1. Munka: Magyarországon munkát csak 15 éves kor után lehet vállalni ill. dolgozót alkalmazni. 1997 -ben a foglalkoztatottak száma 3 646 000 fõ volt. Ebbõl alkalmazott 2 990 000. Alkalmazásban állók nettó átlag keresete 38 145 Ft volt, bruttó 57 270 Ft. Az alkalmazásban állók 34%-a dolgozik Budapesten és környékén, átlag nettó keresetük 46 442 Ft/hó, 66%-uk a másik 6 régióban, átlag nettó keresetük 34 889 Ft/hó. Összesen 844 352 vállalkozás van Magyarországon, ebbõl 1 9 fõs 218 529, 0 fõs és ismeretlen létszámú 596 223. A minibálbér 22 500 Ft/hó. A munka törvénye nagyon komplikáltan hangzik, a másodlagos kérdésekben egyértelmû, konkrét és félreérthetetlen. Az elsõdleges kérdésekben, mint felmondás indoka, nagyon tág teret hagy az interpretációra. Gyakorlatilag semmi sem védi a munkavállalót attól, hogy valós ok nélkül felmondjanak neki. A törvényben két cikkely tárgyalja a munkavállaló beleszólási jogát a vállalat mûködésébe: a szakszervezetekrõl szóló cikkely és a sztrájk jogról szóló. A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül szakszervezetet létrehozni, melynek joga, hogy a munkavállalókat az élet és munkakörülményeiket érintõ jogairól és kötelezettségeirõl tájékoztassa, valamint képviselje õket a munkáltatóval szemben illetõleg az állami szervezetek elõtt. Mindenkinek joga van sztrájkolni, ha a munkáltatóval történõ 7 napi egyezkedés után nincs eredmény, vagy ha a sztárjkolók hibáján kívül nem volt egyezkedés. A törvényben az is pontosan meg van határozva, hogy mely területeken pl. fegyveres erõk, nem lehet sztrájkolni. A sztrájk idõtarma alatt fizetés nem jár. Valójában a Mo.-i szakszervezetek csak az állami szférában léteznek, valamint azoknál a nemrég privatizált vállalatoknál, ahol azelõtt már megalakultak. (pl. Magyar Államvasutak). A létezõ szakszervezetek formálisan mûködnek és korruptak. A magánszférában nem alakulnak szakszervezetek, mert az emberek félnek attól, hogy elveszíthetik munkájukat. Nincs semmi beleszólásuk a vállalat mûködésébe, a döntéshozatalba. Ennek a félelemnek egyik fõ oka a rendszerváltás óta fokozatosan növekvõ munkanélküliség. 1998-ban hivatalosan 317 000 munkanélkülit regisztráltak, a foglalkoztatottak 7,9%-át. Azonban Harrach Péter szociális és családjogi miniszter szerint 459 ezer a munkanélküliek száma, ami 8,9%-a a foglalkoztatottaknak, és 71%-uk visszesõ. Valójában a munkanélküliek száma még ennél is több, 10% fölötti. A munkanélküliek 90%-a 29-50 év közötti, 81%-uk nem rendelkezik középfokú végzettséggel. A tartós munkanélküliek közül 80 000 fõnek nem volt semmilyen jövedelme. 77%-a azért vált munkanélkülivé, mert felmondtak neki, vagy megszûnt a vállalat. A munkanélküli segély átlag összege havonta 18 745 Ft, amely 1évig jár, majd fél évig a munkanélküli járulék, aztán szigorú feltételekhez kötve a jövedelempótló támogatás. A munkanélküliek TB ellátásra jogosultak. A munkanélküliség felszámolására a kormánynak nincs semmilyen megoldási javaslata, próbálják a statisztikai adatokat megszépíteni és ezért a munkanélkülieknek, valamint a rászorulóknak felajánlják a közhasznú munka lehetõségét. 1996-1998-ig 60 000 ember vett részt közhasznú munkában. E célra 10 milliárd Ft-ot költött az állam. Magyországon 2 419 000 nyugdíjas él, átlag nyugdíjuk 1998- ban 22 120 Ft/hó volt. A minimál nyugdíj 1999-ben 15 350 Ft. Öregségi nyugdíjra jogosult mindenki, aki 62. életévét betöltötte és min. 20 év munkaviszonnyal rendelkezik. Valamint aki 1991 január eljsejéig betöltötte férfi esetében a 60., nõ esetében az 55. életévét és min.10 év munkaviszonnyal rendelkezik. Öregségi résznyugdíjat kap az, aki minimum 15 év munkaviszonnyal rendelkezik, vagy aki 1990 dec.31. és 1993 július 1-e között betöltötte férfiak esetében a 60., nõknél az 55. életévét és min. 10 év munkaviszonnyal rendelkezik. Nyugdíj kiszámítása: 10 év munkaviszony után átlag fizetés 33%-a, 11 év után 35%-a..20 év után 53%-a 30 év után 68%-a 40 év után 80%-a. A nyugdíjasok gazdasági helyzete egyre romlik, a havi nyugdíjból lehetetlen megélni, ezért sok nyugdíjas kényszerül munkára. A vállakozásokban 55 446 fõ nyugdíjas. A Humanista Párt javaslatai: Számunkra az emberi élet a legfontosabb érték, ezért gyökeresen új koncepcióra van szükség a munka témájában. Számunkra a munkavállaló által hozott kockázat vállalás sokkal nagyobb prioritást élvez, mint a tõke kockázatvállalása. Míg a munkás az életét, egészségét, valamint családja életét kockáztatja, addig a tõkés a pénzét. Ezt az abszurd viszonyt meg kell változtatni. El kell érnünk, hogy a vállatoknál a munkavállalók min. 51%-a tulajdonossá váljon. Ezért: Az egy hónapra jutó minibálbér, a minimál nyugdíj és a munkanélküli segély megállapításánál új koncepció bevezetését javasoljuk, mely nem csupán az ember fizikai szükségleteit veszi figyelembe, (étel, lakás, stb.) hanem az igazán emberi léthez szükséges feltételek biztosítását
(szórakozás, sportolás, nyaralás stb.). Minden Magyar állampolgárnak alanyi jogon jár havi 70 000 Ft. Tehát nem lehet ennél kevesebb egyik munkavállaló fizetése sem, egyik nyugdíjas nyugdíja sem és a munkanélküli segély sem. Ezt törvénybe kell foglalni. Ezt az alapbért kötelezõ érvényûen növeli a minden egyes gyerek után járó 10%, valamint albérlet esetén az albérletre fizetendõ összeg, melyek a havi bér részét képezik. Adókedvezmény bevezetését javasoljuk minden olyan vállalat részére, amely: lehetõvé teszi a munkavállalóknak, hogy a vállalat tulajdonosaivá válljanak, valamint részt vegyenek a vállalat vezetésében és irányításában, az elsõdleges kérdésekre vonatkozóan. alternatív munkalehetõségeket biztosít és új koncepciókat dogoz ki a munkavállalásra vonatkozóan (pl. rövidebb munkaidõ stb.) a nyereséget visszafordítja a vállalat fejlesztésébe, valamint új munkahelyek létrehozására nyereségük egy részét a munkavállalók fejlõdését és kibontakozását elõsegítõ programokba fekteti Minden vállalat köteles szakszervezteket létrehozni, melyek vezetõit a munkavállalók választják, és akiket bármikor vissza lehet hívni vezetõi posztjukból, ha azt a dolgozók 51%-a úgy kívánja. A vállalat vezetõsége nem dönthet felmondási ügyekben, erre csakis a demokratikusan választott szakszervezetnek van hatásköre. 2.Bevándorlás és menekültek. Magyarországra 1988-tól érkeznek menekültek. Elsö körben a volt Szovjetunió államaiból, Romániából, majd a háború kitöresekor Jugoszláviából érkeztek tömegesen menekültek, Kinából és Vietnamból érkeztek még jelentös számban,az arab országokból fõleg irakaiak és kurdok, Afrikából a háborus zónákból. 1988-1997 között kb.137000 külföldi érkezett M.O.-ra 99%romániai,volt-szovjet államokbeli és volt-jugoszláv államokbeli a maradék 1% avilág többi részébõl.a hiányos nyilvántartásból kifolyólag jelentõs részükrõl nem lehet tudni, hogy letelepedtek vagy továbbmenteke.1998-ban ezek az arányok jóval kiegyenlitetebbek. A magyar törvények az 1951.évi genfi egyezményre és a 1967.évi genfi jegyzetekre épülnek, amely egyezményt a magyar kormány 1989- ben írta alá, területi korlátozással, ami ebben az esetben azt jelenti,hogy szinte kizárólag európai országokból fogadnak menekülteket.(addig szinte semmilyen szabályozás nem volt a menekültek helyzetére vonatkozólag).ezen egyezmény alapján e törvény alapján két státuszt lehet kérni: - meneküljogot,azok kérhetnek akik megalapozottan félnek a fajuk, vallásuk, nemzeti hovatartozásuk, politikai meggyõzõdésük és meghatározott társadalmi csoporthoz való hovatartozásuk miatti üldöztetéstõl, ezt M.o. azzal a korlátozással vezettek be, melyszerint azok akiknek itt tartózkodása sérti az állam biztonságát, a közrendet vagy a közegészségügyet serti, viszont ezen fogalmakat a törvényben nem szabályozták. - befogadott státuszt,azaz ideiglenes menedékre szoruló személy, azok kérhetik akiknek az országában háború van. Mindkét esetben hiteltérdemlöen kell bizonyítania származását. Az elutasítás gyakran igen szükszavú, nem tudta igazolni az elmondottakat,elõfordult, hogy ennyi sem. Ha valaki menedék jogot kér és azt nem kapja meg a befogadott státuszt sem kapja utána még ha megfelel annak feltételeinek.aki egyik statuszt sem kapja meg visszatoloncolják vagy más országok külügyi képviseletein kérvényezhetik, hogy fogadják.a kérelmezök 2%-a kapja meg a menekült státuszt és 5%-a a befogadott státuszt. Amíg státusza tisztázódik menekülttáborkban helyezik el öket, amelyek zsúfoltak és nem hagyhatják el és gyakran a személzet bánasmódja sem kielégítõ. Ha befogadottként elismerik az állami és karitativ szervezetek fenntartásában müködö ideiglenes szállásokon helyezik el öket amelyek a törvényben elõírt jogokat, egészségügyi ellátás, étkeztetés, iskolai -óvodai elhelyezés, igen hézagosan teljesítik. Ha menekült státuszt kapott maradhat a táborban és akkor jogosult ingyenes nyelvtanuklásra, orvosi ellátásra, ingyenes étkeztetésre és 1200 Ft -os támogatásra hetente, elhagyhatja a tábort, de csak külön engedéllyel.a gyakorlatban ezek a jogok is minimálisan teljesülnek.ha van rokona ismerõse aki fogadja mehet, de rendszeresen jelentkeznie kell a teületileg illetékes idegenrendészeti hivatalban. A továbbiakban munkavállalási engedély szerzése igen körülmenyes mivel a kérvényhez szükséges papírok és igazolások a benyújtástól a döntésig elhúzódó idö alatt lejárnek és újra be kell szerzni öket.a törvényben 8 napon belül kell dönteni a gyakorlatban viszon ez elhúzódhat akár 5 hónapig. Bevándorlási kérelmet az adhat be aki legalább 3 éven át megszakítás nélkül jogszerüen tartózkodik M.o.-on és itteni lakhatása és megélhetése biztosított.családegyesítés céljából kérelmezõknek nem kell azt megelõzöen 3 évig itt tartózkodni.elbírálási idõ 120 nap. A gyakorlatben a határidõt nem tartják be, illetve a lakhatás és megélhetés fogalmait tisztázó egységes joggyakorlat nincs, úgyhogy
elõfordul, hogy azt fogadnak el amit akarnak, elég erös a korrupció.a magyar származás és a családegyesítés egyértelmüen kedvezöbb preferencia. A Humanista Párt javaslatai: Általában a bevándorlási és menekültügyi torvényeket és jogszabályokat öszhangba kell hozni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és minden embernek lehetõvé tenni, hogy ott éljen ahol akar.addig is legsürgõsebben:: -az adminisztrációt felgyorsítani és leegyszerüsíteni,(nyomtatványok minden nyelven, tolmácsok minden fogadóállomásra.) -a menekülttáborokban megfelelõ körülményeket biztosítani, -utiokmányokat, munkavállalási engedélyt és szükséges iratokat gyorsabban kiadni, hogy segítsék a beiileszkedésüket. 3. Gazdasági Integráció Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A csatlakozási tárgyalások 1998. március 31-én kezdődtek meg. A csatlakozás eredetileg tervezett időpontja 2002. január 1, ám azóta mind az EU, mind pedig magyar szakértők részéről több utalás történt arra, hogy az időpont eltolódhat. A csatlakozás főbb kritériumai: 1. Működő piacgazdaság 2. Megfelelési képesség az Unión belüli piaci versenynek 3. Stabil demokrácia, a jogállam, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülése Az EU közös piacán belüli, 4 szabadság elve : Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Maastrichti kritériumok: - Az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 %-át. - Az adott ország inflációs rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációs rátát felmutató EU-tagállamból képzett átlagot. (Ez 1997-ben 2,7 % volt.) - A költségvetési hiány maximuma a GDP 3 %-a. Néhány gazdasági tény: - Magyarország központi költségvetésének hiánya 1997-ben a GDP 4,6 %-a volt. - Az infláció 1997-ben 18 %, 1998-ban 13,5 % volt. - A magyar import az EU-ból (az összes importból) 40,1 % volt 1993-ban, és 73,6 % 1998-ban. - A magyar export az EU-ba (az összes exportból) 46,5 % volt 1993-ban, és 71,2 % 1997-ben. - Jelentősen nőtt a külföldi tőkebefektetések aránya. - Az energiaárak folyamatosan emelkednek, hogy megközelítsék a piaci szintet. - A mezőgazdaság több mint 90 %-a magántulajdonban van. A magyar kormány megtett és tervezett intézkedései a feltételek teljesítése érdekében: - A kormány 2002-re tervezi az infláció 4 %-ra való leszorítását. Ehhez szerintük szigorú költségvetés szükséges, valamint az, hogy a reálbérek lassabban növekedjenek, mint a termelékenység. - Az egészségügy reformja a kormány állásfoglalása szerint azért szükséges, mert az egészségügy mindig túllépi a költségvetési kereteket. Az államháztartás egyensúlyának megteremtése érdekében fokozni kell az egészségügy hatékonyságát azáltal, hogy a szolgáltatást nyújtók tudatos költséggazdálkodást folytatnak. - A szociálpolitikai jutattások reformja azzal a céllal, hogy biztosítva legyen a szociális biztonság, de a szociálpolitikai kiadások részaránya az állami kiadások között csökkenjen. - Oktatási reform: nagyobb hangsúly a munkaerőpiaci igények kielégítésére. A felsőoktatási intézmények átszervezése (azaz iskolák összevonása). - Az állami szektor súlyának csökkentése, az állami vállalatok támogatásának csökkentése. Intézkedések történtek annak érdekében, hogy csökkenjen az állami ellenőrzés a társadalmi és gazdasági életben. (Például a Magyar Nemzeti Bank független jogállása.) - Nyugdíjreform: 3 pilléres nyugdíjrendszer került bevezetésre. Egy kötelező közös alap, egy kötelező magán nyugdíjszámla és egy önkéntes magán nyugdíj pénztár. Szigorításokat terveznek: - szűkíteni fogják a korai nyugdíjba vonulás utáni ellátásokat, - szigorúbb feltételek vonatkoznak majd a rokkantnyugdíj megítélésére.
Külpolitika: - 1997 óta Magyarország csatlakozott az EU összes külpolitikai állásfoglalásához. (Például Jugoszláviával, az indiai illetve pakisztáni kísérleti atomrobbantásokkal kapcsolatban.) - A teljes jogú tagság esetén Magyarország összes, külkereskedelemre vonatkozó szabályozása helyébe automatikusan az EU szabályozások lépnek, ám ez nem fogja jelentősen módosítani Magyarország külkereskedelmét. Az áruk szabad áramlása: - Az EU kifogásolta Magyarország közbeszerzési törvényét, amely garantált árelőnyt biztosít a belföldi vállakozásoknak. Ezért a közbeszerzési törvényt idén módosítani akarják, hogy a belföldi vállakozások garantált előnye megszűnjön. A szolgáltatások szabad áramlása: - Törvénymódosítás eredményeképpen külföldi bankok fiókot alapíthatnak, megteremtődtek az univerzális bankrendszer feltételei. Belügyi és igazságügyi szabályok: - Az EU különös súlyt fektet a külső határok védelmével és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogszabályokra, ezért szükségesnek tartja a rendőrség hatékonyságának javítását (több pénz és szakmai képzés által). - Az EU megkérdőjelezi a magyar kormány privatizációbarátságát, kevesebb hatósági beleszólást akar például az energia szektorban. A munkaerő szabad áramlása: - Bizonyos EU tagországok átmeneti halasztást kérnek bizonyos feltételek teljesítésére, így például néhány ország korlátozni szeretné a munkaerő szabad mozgását, mert félnek, hogy hirtelen olcsó munkások tömegei áramlanak be hozzájuk. - Magyarországnak 2 fő konfliktusa van az EU feltételeinek teljesítésével, a munkaerő illetve az áruk szabad áramlásával kapcsolatban: 1. Jelenleg külföldiek nem vásárolhatnak magyar termőföldet, és ez nem tetszik az EU-nak. 2. Magyarország kérelmezte, hogy átmenetileg eltérhessen az úgynevezett schengeni szabályzattól, azaz az EU külső határ-ellenőrzési szabályaitól, mégpedig a határon túli magyar kisebbségek érdekében. Az EU válasza: Magyarországnak nagyon fontos szárazföldi határai vannak, amelyeken túl ráadáasul jóval alacsonyabb az emberek életszínvonala, ezért az EU nem venné szívesen, ha Magyarország megpróbálna eltérni a határ-ellenőrzési szabályoktól. Magyarország legnehezebb alkuja: a mezőgazdaság 1. Az EU azt tervezi, hogy szűkíti a mezőgazdasági termelőknek juttatandó támogatásokat. 2. Kimutatható, hogy az EU Magyarországra irányuló agrárexportja azon termékek esetében nőtt dinamikusabban, amelyek az EU részéről export-visszatérítésben részesültek. Vagyis a magyar termelők a belső piacról való kiszorulásának egyik oka az EU-agrártermékek nagyarányú támogatottsága volt. Ugyanakkor a magyar agrárexportőröknek a harmadik piacokon kellett az EU megtámogatott versenyelőnyével megküzdeniük. 3. A tagjelöltek abban reménykednek, hogy az EU támogatási alapjaihoz a teljes jogú tagság birtokában fognak hozzájutni. Ugyanakkor az EU-hoz való alkalmazkodás legsúlyosabb költségei a tagság előtt jelentkeznek. Az új versenyhelyzetben, az új követelményektől várhatóan megroppannak a magyar agrárágazatok, ám az EU nem garantálja, hogy az ezt kompenzáló kifizetésekre Magyarország is jogosult. Az Agenda 2000 nem jelöl ilyen kompenzációs forrást az új tagok agrártermelői számára, azzal az indokkal, hogy a kompenzáció azoknak a (fejlettebb) országoknak jár, akik kénytelenek belső áraikat csökkenteni. Az újonnan csatlakozó, kevésbé fejlett országokban viszont az EU-tagság a belső árak emelkedését hozza - kompenzáció tehát nem jár a termelőknek. 4. Teljes jogú tagság esetén Magyarország vámbevételei (beleértve az agrártermékek utáni bevételeket is) csökkenni fognak, de teljes egészében az EU közös költségvetésébe fognak befolyni. Általánosságban: Az EU szorgalmazza, hogy minden csatlakozó teljes egészében elfogadja a közösségi szabályrendszert ( acquis communautaire ), de nem feltétlenül akar minden jogot megadni az újonnan csatlakozóknak, arra hivatkozva, hogy ezt nem tudnák finanszírozni. Magyarország egyébként még nem készített átfogó hatáselemzéseket a tagság következményeiről. A Humanista Párt javaslata az európai integrációval kapcsolatban A humanisták a globalizálódást és ezen belül a regionális egységekbe való tömörülést egy olyan történelmi folyamat részének tekintik, melynek során az emberiség az egyetemes emberi nemzet létrehozásához közelít. Ezért támogatunk minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy elhárítsa
az akadályokat (például a vám- és országhatárokat) az egyetemes emberi nemzet elôl, feltéve, hogy ezek a törekvések minden résztvevô ország lakosságának valós érdekeit szolgálják. Európa regionális egységének jelenleg egyetlen intézményesült formája van, ez pedig az Európai Unió. Az EU követelményei súlyos terheket rónak Magyarországra, és a gyors gazdasági fellendülés érdekében tett intézkedések veszélyeztetik a lakosság szociális biztonságát. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen feltételt szabhasson a csatlakozással kapcsolatban, vagyis hogy megvédhesse a lakosság hosszútávú érdekeit az EU piaci, gazdasági érdekeivel szemben, ezért a Humanista Párt nem támogatja Magyarország csatlakozását az EU-hoz. A Humanista Párt azt javasolja, hogy az EU-hoz való feltétlen ragaszkodás helyett Magyarország keressen más lehetôséget egy valós európai integrációra. A jelenlegi, központosított európai hatalom érdekeinek kiszolgálása helyett Magyarországnak arra kellene törekednie, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen különbözô európai országokkal annak érdekében, hogy valóban kölcsönös, és hosszútávon is a kölcsönös segítséget és a lakosság szociális biztonságát garantáló megállapodásokat kössön. Javasoljuk ezen kívül olyan, független szakértôkbôl álló bizottságok felállítását, melyek alapos hatáselemzést készítenek az EU-ról illetve az európai integráció alternatív lehetôségeirôl. Mivel a lakosság jelenleg kevéssé informált az EU mûködésérôl illetve Magyarország csatlakozásának valós következményeirôl, javasoljuk a független szakértôi vélemények széleskörû publikálását. 4. DEMOKRÁCIA Párt alapításához legalább 10 alapító tag szükséges. Tagja lehet nem magyar állampolgár is, tisztségviselője nem. Ha a párt két egymást követő országgyűlési választáson nem vett részt, akkor elveszti legalitását. Az országgyűlési képviselők száma 386. A közvetlenül választott országgyűlési képviselők száma 322, listáról 58 -en jutnak be a parlamentbe. A jelöléshez legalább 750 ajánlási szelvény szükséges. Területi listát állíthat az a párt amely legalább a választókerületek egynegyedében jelöltet állított. Országos lista állításához legalább 7 területi választókerületi lista szükséges. A szavazás érvényes, ha a választók több mint fele részt vett a szavazáson. Az lesz a képviselő, aki megszerzi a szavazatok több mint felét. Nem magyar állampolgár nem jelöltetheti magát. Az állami finanszírozású médiák a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását azonos feltételek mellett legalább egyszer ingyenesen közli. A kisebbségek (100 éve honos Mo.-on, tagjai magyar állampolgárok) helyi választásokon alakíthatnak önkormányzatot közvetlen választás útján. Fővárosi és országos önkormányzatukat a már megválasztott képviselők választják. A köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmány bíróság 11 tajgát (nem lehetnek párt tagok), a Legfelsőbb bíróság elnökét, a Legfőbb Ügyészt,. Az Országos Rádió és Televízió testületet az Országgyűlés választja. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, valamint a hivatásos bírákat is. A törvényeket az Országgyűlés hozza. A Legfelsőbb Ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről. Az ügyészeket a Legfőbb ügyész nevezi ki. A közszolgálati médiák finanszírozása az állami költségvetésből történik, szabadsága ezáltal korlátolt. A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magánszemélyek vagy jogi személyek vagyoni hozzájárulásából, a párt meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes KFT adózott nyereségéből képződik. A párt nem fogadhat el hozzájárulást más államtól vagy névtelen adományozótól. Az állami költségvetésből az e célra elkülönített alapból 25%-ot kapnak az Országgyűlési pártok, a fennmaradó 75%-ot az első fordulóban leadott szavazatok arányában osztják szét, a min. 1%-ot elért pártok között. A népszavazás kitűzéséhez 200 ezer választópolgár kezdeményezése (aláírása) szükséges, valamint a köztársasági-elnök vagy a kormány kezdeményezheti. Aláírást 4 hónapig lehet gyűjteni. 100 ezer aláírás esetén a népszavazás kiírását elrendelheti a Kormány és az országgyűlési képviselők egyharmada. Nem lehet népszavazás tárgya : költségvetés, költségvetés végrehajtása, központi adónemek és illetékek, vámok, helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, ill. az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról. Az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről. Az Országgyűlés feloszlatásáról. A Kormány programjáról. A hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot
kihirdetéséről. A fegyveres erők külföldi vagy az országon belüli alkalmazásáról. A helyi önkormányzati képviselőtestületének feloszlatásáról. A közkegyelem gyakorlásáról. Helyi népszavazás tárgya nem lehet a képviselőtestület ill. a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó kérdés. Egy témában évente egyszer lehet népszavazást tartani. A humanista javaslat: A politikai felelősség törvényének megalkotása ami lehetővé teszi az emberek számára a képviselők visszahívhatóságát. A média törvény biztosítsa, hogy a választásokon induló pártok és jelöltek azonos lehetőséget kapjanak programjuk bemutatására. Az Országgyűlési képviselőket, a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt a minisztereket, a Legfelsőbb bírát, a hivatásos bírákat, a Legfőbb Ügyészt és az Alkotmány bíróság tagjait közvetlen szavazással kell megválasztani. Csakis ez biztosíthatja a három hatalmi ág egymástól való függetlenségét. A népszavazással kapcsolatos törvény módosítása: 100 ezer aláírás legyen szükséges népszavazás kiírásához. Biztosítani kell a megfelelő és sokszínű informálást a népszavazás tárgyát alkotó témákban. Itt fontosnak tartjuk, hogy egy-egy témával kapcsolatban maguk az aláírást kezdeményezők nyilváníthassák ki nézőpontjaikat és eljuttathassák információikat mindenkihez a legszélesebb körű információs lehetőségeken keresztül. Ebben az időszakban helyi szinten lakossági fórumokat kell tartani, ahol az emberek kérdéseikre válaszokat kaphatnak és megvitathatják az adott témát. A közszolgálati médiák függőségét meg kell szüntetni, hogy az ne váljon az aktuális politikai hatalom eszközévé, ezért javasoljuk olyan testület felállítását, amelyet nem a hatalmon lévő politikai pártok delegáltjai, hanem az emberek által választottak alkotnak. Visszahívhatóságukat ugyanúgy, mint a politikai képviselők esetében törvény által lehetővé kell tenni. A kissebségek meghatározását, miszerint a Magyarországon 100 éve honos kisebbségek alakíthatnak önkormányzatokat, el kell törölni, hiszen az elmúlt 10 évben, amióta Magyarországra egyre távolabbi országokból is érkeznek emberek sokféle kisebbségi csoport szenved joghiányt ezen meghatározás következtében. A kisebbségeknek biztosítani kell a létszámuknak megfelelő képviseletet ez pedig minden olyan népcsoportra, nemzetiségre vonatkozik aki Magyarországon él és önkormányzatot akar alakítani. Biztosítani kell, hogy a kisebbségi képviselők részévé váljanak az ország törvény és jog alkotásának, hiszen jelenleg csak formális, azaz kulturális jellegűek. Ugyanakkor a kisebbségi önkormányzatokat országos szinten is, úgy, mint ahogy jelenleg helyi szinten, közvetlenül az emberek kell, hogy megválaszthassák. Minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár szavazóképes legyen. 5. Magyarország részvétele nemzetközi szervezetekben Magyarország nemzetközi szervezetekben való részvétele szorosan összefügg az EU-hoz való csatlakozás feltételeinek megteremtésével. Az ország számos nemzetközi szervezetnek tagja (ENSZ, EBESZ, WTO, CEFTA, WEU - associated partner, IMF), ám az alábbiakban az ország politikai és gazdasági életét jelen pillanatban leginkább befolyásoló három szervezetrõl szólunk (NATO, OECD, WORLD BANK). 1997 november 16-án népszavazás volt Magyarországon a NATO csatlakozásról, a szavazásra jogosultak 49,24%-a vett részt a szavazáson, ebbõl 85% igennel, 15% nemmel szavazott. 1999-ben várható a csatlakozás érvénybe lépése. Mo. számára a NATO-hoz való csatlakozás tulajdonképpen az EU csatlakozás elõfeltétele. 1999. március elejére várható a csatlakozás ratifikálása. A népszavazást megelõzõen egyoldalúan, kizárólag a csatlakozás vélt elõnyeirõl tájékoztatták a lakosságot. A feltételek, melyeket teljesítenie kell az országnak elsõsorban a haderõ átalakítását, a kompatibilitás megteremtését, a polgári és katonai rendszerek összehangolását jelenti. Azon kötelezettségeken kívül, melyeket minden tagország vállal a csatlakozással Mo. számára elsõsorban anyagi megterhelést jelent. A következõ 13 évre elõreláthatólag az összköltség 3 milliárd USD lesz, amely évente 220 millió USD. Ez egy aktív lakosra évi 380 USD. Bizonyos felmérések szerint 4%-nál magasabb éves átlagos gazdasági növekedés mellett ezek a terhek különösebb gond nélkül elviselhetõek lesznek, hiszen még a legnehezebb 1998-2001-ig terjedõ idõszakban is a teljesítménytöbblet 95%-a gazdasági fejlsztésre, az életszínvonal növelésére lenne fordítható és csak 5%-át kellene védelmi kiadásokra költeni. 2-4%- os gazdasági növekedés esetén komoly terhek hárulnának a társadalomra. 2%-nál alacsonyabb növekedés estén pedig a költségek szinte elviselhetetlenek, hiszem a többlet teljesítmény 20% - át
viszik el a védelmi kiadások. A NATO tagság feltétele a jogharmonizáció, melyhez az alkotmányon kívül számos más törvényt módosítania kellene Mo-nak. (Pl. a szövetségi kötelezettségek hatékony teljesítése érdekében a különbözõ NATO felkérésre vonatkozó döntéseket ne a parlament, hanem a kormány hozza meg ). Emellett számos más, katonai, szolgálati, rendészeti stb. törvényt is módosítani kell. 1991-együttmûkõdési az OECD-vel kötött megállapodás, 1993-tagfelvételi kérelem, 1996-csatlakozás. A csatlakozás az EU csatlakozás tulajdonképpeni elõfeltétele. (A Magyarországi tõkeberuházások 95%-a OECD országból származik.) A tagsággal lehetõvé vált, hogy csatlakozzunk a Nemzetközi Energia Ügynökséghez és a Nukleáris Energia Ügynökséghez.. Ahhoz, hogy a csatlakozás elõfeltételeinek eleget tegyünk elsõsorban három területen, a devizaszabályozás, az adópolitika és a környezetpolitika területén kellett megfelelnünk bizonyos elvárásoknak. A csatlakozás következtében elsõsorban a pénzügyi liberalizáció feltételére való tekintettel hatályon kívül kellet helyezni bizonyos kormányrendeleteket, és megteremteni a feltételeit annak, hogy külföldi pénzintézetek hazai fiókot alapíthassanak, valamint külföldi vállalatok 10%-nál nagyobb részesedést szerezhessenek Magyarországon bejegyzett pénzintézetekben. A csatlakozással kapcsolatos feltételekhez továbbá módosítani kellett azon törvény javaslatot, mely tiltja, hogy külföldiek termõföldet vásároljanak Mo-n. ( ezért nem írtak ki 1997-ben ezzel kapcsolatban népszavazást, az összegyûjtött, a szavazás kiírásához szükséges 200ezer aláírás ellenére sem ). 1982 óta Mo. tagja a Világbanknak. Az elmúlt 16 évben a Világbank közel 40 különbözõ magyarországi programot fiananszírozott, több mint 3 és fél milliárd dollár értékben. A rendszerváltás óta a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedései követték a Világbank által elõírt lépéseket, majd 1994 és 98 között a Világbank befolyása rendkívül agresszíven és céltudatosan jelenik meg a kormánypolitikában. A kölcsönszerzõdésekben meghatározott pontos feltételek nem publikusak, csak a keretfeltételekrõl lehet információt szerezni: 1990-92 - (SAL, Structural Adjustment Loan), állami vállalatok privatizációja ütemezésének és módjának meghatározása, a liberalizált import növelése 80%-ra, termelõi, beruházási, fogyasztási és lakástámogatások csökkentése, költségcsökkentõ intézkedések és szélesebb körû díjazás, privatizáció az egészségügyben és az oktatásban. A feltételek hiányos teljesítése miatt 1994-ben beszüntették a kölcsönök folyósítását, majd erre válaszul 1995-ben a kormány bevezetett egy stabilizációs csomagot, mely elsõsorban a szociális kiadások megnyirbálásáról szólt: tandíj az egyetemeken, családi juttatások eltörlése stb. 1995 - Budapesti Közlekedési Program, 38 millió USD. A BKV kölcsönt vett fel a Világbanktól, amely kikötötte, hogy a fõvárosi közlekedési monopóliumnak legalább két járatát privatizálni kell. 1998 - Felsõoktatási Reform Program, 150 millió USD. A Világbank a támogatás fejében a pénzügyi racionalizáció szellemében a különbözõ egyetemek összevonását szorgalmazza, ami azt jelentené, hogy az olyan egyetem melyen kizárólag 1 tudományágat oktatnak, a jövõben nem számít majd egyetemnek. A kölcsönöket általában 10 év alatt kell visszafizetni egyenlõ részletekben. Fegyverexport, fegyvergyártás törvények és a valós helyzet A legális fegyvereladásokkal foglalkozó magyar cégek éves exportforgalma mintegy 25 millió dollárt tesz ki, ez egy ezrede a 25 milliárd dolláros világpiacnak. Ezt a forgalmat összesen 25 fegyvergyártással foglalkozó cég bonyolítja. Az eladásra vonatkozó engedélyeket a Gazdasági Minisztérium adja ki. Az engedélyek nem örökérvényûek, idõrõl idõre meg kell õket újítani. Bár 1991- es kormányrendelet kizárja a dél-szláv területekre vonatkozó embargó kijátszását, az elmúlt években Mo. neve több illegális és dél-szláv rendeltetésû fegyverügylet kapcsán is szóba került. Például: 1991- a magyar kormány tudtával hazai gyártású géppisztolyokat adtak el horvát biztonsági erõknek 1993 - Magyarországon át szállítottak Szlovéniába 120 tonna kínai fegyvert, amelyet segélyszállítmánynak álcáztak, a fogadó fél a boszniai muzulmán kormány volt A HP nézõpontja és javaslata: Hosszútávon a tömbmentes politikát, valamint a leszerelést támogatjuk. - A lakosság széleskörû, részletes idõben történõ informálása (még a csatlakozási tárgyalások megkezdés elõtt) a különbözõ szervezetekhez való csatlakozás következményeirõl, elsõsorban arról, hogy milyen mértékben és hogyan hat ki ez az emberek életkörülményeire - A csatlakozásról minden esetben népszavazás döntsön, a széleskörû informálás után - Az informálás során a médiában helyet kell biztosítani független szakértõknek, valamint a témával foglalkozó civil szervezeteknek, hogy az érvek és ellenérvek egyenlõ mértékben jelenhessenek meg - A HP támogatja a kölcsönös gazdasági kapcsoltok kialakítását.