevékenysége tartozik bele, gondoljunk csak a nagy autógyárak vagy pénzügyi intézmények házon belüli informatikai tevékenységére. A nem IKT cégek IKT tevékenységének statisztikai számbavételi korlátai miatt a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makroelemzői által kidolgozott új módszertan is minden bizonnyal alulbecsüli a digitális gazdaság súlyát, de pontosabb közelítést ad, mint az eddigi próbálkozások. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján, az input és output oldali multiplikátorokat is figyelembe véve a digitális gazdaság az elmúlt években évi 4250 4830 milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá, ami a teljes magyar nemzetgazdasági GVA 18,6 20,1 százalékát adta. Az új módszertannal számolva az elmúlt években a digitális gazdasághoz összesen 376 417 ezer álláshely kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve. A digitális gazdaság ezzel a magyar alkalmazottak 13,6 15,5 százalékának biztosított munkalehetőséget valamilyen módon. A foglalkoztatási multiplikátor 3,25-os értéke azt jelenti, hogy minden 100, az IKT szektorban foglalkoztatott munkavállaló alkalmazása közvetve további 225 munkahelyet teremt. Ráadásul a digitális gazdaságban foglalkoztatottak a nemzetgazdasági átlagnál magasabb fajlagos hozzáadott értéket termelnek, így a foglalkoztatási hatáson túl a gazdasági növekedésre is élénkítő hatást gyakorolna a munkahelyteremtés, illetve a digitális kompetenciák széles körű fejlesztése a munkavállalók, illetve a köznevelésben tanulók körében. Az új módszertan összesen négyféle tovagyűrűző hatást integrál egyetlen mutatóba: beszállítói hatás: azáltal jelentkezik, hogy az IKT szektor más ágazatok kibocsátását használja fel inputként; munkavállalói hatás: azt a tovagyűrűző hatást foglalja magában, amit az IKT szektor munkavállalóinak fogyasztásra fordított keresetéből fakad; felhasználói hatás: az IKT által előállított termékeket és szolgáltatásokat inputként felhasználó más ágazatbeli vállalkozásoknál jelentkező tovagyűrűző hatások; 11
beruházási hatás: azokat a tovagyűrűző hatásokat jelenti, amelyek az IKT kibocsátás beruházásként, azaz tartós eszközként való felhasználásából származnak. Az új módszertan (ÁKM alapú input-output multiplikátor) nemcsak azokat a tovagyűrűző hatásokat veszi figyelembe, amelyek az értéklánc korábbi szakaszán jelentkeznek, hanem azokat is, amelyek annak köszönhetően jönnek létre, hogy az IKT által előállított termékeket és szolgáltatásokat más ágazatok vállalatai felhasználják. Az új módszertan legnagyobb előnye, hogy az eddiginél jóval szélesebb körben fedi le a közvetett hatásokat, miközben kiszámításához nincs szükség többlet adatra a korábbi módszertanhoz képest. Ezzel a módszerrel más ágazatok súlya is felmérhető, illetve a mutatók bármely ágazati kapcsolatok mérlegét (ÁKM) publikáló ország esetében kiszámíthatóak, így a digitális gazdaság ezzel a módszerrel számított súlya ágazati és nemzetközi szinten is összehasonlítható. A kutatási eredmények alapján az IKT feldolgozóipar az autóipar után a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőrének tekinthető: 2300 milliárd forint értékű exportjával a teljes árukivitel 9,6 százalékát adta 2013-ban. Az IKT szolgáltató szektor is jelentős szereplőnek tekinthető az ország szolgáltatáskülkereskedelmében, mivel az ágazat a szolgáltatások kivitelének mintegy 7,9 százalékát adta 2013-ban. Az IKT szektor fontos szerepet játszik a beruházások és a kutatás-fejlesztés területén is: az IKT szolgáltatás ágazat 2008 és 2013 között összesen több mint 1000 milliárd forintot fordított beruházásokra, amivel átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,8 százalékát adta. A részesedés az adózási környezet kedvezőtlen változásai miatt az utóbbi években csökkent. A teljes IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10 százalékát adta 2013-ban, és a teljes IKT ágazat K+F tevékenysége a nemzetgazdasági ráfordítások arányában növekvő tendenciát mutat: az IKT szolgáltatások emelkedő részesedése ellensúlyozza az IKT feldolgozóipar jelentőségének csökkenését. 12
_ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés 1 15. ábra 2015. II. negyedévi előrejelzésünk 2014 2015 2015 2016 2016 éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,5 3,1 3,3 3,5 3,4 2,8 2,7 2,6 2,6 2,7 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 2,3 2,7 3,6 4,6 3,3 4,4 3,5 2,6 1,4 3,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,7 4,3 3,5 1,6 14,2 1,2 7,3 0,1 5,2 8,5 1,6 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,7 10,2 7,7 7,3 6,9 8,0 6,2 7,6 8,8 8,9 7,9 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 10,0 7,8 4,8 6,7 8,8 7,0 7,9 7,3 6,7 5,2 6,8 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,4 2,5 1,9 2,0 1,1 7,5 2,3 2,1 2,7 2,0 9,1 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,1 0,3 0,6 1,5 0,3 2,1 2,7 2,7 2,8 2,6 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,95 1,50 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 1,50 1,75 1,75 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,1 7,1 6,7 6,7 6,9 6,3 6,2 5,9 5,8 6,0 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 3,6 2,9 3,0 2,1 2,9 3,7 3,0 3,1 3,1 3,2 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 4,1 5,5 6,3 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,3 9,2 8,2 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,3 1,8 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,6 1,6 1,9 2,0 2,1 1,9 2,1 2,3 2,5 2,6 2,4 EUR/HUF átlagárfolyam 309 309 306 314 314 311 313 311 311 310 311 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 16. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2015 2016 2015. márc. 2015. jún. változás 2015. márc. 2015. jún. változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,1 3,4 +0,3 2,4 2,7 +0,3 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 3,2 3,3 +0,1 2,7 3,0 +0,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 5,5 1,2 4,4 3,2 1,6 +1,6 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,6 8,0 +1,4 7,3 7,9 +0,6 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 6,1 7,0 +0,9 6,1 6,8 +0,7 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,2 7,5 +0,3 9,0 9,1 +0,1 Fogyasztóiár-index (%)* 0,3 0,3 0,0 2,6 2,6 +0,0 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 1,50 1,30 0,20 3,0 1,75 1,25 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,4 6,9 0,5 6,8 6,0 0,7 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 2,3 2,9 +0,5 3,3 3,2 0,1 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,1 5,5 +0,4 5,6 6,3 +0,7 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,5 9,2 +0,7 8,0 8,2 +0,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,4 2,3 +0,1 2,1 1,8 +0,3 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,8 1,9 +0,1 2,4 2,4 +0,0 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 1 Készítés dátuma: 2015. június 18. 13
Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szellemi terméke, melyet külső személyek által szolgáltatott adatok alapján tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. 14